A reformáció és a katolikus megújulás

erettsegi.com/tetelek/tortenelem/a-reformacio-es-a-katolikus-megujulas

A reformáció, a Német-Római Császárságban alakult ki, a 16. Században. A Császárság ekkori helyzete
ekkor eléggé széttagolt, a császár hatalma névleges, több száz tartomány, város alkotja az államot.

Problémák az egyházban

– A papság képzése nem tartott lépést a természettudományok fejlődésével

– Búcsúcédulák árusítása – meg lehetett váltani az egyházi büntetéseket

– A bevételt a római Szent Péter templom építésére fordították

– Papság fényűzése

– Reneszánsz papok világias élete

I.) Luther Márton: lutheránusok/ evangélikusok

1. Fellépése:

– 1517. okt. 31. 95 pontból álló tételsorát kifüggesztette a Wittenberg-i vártemplom kapujára

– célja: az egyház megújítása

– követői: lutheránusok/evangélikusok
2. Tanai:

– A hit az üdvösség egyedüli forrása

– Nincs szükség költséges szertartásokra és nagy egyházi vagyonra

– Elvetette a pápai hatalom elvét

– Megszüntette a szerzetesrendeket és a gyónást

– Bevezette a két szín alatti úrvacsorát

– Két szentséget ismert el: keresztséget, oltári szentséget

– Bevezette az anyanyelvű prédikációt a latin helyett

– A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg

– Szekularizáció: egyházi vagyon világi kézbe adása

– csak a Bibliát fogadja el (sola scripta)

3. A társadalom valamennyi rétegében sok követője volt, világi okokból is

– A földesurak meg akarták szerezni az egyházi birtokokat

– A jobbágyok nem akartak egyházi adót fizetni

– A polgárok olcsóbb egyházat akartak

4. Luthert a pápa kiátkozta, a császár birodalmi átokkal sújtotta

– 1521. Worms birodalmi gyűlés: V. Károly hívja össze és Luthert eretneknek nyilvánítják

– Bölcs Leó 10 hónap látszatfogságra ítéli Luhert: Wartburg várába zárja, itt fordítja le németre a
Bibliát, ezzel megteremtette a német irodalmi nyelv alapjait

– 1529. Speyer: Birodalmi gyűlés

→ kimondta, hogy Luther követői megtarthatják vallásukat, de nem terjeszthetik → ez ellen

tiltakoztak (protestáltak: ebből ered a protestáns elnevezés, amely később a reformáció valamennyi
irányzatának összefoglaló neve lett)

→ vallásháború tör ki

– 1530 Augsburg: birodalmi gyűlés

→ cél: a protestánsok és katolikusok kibékítése

– 1529-1555 németországi vallásháború

– 1555 augsburgi vallásbéke

→ kimondta, hogy „cuius regio, eius religio” = „akié a föld, azé a vallás„: a jobbágyoknak földesuraik
vallását kell követni, vagy szabadon elvándorolhatnak

↓
→ Németországban többségbe kerültek az evangélikusok

II. ) Anabaptisták/újrakeresztelők – vezetője: Münzer Tamás

1. Vallási tanításai

– Elvetette a csecsemőkeresztséget

– A keresztény közösségbe felnőtt fejjel kell belépni, felnőtt korban kell megkeresztelkedni – hívei
újrakeresztelkedhetnek

2. Társadalmi tanításai

– Vissza kell térni a krisztusi szegénységhez

– a mennyországot a földön kell megteremteni – ellenzik a magántulajdont és az önálló

államhatalmat – ez lett a német parasztháború (1524-1525) ideológiája

§ 1524 svábföldi mozgalom

§ 1525frankföldi mozgalom, melynek vezetője: Geyer Flórián – fejedelmek és a papság elfojtja a

harcokat

– Luther nem támogatta a felkelőket, a fejedelmek mellett állt ki

III.) Kálvinisták/reformátusok – vezetője: Kálvin János – Központja: Genf

1. Előzményei:

– Ulrich Zwingli zürichi lelkész tanai, és ő fegyveresen lépett fel a katolikus kantonok ellen – halála
után hívei megegyeznek Kálvinnal

2. Vallási tanításai

– Predesztináció: eleve elrendelés tana: Isten már születése előtt eldöntötte minden ember sorsát
(üzleti vállalkozás sikere a kiválasztottság jele is lehet)

– Engedélyezte a kamatszedést

– „zsarnokölés tana„: a királyok hatalma Istentől ered, de ha azt nem népük érdekében gyakorolják,
akkor hatalmuktól megfoszthatóak

3. Egyházszervezete

– Köztársasági = élén prédikátorokból és választott hívőkből álló tanács áll: konzisztórium

4. Egyszerű külsőségeket honosított meg

– Olcsó szertartások

– Falakat fehérre meszelik

– Nincsenek oltárok, csak szószékek és padok

5. Politikai jelentősége
– Korai polgári forradalmak ideológiája (németalföld, Anglia)

– Szerepe van az amerikai függetlenségi háborúban is, de ott már a felvilágosodással együtt

7. Elterjedése

– Svájc, Franciaország déli része, Németalföld, Skócia, Flandria, Anglia, Magyarország

IV.) Szentháromság tagadó /antitrinitárius /unitárius – vezetője: Servet Mihály

Reformáció legszélsőségesebb irányzata

1. Vallási tanítása

– Szentháromság tagadás: Tagadja, hogy az Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek egység – Kálvin
máglyán elégetteti

2. Elterjedése

– Lengyelország, Magyarország, Erdély

Hit terjesztése

– Könyvnyomtatás révén anyanyelvű Bibliák, kották röpiratok

– Iskolák révén

– Anyanyelvű kultúra növekedése

Ellenreformáció- katolikus megújulás

Katolikus egyház törekvése, híveinek visszaszerzésére

1540. Jézus társasága: jezsuita rend

– alapítója: Loyolai Ignác

– hívek visszaszerzése során többször igénybe vette a politikai erőszak eszközét

– az ellenreformáció stílusirányzata a barokk (hatalmas egységes templomterek, túldíszítettség, de

összhatásban harmóniát sugároz)

Szent hivatal felállítása: reformáció üldözésére

– 1542 újjászervezett inkvizíció

1545-4563. tridenti zsinat megújítja a katolikus egyházat

– célja: reformáció megállítása és az alapvető sérelmek orvoslása

– megtiltotta a búcsúcédulák árusítását

– emelte a papképzés színvonalát

– szigorította a pap fegyelmet

– egy személy nem tölthet be több egyházi méltóságot

– megjelent az index (1559): tiltott könyvek jegyzéke (katolikusok nem olvashatták)

– érsekek és püspökök kötelessége vigyázni a papság erkölcseire

– az egyházi visszaéléseket felszámolták

– a katolikus egyház belső fegyelmét megerősítették, még cölibátust is

– harcot is hirdettek a protestánsok ellen

Eredmény

– Megállt a reformáció terjedése