9.

A Szlovák Köztársaság Alkotmánya és a törvényhozási folyamat

Ústava Slovenskej republiky a legislatívny proces
Az alkotmány az állam alaptörvénye. A Szlovák Köztársaság Alkotmányát 1992.
szeptember 1-én fogatták el és 1993. január 1-én lépett érvénybe. A SzK. Alkotmány részei:
preambulum (bevezetés), 9 fejezet, 156 cikkely. A preambulum a szlovákok által lakott terület
történelmi fejlődéséből indul ki, megfogalmazza a célokat és értékeket, amelyeket az állam
elismer. Az első fejezet az alapvető rendelkezéseket tartalmazza- a SzK. független,
demokratikus jogállamként definiálja. A második fejezet biztosítja az alapvető emberi jogokat
és szabadságjogokat, bőrszínre, nyelvre, vallásra, politikai meggyőződésre való tekintet
nélkül. A harmadik fejezet a gazdaságról szól, a negyedik a területi önigazgatásról, az
önkormányzati rendszer kérdéseit rendezi a településeken és a középszintű területi
egységekben (szlovákul- VUC), az ötödik, hatodik, hetedik fejezet a törvényhozó, végrehajtó
és bírói hatalom jogköreivel foglalkozik, a nyolcadik fejezet az ügyészségről rendelkezik a
kilencedik a záró rendeleteket tartalmazza.
A törvényhozó hatalom (legiszlatíva) szerve a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
(Národná Rada Slovenskej republiky- NRSR). A NRSR 150, 4 évre megválasztott
képviselője van. Képviselő lehet az a polgár, akinek van választójoga, betöltötte a 21.
életévét, SR állampolgára és álladó lakhellyel rendelkezik SR területén. A NRSR élén az
parlament elnöke áll (Peter Pellegrini) és az alelnökök.
A végrehajtó hatalom (exekutíva) legfelső szervei az államelnök (Zuzana Čaputová) és a
kormány. A kormány a miniszterek testülete, amelynek élén a miniszterelnök áll (Robert
Fico). A kormánytagoknak meghatározott jogkörei vannak (minisztériumok), ezekért
felelősek. A kormányban a legfontosabb szerepe a kormányfőnek van (miniszterelnök),
további fontos minisztériumok: belügyminiszter, külügyminiszter, gazdasági miniszter,
pénzügyminiszter. A végrehajtó hatalom része nálunk az államelnök is. Az állam feje, az
összes polgár választja 5 évenként zajló rendes választáson. Az alkotmány 19 jogkörét
határozza meg pl. képviseli az országok kifelé, nemzetközi szerződések megtárgyalása,
követek fogadása, referendum kihirdetése, a fegyveres erők főparancsnoka, kegyelmet és
amnesztiát hirdet.
A bírói hatalom (juriszdikció) feladata a törvényhozó és végrehajtó hatalom ellenőrzése, az
alkotmány magyarázata és a konfliktusok megoldása. A SR-ban ismerünk járási bíróságokat-
Terebes, megyei bíróságokat-Kassa, Legfelsőbb bíróságot- Pozsony. Politikailag a
legnagyobb jogkörrel a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága rendelkezik (Kassán),
amely megítéli, hogy a törvények nincsenek-e ellentétbe az érvényes alkotmánnyal. Az
alkotmánybíróságnak 13 az államelnök által 12 évre kinevezett bírája van.
A törvényjavaslat benyújtásával kezdődő és a törvények az SZK Törvénytárában való
megjelenésével befejeződő folyamatot törvényhozó folyamatnak nevezzük. Törvényjavaslatot
csak a parlamenti képviselők, a kormány tagjai ás a NRSR bizottságai adhatnak be, tehát
törvényhozást kezdeményezhetnek. A köztársasági elnöknek nincs ilyen hatásköre, tehát nem
adhat be a parlamentbe törvényjavaslatot. A törvényjavaslat három szakaszon/úgynevezett
olvasaton megy keresztül.
Az első olvasatban a parlament megvitatja a törvényjavaslatot, a javaslatban semmit nem
változtatnak meg, és semmivel nem egészítik ki azt.
Második olvasatban a parlamenti bizottságokban tárgyalnak róla, itt a javaslatot
kiegészíthetik, módosításokat indítványozhatnak benne. Valamennyi javaslatot a parlamenti
ülésen megvitatják és a módosító javaslatokról szavaznak.
A harmadik, utolsó olvasatban, a parlamentben a törvény egészének az elfogadásáról
szavaznak. Ha a parlament a törvényt jóváhagyja, aláírja a parlament elnöke (Peter
Pellegrini-HLAS_SD), a kormány elnöke (Robert Fico- SMER-SD) és a körtársasági elnök
(Zuzana Čaputová). A köztársasági elnök aláírás előtt még visszaadhatja a törvényt a
parlamentnek újbóli tárgyalás céljából- megvétózza- vétó joggal rendelkezik. Ez bizonyítja az
államhatalom megosztását, amikor a végrehajtó hatalom (köztársasági elnök) ellenőrzi a
törvényhozó hatalmat (NRSR-t). A köztársasági elnök háromszor vétózhatja meg a
törvényjavaslatot. A jóváhagyott törvény a SZK Törvénytárában jelenik meg. Ha viszont az
Alkotmánybíróság úgy gondolja, hogy ez a törvényjavaslat ellent mond az Alkotmánynak
akkor a törvényjavaslatot nem lehet elfogadni és nem is kerülhet be a SZK Törvénytárába. Ez
a második bizonyíték a hatalom megoszlásáról, amikor a bírói hatalom ellenőrzi a végrehajtó
és a törvényhozó hatalmat is, tehát a parlamentet és a köztársasági elnököt is. A
Törvénytárban (Zbierka zákonov Slovenskej republiky) való megjelenéssel a törvény
érvényessé válik, és bekerül a Szlovák Köztársaság jogrendjébe.