Az ország részvétele a „nagy háborúban” – 1 / 31

▪ Az haderő
→ k. u. k.: császári és királyi haderő
- közös, német nyelvű
→ honvédség
- önálló, magyar nyelvű

K. u. k. gyalogság és lovasság 1900 k.

 Az ország részvétele a „nagy háborúban” – 2 / 31

▪ Az haderő
→ fejlettsége elmaradt a többi nagyhatalométól
→ soknemzetiségű
- kb. 1/3-a a MK-ból való

A k. u. k. hadsereg összetétele 1910-ben

 Az ország részvétele a „nagy háborúban” – 3 / 31

▪ A magyar álláspont
→ gr. Tisza István me.
- az OMM befolyásos vezetői közül egyedüliként
érvelt a háború ellen
- kül- és belpolitikai aggodalmak
- a birodalom és Mo. érdekeit is veszélyezteti
- a német garancia hatására elfogadta

„Az én lelkemben nyomort, szenvedést, pusztulást jelent minden háború,

ártatlan vér kiöntését, ártatlan asszonyok és gyermekek szenvedését.
Elkeserít, hogy egy ilyen nagy háború intézésében van részem. Bántanak
azok az ovációk [zajos ünneplések], amelyek engemet érnek, aki még
csak részt sem vehetek a küzdelemben.
Lelkiismeretem nyugodt; [...]. Nem tehettünk egyebet, de mégis fáj, hogy
így kellett lennie [...].”
(Tisza István levele unokahúgának, 1914)
 Az ország részvétele a „nagy háborúban” – 4 / 31

▪ Az ország részvétele a „nagy háborúban”

→ keleti front
- Galícia: 1915-ben sikerült kiszorítani az oroszokat
=> Limanowa, Przemyśl
- milliós haderőt kötött le

Képeslap az erődről

Moziplakát, 1914
 Az ország részvétele a „nagy háborúban” – 5 / 31

▪ Az ország részvétele a „nagy háborúban”

→ olasz front
- csapatokat kellett ide csoportosítani
- Isonzó-völgy, Doberdó-fennsík, Piave

Osztrák–magyar katonák ivóvizet vesznek Isonzónál

 Az ország részvétele a „nagy háborúban” – 6 / 31

▪ Az ország részvétele a „nagy háborúban”

→ román front
- 1916-ban Erdélyre törtek
- a központi hatalmak ellentámadása sikeres: Bukarestet is bevették
- 1918-ban különbékét kötöttek
- a háború végén újra beléptek a győztesek oldalán…

Mackensen tábornok Bukarestben, 1916

 Az ország részvétele a „nagy háborúban” – 7 / 31

▪ Belpolitika
→ kezdetben politikai „fegyverszünet”
- minden parlamenti párt támogatta
„[...] az a leszámolás, amely megindult,
kikerülhetetlen volt, és hogy azzal nem a
támadásnak terére lépünk, hanem egy elemi,
védelmi kötelezettséget teljesítünk. Ennek a
leszámolásnak megkezdésére mi is csak egy
szóval felelhetünk, azzal a szóval, amely az
egész közönségnek ajkain van és ez a szó az: Hát
végre! [...] ha tovább tűrünk, oda jutottunk
volna, hogy Európa minket nevezett volna beteg
embernek. [...] [A háború] vége Isten
segítségével nem lehet más, mint a monarchia
tekintélyének megerősödése, Magyarország
alkotmányának és törvényes önállóságának és
egységének megszilárdítása.”
(Az ellenzék nevében felszólaló Apponyi
Albert szavai az országgyűlésben, 1914)

A háború ünneplése, 1914

 Az ország részvétele a „nagy háborúban” – 8 / 31

▪ Belpolitika
→ 1916-ban meghalt Ferenc József
- az új király IV. Károly (1916–1918) lett
- különbéke-tárgyalásokba kezdett
- választójogi reformot sürgetett
- Tisza lemondott
- kisebbségi kormány állt fel
- nincsenek jelentős változások
Gr. Tisza István
honvédezredes az
olasz fronton,
1916

Az utolsó magyar
király és családja,
1916
 Az ország részvétele a „nagy háborúban” – 9 / 31

▪ A gazdaság
→ hadigazdaság
- ellátási nehézségek: államilag irányított termelés,
begyűjtés és elosztás
- pótanyagok, gyengébb minőségű termékek

Ruhaszállítók a József körúton, 1914

Fémgyűjtés
 Az ország részvétele a „nagy háborúban” – 10 / 31

▪ A gazdaság
→ a nők helyettesítették a férfiakat: tömeges munkába állás
- emancipáció
„»A háborús világ csendéletéhez tartozik a
női kalauzok szapulása. A pesti publikum
egy részének nincs jobb dolga, mint
szakaszjegye ellenében kikémlelni: jobb-e,
ügyesebb-e, mint néhai kollegája, a férfi?
Szép-e, csinos-e, talán még művelt,
disztingvált, esetleg vagyonos is?« A Nő c.
lap szerint az sem volt ritka, hogy a férfi
kollégák vagy az utasok »fogdosták össze a
hölgyeket felsegítés címén« [...] »az a
furcsa, a villamoselgázolás azóta grasszál
annyira, mióta nők kalauzkodnak a
villamoskocsikon. Mióta minden rossz
cseléd a konyhát a villamoskocsival cseréli
föl: azóta senkinek sem biztos az élete
Budapesten.«”
Női konflis a Keletinél
(A Magyar Narancs cikkéből)
 Az ország részvétele a „nagy háborúban” – 11 / 31

▪ A gazdaság
→ szociális intézkedések
- hadisegélyek a hadirokkantaknak, katonacsaládoknak,
özvegyeknek és árváknak
- közkonyhák

Ételosztás az Epreskertben, 1915 – Invalidusok

 Az ország részvétele a „nagy háborúban” – 12 / 31

▪ A gazdaság
→ tömeges elszegényedés
- a középosztályt jelentősen sújtotta a reálbérek értékének
csökkenése

Cukorjegy és háborús szakácskönyv

 Az ország részvétele a „nagy háborúban” – 13 / 31

▪ A gazdaság
→ hadiszállítások
- nagyvállalatok és nagybankok profitálnak belőle
- kifogásolható minőség Bíró Mihály plakátja, 1918
→ antiszemita indulatok A Borsszem Jankó
címlapja, 1917
- a magyarság a fronton pusztul, Magyar Hadviselt Zsidók
míg a zsidóság a hátországban gazdagodik Aranyalbuma
 Az ország részvétele a „nagy háborúban” – 14 / 31

▪ A gazdaság
→ a parasztságon belül növekedtek
a különbségek
- férfiak a fronton
- elszegényedés, eladósodás
- hadiszállítások: állandó jövedelem

„Másodszor meg az orosz fronton éltem át 1915-ben a Kárpátokban. 35–38 fok hidegben,
amikor a hadsereg-beszállítók miatt szenvedtünk meg: éppen akkor kaptuk meg a
papírtalpú bakancsokat és sok száz ember miattuk lett nyomorék.”

„1916. március 1-jén én is bevonultam, Bécsben a szanitéc aptálunkhoz, ekkor voltam 42

éves. Bécsből elkerültem a 202. mentő kórházra. 1917-ben megszületett nyolcadik
gyermekem, ekkor kezdődött kálváriám. Itthon nyomorogtak, koplaltak a gyermekeim
három éven keresztül. Ha felmentek a jegyzőhöz segélyt kérni, azt mondta az
asszonyoknak, hogy vigyék a gyermeket a rétre legelni. Ez volt a nemzeti egység. […]
A világháborúból hazajöttem 1918. november 28-án. Az egész családomat betegen
találtam, mind bent voltak a spanyol betegségben. Kenyér nélkül, ruhátlanul találtam
őket, a feleségem 42 fokos lázban feküdt.”
(Katonák visszaemlékezései)
 Az ország részvétele a „nagy háborúban” – 15 / 31

Mozgósított Elesett Megsebesült Fogságba esett

OMM 9 000 000 fő 1 100 000 fő 3 600 000 fő 2 000 000 fő

Magyar 3 400 000 fő 531 000 fő 1 500 000 fő 833 000 fő
Királyság

Sopron, Hősi temető – Osztrák–magyar hadifoglyok brit fogságban

 Az őszirózsás forradalom – 16 / 31

Fotó az első világháború idejéből

 Az őszirózsás forradalom – 17 / 31

▪ A háború vége: összeomlás és forradalom

→ egyesek még 1918-ban is optimisták
- a vereségre nem készülnek fel
→ kiábrándultak, kritikusok, pacifisták
- Károlyi: a parlamentben sürgette a béke megkötését (1915)
→ 1918: francia és szerb csapatok a déli határig törtek előre

Tüntetés, 1918. október

Magyarország az I. világháború végén

 Az őszirózsás forradalom – 18 / 31

▪ A háború vége: összeomlás és forradalom

→ politikai összeomlás hetek alatt
- az uralkodó nem tudta orvosolni a helyzetet
- föderalizációt hirdetett
- megalakultak a nemzeti tanácsok: önálló nemzetállamok

Bíró Mihály plakátja,

1918
Az OMM felbomlása
1918 végén
 Az őszirózsás forradalom – 19 / 31

▪ A háború vége: összeomlás és forradalom

→ Tisza októberben kimondta: „ezt a háborút elveszítettük”
→ megalakult a Magyar Nemzeti Tanács az ellenzék soraiból
- Károlyi-párt (Függetlenségi és 48-as Párt)
- szociáldemokraták (MSZDP)
- Jászi-féle polgári radikálisok (OPRP)
→ az MNT programja:
- azonnali béke
- földosztás
- területi autonómia
a nemzetiségeknek
→ a társadalom is támogatta őket

A Tolnai Világlapja október 26-i címlapja:

„Gróf Károlyi Mihály. A >>jövő embere<<”
 Az őszirózsás forradalom – 20 / 31

▪ A háború vége: összeomlás és forradalom

→ tömegtüntetések Budapesten
- forradalmi hangulatú demonstráció
- munkások, kispolgárok és egyetemisták főleg
- tisztek és frontkatonák

Az MNT központja, az Astoria Szálló – A Tolnai Világlapja

november 9-i címlapja: a Magyar Nemzeti Tanács
 Az őszirózsás forradalom – 21 / 31

▪ A háború vége: összeomlás és forradalom

→ az uralkodó nem akart vérontást
→ 1918. október 30-31-én győzött az őszirózsás forradalom

A „Vörös Gróf”, Károlyi – Katonák őszirózsákkal, 1918

 Az őszirózsás forradalom – 22 / 31

▪ A háború vége: összeomlás és forradalom

→ Tisza merénylet áldozata lett – FILM

A riválisok: Tisza (most) és Károlyi (korábban) szobra a parlamentnél

 Az őszirózsás forradalom – 23 / 31

▪ A háború vége: összeomlás és forradalom

→ az uralkodó kinevezte Károlyit
- IV. Károly lemondott: a Habsburgok évszázados
monarchiája megszűnt

Az utolsó magyar király, IV. Károly koronázási esküjekor – Az eckartsaui nyilatkozat

 Az őszirózsás forradalom – 24 / 31

▪ A háború vége: összeomlás és forradalom

→ november 16-án kikiáltották a Népköztársaságot

Ünneplők a Kossuth téren, 1918

 A történelmi Magyarország utolsó hónapjai – 24 / 31

▪ A háború lezárása
→ Károlyi antantbarát
- bízott a wilsoni elvekben (nemzeti önrendelkezés)
- területi integritás elsődleges nála is
- Jászi: területi autonómiák → nemzetiségi vezetők
→ a béketárgyalásokon nem a wilsoni elvek mérvadóak
- nagyhatalmi (francia) érdekek a térségben
- cseh, szerb, román törekvések támogatása
„1. Nyílt, nyíltan tárgyalt békeszerződések, amelyek megkötése után
nem lesz többé semmiféle titkos nemzetközi megállapodás, hanem a
diplomácia mindig nyíltan és nyilvánosság előtt fog tevékenykedni. […]
10. Ausztria-Magyarország népei részére, amelyeknek helyét a
nemzetek között oltalmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni az
önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét. […]
14. Különleges szerződésekkel kell megalakítani a nemzetek általános
szövetségét avégből, hogy a nagy és kis államok politikai függetlensége
és területi sérthetetlensége kölcsönös garanciákkal egyaránt
biztosíttassék.”
(Részletek Wilson elnök 14 pontjából, 1918. január 8.)

Propagandaplakát, 1919
A történelmi Magyarország utolsó hónapjai – 25 / 31

Csehek

Románok

Szerbek
 A történelmi Magyarország utolsó hónapjai – 26 / 31

▪ A háború lezárása
→ megkezdődött Magyarország katonai megszállása
- Károlyi engedett a követeléseknek
- belgrádi egyezmény: szerb és román megszállási zónák
- Felvidék: cseh kézre került nagyrészt
- a megszállók átlépték a demarkációs vonalakat

Szerb katonák Pécsett

Kolozsvár román megszállása

 A történelmi Magyarország utolsó hónapjai – 27 / 31

▪ A háború lezárása
→ megkezdődött Magyarország katonai megszállása
- szórványos, öntevékeny ellenállás…
- tömeges leszerelés (belső feszültségek miatt is!) – ADATBÁZIS
- a kormány nem lépett fel fegyveresen

„Megbuktak a hamis
ideálok! Soha többé
háborút! Nem kell
hadsereg többé! Soha
többé katonát nem
akarok látni! Fegyvert
többé szolgálaton kívül
nem viselünk…”
(Linder Béla,
a Károlyi-kormány
hadügyminiszterének
elhíresült szavai, 1918)

Hazatérő katonák
 A történelmi Magyarország utolsó hónapjai – 28 / 31

▪ A Népköztársaság
→ Károlyi köztársasági elnök lett 1919 elején

Károlyi a parlament lépcsőjén, 1919

 A történelmi Magyarország utolsó hónapjai – 29 / 31

▪ A Népköztársaság
→ külpolitikai kudarcok
→ belpolitikai nehézségek
- földosztás: megosztja a koalíciót (szocdemek elutasítják)
- Károlyi megkezdte saját földjei szétosztását, de nem követték
- elmaradtak a demokratikus választások
„Én a szocialistákat a hadseregben és a kormányban
megerősítettem. Választanom kellett: csinálok-e polgári
contra szocialista [politikát], vagy viszont. Én a
szocialista politikát választottam, nemcsak
meggyőződésből, hanem mert ha akkor engedtem volna,
ama polgári kabinet, ha sikeres, a 2 hó alatt a MOVE
eszköze lesz […]. Nem egy MOVE-delegáció járt nálam,
felajánlani szolgálatait, egy szavamba került volna
mellém állítani őket, mint ahogy Horthy mellé álltak. A
különítmény-politikát előre láttam és nem vállaltam.”
(Károlyi Mihály visszaemlékező jegyzete)

Károlyi megkezdi a földosztást kápolnai birtokán, 1919

 A történelmi Magyarország utolsó hónapjai – 30 / 31

▪ A Népköztársaság
→ megerősödő radikalizmusok: jobboldal/„fehérek”
- Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE):
=> antikommunista tisztek, jobboldaliak
=> elnöke Gömbös Gyula volt
=> rendteremtés, fegyveres védelem

A MOVE jelvénye, A MOVE egyik szervezője,

1920-as évek Bajcsy-Zsilinszky Endre

Gömbös Gyula, a későbbi miniszterelnök

 A történelmi Magyarország utolsó hónapjai – 31 / 31

▪ A Népköztársaság
→ megerősödő radikalizmusok: baloldal/„vörösök”
- Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP)
=> sok oroszországi hadifogolyra hatottak
a kommunista eszmék
=> osztályharc
=> lenini példa + támogatás
=> demagógia
A Vörös Újság
1918. december 2-i
címlapja

Kun Béla, a KMP

vezéralakja. 1919
februárjától
börtönben ült egy
véres tüntetés
miatt.