A magyar állam megszilárdulása az Árpád-korban

1. Trónviszályok
István uralkodásának utolsó éveiben unokaöccsét, a velencei dózse fiát, Orseolo Pétert
jelölte ki utódjául, aki István 1038-ban bekövetkezett halála után trónra is lépett. Péter
szinte a teljes magyar társadalommal szembekerült. Ennek okai:
 ellentétek a Péter támogató külföldi lovagok, valamint hittérítők és a magyar
főurak között
 Péter agresszív, türelmetlen politikája
Pétert 1041-ben elkergették a trónról, helyette István egyik nőági rokonát, Aba Sámuelt
(1041-1044) tették meg királynak. Péter 1044-ben visszatért Magyarországra és az őt
támogató Német-római Császár segítségével legyőzte Aba Sámuelt. Péter második
uralkodása alatt (1044-1046) Magyarország a német császár hűbérese lett.
2. Pogánylázadások: a meggyengülő királyi hatalom láttán a régi rend, a pogányság
támogatói szintén támadásba lendültek. 1046-ban egy nagyobb pogánylázadás tört ki a
keresztény egyházzal szemben. A felkelés során számos papot megöltek, köztük
Gellért püspököt is, illetve sok templomot felgyújtottak. A pogánylázadást a hazatérő
András és testvére, Béla hadai verték le.
3. I. András uralkodása (1046-1060)
 visszaverte a németek támadásait, majd békét kötött III. Henrik császárral. András
fia, Salamon feleségül vette a császár lányát.
 Öccsének, Bélának adta a dukátust (hercegséget).
 Még életében királlyá koronáztatta fiát, Salamont, amit Béla nem fogadott el. Béla
legyőzte Andrást, aki a vesztes csata utáni menekülés közben meghalt.
4. I. Béla uralkodása (1060-1063)
 leszámolt egy újabb pogány megmozdulással
 Salamon német segítséggel visszatért Magyarországra
5. Újabb trónviszályok: Salamon (1063-1074) és a hercegek, Géza és László között
kiújult a belháború. A hercegek Mogyoródnál legyőzték Salamont. Géza rövid
uralkodása után (1074-1077) László szilárdította meg a királyi hatalmat.
6. I. László uralkodása (1077-1095)
 a pápa hozzájárult István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatásához
(1083). Ez növelte a magyar királyi család tekintélyét.
 a szétzilálódott közállapotok helyreállítására és a fennálló problémák orvoslására
szigorú törvényeket hozott. A magántulajdon védelme érdekében I. László a tyúk
árában határozta meg azt az értéket (10 dénár), amely felett halálos ítélet várt a
tolvajra.
 A század eseményeit jelentős az elszegényedő, szabad jogállású nemzetségtagok
vándorlásai kísérték. A „kóborlók” útját gyakran rablás és fosztogatás kísérte. A
vándormozgalmakkal szemben az erőszakos letelepítést szorgalmazta.
 a keleti határt még többször fenyegették nomád népek (besenyők, kunok)
támadásai, de I. (Szent) László, személyesen vezetve a hadakat, visszaverte ezeket
a betöréseket.
  elfoglalta a pápai hűbérnek számító Horvátországot (1091), ahol Zágráb
központtal új püspökséget alapított
 kiépült a középszintű egyházi szervezet (főesperesi intézmény, káptalani
testületek). Az esperesek az alsópapság elöljárói voltak, míg a káptalanok a
püspökök munkáját segítették, illetve hiteles helyként oklevelek kiadásával
foglalkoztak. A királyi törvényekben megjelent az egyházi vagyon védelme és a
papság erkölcseinek felügyelete.
 Lászlónak nem volt fiú örököse, így őt testvérének fia, Kálmán követte a trónon.
7. I. Kálmán uralkodása (1095-1116)
 délen folytatta a terjeszkedő politikát, 1105-ben elfoglalta a dalmáciai városokat
(például Zárát, Traut)
 szigorította az egyházi fegyelmet. Kötelezővé tette a cölibátust (papi nőtlenség).
 Megalapította a nyitrai püspökséget
 enyhítette László törvényeinek szigorát
 vámokkal növelte a királyi udvar jövedelmeit
 Kálmán a szabadokat katonaállításra, a nagybirtokosokat pedig páncélos vitéz
felfegyverzésére kötelezte
 elrendelte, hogy a fiúágon kihaló nemzetségek birtokai visszaszálljanak a királyra
(háramlási jog)
 Kálmán halála után zűrzavaros évtizedek következtek, melyen III. Béla lett úrrá
8. III. Béla uralkodása (1170-1196)
 a bizánci kormányzati mintát igyekezett meghonosítani. Létrehozta a kancelláriát,
amely elősegítette a hatékony királyi adminisztrációt és ügyintézést. III. Béla az
előtte tárgyalt magánjogi ügyeket és a királyi rendelkezéseket írásba foglaltatta. A
jegyző fogalmazta meg az iratokat, az írnok készítette el a tisztázatot, és az oklevél
a kancellár pecsétjével volt érvényes.
 számos magyar szerzetest ösztönzött a külföldi egyetemeken való tanulásra. A
nagy műveltségű papokat a királyi adminisztráció alkalmazta.
 kiterjesztette Magyarország befolyását a Balkánon. Ennek során kezdte használni
III. Béla a kettős keresztet uralkodói jelvényként, amely eddig a bizánci császár
felségjelvénye volt.
 1192-ben szentté avatatta I. Lászlót.
 a királyi birtokokból származó jövedelmekkel szemben nőtt a regálé jövedelmek
aránya: út-és révvámok, vásárvámok, sókitermelés, nemesfémbányászat,
pénzverésből származó jövedelem
 a pénzverő kamarák a beszolgáltatott nyers nemesfémből dénárokat és obulusokat
készítettek. A különböző súlyú és finomságú érmék gyorsan koptak, ezért
bevezették az évenkénti pénzváltást. Ennek során az előző évi pénzt bevonták, és
cserébe – kisebb mennyiségben – új éremképpel bíró pénzt adtak ki. Ez az
adófajta, a kamara haszna, az évenkénti pénzváltásból származó kincstári
jövedelmet jelentette.
 német népesség, a szászok költöztek be Dél-Erdélybe (Szászföld). Az uralkodó
előírta a szászok kötelezettségeit (katonaállítás, adó), és cserébe jelentős gazdasági
szabadságot kaptak