1.

A müncheni egyezmény:
- A müncheni egyezmény 1938 szeptember 29-én jött létre Bajorország
fővárosában.
- Ez a több oldalú megállapodás a Német Birodalom az egyesült királyság franciao.
és az Olasz Királyság között történt amely Csehszlovákia felosztásárol intézkedett
-
Az 1938-as Müncheni konferencia előzményei szorosan összefonódnak az
Európában uralkodó feszült helyzettel és a térség politikai dinamikájával. Az első
világháborút követő években létrejött Csehszlovákia egy viszonylag fiatal és
törékeny állam volt, amelyet különféle etnikai csoportok laktak. Hitler és a náci
Németország azt a célt tűzte ki maga elé, hogy visszaállítsa a német nemzet
nagyságát és befolyását, és ebben a kontextusban nem hagyott menekvést
Csehszlovákiának.
- Az 1930-as években az európai politikai térben egyre inkább érvényesültek az
autoriter és nacionalista erők, melyek közül Hitler Németországa volt az egyik
legjelentősebb. A náci rezsim agresszív külpolitikát folytatott, és egyik fő célja
volt a német ajkú területek visszacsatolása a birodalomhoz. Ennek részeként a
nácik aktívan támogatták a szudétanémeteket, akik jelentős számban éltek
Csehszlovákiában, különösen a Szudéta-hegység környékén.
- A csehszlovák politikai vezetés nehéz helyzetben volt, hiszen az ország etnikailag
és politikailag is sokszínű volt. Milán Hodza miniszterelnök 1936-ban egy
integrációs gazdasági tervet javasolt, amelynek célja az országban élő etnikai
csoportok közötti feszültségek enyhítése lett volna. Azonban ez a terv nem volt
elégséges a nemzetiségi problémák megoldására, és a Szudétanémet Párt és
vezetője, Konrad Henlein aktívan kihasználták a helyzetet.
- Henlein vezetése alatt a Szudétanémet Párt erős kampányt folytatott a
szudétanémetek "nemzeti jogainak" és követeléseinek érdekében. Ez a kampány
magában foglalta a szudétanémetek autonómiájának, valamint más politikai és
gazdasági követeléseiknek a hangsúlyozását. A Karlsbadi-program volt az a
dokumentum, amelyben ezeket a követeléseket részletezték és felvázolták. Ennek
az volt a célja, hogy elősegítse a szudétanémetek érdekeinek érvényesítését
Csehszlovákiában.
- Ezek az események mind a Müncheni konferencia előtti feszültséget és
instabilitást jelzik Európában. Az alapvető kérdés az volt, hogy vajon a
szudétanémetek követeléseinek kielégítése vagy Csehszlovákia területi
integritásának megőrzése kerül előtérbe az európai politikai és diplomáciai
színtéren.
- A Szudétanémet Párt által előterjesztett követeléseket a cseh kormányzat nem fogadta
el, ami tovább növelte az Európában uralkodó feszültséget. 1938 áprilisában a cseh
hatóságok mozgósítást rendeltek el Németország esetleges támadása ellen, ami komoly
aggodalmat keltett a nemzetközi közösségben. Ebben a kritikus időszakban a brit
közvetítés és diplomáciai erőfeszítések segítettek elkerülni a közvetlen háborút.
- A müncheni egyezmény és az első bécsi döntés következtében Csehszlovákia
gyakorlatilag teljesen legyengült. A nemzetközi közösség elfogadta, hogy a
Szudétanémet Párt és Németország követeléseit figyelembe kell venni, és a
 müncheni megállapodásoknak megfelelően területekkel kellett területeket
elcsatolni Csehszlovákiától.
- Ez a folyamat végül a szétválás felé vezetett, és Szlovákia területén egy
szövetségi állam jött létre, melyet Jozef Tisó vezetett. Ezzel párhuzamosan a cseh
részen Emil Hácha vette át a főhatalmat. Ezek az események véglegesen
megtörtek a csehszlovák egységét, és a nemzet nemzetközi politikai súlya
jelentősen csökkent.
- 1939 januárjában Adolf Hitler már kitűzte a célt, hogy a közeljövőben
megszállja Csehszlovákiát. A tervezett hadműveletet "Átkaroló
hadműveletnek" nevezték el, és Hitler úgy látta, hogy ennek során teljesen
bekebelezné a cseh területeket a Német Birodalomba.
- A terv gyorsan kiviteleződött. Március 13-án Jozef Tisó, a Szlovák Nemzeti
Párt vezetője kikiáltotta a független Szlovák Államot, mely azonnal
Németország szövetségese lett. Március 15-én Hitler Emil Háchát,
Csehszlovákia elnökét is magához hívta és közölte vele, hogy a maradék
Csehszlovákia megszállását tervezik. Ezután a Wehrmacht, a német
hadsereg bevonult Csehszlovákiába.
- Hitler személyesen Prágába utazott, ahol kikiáltotta a Cseh-Morva
Protektorátust, ami gyakorlatilag a német megszállás alá helyezte a
területet. Ezzel egyidejűleg Magyarország is szabad utat kapott Kárpátalja
megszerzésére.
- Ezen események nyomán Csehszlovákia megszűnt létezni, és területeit
részekre osztották, melyek Németország és a szövetségesei ellenőrzése alá
kerültek. Ez a folyamat végleg lezárta a müncheni megállapodások után
még fennmaradt feszült helyzetet, és markánsan megerősítette Hitler és a
Német Birodalom pozícióit Kelet-Közép-Európában.