1.

A modern mozgalom kialakulása

Az első világháborút megelőző három évtizedben, a századforduló idején a gazdasági-társadalmi változások hatása az
építészetben is jól érzékelhető, és a világháború előtti években munkához kezdő építész generáció a megújulás első
eredményeit is létrehozza. A világháború közötti két évtized az a rövid időszak, amely alatt a Modern Mozgalom
építészeti forradalma lezajlik, az avantgárd új építészeti szemlélete és gyakorlata kialakul. Az építészet változásainak
kettős: anyagi és szellemi. Az elsődleges az anyagi természetű változás, amely majd magával hozza a szemlélet
változását is. A szemléleti változás azonban épp oly jelentős, mint az anyagi, a technikai fejlődés eseményei egyúttal
a szakmagyakorlás folyamatait is alapvetően átalakítják. Szükségszerűen hullik szét ez a szemlélet a századforduló
idején, az átalakulás tendenciáinak többirányú nyomása alatt. Az új anyagok, szerkezetek mérnöki-gyakorlati
alkalmazásával egyidejűleg a közlekedési és kereskedelmi épületekben és főleg az ipari építészetben új funkcionális
igény bontakozik ki, amely közvetlenül és igen határozottan jelentkezik. Érvényesülését többé nem akadályozza a
reprezentálás, a történeti szellemű szerkesztés igénye, sőt a gazdasági szükségszerűség szinte kikényszeríti ezek
feloldását, eltűnését az új munkaterületen. Az első, belül vasvázzal, kívül téglafallal épülő angliai szövőüzemektől és
dokkoktól, hajtóműhelyektől, raktáraktól a századforduló gőzmalmáig, az amerikai gabonasilókig, majd a német ipari
építészet kibontakozásáig, Peter Behrens AEG turbinacsarnokáig vezet az ipari építészet fejlődésének útja.

Az acélváz, az új igények és technika szintézise Chichagóban jelentkezik a

nyolcvanas-kilencvenes években. Alig két évtizedes időszak ez, amely Amerika
egyik legjelentősebb építésze, Henry Hobson Richardson Marshall Field
áruházának építésével kezdődik. Ez a román stíluselemekkel mértéktartóan
historizáló épület a benne kifejeződő életszemlélettől válik valóban amerikaivá. A
chichágói iskola igazi megalapozója William
Jenney előbb öntött vasvázas, majd
acélvázas irodaházakat épít, amelyek külső
1. Marshall Field felületén a kor eklektikus díszítése egyre
áruház,Chicago,Richardson inkább háttérbe szorul. A chichágói iskola
legjelentősebb mestere Louis H. Sullivan. Írásaiban és műveiben egyaránt a
funkcionális szemlélet és az organikus építészet eszméjének úttörője.
Kiindulópontja a lamarcki gondolat: „A funkciót követi a forma”. Magas
irodaházaiban új épülettípust fogalmaz meg. Az irodák szintjeit formailag is
elválasztja az alsó kettősszint üzlet- és műhelysorától és a legfelső, a magasház
üzemeltetéséhez szükséges gépészeti berendezéseket tartalmazó szinttől.
Sullivan utolsó nagy műve a Carson, Pirie, Scott és társai áruház a századforduló
idején az előtérbe nyomuló eklektikával dacolva épül. A széles nyílások, a
várszerkezetet érzékeltető kerámiaburkolat és a kőanyag nyíláskeretek tiszta,
fegyelmezett rendje csak a saroktorony alján, a bejáratnál törik meg a szinte 1. Carson,Pirie,Scott
tékozlóan gazdag, mozgalmas fémlemez ornamentikán. áruház,Chicago,Sulliv

Az öntöttvas vázból kifejlődő acélváz és a felhasználása által

1. Rue Franklin 25, Paris, Perret
megkövetelt gondolkodásmód, a chichágói iskola racionális, a
technikai változást magas szinten tükröző szemlélete és
értékes hagyománya. A század utolsó éveiben azonban már a
másik új anyag a vasbeton is megjelenik, és a huszadik század
első évtizedeiben kibontakozik a vasbetonépítészet. Azok
közül, akik ezzel a vasbetonépítészettel kísérleteznek,
kiemelkedik két francia építész: Auguste Perret és Tony
Garnier. Perret és építészfivérei együtt építik Párizsban a Rue
Franklin 25. szám alatti lakóházukat, a vasbetonépítészet, s
egyúttal a jelenkori építészet egyik első mesterművét. A zárt
sorú magas bérház franciás cour d’honneur-rel épül. A
könnyed szerkesztést lehetővé tevő vasbeton pillér- és gerenda
vázat még beton burkolólap takarja, a kitöltő betonmezőket
besüllyesztett szürkészöld és barnás kövek dekorálják. A francia vasbetonépítészetet, Perret és Garnier kísérleteit és
törekvéseit Le Corbusier fejleszti majd tovább, de a vasbeton úttörői között ott találjuk a mérnök Zielinszky Szilárdot, aki
a Zeneakadémia nagyvonalú vasbetonszerkezetét alakítja ki Perret-ékkel rokon módon, vagy az 1907-ben Francois
Hennebique irodájában dolgozó Medgyaszay Istvánt is, aki veszprémi színházában és rárosmulyadi héjszerkezetű
kupolával fedett kis templomában itthon is megteremti a vasbetonépítészet első műveit.

A gépi formákat ismétlő gépi munkával szemben Ruskin a közönséges termelés fölé sorolja a művészeti termelést és
e felett a szépművészetet. A Seven Lamps of Architecture egyik alaptétele: „Nem az a kérdés, mennyit, hanem az
hogyan végzünk. Ne többet, hanem jobban végezzünk.” Ezzel indítja el azt a gondolkodásmódot, ami három
emberöltővel később a Bauhaus gropiusi tételéhez vezet, s amit százhúsz év múlva, már a Modern Mozgalom válsága
idején majd csak Louis Kahn fordít vissza, hogy újra a tartalmi kérdésekre irányítsa a hangsúlyt. Ruskin erkölcsi
alapon fogalmazza meg a művészet őszinteségének igényét is, szerinte a művészet célja nem az illúzió, hanem az
igazság. Erkölcsi szempontból ítéli el a szerkezeti csalást és a munkabeli csalást, amikor a kézimunkát gyártott, öntött
másolatokkal pótolják. Az erő kifejezésében, a tömeg, a falfelület alakításában, a fal rakásmódjában tagozásával és az
épülethez tapadó múlt emlékeiben keresi az értékek forrását. Morris gondolatvilágát a 19. század ellentmondásainak
felismerése jellemzi, az újkori individualizmussal szemben a kézi munka szerepét hangsúlyozza.

Elsősorban talán a belga „art nouveau”-ból útkeresőként induló, a hazug formák

elleni küzdelmében a német Jugendstil egyik vezéralakjává emelkedő Henry van
de Velde messzire ható tevékenységét kell említenünk. Van de Velde mellett a
német Peter Behrens tett a legtöbbet az új szemlélet kiformálásáért. Ipari
építészetét már említettük, de nem csak ezért
jelentős. Ő az ipari formatervezés elindítója,
első képviselője, a gépi gyártás, a technikai
tárgyformáló tevékenység művészetté
1. Cuno House, Hagen, Peter Behrens
emelésének úttörője. De ő a modern építészet
három legnagyobb európai mesterének egyik
irányítója, nevelője is. Walter Gropius, Le Corbusier és Mies van der Rohe hosszabb
időt töltött műtermében. Behrens a századforduló szemléletének és eredményeinek 1. AEG turbinacsarnok,Berlin,Peter
Behrens
hatását összegzi, adja át az új generáció számára.

1. Winslow House,River Forest,near
Chicago
1. Unity Church, Oak Park, F. L. Wright
1. Larkin irodaház,Buffalo,F.L. Wright
Wright a 19. század legértékesebb építészeti hagyományának, a chicagói
iskola szemléletének folytatója, a 19. század és Sullivan neveltje. Wright
értelmezésében az organikus nem csak belső egységet, filozófiai értelemben
vett „entitást”, a rész és egész összefüggéseit, a belső törvényszerűségek
kibontakozását, a „belülről kifele építkezni” elv megvalósítását jelenti,
hanem az egyszerűség, a „tisztaság”, a természetesség követelményeit is,
másrészt a természethez, tájhoz, környezethez való azonos szellemű
kapcsolódást, illeszkedést, ahhoz tartozást. Organikus építészetet csak
organikus társadalom teremthet. Írásaiban a demokrácia építészetének nevezi
az organikus építészetet. Ez a gondolkodásmód a technika megbecsüléséhez
vezeti, igen fontosnak tartja az új anyagok és technika szerepét, az élet, a gép
és az építészet egységének szükségességét hirdeti. A mérnöki tanulmányait
megszakító Wright 1887-ben lép Adler és Sullivan irodájába. A nagy mester
hatására épik építésszé, és 1989-es saját háza után 1983-ban építi első önálló
épületét, amit másfél évtized alatt mintegy negyven követ. A lakóházak
mellett egy unitárius templom és egy buffalói irodaépület is található: az
érdekes belső terű, sokszintes Larkin-irodaház. Az egyetlen, aki az
amerikai hagyomány, a préri-házak típusának értékeit felismeri és a
chicagói iskola szemléletétől áthatva Sullivan és társai művét folytatni
képes. A fából ácsolt, esetleg lábakra emelt, egyterű préri házak
egyszerűsége és természetessége tükröződik Wright chicagói
alkotásaiban. Többnyire fellazított, kereszt vagy „szélmalom” alaprajzú
lakóházak ezek, belső térrendszerük a „tűzközpont”, a kandalló köré
szerveződik. Lapos, kiugró tetők, erős horizontalitás, és a felületek
feltördelése, dinamizmus és fény-árnyék játék, tégla- és kőelemek
váltakozása, sűrű ritmusú üvegosztás jellemzi architektúrájukat.
 2. tétel: Konstruktivizmus
Az életforma és építészet modernizációjának európai hívei az első világháború után a szociális válság súlyos problémáival
és az építés teljes megújulásának feladatával találták magukat szembe. A kor építészetének legjelentősebb európai
mesterei ebből a gondolatkörből indultak ki és a tömeges építés építészeti szemléletének és gyakorlatának megvalósítását
tűzték ki célul, ez a forma megújításának problémáját is szükségszerűen magába foglalja.
A német ipari termékek minőségének javítására törekvő „Deutscher Werkbund” tevékenysége éppúgy ezt a célt szolgálta.
E fejlődési folyamat a legtipikusabban kétségkívül Németországban jelentkezett. Az építészet megújulásában jelentős
szerepet nyert a fejlődő német ipar, az ipari építészet és az ebből kinövő új szemlélet. A „Werkbund” 1914-es nagy kölni
kiállításán az új szemléletű építészet is képviselteti magát. Az új törekvésen belül is összecsapnak már Henry van de
Velde és Hermann Muthesius személyében az első ellenfelek a tömeggyártás és művészet problémái körül támadt
vitában. A van de Velde-féle weimari iparművészeti iskola örökké belépő Bauhaus alig fél évtizeddel később már a
tömeges gyártás és a művészet egységének megteremtésén munkálkodik.
A „Bauhaus-eszme” évtizedekre szóló szellemi program, művészeti törekvések
összegezése, alkotómódszer és magatartás, amely az építészet megújulása révén válik
jelentőssé. Különösen két tényező segítette hatását. Az egyik Walter Gropius kiemelkedő
szervezőkészsége és etikai hitele a másik az iskola megszűnésének ténye, a mesterek és
tanítványok kényszerű szétszóródása az egész világon. Az Állami Bauhaus intézményét
1919-ben alapítja a két weimari művészeti iskola összevonásával Walter Gropius. Gropius
kitűnő érzékkel választja meg tanártársait. A kor legjobb művészeinek egész sora
csatlakozik a Bauhaushoz (Johannes Itten, Adolf Meyer, Wassily Kandinsky, Moholy-Nagy
László). Ez volt az iskola első szakasza. Néhány év alatt a kimagasló tehetségek
gyűjtőhelyévé, a húszas évek nagy műhelyévé vált ez az iskola. E sokarcúság magában rejti
a Bauhaus belső ellentmondásainak alapját is. Ez a szellemi pezsgés volt a Bauhaus
jelentőssé válásának oka is. Az iskola híre, hatása gyorsan terjedt. Már 1922-ben
vezérszerepet játszik az európai konstruktív irányzatok között. A holland De Stijl folyóirat
körül csoportosuló képzőművész- és építészcsoport ugyanúgy, mint az orosz
1. Am Horn Haus
konstruktivisták a Bauhausban találnak
vitatársra vagy szövetségesre. Az 1923-ban rendezett weimari Bauhaus-
kiállítás hatalmas sikert aratott. A kiállításra épülő Am Horn-ház új lakásformát
mutat be, középen kiemelt bazilikálisan világított nappali tere és kissé merev
formavilága azonban nem olyan jelentős, mint a kiállított tárgyak serege. Ekkor
kezdődnek a Bauhaus elleni első támadások is. Ezek hatására Weimarból
átköltöznek Dessauba, 1925-től itt működik a Bauhaus, 1926-tól mint
formatervező főiskola. Dessau város megbízásából új épületeket kell
létrehozniuk az iskola céljaira. Az 1926-ra elkészülő épületet és a mesterek
lakóházait Gropius tervezi. 1928-ban Gropius lemond a vezetésről, utóda a
svájci Hannes Meyer. Gropiussal együtt távozik az intézményből több jelentős
mester. Meyer idején bekövetkezik egy formai-szellemi látókörbeli
elszegényedés. A városi tanács azonban két év után őt is kiszorítja a vezetésből.
1930-1933 között Ludwig Mies van der Rohe a Bauhaus utolsó igazgatója.
Ludwig Mies van der Rohe a megújuló támadások miatt viszont leállította a
termelőmunkát, a „munka-iskola” jelleget a „tanuló-iskola” irányába fordította
és vezetésével a Bauhaus építészeti akadémia jellegű irányba fejlődött. A nácik
azonban már röviddel uralomra jutásuk után lefoglalják az épületeket
pártfőiskola céljára. Mies van der Rohe 1933-ban még megkísérli, hogy
Berlinbe mentse át az intézményt, de egyetlen szemeszter után feloszlatására
kényszerül. 1. A Bauhaus épülete,Dessau,Walter Gropius

A Bauhaus megszünteti a szabad és az alkalmazott művészetek közötti rangkülönbségeket. A művészet és ipar

szintézisének célul tűzése – a művészet és technika új egység – a Bauhaus-eszme mellett még egy lényeges elem növeli a
Bauhaus jelentőségét és ez a Bauhaus-módszer, amely az oktatásban és a műhelymunkában, a feladatok
megválasztásában, megfogalmazásában egyaránt kifejezésre jutott. E rövid összefoglalás szerint a tervezőmunka legjobb
formája kis kollektívában néhány építész együtt dolgozása, a kézműves munka gyakorlata az anyag-szerkezet-funkció
megismerésének legjobb módja. A Gropiusnak tulajdonított elv lényegében azt jelenti, hogy korunk építészeinek minden
feladatunkat egyedül az adott hely és idő éppen rendelkezésre álló lehetséges anyagi és szellemi feltételeinek optimális
értékesítésével vagyis elfogulatlanul kell megoldaniuk. A Bauhaus-oktatás az ipari jellegű műhelymunka és a művészi
szemlélet egységének megteremtésére törekedett, és a gyakorlat szerepének megfelelő értelmezésén alapult. A műhelyek
élén egy iparos oktató és egy művész tanár állt egészen addig, amíg a Bauhausban tanult első növendékek
legtehetségesebbjei, most már egyesítve szaktudást és művészi kultúrát át nem vehették a műhelyek vezetését. Erre
Dessauban került sor, és az új műhelyszemlélet a nagyipari szériagyártás néhány prototípusának megteremtésével hamar
bebizonyította jogosultságát. Nem az a döntő, hogy miben nyilvánul meg a művészet formáló szerepe, hanem az a mód
ahogyan formál a művész átvive emberi-művészi sajátosságát, egyéniségét, kvalitását a tárgyakba, anyagba, környezetbe.
A tárggyal való elmélyült foglalkozás a törvényszerűségek kutatása, kibontása, feltárása azok alapján történő formálás a
Bauhaus-módszer lényege, alapja. A féléves „Vorkurs”, előtanulmány során megítélhető tér- vagy síkbeli formáló
készség, szerkesztőérzék és szemléleti érzékenység alapján vették fel a növendékeket valamelyik szakműhelybe. A három
éven át folytatott műhelymunkát az anyagtan, szerkezettan, színtan tanulmányai egészítették ki.
A Bauhaus: iskola, irányzat, mesterek és tanítványok közössége, és nem
egyetlen ember műve, mégis kimagasló szerepe volt eredményeiben első
vezetőjének, Walter Gropiusnak. Széles látóköre, kiegyensúlyozott
egyénisége, okos következetessége, tehetsége már első önálló műveiben a
Fagus Művekben és a kölni kiállítási épületben megnyilatkozik. A
Bauhaus átmentése Dessauba Gropius egyik fontos eredménye. Még
inkább az a dessaui Bauhaus-épület és a hét mesterlakás felépítése. A
rendeltetést kifejező többarcúság, a tömegen és a homlokzaton megjelenő
funkcionális tagoltság a hangsúlyozott asszimetria vagy a kemény fehér
tömegek kissé túlzott, fanyar játéka korhoz kötött vonásai az épületnek,
mégis a modern építészet egyik jelentős műve az iskolaegyüttes, amely a
1. Mesterlakás, Dessau, Walter Gropius benne folyó munka révén is felhívta magára a világ figyelmét.
Moholy-Nagy László a jogászból lett festő és formatervező, a konstruktivizmus egyik legjellegzetesebb, kiemelkedő
képviselője. Gropius munkájának legértőbb támogatója, mindenki másnál tesz a feladatok következetes megvalósításáért.
Talán Moholy-Nagy látja a legvilágosabban, hogy a Bauhaus munkájából új térszemlélet születik, s ez az építészet
megújulásának alapja. Moholy-Nagy mellett a Bauhaus néhány
más magyar mestere és tanítványa is kivette részét az új szemlélet
alakításából. Kállai Ernő nemcsak tanít a Bauhausban, 1928-tól a
Bauhaus-folyóirat szerkesztője is. Breuer Marcell már a
Bauhausban tervezett bútoraival nevet szerzett magának. A
Bauhaus magyar követői csoporttá szerveződnek és tíz éven át
képviselik műveikkel a Bauhaus szemléletet. Molnár Farkas itthon
alkotott korai műveit, Hankóczy utcai és Lotz utcai lakóházait
maga Gropius sorolta a Bauhaus építészet legjelentősebb
eredményei közé. Molnár Lejtő úti villája az 1933 évi milánói
triennálén első díjat nyert és világszerte publikálták, az említett
Hankóczy utcai villa és a Lotz Károly utcai társasház Walter
1. Lejtő úti villa, Budapest, Molnár Farkas Gropius első Bauhaus könyvének építészeti példájával vált.
A bauhausisták szétszóródva az egész világon elterjesztették a Bauhaus-módszereket és gondolatokat. Sokan kerültek
különböző művészeti, építészeti és formatervező iskolák, akadémiák tanárai sorába. A Bauhaus fő képviselője s egyúttal
vitapartnere volt a húszas évek európai konstruktív törekvéseinek, gyűjtőhelye a kor ilyen szellemű művészeinek. A
rokon szellemű, vagy kifejezetten a Bauhaus által inspirált irányzatok és alkotók közül a legjelentősebbek a holland De
Stijl csoport és a szovjet konstruktivizmus művészei voltak.
A Bauhausnál korábban indult, tőle független, de sokban hasonló elveket követő De
Stijl folyóirat körül csoportosuló művészek elsősorban új formavilág, új tér- és
felületszemlélet kialakítására törekednek. A festőművész Piet Mondrian az építészet
számára sok tanulságot nyújtó, a lehető legkevesebb eszközzel rendet és harmóniát
kifejező neoplaszticizmus képviselője. A szintén festő Theo van Doesburg, az alapító
tér-kísérleteket folytat az építész Cornelis van Eesteren társaságában. A húszas évek
kiemelkedő építésze Jacobus Johannes Pieter Oud,
puritán szellemű sorházak, lakótelepek alkotója,
1. Sorházak, Stuttgart, J.J.P. Oud és Gerrit Thomas Rietveld, az utrechti Schröder-
ház és egy kitűnő ülőbútor, a piros-kék szék
tervezője. Rietveld Schröder-háza viszont a színek és formák térdinamikai hatásán
alapul, az ellentétek alkotta egyensúly formaművészete ez, amely épp ezért inkább
térplasztika, mint épület. Sem a De Stijl-hez, sem az amszterdami iskola
gondolkodásmódjához nem kapcsolódik Willem Marinus Dudok dekoratívan modern,
zárt tömegekből komponált, Wright által inspirált egyéni hangú téglaépítészetének
van sikere, mint a Fürdő és a Városháza, amelyekben szimmetria és antimetria, zárt
tömegek, toronymotívumok, összefogott nyílássorok és dekoratív nyújtott vagy
négyzetes nyílások egyaránt megjelennek.
Liszickij 1930-as, Németországban publikált könyve a szovjet építészet első periódusáról óriási hatást keltett, elsősorban
szociális gondolkodásmódja miatt. Az új, telekhatárok által nem korlátozott városelképzelések, az első ipari épületek-
erőművek tervei vagy a közösségi központot tartalmazó kollektív lakóházak megelőzték korukat és sokaknak inspiráló
forrást jelentettek. 1917-1932 terjed, s alig fél emberöltőt ölel fel a szovjet-orosz építészet első, viszonylag szabad, s az
1. Felhővasalók, Moszkva, El
III. Internacionálé
emlékmű terve,Tatlin
Liszickij
építészet átalakulásában alapvető szerepet játszó korszaka. Kazimir Molevics élete késői szakaszában, 1925 körül a
Bauhausban is dolgozik. Építészeti és várostervezési inspirációt jelentő, sajátos
tömegformálású, festett vagy modelljellegű architektonái, utca- és térdekorációi, e mai
tárgykultúránkig ható művei szociális nevelőprogramot jelentenek. De ilyen agitációs
vágyak állnak Vlagyimir Tatlin technikai szárnyalása és 1919-beli álmodozása mögött is.
A III. Internacionálé 1920-ban kiállított emlékműterve egy 400 méter magasra törő spirális
acélmodellje, amelynek 100 méteres szakaszában lassan forgó nagy tereket tervezett.
Rodcsenko az 1925-ös párizsi világkiállítás szovjet pavilonjába érdekes, kemény vonalú
2. Felhővasalók, Moszkva, El munkásklub-enteriőrt mutatott be, olvasópultjában, kényelmes karos olvasószékeiben, a
Liszickij kiállított könyv és folyóirat tipográfiákban, e klub hangulatában valóban úgy látszott, hogy
ott készül a jövő. Az az építészeti program, amelyet az építészet legjobbjai képviselnek, a
művészeti törekvéseknél is szélesebb s nem csupán a konstruktivizmushoz kapcsolódik. A változások forradalmi reménye
különböző törekvéseket és lehetőségeket hoz felszínre, s élénk szellemi vitához, az irányzatok közötti kiélesedő
küzdelemhez vezet. Az 1924-25-ös évek nagy pályázatai a konstruktivisták és racionalisták sikersorozatai. A stílussá váló
konstruktivizmussal azonban ők maguk fordulnak szembe, s a funkcionális szemlélet elmélyülése, a szabványosítás és
iparosítás, az előregyártás kerül törekvéseikben előtérbe. A konstruktivizmus egyik szellemi
műhelye, az új intézmények egyike az 1918. októberében felállított „Állami Szabad Művészeti
Műhelyek” volt, amelyből 1920-ban Moszkvában megalakult a VHUTEMASZ, a Felsőfokú
Művészeti-Technikai Intézet építészek és iparművészek képzésére. Itt születik Leonyidov
említett diplomaterve, a Lenin-intézet vagy az Izvesztyija-torony is. A művek önmagukban is
jelzik az iskola Bauhaus mellé emelkedő jelentőségét, de azt a folyamatot is, amelyben a
konstruktivizmus korai mesterei egyre szerényebb lehetőségek és körülmények közé sorolódtak.
A szociális tartalom megújulása, az új feladatok lelkes vállalása éppúgy hozzátartozik a korhoz
és annak szelleméhez, mint a nagy léptékű, erőteljes formák, szikár, puritán felületek és
visszafogottság, a feszülő arányok és száraz fogalmazás. Az újító hajlam szervezésben és
technikában, és számtalan, majd csak a huszadik század utolsó évtizedeiben, a high-tech,
posztmodern vagy a dekonstruktivizmus idején megvalósuló formai ötlet, egy addig nem látott-
2. III. Internacionálé nem sejtett építészeti világ kibontakozása.
emlékmű terve,Tatlin
 3. Le Corbusier és a modern vasbeton építészet változatai

Charles-Edouard Jeanneret (1887-1965)

Muveszete egyeni, es a tomeges epites egyik legjelentosebb kiserlete. Le Corbiser a vasbeton epitesze volt,
aki michelangeloi szenvedellyel es tehetseggel teremtett a vasbetonbol epiteszetet.
Nem csak gondolataival kepviselte korat, hanem hibaival, szellemenek felelmetes belso ellentmondasaival.
`A kutya ugat, a karavan halad `
Eletmuvet Picassoehoz hasonlitottak. Le Corbusier egesz palyafutasa is allando harc es kiserlet. Harc
onmagaval es az anyaggal. Eletcel megteremteni korunk, szazadunk vasbetonepiteszetet.
Racionalizmus jellemzi, de ez konnyed francia racionalizmus, amely nem hagyja figyelmen kivul az
osztonoket.
A lehetosegek kutatoja, keresni a racio hatarait, egyensulyt teremteni erzes es esz, erzelem es gondolat
kozott, uj muveszetet letrehozni- ez Le Corbusier fele racionalizmus vagy irracionalizmus hattere.
Corbusier plasztikus epiteszete egy belso fejlodes vegso eredmenye.
Le Corbusier tevekenyseget 3 korszakra osztja:
1; a felkeszules (1900-1918)
2; elso alkoto idoszak (1919-1939)
3; masodik alkoto idoszak (1940-60, ez 65ben halalaval zarult)
Autodidakta modon tanult, nem csak ismeni kell onmagunkat: az embernek nevelnie kell onmagat.
A svajci La Chaux-de-Fonds-ban szuletett, apja oravesnok, o is orazomancozast es vesnokseget tanult. 17,5
eves koraban epiti elso hazat, korbejarja Olaszorszagot, majd Joseph Hoffmannal dolgozik. Auguste Perret
mutermeben ismerkedik a vasbetonnal. 1910-ben a vasbeton szamitasait, majd Peter Behrens
mutermeben a nemet ipari epiteszetet tanulmanyozza.

1914-ben szuletik meg a Domino-hazak szerkezeti rendszere, a vasbeton vaz elso kovetkezetes
megfogalmazasa, amely nehany evvel kesobb az 5 pont megfogalmazasahoz vezetett.

1920-ban adja ki a L`Esprit Nouveau-t, ekkor veszi fel a Le Corbusier nevet.

A varosepiteszet problemài foglalkoztatjàk , felismeri, hogy az èpìtèszet egy es oszthatatlan, s terulete a
vàros egyuttesètol a kis reszletekig terjed. A nagy koncepciot tartja elsodlegesnek.
1926-ban jelent meg az 5 pont, mely egyutt egy uj epiteszeti szemlelet alapja.
Le Corbusier 5 pontja:

~ Pillérek (klasszikus peristyrium jelenik meg a belsőben + lábakra

állított ház, az épület alatt átfutó növényzetet jelenti)- a pilotis-
colopok, oszlopok elve,labakra kell az epuletet allitani,amelyek
vazat alkotjak a foldrol felemelt, kotottsegeitol megszabaditott
haznak, a felemelt haz alatt atfut a kert, a termeszet szinte erintetlen
marad

~ Tetőterasz (természet felemelt színtere, a ház feletti növényzet)-

az uj szigetelesi eljarasok lehetove teszik a lapos tetot, a szigelt
tetoteraszt. Az epulet alatt atfuto novenyzet a haz folott is
megjelenik a tetokertben. A tetokert 5. homlokzatta valik.

~ Szabad alaprajz (a váz az alaprajztól független)- le plan libre- a

vaz az alaprajztol fuggetlen szerkezet, a szabad szerkesztes elve, a
terformalas szabadsaga

~ Sávablak (teljes szélességű nyílások)-tultakozas a mult, a

napfenytelen lakas, az odu zartsaga ellen

~ Szabad homlokzat (a klasszikus hajlított, nyírt szerkezetektől való

eltérés)-a funkcio nyers homlokzati kivetuleset jelenti.

Ezutan program valora valtasa- kisebb Parizs kornyeki lakohazak. A korszak fo muve, az ot pontot szinte
terben, anyagban dokumentalo Villa Savoye, Poissyban.

Villa Savoye, Poissy (1929-31):

1929 – Villa Savoy, mely Le Corbusier leghíresebb kisléptékű lakóépülete, melynek

szerkesztési elve egy szabályosan lerakott 5x5-ös pillérváz. A háromszintes épület
alaprajzai egymástól teljesen függetlenek: A félköríves földszinten a kocsi beállók és
a cselédszobák találhatóak, az „L” formájú másodikon a lakótér és a szobák, míg a
tetőtéren a rekreációs szobák kerültek. A szintek között külön lépcső, ami Le
Corbusier szerint elválaszt és rámpa, ami összeköt is található.

Az épület Le Corbusier 5 pontjának legtökéletesebben megvalósult épülete:

1. a pillérvázzal biztosítható szabad alaprajz, hogy a tartószerkezettől független térosztás hajlékonyan
igazodhasson a funkcióhoz;
2. a tetőkert kialakítására lehetőséget adó lapos. tető, mert így az építés - ahelyett, hogy csökkentené -
megnöveli a természetet;
3. az előbbi következményeként a belsőkben faltól-falig nyúló szalagablak, a minél teljesebb megnyitás a
külső tér felé. A Savoye villában ezek valósultak meg maradéktalanul.
4. a teherviselés kényszerétől mentesült homlokzat szabad alakítása végigfutó ablaksávokkal s a tartóvázra
függesztett határoló szerkezetekkel;
5. a lábakra állítás, hogy az épület ne foglaljon el a természetből szabad területet;

4 kompozicio cimu tanulmanya (1929)

1. 1923 – Maison La Roche, a belsőből táplálkozó,

organikusan kialakított épület, mely szabálytalan, szerteágazó
formákhoz vezet. Az épület alakját a belső terek kapcsolata és
azok igényei generálják, azaz a ház belülről kifelé alakul. A
külső azonban nem teljesen a belső leképzett változata, azt erős
szabályok determinálják. A konkrét épületnél (1923 – Maison
La Roche) a szigorúan merőleges szerkesztettség és a kötött
arányrendszer, az aranymetszés. Ezektől az előzetesen
lefektetett szabályoktól csak a bejárati rész íves rámpája kivétel,
mely Le Corbusier szerint a tökéletes térbeli forma, mely a
teljes három dimenziós élményben részesíti a látogatót.

2. 1920 – Maison Citrohan csak terv formájában létező

épület, mely a híres autógyár és formatervezői előtti tisztelgés
miatt kapta nevét. Az épület kialakításánál a legmeghatározóbb
elem egy geometriai alapformához (téglatesthez) való
ragaszkodás. A belső tereket ebbe a zárt kubusba helyezik el.
Egy merev, tiszta elképzelés, mely az elsősorban az érzékekre
hat. Érdekes, hogy az építész egész pályáját végigkísérő elvek
már ezen a terven is jelen vannak:

~ kétszintmagas, kicsi alapterület

~ lapostető hasznosítása teraszként
~ acél, beton és üveg domináns alkalmazása
~ nagypolgári funkciók megtartása (cselédszoba, öltöző)
~ minimál absztrakt építészet, melynek ősi alapjai vannak.

A típusba tartozik még az Pavillon de L Esprit Nouveau (1925) és Villa Stein de Monzie (1928)
A 3. és 4. típus már a szabad alaprajz és az 1. és 2. pont kombinálásával jön létre.

3. 1928 – Villa Baizeau, mely egy szabályos négyzetháló rácsra állított pillérváz közé rakott szabálytalannak tűnő
határoló falakkal ellátott épület. A látható és tiszta szerkeztettségű keretszerkezet a ház meghatározó eleme. Szabad
formákat enged meg, akár szintenként is eltérő alaprajzokkal. A terv tulajdonképpen a Dom-Ino ház továbbfejlesztése
Ilyen meg a Stuttgarti haza.

4. 1929 – Villa Savoy, mely Le Corbusier leghíresebb kisléptékű lakóépülete, melynek szerkesztési elve egy
szabályosan lerakott 5x5-ös pillérváz. A háromszintes épület alaprajzai egymástól teljesen függetlenek: A félköríves
földszinten a kocsi beállók és a cselédszobák találhatóak, az „L” formájú másodikon a lakótér és a szobák, míg a
tetőtéren a rekreációs szobák kerültek. A szintek között külön lépcső, ami Le Corbusier szerint elválaszt és rámpa, ami
összeköt is található.
 Villa Stein Citrohan

Stuttgart

Kozvetlenul a masodik vh utani evekben erik meg az uj elkepzeles, a plasztikus epiteszet elmeje.
Elmeleti tevekenysegenek eredmenye: Modulor—aranymetszes
A varosepiteszeti elkepzelesek, az uj terszemlelet, a Modulor es a vasbeton
szerkesztes a gyokerei a plasztikus epiteszetnek.

Fordulopontot jelentok et muve:

Le Corbusier Marselle-i lakóháza (Unite d’Habitation)

Az Unité d’Habitation („kollektív ház”) épületeiből 1947 és 1960 között öt készült
el francia, német és belga területen
.
Unité d’Habitation
A Marseille-i lakóegység 337 lakást tartalmaz, a legénylakástól a tízfős családnak
szánt méretig. A jellegzetes lakáselem kétszintes. Csak háromszintenként vannak
közlekedőfolyosók. A hetedik emelet bevásárló-szórakozó-kiszolgáló utca. Az egész épületet 17 pár vasbeton pillér
emeli el a talajtól. Teljes egészében vasbeton szerkezetű, különböző fajtájú lakások modulszerűen akaszkodnak a
vasbeton vázra. A szabad alaprajz nem annyira jelentkezik, de a homlokzat elemei csak a funkciót követelik. Az
ötödik pontnak viszont mintapéldája az épület: A tetőn található egy kilátó, egy szabadtéri színpad, tornaterem,
kerékpár pálya és egy óvoda-bölcsőde.
Az épület 165m hosszú 56m magas, 24m mély. A legkedvezőbb világítási és szellőzési lehetőséget kapják. Az épület
egy függőlegesen épült 1500 lakosú kisváros. Ez a forma elegendő napfényt és levegőt biztost lakóinak és a szerkezet
gépészet és a közlekedési területek megoldása azokkal gazdaságosabb. A zöld terület az épület körül húzódik, minden
loggiáról a földközi-tengeri panoráma tárul elénk. - a remek ötlet és a szellemes megoldások ellenére Le Corbusier
mégsem vett figyelembe néhány olyan szempontot, amelyek nem kifejezetten racionálisak, de nélkülük nehezen
érhető el siker a lakásépítés terén-alacsony belmagasság.

Az Unite d'Habitation Marseilleben áll: betonszerkezetű magasház betonkazettás, erőteljes homlokzatokkal,

belsejében többszintes lakóegységekkel. Corbusier a lakás méreteit az emberhez szabta és azt hirdette, hogy maga a
lakás is gép, melynek legfőbb célja, hogy a benne lakóknak teljes kényelmet adjon. Hite szerint a megfelelő lakás
tervezésével a társadalom szociális gondjain is enyhíteni lehet. A marseillei lakóház nem váltotta be az építész
reményeit. A lakók szűkösnek érezték a "méretre szabott" lakásokat. A ház középső emeletén épített üzletutca sokáig
üresen tátongott: a lakók inkább a színes mediterrán város utcáin, apró boltokban vásároltak. A gyerekek sem vették
igénybe a tető játszótereit: őket is jobban vonzotta a parkok dús mediterrán növényzete, a szabad tér.
1947-52 Marseilles United d'Habitation egyesített lakóházak - a lakógép elv kiteljesedése.

2. Ronchampi kapolna:
egyedi ter, plasztikus formalas, Ives, hej-elvu falak, melyek egy meglevo
ko eputere valo epites miatt a kihajlas elleni meevseget biztositja. Tornyok
puha tomege, durvan vakolt feher falak, loresszeru nyilasok, kettos ivelt vb
lemezteto.

Villa Shodan: nyersbeton feluletkepzes, feny-arnyek jatek, helyenkent

hagyomanyos anyagok, ko, fa ,fegla felhasznalasa
Tovabbi vasbeton konstruktorok:
Pier Luigi Nervi:

-gazdasagos alak, de egyben szep is

- nem epitesz, hanem konstruktor
-statikai, matematika elvek formaba ontesenek vilaga
- vh elotti eveiben epult repulogephangarok tettek hiresse- 6 labon allo csarnoktipus, parabolikusan ivelt belso ter,
melyet eloregyartott vb bordakbol formalt racsboltozat adta
- The Palazzo del Lavoro- Munkapalotaja, Torino

- uj tovabbfejlesztett ferrocement anyagu zsaluzasi rendszer, es magat a zsaluzo- betonelemet, mint

eloregyartott felulet is beepiti a szerkezetbe.

Kenzo Tange- japan vasbeton epiteszet:

-japan kezdetben fa- vh utan vb ujszeru felhasznalasa

olimpiai sportcsarnokok,Tokió,  oszlopra fuggesztett

osztrigaszeru kiscsarnok es a ket pillerre fuggeszkedo
nagycsarnok, lenduletes fuggoteto merev vasgerendak
segitsegevel

Eero Saarinen:
-Kennedy repuloter-TWA repulotarsasag- madarra emlekezteto,
terjeszkedo madarforma
-kozvetlen asszociaciokat kelto szimbolikus vilag
 4. F. L. Wright és a modern organikus építészet

 a chicagoi iskola szemleletenek folytatoja

 20. szazad fejlodesi folyamataban vegig uttoro szerepet toltott be
 organikus epiteszet eszmenye kepezi W. szemleletet
 organikus: az elettel szoros kapcsolatban allo epiteszet megvalositasa, mai ertelemben: W. es a
sullivani eredetu epiteszet, tagabb ertelemben W. es kovetoi, valamint Alvar Alto altal kepviselt
gondolkodasmod
 szerves-organikus elethez, elokhoz elolenyek sajatos egysegehez kapcsolodik
 az epiteszet szamara ez az osszetartozas, strukturalis belso egyseg, belso forma
 Wright ertelmezeseben: nem csak belso egyseget, a resz es az egesz osszefuggeseit, a belulrol kifele
epitkezni elvet, hanem az egyszeruseg, a tisztasag kovetelmenyeit, a termeszethez, tajhoz valo
kapcsolodast jelenti
 egyedileny:ens- belso egysege:entitas- ember szintjen: identitas= onazonossagtudat, az emberi
alkotokepesseg alapja
 `Az organikus epiteszet belulrol kifele alo epitkezes- idealja a belso egyseg, az entitas`epiteszet
jovoje cimu muveben irja
 organikus epiteszeti modszereiben nincs statikus, ezek az alkoto szellem spontan reakcioi
 organikus tarsadalom eszmenye: igazi demokraciaval vallott gondolat jellemzi, szabadon fejlodo
szemelyiseg
 fontosnak tartja az elet, a gep es az epiteszet egysegenek szuksegesseget
 Hellyel, a kornyezettel valo szoros egyseg, az anyagok termeszetebol, a forma, anyag es szerkezet
osszefuggesebol torteno kiindulas, a ter uj ertelmezese, felszabaditasa- fellazitott alaprajz, feny-
arnyek jatek, uj termeszetes es mesterseges fenyforrasok kutatasa, mindezen belul a forma es a
funkcio egysegenek hangsulyozasa ezek W. kovetelmenyei az organukis epiteszettel szemben
 chicagoi korszaka 1910ig tart
Elso onallo epulete: Winslow-haz, River Forest, Illimois:

 preri hazak tipusa: fabol esetleg labakra emelt, szelmalom alaprajzu lakohazak, centrumaban a
tuzkozpont: a kandallo all.
Robie-haz(chicago, 1909)

Chicago: Robie-ház (1909). Elrendezése a farmok, a vidéki otthonok jellegzetes típusát követi, az eltérő
funkcióhoz, a városi környezethez igazodó módosításokkal.

A Robie-ház központja a családi tűzhely, a kandalló. Ahhoz kapcsolódik a tágas nappali; jelképesen s
bizonyos mértékig funkcionálisan is az szervezi a helyiségeket. Az alaprajz áttekinthető, világos rendje, a
kényelmet szolgáló szabad térfűzés a japán építészetben felismert tanulságokat tükrözi. A tömeg
mozgalmas, eleven hatású. Túlnyúló tetők, teraszok, mellvédek tagolják. Megjelenését a vízszintesen
kiterülő formák és a hangsúlyozottan függőleges élek metsződése határozza meg. Az ellentétes formák
kemény ütközését a tömeg bontottsága, a festői fény-árnyék és a természetes anyagok - a kő fedlappal zárt
téglafelületek - egyszerűsége oldja fel.

A Frank Robie ház Wright első „préri-ház” stílusára azonban inkább jellemző a szélesen elnyúló,
vízszintes egységekből álló építkezés - hiszen a horizontális vonalnak már önmagában is az otthonosság
jelentését és kifejező erejét tulajdonítottaA Robie-ház külseje logikusan jeleníti meg tágas belső tereinek
egymásba kapcsolódását, határozott ritmusú, vízszintes tagolással szélesen terpeszkedik, de mégis
visszafogott, kissé távolságtartó hatását pedig oldja a tégla meleg színe és a zöld környezet.

 modern elrendezés
 természetes anyagok, helyi jellegzetességek
 természetes fények mestere
 osztatlan ablakok
 Arts and Crafts dekorációk
 egybenyitott terek
 központi elem a kandalló
 alapzat emeli a talajszint föle
 horizontalitás
 színes üvegablakok (ő tervezte)
 hajóorrszerű kiugró ablakfülke
 modern fűtési-, villany-, vízvezetékrendszer
 konzolosan kinyúló tető
 beépített virágágyak rejtett öntözőcsővel
 dísztégla burkolat mély fugákkal
 kővázák kijelölik az épület határait horizontalítás
 acélváz és téglaépület
 kémény középen, hangsúlyosan
  fedett verandakapcsolat kint és bent között, kitágítja a lakóteret, belátást gátolja, intimebbé teszi a
belső teret
 belső lépcső térelválasztó szerepű
 elnyújtott alaprajz

Termeszetbe agyazott idealis varosaban az angol kertvaros kel uj eletre

 organikus epiteszet wrighti eszmenye veglegesen kialakult formaban az utolso alkotoi korszakaban
bontakozik ki:

Beur Run: Vízesés-ház (1936). Szabad természeti környezetben, egy sziklapadra, kis vízesés fölé épített
nyaraló. Az anyaga terméskő és vasbeton. Wright munkamódszerének egyik fő vonása, hogy mindig
belülről, a funkcióból indulva fejleszti ki az épületet s az így adódó organikus formát illeszti be
harmonikusan a környezetbe. A Vízesés-ház erre tökéletes példa. Egymáshoz derékszögben igazodó,
terméskő falpillérek hordanak tágas teraszokban folytatódó vasbeton födémlemezeket. A falak - anélkül,
hogy közrezárnák - rendezik a teret. A természeti tér szinte átáramlik az épületen. A kőfalak szinte a
sziklából nőnek ki, az előrenyúló teraszok az épületet hordó sziklapad formáját ismétlik. A Vízesés-ház úgy
simul be a környezetbe, mintha a természet szerves része lenne.

 első vasbetonból tervezett épülete: okkersárga betonlapok egy vízesés fölött, a betonelemek között
horizontális üveglapokkal
 „organikus“ építészeti felfogás: a ház belesimul a környezetbe
 súlyos technikai fogyatékosságok miatt folyamatos javítás

Az épülettől északra, egy

vendégházzal egybe épített garázs,
keletre pedig egy, a túlsó parttal
összeköttetést biztosító, híd teszi
teljessé a Vízesésház
épületegyüttesét.

•A főépületben minden egyes szint

külső és belső tereinek burkolata
egységesen, a vízesés szikláival
azonos anyagú, hasított, természetes
hatású kőlap, mint ahogyan a függőleges falszerkezetek anyaga is a nyers felületeivel
érvényesülő helyi kő. A padló-felületek és a függőleges szerkezetek és felületek
természetes anyaghasználatát hatásosan ellenpontozzák a viszonylag kis belmagasságú
terek sima krémszínű mennyezetei és a teraszok mellvédjeinek ugyancsak sima és
krémszínű, vasbeton felületei, amelyek hangsúlyozzák, kiemelik az egész kompozíció
horizontális jellegét.
Johnson Vizgyar irodaepulete:
-onallo belso vilag megteremtese
-termeszetes feny ugyan onnan hatol be, mint a rejtett fenyforrasu, termeszetes szinhatasu mesterseges
feny
-kellemes szort fenyt szetarasztva a teremben az erdo faikent a ter fole borulo korlemezek arnyekolo
hatasukkal a szukseges mertekben szabalyozzak a feny intenzitasat
-cel a humanus munkakornyezet megteremtese

A belso torvenyszerusegek kibontakoztatasa, az adottsagokban rejlo elemeknek a tovabbfejlesztese, a

konkret egyedi mu szerves, ontorvenyu megfogalmazasa- ez az organikus epiteszet ideaja, amely a
szazad folyaman egy mindig megujulasra kepes gondolkodasmod es a szemelyes alkotoi modszerek
egyik legfontosabb forrasa.

Alvar Alto
 joreszt meg hagyomanyos anyagoka, epitoiparra tamaszkodik
 uj gondolkodasmod amelyben a hagyomanyos anyagokat, szerkezetet felhasznalja
 finn epiteszet alapjai- a taj az erdok tavak szepsegei
 a wrighti organikus epiteszethez ez all a legkozelebb
 Altonal a szervesseg mas mint W.nal
 az elo noveny novekedese, fa evgyuruinek, szigetek partvonalainak lagy ivelese, szelfutta finom
iszap vagy homok retegvonalai, a termeszet eroinek mukodese ragadja meg a kepzeletet
 sziklafal, szarnyat terjeszto madar, feny fele felnyilo viragkehely gyakran kozvetlen elokepe
muveinek
 terformalasa konnyed, szinte jatek a terrel
 uj ter-tomeg-felulete altonal egyeni harmoniaba olvadnak
 ez a szervesseg a formak, aranyok sajatos, emberi rendje, amely meghitt kornyezette formalodott.
 nem koti magat egyetlen anyaghoz sem, de eloszeretettel hasznal fat es teglat, es alig jelenik meg
muveiben nyers vasbeton

Alvar Aalto Mairea-villája

Aalto az alaprajz oldott elrendezésével, a tömeg kötetlen alakításával illeszti be a környezetbe.

Mairea villa (1938-39). Noormarkku falu közelében, egy erdő mellett épült. Érdekes példa arra, hogy
egy konstruktív jellegű épület kötött formarendjét részben az organikus alakítással, részben az anyag
megfelelő alkalmazásával hogy lehet harmonikusan átvezetni a szabad természeti környezetbe. Az L
alaprajzú, emeletes villa egyik szárnya geometrikusan szerkesztett, kívülről a felülete vakolt s fehérre
van festve. A másik szárnyon a derékszögű rendben induló formák végül ívessé kerekednek s a
homlokzatokat faburkolat fedi. Az épített és a természet-adta környezet között elsősorban az anyag
közössége, a faburkolat teremt szerves kapcsolatot.
Itt kifejleszthette a lakótérrel kapcsolatos elképzeléseit, a belső tér részleteit hozzáfogalmazhatja a
szálerdővel érintkező változatos táj egyéni adottságaihoz. A funkcionális alapvázra felépített organikus
térhatások együttes jelentkezésében olyan elemek születnek, mint a nappalit és a könyvtárat elválasztó
könyvespolc-térszerkezet, amely közvetíti és megidézi a könyvtárba beáramló erdő fényeit, valamint a
lépcső szerkezeténél újra találkozhatunk az erdő fáinak absztrakt képével. Az épület jelentőségét növeli,
hogy Aalto bútorai itt érlelődnek egységgé a belső tér építészeti részletével.

• technológiai újítások + természetes anyagok (fa, kő) „a természet nem gépezet, hanem az építészet
legfontosabb modellje“ -egészséges test egy egészséges házban-
• emberi arcot adott a modernizmusnak
• a Villa Mairea saját háza
• regionális identitás létrehozása
• helyi hagyományok befogadása
• kötetlenebb szerkezeti rendszer
• erkély „hajókorlát“ ← modernista motívum
• fa korlát, deszkapalánkok
• lábazat: gránit
• tikfa falburkolat
• kúszónövények
• előtetős bejárat fa oszlopok tartják
• textumált fehér falak (tégla fal)
• kiugró ablakfülkék a tájoláshoz igazodnak
• oszlopok és teherhordó falak
• fókuszpont: kandalló
• belső falak: tégla és meszelt fal ellentéte
• kézzel megmunkált fa, kerámia és üveg (a fa: helyi
kézművesek munkája)
• fedett terasz rusztikus anyagok átmenetképző elem
• L alakú alaprajz medencét fog körbe
• Nagy üvegfelületek

Baker House: (Cambridge, Massachusetts)

 organikus, szabad vonalu szerkesztesmod, az egesz epuletet dinamikusan meghajlitja
 a kollegiumi szobak nem a forgalmas uttest fele, hanem a kedvezo latvany fele nyilnak
 mindegyik mas alaprajzu
 5. Mies van der Rohe és a high-tech építészet
Mies munkássága mellett a II. vh utáni high-tech építészet legfontosabb példái és
szemléletük különbségei (pl. Piano/Rogers)

Mies munkásságának általános jellemzői:

- „A kevesebb - több.”
- önfegyelem, tisztaság, egyszerűség, REND
- „a forma nem munkánk célja, hanem eredménye”
- közös munka fontosságát hangsúlyozza
- hatással vannak rá: Schinkel, Behrens (nála dolgozik is), holland téglaépítészet,
Berlage és Wright
- Bauhaus, elvek: a legfontosabb kérdés nem a mit, hanem a hogyan? – Mies is ezt
vallja, szociális érzékenység
- csoportok, amiknek tagja volt: November, Tizek csoportja, Deutscher Werkbund
- fő anyagok: acél, üveg(=fény tükröződése, csillogás, fényverés, áttetszőség)
- „csont-bőr” irodaház
- egytér-lakás
- tömeges gyártás megoldása
- bútorokat is tervez, nevezetes pl. MR-szék, Barcelona-szék

Épületei:

Weissenhofsiedlung, (Stuttgart): mintalakótelep, funkcionális, racionális szemlélet,

avantgárd, vizes csoportok és a lépcső helye fix, a többi szabadon alakítható, a szociális
érzékenység fontos Mies számára

Barcelonai világkiállítás, német pavilon, 1929: első

remekmű, dinamikus áramló tér, tiszta, egységes,
nagyvonalú szerkesztésmód, félig fedett külső terek,
pillérektől független üveg- és ónixfalak

Tugendhat-ház: étkező-dolgozó, fogadó egybe, tiszta formavilág, bútorokat is Mies tervezi

1937-ben a fasizmus elöl Amerikába emigrál, itt a chicagói egyetemen kezd el tanítani,
valamint tervezi és fejleszti az Illinois Institute of Technologyt. Többféle funkciójú ház is épül
(pl. kápolna, kazánház, ifjúsági központ). Közös jellemzőjük: acélszerkezet, üveg és
nyerstégla. Az egész együttest átfogó modulrendszer.

Farnswort House, Plano, Illinois: egytér lakás, acéllábakon, két téglalap alaprajzú
födémlemez, csak az egyik fedett, belső teret csak bútorcsoport és vizesblokk tagolja, japán
ház szerű, természetbe feszülő, tanulsága: az ember elszakadt a természettől
Lake Shore Drive, Chicago: kettős magas lakóház, szerelt acél-üveg falmezők, hővédő üveg

Crown Hall, Chicago: Mies fő műve, az építészkar

épülete az illinois-i egyetemen. A földszint
egyetlen nagy tér, nincs benne belső támasz vagy
gerenda (aula, rajzterem, kiállítási tér). A
tanszékek és egyéb helyiségek az alagsorban.
„Isten a részletekben van” = gépi pontosság,
rend, arányok kifinomultsága, technikai tisztaság.

Seagram Building, New York: irodaház, csak a telek egy részét építi be,az így keletkező
piazetta (tér?) fölé magasodik a hasáb alakú épület, jó arányú, harmonikus.

Neue Natioanal Galerie, Berlin: könnyed, elegáns

forma, acélszerkezet. Előkép Mies korábbi terve,
az 50*50-s ház. Négyzet alakú, 8 oszlopos,
üvegfallal körbevett. Acélszerkezetű fém kazettás
födém, ami túlnyúlik a falon. Pódiummal
illeszkedik a terephez, benne kiszolgáló funkciók,
rajta terasz, mellette szoborpark.

Akikre hatással volt: Philip Johnson – Üvegház, New Canaan. Eero Saarinen – General Motors
Műszaki Központ, Warren

High-tech

nagyipari technológia, üzemesített, szerelő-építésmód, a gyártott elemekből való építészet

új szintje

A japán metabolizmusból kezd kibontakozni, Európa meg van késve, erre reagál az
Archigram.
Archigram (Architectural Telegram) című folyóirat alapkérdése: hogyan fog élni az ember,
hogyan alakul a város, a lakás, a közösség épített intézményrendszere, a mindennapi lét az új
technika birtokában?

számos utópia születik pl. Peter Cook: Plug-in City, Warren Chalk: Kapszulaváros, Ron
Herron: Walking City, stb

A nehéz vasbeton szerkezeteket fölváltják a könnyűszerkezetek.

Európa

Frei Otto, NSZK pavilon, montreali világkiállítás, 1967: kétirányú lécháló (rácsszerkezet),
műanyag térlefedés. Magát a szerkezetet 3 és fél hét alatt fölálították, a szellemi munka
sokkal több volt benne. Általánosságban jellemző lesz az építészetre: egy termékre jutó
emberi, fizikai erőfelhasználás folyamatosan csökken, a szellemi ráfordítás növekszik.
Karl Schwanzer(bevezeti a számítógépes tervezést), BMW irodaház, München:
autóhengereket szimbolizál, korszerű technikát hangsúlyozza, nagyvonalú

Gustav Peichl: „matematikai szépség”-re hivatkozó technicizmus. Osztrák Rádió tartományi

stúdióit tervezi(4+2). Rugalmas, bővíthető rendszer, stúdiók tetszőleges méretűek,
továbbfejleszthetőek. Karosszéria jellegű gyártás.

Piano-Rogers, Pompidou-központ(más néven Beaubourg-palota), Párizs, 1971-’77: jól tükrözi

a kor változásait, gondolkodásmódját – rugalmasság, mobilitás, átlátszóság, hangsúlyozott
gépészeti felszereltség, mozgólépcsők, acél és üveg. Az új kultúrában fölnövő fiatalok
szemlélete látszik – megpróbálják a jövőbe mutató korstílussá formálni, túlzó
programszerűség.

Norman Foster, Sainsbury Vizuális Művészeti Központ: rácsos keretszerkezet alatti rugalmas
nagytér, de! itt már nem olyan nagy érték az átrendezhetőség.

Japán

A japán metabolizmus a vasbeton építészetet hozza magával. Funkció követi a formát és

alkalmazkodó építészet együttes megteremtése a cél. Jellemző építészeti megoldások a
kapszulaház, valamint a kivágás-elv, a hasáb tömegének megbontása, tördelt épülettömeg.
Magas színvonalú technológia. A vasbeton építészetből a továbblépés már az oszakai
világkiállításon (EXPO’70) megfigyelhető, jelentős épületek pl. Tange – Festival Plaza,
Kikutake – Expo torony, Kurokawa – Toshiba IHI pavilon, szerkezetük: acél (rácsos)tartó.

Kurokawa, Fukuoka Bank központi épülete, 1975: áttört doboz, többszintes fedett féludvar
keletkezik, kívülről zárt, az irodák az udvarra néznek.

Kawasaki, Tochigi Prefekturális Művészeti Múzeum, Utsunomiya: acél, üveg alkalmazása,

szoborszerű, tördelt épülettömeg, egységes, nagy tükrözödő felület/homlokzat
 6. A modern építészet válsága és kritikája
A megújulási kísérletek mellett Venturi és Rossi kritikájának elméleti vonatkozásai
szabatos fogalomhasználattal és konkrét példákkal illusztrálva

A modern válsága

A modernizáció lényege az állandó és folytonos megújulásra való törekvés, újdonságkultusz

volt. Ez meglehetősen egyoldalú folyamat, ezért számos veszélyt hordoz magában: a
temészet gyorsuló pusztulása/károsodása, az emberi életminősé csökkenése (drogok,
háborúk, identitásválság, bűnözés, túlhajszolt élet, sivár építészeti környezet, stb.)

pl. Az amerikai metropolisz építészet célja a reprezentálás, a presztízs, a különlegesség,

technikai sokszínűség, reklám – hiányzik a szociális érzékenység (Mies)

A válságból a kiutat a posztmodern irányzat kezdi el keresni, azonban egy idő után ez is
kifárad, a modernizáció viszont továbbra is terjed, így a inkább „késő modern”-ről célszerű
beszélni. A globalizációval szemben megfigyelhető az egyénre és a közösségre vonatkozó
identitáskeresés, regionális vonások erősödése, szegregáció.

A posztmodern

Számos kisebb-nagyobb irányzat bontakozik ki egy-egy építészhez v. építészcsoporthoz

kötődöen, ezeknek a hatása(befolyása, erőssége) is különböző. A korra együttesen jellemző a
pluralizmus.
Radikális eklekticizmus: művészeti irányzatok keverése és átértelmezése
Nosztalgiahullám, az eklektika újrafelfedezése, tradíciókeresés

Európa:
ad-hoc: itt és most, a pillanathoz való igazodás, véletlenszerűség
anti-design: játékos, anarchikus építészet. „Az építészet márpedig nem létezik, szervezzétek meg
ellene a lázadást: az építészet tevékenysége az álmok átváltoztatása valósággá!”

Robert Venturi

- dolgozik Saarinennél és Kahnnál

- hatással van rá a chicagói iskola és az amerikai eklektika
- első sikeres könyve: Az összetettség és ellentmondás az építészetben
- fellép a nagyirodákkal szemben, a populista építészet felé fordul, tehát a társadalom
elitje helyett a középosztályra helyezi a hangsúlyt
- mozgalma a hetvenes évektől terjed ki
- népiesség, amerikai hagyományok
- kétértelműség, multifunkcionalitás, közönséges, mindennapi és csúf
- „Szeretem az unalmas dolgokat!”
- jelek, jelképiesség és szimbólumok fontossága
- könyv: Learning from Las Vegas – az ameriakai üzletutca, reklámok, jelek
- páratlan számú oszlop
Épületek

Nővérház, Ambler, 1962: első könyvének, mondanivalójának az illusztrálása, elformált doboz

jellegű kocka

Guild ház, Philadelphia: öregotthon, bejáratnál középen egyetlen, vaskos oszlop, legfölső
szinten közösségi tér

Allen Művészeti Múzeum épülete, Oberlin College, Ohio: 1917-ben épült „olasz reneszánsz”
épület bővítése, inkább belülről kapcsolódik szervesen az eredeti épülethez. Ión oszlop –
szimbólum, ironikus, figyelemkeltés.

Brandt-ház, Greenwich, Connecticut, 1970: egyik oldala íves, magasságában és

tagoltságában is változik a homlokzat

Best-áruház, Oxford Valley, Pennsylvania: színes zománclemez homlokzatburkolat, hippi

virágminták

BASCO kiállítási épület, Concord: az épület előtt 2x olyan magas, jellé vált betűk vannak,
bizarr hatás

Venturi hatása: Charles Moore, William Hersey – Piazza d’Italia-i Szent József kút
HHPA (Hughes Hardy, Malcolm Holzmann, Norman Pfeiffer)

Aldo Rossi

- Jung archetípus, idealizált építészet, mélylélektan

- elutasítja a nagy városterveket, nagyszabású projekteket, szembefordul a
költség/haszon elvű városrombolással
- könyv: A város építészete, 1966
- „Analóg város” című tanulmány
- könyv: Architettura racionale, 1973 – új megoldás a racionalizmus az anarchizmus
helyett
Épületek

„Gallaratese 2”, Milánó, 1973: négyszintes lakóépület, árkádszerű belső folyosójával az utca
régi hangulatát szeretné megidézni. Merev épülettömb, lamellaszerű lábakon áll.

Fagnano Olonai általános iskolai könyvtár: hengertestű, kétszintes csonkakúp fedésű, U alakú
földszintes tönbjével körülölelt udvar, klasszikus elvek

San Cataldo temető: szikár halotti világ, központi kocka formájú üres tömb a halált
szimbolizálja, időtlen hangultot kifejező együttes

Velencei Világszínház, 1980: faszerkezetű, bárkára épített fatorony. Szimbolikája: álarc – „a

színház evidenciája könyörtelenül leránt minden maszkot, amit arcára az idő rárakott.
Kettőségek: időleges – időtlen, sziget – félszigetek közt(Velence), tenger és föld találkozása,
világítótorony – nincs fénye. Efemer, tűnékeny anyag – a „theatrum mundi” reneszánsz
gondolatának jelképe, hiszen nézőtéri torony volt a Shakespeare-kori színház is

Il Palazzo Hotel, Fukuoka, Japán: palotaarchitekturát alkalmaz a homlokzaton

Hatással van:

Lion Krier és Robert Krier(testvérpár): „A szörnyű tagolatlan gigantománia a mi korunk

jelensége.” A testvérpár terveiben fundamentalista (bebástyázott, megrögzött módon)
módon őselemekre egyszerűsített, történelmi építészetet átértelmező előregyártott
elemekből építkezik.
pl. Royal Mint Square, 1974

Oswald Mathias Ungers és a kontextualizmus: „A tervnek illeszkednie kell, tekintetbe kell

vennie, kapcsolódnia kell környezetéhez, ki kell egészítenie az utca elrendezésben rejlő
szerkezet, vagy újat kell létrehoznia.” A kontextualizmus az egyéni megközelítésmódok olyan
sokféleségét is megengedi, amely az ellentendenciákig és a különböző metaforák-
szimbólumok önkifejezés groteszk játékáig fejlődhet, japán képviselője: Fumihiko Maki.
pl. Villa Hadriana tájépítészeti terve
 Posztmodern - tétel 7.

A posztmodern a modernizmus utáni korszak megnevezése, nagyjából az 1960-as évek

végétől. jellemzője a bizalmatlanság és a bizonytalanság. A posztmodern lényege tehát az,
hogy megkérdőjelezi a szubjektum önazonosságát, illetve az egységes, abszolút érvényű
világmagyarázó elvek létét. A világ többértelmű, heterogén, önellentmondásos.

az embert ösztönök vezetik, és a tudatalattiban lévő tudattalan tudás határozza meg. Mivel az
ember nem tudhatja egyértelműen, hogy ki és mire képes, ezért a létbizonytalanság lehetősége
kerül felszínre, ami szöges ellentétben áll a modern által biztonságot nyújtó tudományos-
ideológiai magyarázatokkal.

A tudattalan előtérbe helyezése szempontjából nevezhetjük Freudot a posztmodern

szemléletmód előfutárának, hiszen ha nem tudható, hogy ki vagyok, akkor nem tudható az sem,
hogy mire vagyok képes - ennek a nemtudásnak pozitív és negatív produktumai is vannak.

A posztmodern jellemzői:

- Cinizmus. Mindent megkérdőjelez. Nincs tekintély. Semmi sem szent, az élet is csak egy játék. A
posztmodern ember játékosan nyúl hozzá mindenhez (a komoly dolgokhoz is).

- Új individualizmus. Senkit nem érdekel, hogy a másikkal mi a helyzet. Mindenki keresi a helyét.
Mindenki idegen. Totális szabadság van, ami egyszerre jelent totális elveszettséget is. A modern
"valósítsd meg önmagad" szólama helyére a "keresd meg és éld át önmagad" lép.

- A haladás és a koncepció tagadása. Nem egyszerű céltévesztés, hanem célvesztés történt. Ezt jól
szemléltetik a mai TV-műsorok.

- Valóság VS. átélés. Nincs objektív valóság. (Minden objektívnek mondott valóság tagadható,
törmelékeiből új valóság állítható össze. Ez a posztmodern dekonstrukció módszere.) Csak az átélt
élvezet a biztos. Az az enyém, amit megeszek. Amit más gondol, sőt, amit én gondolok, az nem
biztos, csak az a biztos, amit átélek.

- Szabadságérzet, ami egyben bizonytalanságérzet is.

- Tolerancia. Nincs olyan, hogy alapelv. "Bármi megteszi." ("Anything goes" /Feyerabend/) Mindenkit
tolerálnak, minden gondolatot egyenrangúnak kell tekinteni. (Az abszolút tolerancia miatt) egyetlen
kivétel van: tűrhetetlennek tekintik, ha valaki a saját gondolatát fontosabbnak állítja be, mint mások
gondolatát. Még akkor is, ha ezt a megkülönböztetést csak a saját életében alkalmazza (mások felé
nem nyilvánítja ki, ő viszont a saját preferált gondolata szerint él.) Ez a gátlástalan tolerancia az ún.
intoleráns tolerancia.

- Idő. Párhuzamos, szinkron idők vannak. Az időben ciklikusság van. ("Nincs új a nap alatt.")

- Műalkotások. Nem a végtermék a fontos, hanem az azt létrehozó folyamat. A hangsúly a művész
önreflexióján van. A mű nem is készül el azzal, hogy megírták, vagy elkészítették. A mű készítésének
része annak értelmezése is. Egy mű annyi féle, ahányan befogadják (értelmezik, fogyasztják). A
műhöz hozzá tartozik a befogadó értelmi horizontja is. A művészet populárissá válik, a tömegnek szól,
nem csak az elithez. (Pl. grafiti.) Gyakori fogás a montázs jelleg.
- Relativizmus. Radikális relativizmus van. Nincs igazság, nincs abszolútum. Minden ("igazság")
lelepleződik; minden csak konstrukció. Információdömping van.

- Kiábrándulás. Elsősorban a tudományból, a technikából (a modernből), egyébként pedig mindenből.

- Szkepticizmus és kétely. Sőt, még a kételyben is szabad kételkedni, hiszen "az általános kétely
pont olyan megalapozatlan, mint az általános bizonyosság."

- Szabadidőipar, sztárgyár. (A protestáns munkaetikával szemben) az emberek szabadidőt

követelnek. Kiből lesz sztár (hős)? Ennek nincsenek szabályai: akit azzá tesznek. Lásd Való világ villa,
brazil sorozatok, stb. Ezek segítségével ál-közösségekben vagyunk jelen. (De egyébként is, a
posztmodern ember szabadidejének eltöltése során egyszerre sok közösségben van jelen.)

- Multikulturalizmus. Globalizmus van. De a kultúrák találkozása csak látszat: amik találkoznak és

elérnek bennünket, legtöbbször nem kultúrák, hanem természetes közegükből kiszakított kulturális
elemek. (amiknek így már nincs meg az eredeti jelentésük.)

- Szöveg és nyelv. (Ez az egyik legelső ismertetőjegy: a posztmodern először az irodalomban és az

építészetben jelent meg.) A szavaknak nincs állandó jelentésük. A retorika átveszi a szerepet.
Többek között a politikában is, példa erre a politikai korrektség hajszolása. Polikiai szólamok, pl. az
ország épülőben van, és ezzel együtt lejtmenetben is van. A nyelv alakítja a világot, és nem fordítva.

- Káoszelméletek. A kaotikus rendszerek jellemzője, hogy a rendezetlenségben is rendezettség

(rendezettnek tűnő minták) alakul(nak) ki. A posztmodern folyamatok nem lineárisak, impulzus
hatására kaotikusan viselkednek, nem szeretik az irányítottságot.

- Társadalom. Nincsenek osztályok. Életstílus-enklávék vannak. Nemzetek széthullnak, minden

tradicionális közösség felbomlik. Sok globális és internacionális mozgalom van. Egy ember egyszerre
több közösségnek is tagja. Ezek gyakran (vagy éppen ebből következően) álközösségek. Eközben
(emiatt) saját életterének senki nem fenntartója. "Felőlem elrohadhat a lakótelep. No, azért ha tényleg
elrohadna, akkor azért (keresztény ember) csak megmozdulnék. De egy kis önkritikával azt
mondhatnám, hogy mégsem."

- Igazság és erkölcs: igazság nincs, erkölcs nincs, etika sincs.

Építészet:

A játékos posztmodern

A posztmodern építészet múlthoz való viszonya

alapvetően ironikus, a múltat idéző kanonizálódott
stílusjegyeket és a hozzájuk fűződő történelmi
nosztalgiát illetlenül kifigurázza. Ezen irányzat neves
képviselői Robert Venturi és Charles Moore. Míg
Venturi nyíltan bírálja a modernizmus általánosító,
rendszerekbe tömörítő törekvéseit, s Mies van der
Rohe híres szállóigéjét (A kevesebb több) A kevesebb
maga az unalom mottójával váltja fel, Charles Moore
Piazza d'Italiája gúnyt űz a klasszikus építészeti
formákat övező pátoszból.

Venturi,Rossi, Stirling,Graves, Moore

Robert Venturi: Vanna Venturi ház (1961-
64) Pennsylvania

 Posztmodern ház
 Robert Venturi első fontos feladatának azt
tartotta, hogy megépítse anyja házát, a
Vanna Venturit
 kémény központi szerepben kettéosztja a
házat
 homlokzaton megjelenik a félkör (a nappali
félboltozatos)
 az épület középen ketté van hasítva
 a tervező szerint a kevesebb több
 ellentétezés (jellemző)
 kis ház, nagy lépték
 szimmetria (néhol megbontva)- pl.
homlokzaton 5 ablak van de más
elrendezésben
 nagy méretek oka: a bonyolultság
ellensúlyozása, hiszen a szerkezet
egyszerűnek tűnik (könnyű favázas szerk.,
melyet kettéoszt egy kiemelkedő kémény)
 belső terek nem általánosak, alakjuk
szabálytalan, és a többi szobával való
kapcsolat is furcsa
 környezet letisztult (sűrű)
 a belső és külső között ellentmondás van –
egyensúlyt teremt
 komplexitás
 historizáló
Alvaro Rossi:-újracionalizmus
2 műve:

- a város építészete

-tervek, rajzok, írások

épületei:

-Villa ai Ronchi, Versilia, 1960

-Rearrangement of the Piazza del

Municipio

and Monument to the Partisans in

Segrate,

1965

Residential complex

in the Gallaratese

district of Milan,

1969-1970
James Stirling:
Leicester University Engineering Building
Dekonstrukcionizmus

Lényege a fogalmak, illetve irodalmi alkotások lebontása, visszabontása és sokszor a szabad

asszociáción alapuló újraépítése, melyet újabb visszabontás követ, anélkül, hogy valaha is végső
értelemmel bíró interpretációhoz jutnánk. A filozófiatörténetben kimutatja, hogy a filozófiai
rendszerek alapvető ellentétességekre épülnek (például jó-rossz, külső-belső, egyesáltalános), mely
párok egyik tagját a rendszer előnyben részesíti a másik rovására. Az előnyben részesített fogalomnak
azonban Derrida szerint csak a másik fogalommal való ellentétében van értelme. Tagadja, hogy a
filozófia általános célja, a végső,lezárt rendszer lehetséges lenne.

nincs végső értelem, csak az interpretáció előrehaladása.

JACQUES DERRIDA

A dekonstrukció

A dekonstrukció térstruktúrája a konstruktivisták háromdimenziós koordinátarendszerét

összetettebb, számítógép segítségével minden irányban elfordítható, dönthető koordinátarendszerek
sokaságával váltja fel. A dekonstrukció filozófiája Jacques Derrida nevéhez köthető, aki számos
építésszel tartva kapcsolatot, dolgozik együtt. Az iraki származású Zaha Hadid jellegzetes
németországi műve a Vitra tűzoltóállomás, mely áramvonalas síkjaival mintegy indulásra kész
állapotban tölti be a teret.

Amerikában a dekonstrukció jeles képviselője, Frank O. Gehry, a '70-es évek végén még ad hoc módon
saját házát egészíti ki talált dolgokkal, dróthálókkal, hullámlemezekkel stb, a 90-es években pedig
már a dekonstrukció organikus irányzatának művelőjeként látjuk. Az organikus dekonstrukció egyik
legérdekesebb példája Gehry bilbaói Guggenheim Modern Művészeti Múzeuma, ahol már nem a
Hadidnál, Himmelbaunál vagy éppen Libeskindnél megszokott egyenes metszéspontok, hanem
organikusan görbülő terek modellezik a dekonstrukció kozmológiáját.
Bernard Tshumi,

Parc de la Villette, Paris, 1984-1990

Frank O. Gehry,

Guggenheim Museum, Bilbao, Spain, 1991-1997

Az épületen lévő hajlított élek véletlenszerűen lettek megtervezve és megjelenítve. Az építész erre
hivatkozva mondta, hogy: "az élek véletlenszerűsége a fények mozgását követi". Amikor megnyílt a
nyilvánosság előtt 1997-ben, azonnal a világ leglátványosabb dekonstruktivista épületei között
emlegették, bár Gehry nem köti magát ehhez a stílusirányzathoz. Philip Johnson építész a jelen
legkiválóbb épületének nevezi.[1]

A múzeum tervezése és kivitelezése Gehry stílusának és metódusának szemléltetéseként szolgál.

Mint Gehry sok más munkája, ez az építmény is gyökeresen faragott, szerves körvonalakból áll. Az
elhelyezése egy kikötői városban van, ez ihlette a hajó formát.
Frank O. Gehry, Neuer Zollhof,

Düsseldorf, Rheinhafen, view from the city side, 1996-1999

Zaha M. Hadid,

LF one – landscape formation Weil am Rhein, 1999

mint műalkotás is megállja a helyét, újszerű dinamikus.

A dekonstruktívizmus „nagyasszony”

Sokáig csak festményekkel és tervekkel szerepel,Épülete csak késöbb épül meg.

első épülete egy tűzoltó állomás de nem funkcionál e ként(valószínűleg nem megfelelő erre a
funkcióra) hanem kiállító tér ként működik.

a La Villette pályázaton sikeresbriliáns grafika, a dekonst. káoszhangulatot idézi.

Munkásságára jellemző: sok kitalált épület (makettok)mint egy épület kitaláló gyár, és ha felkérik az
egyiket ami megfelel a helyre ráhúzza.( mint palánták tenyészti őket jó földbe elülteti)

művészete: LAND SCAPE FORMATION egész környezetet festményiesen ábrázolja (kissé elvontan) ez
az alapjai műalkotásainak (analiziskiinduló pont)

ez dinanamikus formát eredményez,erre példa

LF one

(valóságban már nem olyan egyértelmű ez a lendület mint a festményen)

szép kivitelezés: látszóbeton és faburkolat.

Sztár építész jelleg (vizióját kötelező szeretni: pl Szervita térre tervezett „buborék”baromira nem
oda való de mindenki benyeli)

jellemző még rá a biomorf építészet.

Peter Eisenman,

House VI, Frank House, Cornwall, Connecticut,

1972-1973

Check point Charlie :

sarokház.berlini falhoz kapcsolódó kiállítás.

Rá jellemző mechanizmus:hely
arheológiájának feltárása: régi térképeken
kordináták megvizsgálásahogy jött létre?
majd ez tükröződik a homlokzaton. (piros
vonalak ezt jelzik), és a metszet is utal az
előző pozíciókra.

KÉPZŐDÉS ELVE
Daniel Libeskind

Sokáig ő is grafikus ként szerepel, emellett zenészzeneileg felfogható kotta az építészet kottája( ez
egy műve)

maketteket is állít elő: -az olvasás mókuskerekeiróni a jellemző rá

- 17-18 sz-i gépezet modellje

- írógép mely betűi építész mintákra van kicserélveaz építészet betűi

Elég elvont alkotások ( tanci szerint: hülyeség)

Jewish Museum Extension to the Berlin Museum, Berlin, 1989-1997

helytörténeti múzeumzsidó muzeum rész?

képződés elvét meghatározó formák:

alaprajz alakulása: telefonkönyvben random

nevekre bök —> térképen megkeresi  ebből
alakul ki

homlokzaton megjelenik a dávid csillag utalva az

épület rendeltetésére.

belső téralkotása:elegáns, szorongást akarja kifejezni ( de ez a szorongás nem egyértelmű hogy

pontosan miért való szorongás, ezért késöbb a korszakról készült fotó kiállítás kerül odane csak
egyszerű szorongás, hanem a kiállítás témájának korszellemét idéző szorongás uralkodjon)

( Nussbaum múzeum is hasonló: kortárs művészet múzeuma: itt is ugyan az a szorongást előidéző
belső téritt nincs létjogosultsága, csak azért jelenik meg mert egyszer bevállt sablon.Külső tér is
hasonló alapelveken:anyag vállasztás más, meg kicsit a tömeg alakítás.)

többi épülete is ugyanazon sablon alapján csak más a tömeg kezelés.

Coop Himmelb(l)au,

építészetére jellemző az avangard , a robbantott szétszedett összenőtség(gyár)

Wolf Prix and Helmut Swiczinsky, UFA Cinema Center, Dresden, Germany, 1996-1998

nem szokványos

( ˇmegfeneklett Noé bárkája  )

Neomodern tendenciák - Siza, Koolhas, Nouvel, Zumthor, Steven
Neomodern=kortárs, a neomodern, mint a mai építészet legáltalánosabb attitűdje, korai modern mozgalmak
hagyományainak újraélesztésére törekednek

Napjaink fiatal építészei már a poszt-modern elveket is elvetik és a korai modern mozgalmak hagyományainak
újraélesztésére törekednek (neomodern). Helyi ízű építészetet szeretnének teremteni és a városi élethez ragaszkodók
számára otthonos lakhelyet teremteni. Az adott építészeti feladathoz választják meg az épület formáját és stílusát.
Stílusformákat esetükben még nehéz leírni.

Alvaro Siza
-kortárs portugál építészet meghatározó alakja
-hatással voltak rá: szellemi alap, modern ép. funkcionális tisztasága,
-hely értékéből indul ki, de a belső téralakításra koncentrál:térszobrász
Portugália építészetét (és kultúráját) meghatározta az elzártság, a szegénység és a hit.
- újrateremti a manufaktúra fogalmát, megpróbálja bevonni az élő mesterségeket
-tanára: Fernando Tavera->együtt tervezték a BOA NOVA teaházat
-1992: Pritzker-díj
Santa Maria Church, Marco de Canavezes, Portugália,
1990-1996
emlékeztet a hagyományos 2 toronyra, egyszerű eszközök

Portói Egyetem építész kara,1986-1996:

- szobor-szerű együttes , organikus elemek is megjelennek
-felül felülvilágított termek, alul műtermek

Portugál Pavilon,1998, Lisszabon, világkiállítás

-2 részből áll: termek sorából álló zárt tömeg, Tőle független szerkezetű, ívelt, vékony, impozáns vb lemez->tengeri
hajók vitorlája, halászhajók analógiája
Többcélú sportcsarnok, Portugália, 2007
Ibere Camargo múzeum, Porto Alegre, Brazília
-folyamatos vizuális kapcsolat a tájjal
-térátvezetések dramaturgiája, íves közlekedők…
A terv 2002-ben a velencei építészeti biennálé Arany Oroszlán díját kapta, az épületet 2008 májusában adták át.
A „fluid space” lényegi elemét, a téri folyamatosságot jeleníti meg. Ibere Camargo a modern brazil festészet talán legnagyobb lakja.
Külsőleg a szoborszerűen megformált tömeg meghökkentően gyönyörű, teljesen új elem Siza munkásságában. Valószínű, hogy a
modern építészettörténet idővel ezt a házat ugyanolyan kimagasló csúcsként fogja értékelni, mint mondjuk Ronchamp-ot, vagy a new-
yorki Guggenheim múzeumot. Az utóbbival az épület kapcsolata erős. Mint ahogyan a new-yorki háznál, ebben az esetben is az
egyedi forma jórészt a belső térrendszer külső leképzése. Mint ahogyan ott is, itt is a rámpák a közlekedés lényegi elemei. Ott is, itt is
fontos elem a központi nagy tér. De ezzel vége is a hasonlóságnak, a különbségek számosabbak és meghatározóbbak. Siza házánál a
rámpák kitörnek a geometrikus kényszerből és önállóan formálódó téri elemmé válnak. „Kibújnak” a ház testéből és önálló
térelemként a külső térben lebegnek. Szétválnak és összefonódnak megint. Hol önálló folyosószerű terekként kanyarognak, hol ismét
a nagy központi tér részévé válnak. Ez a latinosan temperamentumos örvénylés kapcsolja össze az amúgy fegyelmezetten és
hagyományosan elrendezett kiállító tereket. A térrendszer ugyanolyan összetett és bravúros, mint maga a tömeg. Fegyelmezettség és
áradó dinamika, zártság és nyitottság, kicsi és tágas méretek egyaránt jelen vannak benne.

Rem Koolhaas
-holland építész, OMA iroda -2000. Pritzker díj
-nem a szerkezetet dekonstruálja, hanem a látványt, a szín- és fényhatásokat, az épületből vizuális élményt formál.

Kunsthal művészeti kiállítócsarnok, Rotterdam, 1992

House in the Forest, Hollandia, 1992-94

Villa Dall’Ava, Saint Cloud, Paris, France, 1985-1991

A ház Párizs mellett, főként XIX. században

épült elegáns villák szomszédságában található.
A két fő tömeg a szülők és a gyerekek
önálló tömbjei, az összekötő szárny tetején
lévő medence a konzolos szerkezetek statikai
erőjátékában is fontos szerepet kap. A bejárati
tömeg lábakra állítása a telek szűkösségének
ellensúlyozását célozza, a homlokzatok
fémlemez-burkolatának színe pedig válasz a szomszédos épületek jellemző vakolatszínére

(Holland nagykövetség, Berlin

A „kocka” és a „lakófal” közötti útszakasz udvarként szolgál, az egyikoldali megnyitása
panorámát biztosít a Spree fölött, a parkra. A környező, kőburkolatú épületektől való
különbözés hangsúlyozására a kubus és a lakófunkciókat tartalmazó fal
alumíniumburkolatot kapott.
A nyolc szintet egy folyamatosan emelkedő közlekedő-spirál tárja fel, ez adja az épület
belső kommunikációját
A közlekedő-spirál „kivágása" után a kockából mintegy „maradék-területekként” kialakuló munkahelyek a homlokzat
síkján helyezkednek el.
Az adminisztratív funkciók a tömeg belsejében kaptak helyet. Egyéb fél-publikus terek közelebb kerültek a
homlokzathoz, egy helyen konzolosan nyúlnak ki a homlokzati síkból.
A közlekedő-spirál a bejárattól a könyvtáron, a tárgyalókon, a fitnesz részen és az étteremen keresztül vezet fel a
tetőteraszra. Ez a közlekedősáv a kontextussal – a folyóval, a tévétoronnyal, a parkkal és a nagykövetségi rezidenciák
falával – való kapcsolatot keresi, egy része egy olyan „átlós térré” válik, aminek köszönhetően a parkból is látható a
tévétorony.
A közlekedőspirál az épület fő légcsatornájaként is működik, az irodákba a kettősfalú homlokzatából származó friss
levegőt vezetik be. Ez a szellőzési koncepció is része annak a stratégiának, amelynek során egy elemhez minél több
funkciót igyekeztünk rendelni.)

Jean Nouvel
-franciák mestere, high tech fő építészete
-fantáziadus, változatos
-bátor, minden új ötletét megvalósítja, a már elfogadott normák határait tágítja az építészet területén.

Arab inézet, Párizs

-modern technika
-arab motívumok
értelmezhető az „iszlám” fogalmának képi megjelenítéseként, anélkül, hogy konkrét iszlám formákat idézne.
Nemausus ház 1985-87
- szociális lakás és életforma
- a lakások nagyon változatosak és többféle életmód lehetőségét kínálják -rugalmasan
elrendezhető lakások
-A Nemausus 1-ben a legtöbb lakás (két vagy három szobás), ezek általában 2-3
szintesek

Lyoni Operaház bővítése

-a historizáló alsó tömeget aránytalanul nagy dongaboltozatos rátéttel egészítette ki

Fondation Cartier
-elegáns földszinti kiákkítótér
-üvegtábla homlokzatok
-acélkeretes doboz felső éle, hagyományos párizsi házak párkányát viszi tovább
-egy transzparencia-gyakorlat, illetve egy újabb kísérlet a külső és belső közti határok lebontására.

Akhbar Tower, Barcelona

Peter Zumthor
-svájci-német származású építész
-hely-szellem, a felületi hatásokat helyezi előtérbe a téri vagy szerkezeti értékekkel szemben
-2009.pritzker díj
Filozófiai, építészet-elméleti könyveket is ír, pl. A szépség kemény magva

Szt. Benedek kápolna, Sumvitg, 1987-89.

-a kápolnával hívta fel magára először a figyelmet(fából épített, zsindely borítás)
-egyszerű térformálású templom, eltér a környék szakrális építészeti formálásától,
a kő használatától
-svájci falvak házainak formanyelve
- hegyoldalhoz simuló, sötét zsindely tetejű, csúcsos, ék alakú épület volt, olyan,
mint egy rejtélyesen zátonyra futott régi hajóorr, oldaltető feletti ablaksorral, egy
egyszerű betonlépcső tetején nyíló, szerény egyszárnyú ajtóval és karcsú toronyra rátett két
haranggal. Magával ragadó belső tere fényárban úszik, de közben hajókonyhára is
emlékeztet: ékszeres doboz, nyikorgó fapadlóval.
- a klimatikus adottságok, és helyi építészet formáinak szintézise hoz létre
egy energiatudatos épületet
- zsindellyel borított plasztikus forma
- a szerkezet kifejezőereje egyesül a tájjal.

Klaus testvér kápolnája

-12m magas, különös építési technológia
- szálfákat gúlaszerűen összeállított léterhozva belső
térhatároló felületeket (farönk zsalu->kiégették)
-belső gazdag plasztikájú felület
-teteje nyitott, fény, eső bejut
- A kápolna egy komplex alkotás része, ahol az anyag kiválasztása, az alkalmazott
építéstechnológia, az építési folyamat cselekményelemei, az építők kétkezi munkája és a szellemi tartalom egységben
jön létre.
-egységes alkotói akarat
Valsi fürdő,1996.
- egy óriási, fûvel benõtt, sziklába vájt kõtest, amely bár egy fürdõkomplexum része, valójában egy teljesen különálló
egység. Az építész szándéka az volt, hogy olyan formát alkosson, amely úgy hat, mintha öregebb lenne, mint a környezõ
épületek, mintha mindig itt lett volna. Nem alakított ki különbözõ vízi attrakciókat a fürdõzõk számára, elõtérbe a fürdést,
mint megtisztulási folyamatot, megpihenést helyezte.
Különleges téri hangulatok, fények-bevilágító üvegcsíkok a födémen
Kunsthaus, Bregenz, Austria, 1990-1997

Üveg homlokzat és álmennyezet, „tepsiszerű” födémek. Egyszerű, letisztult, igényes és tágas terek, ideálisak bármilyen
kortárs művészeti alkotás számára.

Hannover Expo, pavilon, 2000

Lebontható, újrahasznosítható, érezni a fa illatát, áramló tér

Kolumba Művészeti múzeum, Köln, 2007

- egyháztörténeti múzeum új tömege
magába foglalja a maradványokat és a
kápolnát is. Egyszerû kubikus falai
illeszkednek a környezõ város terébe, az
ablakok elhelyezése és a perforált falak
pedig izgalmas fényjátékokat képeznek
a belsõ terekben.

(Az építés előzménye, hogy 1943-ban a szinte

porig bombázott Kölnben elpusztult egy gótikus templom is. A romok alatt a
csodával határos módon megmaradt az elpusztult templom Szűz Mária szobra. A
háború után 1949-ben Gottfried Böhm kölni építész „Madonna a romokon” néven ideiglenes kápolnát emelt a romok fölött a kis
Mária szobor védelmére. Az ideiglenes állapot egészen az új évezredig tartott, amikor a kölni érsekség, a tulajdonában álló
egyházművészeti gyüjtemény helyének jelölte ki a romok területét és az új épület tervezésére Peter Zumthort kérte fel. Zumthor
épületének külső körvonala (formája) követi a romok vonalát. Ezen a kontúron emelkedik az időtlen szépségű, egyszerű és finoman
magányos épülettömeg. A belsőben két különböző világ van. Az alsó nagy belmagasságú szint a romok szintje. Az immáron belső
térbe került falmaradványok drámáját a belső tér nagy magassága kiemeli. A határoló téglafalak különleges egyedi téglákból
készültek, csipkeszerűen áttörtek és a lukak mint apró csillagok fénylenek a belső térben. A nagy magasságban lévő födémet
valószínűtlenül karcsú oszlopok hordozzák. Nyilvánvaló a forma és tartalom összefüggése. A speciális téglák hézagos rakása, a
csillagos eget idéző finoman áttört falak, a gótikusan nyúlánk, átszellemült oszlopok, a nagy belmagasság, mind-mind a belső
szakrális tartalom formai megjelenítései. Ez a félhomályos, transzcendens tér a múltban van, most van, mindig van. Az idő megáll
benne.
A felső világ a múzeum szintje. Alulról (ha nem lifttel érkezünk) gyönyörű, lényegivé egyszerűsített egykarú lépcső vezet fel ide. A
szokatlanul magas és keskeny tér a két világot összekötő átvezetés helye, meditatív átmenet. A kapcsolatteremtés tartalmi lényegét jól
fejezi ki a forma. Lépcső és fal jelentésbeli különbözőségét jelöli a kettő közötti vékony rés. Minden az, ami. A fal: fal, a lépcső:
lépcső. (Ezt a részletet Zumthor korábbi munkáinál is láthattuk.) A fölső kiállítórészben a diszkréten egymásba nyíló terek ugyanilyen
egyszerűek, sima fal, homogén padló, mennyezet. A téri formák háttérbe húzódva szolgálják a kiállított tárgyak eleven érvényesülését.
Ha figyelmesek vagyunk és a részletekre is figyelünk, láthatjuk hogy az építész ugyanazt az eszközt alkalmazza a fal és a padló
csatlakozásnál, mint a lépcsők esetében; a padlózat látszólag nem ér a falakhoz, vékony horony van kettejük között. A terekbe mindig
máshonnan és mindig egyszerűen érkezik a fény. Van, ahol a nagy belmagasság teteje nyílik fel, van ahol falnagyságú ablak nyílik
hirtelen. A kiállítást bejárva nagy-nagy békességet érzünk, ami talán a forma és tartalom megérzett harmóniájából fakad.)

Amerika
Steven Holl
-amerikai építész, képzőművész(építészeti témájú akvarellek)
- szerepet vállalt a tradicionális stílusban épülő floridai Seaside építésében.
- múzeumok és kiállítóhelyek tervezése, oktatási intézmények

(Nelson-Atkins Művészeti Múzeum, Kansas

A Nelson-Atkins Művészeti Múzeum bővítése során az építészet és a táj fúziója, a
látogatókat kísérleti jellegénél fogva magával ragadó épület létrehozása volt a cél
-e kellett illeszkednie az adott térbe
-Az új épületek fénygyűjtő lencsékhez hasonlóan világítják be a teret, kifinomult
dinamizmust sugározva
-A ragyogó üvegfalak letisztultságot sugároznak
-Az időtlen mérnöki koncepció kiszolgálja és erősíti a Múzeum szerepét, amely
jelentős távol-keleti gyűjteményt gondoz.
- A meglévő, klasszicizáló múzeumépülethez kapcsolódó bővítés mélyen benyúlik a múzeum parkjába, de a lazán
összekapcsolódó, opálos üveggel borított tömbök harmonikusan illeszkednek a természetes környezethez is. Az
épületnek a homlokzat anyagválasztásából fakadó különleges erénye esti kivilágításban mutatkozik meg igazán.)

Kiasma Kortárs Művészeti múzeum, Helsinki, 1993-1998

- Kiasma szobrászi épülete egy ívelt és egy egyenes tömeg metszéséből
keletkezik
Kifinomult belső tér, igényes részletek, formák.
Chapel of St. Ignatius, 1997, Seattle