12.

EPILEPSZIA
Gyakori: 1/100-ból gyerekeknél
Rohama az emberiség kb. 5%-nak van/volt
EPILEPSZIÁS ROHAM nem egyenlő EPILEPSZIA
Epilepszia: nagyobb idegsejtpopuláció (sok-sok ezer) egyszerre, szinkronban ugyanazat a dolgot
csinálja, egyszerre közvetítenek ingereket. Ez egy kóros működés, ezt nevezzük epilepsziának.
Az epilepsziás tünet attól függ, hogy milyen agykérgi terület kerül epilepsziás aktivitás alá.
Epilepszia mint betegség, mint szindróma alatt ismételten jelentkező rohamokat értünk.
Figyelembe kell venni a roham típusát, ezek kombinációit és más klinikai aspektusokat is (pl.
életkori kezdet milyensége, a roham kiindulási része, okok figyelembevétele, öröklött/szerzett,
EEG-t, terápiás választ stb.
A tünetek korfüggőek (nem ugyanolyan rohamokat mutat egy gyerek, mint egy felnőtt, más és
más az agykéreg a különböző életkorok folyamán ), függnek attól, hogy a KI milyen érettségi
stádiumban van (az agykéreg ahhoz, hgoy működjön, ki kell alakuljanak a különféle
működések).
Kategóriák:
1. Az epilepszia a KI különböző betegségeinek lehet a tünete → ez úgy hívjuk, hogy tüneti
epilepsziás roham
2. Az epilepszia mint betegség.
Sokféle epilepszia létezik.
I. Epilepsziás rohamok:
Akut szimptómás tünet
a KI különféle betegségeinek tünetei (pl. agyvérzés, tumor, gyulladás, trauma)
Provokált epilepsziás rohamok
lehet szisztémás betegségek tünete. Pl. ha a vércukorszint nagyin leesik, az ember erre
epilepsziás rohammal reagálhat. Vagy a drogok hatása alatt kialkulhat roham, vagy
gyógyszermegvonás miatt. Ezek provokált epilepsziás rohamok, de nem epilepsziás
beteg az illető!!!
De Leggyakrabban mégiscsak az epilepszia betegségben szenvedőknél alakul ki epilepsziás
roham.
Izolált epilepsziás roham (vihar az agyban)
elektromos működészavart jelent, egy idegsejtpopuláció szinkronban való működése az
epilepszia. Funkciómegnagyobbodásként is felfogható: pl. kézmozsgás területén
 kialakuló epilepsziás aktivitás következményeként rángás alakul ki, vagy látás esetén
vizuális hallucinációk, vagy hallás esetén hanghallucinácó stb.
!!! AZ epilepsziás roham tünete attól függ, hogy milyen agykérgi terület kerül epilepsziás
aktivitás alá.
!!! Epilepsziás betegségről akkor beszélünk, ha legalább 2 nem provokált epilepsziás rohama
volt a személynek.
DE VANNAK
Reflexepilepsziák is
ezeknél kiváltóingerhez kötődik a roham (pl lázgörcs)
Epilepsziás rohamok felosztása:
– hasonlít az epilepsziás betegségek feloszásához, de nem ugyanaz!
– mindkettő feélosztható: parciális és generalizát rohamokra.
1. Parciális/fokális roham: azt jelenti, hogy a roham az agykéreg egy részében kezdődik,
és ott is marad, nem terjed rá az egész agykéregre (!!! Hacsak nem generalizálódik
másodlagosan)
Aszerint hogy milyen agyterületetről indul, lehet:
a) Egyszererű (simplex): tudatmegtartott. Ennek ttünetei pl. motoros területen
kézrángás, befeszülés stb., szenzoros területen vizuális, auditív hallucinációk,
kognitív területen deja vu, betolakodó, nem valós emlékképek
b) Komplex: érinti a tudatot (de nem teljes eszméletvesztés)
– Zavartság
– Ködös állapot
– dezorientáció
2. Generalizált roham:
– Az egész agykérget egyszerre érinti
– A legismertebb az ún grande male, vagyis nagyroham
Grande male:
– generalizált tónusos-klónusos
– Tünetei: eszméletvesztés, megfeszülés, rángás (kéz, láb szimmetrikusan ráng,
feszül)
– Lehetnek rövid, kis kikapcsolásos rohamok:
a) Absence: a kontinuitásban van egy kis szünet, kiesés, kis kikapcsoló roham
b) Myoclonus: filmszakadások, szünetek jellemzőek, bambulós rohamok.
Az epilepsziás rohamok tünetei:
A tünetek attól függnek, hogy az agynak melyik részén alakul ki ez az elektromos jelenség
– lehetnek mindenféle mozgások – kar, arc, fej, láb –: klónus, tónus, feszülés
– lehetnek szenzoros jelenségek (látás, hallás stb.)
– lehetnek a belső szervek működésével kapcsolatos jelenségek (szomjúság, hirtelen
szívdobogás, légszomj, csámcsogás, nyeldeklés stb.)
– lehetnek nem akaratlagos motoros mozgások, automaizmusok (pl. begombolás-kigombolás,
pakolászás, öltözés-vetkőzés stb.)

II. Epilepsziák felosztása

– hasonlít a rohamok felosztására
– felosztása két tengely mentén:
I. tengely mentén:
Fokális epilepsziák (góchoz kötöttek)
Generalizát epilepsziák

II. Oki tengely mentén (ez azt mutatja meg, hogy mi okozza az epilepsziát):
Mindkét fetni tengely menti epilepsziát feloszthatjuk:
Geneteikus epilepsziákra
(ahol az ok genetikusan kódolt rossz működés): van fokális genetikus epilepszia
és generalizált genetikus epilepszia
Tüneti vagy szimptómás epilepszia:
ezek azok az epilepsziák, melyekben az agyi szerkezeti eltérés ismert. Ezek is
lehetnek fokális epilepsziák, lebeny szerinti epilepsziák, illetve lehetnek korhoz
kötött epilepsziás szindrómák, ahol generalizált mechanizmus van a háttérben.
Ezeket a típusokat lebeny szerint csoportosítjuk.
(Benignus centrotemporalis epilepszia: a genetikus, góchoz kötött epilepsziának az egyik
legismertebb példája. Gyerkekkorban kezdődik, 4–7 éves korban, korhoz kötött, mint egy
betegség van jelen, és puberetás korban „kinövik” (!!! Valójában a működészavar korhoz
kötött!)
Juvenilis myoclonusos epilepszia: legjellemzőbb fiatal felnőttkori aktív betegség, valamikor
lecseng, de sosem múlik el. Három típusú rohama van: 1. reggeli apró rángások, 2. nagyon
hosszú és tónusos rohamok lehetnek (generalizált grande male, eszméletvesztéssel járó), 3.
absence-ok is lehetnek.

!!!!!! Egyféle epilepsziás betegségben sokféle rohama lehet az illetőnek.

A tüneti góchoz kötött epilepsziákból a leggyakoribb a temporális lebenyhez
(halántéklebenyhez) kötött epilepszia – késő gyerekkorban, vahy fiatal felnőttkorban kezdődik.
Oka: főként a hyppocampalis sclerosis, ami az emberi tanulékonysághoz köthető → a
memóriarendszerünk annyira fejlett, hogy nagyon sokmindent meg tudunk tanulni, így a kóros
működést is. Tulajdonképpen tanult kóros működés a temporálális lebeny epilepszia fiatal
felnőtteknél. (epilepszia: egyértelműen az agy tanulékonyságával van összefüggésben, ez egy
mellékhatása az agy tanulékonyságának)

Súlyos gyerekkori katasztrófaepilepsziák (West-szindróma, Lennox Gestaut-szindróma)

(ezek tüneti epilepsziák, mleykenek valami betegség az oka): – az agy tanulékonység már
csecsemőkorban annyira hangsúlyos, hogy az egész agy bevonódik az epilepsziába. Sokféle
rohammal járnak: West-szindróma, Lennox Gasteau-szindróma. Ezekben a rohamokban maguk
a rohamok is károsítják az agyműködést (ezért nevezzük katasztrófaepilepsziáknak), ún
epilepsziás encephalopáthiához vezetnek (ez egy olyan jelenség, ahol maguk az ismétlődő
rohamok fokozzák a gyerek leépülését: kognitív, érzelmi és neurológiai leépülését)

Epilepsziás szindrómák felosztása:

– Idiopátiás (genetikusan meghatározott) fokális csecsemő- és kisgyermekkori
– Dominánsan öröklődő familiáris fokális epilepsziák
– Idiopátiás =genetikus/ generalizált epilepsziák
– Reflexepilepsziák
– Katasztrófaepilepsziák (encephalopathiák)
– Progresszív myoclonus epilepsziák.
Több mint 200-300 féle epilepszia ismert.

Leggyakoribb felnőttkori epilepszia (homloklebenyi epilepszia)

medialis temporalis epilepszia (a hyppicampussal van kapcsolatban – tanulás, memória):
lokalizált, egyik leggyakoribb felnőttkori, nehezen ragál gyógyszerekre, jellemző rohaformái a
temporális rohamok (tudatzavar, automatizmusok, furcsa élmények, viszonylag jól operálható)
Nagon sok úgymond jóindulatú, sok híres, ismert személyiségnek voltak epilepsziás tünetei (pl.
Napóleon, Jean d’Arc, Nobel, Caesar, Leonardo da Vici, Dosztojevszkij – a legjobb leírások,
melyek a halántéklebeny epilepsziás roham szubjektív megélésn alapulnak: boldogság, extázis
élménye. Vagy nagyon sok szent, akit szentté avattak, valószínű epilepsziásak voltak.)
Mivel az epilepszia egy betegsécsoport, a kimenetel sokféle lehet → Prognózis:
– Benignus: Jóindulatú, mert nincs leépülés, nincs neurol.-i probléma, de
gyógyszerrel kell kezelni, mert egyik roham átmehet a másikba, vagy a
rohamoknál balesetveszély áll fenn, a kiszámíthatatlanság az egyik legnagyobb
teher
 Kezelés mindenképp szükséges!!! Rohammentességre kell törekedni.
– Pharmacosensitivek: itt a Juvenilis myoclonusos epilepszia a jó példa, mivel egy
életen át tartó rohamozással járnak, de gyógyszerrel teljesen
rohammentesíthetőek (itt propléma akkor van ha mondjuk valaki 10 év
rohammentesség után el-elhagyja a gyúgyszert, akkor újra visszatérnek a
rohamok)
– Rezisztens/refrakter epilepsziák: ez azt jelenti, hogy semmiféle gyógyszerrel
nem lehet őket rohammentes állapotba hozni (kb. 30-40 féle gyógyszer van a
piacon) – az epilepsziászok 20-30% százaléka ilyen → ilyenkor jön szóba a műtét
(ha lehet)

Vizsgálatok (EEG, MRI, PET, fMRI)

– EEG – működésbeli vizsgálat EEG
– MRI – szerkezeti eltérésre ad választ
– vannak szekvenciabeállítások, melyekkel még ezeken kívül vizsgálják
– SPECT SCANNING roham alatt felvett oxigénellátás-vizsgálat (az epilepsziás agy sok oxigént és
glükózt fogyaszt a roham alatt)
– PET funkcionális képalkotó vizsgálat – glükóz-felhasználást mutatja
– fMRI-műtét közben használják, láthatóvá teszi a működő agyterületeket (a funkcionális
területek meghatározására alkalmas műtét közben, nehogy olyan részbe operáljanak, ami pl.
bénulással jár)

Epilepszia okai (genetikai, agyi betegségek, agykérgi feldőséi rendellenességek)

– genetikai
– a tüneti epilepsziás rohamok hátterében különböző agyi betegségek állnak: pl.
agykérgi károsodás, gyulladás-heg után, metabolikus epilepsziák, autoimmun
betegségek, trauma, stroke stb.
– agykérgi fejlődési rendellenesség (leggyakoribb ok)

Rohamprovokáló faktorok
– alvásmegvonás
– gyógyszerkihagyás (antiepileptikum)
– stressz (nincs bizonyítva)
– láz
– alkohol
Néhány speciális, gyerekkori epilepsziás jelenség (lázgörcs, csecsemőkori jóindulatú,
rosszindulatú rohamok)
– lázgörcs (gentikusan determinált kiváltott roham, korhoz között, spontán javul, komplikált
lázgörcs esetén adnak antiepileptikumot)
– csecsemőkori jóindulatú és rosszindulatú epilepsziás rohamok
– súlyos gyerekkori epilepsziák: West-szindróma (6 hó és 9 hó közötti időszakban, Blitz-Nick-
Salaam rohamsorozat jellemző, nehezen kezelhető, katasztrófaepilepszia, leépüléshez vezet),
Lennox-Gestaut (kisgyerekkorban kezdődő, sokféle rohammal járó, leépülős fajta epilepszi, ahol
az elvágodós fajta rohamok a jellemzőek)
– sok más, súlyos gyerekkori epilepsziás szindróma is van

Jóindulatú gyerekkori epilepsziák: ezek a filmszakadásos, kihagyásos epilepsziák

– van olyan változata, mely gyerekkorban kezdődik, és serdülőkorban megszűnik, és van olyan
változat, mely serdülőkorban kezdődik és fiatal felnőttkorban szúnik meg
– jouvenilis benignis myoclonus: fitatal felnőttkori, nincs leépülés, jól reagál gyógyszerre, ritkák
a nagyrohamok, de ha vanm nagyon súlyos
– ébredési grande male epilepszia (nagrohammal jár)
→ sokféle jóindulatú és genetikus epilepszia van

Diagnózis: anamnzis, EEG-k (sokféle van), MRI, neuropszichológus, laborvizsgálatok,

video-EEG, PET, SPECT)
Gyógyítható-e? Milyen típusok vannak?
– Jóindulatú korfüggő
– Gyúgyszerfüggő
– Súlyosbodó encephalopathiák
– Stagnáló, kiszámíthatalna lefolyású

Kezelés:
– Kb. 40 féle gyógyszer (vannak rohamokra és szindrómára való gyógyszerek)
– Műtét (bármely korban operálható, ha egy gócból indul, vagy ha nincs azon a területen
fontos működés, mint pl a beszéd vagy a kezesség. A korai korban műtött epilepsziánál
nagy az esély , hogy a funkciók visszatérnek – beszédnél kialakul a másik oldalon, ha
korai gyerekkorban mútik, 5 éves kor alatt)
– Alternatív gyógymódok: ketogén diéta – ¾-e zsírból van, az összkaja 90%-a zsír
– Gamma-kés – egy pontban kiégeti az epilepsziás területet
– Vagus idegstimulátor (beültetett, ingereli az agyat, és csökkenti az epilepsziás tüneteket
bizonyos betegekben)
Elsősegély roham esetén
– oldalfekvésben, puhán, elhúzni az éles helyek mellől, nyakkendőjét kioldani,
fogszabályzót, ételt kivenni a szájából, 5 percnél tovább tartó rángás esetén mentőt
hívni, megnézni, hogy van-e nála valamilyen rohamoldószer, maradjunk a beteg mellet,
amíg jön a mentő, ha van videónk, vegyük fel, mefrt fontos az anamnézisnél

A mortalitás viszonylag magas.