1919. 08.

1: Tanácsköztársaság bukása
1919. 08. 1-4. Peidl Gyula szakszervezeti kormánya
1919. 08. 6-november Friedrich István legitimista ( restaurációtót akaró) kormánya
Román csapatok bevonulása Bp-re és a Dunántúl északi részére (kirablás)
Proletárdiktatúra ellen létrejön:
 Bécsben az ABC (Antibolsevista Comité) gróf Teleki Pál vezetésével
 Szegeden (francia megszállás alatt) ellenforradalmi kormány és Nemzeti Hadsereg
szerveződik vitéz Nagybányai Horthy Miklós vezetésével
 → fehérterror: (Tanácsköztársasággal szimpatizálók kínzása, kivégzése) Dunántúlon
(Rongyos Gárda: Héjjas Iván, Prónay Pál,Ostenburg Gyula)
 Harry Hill Bandholtz
Mo. helyzete ingatag
Angolok elküldik Sir George Clerk tábornokot, h konszolidálja a helyzetet → tárgyal
Horthyval és a pártokkal (SZDP, KNEP, Kisgazdák) → románok vissza a Tiszától k-re, Horthy ha
megfékezi a terrort akkor hatalomra kerülhet
1919. 11.16. Horthy bevonul Bp-re
1919. 11.24-1920.03.15. Huszár Károly koalíciós kormánya
Államforma kérdése: királyság vagy köztársaság ?
A kérdés tisztázásáig Horthyt kormányzóvá választják 1920.
03.01-1944.10.16. = Horthy-korszak
1920.03-07. Simonyi-Semadam Sándor kormánya: 1920. 06. 04.
Trianoni béke aláírása
Teleki Pál: vörös térképe

Trianon 1920. 06. 04. (2010-től nemzeti összetartozás napja)

Apponyi Albert a küldöttség vezetője
Területének 2/3-át elveszti (282000 km2 → 93000 km2)
Utódállamok:
 Csehszlovákiához került a Kisalföldnek a Dunától északra eső része, az északi
hegyvidék (Felvidék), és a Kárpátok északkeleti része
 Romániához került Erdély egésze, Bánát és az Alföld keleti része, Máramaros déli
része
 Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (Jugoszlávia) megkapta a Horvát-Szlavón területeket
és Fiumét, Bánát nyugati fele, Bácska, Dráva-köz, Muraköz és Muravidék
 Ausztria is kapott nyugati területeket (Burgenland)
Lakosság harmada kerül kisebbségbe (3,4 M magyar) → elmenekülés 400000 fő
(repatriálók)
Színmagyar lakosság elcsatolása
35000 főben maximálták a hadsereget
Revízió igénye
Sopron esetében népszavazás (1921. dec.) „Leghűségesebb város”
Határon túli magyarság sorsa
Magyarok kerülnek Csehszlovákiába, Romániába, Jugoszláviába, Kárpátaljára
Hasonló mindenhol:
 Erőszakos atrocitások
 Politikai döntések a magyarságot sújtják
 Hátrányos megkülönböztetés
 Szabad nyelvhasználat tilalma
 Anyanyelvi oktatás leépítése
 Közigazgatásban nem érvényesülhettek

Bp: Mária Valéria telep és a vagonélet

Telepítési politika
Cél a nemzetállamok kialakítása
Asszimiláció → aránycsökkenés
Elmenekül az értelmiség → maradtak nehezen szerveződnek kulturálisan és politikailag
Erdély: Tamási Áron, Áprily Lajos, Kós Károly, Dsida Jenő
Csehszlovákia: gróf Esterházy János
Egyház szerepe fontos

Trianon gazdasági hatása: válság

Monarchia/Kárpát-medence egységes piaca felbomlik
Közlekedési kapcsolat megszűnt
Szétválik a nyersanyaglelőhely és a feldolgozóipar közti kapcsolat
Bp. feldolgozóipara nyersanyag és piac nélkül marad
Export visszaesés (utódállamok önellátásra rendezkednek be)
Gabonafelesleg, erdők aránya csökken, juh, szarvasmarha csökken
bányaterületek elcsatolása
Településszerkezet torzulása (Bp. jelentősége nő)