a) Vinayapiṭake Mahāvaggapāḷi, 1. Mahākhandhako, 6.

Pañcavaggiyakathā
b) SN 56.11 1. Dhammacakkappavattanasuttaṃ
https://www.youtube.com/watch?v=wtB_TuD_520
https://www.youtube.com/watch?v=tiSOVkupDjA 1:44-től

Evaṁ me sutam.
Ekaṃ samayaṃ bhagavā bārāṇasiyaṃ viharati isipatane migadāye.
Tat ra kho bhagavā pañcavaggiye bhikkhū āmantesi –

Duve’me, bhikkhave, antā pabbajitena na sevitabbā.

Katame dve?1
Yo cāyaṃ kāmesu kāmasukhallikānuyogo
hīno gammo pothujjaniko anariyo anatthasaṃhito,
yo cāyaṃ attakilamathānuyogo
dukkho anariyo anatthasaṃhito.

Ete te2, bhikkhave, ubho ante anupagamma,

majjhimā paṭipadā tathāgatena abhisambuddhā,
cakkhuka raṇī ñāṇakaraṇī upasamāya abhiññāya sambodhāya nibbānāya saṃvattati.

„Katamā ca sā, bhikkhave,

majjhimā paṭipadā tathāgatena abhisambuddhā,
cakkhuka raṇī ñāṇakaraṇī upasamāya abhiññāya sambodhāya nibbānāya saṃvattati?

Ay am eva ariyo aṭṭhaṅgiko maggo, seyyathidaṃ –

sammādiṭṭhi, sammāsaṅkappo, sammāvācā, sammākammanto,
sammāājīvo, sammāvāyāmo, sammāsati, sammāsamādhi.

Ay aṃ kho sā, bhikkhave,

majjhimā paṭipadā tathāgatena abhisambuddhā,
cakkhuka raṇī ñāṇakaraṇī upasamāya abhiññāya sambodhāya nibbānāya saṃvattati.

Id aṃ kho pana, bhikkhave, dukkhaṃ ariyasaccaṃ. –

1
A kánonban szerepel ez a mondat, itt nem.
2
A kánonban ’kho’ áll ’te’ helyett (ezt, azt a mindkét…)

1
Jātipi dukkhā, jarāpi dukkhā, byādhipi dukkho3, maraṇampi dukkhaṃ,
soka-parideva-dukkha-domanass-upāyāsāpi dukkhā 4,
appi yehi sampayogo dukkho, piyehi vippayogo dukkho,
yampicchaṃ na labhati tampi dukkhaṃ.
– Saṃkhittena, pañcupādānakkhandhā dukkhā.

‘‘Idaṃ kho pana, bhikkhave, dukkhasamudayo ariyasaccaṃ

– yāyaṃ taṇhā ponobbhavikā nandīrāgasahagatā tatratatrābhinandinī,
seyyathidaṃ– kāmataṇhā, bhavataṇhā, vibhavataṇhā.

‘‘Idaṃ kho pana, bhikkhave, dukkhanirodho ariyasaccaṃ

– yo tassā yeva taṇhāya asesavirāganirodho, cāgo, paṭinissaggo, mutti, anālayo.

‘‘Idaṃ kho pana, bhikkhave, dukkhanirodhagāminī paṭipadā ariyasaccaṃ

– ayam eva ariyo aṭṭhaṅgiko maggo, seyyathidaṃ –
sammādiṭṭhi, sammāsaṅkappo, sammāvācā, sammākammanto,
sammāājīvo, sammāvāyāmo, sammāsati, sammāsamādhi.

3
A kánonban szerepel ez a mondat, itt nem.
4
Ez a mondat ezen a helyen nem szerepel a kánonban, nem is illik ide. Jelentése: „A bánat, siránkozás,
boldogtalanság, szomorúság és gond is boldogtalanság.” A származva keletkezés 12 tagjának utolsó két tagja a
születés (jāti) és az öregség-halál (jarā-maraṇa). Az utóbbihoz állandó szövegelemként tartozik a soka-
parideva-dukkha-domanass-upāyāsā, mintegy magyarázatként (t.i. szeretteink öregsége és halála bánattal stb.
jár). A szövegváltozás forrása nyilvánvalóan ez, de hogy mi indokolta a betegség mellőzését és a szöveg ilyen
megváltoztatását, az nem világos.
Hasonló recitáció, de más dallammal, viszont jó szöveggel (0:50-től):
https://www.youtube.com/watch?v=MCc9A4jFI54&list=PL7ENj50WsJ2BgCL2CmiSMhy9_hN7ASUd7