A felvilágosodás államelméletei

felvilágosodás:

- eszmerendszer/korszellem
- A 17. század végén, Angliában jelenik meg.
- A 18. század béli Franciaországban teljesedik ki.
- la lumiere = a fény
- Elkezdték megtételezni a vallási tételeket, a világot a természettudomány szemszögéből
nézték.
- ratio = józan ésszel
- az államelmélet és a politika hatott az irodalomra, a természettudományra és a művészetre
- máshogy álltak a valláshoz
- deizmus (deisták): „Isten magára hagyta a világot, miután megteremtette.”
- ateizmus (ateisták): „Isten nem létezik, az egyház megtéveszti az embereket.”

Államelmélet:

- John Locke (17. század béli angol tudós):

o „Minden hatalom a néptől származik!” <- népfelség elve
o Szerinte a legmegfelelőbb államforma a alkotmányos monarchia.
- Montesquieu:
o Hatalmi ágak szétválasztásának az elve (a modern demokrácia alapja).
o 1748: Törvények szelleméről <- kifejti elveit
o 18. századi francia jogász
o 3 szétválasztandó hatalmi ág (különben zsarnokság jöhet létre
▪ törvényhozó hatalom
▪ végrehajtó hatalom
▪ bírói hatalom
o A hatalmi ágak ellenőrzik egymást, ezzel biztosítva, hogy ne alakuljon ki zsarnokság.
o földrajzi determinizmus: „A kisebb, zárt országokat könnyebb zsarnokság nélkül
irányítani, mint a nagy országokat, mert azokat csak diktatorikus módon lehetséges.”
- Rousseau:
o A 18. század közepén tevékenykedett, svájci, de francia anyanyelvű.
o Magát tudósnak/filozófusnak tartotta.
o A francia felvilágosodás jelentős alakja.
o Elvei veszélyesek voltak.
o Elítélte az egyeduralmat -> „a királyság nem jó” -> a köztársaságot pártolta
o „Amit mond a köz, az a közjó” -> közvetlen demokráciát akart (minden állampolgár
egyformán beleszólhatott volna a politikába)
o közvetlen népfelség elve: „a zsarnokölés és a lázadás jogos”
o „Az emberek jónak születnek, az oktatás, a tanulás rontja meg az embert.” ->
veszélyesek az elméletei
o Elméleteit átveszik szélsőségese politikai csoportok (pl.: jakobinusok, hegypártiak) ->
durva diktatúra (1793-94)
- Adam Smith:
o 18. századi angol közgazdász.
o A szabad kereskedelem elméletének alapja.
o A 19. században létrejött szabad piacot, és az elveit hasznosította.
o „Az emberi önzőség hasznosítható.” -> vámok lebontásából fejlődés