Hassan Al-Banna – Towards the Light

 1947 (Egyiptom királyának); Muszlim Testvériség (utódok választásokat nyernek),

Tariq Ramadan; arab tavasz utáni választások abszolút többsége Egyiptomban
(gazdaság le, politikai izoláció), katonai puccs és autokrácia
 vezető felelősségére Allah bízta meg vezetéssel  a nép botlása az uralkodó botlása
 a változás kora a legkritikusabb egy nemzet történetében, az ekkor megtartott
értékekhez fog visszanyúlni később
 a nemzetnek vissza kell szereznie szabadságát és szuverenitását, illetve újra kell
rendeznie saját magát, hogy megtalálja útját és versenyezhessen a többi nemzettel a
tökéletes társadalom felé vezető úton
 két út közül lehet választani az iszlám és a nyugat útja közt (az előbbit kéne)
 iszlám előnyei: történelem bizonyította stabilitás és prosperitás (?), szentség,
függetlenség (mástól semmit nem vesznek el)
 arab és iszlám egység erősítése kell  pániszlamizmushoz kéne khalifa, Umma
egysége, de lehet enélkül is gondolkodni  mert azt veszi elő, amire a kontextusban
szüksége van (iszlamizmus, nacionalista, stb.)  engem néz hülyének…
 nacionalista  elfogadja a nemzetállami keretet, mert az egyiptomi királynak ír 
Egyiptom felemelkedése a cél  pánarab és pániszlamizmus csak retorika (sok
támogató legyen)  a pániszlamizmushoz az kellene, hogy nem fogadjuk el a
fennálló állami struktúrákat és minden államot ki akar radírozni
 szociális élet berendezése: jó megtartása, rossz kerülése  Allah segíteni fog, ha ezt
az utat követik
 nyugat: régen tudományában csillogott, mára romokban, civilizációs értékeit elveszti,
diktatúrák és gazdasági válságok jellemzik
 a világ vezetése a Kelet kezében volt mindig dicsőséges, a Nyugat pénzéhes és rossz
politikája miatt romokban a világ  az iszlám nyugalmas világában bezzeg…
 „nemzeti messianizmus”: Allahnak kedves nép győzedelmeskedik a többi felett
 az iszlám garantáltan képes mindenben kielégíteni a kialakuló nemzetet, szemben
minden más rendszerrel
 egy születő nemzetnek nagy céljainak kell legyenek, mindegy milyen kicsi, ha Allah
szavát követi naggyá lesz (realisztikusnak nevezi mindezt; a hitetlenek elestét a
hívőkkel szemben)
 az iszlám patriotizmus a nagyobb jóra irányul, nem pedig hamis büszkeség…; persze a
nyugat csak fanatikus nacionalizmust hozott, ami más népek leigázásának örvend
 az ország és a muszlim földet az ősök nyerték meg a vérük árán (de ő ugye nem
hódítók voltak)
 az egész világ az iszlám földje: „And fight them until there is no more oppression, and
 the religion all of it is Allah’s”  univerzalizmus?
 az erő a békét és az igazságosságot biztosítja, ezért szükséges a hadsereg (e
kötelesség egyenértékű az imával és a böjttel)  hadsereggel ijesszétek meg Allah
ellenségeit  a harc előírás a Korán szerint
 a muszlim ember Allahért harcol, de a nem hívőnek nincs nagyobb célja, ezért
gyengébb
 a muszlim ember megszenteli a militarizmust, szemben a modern militarizmussal és
egyébként is az iszlám a békét preferálja (történelemből ez látszik!?)
 erős hadsereg az angolok kiűzésére (ez nincs explicit benne)  felszabadítás
 a közegészségügy a militáns szellem miatt fontos; az aszketizmust (cölibátus,
monaszticizmus, stb.) tilos, mert meggyengíti a testet
 a tudományra szükség van, hogy a hatalmat fenntartsák a találmányok és
felfedezések erejével; a tudós, művelt felsőbbrendű
 moralitásra szükség van a nemzet építésekor, akkor fog biztos alapokon állni az új
korban
 gazdaság fontossága: tulajdon fontossága, az igaz ember igaz jutalma, a rábízottat
nem szabad átadni a bolondnak
 aki nem harcolt az iszlám ellen, de nem hívő, azzal lehet üzletelni és igazságosan
bánni vele, ők (zsidó, keresztény) a testvéreik
 hisznek Ábrahámtól Jézusig a prófétákban, a vallásokban az eredeti formájukban
 csak azokat kell távol tartani (és tilos velük barátkozni), aki vallási alapon ellenük
küzdött és elüldözte őket otthonukból
 az iszlám nem zavarja a nyugattal való kapcsolatot, de „It is up to all the leaders of
these nations to understand that the status of international Islam is the most sacred
status known to history, and that it has laid down the most firm and solid principles
to guard and preserve this status.”
 az iszlám a szerződéseket tiszteletben tartja, még a politeistákkal is (akiknek
menedéket is kell adni, adott esetben)
 reneszánsz: a vallás elválasztása az államtól nyugaton  az iszlámban ez nem
lehetséges
 de a reneszánsz az újjászületés is, vissza kell nézni, a régit kell felújítani, és így lehet
előre lépni
 taqlid  utánzás; ez nem tetszik sokaknak, de a reneszánsz igen
 ijtihad: kreatív gondolkodás hiányzik ebben, megváltoztathatatlanság
 a vezetők korruptsága nem a vallásból következik, mert a vallás nem parancsol ilyet
 az egész Umma nem bűnös ilyen módon
 da’wa: prédikáció, agitáció, propaganda, térítés, csak a verbális agresszióig megy
 a nyugat útja a földi örömök hajhászása, bezzeg az iszlám az igazság, az erő, az
integritás, stb. útja
 politikai célok: pártküzdelem vége, egység elérése, jog módosítása iszlám teljességre,
hadsereg erősítése, fiatalok bevonása, iszlám országokkal jobb kapcsolat, a kormány
alkalmazottai iszlám szellemének felébresztése, privát életük monitorozása (ne
legyen ellentmondás), vesztegetés és nepotizmus vége, mindennapi életet iszlám
„óra” köré rendezni
 szociális, oktatás célok: morális kondicionálása a társadalomnak, nő-probléma
megoldása, prostitúció vége, szerencsejáték minden formája vége, drogok és ivás
elleni kampány, visszafogott női öltözködés, női oktatás különbsége, női-férfi társaság
keverésének tiltása (oktatásban, házasodni alkalmas nők), család és házasság
 promotálása, tánc tiltása, cenzúra, iskola-mecset összevonása, kötelező vallásoktatás,
Korán-magolás, arab nyelv, iszlám történelem, vakáció-zónák megfigyelése
o café regulation (ott gyűlnek össze politikáról beszélni, teázni konzervatív,
kávézni nyugatos jár)
o problem of women: meg is oldották… Muszlim Testvérek támogatottsága a
nők között erős; forradalmi/posztmodern is: nőknek munkát kell adni, loose
behaviour: erkölcsrendészet, tanterv különböző (de tanulhat…)
o játék tiltása  ez konzervatív (sakkozni lehet, de nem pénzben)
o állami iskolák bezárása, mecsetbe alakítása (madrasa)
 gazdasági célok: adó (szociális és katonai célokra), bankok létrehozása, nacionalista
foglalkoztatás, multinacionális cégek korlátozása, források kihasználása, szükségesség
a luxus felett, bürokrácia leépítése, agrárreform (de vetőmagra nincs pénz… traktorra
meg no…), társadalmi egyenlőtlenség
o Iszlám Bank  igazgatótanácsban muftik, minden tranzakciót ellenőriznek;
valahogy jól működik mégis… befektetés van (kamat nincs), itt talán még
tisztességesebbek is; kockázatmegosztás van (közös nyereség, veszteség)
o iszlamizmus erősen baloldali: nyugat és kapitalizmus ellenesség
(monopóliumellenesség)  történelmi tapasztalat több száz éve (profit
legyen, nyersanyag elvitel, helyi ipar tönkretétele)
 iszlám alapú totális állam
 két univerzalizmus egymással szemben: liberalista, emberi jogok, demokrácia 
iszlám jihadizmus (iszlám tudósok kellő frusztrációval a hadseregbe?!)
Mohamed Abduh

 ő lenne a csúcs, mielőtt elindulunk a mélyrepülésre

 ő nem azt mondta, hogy az iszlám mindenekfelett, századfordulós egyiptomi, főmufti
(tehát belső magas rangú ember)
 iszlámban vannak bajok, a teológiával lehet nincs, de a társadalmi tanítással van gond
 (Kemal Atatürk szerint is) a lemaradás oka az iszlám
 meggátolja a párbeszédet az iszlámon belül is; a természettudomány és minden
elindítását, fejlődését (azt se értjük, amire más rájött), a nők pedig szívnak
 két dolgot kéne tenni: az oktatási reform és nőkre vonatkozó reform
 az iszlám nem megoldás itt; jog, közélet stb. nem iszlám
 reformizmus, de ne dobjuk ki az iszlámot, hanem javítgassuk ki
 itt felfogjuk, hogy le vagyunk maradva  Banna még felfogja, hogy baj van, de
szerinte a baj oka, hogy eltávolodtunk az iszlámtól (ez még egy reformistának is oké,
mert még több jó iszlám, nem rossz iszlám)
 ez a tökéletes vallás, hiszen ez jött utoljára, nem kell rajta javítani
 reformizmus középen a westernizáló és a konzervatív közt  nincs nagyon követő
 állam és az iszlám nagyon különáll ilyen formán
 univerzalista világ/vallás reformja majd begyűrűzik a kis országokba
Sayyid Abu’L-A’La Mawdudi – The Islamic Law

 leggazdagabb hindusztáni elit tagja

 az iszlám az ő idejében nem jó, nem is az igazi iszlám ez: stagnation, decay,
degredation, alapvető folyamat  azt meri mondani, hogy minden szar és mi (a
muszlimok) tehetünk róla; nem a nyugat hibája, mert azért jöttek, mert mi voltunk
hülyék: van egy őszinte szembenézés
 de nem a westernizáció a megoldás, ez a másik katasztrófa: degeneration
(nacionalizmusba vezet, az rossz)
 ulemát utáljuk: muszlim vallási vezetők  iszlamizmus gyűlöli az iszlám intelligenciát
(hiszen ő sem fejezte be a madrasát, nincs papírja, no-name senki…)
 kreatívan újra kéne értelmezni, ijtihad
o Al-Quaida: kis noname mufti aláírta nekik (de ezt csak kb. 20 éve)
 az iszlám törvények alkalmasak a mai társadalomban?, egyéb kérdések 
tudatlanság az iszlámban főként az egyébként művelt elitben
 kisebbségi komplexus alakult ki a nyugati imperialista megszállás miatt, inkább a
nyugat vívmányaiban bíztak, mint az iszlámban
 baj, hogy a vallási vezetőket kiszorították a hatalomból; a nacionalizmus emelkedett
fel
 az iszlámnak alkotmányos helye kéne legyen (Pakisztán, 1930-40-es évek)
 Pakisztán különleges helyzete
 godless constitution: angol bosszú India függetlenségére (muszlim és hindu hergelés)
 legyen külön ország teljesen muszlim, de legyen szekuláris, vallásszabadságot
biztosítson (angol pali tolta az iszlámot és a parlamentarizmust; HOW)
o Pakisztán az iszlám ellen elkövetett bűn (de a titkosszolgálat elrabolja
Indiából, hogy ne nyírják ki, de addig pofázik, hogy 20 évre leültetik, de írhat,
taníthat; Mawdudi vezette Jammata Islami terrorszervezet  lemészárolták a
keletieket  India hadserege bevonult Kelet-Pakisztánba, ettől kezdve
Bangladesh)
o (Ghandi film!!!)
 a cél a teljeskörű iszlám állam („full-fledged islamic state”)
 a problémák nagy része nem is valós, egy igazi gond van: a vezetők nem tartják
magukat az iszlámhoz
 törvény: közélet és privát élet; de a törvény első sorban az, amit az állam képes
kikényszeríteni
 az iszlám élet rendjének forrása a Könyv („több kiadás”: Ószövetség, Újszövetség és
az utolsó a Korán!? dafakwereuthinking…) és az emberek, akiknek felfedték (Noé,
Ábrahám, Mózes, Jézus és Mohamed; üzenetvivők)
 iszlám életfelfogás: terv az univerzumban, Allah királysága, teremtése, uralma, az
ember az alattvalója
o Felsőbb Erő irányít sok aspektusban, morális és szociális életünkben élvezünk
némi szabadságot (vagy Allah útját járjuk, vagy ellene döntünk)
o nem szabad szétválasztani két szférára (szabad és Allahtól függő) az életet,
mindent Allah uralma alatt kell tenni
 o akik alávetik magukat Allah akaratának azok a Muszlimok (az utolsó
kinyilatkoztatás szerint) és ebből alakul ki az iszlám társadalom  ez egy
ideológiai társadalom (nem véletlen rasszok, színek, stb.), Isten a szuverén,
abszolút törvény a szava, megkérdőjelezhetetlen a szerinte való jó és rossz 
Isten a törvény forrása
o ha ez a társadalom megszületett, akkor a shari’a kell életbe lépjen, amit előírt
a Könyv
o az egyéni bűn nem töri fel a szerződést, de a lázadás a shari’a rendszere ellen
igen (azaz, bármilyen más jogrendszer beiktatása iszlámellenessé teszi az
országot)
 a sharia céljai és jellegzetességei
o célja az emberi élet ma’rufat (erényeken) való alapozása és megtisztítása a
munkarat (bűnöktől)  normák
o lefekteti az egész élet tervét; ezért benne foglaltatnak okok és eszközök a jó
maximalizálására és a rossz eltörlésére
o ma’rufat: fard és wajib (kötelező)  tisztán részletesen leírva; matlub
(ajánlott)  tiszta, de következtetésekkel is el lehet erre jutni; mubah
(megengedhető)  minden, ami nincs explicit tiltva, itt szabadon lehet
szabályozni a kornak megfelelően
o munkarat: haram (teljes tiltás) és makruh (nem kedvelt dolgok, ezek a
haramtól a megengedhetőig terjednek, változatosan szabályozva…)
o a sharia az emberi élet minden aspektusát felölei, nincs benne semmi túlzás,
felesleg, és nem is hiányos
o organikus egész, nem megbontható, csak így működik simán
o lopásért kézlevágás  de olyan társadalomban, ahol a tehetősek zakatot
fizetnek a szegények javára, stb.  tehát ez egy „full-fledged islamic society”
részére van, nem egy romlott társadalomnak, ahol a bűnös gazdagot védi
o házasságtörésért megkövezés jár  de a társadalom romlott, ki kell irtani a
kevert összejöveteleket, ruhák, smink stb. szabályozása
 jogi szempontok
o az élet egészére kiterjed  van amit a lelkiismeret tart meg, van amit a
társadalom erőszakkal kényszerít ki
o alkotmányos jog, melynek a sharia fektette le alapjait
o közigazgatási jognak is megvan az alapja (sharia, Mohamed és a négy első
kalifa precedense)
o közjog és magánjog  teljeskörű, semmi másra nincs szükség
o nemzetközi jog: általános irányelvek, háború-béke, szövetség, semlegesség
o változtathatatlan részek: explicit törvények a Koránban és a Hagyományban
(pl. alkoholtilalom, szerencsejátéktilalom, öröklési rend, lopás és
házasságtörés büntetése); irányadó elvek Koránban és Hagyományban (pl.: a
férfiak a nők védelmezői és felügyelői); korlátok a Koránban és a
Hagyományban (pl.: feleségek száma max 4, nőtől nem lehet 3-nál többször
elválni, stb.)
 o módosítható részek: ta’wil (értelmezés), qiyas (analógián keresztüli
értelmezés), ijtihad (bírói döntés; ha nincs precedens, stb.), istihsan (irányelv)
 „ha valaki ezeket a lehetőségeket felméri, nem kételkedhet az iszlám jog
progresszivitásában és alkalmazhatóságában” (wtf)  de ezt idegen nem
gyakorolhatja!, csak aki járatos iszlám jogban, arab nyelvben, irodalomban,
történelemben
 az iszlám jog iránti ellenvetések vizsgálata
o iszlám jog régi  de fejlődött, szerinte csak a 19. századtól akadt meg,
egyébiránt képes lépést tartani a történelemmel
o az iszlám jog a barbarizmus maradványa  nyugatosok érve (nyugatot a
legmélyebb pillanatokkal azonosítja; atombomba, holokauszt, szerinte ezért
nem valid az érv, hogy nem humánus a kézlevágás, korbácsolás, stb., valamint
a nyugat vallomáskikényszerítéskor sokkal durvább, mint az iszlám a
bizonyítottan bűnösökkel szemben)
o melyik iskolát/szektát követve találjuk az igaz iszlámot meg  ez nem is
probléma, a kötelező és alapvető értékek és korlátok egyhangúan
elfogadottak minden iskola szerint, az eltérések csak a további
értelmezésekből jönnek, ezeket pedig vagy egyhangúan vagy többségileg kell
elfogadni  ha egyhangúan elfogadja az egész muszlim közösség akkor nem
felülbírálható, ha csak történelmi helyzeteben egy-egy állam többsége akkor
igen
o a nem-muszlim kisebbségek problémája  szerinte személyes jogként szabad
a közösségnek bármilyen jogot alkalmazni, csak az ország törvénye kell legyen
iszlám (ez minden eddiginek ellentmond, de nem baj…); az ország törvénye a
többség törvénye legyen (Pakisztán=iszlám), követelhetnek jogokat a
kisebbséget, de nem kérhetik, hogy értük az ideológiával szembemenő
törvényeket hozzanak
Sayyid Qutb – Signposts along the Road (-152)

 Egyiptom, 1950-es évek

 Muszlim Testvérek élén Al-Banna után, mindig lövöldözik…, Mawdudi a jóhaverja…
 az emberiség kifogyott az értékekből; legalábbis nyugaton biztos (a Keleti Blokk is)
 új vezetőség kell az emberiségnek: a nyugati vezetés a végéhez közeleg (nem
gazdasági okokból, hanem mert elengedte az értékeit)  az újaknak meg kell tartani
a nyugati gazdagságot és új értékeket kell adni nekik
 erre csak az iszlám képes
 a reneszánsznak nem sikerült, mert nincs meg benne az újjászületés lelke (az
iszlámban megvan…); ezért hal el a nacionalizmus és patriotizmus lassan
 az umma az eredeti formájához kell visszatérjen, mert különben ha eltér Isten
törvényétől, akkor nem képes aktualizálni magát a társadalomban  le kell tisztítani
az iszlámot a rárakódott nem-iszlám szeméttől  nem is „Iszlám világ”, amit annak
nevezünk
 ezért kell újjáéleszteni az iszlámot, hogy igazán az legyen és az emberiség vezetőjévé
váljék
 anyagi jólétében a világ Allah ellen és az ő szuverenitása ellen vét, mert az emberek
felveszik az ő szuverenitását és más embereken uralkodnak  ezt ma már
ideológiákon keresztül teszik és olyan törvényeket hoznak, melyek szembe mennek
Isten útjával (kapitalizmus és kollektivizmus is)
 de az iszlám megszabadítja az embert, mert egyedül istent kezdi imádni, a többi
embert nem
 az iszlám felébresztésére egy élcsapatnak kell vállalkoznia, akik részben eltávolodnak
a világ jahiliyya-jától, részben mégis kapcsolatban maradnak vele, tisztán látják
céljaikat és lehetőségeiket (ha minden jahiliyya, akkor mindenkit le lehet lőni)
 az elsődleges forrás, amihez vissza kell térni az a Korán, az első generáció csak ebből
táplálkozott, később megrontották más ideológiák és újabb ilyen tiszta generáció nem
lett soha
 azért tanulmányozták a Koránt, hogy meglássák Isten parancsait, nem más okból
(élvezet, tanulás önmagáért, stb.)  a Korán a személyiségükké vált  a tudás a
tettekért van
 tiszta törés a jahili múlt és iszlám jelen közt (többistenhit  egyistenhit; jahilia 
iszlám)
 ma a jahiliyya megint mindenütt jelen van: kultúra, ideológiák, hitük, szokásai,
művészetük, stb.  még az iszlám kultúra is az
 Mit akar a Korán mit tegyünk? Milyen világképünk legyen általa? Hogy fejlődik Isten
megértése? Mit kell az életünkbe átalakítani a Korán értékei alapján?
 ha ezeket megtettük, akkor meg kell szabadulni a jahili elnyomástól (kultúra,
társdalom, vezetés ideák)  természetéből fakadóan nem lehet vele tárgyalni (!?) 
van egy alapvető ütközés a jahiliyya és az iszlám élet közt, egy lépést sem szabad felé
közelíteni
 ha minden megint jahiliyya, akkor én vagyok a próféta… welp (sosem írja le explicit,
de ő a második próféta)
  minden jahiliyya, még az elsőnél is sötétebb…  iszlám kultúra is jahiliyya, ezért ő a
próféta!
 a jahiliyya elnyomása ellen forradalom, a társadalom alapjait is megváltoztatni
 Isten szuverenitását akarja visszaállítani, ez nem evilági politikai kategória, hanem
teológia (nem állami, népi, stb., hanem Allahé)
 elsődleges és másodlagos okok  másodlagos=természettudomány  ott nincs
másodlagos ok  nincs szekuláris rendszerben értelmezhető szuverenitás sem
In the Shade of the Qur’an

 a lényeg, hogy a jahiliyyát támadja meg, az bármilyen formában is jelenik meg a jihad
által
 az iszlám nem használ verbális érveket és kényszert  szabadságot akar biztosítani
csak (körülmények változtatása; politikai rendszer stb.)
 jihad nem védhető olyan szempontból, hogy az iszlám nem akarja kényszeríteni az
embereket Isten mellett való döntésre
 a jihad nagyon eltér más háborúktól, mert az iszlám természetéből fakad, nem
pillanatnyi érdekből
 emberek felszabadítása a teremtmények lopott Istentől szuverenitása alól
 Isten uralma akkor lesz visszaállítva, ha a törvényét kikényszerítik és minden ügy az ő
joga szerint ítéltetik meg
 szóbeli érvekkel nem lehet az iszlámot terjeszteni, hiszen a hatalmasok nem fognak
lemondani Isten javára erejükről
 eltérő hitek és babonák csupán akadályok az Iszlám előtt
 univerzális: mindenkinek szól az üzenet
 a zsidó és keresztény nem fogad szót Istennek, hogy csak őt imádja…: ha szót
fogadnak ember alkotta jognak, akkor már az embert imádják
 az iszlám el fogja távolítani a fennálló hatalmakat, nem mert egyszerűen hit, hanem
mert az emberek felszabadításáért küzdenek
 a vallás csak az egy Istenre irányulhat, csak erre szabadok az emberek, a vallás az
életforma, tehát nem is kell iszlámnak lenni, hogy egyszerűen az iszlám jog szerint
Istennek alávessék magukat
 a jihad tehát az iszlám természetéből fakad és soha nem egyszerűen védekező
háború
 tehát a védelem az egész emberiség szabadságára irányul, szemben politikai,
társadalmi, stb. rendszerek ellen
 az iszlám a békéért dolgozik, és nem elégszik meg az olcsó békével, ami csak a mai
iszlám területekre terjed ki  ez azt jelenti, hogy minden ember Istennek veti alá
magát, és nem tisztel más urakat
 a harc eredetileg tiltott, majd engedett, később parancsolt lett a muszlim ellen
harcolókkal, végül pedig mindenki ellen, aki nem hívő
Ruhollah Khomeini Ayatollah

 1979-es forradalom, Reza Shah Pahlavi monarchiájának megdöntése

 iszlám jogot tanult főként, de miszticizmus és filozófiai irányban is érdeklődő volt
 Pahlavi dinasztia westernizációja  Khomeini szembe kerül velük, börtönbe is megy,
majd később száműzetésbe (Először Töröországba, majd Irakba)
 addigi síita elméletek szerint az utolsó imam visszatértéig a kormányok jogtalanul
vannak jelen, inkább megtűrtek és csak jobbhíján lehet támogatni őket
 Khomeini szerint viszont kell Isten törvényéért küzdeni, amit a politikában is
figyelembe kell venni, ezt pedig legjobban a jogtudósok tehetik meg (vali-ye faqih:
guardian jurist)
 iszlám kormányzás kidolgozása, majd a forradalom után megvalósítása
 a jog az eszköz, nem a cél, egy igazságos társadalom létrehozására
Islamic Government

 önmagában a jog nem elég a társadalom reformjához, ehhez kell egy végrehajtó
hatalom is, ezért Isten megmutatta a kormányzás jó formáját is
 a próféta és a szunna mutatja meg a kormányállítás szükségességét
 aki tagadja az iszlám jog végrehajtásának szükségességét, az tagadja annak validitását
és az egész iszlám hit validitását is
 a shari’a törvényei az élet minden területét felöleik, ebből is következik, hogy szükség
van kormányzásra, államra
 az ötöd adó léte nem csak a vallási vezetők eltartására van, mert az összegből
következik, hogy ennél sokkal nagyobb, egy egész állam pénzügyi szükségleteire elég
 kötelesség minden korrupt kormányzatot megdönteni és helyébe állítani az iszlámot
 hogy az imperialista befolyást elkerüljék szükséges állítani egy iszlám kormányt 
minden muzulmán országban, végül egy muszlim közösséggé alakulva
 elnyomottak felszabadítása az elnyomók alól, azok akár árulók, akár az ellenségek
 igaz imam a nép élén, aki a jó úton tartja őket (ha nem ilyen lenne, akkor a nép
korrupttá, hitetlenné és önzővé válna)
 az iszlám törvényhozó hatalom Isten kezében van egészen  senkinek nincs hatalma
jogalkotásra  egy tervező bizottságra van csak szükség, ami programokat alkot
 jog kormánya: a szuverenitás Istené, abszolút autoritása van a jognak minden egyén
felett
 a próféta régenshelyettes, az utódlást Isten parancsára döntötte el…
 az uralkodó tudása mindenkiénél nagyobb kell legyen a jog tekintetében és
igazságosnak kell lennie (morálisan is a helyén legyen); nem lehet bűnös
 ha az uralkodónak a faqih-hoz kéne fordulni a jogértelmezés segítségérben, akkor
logikusan következik, hogy nem ő az uralkodó, hanem a faqih (a teljes fuqaha)
 nem kell minden kormányzónak és beosztottnak minden törvényt tudnia, csak azt
ami az ő posztjához szükséges
 azért is szükséges az iszlám kormány, hogy az agresszió ellen védjen és muszlim
közösség becsületét megvédje
 ha valaki támad az emberek közt, aki kielégíti az uralkodónak kötelező erényeket,
akkor ugyanazzal az autoritással fog rendelkezni, mint Mohamed és a népnek
kötelessége követni (ez inkább funkció, mint státusz)
 vagy a fuqaha kormányozzon vagy az alkalmas uralkodó (gondolom ő maga…)