A második bécsi döntés

és a Délvidék visszacsatolása

Filipovits Rajmund

tanár - történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára

ELTE Savaria Egyetemi Központ, Szombathely
1938. május 29. I. zsidótörvény
1938. november 2. I. bécsi döntés
1939. február 15. A kormányzó megbízásából gróf Teleki Pál alakít kormányt.
1939. február 24. Magyarország csatlakozik az Antikomintern Paktumhoz.
1939. március 15. A honvédség alakulatai megkezdik Kárpátalja visszafoglalását.
1939. április 11. Magyarország kilép a Népszövetségből.
1939. május 5. II. zsidótörvény
1940. augusztus 30. II. bécsi döntés
1940. november 20. Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
1940. december 12. Magyarország és Jugoszlávia örök barátsági szerződést köt Belgrádban.
1941. április 1. A Legfelső Honvédelmi Tanács elhatározza, hogy a Jugoszlávia ellen készülő
német támadáshoz csak a délszláv állam részekre bomlása esetén csatlakozik.
1941. április 3. Gróf Teleki Pál öngyilkosságot követ el. A kormányzó Bárdossy Lászlót nevezi ki
miniszterelnökké.
1941. április 11. Miután előző nap kikiáltják a Független Horvát Köztársaságot, Magyarország
csatlakozik a Jugoszlávia elleni német-olasz-bolgár támadáshoz.
 Teleki Pál külpolitikája a háború kitörése után

távolmaradás a nagyhatalmak fegyveres konfliktusától

az ország semlegességének megőrzése és ütőerejének megóvása a háború végéig
revíziós politika kiteljesítése
 Erdély
A közvélemény és a politika megkülönböztetett figyelme

történelmi szerep
nyersanyagkincsek
magyarok nagy száma

Katonai akció az első gondolat kockázatos vállalkozás

 Románia helyzete

1940 nyara
Németország elfoglalta vagy ellenőrzése alá vonta Nyugat- és Észak-Európát, miáltal a brit és
a francia garancia, értékét vesztette.
Szovjetunió területszerzése - Karélia, a Baltikum és Kelet-Lengyelország után Sztálin
Besszarábiát és Észak-Bukovinát akarta. 1940. június 26-án ultimátum Romániának.
a romániai kőolajszállítások lehetséges akadozása,
a Szovjetunió katonai megjelenésének lehetősége a Balkánon
Hitler július végén a román vezetést kétoldalú tárgyalások megkezdésére szólította fel.
 Magyar-román tárgyalások

1940. augusztus 16-án kezdődtek Turnu-Severinben.

Elutazása előtt a magyar delegáció többféle lehetőséget – többek között Erdély kantonizálását és
önálló állammá szervezését – megvitatott, s végül a terület felosztása mellett döntött.
A 70 ezer km²-nyi terület, amelyet a magyar delegáció visszakért, az 1920-ban Romániának ítélt
összterület (102 ezer km²) több mint kétharmadát tette ki.
A Székelyföldet is magába zárva a javasolt új határvonal nagyjából a Maros vonalát követte, s
megfelelt az 1918-as demarkációs vonalnak.
Lakosságának többségét románok tették ki. A román fél számára ez természetesen
elfogadhatatlan volt, ahogy a magyarok számára is a román ellenjavaslat: a magyarok
kitelepítése, illetve a magyar területek autonómiája Románián belül.
A tárgyalások augusztus 24-én megszakadtak; mindkét ország mozgósított.
 Német-olasz döntőbíráskodás Bécsben
A második bécsi döntés kihirdetésére a Belvedere-palotában, 1940. augusztus 30-án délután
3-kor került sor.
Joachim Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter
Ciano Galeazzo olasz külügyminiszter
Csáky István magyar külügyminiszter
Mihail Manoilescu, román külügyminiszter
 A második bécsi döntés szövege
„A román királyi kormány és a magyar királyi kormány
azzal a felkéréssel fordultak a birodalmi kormányhoz és
az olasz királyi kormányhoz, hogy a Magyarország
részére átengedendő területnek Románia és
Magyarország között függőben levő kérdését döntőbírói
határozattal rendezzék. Ennek a felkérésnek, valamint a
román királyi és a magyar királyi kormány felkéréssel
kapcsolatban tett annak a kijelentésnek az alapján, hogy
ily döntőbírói határozatot minden további nélkül
magukra kötelezőnek ismernek el, Ribbentrop Joachim
német birodalmi külügyminiszter és gróf Cianó
Galeazzo, Őfelsége Olaszország és Albánia királyának,
Etiópa császárának külügyminisztere, Manoilescu 43 104 km² 2,4 millió lakos
Mihail román királyi külügyminiszterrel folytatott Dél-Erdélyben marad kb. 400.000 magyar
ismételt megbeszélés után a mai napon Bécsben a
következő döntőbírói határozatot hozták: …”
Euforikus hangulat Magyarországon
Bevonulás a visszacsatolt területekre
 A II. bécsi döntés közvetlen következményei

A II. bécsi döntés nemzetközi jogi korrektségéhez kétség fért; az Egyesült Államok és Nagy-
Britannia egyaránt Romániára erőszakolt diktátumként fogta fel, s érvényességét vitatta.
A nemzetiszocialista Volksbund a hazai németség egyetlen törvényes szervezetévé vált;
az addigi kettő után megkezdték a III. zsidótörvény előkészítését;
a belső szükségletek rovására menően növelték a Németországba irányuló élelmiszer- és
takarmányexportot;
s októberben német csapatok vonultak át az országon Romániába.
Fentiektől nem függetlenül szeptember közepén szabadlábra helyezték Szálasi Ferencet, aki addig
izgatás vádja miatt börtönbüntetését töltötte.
1940. november 20-án Magyarország csatlakozott a szeptemberben létrejött német-olasz-japán
háromhatalmi egyezményhez, s ezzel feladta az elnemkötelezettség elvét.
 A viszony Jugoszláviával
1940. december 12. – Belgrád - jugoszláv-magyar „örök barátsági” szerződés
1941. március 27. Németellenes belgrádi politikai fordulat
Hitler dönt Jugoszlávia lerohanásáról, és ebben Bulgária és Olaszország mellett Magyarország
részvételét is igényelte.
Az alternatíva:
engedni Hitler követelésének, s ezáltal kiteljesíteni a revíziót, viszont elveszíteni a Nyugat
jóindulatának maradékát;
vagy ellenállni, s ezáltal kitenni az országot egy német megszállás veszélyének, viszont megőrizni a szövetségesek
rokonszenvét.
1941. április 3-ára virradó éjjelen Teleki Pál öngyilkosságot követ el.
1941. április 11. Miután előző nap kikiáltják a Független Horvát Köztársaságot, Magyarország
csatlakozik a Jugoszlávia elleni német-olasz-bolgár támadáshoz.
Délvidék visszacsatolása

11475 km² 1,03 millió lakos

Bácska, baranyai háromszög, Muraköz
Magyarország területgyarapodásai 1938 és 1941 között
Magyarország területének és népességének változásai, 1938-1941
1938. május 29. I. zsidótörvény
1938. november 2. I. bécsi döntés
1939. február 15. A kormányzó megbízásából gróf Teleki Pál alakít kormányt.
1939. február 24. Magyarország csatlakozik az Antikomintern Paktumhoz.
1939. március 15. A honvédség alakulatai megkezdik Kárpátalja visszafoglalását.
1939. április 11. Magyarország kilép a Népszövetségből.
1939. május 5. II. zsidótörvény
1940. augusztus 30. II. bécsi döntés
1940. november 20. Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
1940. december 12. Magyarország és Jugoszlávia örök barátsági szerződést köt Belgrádban.
1941. április 1. A Legfelső Honvédelmi Tanács elhatározza, hogy a Jugoszlávia ellen készülő
német támadáshoz csak a délszláv állam részekre bomlása esetén csatlakozik.
1941. április 3. Gróf Teleki Pál öngyilkosságot követ el. A kormányzó Bárdossy Lászlót nevezi ki
miniszterelnökké.
1941. április 11. Miután előző nap kikiáltják a Független Horvát Köztársaságot, Magyarország
csatlakozik a Jugoszlávia elleni német-olasz-bolgár támadáshoz.
 Felhasznált irodalom
Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában 1914-1945. Debrecen. 1998.

Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 2010.

Jegyzőkönyv a második bécsi döntésről – Döntőbírói határozat

http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/doksi/k00830.html

Horváth Csaba – Lengyel Ferenc: A délvidéki hadművelet 1941. április

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/2vhSzakkonyv-magyarok-a-ii-
vilaghaboruban-2/a-delvideki-hadmuvelet-1941-aprilis-874/