Professional Documents
Culture Documents
A Kiégés Előfordulása És Megelőzési
A Kiégés Előfordulása És Megelőzési
A Kiégés Előfordulása És Megelőzési
Ö S S Z EFOGLA LÓ K ÖZLEM ÉN Y
Az egészségügyi ellátórendszeren belül az ápolói pályán dolgozók fokozottan veszélyeztetettek a kiégési szindróma
(érzelmi kimerültség, elszemélytelenedés, a személyes hatékonyság és a teljesítmény csökkenése) kialakulása szem-
pontjából. A kiégés nemcsak az egyénre nézve bír kedvezőtlen egészségi és gazdasági következményekkel, hanem
rontja a kezelési együttműködést és az ellátás minőségét, illetve befolyásolja a műhibák és a szövődmények előfordu-
lási gyakoriságát is. Éppen ezért a kiégési szindróma felismerése, megelőzése és kezelése össztársadalmi érdekünk.
A tanulmányban bemutatjuk a kiégés előfordulási gyakoriságát a hazánkban dolgozó ápolók körében, valamint a ki-
égés prevenciójának lehetséges színtereit és módjait, különös tekintettel a pszichológiai tanácsadás szerepére, illetve
lehetőségeire. Mindez gyakorlati szempontú hozadékkal járhat a kiégés megelőzéséért folytatott küzdelemben.
Orv Hetil. 2019; 160(1): 12–19.
Czeglédi E., Tandari-Kovács M. [Characteristics and prevention of burnout syndrome among nurses]. Orv Hetil.
2019; 160(1): 12–19.
A kiégési szindróma globális jelenség, a nemzetközi és a képviselője, Christina Maslach [5] szerint a kiégés az ér-
hazai szakirodalomban egyaránt sokat tárgyalt és kuta- zelmi kimerülés, a személytelen bánásmód, valamint a
tott tünetcsoport [1–3]. A globalizáció, a privatizáció és személyes hatékonyság csökkenése mentén leírható tü-
a liberalizáció gyors változásokat eredményezett a mo- netcsoport. A kiégés az egész személyiséget érinti. Az
dern munkakörnyezetben. Számos új készség elsajátítá- érintett személy testi (például krónikus fáradtság, alvás-
sára van szükség, egyre nagyobb időnyomás mellett ma- zavar, fájdalomérzés), érzelmi (például emocionális ki-
gas teljesítményelvárásoknak kell megfelelni [2]. Mindezt merültség, reménytelenségérzés, negatív önértékelés,
megnehezíti, hogy az egészségügyi ellátórendszerben krónikus szorongás, depresszió), viselkedéses/magatar-
dolgozók folyamatos érzelmi igénybevételnek vannak ki- tási (például ingerlékenység, cinizmus, koffein-, niko-
téve a páciensekkel és az azok hozzátartozóival való erős tin-, alkohol-, gyógyszer- és drogfüggőség, evészava-
emocionális töltetű kapcsolat fenntartása miatt [4]. rok), valamint mentális tüneteket (például figyelemzavar,
A kiégés fogalmának meghatározására több törekvés a teljesítőképesség csökkenése, beszűkültség, a szakmai
irányult [1, 2]. A téma kutatásának egyik legelismertebb inkompetencia érzése) egyaránt megfigyelhet. Az utóbbi
évtizedben a pozitív pszichológia térnyerésének köszön- felborulása miatt. A társadalmi stresszforrások közül a
hetően fordulat állt be a kiégésről való gondolkodásban: kellő megbecsülés és elismerés hiányát tartjuk lényeges-
napjainkban a kiégést inkább a munka iránti elkötelezett- nek kiemelni [7]. Egy hazai vizsgálat eredményei szerint
ség eróziójaként emlegetik [2], ráirányítva ezzel a figyel- az ápolók 93%-a érzi úgy, hogy munkájukat nem becsü-
met a humánerőforrás menedzselésének fontosságára, lik meg megfelelően [17]. Az egészségpolitikai stresszfor-
amely a prevenció és az intervenció szempontjából egya- rások közül a pénzügyi nehézségek terhelik az ápolókat a
ránt új hangsúlyokat jelent. leginkább.
Az egészségügyi ellátórendszer területén belül az ápo-
lói pálya halmozottan kockázatosnak tekinthető a kiégés
szempontjából [6]. A jelen tanulmány célja a kiégési
Az ápolók kiégésének előfordulási
szindróma előfordulási gyakoriságának bemutatása a ha- gyakorisága hazánkban
zánkban dolgozó ápolók körében és a pszichológiai ta- Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatunk né-
nácsadás szerepének, illetve lehetőségeinek felvillantása hány, az ápolók kiégésének felmérésére irányuló kereszt-
az ápolók kiégésének prevenciójában. metszeti, kérdőíves kutatást.
Irinyi és mtsai [16] vizsgálatában szakdolgozók vettek
Az ápolókat érintő kiégési szindróma részt, az ország teljes területéről (n = 1201). Eredmé-
kialakulásában szerepet játszó tényezők nyeik szerint a válaszadók 44,2%-a volt érintett a kiégés
által. Az érintettek egyik felénél (a teljes minta 22,9%-
A kiégési szindróma lassan, évek alatt, ciklikus ismétlődé- ánál) még csak megjelentek a kiégés egyes tünetei, a má-
sekkel fejlődik ki [7, 8]. Etiológiájában a stressz kiemelt sik fele (a teljes minta 21,3%-a) azonban kiégettnek volt
szerepű. Az egészségügy szférájában az ápolók tevékeny- tekinthető.
sége az egyik legmagasabb stressz-szinttel jellemezhető Kovács és Hegedűs [18] vizsgálatában nővérek és as�-
munkakör, amelyben az ápolási tevékenység fizikai jel- szisztensek vettek részt az ország különböző részeiről
legzetességeitől kezdve a pszichoszociális stresszhatáso- (n = 76). A kiégés egyes dimenziói közül az érzelmi ki-
kon át a szerepkonfliktusokig bezárólag számos stressz- merülés a válaszadók 40,6%-ánál magas, 31,9%-ánál pe-
forrás megjelenik [9, 10]. Egy hazai vizsgálat eredményei dig közepes mértékű volt. A deperszonalizáció magas
szerint [11] az összesített ápolói stresszskála alapján a foka a válaszadók 10,1%-át, közepes foka a 23,7%-át jel-
válaszadók 15,7%-ának magas, 65,6%-ának közepes volt lemezte. A személyes hatékonyság súlyos csökkenése
a stresszterheltsége, és kevesebb mint egyötödük (18,2%) 27,7%-nál, közepes mértékű csökkenése 20,0%-nál jelent
stresszterheltsége tartozott a saját megítélésük alapján az meg.
alacsony kategóriába. Az ápolók naponta találkoznak ér- Mészáros és mtsai [19] Budapesten tevékenykedő
zelmileg megterhelő helyzetekkel, kiszolgáltatott, beteg egészségügyi szakdolgozók reprezentatív mintáján (n =
emberekkel, és e találkozások számtalan érzelmet vált- 1333) végzett vizsgálatának eredményeit illetően csak a
hatnak ki [12], amelyek további terheket rónak rájuk. személyes hatékonyság csökkenésére nézve közöltek
A „mindent megtettünk” szakmai attitűddel együtt járó gyakorisági adatokat. Eszerint a személyes hatékonyság
felelősség tovább növelheti az átélt stresszt, fokozva a súlyos csökkenését a válaszadók 49,7%-a, közepes mérté-
kiégés megjelenésének kockázatát [4, 13]. kű csökkenését pedig a résztvevők 23,3%-a mutatta.
A stresszforrásokat érdemes különböző szinteken átte- Ádám és mtsai [20] ugyancsak a fővárosban, egészség-
kinteni [4, 8, 14]. Az egyén szintjén találhatók például a ügyi szakdolgozók körében (n = 1713) végzett vizsgála-
munka beleszövődése a magánéletbe, illetve a szerep- tuk során azt találták, hogy az érzelmi kimerültség magas
konfliktusok. A hivatás szintjén megjelenő stresszforrá- foka a válaszadók 20,3%-át, közepes foka pedig 21,1%-át
sokra példa a túlterheltség; a diagnózissal és a kezeléssel érintette. Az elszemélytelenedés mértéke a válaszadók
kapcsolatos bizonytalanságok; a sürgősségi helyzetek; a 15,4%-ánál magas, 17,7%-ánál közepes volt. A személyes
szembesülés a betegek és a hozzátartozók kríziseivel, a hatékonyság élménye a válaszadók 44,3%-ánál súlyosan,
halállal, illetve a haldoklókkal és a gyászolókkal; valamint 22,3%-ánál pedig közepes mértékben csökkent.
az agresszív, illetve a pszichiátriai betegekkel való kap- Bencés [21] vizsgálatát a budapesti MÁV Kórház és
csolat; a hibátlan teljesítményre vonatkozó elvárás. A Központi Rendelőintézet fekvőbeteg-osztályain aktívan
munkahely szintjén megjelenő stresszforrásokra példa az dolgozó ápolók körében végezte el (n = 167). A résztve-
egyenlőtlen terhelés; az anyag-, illetve eszközhiány; az vők 84%-a a súlyosan, 14%-a pedig a mérsékelten kiégett
autonómia korlátozottsága, illetve a munka tervezésében kategóriába tartozott.
való szabadság hiánya; a döntéshozatalból való kizárás Szemlédy [22] az EuroCare Rt. hálózatán belül, a Ma-
[15]; a teljesíthetetlennek tűnő feladatok; az adminiszt- gyarország különböző területein dolgozó dializáló ápo-
rációs terhek, a páciensektől, illetve a hozzátartozóiktól lók (n = 109), valamint a Pest Megyei Flór Ferenc Kór-
érkező agresszív megnyilvánulások [16], valamint a cso- ház ápolói, illetve végzős egyetemi ápolóhallgatói (n =
porton belüli rossz kommunikáció. A munkavégzés idő- 57) körében végzett vizsgálatot. A magas fokú érzelmi
tartama és a munkabeosztás jellege ugyancsak igen meg- kimerültség a dializáló ápolók 22,4%-a, míg a többi
terhelő a szervezet számára, különösen a cirkadián ritmus ápoló 31,3%-a esetében jelent meg. A kiégettség előfor-
dulási gyakorisága a dializáló ápolók körében 20%, míg a Az egészségügyi ellátórendszerben dolgozók kiégése
többi ápoló körében 37% volt. nem az érintettek „magánügye”, mert befolyásolja a mű-
Köbli és mtsai [23] vizsgálatában a Vas Megyei Marku- hibák és a szövődmények előfordulási gyakoriságát [14].
sovszky Kórház és a Zala Megyei Szent Rafael Kórház Az ápolók kiégésének következményei pedig a társada-
különféle osztályain dolgozó ápolók vettek részt (n = lomra és a gazdasági rendszerre nézve is súlyosak [25].
68). Az érzelmi kimerültség 36,8%-nál magas, 38,2%-nál Igen magas a fluktuáció és a pályaelhagyók aránya [6, 9].
közepes fokú volt. Az elszemélytelenedés 23,5%-nál ma- Egy hazai vizsgálatban a megkérdezett ápolók 37%-a
gasnak, 27,9%-nál közepes mértékűnek bizonyult. A sze- gondolt már a pályamódosításra, 7%-uk pedig biztosan
mélyes hatékonyság érzése a résztvevők 41,2%-ánál sú- váltani akar [21]. Egy frissebb hazai kutatásban részt
lyos, 36,8%-ánál pedig közepes mértékben csökkent. vevő ápolók 33%-a gondolt már arra, hogy pályát változ-
Pálfi és mtsai [11] vizsgálatukba egy egyetemi város tat. A krónikus osztályon volt a leggyakoribb a pályaelha-
kórházaiban és klinikáin, különböző ellátási típusú osztá- gyás gondolata (46%), míg az aktív osztályon és az
lyokon dolgozó ápolókat, továbbá a Pécsi Tudomány- idősotthonban dolgozók körében hasonló arányban for-
egyetem Egészségtudományi Karán főiskolai tanulmá- dult elő (28% és 24%) [10]. Pályaelhagyás esetében a pá-
nyaikat folytató, de főállásban aktívan dolgozó ápolókat lyát elhagyó egyének elvesztegetik a képzettségüket, a
vontak be (n = 481). A burnout szindróma különféle kórházak elveszítik a képzett és elkötelezett ápolóikat, a
intenzitású fokozatai tekintetében a résztvevők 26,0%-a betegek számára pedig elvész a minőségi ellátás lehetősé-
ge [17], ráadásul az ápolók utánpótlásának költségei az
esetében vannak dolgok, amikre oda kell figyelni, 30,4%-
államot terhelik. Éppen ezért az egészségügyi ellátó-
uk kifejezetten veszélyben van a kiégésre, 11,0%-uk a ki-
rendszerben megjelenő kiégési szindróma prevenciója,
égettség állapotában van, 0,4%-uk pedig gyógyításra szo-
felismerése és kezelése össztársadalmi érdek.
rul emiatt. A válaszadóknak alig egyharmadáról (32,2%)
lehetett csak elmondani, hogy a kiégés tekintetében
„egészen jól van”. A pszichológiai tanácsadás szerepe
Pálfi [17] egy másik vizsgálatába Pécs egyetemi város az ápolók kiégésének megelőzésében
kórházaiban, klinikáin és szociális intézményeiben dol-
gozó ápolókat vont be (n = 805; 46,5% intenzív, 34,3% A kiégés prevenciója és kezelése kapcsán az első lépés
krónikus, 19,2% aktív ellátási formájú osztályon műkö- annak feltárása, hogy mely tényezők felelősek elsősorban
dik). A burnout (kiégési) szindróma különféle intenzitá- a tünetcsoport kialakulásáért az adott foglalkozási cso-
sú fokozatainak előfordulási gyakorisága a következő portban. Így a kutatásoknak fontos szerepük van abban,
volt: a résztvevők 30,3%-a esetében vannak dolgok, hogy elősegítsék a megfelelő módszerek, megoldások,
amikre oda kell figyelni, 33,9%-uk veszélyben van a ki- stratégiák kialakítását. A nemzetközi és hazai kutatások
égés tekintetében, 5,5%-uk a kiégettség állapotában van, az elmúlt 40 évben számos ismeretet halmoztak fel mind
0,9%-uk pedig gyógyításra szorul. A válaszadók 29,4%- a személyiségben rejlő hajlamosító tényezőkről, mind a
szervezet, illetve az intézmények szintjén megragadható,
áról lehetett csak elmondani, hogy a kiégés tekintetében
a kiégéssel kapcsolatba hozható tényezőkről (áttekintés-
„egészen jól van”. A kiégettség állapotában lévők és a
ként lásd [1, 15, 26]). Ezen bizonyítékok egyszerre segí-
gyógyításra szorulók együttes aránya az intenzív osztá-
tik, ugyanakkor a sokrétűségük mentén talán kissé nehe-
lyon dolgozók körében volt a legmagasabb (10,7%), míg
zítik a kiégés megelőzését és kezelését célzó átfogó
ugyanezen arány a krónikus osztályokon 3,6%, az aktív
stratégia kidolgozását.
osztályokon pedig 0,6% volt.
Korábban említettük, hogy a kiégést napjainkban az
Nagy [10] a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kórhá- elkötelezettség inverzeként képzelik el, ennek alapján a
zak és Egyetemi Oktatókórház aktív és krónikus ellátású munka iránti elkötelezettség és a reziliencia elősegítése
osztályain és a Nyíregyháza–Városi Református Egyház- kerül fókuszba a megelőzés során [2, 27]. A gyengesé-
község Sóstói Szivárvány Idősek Otthonában dolgozó gek korrekciója helyett a kompetenciák kialakítása, a
ápolókkal végzett vizsgálatot (n = 130; 38,5% aktív osz- készségfejlesztés és a teamek facilitálása mentén próbál-
tályon, 33,1% krónikus osztályon, 28,5% idősotthonban ják fejleszteni a munkavállalók egészségét. Ugyanakkor a
dolgozik). A magas fokú érzelmi kimerülés és elszemély- jelen pillanatban sem hazánkban, sem pedig a nemzetkö-
telenedés a minta 20–20%-át érintette, a személyes haté- zi színtéren nincs konszenzus a kiégés kezelésére vonat-
konyság súlyos fokú csökkenése pedig a válaszadók 40%- kozóan. A hatékonyságvizsgálatok kapcsán pedig azt
át jellemezte. A krónikus osztályon dolgozó ápolók tapasztaljuk, hogy egyelőre kevés a randomizált, kont-
körében gyakoribb volt a kiégés. rollált, többtényezős, hosszú utánkövetéssel bíró vizsgá-
A hazánkban folytatott vizsgálatok eredményei szerint lat [3, 27, 28].
az ápolók körében gyakoriak többek között a fájdalom- A kiégést előidéző problémák megelőzése mindazon
szindrómák [9, 10], az egészségkárosító magatartásfor- szinteken lehetséges, amelyeken ezek keletkeznek, azaz
mák [10] és a depresszió [19, 20, 24]. Mindezen prob- egyéni, szakmai, munkahelyi, társadalmi és egészségpoli-
lémák szervesen összekapcsolódnak a kiégési szindróma tikai szinten egyaránt [3, 8, 28]. Hangsúlyozandó, hogy
kialakulásának folyamatával. a kiégési szindróma kialakulásának folyamata bármikor
megállítható és visszafordítható [4]. Szerencsére a hazai A magas szintű önismeret véd a kiégési szindróma ki-
szakirodalomban is gyakorta találkozhatunk a prevenciót alakulásával szemben. Különösen fontos a stresszforrá-
szolgáló konkrét javaslatokkal [11, 17, 21, 28]. A követ- sok, a saját érzelmi állapot, az esetleges elfogultságok, a
kezőkben áttekintjük, hogy az egyéni, szakmai és kör- „lelki vakfoltok” felismerésének képessége [4]. Az önis-
nyezeti/szervezeti szinteken belül hogyan segítheti a meret számtalan módon fejleszthető, egyéni és csopor-
kiégési szindróma prevencióját a rendszerben dolgozó tos formában, verbális és nonverbális módon egyaránt.
pszichológus (tanácsadó, munka- és szervezet-, egész- A csoportos megközelítésre jó példa a hazánkban is szé-
ségfejlesztő, illetve alkalmazott egészség-szakpszicholó- les körben elérhető pszichodráma [30] vagy az alkotó-
gus) illetve mentálhigiénés szakember. munkában örömet lelők számára a Katarzisz Komplex
Az egyénre fókuszáló prevenciónak van a legszélesebb Művészetterápia [31]. Ez utóbbi egy többkomponensű,
körű hagyománya és irodalma, ugyanakkor meg kell je- az önismeret növelése mellett egészségvédő, egészségfej-
gyeznünk, hogy ezzel olyan üzenetet közvetíthetünk az lesztő és prevenciós hatású módszer.
ápolók felé, miszerint az ő felelősségük, hibás működé- A rugalmasság, a nyitottság és a problémaérzékenység
sük, hiányosságuk, nem megfelelő stresszkezelésük kö- is mind olyan személyiségjellemzők, amelyek elősegítik
vetkezménye a kiégés. Ez koránt sincs így! az alternatív helyzetértelmezéseket és ezáltal az adaptív
Elsőként a hivatásválasztás motivációja kerülhet a fó- megküzdési stratégiák mozgósítását [4]. A tanácsadás
kuszba, amit már a pályaválasztás során érdemes tisztáz- során a kognitív terápiás technikák közül a kognitív újra-
ni, és fontos, hogy a tanulmányi idő alatt az önismeretet strukturálás (átkeretezés) jó szolgálatot tehet ezen disz-
nyújtó kurzusok kitérjenek erre. Ebben a felsőoktatásnak pozíciók erősítésében. Ezt alátámasztja az a kutatási
van felelőssége. A végzést követően a pályán való elhe- eredmény, amely szerint a kognitív újrastrukturálás mar-
lyezkedés első éveiben fokozott figyelmet érdemes szen- kánsan csökkenti a kiégés és a depressziós tünetek meg-
telni az irreális pályakép, irreális elvárások feltérképezé jelenésének valószínűségét [19]. Mivel a kiégési szindró-
sére és realizálására, majd a pályán időnként megállni és ma előfordulási gyakorisága igen magas a pályakezdők
körében, amelyet a valóság megtapasztalása által keltett
megkérdezni, hogy hol tartok most, mi tart itt engem,
„sokk” vagy a sikertelen foglalkozási szocializáció követ-
hogyan változik a motivációm. Ebben a folyamatban ha-
keztében fellépő identitáskrízis okoz [32], ugyancsak jó-
tékonyan tud segíteni a pszichológus. Csabai és Molnár
tékony hatású, ha a pályakezdők esetében a tanácsadás
[4] érvelése szerint a segítőszakma választásának hátteré-
fókuszába kerül a szakmával kapcsolatos irreális elvárások
ben explicit módon általában a segítés motivációja, az
felismerése és a valósághoz közelebb kerülésüknek a se-
emberekkel való foglalkozás öröme áll. Ez természetes
gítése.
elvárás ezeknél a foglalkozásoknál. Csakhogy elképzelhe-
A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, illetve
tő, hogy a pályaválasztási szándék hátterében olyan rej-
pihenés kiemelt jelentőségű a kiégés megelőzésében. Az
tett, fel sem ismert (akár elhárított) motivációk állnak,
alváshigiéné javítására vonatkozó egyszerű tanácsok kö-
mint amilyen például a mások kontrollálása vagy a rajtuk
vetése – mint például az alvási környezet optimalizálása,
való uralkodás. Ha az önismeret növelésének (gyakorta a lefekvéshez kapcsolódó szokások kialakítása [33] – elő-
ugyancsak rejtett) vágya áll a pályaválasztás hátterében, segíti a 12 órás munkarend és az ügyeletek miatt kiala
akkor a valódi szándék ez esetben sem az, hogy máso- kuló alvásproblémák mérséklését, és ezáltal megelőzi a
kon, hanem az, hogy saját magán segítsen az illető. Erre kifáradást, illetve kimerülést. Mindez azért is jelentős,
a rejtett motivációra pedig olyan gyógyító szerep épül- mert a cirkadián ritmus felborulása miatti alvászavarok
het, amely mintegy megalapozza a helfer-szindróma ki- nemcsak kimerülést és depressziót okozhatnak, de a
alakulását. Éppen ezért rendkívül fontos lenne a motivá- gyógyszerezési hibák gyakoriságát is megnövelhetik
ció feltérképezése már a pályaválasztási tanácsadás során. [34]. Az alváson túlmenően a napi szinten is megjelenő
Az inadekvát motiváció problémája az inadekvát pályavá- pihenés és a tényleges nyaralás mellett különösen fontos
lasztás legalapvetőbb kérdése [29]. Akkor beszélhetünk a rendszeres hobbigyakorlás [8]. A tanácsadás során a
inadekvát motivációról, amikor meg nem felelést észle- túlterheltséggel, fáradtsággal küszködő ápolókat segíteni
lünk a pályaterv és a motivációs bázis között, illetve a lehetne a prioritások újrarendezésével, a hatékony idő-
valódi motivációk nem tudatosak. Ez a probléma külö- gazdálkodási készségek elsajátításával, a nemet mondási
nösen akkor válik égetővé, ha a pályaválasztás előtt álló készség fejlesztésével, valamint az örömteli, illetve pi-
fiatal képességei és teljesítménye lehetővé teszik, hogy hentető tevékenységek feltérképezésével és ezeknek a
valóban megszerezze az áhított képesítést. A segítőszak- mindennapi életükbe való beillesztésével, például a prob-
mák esetében azonban a veszélyes, tudattalan motivációk lémamegoldás stratégiájának alkalmazásával.
kiélése személyiségtorzuláshoz és ebből következően A rendszeres fizikai aktivitás nemcsak a testi egészségre
nemcsak az egyénre, de az általa segített személyekre is gyakorol jótékony hatást, hanem a pszichológiai jóllétre
káros hatásokhoz vezethet. Ilyen esetekben Herskovits is [35], és az alvás minőségét is javíthatja a cirkadián rit-
[29] megkerülhetetlennek tartja, hogy a pályaválasztási mus beállítását elősegítő („zeitgeber”) hatásával [33].
tanácsadást végző pszichológus önismereti munkát A sportolás előírása a tanácsadás során azonban ellenál-
kezdjen a kliensével. lást válthat ki, mert a rendszeres testedzés számos aka-
dályba ütközhet. Egy egészségügyi dolgozókkal végzett csökkentésében [44]. Éppen ezért az egyes stresszkezelő
hazai vizsgálat keretében a résztvevők számára térítés- technikák izolált alkalmazása mellett megfontolandó az
mentesen rendelkezésre bocsátottak egy sportkártyát, összetett stresszkezelő programokon való részvétel.
amelynek használatával havi 8 alkalommal nyílt lehetősé- Guseo és Hertelendi [39] a stresszkontrolltanfolyam kór-
gük sportolásra, méghozzá a résztvevők számára prefe- házi dolgozók részére történő bevezetésével jó tapaszta-
rált helyszínen és formában. A kedvező feltételek ellené- latot szereztek, és javasolják, hogy a stresszmendzsment
re sokan nem éltek a lehetőséggel, ami a szerzők szerint kórházi szinten kötelező jelleggel jelenjen meg, illetve
az időhiánnyal magyarázható [36]. Az akadályok leküz- klubok formájában történhessen meg az elsajátított tech-
désére jelent meg az úgynevezett életmód-aktivitás meg- nikák gyakorlása. Jó alternatíva lehet a hazánkban is elér-
közelítés, amelynek lényege a személyek arra való bátorí- hető Williams ÉletKészségek© stresszkezelő és pszicho-
tása, hogy a mindennapjaik során aktívan keressék a szociális készségfejlesztő program, amely tíz készség
lehetőségeket a mozgásra és az energiafelhasználásra, elsajátítása révén ad lehetőséget a mindennapi élet során
akár még rövid időtartamra is (például séta a következő megjelenő pszichoszociális stressz adekvát kezelésére és
villamosmegállóig) [37]. Az ilyen jellegű mozgások az interperszonális kapcsolatok fejlesztésére [45].
könnyebben beilleszthetők az ápolók hajszolt, minden- Végül, de nem utolsósorban az üzemorvosi vizsgálato-
napi életébe, és sikerélményt nyújtanak, ráadásul ezzel a kon és a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel elő-
megközelítéssel a nap folyamán nagyobb erőfeszítés nél- segíti, hogy már a korai, könnyebben kezelhető szakasz-
kül is össze lehet gyűjteni a fizikai aktivitás szükséges ban felismerésre kerüljön a kiégési szindróma, és a
mennyiségét. szakemberek megtehessék a szükséges lépéseket [8]. Az
A társas támogatás egészségvédő szerepe jól doku- évenkénti szűrővizsgálatokon pszichológiai tesztek se-
mentált a szakirodalomban [38]. A tanácsadó pszicholó- gítségével feltérképezhető lenne az ápolók mentális álla-
gus abban segítheti kliensét, hogy feltérképezi a társas pota, pszichoszomatikus statusa, valamint adott esetben
hálóját (például a szociális atom technikájának segítségé- a formálódó kiégésük mértéke [39].
vel), és igyekszik tudatosítani a kliensben, hogy kikre tá- A következő szint, amelyen a pszichológus lépéseket
maszkodhat, milyen mennyiségű és minőségű társas tá- tehet a kiégés megelőzésében, a szakmai, hivatásbeli kér-
mogatásban részesül, mire lenne még szüksége, és az dések szintje. Győrffy és mtsai [8] a nehéz helyzetek ke-
asszertív kommunikáció alkalmazásával hogyan tudná zelésének megkönnyítését szolgáló kommunikációs
elérni, hogy szükségletei kielégülésre kerüljenek. készségek elsajátítását és hatékony gyakorlását tartják ki-
Támaszt nyújthatnak, illetve jótékony hatást gyakorol- emelten fontosnak. Érvelésük szerint érdemes előre át-
hatnak a stabil hit- és értékrendszerek és a vallásgyakorlás gondolt, ugyanakkor az adott helyzethez rugalmasan
olyan elemei, mint az imádkozás, illetve a meditáció [8, alakítható sémákat alkalmazni a sürgősségi helyzetekben.
39]. A meditáció feszültségcsökkentő szereppel bír, Az ápolás speciális területén elérhető egy kiváló könyv,
ezért a tanácsadás során számos egyszerű meditációs amely nemcsak az ápoló és a beteg közötti, hanem a
gyakorlatot megtaníthatunk (például légzésmeditáció), munkatársak közötti hatékony, asszertív kommunikáció
és akár vallási háttér nélkül is bátoríthatjuk a klienst ezek elsajátítását is segíti [46]. A pszichológusok is hatékony
(lehetőleg mindennapi) alkalmazására. A meditáció eb- segítséget tudnak nyújtani, az ápolói hivatásra specifikus
ben a kontextusban a figyelem összpontosítása, ezért helyzetekre vonatkozó adekvát kommunikációs készsé-
számtalan javaslattal élhetünk a mandalakészítéstől [40] gek fejlesztésében.1 Az ápolószemélyzet számára hasznos
kezdve a jógameditáción [41] át a tudatos jelenlét- lehet a specifikus magatartástréning is, amely elsősorban
(mindfulness) gyakorlatokig. Ez utóbbiak gazdag tárhá- az ápolási feladatokra irányul, mert növeli a munkaelége-
zát nyújtja az „Én – itt – most – Kreatív mindfulness dettséget, és csökkenti a stresszt, illetve a megbetegedé-
gyakorlatok” című, önsegítő kötet [42]. sek számát [47]. Továbbá, mivel egyes felmérések szerint
Az egészség megőrzésében a relaxációs módszerek az ápolók a munkájuk egyik legjelentősebb stresszforrá-
rendszeres alkalmazása is jelentős szerepet tölt be. Azon sának a haldoklók gondozását tartják, érdemes lenne a
túl, hogy a tanácsadás során megtanítjuk a pácienseket gyászmunka speciális szakmai ismereteinek elsajátítása,
relaxálni (például mélylégzéses relaxáció, progresszív lehetőleg még a képzés során [24]. A Magyar Hospice-
izomrelaxáció), figyelmükbe ajánlhatjuk például a ha- Palliatív Egyesület évtizedek óta számos tanfolyamot
zánkban is elterjedt autogén tréninget. Született egy szervez, amelyek speciálisan az orvosok, a szakdolgozók,
gyakorlati kézikönyv is, amely kifejezetten az egészség- illetve az önkéntesek számára kerülnek kidolgozásra, és
ügyi ellátórendszerben dolgozó szakemberek számára többféle tematikát is felölelnek [24].2 Az ezeken való
mutat be relaxációs technikákat [43]. részvétel olyan elméleti háttérrel, gyakorlati készségekkel
Egy tíz tanulmányt áttekintő vizsgálatba az ápolók és önismereti hozadékkal vértezi fel a résztvevőket, amely
munkahelyi stresszcsökkentésére fókuszáló kutatásokat
vontak be. A szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy
a stresszforrások sokszínűsége, multidimenzionális ter- Az alábbi szakmai anyag ugyancsak segítheti a kommunikációs készségek fej-
1
nagyban segítheti a kiégési szindróma felismerését, pre- Pszichoszomatikus Társaság szervezésében léteznek ki-
vencióját és kezelését egyaránt. A prae- és perinatalis idő- fejezetten ápolók számára meghirdetett Bálint-csopor-
szakban átélt veszteségek a gyász komplikált formáját tok is.3
jelenthetik, amely témakör a jelentősége ellenére kevéssé Fekete [7] rámutat arra, hogy a deillúzió a kiégés min-
kutatott, és hazánkban is csak az utóbbi másfél évtized- den egyes fázisában lehet „fertőző”, azaz terjedhet akár
ben születtek vonatkozó tanulmányok. Zsák és Hegedűs a segítőszemélyzet tagjai között, akár a segítőktől a kli-
[48] érvelése szerint szükséges az aktív és naprakész ensek felé, de még fordítva is. Éppen ezért már a kiégés
programok kidolgozása és elérhetővé tétele a hivatásukat jeleinek korai felismerése esetében a csoportos tanács-
ezen a területen gyakorló szakemberek képzésének vala- adás igen hatékony segítség lehetne nemcsak az egyén-
mennyi szintjén. nek, hanem a teljes ápolószemélyzetnek. Egyes szerzők
A következő szint, amelyről a jelen tanulmány keretei ezért nemcsak javasolják, de kötelezővé is tennék a tema-
között szeretnénk gondolkodni, a szervezet, az intéz- tikus segítőcsoportok alakítását és az azokon való részvé-
mény vagy munkahely szintje. A szakmai stresszforrások tel biztosítását [4].
kezelése többnyire elképzelhetetlen a munkahely segítsé- A gyakorló pszichológusok közül elsősorban a munka-
ge nélkül [8]. Az európai direktívák szerint pedig egye- és szervezetpszichológusoknak nyílik tere arra, hogy elő-
nesen a munkáltató feladata megvédeni a munkavállalót segítsék a munkahelyi feltételek optimalizálását, a mun-
a fokozott stresszel szemben. Ennek lényegi lépését ké- kahely protektív szerepének kibontakoztatását, illetve a
pezi a stressz kockázatának felmérése, az érintettek meg- munkatársak közötti kapcsolatok harmonizálását és a
határozása, a stresszt triggerelő tényezők feltérképezése, minél gördülékenyebb együttműködést. A nem megfele-
az ártalom megelőzését célzó megoldások kidolgozása lő szakértelemmel szervezett egységekben nagyobb a
és a szükséges intézkedések kivitelezése [6]. Az ápolók kockázata a munka káros egészségi, lelki és társas követ-
mentális állapotának monitorozását, az adott munkahe- kezményeinek, ezért érdemes szorgalmazni és szakmai-
lyen jelen lévő pszichoszociális kockázatfelmérést az ott lag megtámogatni a menedzsment reformtörekvéseit.
dolgozó pszichológus, illetve mentálhigiénés szakember Ennek során kiemelten fontos a munkafolyamatok racio-
végezheti el. A munkahely támogató és a kiégési szindró- nalizálása, gazdaságosabbá tétele, illetve humanizálása,
mától védő faktorként működhet, amennyiben elősegíti valamint a munkakörnyezet pszichoszociális jellemzői-
a dolgozókban a munkájuk és a hivatásuk fontosságának nek javítása [9]. Mivel a munkahelyi stresszorokkal való
érzését, megteremti a dolgozók autonómiájának körül- megküzdésben a munkatársak és a felettesek sokkal több
ményeit, valamint a szakmai fejlődés lehetőségét. Friga- segítséget tudnak nyújtani, mint a munkahelyen kívüli
nović és mtsai [15] a munkával való elégedettség növelése környezet tagjaitól érkező támogatás [32], érdemes en-
és a kiégés megelőzésének szempontjából az ápolásme- nek erősítésére is hangsúlyt helyezni a szervezetfejleszté-
nedzsment szerepét emelik ki, hangsúlyozva a döntésho- si törekvések során. A munkatársak közötti elhúzódó, az
zatalba való bekapcsolódást. együttműködést gátló konfliktusok megoldására pedig
Nagy szerepe lehet az egyénre szabott motivációs té- esetenként érdemes lehet mediátorok segítségét kérni.
nyezők tudatos alkalmazásának is. A megfelelő motiváci-
ós technikák hatékony alkalmazásával a siker-, illetve az
énhatékonyság élménye kísérheti a feladatmegoldásokat,
Következtetések
amely elősegíti a kreativitás és kezdeményezőképesség A hazánkat érintő súlyos nővérhiány hátterében részben
növekedését a feladatvégzésben. A teljesítmény pozitív e szakma képviselőinek elvándorlása, illetve pályaelha-
megerősítése az elégedettség és büszkeség érzését ered- gyása áll. A nővérhiány kialakulásában szerepet játszik a
ményezi, amely ösztönzőleg hathat a további feladatok társadalmi megbecsültség alacsony foka és az ebből faka-
megoldására [21]. dó alacsony életszínvonal, valamint a hatalmas fizikai és
Az esetmegbeszélések, illetve a teammegbeszélések emocionális megterhelés, amely kiégéssel, azaz a teljes
különösen fontosak, mert nemcsak szakmai szerepük testi és lelki kimerüléssel fenyegeti az egészségügyben
van, hanem a munkahelyen felmerülő kapcsolati problé- dolgozó szakembereket. A kiégés depresszióhoz és pszi-
mák megbeszélésére, kezelésére is teret adnak [4, 8]. choszomatikus betegségek kialakulásához vezethet, a
Egy randomizált kontrollált vizsgálat eredményei szerint teljes kiégettség (burned-out) állapotában pedig a sze-
az esetmegbeszélő, valamint a sorstárssegítő csoportok mély munkaképtelenné, illetve önpusztítóvá válhat [8].
hatékony megoldást kínálnak a stressz és a kiégés csök- A fentiek miatt az egészségügyi szakemberek kiégésének
kentésére [49]. Speciális és rendkívül gyümölcsöző for- prevenciója és kezelése, valamint a minőségi ellátás biz-
mája a csoportos megbeszéléseknek a Bálint-csoport tosítása a társadalmunk egészének érdeke.
[50], amelyben a segítők beszélgetésének középpontját A kiégési szindróma évek, évtizedek alatt alakul ki. Fo-
kifejezetten a betegekkel, illetve a munkatársakkal kap- lyamatába bármikor és bármely szinten sikerrel be lehet
csolatos emocionális problémák képezik. A Bálint-cso- avatkozni. Ebben rendkívül fontos a szakemberek önis-
port alkalmas lehet az érzelmi intelligencia fejlesztésére
[39], valamint az érzelmek kifejezését segítő kimutatási
szabályok elsajátítására. A Magyarországi Bálint Mihály 3
http://www.balinttarsasag.hu/balint-csoportok/mukodo-balint-csoportok/
merete, a saját állapotuk adekvát megítélése és a bátorság [14] Győrffy Zs. Female physicians in Hungary. [Orvosnők Magyar
segítségért való folyamodáshoz. A pszichológusok sokfé- országon.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2015. [Hungarian]
[15] Friganović A, Kovačević I, Ilić B, et al. Healthy settings in hospi-
le színtéren és formában tudnak hozzájárulni a kiégés
tal – how to prevent burnout syndrome in nurses: literature re-
megelőzéséhez és kezeléséhez, s ebben a gyakorlati view. Acta Clin Croat. 2017; 56: 292–298.
munka mellett a továbbképzés és a szakmai anyagok [16] Irinyi T, Németh A, Lampek K. The relationship of mental health
publikálása is lényegi szerepet tölthet be. status, violent acts and workplace conflicts among health care
providers. [Az egészségügyi szakdolgozók kiégettségének össze-
függése az egészségügyi ellátás során kialakuló agressziós cselek-
mények gyakoriságával és a munkahelyi konfliktussal.] Mentálhig
Anyagi támogatás: A közlemény megírása anyagi támo- Pszichoszomat. 2018; 19: 205–219. [Hungarian]
gatásban nem részesült. [17] Pálfi F. Employ or profession? Risks of burnout among nurses.
[Szolgálat, önfeláldozás, hivatás? A kiégés veszélyei ápolók köré-
A szerzők a cikk végleges változatát elolvasták és jóvá ben.] Nővér 2003; 16(6): 3–9. [Hungarian]
hagyták. [18] Kovács M, Hegedűs K. Emotion work, emotional dissonance
and burnout among health professionals. [Érzelmi munka, ér-
Érdekeltségek: A szerzők alkalmanként maguk is tartanak zelmi disszonancia és a kiégés összefüggései az egészségügyi dol-
Williams ÉletKészségek stresszkezelő és pszichoszociális gozók körében.] Nővér 2009; 22(5): 3–11. [Hungarian]
készségfejlesztő tréninget, önköltséges formában. [19] Mészáros V, Cserháti Z, Oláh A, et al. Coping with work-related
stress in health care professionals – strategies for prevention of
burnout and depression. [A munkahelyi stresszel való megküz-
Irodalom dés egészségügyi szakdolgozók körében – lehetőségek a kiégés és
depresszió megelőzésének szolgálatában.] Orv Hetil. 2013; 154:
[1] Kovács M. The phenomenon of burnout in view of the Hungar-
449–454. [Hungarian]
ian and international literature. [A kiégés jelensége a kutatási
[20] Ádám S, Nistor A, Nistor K, et al. Facilitating the diagnosis of
eredmények tükrében.] LAM 2006; 16: 981–987. [Hungarian]
depression and burnout by identifying demographic and work-
[2] Schaufeli WB, Leiter MP, Maslach C. Burnout: 35 years of re-
related risk and protective factors among nurses. [A kiégés és a
search and practice. Career Dev Int. 2009; 14: 204–220.
depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és mun-
[3] West CP, Dyrbye LN, Shanafelt TD. Physician burnout: con-
tributors, consequences and solutions. J Intern Med. 2018, 283: kahelyi védő- és kockázati tényezőik feltárásával egészségügyi
516–529. szakdolgozók körében.] Orv Hetil. 2015; 156: 1288–1297.
[4] Csabai M, Molnár P. Medical psychology and clinical health psy- [Hungarian]
chology. [Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia.] [21] Bencés I. Nurses and burnout. [Az ápolók és a kiégés.] Nővér
Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009. [Hungarian] 2006; 19(3): 10–16. [Hungarian]
[5] Maslach C. What have we learned about burnout and health? [22] Szemlédy I. Study of burnout among dialyzing nurses. [A kiégés
Psychol Health 2001; 16: 607–611. jelenségének vizsgálata dializáló ápolók körében.] Nővér 2004;
[6] Pálfiné Szabó I. The characteristics of nurses’ and caregivers’ be- 17(3): 10–20. [Hungarian]
haviour in different clinical settings with special attention to [23] Köbli M, Nagy L, Pálfiné Szabó I. Study of burnout syndrome
burnout syndrome. [Ápolói és gondozói magatartások alakulása among nurses. [Kiégés szindróma vizsgálata az ápolók körében.]
különböző ellátási helyzetekben, különös tekintettel a kiégés Nővér 2008; 21(6): 11–20. [Hungarian]
jelenségére.] Orv Hetil. 2008; 149: 1463–1469. [Hungarian] [24] Hegedűs K, Riskó Á, Mészáros E. Physical and psychological
[7] Fekete S. Risks of helping professions – Helper syndrome and condition of health care workers dealing with the seriously ill.
burnout. [Segítő foglalkozások kockázatai – Helfer-szindróma és [A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és
Burnout-jelenség.] Psychiatr Hung. 1991; 6: 17–29. [Hungari- lelkiállapota.] LAM 2004; 14: 786–793. [Hungarian]
an] [25] Némethné Németh E. The burn-out syndrome among nurses of
[8] Győrffy Zs, Ádám Sz, Pilling J. The physical and mental health Markusovszky Hospital in Vas county. [A kiégés szindróma a Vas
of physicians. In: Szántó Zs, Susánszky É. (eds.) Medical sociol- Megyei Markusovszky Kórház ápolói körében.] Nővér 2001;
ogy. [Az orvosok testi és lelki egészségi állapota. In: Szántó Zs, 14(4): 21–24. [Hungarian]
Susánszky É. (szerk.) Orvosi szociológia.] Semmelweis Kiadó, [26] Stevanin S, Palese A, Bressan V, et al. Workplace-related genera-
Budapest, 2006; pp. 105–116. [Hungarian] tional characteristics of nurses: a mixed-method systematic re-
[9] Pikó B. Behavioral science approach to nursing profession: psy-
view. J Adv Nurs. 2018; 74: 1245–1263.
chosomatic symptoms – job-related stress – social support.
[27] Back AL, Steinhauser KE, Kamal AH, et al. Building resilience
[A nővéri munka magatartás-tudományi vizsgálata: pszicho-
for palliative care clinicians: an approach to burnout prevention
szomatikus tünetek, munkahelyi stressz, társas támogatás.] LAM
based on individual skills and workplace factors. J Pain Symptom
2001; 11: 318–325. [Hungarian]
Manage. 2016; 52: 284–291.
[10] Nagy I. Study of burnout syndrome among nurses in Nyíregy-
[28] Szényei GA, Ádám Sz, Győrffy Zs, et al. Prevention of burnout
háza. [A burnout szindróma vizsgálata a nyíregyházi ápolók
körében.] Acta Med Soc. 2015; 6: 39–57. [Hungarian] syndrome. From the traditions to the modern information tech-
[11] Pálfi F, Vranesicsé Horváth I, Németh K, et al. Mental health nologies. [A kiégési szindróma megelőzése. A hagyományoktól a
status of nurses, and risk factors triggering burnout. [Az ápolók modern információs technológiákig.] Magy Pszichol Szle. 2015;
mentálhigiénés állapota, és a kiégés szindrómát provokáló fak- 70: 847–862. [Hungarian]
torok előfordulása a vizsgált populációban.] Nővér 2007; 20(4): [29] Herskovits M. Possibilities and responsibility of vocational guid-
3–13. [Hungarian] ance in case of inadequate career objectives. In: Ritoókné Ádám
[12] Kumar S. Burnout and doctors: prevalence, prevention and in- M. (ed.) Psychology of counseling. [A pályaválasztási tanácsadás
tervention. Healthcare 2016; 4: 37. lehetőségei és felelőssége inadekvát pályaválasztási tervek eseté-
[13] Maslach C, Leiter MP. New insights into burnout and health ben. In: Ritoókné Ádám M. (szerk.) A tanácsadás pszichológiá-
care: strategies for improving civility and alleviating burnout. ja.] Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998; pp. 195–198.
Med Teach. 2017; 39:160–163. [Hungarian]
[30] Erdélyi I. Theatre of the soul. Psychodrama and the ways of self- [42] Frey A, Totton A. I am here now: a creative mindfulness guide
knowledge. [A lélek színháza. A pszichodráma és az önismeret and journal. [Én – Itt – Most – Kreatív mindfulness gyakorlatok.]
útjai.] L’Harmattan Könyvkiadó, Budapest, 2015. [Hungarian] Jaffa Kiadó, Budapest, 2016. [Hungarian]
[31] Antalfai M. Creation and unfolding – Theory and practice of the [43] Payne RA. Relaxation techniques: a practical handbook for the
Katarzisz Complex Art Therapy. [Alkotás és kibontakozás – A health care professional. 2nd edition. Churchill Livingstone,
Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata.] Edinburgh, New York, 1995.
Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány, Budapest, 2016. [Hun- [44] Mimura C, Griffiths P. The effectiveness of current approaches to
garian] workplace stress management in the nursing profession: an evi-
[32] Spooner-Lane RS, Patton WA. Determinants of burnout among dence based literature review. Occup Environ Med. 2003; 60:
public hospital nurses. Aust J Adv Nurs. 2007; 25: 8–16. 10–15.
[33] Purebl Gy. Low intesity psychological interventions in everyday [45] Stauder A, Balog P, Kovács M, et al. The Hungarian adaptation
medical practice. [Alacsony intenzitású pszichológiai interven- of the Williams LifeSkills® stress management and psychosocial
ciók a mindennapi orvosi gyakorlatban.] Oriold és Társai Kiadó, skills training program and ten years’ implementation in Hun-
Budapest, 2018. [Hungarian] gary. [A Williams ÉletKészségek® stresszkezelő és pszichoszociá-
[34] Saleh AM, Awadalla NJ, El-masri YM, et al. Impacts of nurses’ lis készségfejlesztő program magyar adaptációja és 10 éves ta-
circadian rhythm sleep disorders, fatigue, and depression on pasztalatai.] Mentálhig Pszichoszomat. 2016; 17: 81–95.
medication administration errors. Egypt J Chest Dis Tuberc. [Hungarian]
2014; 63: 145–153. [46] Smith S. Communications in nursing. Communicating assertive-
[35] Clow A, Edmunds S. (eds.) Physical activity and mental health. ly and responsibly in nursing: a guidebook. [Kommunikáció az
Human Kinetics, Leeds, 2014. ápolásban. Vezérfonal az ápoló önérvényesítő és felelősségteljes
[36] Terebessy A, Matyasovszky M, Horváth F, et al. The role of kommunikációjához.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009.
physical activity in health promotion of healthcare workers. [Hungarian]
[A testmozgás szerepe az egészségügyi dolgozók egészség [47] Edwards D, Burnard P. A systematic review of stress and stress
fejlesztésében.] Orv Hetil. 2016; 157: 1563–1570. [Hungarian] management interventions for mental health nurses. J Adv Nurs.
[37] Dunn AL, Marcus BH, Kampert JB, et al. Comparison of life- 2003; 42: 169–200.
style and structured interventions to increase physical activity [48] Zsák É, Hegedűs K. Experiences of loss, grief, coping strategies
and cardiorespiratory fitness. A randomized trial. JAMA 1999; in pre- and perinatal care. [Veszteségélmények, gyász, megküz-
281: 327–334. dési stratégiák a prae- és perinatalis ellátásban.] LAM 2017; 27:
[38] Kállai J. Health and social support. In: Kállai J, Varga J, Oláh A. 93–100. [Hungarian]
(eds.) Health psychology in practice. [Egészség és társas támoga- [49] Peterson U, Bergström G, Samuelsson M, et al. Reflecting peer-
tás. In: Kállai J, Varga J, Oláh A. (szerk.) Egészségpszichológia a support groups in the prevention of stress and burnout: ran
gyakorlatban.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2007; pp. 199– domized controlled trial. J Adv Nurs. 2008; 63: 506–516.
216. [Hungarian] [50] Harmathy É. What is going on the Balint group? [Mi is történik
[39] Guseo A, Hertelendi A. Let’s save our nurses and doctors! a Bálint-csoportban (és mi nem)?] Semmelweis Kiadó, Budapest,
[Mentsünk meg nővéreinket, orvosainkat!] Orv Hetil. 2014; 2015. Available from: http://magtud.semmelweis.hu/files/
155: 2082–2092. [Hungarian] Harmathy_Eva_konyve_Balint.pdf [accessed: May 7, 2017].
[40] Fincher SF. Creating mandalas. For insight, healing, and self- [Hungarian]
expression. [Mandalakészítés. Intuíció, önkifejezés, gyógyulás.]
Édesvíz Kiadó, Budapest, 1998. [Hungarian]
[41] Dahlke R. Inner journey. Guided meditations on the inner way.
(Czeglédi Edit dr.,
[Belső utazás. Vezetett meditációk a belső úton.] Bioenergetic Budapest, Üllői út 26., 1085
Kiadó, Budapest, 2017. [Hungarian] e-mail: edit.czegledi@gmail.com)
A cikk a Creative Commons Attribution 4.0 International License (https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/) feltételei szerint publikált Open Access közlemény,
melynek szellemében a cikk bármilyen médiumban szabadon felhasználható, megosztható és újraközölhető, feltéve, hogy az eredeti szerző és a közlés helye,
illetve a CC License linkje és az esetlegesen végrehajtott módosítások feltüntetésre kerülnek. (SID_1)