Kiadтânyunk a sikeres ż6zćpszintîi êrettsčgirc készlt Tel, kiszeп egy k0tetb¢n gyûj-

0ssr<fûgg

Az egyes témák anyagãt ajobb śłláthatósúg ás tanulhatósgg kedvééit rõvi‹hbb, clm-

Az ùj, 2012-ben megjelenl NAT—hoz kapcsolódó kerettanlervben, valamint a

2017. jé nyrendszerbe lõ évszám
személyneveket, togalmakat és fbldrøjzi neveket a sz0vegben félkövtr bctûtipussal
:ipszi tñ éretts

Sikcr¢s feìkćszttlest ćs ćrettsčgit kiván:

 ." ha ethénï demokr6cia m{tkó dé se a Kr. e. 5, szézadban

egycdur«
■ A reform Iényege, hogy minden sznhad, felnóll atbèni lèrfi egyenló polgàr¡ogot

Ezzcl a poli6z (a lakosai altal kormónyzott 8łłam) polgśrai tenek a fóTdbi

arisztokrgcia me11ett a 1ćzmiiveskćnl, keres1ed61ćnt, de leginkóbb p
(bćreskćnt) dolgozó dćmosz lagjai is.
'à ltotia fi rabbi v oni
Az ath£ni po1garokat tíz terü leti (1akó he1yi) egységbe (phttlébe) sorolts
Kfelszthen ràbb , II rébb Imel til

Az egyes tisztségekre, ill. az egyes testtlleiekbe az athénish a phtllék a

ltak !gvílasziható k (p1 n phü lé à lasztoii).

■ A nèpgyúÏós volt a 1egnagyobb hatatomma1 mnde11ezó iotézm‹iny.

Mindcn athénl polgàr részt vehetctt munkú jeban.
Ïtt hozték ny t0nek Itaború ró T ó
viselò ket.

Sajãtos feladata volt a nGpgyfilGxnek a cserépszavaz4s (ezt is Kleisztbcn

zette be). Ekkor a polgárok arról szavaztak, hogy e$y társukat gyanusítjfik-e
omra s vo 6000 irve i, akk lletõt

fl Az ö tszâzak tanacsa a tiz phû le 50-50 vllasztott (kö sö bb sorsolt) kö pviselö jö

Gyakrabbao ü lö seZctt, mini e nû pgylll€s,
F ladata a a iö keszitese

C A ssrratégoszok credctilcg haJvmzèrek vottak, mindcn phlllc egyet valasztott.

 Sikeres polilikusok (mint pl. Pcriklćsz) huzaniosabb ideig visclték a tisztsëget,
và lasztottá k ò ket
Å ż iJú lkeŻ É 6 8/ eskßö tbfró sëgok fcladalø volt: lagjaikat a polgirok kö t0l sorsoltżk.
A kleiszthenészi reformok utăn az arkhó nok (a poliszf eredetileg iranyitò 9
fö tiszt- viselü), és a voll arkhónoLból gllú Areioszpagusz nn'ü lanács jcluntòsćge.
hat8lm8 gyakorl8‹ilag mcgszïîut, băr inaguk вz intćzmčny<k iovãbb inük0dtęk:
Feladataikat a sztrałčgoezok ês az 6tszăzak lanâcsa vettêk ńt.
As Bthénl demokrácia fćnyt‹orát PerlkJêsz шłt8łégoszsAga idcjčn. a Kr. e. 5. szá-
zad k6zepén êlt kčt tovãbbi \’áItozás t6rtčnt

j›oIgărnk is napidijaf kaptak,

Mindkêt intézkeóčs cêlja a demokrácia kitełjesitëse volt, hogy mindenki egy-
êlly I luh poìisz rányítój Up csõkk' zalú
telem jeIen‹õsćgčt. es ićtrehoz‹a a demokrécłéb6l ćlö szлgênyck rêtcgêt. Utôh-
biakra tàmaszkodhatolt a rõvid tżvon nëpszerü. de łtosszû tń›’on fènnLnrthatatlan
infćzkedésckkel (wgy arek igérctêvci) hatalrtlat szerh ćs p'akor1ú polifika. a óe-

Athén társadalmáf a Mr. e. 6- S. S2áz8dban a połgárok, a be›'ánJorIôk

(mcfoikosznk) lgăk Ikr›ttăJ‹

j0#i LÜ!OWb5é#8X9łh6 l k kO2Oh.

A bevánd ’lôk kaptăk

vásáro1janaL, akik a termelömunka egyre jelenlösebb részêt \’êgezlêk.

■ A Kr. e. 2—1. snazzdban a hóditások jelentó.sen átalakitoNêk a római társadal
kczetct.

lajdonban vult, ebbõl bereJhelett minden római polgàr. A nagybinoLoso1

’amatos haborúk ju IgêLh .gy o óbb

A lovsgrend tagjai voltak a oagy mó helyek, hajò k tulajdono ai, akik

csiinzéssel vagy adobèrlcttel is lfiglalkoztak. Mivel ílzleti kapcxolatban
àl àllarnmal (iiby veu gyàuottak, gabon*t szú llítottak Ró mfiba,
adò bérlok szedték cièk ad‹i lh itck h

Ftãliêban eyre t0bb 1ert a rabsz0lga. a nagybirtukuLon, a míihc1yeLben,

nyãkban es kább õk doJgoztak

Pol itikal válság)eIenségek

A teitlleli atapon szc»’ezett népgyúlés ho›ta a t0rvcnycket.

A ti 1õket e\'re é egalãbb párosa
 lyzetben
mal rende1kezett.
m A senacus — a putt hiva‹alnukc1bóI àlló vonek tanar sa - a 1üïügyckct intúrt¢ és az
allamk tarat fi l8gyelte
Ïebe
szàmú néptrlbunusok vódlék, akiknek vetójoguk volt, arar mcgsemmisithcftek s se-
natusnak és a eonsuloknak a p1ebe]uxokra nèzve sérelmes rendelkezèseit.
i re mu

à lló helyzetet fenntariani kivànó optiniatàt.

iii kiizdel lgé héborfiba

hiveivel Poinpeiusszal és Crassusszal szemhen ix.

■ Ezt hasznàlla ki a néppàrti Julius Caessr, aniikor Kr. e. 60-han szó vetséget kiitò tt
lttk (1 «›n o« hàro+ mar tribu )
Utàna Gettia hclytartója lett, ahol jelcntòs teriilele1et hóditott meg, ós 1é rehozta
a személyehcz hù hadscrcgct.
Végttl mind a senatuesaÌ, mind Pompeiusszal szembeLeriilt (Ùrassus idò1òzben
gt1aI , utóbbi 4g Pharsa1 nà1 I Ié
 A zsidó чallá s fa jellemzô i. A kereszté nység kiąłakulâ sa és f6bb tanitása

0 Az 6korl gö r0gü k valltse pollieista (tö bbisienhivó ) volt.

A gö r8 k hølhatatlan' 6r0kkévaló ak

A legfontosabb isnneik łakóhelye az Olümpou nevü hegy voll. ltt él1 Zeusz, az
g i Inc tcnek kiml ćs f lcseg« (egy crew Hér

Mások a gyermekei: Pailasz Athénë, a mes‹crsćgcł‹ es \udomanyok istcnnõjc,

erm tolva 'k é Leres1 ne, Artemiez iŁńszat tcnnö,j Ap
J4n, a múvészcf istenc, Dlonłtsszosz, a bur és a srínjîitszãs istenc és az egyik
szerint Aphroüitż, t¢nnîij
Az istencL tetleirôl szóló története1 a míłoczok. Pńrh»zamos tõrtënetektõl és el-
lc»tmondásciktól scm mcntcs rcndszcrttkm mltolôgIánat‹ ncv¢zxük.
tene1neL áldoæt tatcak be ogy e. êk tàm tásuk

Ф A gö rõ gok istentiszte[eiének sajatos foniiéja ›'olt a jó slźs (pt. Delphoiban Apottó n

vagy Oodoníban Zeusz jó sdźja).
tên vøllási .yn' Jimi

Ф A ró mai hitvilźg szźmos vń ltozáson ment keresztiil a kü lö nbö zü kultù rákkal való
ikezćs ko 'гikгztibc
A korai idö sznkol elsö sorben a csaiżdhoz kotheiö vallú si kultusr. jellemezte: a esa-
lã díö vt retesével fejezték ki tisztelotü ket az ó sö k eló tt, i¡;yг keztek meęnyemi a jó
lleinekel é vol tartalii at

— Ccres, Pallasz Athèné -- Minerva, Hcrmész - Nercurius, Artemisr — Diana,

pa. n — 11 Dia Racch hrodiîé
 A kclgti ttódítăsok ulãn újBbb islenck kultuszai honosodlak mcg Rб-ébsn, mint
k6zekkeJetl (talãn rcdetú) M thrăszé ’iptomi İzi

B A rómaì hilvilágban is jetent6s szerepet jâlszott a jóslës. A legmngosabb papi tesłîtlcł

darak r0ptćbôl jôsołń gurok Itgk, de ,tčn b¢fi sn :tottak
àldozati àllatok belsösêgeibòl jósoló haruspexeL,

B Az AkzgpoJiss oldalãb8n kćt szinhăz is vo)t,

- A gór0 szinhăzak bold lb

Lsgjelcяt6scbb kõzpontja az egyipłoml Alexandria volt. hlr¢s k0nyvtãrëv8l čs gz

lég !gyik csodãjănak szãmitô tôt .yãva
N A garög szobrászat jełlegzetességei is văltoztak az idõ1 folyamán.
Ak . grc brok ltalăban zdulatla

dig az érzelmek széles skżlåját inutathøtjäk be. A szobrok témfija lehet teljesen
hétkõznapi is, megjelenik a ràtság ćs a íśjdalom śbrăzolźsa is, a müvćszek niár
törck dtвk
 min tâpt
Megtartotui az oszlopokat, mint az êpületck legföbb tartô- ës díszitõelemeit.
Ugyanakkor kísórletct tcttek a tčr áthidalâsãre is, így szülctctt meg a kupola.
B A g0rõg sPinházngk a vărosba helș’ezêsé\’el, yontoabban kêt szembeforditott szinliãz
!gybeêpitêsêv I jõtt létre körszinhïiz an4fiteâtrum ('
Leghiresebb példâja a tómal Colosseum.
Nčha a k0rrz.inhăz etÏiyszis aiakú volt, ahol kocsiversenyeket rendeztek.
B A rómaiah sok közhasznù, gya1orlati célú čpítmény is eme1tek.
liycn bol vizvezetćkek, łtegyek

Ф A tö bbi ò kori vallãssal ellenlétben a zsifió vall4s monotcisła, azaz egyistenhív6.

Az eg1'liie hit ki lasa tö rtćne fвjlö dis etcd
Jahve eredetileg sivatagi vihar- és tü zisten lehetett, kćsö bb a zsidó t6rzsszbvetség
stenévé źli

kö zponttal Jahve kuitiiszä t egységesítettét: ekkortõ l a zsidó k csak egyetlen istent

Kisôbb a zsidó ållam Izraelre ćs Judeóra iiullott szćt, melyeket az asszimk, az

új- babiloniaL, vúgül a perzsá1 hódítottśk meg. A zsidô eJitcl Bz újbabilonîak
Mczo- potê iâb dcportáluîk (K 6. szAzad,
bablToni fi 8sâg) III lakult k elkêpzelčs, hogy Jałtve az egyetÏen
lêlezõ isten, aki bünteti a hozzá Łûtlennú vàlt zsidó1at.
B A zsidô valiãsi eIkćpz¢|ćs szcrint Jahvc az cgycflcn, 0r0kk¿vaIó es mindenha‹ó Ist¢n.
Kivâlasrtoha nêpênek a zsidôsâgot (szõvetséget kõtõtt veliik), ezêi1nehezebb t‘eł-
tukat rótt ráju

Kêsübb a bibliai tõrtčnet szerint a zsidúk cgy ćhinsćg c1ôI Egyïpłomba k0ltöxtek,
lgăkkà lettek M6z vezetësêvel têrtek Ígëret Fold

zést, a munkaszü neti naput (szombat), a csnládi LapcsolatoLat stb.

 A zsidó vallżsnak ćs a zsidó nep t0rtćnełćnek legfontosabb forrżsni o vallas h6ber

A Tó ra. • • Mó zes tit k0nyve (Teremtis, Kix'oiiulms, Levitżk, Szó mok, M sodik
Tfirvćny.

fe ek nevezni
¥ .4 zsidó istentis»°lctnek kćt fb sz.intcre volt aż 6korbsn:

vó ltcśgos yapsó g vczcte8e•'cI t0rteut aż ó ldozatbomutató z. A srentćT›'t 8 h8gyo-

t DAvi0 fi Sal ćpittette

‹cljes tcr0lcfen a szó tszó r8tasben (dtsszp6ró ban) ó ló rsidó sśg s 8mśra.

■ A kcrusztśnyseg a zsidó \’alIśsbó ł atakult ki a Ró mai Birodałomhoz tartozó Palesz-

tcrttl sz&a‹tb

v'àndcuanító k*nt ès csodadoktorkü nt jú rta Galilea {cgy zsidó bibk iraly, Lleródes
.tt alió . évl g Rlggetl mú ny) fi
A ró mai niegszú llàs alntt àlló Jeruzsàlemben tisszeü lkò zésbe kerü lt a szenttly
utos papségàva kik mal hclyuuó , Pilatus l6tt bevàdolték és lèrték

kiszń molni, es ez lett idOszó miIas‹ink kczdó ponlja).

Hivci szerint feI\amadt a halalbó !, to•śbb tacitott, maj‹t a mcnnybe emellsudclt.
Jezus tanit\’anya to tak śsf ( .tct’ ) lśttak
A Messiźsban a zsidó k alapvetó en egy poliiikai megszabaditó t, a zsidó allam
G Jezus azt ö llitotta, hogy csup5n ertelmezi €s tartalommai tö lti mel a zsidö vall£sl
clö (rä sokat. dc nem vältozietja meg azokat.
rre azö rt szilksö g, mert az egyetl
ni fog az emberek felctt, ós ha azok ncm lartanak idòbcn hünhéngtot. súlyos
itúiet Jr rúj znak ( |xiko kerül ek)
A bünbànat rúvén azonban el lehel nyemi a bünbocsàratot: ü‹Jv6zitlni 1«hct
be 1 riiln

ònmaguLban értúkt«1<n<k, ha nin s m0g6t úszi‹ifc hit és mcghànés.

ked k, de dnlatok ine

B Miutän J£zuet keresztre t”eszitették és hivei szerint t”elIän4adt, 1ia1ak‹i1t az az

cILüpze- lcs. hob az eulberek bünvik miaft egyedill Léptel¢nek clnymi abilnho
¢sanalnt, ezert aztän Jézue magät aüta äldnratként TstemJek, és igy Orte el szämukm
a megvällüst.
Jézus tehät nemcsak embcr, hancm Istcn fia, söt va1öjaban azonos I6\6nneI.
A keresxt¿n egvistenhl’ ctl lstent häm
tya ( ),
fütäkcn Es az apostoloLon kereszftil mcgszölalö Is‹on) alakjäban.
‹cnyseg fontos hb Forfitsa i k0 Bibli nne

a A Biblia mśzodik, r0vidmbb rćszc mar csak a kcrcsnćnyck szent k0nyve. cz a g0róg
lvii fJjsz8vete4g (I tel Jezu resz\QI z emborise 1 1ót6x ve

Ezutån Lövetkezik az upostolok åltal 1iilönbözo ketesztåny közössfigckhez vs

mc1 irt 2l I di t bböl ‹izcnharmat gyon ‹ Pil in)

Pï'ter apostar vezetesével, a zsid6 vallàs egyik szektàjal‹ént.

véltúk Jéz itïisa ‹tókna1 szól 6k•
 ’ A húbériség és a jobbágyság jellemzôi. Az uradalom és a mez6gaz
echnika

B A k6zépkor gazdasãgi ‹is katonai alapcgysége az 6oelJátó nagybirtoL, az urad

A laXók tõbbsêgct kitcv6 fbldmüvesek t<onényük egy z6széne1 beszoJgã1ta’

sãvai, i1Ietve az uradaJo- birtokosának haszuálgtãb8n lev6 fdldck (mejor
megmúveléséve1, azaz mun1ajáradéLLa1 (zobottal) tartoztaL.
dai êltek ke Isó

Biztosltotte a termények feldolgozá s$hoz szilkséges tethnikai eszkô zõ kel: pt. vízi
om. s

.yú/tOrt
Kõzpontja egy megerósitett hely, a vlr volt, ahovfi dmadás esetén menek0lni

. A szàntófbld csak a megmiivelhetò tertilet 1is részét tette ki, a tòbbin

legeltette1. A zàntófbld k›merttIósc ‹/tn (l‹b
velltetó tcrttlef màsik

G A népesség »6vekedésével elterjedt a csapadékszegény Oél-Euró pában már korábhan

lkalmazott kétn ásos gaidálkodás

n I'
A k0vctkez6 é•bcri a szúotóból tell ugar, az ugart pe‹Jig felszãntottãk.
 set gazdé
A megmú velhetó fbld harmndàn ò sszel vetettek, harmadà n tavasszal, és csak har-

gazdasèg
i: Megjtlent a vasbö l készttit nehézeke, amivel a talajt mélyebben lehetett fclszénta-
lletv' köl8ttebb tala|ü fbld lhetö vè éltak

zebb terhet is kèpesek voltak elhúzni.

birtokok alapjan vfirhatoti eI szolgalaiot.

hézlov .ovagi harcmodor lterjedésé

■ .A beneficiumok a kósóbbiekben hGbórbirtokkź, feudumma alakultak ft.

• A hiibćrbiriok (feudum) katonai szolgźlatlel terhelt, órókithet6 fbldbirtok.
fl Adomdnyozó_ źt hfib4 rnak ( usnak),
 HadS@rvc2etot: az orszàg h8dcrcjet a híibérbirtokosuk (JovagoL) ás Líséretü1 al-
koliãk.

kat.

■ A h6zépkori túrsadalom z6mêt a fõldmúvesek tették ki.

■ A korãbbi ritbczolgékb6t 1b6l Os ftig@ .be Lertt

A jobbàgy nem ttilajdonosa, csa1 ftaszná1ója volt a fõldneL, de használali jogãtól

nem lehetctt mcgfoszuini cs ejogât Orõkithettc.
A birtokos fõtdjênek egy része jobbãgytelkekre volt felosztva. Kczdetben ezeket
‹i ente sorsoltã1 a jobbégycsai6dok kdzô«, 1êsõbb ez megszfint, es 8 haszná[ók
k6 êlland6sult.

. A fõ ldesú r kõ zvetlen tezelésében lévo -sjorségon robottal (munkajáradékkal)

o' A fõldesúr igazságszolgáltatása alà tartozotl.

Nyugaton, igy aż cgyhó z vezetó je ebyrc inkó bb Ró ma pGspiike, a pźpa lett.

■ A Nyugatró mai Bimdalom mcgszunć&ve1 aż egyhdz li1¡igetlennć vślhatott a vilagi
haialomtó l, iovżbbż uj dt ^**timk vagy fillamol‹ alepttó s bob elcngedbetctleon* vślt
15
 Szfivciségri lépett a Frank Birodzle- uj uralk‹xiócsaladjãval, a KarolingokhnL
Kérolyt 804-b csãszárrfi.
!galap
mai Biredslmat: a csâszârrâ toronazâs az egesz k6zGpkorban a pâpâh joga
lett. kel hız kö zti kü lü bs4gek hazsmkadâ shoz v
iött
egyhar. a konstantınâpolyi patriarta vezetesâvel.
• ldokõzben kialakult az egyház szcrvezete is:
A iá. ház alapj tübb

A szerzctcsek kolostozokbao é1te1, hiMritésscl, tacílassal. gyôgyitêssal, k0ny-

âsolásâ ml fog ztak, d lt fejlenebb inez6gazdasã

Az egyhfiz fenntariàsáró l a liivek ãltal fizetett adô , a tized, illetve az egyhéznak

adomínyozott fõ ldbirtoJsok gondoskodtak.
R A megerõ s8dô egybéz hatalmas fõ ldbirtokok tulajdonosa lett. A pü sp6ktik egyrc
nkább hêbêru I\edtck

Emiatt a t 1— 12. sz%adban clhú zô dô konfliktus boniakoz.oit ki a p8pai ês a csá -

zãri h k0z vesztitú ’aháború Kezd VII Iy p

egvhá z ftiggetlenségê t (õ ná lló invesztitér8), de fe‹intartotta az egyllê tl birtokok

esászári hubirként v«ló tllggcsei.
hà z volt .Gvészelek fõ

Nyugat-Európãra a sok ffJggcflcn ’ilagi állam ós cgysêges efLvhêz kettõssége

lett jellemzô
 A Leleti keresztżnysżg
B A ’oil Kclctrõmai Birodalorп (Bizánci Birodalom) teriJleten az egyhéz nyelve a hi-
Lõ. 0r0g lett.

polyi pá
m A keleti egyhăa szervezetc hasonló volt a nyugatihoz:
A légi egybãz !gyhâzniegyëkre oszl tt, êl püspd
màny vagy orszãg püsp6keinek eł6ljár6ja az érseh (metrupoliN).
A szлrzetcsck ›tt is kolosłorożban ćltek, dc ncm alakultak ki sz<rzefcsrcndck:
nden kol õnàllôan mükód0

П A templomipitészetre a bizănci stilus x'olt jellemzõ : a kupolãk, a k6rives boltozatok

yexłtetett,
az újonnan ala1ult szlâv ăllamok ónélló nemzeti egyhézakat fioztaL létre (bo1gàr.
kčsöbb ’b ës romên)

nek az tszlêm uralom alóli fclszabadïtêsăčrt inditott

hadjáratok. Ezàl\al akartăk b ztositan kl Jézu
jéhez) induló zarśndo1ok szabad mozgását.
A rómal ksłollkus egvliáz beГ‹ a aIá aksrta

B t09ó—99-ben zajlott az eìsõ hadjárat, amely t‘eIszabaditotta Jeruzséìemet, čs a Szcnt-

ÏdÏd6n flcudál All kat ho: Iéhe

a templomosok, a johanniták és a Nćmet Lnvagrend.

 gyakoiollék hatalmukat, cserébe pedig védelmet biztositottnk a hivatalos egyhéznak
(ú s gyakran befi ást ek«ztek felette)

Zsidõ1 csak LüI6o vàrosrêszokbcn (gettókb›tn) t¢Icpedhctt«k ic, vagy tcljcscn ki-
tiltotiàk ôket a város0kbóI.
Nem binokolftattaL fbldet, ús nem Iefiette1 céhek tagjai. Emiatt válta1
1ü1ónõsen jellcmzüvd k0rükbcn a kcrcskcdclmi, szoIgâIta‹ó vagy penrggyi
foglalkozások. Külõn, úlyosabb ad6k elettek ki rájuk
■ Alkalmanként zsidóüld6aêsckze is sor Lerúlt.
gck (p e¥I1s y) vagy
k6zi hãborúk (pt. keresztes hadjérafok) alkalmával jelentkeztek zsidóiild0zêse1.

■ Nyugat-Európában pz 6kor vógen a 1eg‹0bb vAros cInéptelen¢de‹t, és a koa k0zép-

letr'ztek obb lelekszàmú tel pillése1

■ A \’àros lakôi kommunât lioztak litre, hogy kivivjàk az 6nkorményzatot. Mivei

a v6rosok élén kezdetben àlta1éban a püsp6k àIlî, töle 1cIlelt megvàsàrolni vagy Li-
 kcnyszeñteni a kiváltsábokat. fibben a küzdelcmbcn a vérosok támogadsra talaltak
a k iráJynál, aki cscribe a polgéF0k ed6jára számithatott.
ib rmányzat elemei kóveltezñk

m A v6rosok igy a i\u&ri vilågon kiv0l ållö szigeteknek szåmitotlat‹, de Hyugat-Eurö-

påban kiråly i es båzihaial k0zponq k0z¿ korba vgrak
es fbldbirtokok maradtak.

A jobb hely1ihasználás miatt a hárak feisó emeletoi gyakren 1inyúIIa1 az utca

lBlé

fi Csatomázás és vezetékes ivóviz hiján a vázz+sokban k0nnyen terjedtek a jér\’ányok.

■ A város0L lakossága a k6zéphor vúgén is álta1ában néhány ezer fó volt. Ñúhány
lizezer lakója csak a lcgnagyobbeknak, p|, PJtrizsnitk •’olt.
:Igórjoggal ndelk ztek, akikn !k l›áza. ültelye
A lársadaiurn é1én a tá\oJs6gf keresked6k sztik, de gazdag csoportja állt. Gyak-
k0 ulttk k¢rtilt ki Igárm ter és bb tana

'ei
A polgśrok I ldjeit, liileg szó ló it mfiveló napszźmosok. (A hiizGpkori vśrosok
lakó inak gyakran a fele sem ell iparbó l, keresked«lembol.)
Vćgćl om s iv ldusok. rarmndoko.
A céhek

valamint a piac biza1màt a ga›antàIta‹t jó min6ségú érucikkekkel megorizrii.

A fcnti cel' 1edJ hozúik Ióirc kezinü ck szakmónke t erdekvédelin

Az adotÏ szakmàban csak a céh lagjai tennelhettek. A céhen kivüli ip«rosokat.

.ontérokat a vérea hatósagok tlldfiztèk

Mindezzcl a céhek célja a küls6 és a beisó verseny kiràréu volt, bogy ahan
igu és nósegü àniv I léssèk

Az iparostanu1ôk inasként kcrü1tck cgy céhes mestcr m6hclyêbc ós Itázáb8. Szál

lâsért és ellãtãsért dolgoztak kózbe tanultak Népszerü stersé

tEsyes céhek megk0vetelh¢ttek, hogy cz¢l6ft v odorút‹s menjen, azaz t0bb mes-
múli iyében uljon.)

G A céhek e éb kòz0ssógi feladatokat is clla{tak.

Vallès tn¢k itottak, k0z6
 A hitteriłes kezdctbcn ftódfłó hśborńk formójśban t0rtćnt. A szęnt hśboni ¢l
zćse a dzsihad. Ennek eredmónyekent ałakult ki aż Aiab Bizodalotn.
A kalifa !'›4 am tódakćnt s pu itl i vczcł6.

magàutulajdona, scm pedig európai minúïj0 neizsesség.

A romàn és gótikus építészet; a renesz4nsz kultúra

JellemzòeL ›'o1tak a vastag faIa1 cs szúk ablalcnyi1àso1, amit sls6sorban az égiJle-

£unkc ój gyaréz
A boltozatok féltiirívesek voltak.

melletle egy-egy pàrhiizainos, alacsonyabb mellékhaj6val.

G A g6tikus stflus a 12. sz6zadtól lorjedt el. Elnc•ezúse kes6bbi, a renessitns¥ alkoiói
tt:ik ezt usi barbar kttzépk na gótnak

Az ajtó- es ablaknyilésok is csúcsivcs¢k l¢ttek, de clterjedi a k0r al8kú ún. ró-

blak Egybefügg6 nagy üvegfelQletet meg tudtak keszite , eztrt
abla1okban ú1omJ‹ervt lsrtotta a 1isebb, zümmel színcs ü›’cgdarabukat. Az
ab1a1
gy ez kossa vall

R A reneszénsz stilus a 14— 16. szà zadra jellemzó , elnevezése az ò kori gOr0g—római
észiiletisére tal lkotó ti t hnikàkat, mú fa
 Az êpitêszetben fetelevenitehé1 az ókori e1em«Let: a Lupo1gt, az
oszlopsorokat epü1clek zintes ta Iásăt ip
ép(tmćn ota

Bár az egybfiz továbbra is a mú vészetek jcltmt6s mebrcndelö je volt. szøporodtak

:bizá k (pølolik, poørèk lż. atos pëldája
fe
kü 1 mutøtj8 be az uralkodu hatalom cćlravezct6 cszkö ztit, ćs amellcłt ćrvcl, hogy
a rend fenntartä sa foniosabb az elvoni igazsăgnżl.
rcn use képrÖ mü , mint Leo

dôsok ês kóltôk is. A inüvêszi eszmény a so1oldalûan kêpzett, a1tiv, êrdeklödõ

elsö reneszénsz kö llö , Petrarca fedezte fe1 ù jra a temiészei és a bukolikus magány
zip:›égét, v kö ltész

R A teneszénsszal ö sszefonó dò ù j világszemléletet humяnizmusnah nevezzü k.

Mig « kõ zépkor a fbldi élctct siralomvö lgynek. Szrnvcdêsnek tckiniette, és a til-
làgra k ncentrălt, addi t élvezetét. thld ö rö metet h

A k6z5pkorl inü viszek személye alælä ban ismeretlen, az egyéniséget nein lekin-
tetiék értékn A h izmus ù lfedezt telj ítmé
Ф Ar antik tudomźnyos és mu•észeti ö rö kség ujjaszü lвt4se részbcn a Blzśncbó l Itálté-
griłt tuö ó soknak åłtal ;ö tö vegekпek kö sz0
hetõ .
A gö r0g és latin filolò gia tirodalom- és nyelvtudornàny) felleпdö lćsćveì meg-
sz0letik gkrilik ij lati Biblia fi rfiitżs lezték

szak végën G utenberg tel fedezte a künyvnyomtatés tcchnikżjät.

П A humanizmus a rencszśnsz hoiszaka után is meghatãmzója maradt az európai civi-
liZäció0ak: az európai müvëszet ës fl1o*ófla hangsulyozta az egyedi
különbsćgeket. akran àbrвzol ök fel
«lł ćlktíl
 teremtése

■ Aż európai Ilstttrłńnetl kutatżsok a 19, .szózndbaa kikristaiyosodott nemzetek crc

iet róbńl felłómi ogalmi es technika i korlźtai

■ Nagyon nehezen azonosithaló . hogy cpy adott kó z.ó sség melyik jellcmzó jének ere
lét tfimà fe1 6stô rténc

A mai eurõpai nemzetek legfõbb iisszetartó eleme a k6zõs nyelv, nem állithatj
t bizt g egészc fi et bsszélt

A kultura szint?n fontos 0sszck0t6 k8pocs, de az ¢vs åzadok sorån gy0kere

åtaIak‹ilt (pl keresztenys lvetel es letel !pedes) råadåsul

Jyi en 8zx›nos
sok kutató szcriot a 19. szézudig csak a társadalinak cliljének volt.
imei' hé égek tua »stsrii«eti k»taii

Egyértelmúen a inagyari;ighoz kôthetõ irásos einlékek jószerivel csak a 9.

dtól honfoglalfist kõzv' !gelõzn évtizedekbõl allnak rend

.y egycrte ar n
nyel vcsalń d ugor ó gń ba tartozik, legk0zelebbi mkona a inanysi (vogul) es a hanti
(osztjó k) nyelv. Ez azo0ban kizśró lag nyelvrokonsśgot jclent: a m8i magyarok0t
 nsãg.
A rêgčszet szintén csa1 szórványos adat0kka1 rondułL«zi1 a hoafoglatêsc
megelö- rö idõkbõl. răaóăsul a nomãd păsztorkodás tărgyi emlêkei alig, •sz
egyáltalán nem kõthetök konkrét nêpcsoporto1hoz. A magyarság бseit mm lehet
azonosilani
többi köz0

tćrõ oshazźkat, vźndorłá si ù tvonalakat ës rokonsăgot vźzolnak fel a viszonylag szz-

kü lö nbö zö értelmezéséve

B A inagyar nyelv az urăìi nyelvcsalád finnugor ágśba tartozik. A finnug0r nyelvü

nčpck Osłtazája aż Ut›tf kclcti oldalán, az Ob folyô vidćkén Ichctctt.
A vet beszëlõ epek z0 kõ

A magyaroL ôsei a sztycppen az addigi halász-vadász úletmódrôl ãttêrtek ø

nomăd păsz‹orkodãsrs

a tertlletet Magna H ungarifinak (Nagy vagy Régi Magyamiszăgnлk).

Való szi ü l török hatásra kialakult tö rzзl

G A 8. szãz8dban a Fell\e-fcng«rtõI ćszøkra Icvö ‹idêkre k0It0z.tck. Levédi‹tba.

Levéüiăb Xazá Birodal fennhatósàga alá larioztak
Valôszinûleg áh'exêL a Lazáro1tól a kettôs fejedeìemsćg rendszerčt: a łózzsszö-
vetség ćlčrt cgy srent kirsty (kündü) čs cgy katonaî vezetö (gyula) flit.
Atv' hettëk 'ásiräst
• A 9. szézadban nyugatabbra hú zódtak, Etelközbe.
Levédla is fiłelkö z pontos helye vitatott. Hagyományosao az elõ bbit a Volga ës
.dékire, tò bb t ped sa kö zé h' lye
A magyaтok ó sei itt mär ö nźlló tö rzsszëvetstgei alkottak, melynek hét t6rznéhez
karároktó l lszøkadó kabar tlakoz
 seLént.
KO cp-Azsiabó I ep’ s‹fycppei Iàncrcakció indult, a nomú d népck
n¿ugatab’ hú zó dlak, e Etelkdztó l k' et6 bcsenyó k
Era Iémadtak

ti-frank tatnadàsokló i (90‘7, pnzsnnyl csata).

’ .’ Géza fejedelemsege és I. (Sxent) ïstvan àïlamszervezó

A tatàrj6rg ú }jà4pïté Béla id

Fi or hcrce.
■ Biztosítottn a keresztény k irà lysà g mcgalapitàsàl:
Fiat, Va Istvé
 böjtõL
B Törvênyek édtćk a mcgjelenö fbldmag8ntulajdont: mind a kirãlyi birtokokgi.
szabadon ó 'Okithetö magá birt' kokat

nyek gyakran megkQlõnb0ztettêk a kõzwndüektöl (szabadnak számitó, de

magàntulajdonna1 nem rendelkczö rćteg) a kalonai szolgălsttal ta‹tozó
with ( érjobb6gy' k, lletvc magãnb rtokkal dclkezö bedok, kčsöbb
szerviensck) čs az iepénokał. Sajàtos módon a vagyonosabbakat nagyobb
büntetćsse

m łY. Bțla l235—l270 köz0tt uralkodott. Megpróbált‹a az apja által e1adomány'

kirăl nok venn ezzei konfl krusbo keveredert bánékkaÏ.

A całêr Łóscr«8 a Vereckel-hêgón kclt át. szátvertc a nádox sem8čt, majd Mu

nÂI răl
Trogir)
A tatérok tčlen átkcltck a Dunãntúlra, de axtén kivonulrak az orszãgbńl.
A tak \ pusztilńst •seztek, üe kdvá kat tudtá1
molni.

A visszahivoii kunokal ês a velü k érkezett jższotal az elnéptelenedett

Alfb ie1 íteiték 1 ahol źt ô rm nyzattal mud lkeztek
 a hel yi szl$v lakossàggal iisszeolvadva jò tt lètre a szlovà k népesség.
népcssé .ck f lé hó zó dam gàll

G A ICgenda szerint a tstàroktó l való megmenckü lés érdckeb«n ajànlott8 II. Béla
a tatú rjàrú s z.0] It Ian ’8t. kesobb I M. rgltot Tst k, ak

■ A nemesi jogo1 alapjai az AranybuÌJàban a szervienscknek biztositott Livàltsà-

k lettek
B A v6rjobbégyok egy része adomànybirtokhoz jutva csattakozott a szervieoeek-

s I232-ben a Zala mcgyct sxervlensek mcgkaptó k aż ó n8lló igazsśgsrolgśltaiśs jo-

get Ezzel bomlżs ló kirń lyi rm hely6 megtezd%0tt
vń rmegye kiaiakul$sa: a hclyi binokosok łlnk0rmśnyzaiu.
1267-1ó 1 a xzervienseket is nemeseknek neveZtek {eddig cz a eim csak a blrókat

iâs. Ez azt jelenti, ho¢y a bûr6k bevontâk a köznemesi famlllârlsalkat biuokaik

rhnyitâsüba es maginhods !gt1kbe (ba diri kb itsegex'el ne-

ves rètegek 6sszeoIvadà sét, és létrej0tl a jogilag egységes jobbàgység

Mm az Árpád-Lorban. a fbldmagánlulajd0n Lia1akulásával, mcgkezd6d0tt a ko-
rãbb lgálônep¢k cs Igãllatàs k0t badok 0
Tõbb hullámban nyugati telepesek, hospcsek ¿rkeztek az országba.
Az új réteg nevét a lesúllyedõ, adománybirtoL híjàn ffi86+Bbe kerü1õ v6rjobbã-
'ok adlák
A jobbégyok a telek liaszng[atànak jogàért tennêny- es munkajáradêkkal (robot-
tal) IaüoztaL fb1desuruLnak, ali birásLo‹lott is £eletttik (úrlszék). Ugyanakkor
bbãg›'ok bad kõlt0zesi J ’off
■ 1301-ben kihalt az Arpàd-liàz. A tró nért folyó ktlzdelembò l a pépatàmogatàsàt il
hà zbó l sz$rmazó I kerü lt ki 13118—1342

Megkü zdö tt a tartomânyiri hatalmat ki‹ipitö bû rö kkal, a „kiskiralyokkal”.

Kcsdetben csal‹ ar orsztg deli ter0leteit uralta, szekhelye TemesvAr volt.
A bû r6kkaI hâzr rocokra es amillarilö xbö l mbad

A „kiskirålyokat” tgyesövcl gyözte lc. pt. o kassai polgarok seg(tsig€ve1 az A

kat. Utolsö ellenfele, Csfik Mätt halälival az egisz orszig ura lett.
kedett kiräl birt kd11 r€sz€b6l h birtokoke

Az orszàg hadereje a Lirãlyi, a bérói és a vêrmegyei (k6zziemesi) bandériu

■ A banyakincsck a kirâly tuiaj‹tonâ nak szâ mıtultak, ezârt eddig, ha valahol nemesfö -
met talaltak rt0k' kirkly < !r¿lte Fzcrt hak 6rd

a teriilet birtokosó nak.

Ennęk hgtś%ra bśityanyitźsi baz kcrxt6dó ft, Mayyarorsżśg Euró pa Iegn8gyobb
masodik I bb ezttstk ifijć ’Bit
a kiral !g (
nopólium). A nyorsfcmct vci1 pénzn cscréltók, d¢ a kamera megtartotta a fémtarta-
feJ*t
Ф Hunyadi linos halála utăn V. Lûszló leszámolt a Hiinyadi-csałáddal: Lószlót ki-
gcz Mś9'ást lfi Oak. A k int halála Sxilágy ihály

Ciy0rgy
Leszämolt V. Lásziò híveivel (Garai-Cillei-lima), akik behívták az orszägba (Habs-
burg) Il1 ższart. Mfityń tżmødåsi

Nemesckneit adományozott bérdi rangoi.

Ti t inkabb

A kiràlyi bii1okokbôl már csak kc 'čs jövedclem folyt be, dc a I-łunyadi-

birtokok iel t6 ltak
A regéìêk nóvekedtck, inivel MśLyás a 1orúbbi kirá1yo1 ăIta1 adományozoh
men- tessêgc t megszün arm I k'
 A j8vedcimek fele azonben a jobbégy0k àltal fizetett rendklvflli hadiadó
Ìyl be, vini di itlés eve szavazott ms.

:. M*tyas zsoldoshadsereget tartott fenn, a fekete sereget T¢inizsl Pél

vozatósùx un iil itctic Zslg d altal epinctett
rren

sek vczctésével, amit Mitt›'/ts

clfojtott. rre reagàl Métyés
:geràsitette
A nàdori tórv*nyeL a rendek àlta1 vélasztox nàdort a kiràly helyettesévé t'
McgcrósTteftc sp ciójà‹.

■ A husziték elleni fcllépès itriigy6n rncgtémadta volt apósàt, Podjcbrad Gyórgy cs

amit a t6rò k elleni 6sszefogts szilkségessigével indokolt. A dinasztiaslapitàs

kcroli, ttirvénytcl Jàn kó vett
 ió liv
lYlú tyés Pozsonyban egyetemet alapílott, de a Jsoràbbi kísèrletokhcz hasonló an
ú k0dò tt tartó san (I La) PP Zilgmo Ó buda)
 2 1789)

’ A foldrajzi felfedezêsek és a Lapitalista gazdasãg jellemz6i

■ A nagy fbldrajzi felfedezések a 15—16. szá zad forduló jan zajlottak: Amerita felfede-
zését, Afrik gkerü lésével Á zs kó bbi réset és Fó ld kñ rü lhajó zá sát
iük
■ A 14. szàzadi vàlsàg utàn a 15. szàzadban Európe lakossàga és gazdasàga dinami-
kusan n6vekedeti, ezzel megnóu az igeny a pénz alapanyagaul szol¡,àlù
nvmesfémre (.,aiany‹ihség”J:
A Tàvo
fìiszcr.
A tévolNgi kereskedelem szàrazfbldtìn (Selyemùt), arab kòzvetitéssel zajlott.
cat j drégiiotta
A kfizép-európai (magyar, csch) nemesfémbànyàk kimerùltek.
A térképú sz«t Os ô zás ic ló dês tecfinika fel

ti hajõ zàs. Ehhez megfelelõ ú j hajó tipus, a karavella és ú j technikai

eszkõ zõ k (pl irá nytú ) edtek

'- 1487-ben Bartolomeo Diaz «Iérte a legdelebbi pontot, a Jórcménysèg fokat.

l498 ban V: da €' gkerfJl A frikót elju\ tt I diéba
Megindult a kózvel1en 1eresLedelem a Tàvo1-Ke1etteÌ:
AI ik1ek maje sókk•
 hasznélafú fer0lct¢k elkcritósc. majd a p8rgszti bórl¢menyek fe[mondàsa.
A egjo delinez6 uhtenyésztes Xiita1 àt

A manufaklíirfikban vegleg el vall egymàstó l a tulajdonos és a tennelò (bérmun-

repe (a céheh még haig tulajdonosok ès tennelòk)
fi Az eurú pai uralkod6k kereskedclmi monopó llumokat àrositottak: egyes
itrmekck- kel vagy tertllelekkel csak ezek birtokosai kereskedhettek (a
legjelentò sebb a brit Kel Tú rsasà g lt)
 fónak a katoJikus cgyhéz inegújítúsára tórekvô I ó. században zajló moz-
nem ezzük. A foly8mat egyházszakadâsho‹, a protestâns e 'hásak m«galaku-
zelett.
*azadban újra £elerósódõtt a katotikus e hézat ér6 Lritika:
héz k eletmôd cs crk0lcstcl

.pał hatalom, am t sokan ełh bżzottnek tartottak

i id0któl eltóróen a 16. szazadhan a megńjulźsi mozgalom hatźsa jóval na-

s Omtatäs felfedezesêvel (Gutenberg) ês a humanista vilägi êrtelmi-

Iüpüsé•e1 sokLal gyorsabban is szülescbb Lör6en tt'rjedteL el a kritiksi

ogotta, ’gy prô

szcrezni az egyh6z f<Iett, megszünletve vagy 1orlútozva a pápa
hatalmát

tô oka búcsú'
• lsarlôknak, «zzul gyarapílva bevéfeJeif.

n t517. nktó6r 31 -cn i oz‹a nyiI\’énossâgt8 a búcsúccdulãk

ãrusiúisât I 1ezdet•it rmácié
 Luther kiindulópontja az voli, hogy a búnt csak fsten bocsàthatja meg. tcÏt8t
a pàpa nem ígérhet bünbocsànatot.
knek Ivanította.

forrtsra hivatkozott. Allàspontja alàtdmasztàsàra lefordította a Bibliàt németre.

orén L th gkér4oJclezte ttitelt. irtezmén
'pJ
i-ucher sznint csak a hit üdvòzft, a jó cselcLedetek 6nmagukban nem (azoL cs‹i-
pân az igaz útil k6vetkezményei).
Epp¢n ezén az egyhéz szercpa jôval 1isebb, liiszen minden hívô egyectül jut el
.tt Bibliét tan lmán zlló

Ar eg}’hóznak Vince sztiLsćgo ekLora tagyonra, azt inkóbb hasznos cć1olm (pt.
)k fonłitani. z uralkcdók feladeta śtj\ós8 tszckul
rizśció).
A pópa csaL e pflsp0k0k egyikc. nem vezetfieti aż eg¿hiłzał.
A tess4g tćves ól' kat leć k. li oszl

szin alatti ú rvacsorà nak (kenyér és bor fogyasztása).

tiiert tá gató f«jfi k ¡p
Birodalom ainú gy is bizonytalan rgységét féltõ csas r, V. Kéroly ( 1519—56) kô z6tt
hã ború tõ rt ki

új, e\’angél
£atoÏikusok. AlattvalóiknaL 1dvetniük kell a fejedelem vallúsút, vagy ót kell
k0lt0zni egy masik fcjcóclemsegbe. (Cuius rcgio, eius reliyio. - Akie a fbld, azú
11às.)

R Luther nyumàn Eur6pàban szàmos liitújitó lépett fòl. Kóztilk a legjelentòsebb

Kèl- Jà avi F ,bò1 Genfbe kült, és tt fe
tette ki

› „A
to ’‹tbb. azokon túl a k0vetkez6ket hirdeltc:
 hivségok. a szórakozãs e1vet<nd6: szigorúan purltén (e yszerii, tisma) é1e‹et
kell él
Bar minden hata1om Jstent6l ered, ce1szertibb e11enõrizni a vilàgi hatalmal, hogy
se 8lakulhasson ki zsamokség. Erre 8 célra renda gyúlésck ray polgári parla-
tek lelnek

Ita, Frsnciaorszàg es K6zdp-Európa (pl. M8gyarurszàg) bizunyos rógiói. Jellem-

zóen olyan területeken terjedi LI, ahol az uratkodói I\at8lom gycngc volt (k0 tér-
sasàgok: Svà Iland II dck: Skócia

mcgújulá9nak (›’agy ellenreforméci4nak).

Az 154W3 k6zõtt úléscz6 .ti zs nat mú

Bcszt\ntették a bùcsùcédulak ànisTtàsàt.

cztck j›8pok
te1ezték a pilspók6kct, hogy cgyhézmegyf'jilkben tartózkodjanak; megtiltottàk.
gy h ozzàk z‹séyeket)
A papsàg kópzesére isI‹o1àkat allitottak del, a katollkus hittùrifes órdckében pcdig
mdékat.

Megeràsitettèk a het szentségct. szimben a protesténs kettòVCl: keW7tclés, àldo-

zàs (úrvacsom), bérmàlós, hàzassàg, betegek kenete (utolsó kcnet), gyónàs, pap-

■ taj szerzctcsitodtt al«piiott Loyolat Ignác: a ]ezsu1ta rcndet (1540).

A jezsuiték magas szinvonaiú iskol$kat és egyetemekel
alapitoitak. Az lkodó k és egnyeréséve , po
tikai eszkô zõ tke
 ■ kelïijitottgk az inkvü icl6c, az eretnekek utén kutatö egyhgzT
tö rvcnyszêk az csak Itêlfêban mü k0d0x, mcrt az. uralkodö k nem järultak
hozzä hevezat katolik Ezzel pä rh kö zzétették kxt
srénzära
k6nyvek jc 'z¢kcf, az in. lndexet.

■ A barokk kezdctben kifejezetten katolikus egyhézi célokat szolgàlt, de késò bb

teijedt az iiralkodó i haialom kifejezó jeként. végü l pedib a polgàrsàg iv àtvette.
Az èp tjsseibcn brisz+tban stes (sot ébe érzel

Sok szint alkalmaz, a fény es ámyék kontrasztjàt is felhasmãlja.

yug Euró
létrej6iiek a proicsidns egyhézsk (evangélikus, reformátu*, anglikén J. A kn
lã gailitotta e en mcgfordiiotta teria

■ A reformá ció sikere vagy kudarca na ban ó ssxfltg$ü lt az umlkodó k hatslmi t0rck-
n ura kczctt fiã z f0l/ttti ll .õ rzési

.go1, la
a protes tnso1 tnformátusok ês anglikãnok), de a katolikusok ncm.
Ah' lkodô hatal' ndült meg ott terjectt
{Svájc, Hollandia, Skócia, ideiglenesen Magyarország ús Pranciaország, késôbb
ax Amerlkal Egyestlli Allamok).
orm ió kérdis
 nye
ró l) és rësrt vålleit az állam fenntønăsában (adófizetës).
.életet L ke d lgozta ki .gol lkotmãnyœ
alapj$n. Hasonló mó don érvelt Spinoza, aki azt is hangsù lyozta, hop a temiésze-
ti tit pothor, z, h čszetcs j birt kaban
nél szélesebb kör politikai résn'éte1ére épíilõ ällamhatalom hasonlit a legjobban,

y) igazsăgszol bíró só
A haialml śgakat ct kell vélaiztaвl egymfistó l. kü lö nben zsamokság alakul
ki. A tö rvé yгkct 'żlaszlolt tcsmi k kell h пdenkit iri .1,
abba denisi beleszó lhat). A választ4st vălasztõkemletekben, nem pedig
országos listù -
11 élasztò j I dc1 ì ćs ve
!gêny
öná11ó vêleménye. CéÌszerü 1čtkamar:ts rendszert müLódtemi, hoj ' a vezetõ rële-
:ck maguk

egy orszá g tá rsadalmi ês politikai rendszerët meghalń rozzà k fô ldrajzi kô rû lmclyei

(mérele, fckvčsc, éghajlala slb.).

u A kêsõ bł›i Fcrradalini inozgalinak inkáhb R0us¥eau ełméletčbö l indulrak ki, aki
,A Iá rsadatm szerzõ désrõl*” û vêben tkezõ ket fe tetle ki
 elve.
Ebbal LövetLezöen a L@viselct\ rendszer nem megfelcl6. k0sretlen demokrJtcIä-
sx.itksö élasztott törven ö tesr0l t tärgy lhat rvényekröl

Lütc ik 4luılânos akarat, ami a t0bbJgi döntesekben nyiiv/rnuJ meg. Ez ınaga

kdzjd betartâsâra n4indenki künyszeritÎtet6 reüeti örtcl'

■ Rousseau más múveiben azt is kit”ejtette, hogy nz emberi egymnl6tlcnsóg alapja 8 ma-
gántulajdcn leite, ez minden baj okozója.

A katollkus egyhêz a fcnnêllô Iársadalmi egycnI6\lcnsegek ós e tudatlansâg egyik

Kiva1tságait II ftntctn ãt pedi os cel kra f‹

■ Egyes szerzõk eljutotrak fsten lêtênek lagadásãig, az ateizmusig is. Lcgjelentôscbb

1é 16 ük Dide

■ Az abiz0lutizmug gazdaségpolitikájàval, a reerkantilizmusssl szemben jelent meg

ték lmél'
sêg fejlôdik, ami minderikine1 tõbb lehetóséget biztosít, igy szolgglva 8 kõzjót.
,Iâthatatlan kóznck"

A szabad *'crseny tolyamatosan lehetô vé teszi a gazdõ 6 ^*vekedését, hiszen

ô szt6nzi a megtakzrliést, ez fj tcchnoló giaba való befekletta. a specializéló -
.unkaero képzését
Ф A 16. század elejére a Magyar Kirălysäg legUobb ellenfele az Oszmźn Birodalom
nv ltolćdtak:
Az Oszmén Birodalom tcr0lele a szżzad elcjén ttibb ininl ketszeresćre nõ tt
(a Kö zel-Keleł és É szak-A frika hö doltatäsa), és élćre legtehetségesebb uralkodó -
zule] kerü l

és összeomï+it a dčIi xłgтšrr<n6ezer. Nánüorfehérvśrt I *i2l -ben eIŁog1aIłáL

t0Okök
Magyarorszăg trónján gyerekkirãly, II. Lajos (I SI ó—26) ült.
I52ó-ban S ulej M8gya 1l lí
A magyar haderö szămhcli Ïtátrănyban volt, mivcl Szapolyai ãênos erdélyi vaj0a
hadt êrk döben
A rria ar haderö zömót a rendek êliitottêL ki, fõ ütóercjc a mãr elavulóban
1êv6 ovass‹tg ìt. A törõk Ładerõ mâr
nagyobb szãinban lkaÏ
mazott ágyïikat hasznżló tûzërséget és puskávaÏ felfegyverzett zso1dos gyalogsá-
got Łj8nlcsárok), valaminf nefiézŁegyverzetü lovassв$of (szpâłiik) is.
hé' i helys ivãlasztása tõz0k0k szãmãra It kedvezô
haderö dombra fè1feIé rohamozott, mcne1ü1éskor pedig mocsara1 àlltã1 úljăt. Az
idópontof szintćn a tõr0k0ä ha«irozt6k meg: fáradttă ós türslmetlennê fettëk a ma-
 abyaronzśgnak bć a, V. ti
Szspetysl I- Jó noi (152a-40) aż 150S-ó s r kosi erszśggyó lćs vćgzćsćm
hivatko- lló k kih au ti” kirżlyt kell
źlasztani

• .'\z I 329-es t6r0k hadjàrat visszafoglalta Budàt és ›'isszaadta JénosnaÏc. Az orsrég

ket rú szaLadt. A tori1 haderó molla Bécsef 1ertelenül 1é

fl 1532—ben Szulejmén ü jabb hadjö ralot inditott, eziïttal az utat lerö viditve riem a Ouns
Dunéntfil étvé 1 Bécintl je et b dal had

mug, ám vêgül megelügedett a zãszlója kitüzés•ivet a vár bevétele helyen, majd visz-

A fcnnálló helyat alapjan a nyugati orszagrész Ferd1ngn4, a kelcfi János birto-

kában maradt.
Megegyezesük alapján J8noe halála utta az orsxág Fendin/snd uralma alatt egye-
sü1

tták, gyâmj
B t54l-bcn Ferdlnénd sikcrtelcntll megostromolta Budát. Janos Zsigmond megsegi-
têaênek ürügye jm gszãlJtg ral ó kózópsõ ‹ertll' teit.
ezzel az orszãg liârom rêszre szakadt.
Lctr¢j0tt a tõr6k Hódoltság a Duna-Tisza k0zén és a Kclct-Dunântúlon (kb. a Ba-
Iàig

czutãn a kvt Onálló o›szág‹6sz e esitésc Ictt:

F. lt ké
 meghalt.
ß A fennalló helyzetei az l568-as drinåpnlyt bćkiben r0gzitették.

Ø Az eredeti včgvérrendsżert a középkori IVtagyarulszág déli hatãrvidékên ZsJgmond

ćs Mãtyâs čpitctt¢ k Ez¢ket kaŁ tõr0kflk Ifi gl Itãk
m A tõzõk HódoJtség ićtrejdttêvel és megszilardulńsáva1 új včgvări vona1nt Lellett 1i-
čpÍten

szen' nem létezett.

a nčmet birodalmi gyîilé shez, a pé pá fioz é s az ité liul á llamoLhoz.

A I6— 17 ’árhéborù k k

hattak a hátuk mögött vérakAt, amik az utánpótlfisi vonalaikat fenyegették.

 A szész székek lakói evangélikusok lettek, az evangélikus egyhéz Erdélyben
szész ( met) hêzkéot miiködött.
mc.
A reodi szer1er<ten kivfil esö romänok eredetileg ortoüoxok (görögkeletiek)
vot- részüL csatIakuzo\t kat s eg*'Ïiäzh

A ›'ármegyék nemessége matar (vagy elmagyarosodott román) volt, a jobbá-

k k6z0tt korszak vegerc utolerte l/izte

A 6zAsa vêzosokban nemctck, de a száss szúkck falvaiban mãr rõmmcl românok

A Székoly fbld egyö ntetficn magyar maradt.

■ Mivel a rendl iiiegosr.1ottsag a fejedclmi hatalom erdckcben älli, és a vallési
inegosz.- las ezt csais megerö sitette, hosszii tä x'on lehetö vé vä lt a kü ltinb6zö cgyhßzak
együ tt- clée k kö ' teltsci kczdctbcn dl-egyhä zt k je en'

'amrszä znta
A német uyelvfi polgänég közvctitette az fij eszméket, t6lü k vette at a nemcsdg,
majd a jobbégyi tö megek.
R6vid idö n bel0l finrvét0rszég, a Nyugai-Ounénttil és Szckely fhld kivétclêvel
szinte az egész orszäg atvette az evangélikus hitet.
kö vctkezö hullémbon Jc s irtnyzat.

egyhéz magyar L6zponlja Debrecen fett.

A Kelct-Dunántúl, 8 Felvldét‹ es a Szászfbld lakosság8 viszcmt kit8rtott az evitn-
gélih li
■ MagyarorszJtgon a reformáció radi1ális irónyzaténak szJmitó unitgriMs egyhéz is
t, de csak Erdá] ben tud ft gy0kcrct

A fiódoltségi terúleteken a tórók hatalom êrdektelen volt a reformáci6 kérdÂ

s‹ib¢ ksc házs engülé I6seg térség
 gással, 1,
nem a magyar rendek elképrelése szerint ës nem aktiv segítségükkel történl. Ezzel
sun elt lódtak i62ofty

gát (ettördlve a szabad kirÅlyvélasztńs jogśt), és megszüntették a nemessègnek

yb łłéba r0gzifctt ãllêsl jogáł
A visszafoglalt területek fbldbirtokait az Ujszerzemênyi Bizottsúg kezelîe, és csak

A hùboni kölьégei és a kičpúlô abszo1úf állam igényei mîзн a jobbá okra ne-
hezędö adôteh

Ф A szabadsżgharc az egymżstõ l fú ggetlenü l szervezò dö jobbágyfelkclès ó s nemcsi

mozgølorn ö sszekapcsolò dása volt:
Az adó terhek miail tilmkozó parasnok elsü låzadżsài még I697-ben leverték.
A mozga ilé Rdkòcxl F ăllt, aki erdélyl fejcdel tò da.

Ferenc rëszt vert a Habsburg-ełÌenes Wesselényi-fêłe összeesLüvésben, nevelóap-

ja, T»6kölv Imre pcdig a kuruc mozgalom ezém, m8jd röx'ió idörc f0‹ök
v8zal- iuskćnt a Fclsö-magyarorszăgi Fejedelemség Fejedełme volt.
Rékóri kapcsolatba lépett XÎV. Łajos hancia Lirállyaî, de Ie1вp1ezaddtt, és
burgok b0rtönbc zãrtãk, jd Lengy• rsyêgba sxOk0к
1703-ban újabb parasztłčlkelës t6rt ki, ennck élêre hazahívtàk Rókóczit.
R6kóczi a nemeзsčget a rendi joguk łteIyreăllítãs*••* 16!FttÉVBI, a
)obbágyokcr pedig a ha‹coló parasztł‹atonák adóterhck alóli mcntesltćsćvel éI1
totła mega mcl- lë, čs megkezdöd0tt a szabadsăgharc (170З—II).
I ł. Lipôt császári erôket ti fro
cok Iâtv6nyos sikerskct ćrtck eI:
Elfog liăk 'lvidúket, a iszãn
 Váltakozô sikerrel hot megszerezték, hot elvesztexëk Erdélyt és a Dunśntú1t.
Tsrtósan császári kêzben maradt Horvétorszég, a dcli Hałárôrvldék es a na-
gyobb чãrak.
B A kuruc hadorö nags Iétszámú, de 1urszcrüllen cult:
Uralkodô fcgyvcmem a k0cnyülovassãg volt, amely l¢ginkàbb a portyăzăsra
volt aìkalmas.
G yalogséga Lépzet1en, tüzêrsêge az cllenféléhcz kcpest kicsi volt, czćп scm na-
gyobb csatăk megvivásãra, sem város‹romra mm volt aìkalmas.
Tisztikara kêpzet1en volt.

B 1704-ben Răk6czit endéìyi Fejedelemmé vàlasztonăk. Erre a cimre a nemzetk6zi

kapcso1atuk Liépítése êrdekében volt szükB*6^° 'zx független uralkodókünt, nem
pe- dig lârлdń vczзrLent ‹árgyalhatoft.
G Magyarorszâg berendezkedčsét az 703—õs szÆcsênyi országgyûlčsen szabályoztă1:
A kormányforma lengyel mintżra rendi konfbdertció lett: tcljesen a rendek
in- nyitása aiatt álló nemest kozłń rsasfig.
A való ságban azonhan Rá kó czi vezérlö ł'ejedelemkćnt jelentö s haÏalommal bin.
Elleoò tzësëm ćs támogaté&ra jstt létrв a szenétus.
A fejedelem udvarżhan kancellfirie és Гiazdøsżgi Tariá cs inü kö dö tt, utó bbi a hadi
szü kségletek beszerÆsééu felelt.
Ф Miveł a felkelés oka a inagas вö ó volt, Rékó czł kerdctben neni ad6zistotl. Emiatt
azonban a kuruc ń llam pénzü gyi nehézsćgei állandò siiltak.
A Franciaoæzágbó l kapott segély csak az odvari czrcdck fennыøásár« volt clog.
A bevezeten rćzpénz inflăciót okozott (hiszen nem volt nemesflëm łèdezete,
nëv- értëLét a szabadságharc sikere garantălta volna).
B AE clhúzódô háború költsčgei a jobbágyokat, вz crös fejed¢lmi hetal0m p¢dig a ne-
mességet idegenítette el a szobadsêgharctól. Errs keresett megoldãst Ráhóczi az
1707-<s óno4ł o‹szé úIé*en.
K ikčnyszcritette az idciglcncs k0ztełter+’iselást (g hadia4ó cgy részêt a nemes-
sćg fizette).
KiLćnyszerílette a Habsburg-Îiëz crónfoшtêsét, ezra1 »prëszt cl•ágva a tărgya-
Ipsi lohetösćgckct, inâsYsz‹ a magyar lrón relkinàlásăval kUlfbldi sz0ve‹segest
prõbáÏt keresni.
B A Habsburg ur8łkodùhoz hú embcreket nevcztek labancnak. Táboruk az idö clörc-
haladtêval a kuruc kudaxnk miat‹ nött.

B l704-ben a fmncia csapalok \eresëget smnvedtek a császári és angu1 eróktôl, ezzel

a gyors gyõxelem vselye Ritk6cčl 62gMãI8 ÆS CIV0SZGt\.
 iffy J
Ф Fianciaország k imerü lésćvel egyrc tö bb csá szà ri katona érkozott tata,
Ak k 1708 bøti Tren éi ú l vedtek

G Míg Rékó cżi Len 'elorsżégban tă rgyalt ł. Péter cêrral, Ká rołyi Sá ndor Łu
mo. ’czcłt Pâiffyv čs I7| I ay él I

BiztosilottáL a protestănsok va1łàsszabadságăt.

Mcgsz0cł«ttek az Lłjыcпzcmčnyi Bizottsâgot.
Meg” ênék ú lés õ sszeh

jü k, apj
ó riá si kü lö nbsêgek vanaak.
A 16— 1 7 százødban Nyuga

egy része a király i Magyarorszégra és Erdżlybe menekült: a nčpsúrúsćg na-

16tI
 .t,
adatokhoz képest legalàbb a duplà jàra nó tt. A nó vckedésnek hà rom fonasa volt.
.1 bels8 vandorlàs ( écló ) az egyenlíitl népsü rü sé egyenlitette

Bckós) az Alfbld0n is letclcpftl ck.

A k leti Kárpátokból es 'délyi-
Iyóv6lgy«Lbe és az Alfb1d kcleti peremúrc.
A horvâtok egy reszc eszzkra (Szlavôniãba ês a Nyugat-Dunántúlra) ftúzódotl.
pontân betelepillés redmênyekeppen a .õ terütetekr6l érkcztc1 bc•ánd
1õk a jobb éle\kõrtilmónyek ‹niatt.
Cxhek es lengyelek kôltõztek a Feividékre, ahol z6mmel beo1vadtak a nyelvileg
ovák lakosságba, ve anna1 IútszámáT
Romãnok êrkertek Havasalfôldrõl ês Mo1dvábôl Erdéiybe és a Bénâtba (Tcmes-
k0
Szerf<k erkeztek a B8nãtba, BécskÂba ês Szlavôniàba.
B A szervezett betelep1t£s az udvar ês a nagybi‹tukosok kõz0s akciója volt:
Kitt Ilk :eket (. vabot‹at) Icp tett¢k he t”elvidêkrc,
óai-hegysêgbe, Baranya ês Toma megyêkbe, BácsMba és a BÁnétba.
A betelepitetteL adôLedvezményekot, s6t néhàny hclyen el6re fclcpiteft háakon
kiv0l rámoka ãllstokgt biztosíto‹tak zãmukra

mezôgazdasági technolôgia megl onosífása. Az ‹id•'ar azonban a katolikus •’ai-

Iê6 ês nc le lãzadâs szúlyet csõkke

Az enmeghatärozäs azonban meg nem nye1vi, hanem vnllåsi es rend1 alapon

tör' tfint. I a lakossåg 1ivgltsägos csuportj8i magukat hung8rusnak (a
megyar r¢ndi
 magyarsäg bben, nrszä
tül, a dxli Felvidék és az Alftild összetïiggö tömbje mellett Sz6Lelyfblddn.
T0hbs¿g0k kalolïkus vult, jclcntös kisebhsêgtlk reformétus, kevesen pedi

parasztsãg). tel
G A horvàtoL a tórténelmi Horvétorszégban és Szlavón\êban, kisubb sz:ãmban podig a
yuga Du‹1ã tal eltck

szúzadban bete1epült szószok (Szepesség, Dél-Erdé1y), a l8. szàzadi svàb szigeteL

(Balaton-fclvide1, Budai-hcgység, Baranya, Tolna. B/ïcska. BénAt) mcllctt a Nyu-
gat-Dunantúlon lletve dunóntúl es feI\’ideki tóbbséget tkoltok
A szàszok evaog£Ïikusok, a svàbo1 katoÏikusok, Ióbbi csoportjuk pedig vegye-
sen katollLus es evangélikug molt.
A néme ka téreadalméból

Tõbbségük kat0Jikus, kisebbségtlL evaagélikus voei.

emesség hT da tá ma Ikott8k

Kizgrólag paraszti csonka łórsadalmat ałkottak.

B A o›inśnok Erd4tyben (a S ćkelyfbld kivetełóvel), a Kelet- Alfbldnn ćs a B&n6tban
óltek

Csonka%rwdamgta1kotmk.

udvar mind Ietelepítésükke1, mind ülddsésitLke1 kísérTetezett, mérsékelt

sikerrel. A t0r0k 1iúzése utan ‹i‹imct és jiddis nyclvü zsidók tclcplJltck
Magyarorsxàgra, akik fólcg a kiskercskcdelembe kapcsolódtak be.
 ł) credmćn
szăgon a reodi dualizmus, a törõk kiüzêsêvel az udvar javàra elbillent erö 'iszonyok
újra c súlyba kcrttl
Lćtrej0tt viszont az állandô birodalmi hadsereg, ameìy mellett az e1avuIt ncmesi
fe11• 1es dómentesseg £enntartãss miatt maradt

grehajtú
Magyarorszá got, a gyakorlatban viszont alà voltak rendelve a megfelelö udvari (bi-
rodalmi) knek

A pćnz.ügyi i zgatásnak L8I0c szsrvci vultak: az Ud•ari Kamar8nak alârendelt

agyar

A felsôłébìãt a nădor vezette, és a f6nemessćg, a katolikus (majd az urtodoz)

föpapsâg čs fôi no jclenheft êl

tá ssal is ellżttâ k, azaz megszabtà k, hogy o kö vetnek hogyan kell szøvaznia a király
evelêbcn lö łt témú kban

iJżenetvâltăs a mcgcgyezésig tartoft. E1kor a kčt tãbla £eliratban fordult a kirăly-

g ülčs vege itctt¢ nnyê emelt¢
, vagy
Az orszêggyGlês legfontosabb jogköre az adók és az újonc1éNzîim (az 1lIandó
rcgbc t›eso katonák zâme) lt.
 biléskodtak.
M A ma arorszégihuz haso‹iIó rendí intczmények múk0dtek Horràtorszàgban ús
Ezdélybe

Erd€ly külön refifii fillam volt, önâllö omrâggyiil£ssel 6s kormdnyz6val.

A fiatâr6rvld£k af Udvari Haditanacs irinyirisa alatt âll1.

M Mérls Terdzia ( I 74W0) tronra lépését a Pragmatlca Sanctio biztositotta:

‹O e neta r0kós0dest (I li x rol›na It i

G Uralkoóàsàaak clsó Fclcbcn (1?65-ig) cgyt\ttmiik0dOtt a rendekkel, utàna azonban

ndelet úton k tt, ezért kàs felvilégosult lista uralkodónak

fl Az 1754-es vtmrendelet kettó s vémrendszen hozott lètre:

A birodalom kíllsó và mhatà ra merkantilista inó don 6sztò n0zic a birodalmon be-

ar nemcsstg jö
mentességét (a t0bbi tartomény nemesei ad6ztak).
■ Az 1767-es tlrb4rl rendetel a jobbägy-ldldesuri visroityt szabélyozta:
Mive dunännil énite lés érdekében
 teni keÏl a jobbégyok fbldesúri
terheit. bun rõgzítette ingi
tcrhv1•

B t777-bcn 8óta ki a Ratțo E4ucatlonIs-I.

Ez volt az elsö áÏÏaini szabáłyozăs az ożtatăsügyben (kiterjedt a tßbbségben lëvö
házi sku1gkra

ninázi ia, egyetem

k¢zelet, a IanároL kćpcsítésët ês fizetësêt, i11etve a maximális tanu1ói
Iütszïimut. z.tõnözte Iëtogatśsf (h t ć
njà\ ëv kö70tt) fel

Felvlltgoiult abszołułista uralkodó volt: reformjai a modemizúiót szolt;álińk

lvilágox0ßfis ilemeheo, de k záróiag del uio
Célja a jó1 niükõdô, egysćges birodalom lëtrehozósa volt, ezërt minden helyi
au- iáł Iłenzctt lt te1intett Tel átosság (Czërt
g magá‹ mv királ
Türełmet1ensêge rendeletek õzónêt zúditotta a hivaloli apparătusra, amit az akkor
a véglchajtani, h
B A rendi elTcnãllăs ćs a kUłpolitikai Łudarcok (‹0r0k cllcni vcrcsćg, Beigium elvcsztč-
se) mialt rende1eteit halîila eÌött három kivétełêvel visszavonta.
B Az 178Ï -es türelmi rendclet az egyiL ćrvényben maradt rendeletc.
Vallégi Łdrelm' I h rd¢tett tă k ćs
gya1oro1haltś1 vałlásuka\, templomot, isLolà\ épithetlek.
Szabedon viselhettek allami hivatalf.
B Szintên nem vontg vixsza azt g rendeleteî, mcIy'bcn a videki papok es Iclkčszek j0ve-
delmêt !gészítette ki
muck foггása a feloszlatoa „feleslebes” (nm oktató és $yó gyító ) szcrzctesrendek
vagyona volt.
Ф A harmadik vissza nem vont rcndelete az 1785-ö s jobbú gyrendetct.
■ A modemizèciós srèndékéval egyeténò , a rendl kivallsàgokat lebontani akaró értel-
ie ltak jozcfinist4k

Az Oroszorsz¥g sró vvtségében inditutt t6ró k hgborù Ludarcba fulladt, az adó k

es lctszé cmclesc bbégy Iég¢detlerkcó eseficz czctctt

art a rend helyreallitúsa ócsére, JI. L ipótra maradt (I790—92). Az 179lÏ—91 -es orszAg-
gyïtJfisen helyreàliitottàk Magyarorszógon a rendí Lormgnyzàst (X. tdrvünycikk).
cyerósi t‹ek ragma an
 államok és

Părizs milliós rîagyvérossÅ vălt, melynek bërmunkãs és kispolgári t0mcgc bizto-

sitotta a forradalom tãrsadglmi Iămogatottsógát.
feì ilé ,oeodés es i elt edteL sčg é

B Franciao›szăg Eunipa legnépesebb orsză8a, ês legerõsebb katonai nagyhatalma

.és pć1daćrt‹ikü It

fl 1789-ben XV I. La]ot Francia kirăly 8sszehivta a rendi gyü lést (amely 175 éven ke-
ü lésezett)
Az eIs6 rend a kstoïłkus papsăgot, a mâsodik a nemességet, в her-adTk pcóig
ivãltsåg n t, tehút Igúrokat As
jelentetłe
Éppcn ezért fetmorùlt a k6vctclčs, hogy a łtarmadïk rendnek ugj/anannyi kčpvi-
leh' õ kettõ: k, é gyülé mêl szav.

m A harmadik i end kep\’iselõi (nćkăny hozzàjuk csatlakozon nemeasel és pappal)

alkotm6 yozó nernzetgyülés Ivãnìtottãk rnaguk .ł (1 .bdahăzi oskü)
 AmpokaTesp#xp0kO[efv8a1flhaóvAW(Ül«
Mivel az cgyhfiz ellenàllt o vilàgi slkotmúny bevezetésénet, a katolikus hívòk
küló tradalom ell rdult, ogy»nakkor f‹

0 Az 1†91-es alkotmú nnyal Franciaorszàgban litrej6tt az aIkotm£ayos monarchla.

fl A tò rvényhozò i tpyulis 1

A kiràlynak csa1 halasztó vétójoga vult: nem aLadàlyozhatta meg vógleg s t0wé-
ck hatél ba Ié@sét,

epp miniszter và llalta értilk a politikai felelòsséget).

fltggctl biró sàg tagjai à leszt
■ Kimondtà k a t6rvény elò tti egyenlòséget.
■ Biztositottàk a szabadsàgjogokat (vallàv, szólas- és sajtó szabadsàg).
fl Kimon k0xteh rvlselést

ló pontja az egyé
Mindcnki szabadon gondolhaf, hihct, ó rczhet bà rmit (lelkiismcrcti szabadsàg).
M ndenki t, de telle én fel lö ssiggel iertozik.
A szabad egyéneJs szabadon együ tt is mik6dhetnek (gyü lekezési és egyesü lesi
szabadsag).
■ A liberalizmus célja a fenti szabaö ägok biziositisa, ennek er4ekcbcn a hatalom
korlntozäsa és e11 .ö rzése
 egyenl
Alkotmán›'os ăllamot kell I/tмhozni: •ãIasztott törvényliozàssa1, felcl6s vč-g
hajtägsa1 é ell lgälfetással
gazdasńg
G A łłt›eralIzmus cpênk0zpoctú, •••.z indivióualista eszme.
B A 19. szêzaü elsõ fclčben forradalmi eszmënek s«tmitn11.

G A naciona\Tzmus a modern ncmzctcszmc ideológiăja, a kifcjczês is a srületni, ill

mzct ‹ ) szóból szàrmazik

B Kiinduiópontja az egyčneknél ma8asabb rendü ne-zrti közóss‹ig:

A nemzercł biologist mełaforãkkal (pl. test. csalãd) irták 1c, ‹ts valójában nm
kõzósség volt àlasztoft k6z0sség

Ičtrcho ása:

cgyenjoguséggal ërhetó el, de törekedni kell a kulturãlis egysëgesíiésére is.

ti teruiгtek itëü' I (pt Németorszá Ol

Ф A 19. szà zad ełsó felében szintćn forradalrni eszmének szù niilott, sö t tö rekvćsei Osz-
szcfooò dlak a llberallzmuséval: egyenjogù állampolgärok alkotmśnyos nemzetél-
ét akarták létreli szem szor sokneinzeti égü , tisiø

Ф A йonzervativizmus a francia forradalom ellenhatásakćnt j8tt létre, mert a forrada-

rror. ćrtëkek ztul$sa elrettentòe hatott

A mü1õdö dolgok mindig êrtékesebbek az ełgnndothatôknăl, răadâsul az elt¢lt idö

igвzolja a fe‹1néIIó dolgokat.
 A t6kéletes vilúgok megvalósitliatntlan utópiń k, ezért nincs is értelme a
gyökeres v$ltoràsoknak.

pcdig
fl A k0nrervatlvłzmus cèlja a fennállò helyzet megòrzcsc:
A 1' gfontosabb łkertilése széiybe

1ödõ rendszere1 hibásnak bizon It eìemeit àl1andóan javitani 1eìl.

läató br dual

B A konzervativfzmus črtelemszeń ien furradalomellenes, вzérł a 9. Sz 76d elsö felt-

jibe lizm Ona llenFci

ß A llberalizmus ës a naclonalizmus m$r az 1810-20-as évekbcn t0bb forгadalmi

vagy ftlggeilenségi megmozdulashoz vcztictt:
Ekkor váltak fiiggetlen kö ztú rsasígokkż

lensègéi G6rö gorszä

ß l830•ban sikeres forradalom tart ki Franciaorszfigban.
Ennek h .dsźra fìiggetl áll tt Bel lszakad

A dinasztió k vezetésével nemzetú llamok alakultak {Némctorszég, Olaszor-

zág) ltak mzetéllamo. (Ausztria-Ma

Ф A szocializmus elnevezése a tărsas, ill. társadalom (societas) szavakbó l szărinazik,

ez. az idcoló gia az igszsźgœ tărsadalom megtвmmtését tfizi ki c*lul.
 ëtre, g (pro )p
G Kiindulôponțja a L6zõssćgi csolekvćs magasabb mndús6gc az egyéni tettc1hcz k
pest
A verseny nem mindig hat ôsztönzõeri, sõt eredendõen igazságtalan, hiszen
mek nêlkîil .et ö‹óksć juialmazza, é

kölcsöscbb ćs hatékonyabb.
szocializm é1

nil
torn k6zôs luìajdonába 1eII 1erü1niük.
A fen ie lósitâs ćrd kčbc

ß A szoclallzmui fon«da1mi esrmв volt a 19. száradban. A liberalizmussal kö zõ s volt

a szahadsägjogotért folytøtoti kílzdełem, de szembeállitoiiø vele a
magántulajdonr‹il àllamrò l i1 tt tilfi lonalizm al k zdettö l
fi ben $111

A hagyomă nyos eszmèt ãialakulăsa

Ф Az 1848—49-es forradalmakkal a jogi egyenlö ség is a szabad verseny mcgvaló -
sult Nyujșat-Curópăban. Az alkotmányo9sńg a szãzad másodiL felêben egyre tobb
ott lćtrc, nilesedett iò) cgalakзltak etśll

s6g, szabad versen}’), igy megszünt forradalmi ¢szme I¢nni. A Ïlb-erêllsok s%mára
e1vô Âìla tette az új probìêmât
G A konzervativlżmas egyre inkàbb átvette a klassziLus Jiberalizmus pozíciôját:
a Гenn\8rtandó rand most már вz ałt‹otmênșos nemzełállamoł jelcnf¢tte. U anak-
zocialisŁa fì om elkerLlčs črdekčben 'nzerva tika
B A nacionaììzmus a nerrizełállaiziok IéŁrejõltéve1 szintén elveszítette forradalmi jel-
legét, söt àllam£enntartô idcolóyi‹tvá viii. Megerõsödtck az eröszakos. g
klsebhsége- feet clnyomô, nagyhataimi szerepre t6rö văltozaæi.

m A forrada1mi szocialümus klasszikus irányrata a marxi/mrs:

K idolgnzója Karl Marx ćs Friednch Engels. elsö ósszcgzêse az 1848-as łtommu-
nista Kiàltvány.
A marxizmus sz¢rint 8 t0rlćnclcm az osztălyfiarcok t0rtčnelc: a tulajdonasok čs az
elnyomott \ułajdonnčlküliek Darca folyik (rabszolgatartók ús rabszoJgék,
fbldbir- toLoso1 és jobbżgșok, c6kések ós prolelărok).
Az. ufolsó oszúilyh8tc a Proletérok gyñzelmčvel fog zárulni: átineneti eröszak
(pzofetărüiktatńra) segítségêvel megszünteti1 a magńntulajdont, és igy
megwa- Iósulhat az u 'cnl6sćb táisadalma, a konimunlamus.
B A 19. sràzed u1oIsó łtarmadában azonhan a szabadcãgjogok megszilàntulásàval ês
a vélaszłójog kiszêlesedéséve1 1étrejött«L a parlamsnti kJpviselcttel is r¢ndeiLczõ
munkăspãrtok:
Ez a jelenség a marxîzmus felülvizsgńìatăt eredmênyezte, ezt az irányzatot nevez-
zük revizionizmusnA tBem8tcin).
A revizi0nistÅk szerint nincs szüksčg ferradalo-ra es proletérdiktatúrÂra,
a szocializnius megvalôsítható a parTamenti tõbbség mcgszгrzésêvül is. A tübb-
părtrendszer tełtát fenntaxkatô.
Nincs szü1s‹ig a magéntul8jdon fejes meg8züntet'wêrc sem. csak вz âllami țułgj-
don crõsi‹čsčrc (vcgy¢s gвzdasăg).
B Nyugat-Eurôpa mun1áspàrtjai progremj‹i1ban marxislák maradtak, de poliïikáju1 rc-
izionisui ’off. Ezt вz éllëspotitot ccntrixmusnak is ncvez.ik. A dem0krattkus keretek
k0z6tt mûkõdõ szociaìista inozgalom neve a szociáldemokrścia.

Radikâlis irúnyzatok
B Uroszorsz6gban a munLásmozgalom bc volt îiltva, ezért azuin fomtdalmi maradt:
Părtkongresszusaikat k0lfdld0n tgt tolúik, igy mm volt valôs ka|›csotat a \’ezetñ-
sćg es a munkAeok k6zõt\.
A 1ongæsszuson többsćgef szerzett radikâlis irãnyzat ncvc a bolseчłk (.,‹0bbsč-
gi"), mlg вz alulmaradt mérsčkeltč a mensevik („kisebbsëgi“).
ß A bo1sвs'ikok vezetöje Lenin volt:
Lenin módusította Marx clképz¢lêsčt: a forradalorn ncm a Icgfcjlettebb, hancm
a Icgfej leflcnebb kapfcallsła ore ágban fog kit0mi, •••• Oroszo szăgban.
A boJsevikohnak nem kell megvámiu1, mig a munkésoh n tårsada1om
többsëgét adjá1, is amíg 6L maguL a munkšsok tõbbsćgét 1épviselik. A
forradalmał az igвzság birtokãban Ićvö kiscbbsćg is megvivhatja (ćJcsapat).
 Elsõ lépésként tá mogatni kell a polgá ri forradalmat, majd ezt kell továbbalaki
proletárforradalommá: ez a pemnnens forradalom elmélete.
lterjedt gy forradalm tz0clallsta irán'
Legjelesebb képviseló je Bakunyin volt:
5zerintc az állam az emberi szabad&g gátj«, ezJu el kell puwtitani.
’ Helyébe Onkormfinyzó kisk0z0ssigeket kell Iú trehozni, ahol a termelés is k
i alapon iõrténik.
J\4ivel az allamhatalmat forradslmi ú ton sem lchei megszerezni. mert 8z altt
nyo! d, ezéc !ll h i el1 merényl' tekkel

G A 19. század másodit felére az cg¡yhézali (és kü lô nó sen a katolikus egyhú z) hagy
ci ngtll

Kimond\a, hogy o krisztusi szeretet a1apján a termelés hasznén a t6hê9nek

ês na II oszt zkodn

Kezdeményezis6re az egyhézhoz 1ót6dó szekszewezecek és pártok alakuluik,

litikai iràn' tot nevezztík kerevzt5n liz

A sz6vetsêgi rendseerek kialakulása

egység cel lyzet megõ rzé
colt. Lnn¢k árd¢kében hozta léfre 7873-baa a hà‹om csãszár szó vetscgét: a Német-
Oszt ék—Ma roszo tõ rtén dinasztiétn
 ni a F6ldk6zi-tengerre valö kijutäst birtositö tengezszorosokal (Boszporusz, Dar-
danclläk), illvtvc befolyêsi övczetêt têgitandö têmogang g Baik6n jobbêra szlä '
ës ortodox nëpeinek önältösägi t6rekvêsit.
Erre aI1aImat teremtett a bolgar ffilLelés: Uroszorszêg bcav8tkozésgval a
t0rök0k vcws£gef s/en'’edt¢k, cs b¢lcgyczlek Nagy-Rulgäria lü‹rcftorëséba (san
stefanoi bike).
Az 1878 as berlifli kongresszuson azoninn Németorszäg al Osztr£k-
Mugyur Monarchlßt timogatva megakadälyozta Oroszorsz$g tiilzott
térnyerését: még- stm jö hetett létre Nagy-Bulgéria, s6t az orosz témyerés
vllensulyozéséra u Oszi- rék-Magyar Monarchie incgsz;illha1ta Betznla-
fiercegovinä t.
A szö vetségesei kö z6tt välasztésra kényszeriilt Ntmetorszég 1 b79-ben az Oizt-
rék-Magyar ivlonarchiéval kö t0tt katonai védclmi egyczményt: orosr. ill.
frau- cta tämadas cilenébeu igértek kö lcsö nos vcdelmet cgyiiiésnak (kettö s
szö velség). 1882—ben Olaszorszä g csatlakozä sä val hnrmas szö vetséggé %vü lt az
egyezmény. Olaszors ég clsôsorban a franciákkal Lolytatott eszak-afrikai
gyarrnati vcrsctigcsc miatt kereste NémefozszAg védelmêt.
G ll. Vllmos trôn‹a Iépúsévcl és Bismarck mm<sztésévu1 a szãzadfordulón
a¿‹csszi- vebbe vàlt a nemet k0lpolilika: naj\yszabãsú flonafejlcsztes k¢zdôdõtt ús
a gyarmatr›- sítàsba is bekapcsolódtak.
1893-ban ennek hatâsãra Franciaorsz g vs Oroszorszgg k0tõtt l‹atonai v‹idclmi
egyezmênyt egy vsetle$es nêmet vagy cs‹f›ák- matar uimadás esetcre. Est mcg-
elõzte a pnlilikai ellenteteken (demokratizélô4ô k0ztàl•sasàg es abszolúl
monor- chia el1entéte) átlêpõ gazdasági együttmúLódüs: a fmncia take
nagyaÚnyú bcá- ramlàs8 Oroszorszãgba.
Miulãn Franciaorszãg engedett Nagy-Britanniának a gyarmati konfliktusokban
(pt. a £ashodai incidens soren Iemondo\f a üflus v6lpê‹óI Nas-Britsnnia
javé- ra), 1904-bcn nemctcllcnes barãfsãgt <gyezmcnyt k0t0ttek, az entente
cordialc-t (szivdlyes megegyezús), amely véglegesen elhatàroltB gy8FTBti
igényci1et.
1905-ben az n1s6 marukkói va1sàg id¢jcn ezéi1Nas-Britannia már Fra‹1ciaorszé-
got támogafu› fiémetorsxég ellcneben (Marokkô fr8ncta gyarmat lctt).
Az 1904-03-6s orosz—japàn háboriiban Oroszorszãg csúfos vereséget szenvedett,
T már nem túnt fenyeget isnek Nagy-Brit8nnia árziai gy8rmat8ira.
Francia kõzvetitósrc igy 1907-ben brit—orosz barãtsãgi cgyezinênyt is aláirtak.
Ez szintén cs‹ipan bnr/itsági egyezmény voll a gyarmati igênyek elhatarolâsãra.
EzzuI lctmjõlt a harmes »ntani.
is cllcntre
■ A 20. szå hix'ate1osan
zad elej‹inek is tcNletö
konfiikiusai hcserö
tovibb csetoll« Bonnie-Hercegovtnåt.
silett‹ik a kö r szö vetsegi rendszert.
1911 -ben aazmisodik
1908-han marokktii vå
Osztrlk—Magyar lsä gban isinet
Monarchia nämetNtmeterszö g kerilit
tåmogatåssal fi szembe Frai-
orosz tiltako-
1 ö agy- va1.
G Az lparl forradalom 1780 kô rü l Nagy-Britanniábó l indult techiioló giai váttás,
mely- nek soràn kialakult a gépcsilett t0mcgtsrmelcs. a manufaktórából
kialakult a gyár (gépesített ü zem). 1850 kõ rtil elsõ hulláina lezárult, az ezt k0vetó
idõ uakot sxokss m£sodik ipsri forradslomnsk (vagy az ipsrl forradalom
mtsodik huliamâ nak)

€6ké& gyomi
ú j m0vclcsi mó dok. a 'eMsforgó, az islá1ló zô állatt8rlás és a trãgyázãs
elterjedó sêl. in' ek eredménye ¿T Vcs bõ vttlt,
hetô '‹i

!g egyre
6 Tovfibb javulínk az olcsó vizi szàllítàs lehetò ségei a lengeri liajó zàs 1ejl%isével,
illetve a hajó zhaió csatomak cpitésével.
■ A fiítò - és épilò onyagként hasznú lt fa kiterinelésèvcl (e4ò irtàs) Nagy-Britannia-
rtkényszeriiltek felszín kò zel kò szó ntelepck fi lhasznàlàsara.

Ae efs6 ipari forradalom ki bontakozása

■ Az ipari forradalom a tcxtiliparb8n (k0nny\iiyar) bonlakozott ki:
A te tilipar lcsó .got (gy pjút, jd nkàbb
az USA-ból importálf gyapotból Lészütt pamutot) dolgozoh let; kêpzetlen, ezért
unkacrõt nyelt; kêl befektecês 1l szüksú
 aa„fi ny" Arksvri ghajtá
sù foû ó t,ëpet, végü l Crompton megalkotta az „ö szvir Jenny"-t. Az olcsó bhá
vżIt onżl toszt0 :õ leg «szô vćs g itëséie

.gul,
kat) az óLor óui ismcrt volt, a problćmát 8z ala¢sony haté1onysàg (ês emiatt az
óriśsi fîitô gény) čs !čl \ętte

tôanyag is rsndelkezćsre ãllt, igy itt kisêrlutczteL e1ószôr gözgépekke1.

Az áttörést a hatêkony gözgép megčpitčsc jelcnt¢ttc, ami James Watt ncvêhcz fîiz6-
dik ( 1769).
Az ù j k me
Fulton készitette c1 az elsö gö zhajò t (1807). A gõ zbajó k azonbøn csak a 19. sztzed
égére szorltották Hi lás kat tengerekr6l, 1 kezdeiben ltak j
iõ sen gyorsabbak, viszont nagy t6megíl szenet kelleit szållítaniuk. A g6zhajó tehät
bõ víiette, ëe ncm fortadalmasitotta e mcglćv'ö , oicsò tвngeri szJllítást. {A folyami
hajózásban t hвmar elteredt.
Fonadalmi ù jdonság volt azonban 1825-ben Stephenson gòmozdonya.
A vasi1 is, mls talalmanyokhoz. hesonló an, tö bb létвxß technikø kombinéciójäból
szü letett: épet és bänyászøthan hasznżlt s ó lliket egyesitetic

olcsó szărazfbT4i szâllităsâł. EzzcI új piacokat, tcrmclčsi lchctõsc8ckct čs munkв-

eröt kapc It be viîégL' delembc

A 19. szãznd ulo1só kannadăban az ipari forradalom măsodik hulláina bontakozott

ki: Centnima Nag-Britanniából az Egyesülc ÃJlamokba és Nżmetorszégbx helye-
zöd6tt àr dc b¢kapcsolia az iparosltásba egósz Európát ês Latin-Amcrikãt.
 Húzôśgazata kezdotfól fog›'a a nehć ipar vull, szembsn az c1s6 ipari furrad
mmal, ah tit text grãgì¢e ¢nt
:gyipar.
Az új uilâlmănyokat már nem tlgyes mcs‹crcmb¢rck kćszitettćk, henem a fud
mîinyl on t”ejlõdé :be (kutatôintčzetek, gyetemek)
A befektetêsek növeLedësévvl tökckonrwni›áció inõult meg (óriăsvá1ìalatok, m
lizéció stb

G Otto eS Uaimler f I‹aIá lăL a robbanômoiort:

termék a Ford T-modellje volt.

L»hetü vë vált a repü les, de egyвl6re nem volt vilżgos, hogy a ligliajò (Zeppelin)
vagy a repû líigép IWright fiverek) lesz-c a jö vö ù tja.
A robbanó motoroknak ü zemanyagra volt szllksigû k, ezèrt fellendû łt a kõolajbè-
yżuat, ćpü ll

’. Edison fćltalălt8 a sz6nszá1as villanyizzót, ami formdalmasilottaa világitâst. Egy—

,ô‹t Jćk ask I ’élãsá al Másr*szt

Ø A Icggyakoribb véllalcłi lõmln inâr eddig is a nćszvčnytśrsaség ›’oIt:

'észvény' ket Ichct¢tt, p r6zsd 1\.
B A sállaìałoknak gyakmn volt szüksêgGk hitclre, a bankok fó ügyfełei ôk lettek.
Ezå1taI óss on kł6ke Iútrejött finśnctük

ncknek {tóbb iparăgban›.

 Ha vnll versenytãrsuk, akkor megegyeztek a piac Felnsztãsában vagy az ózban, igv
Lertilve el az egymássaJ való versengest. Ezl nn'ezzüL LarteJJnek.
gy vãllalat gy vall tcsor rt kijlál t¢rmckef
liumról beszélünL. A monopólium a fo asztók szãmára káros, mivei a versem
¢j tcst és kên t az á‹ak csõLkentésex E*rt

ênyek)
■ Mcgj¢|cnt g t6keklvitel: gyakra 1 tõbb profitot tewml\ a frissen modcrnizãlódô
kb .tokon tett befektetGe
 âkozãsa

. A jobbźgyrendszer ellenkezett a libcrølizmus (jogegyenlóség) és a naeionaliz-

(nemzetl sig)

veztêk érdekegyesiłčsnek. A megoldãst sîlrgette a koleralăzadăs eIrc\fentö

pćldája. Az. 1832-36-os oгs úlés czćri flog ’Ok’
’êltsê latãl

szabad 1esz és Ie1ke tulajdonosàvś vśIi+ , •*8pedig úgy, hogy a megvśltăsi õsz-
állam fi III rviselést

1844-ben a magyar állBmnșelv 1ett: az orзzéggyãlčs, a kormányszê1eL čs a văr-

’ék, közép- ćs fi öoktaúis 6kodütt

do*'émok (Koaguth) lennének-e a megfelelö bbek.

■ X0ssufh Lajos Szfchenyire hivatkuzolt, de való jában erô s¢n hatott rá
Wesseléa¿i Mikl6 Szá cheoyiénél rad isabb p

■ Az snkGntes 6r8kvéltség kudarcãt lãtva a kdtelczó 6rbkvéltságol t6vetelle, ãllami

áltás , v. amint ktlzi erv léis

Szabadulasa utá n srrrkesr.1õ je lctt a Pesli Hirlapnak, amit a refermek szi›csOvévé

Metterni' ã sá ra ltá volítottá k

Széchenyi ú s Kossizth vitãja

Széchen1'i a kormányszekelcen (NeJytartótanêcs) ês az orezéggyiiJéeen

ketesz- tül akarta aIósít‹ani 'rmjait. th rszég ülê

Széchenyi cl6sz0r a gazdasági ref0rmokst akaria beveze\ni, amik aztãn a Iãrsa-

ma átalakítotüi1 témen t‹hez csaL ó íilt
 jolgárosodäs kcrxİeteí ćsltibpnta sa

Attó l Parrott, hogy ez vagy łÒ rradalomlioz vezet, vagy az udvar leú l litja a

refor- De elszigetelõ d0n, az ellenzëk vezetõ je ekkor már egyêrteÏmû en

Kossuth lett.

A połitîLai iranyzвtok
G A reformok hпeît liberális ellenzéknek ‹ic czzù1:
Vezetfijük K0¥suth Lagos, valamint Batthy’Åny Lagos is Deék Ferenc volløk.
(Az 1832—3ó-os országgyúléзcn mčg Kólcsey Ferenc javasolta az 6rôkvéltsé-
got, de õ kćsöbb x isszavonuit.)
Program uk az érüekegyesitčs volt: a jobbâgyfelezabadités k0telczo 6rdkvăìt-
sággal, ezzxI a nemzeneremtés.
1547-ben părttă ałgkultak, łčtre ôtt az Fllenzčki K0r. Az Ellenzëki Nyilatkozзtban
összegezték programju1at: közŁeherviself's, kôtelez6 örbkváltság, jogegyenlô-
sćg, nćpLépvlselet, srзbad Ibldtulsj‹Ìoc, 8l1otmánş’ossêg Ma aroîszăgnak ús
Ausztriának is.
G Az el1enzék egg szûk, de nagyon kêpzett csoportját a1kottăt‹ a centraìistéh:
Veze‹ñjük E0W0¥ ãózsef čs Twfort Ágoston voltak, I¢ossurh mcncsztćs« utãn az
ö kezükbe kerül\ a Pesti Hir1ap.
Elkćp clčsük franci8 mintâra az crósen k0zpontositoff, polgêri âłlam volt, míg
a liberálisok zõine angol rnintára az crõs Onkormányzałokat témogarła. (Vitajuk
a s•8rmegyék kapc sin bonuikoz.ott ii.)
Nem a1a1itottak ónátló p8rłot, Kossuthot tàmogatták.
m A konzervsłivok (kezdetben: fontolva haladôk) ôvtak a reformok me undolatlan
k6vetkezményeitöl:
Vczut6jü1 DessewlTy A‹irél volt. Vć1eménye szerint a mvgbundulatlan zeform-
igčrctek okoznak Forradglmi hangulatut, amil 8ztân зz igergctúk sum kč s k
mér fêLen tartani.
Támogatták az 0r0kx’áItsêgoc, dc a k6telez6re nerc láttak fedezetet.
Tàm0galtâk a magyar éÏlamnvelvet is.
lõ46-ban łtoztãk lêtre a Konzervativ Pártot, mely a lassú zeformok, a birodalini
cgysóg fenntartãsa és az чralkodó› al való e ütlmúk6dés lalaján éllt.
B Az 1840-es évekhen ąłłtt le\re a Ftatat Magyamrszăg elnevezësû csoport-
Tagjai fiatal ćrtelmisčgiek, mû›’észek voitak: Pet6fi Séndor. JôLai Môr, Vasvśri
Pál stb.
Jobbégyfelszabadìtést a nemesség kărpótlêsa nélkül. êltalànos vălasztójogoŁ čs
azormali niagyarositźst kövate1te1.
Országgyülésl 1ép› iseleuJk ncrn volt. de Kossułhtal k8pcsolatot tarfottak.
 ó siségef e
teherviselést, de tovàbbi reformokra nem volt kilàtàs.
A franc dal hirè lh ú j jav Jjt
zat alapjàn (k6tclez6 6rbkvàttslg, jogegyenlò ség, nèpképviselct, szabad íó ldfulaj
don, ell‹otmènyosség Magyarorszàgnak cs Aoszttiénak is).
1848 13-àn ktt6rt béc i fi dai m, M
R 1848. mú rcius 15-én kitiirt a pesti forradalom:
A Fiotel Magyorotszég tagjai. az. ú n. mérclusl lí)ak tPei6fl. Jòkai sib.) a Pil-
éhàzban gytll keztek, jd lenni ïjú ség' 't Osuegyü jtv
ayomdà jàban kinyomtattàJ a „Tizenkét pont"-ot és a „Nemzeti dal”-t.
DEI emzeti Mlizt Vårosliåzgm, ijd lytsrt0lan
nultak, kik€nyszcritve a formdalom elismeresit (es az egyetlen politikai fogoly,
Taoc y sxabadon ditt Sziuhåz „Bank han”

lensó
tàsàt. a magyar hader6 hazarendelésct, »emzetl bank alaplttsét és ar Erdéllyel
.lti síllést.

koalició s komtanyt à ïlított ossze:

Lcgi0bb ta llenïek ltb
Az ápriiisi tar«nye
Ax ttj kornåny legsilpö sebb feladata az e11e»zö ki k6vetelcsek tö rvinybe foglalå-
sa volt, amit az orszåggyillGs elfogadott, majd äprilis 11-4n a kiräly is
szentesitett. Ezukkel az åpril$si tö rvtnyekkel szilletett mm a polgåri,
alkotmånyos Ma¡;yaroi-

A végrehajtó hatalom az uralkodô áTtal kinevezett, ám az orezéggyftJésock feJel6s

kormény kezébu 1erüIf.
Az uralkodó rcndclkezcsci csak ininisxfcrt eltcnjcgyzess¢l voltak ervónycsct‹.
A t6zvdnyhozás szeme a kétkamarãs orezéggytiJée:
Az orszãgg¿óIési ciklus hârom cves le\t. de minden ó›’ben colt ttlés.
Az orezéggyiiJéet nem lehetett Fcloszlatni a k6ltségvetés es a zãrszámadâs etfo-
gadása cl6tt.
A vêlasst4jog népképvl¥e\etl lett: vagyoni-jt\vcdclmi, illctvc mítveitségi cenzushos
Lótólték.
Maparo‹szãg ês Eréély e esült, Lõzós országg¿úI€ssel és kormánnyal.
Kimon4tãk az arãnyos k08tehervJselásr.
Kimondtãk a jobbágy'fetszabadIfást elhalasztott âllami Icãrpótlâssal:
K6teier6vó icttê1 a kõzõs terúlctck (erdó, lugcl6) £e1osztását.
A majorség a fbldesür birtokàban maradt, akkor is, I a azon zeellérek béreltek
parcellákat.
A}obb6 felszabadftés kedvezõ 'ol‹. A szôkcbb Magyarország fcrtlletsn azon-
ns1 vegrs is hajfottãk, igy itt a parasztsãg témogatts a kumányt 1ós6bb, a
szaba‹t- ságl›azc sorãn is.
Erdêl\ben azonban a végrchajtàs Lese\I (az unió 1imondása ellenére nem volt
meg a magyar kormâny fcnnltatóséga glatt), }4orv6tonr8gban 8 helyi ha‹ôsâ-
gok hajtották vógre, a Hatãrôrvidéken pedig eleve nem volt jobbá ég, ezéü
e eknek a lerúlctcknek a nem magyar nyelvú pa‹asztsága szembefonJuit a
magyar fortadatommai.
E1tõr6Ilé1 a tizcdef.
K imondtâk a sa}tószabadségot.
Az êprltiei t0rvények nem kerdôjelcztek mcg a birodain i egysúget:
Elismertêk a had- ês LülTigyet k0zõsnek, de nem gondoskodtaL kózõs intézmény-
rendszcAl (pl. L6zõs ttadserog).
A pénz- Os \’âmttgyct nem ‹ckint¢tték k0z0snek, dc megcgyezósr¢ t0roke4lek.
A nemzetiségelcne1 jogegyenTôsêget kiná1t, de autonómiát nem (kivéve l4orvêtor-

Emiatt 6sszekapcsolódoii az ud›'ar tõrekvése a bir0dalmi egysêg megórzêsére

a nemzetiségek autonômiaigênyivel.
 Vajdasagot ttk, és
fíorvfitorszóg a Magyarorszàggal való egyenrangúsàgot kóvetelte.
Az udvar 8z európai foaadalmak kifulladàsat kihasznèlva kóvemlte az ònàlló
liad és pènztí feiadàsai

Orszàgos Honvcdelini Bizonmányt.

EltiirõltéJs a rnajors4gi líildeket bérlõ zselléreh adóját (sznlõdézsma), biztositan-
t$sát

Ok‹óbcr 6-an újabb forradalom f0rt ki Bécsben, czt azonban Wlndlschgrk¢t csa
pata i leverték, majd a késón beavatkosó Mógàl is visszaszorilottak (s

zsefct ü Itctte a lrónm (t84W1916). Magyarorszãg nem ismerte el a trónváltãsl.

■ Windischgr8tz csapetai ‹émedàst inditott8k fvfagy8rorszag ellen, a vi• '••vonuló ma-
rok élére K' lli Móga feel ett Gd ;ei Artùrt ezte k

Fgy ideig csak a Szckclyfbld0n folytaiôdoti az clI

¢nâIIás. K I veteránt, Bem ãózsefi t küldte Erd

■ 1849 elejere a magyar eróket a Tisza vonaJàhoz 0sszpontositottat‹:

Górgei serege àttorte a Branyisz1ói-hégòt Vs leereszkeden az Alfóldre.
A szerb fi fis s¢ utén eszakra ltak D ch Jén
ka G
■ I b49. fobru4r 2ó—27-én az osszevont seregek é1ere kinevezett fóvezér, Dembins-
ki Henrik 'ercsègct se.envedett WTndlschgrkczt6l. Kossuch a tisztikar nyomàsàra
kénytelen vclt C'0zgeit kinevezni Dembinski heJyebe.
■ A fuvaszi hadjérut célja a csàszùri erók be1eritése volt, az àtkazoló hadmiìveletek
 Elsö szakaszában a TisrÂtól a Dunáig üztč1 vissza a császãriaLal (pt. isaszegi
csata, êprilis 6.)
Második szakaszăban a Dunántúl is felszabaduìt.
A csîîszãriak kiüzés+ utár a Iionvédsereg megostromolta ćs mÅjus it-én x irsza-
vette BudéŁ.

A Fü ggetlensëgi f4yilatkezst tx a numzetiségi tor vény

Ф Ferenc Jó zsef 1849 márciusában adta ki az olmiltzi alkotmźnyt, ami Magyarorszá-
got a htroóatom egyik korlâtozoк aułon6mléJé tartományâvá nyilvânitotui,
A tõn'ényhozást kQI-, had-, pénz- čs gazdasâgi ügyekben egy felàllitandó birodal-
mi gyulčs, míg a bet-, igazsăg- ôs oktatásû bcn a artornanyi gy£ilósck (pl. a ma-
gyвozszéggyálés) vêgeztčk volna.
A vêgrehajtó halalmat gedig a csãsrár állal 1incvezctt, nem fe1vIôs 1ormény gya-
korolta vołna.
B Az o1mützi alkotmányra válaszuł az orszâggyûlês 1849. éprilis !4-én kiadra a Füg-
getłenségi Nyllałkożatot:
K imondlãk a Habsbгrgok trónfoszrãşăt, čs ezzcl cgyt1ll Magyarnrszàg
fłtggctlen- sëgćt a birodaìomtól.
I¢oşsułh czzcl cgyb¢n e mcgegyc:rčs l¢hefõsčg‹it ak8rta clvagni, kćnyszcril c
a magyar politikusoLal a szabadságharc tovăbbvitelëre.
Az államforma kć«lése ‹iyitтa maradt (kirãlysàg may k6ztêrsasãg): Kossuthot
kormănyzó eln0kkë nyilvănitották, ô pedig Szemere Bertalant nevezte ki
minisz- tero1nö1neL.
Nagyhatalmi támogatăst is r¢méltck, dc Nagy-Britannia čs Franciaorszăg вz crö-
egyensúly flelborităsătôl tartva nem akarta meggyengiteni a Habsburg Birodal—
mat.
B A nemzctisêgi vczetõkc‹ is clkcseritettę az olin0tzi aJketmăny, kijôzani‹oita a ina-
gyar Latonai siLer ês megegyezêsre buzditotta a forradałmi emigréció. EnneL ered-
mcnye Ictt a fegyvcrsz0nct és a nemzełlségi c0rvénș (hatãrozet), ami az alábbi pon-
tokban kedvezett volna g nemzetisêgeknek:
Az ozssãgos szerve1 (orszăggyülżs, 1ormàny) nye1ve a magyar niarad.
A vármegyék a ncmzetisćgek ny¢l•én is múk6dhetnck.
A k6zsćgek a helyi tõbbsćg nyelvčn múkóctnek.
Az igazságszolgåltatás anyanyelven tòrténik.
Az. okuităs čs вz egyhAr nyclvćt az adott kńî6ssćg haúi»zzл mcg.
megkêsett, hiszen Ferenc J6zsef l. Miklós orosz cártól kêrt
segitséget.
 patokat
Ф Utó bbi elkëpzelës gyözö tt, pedig ez lehetetlenné tette a császśri és orosz eró k e

gyors benyo
dćken keresziü l. Ezzel idõ t veszített, Dembinski pedig nem vźrta be Szepednél.
Demb sattt állalt H ij c zari fb incl Te rnél

Temeivfirrs, åtvette a fiivezérsiget, de megsebes0lt,

egyetl' liarcképes 'g Gö rgeiè volt
Koisuth lemondott, és Gö rgelre rohäzta a zljhatalmat, majd emlgrń lt.
Gö î 1849 13 żn Vilå é1 leiette

bвl6le {vidini lovél).

'crвsćgel giorlas
Haynau oktòber 6-én kivégeztełett Aradon tizerihärom honvéd täbomokot, Pes-
ten ped titi

Haynauł nemzefkö zi nyomésra 18Sû -bcn menesxfettêk, de 1851 -b¢n 8z olmtitzi

lkotmányt Ezzel ìêtre ön

ßach-korszaknak nevezzük (miniszterelnököt Ferene 4ñzset nem nevezett ki).

t veze k be:
 êgedett
A k6zpótlãs clhú zó dott, mcgnchezirvc czzeT a nemesség kczó bcn maradt birtok
lt orség) modernizâc

fl A gazdasàgi fellendillés azonban tolytató dott: segitette a belsò vàmok elt6rlésével

l6treh aodal t6kebcàramlàs, ù tépité t6tés

leg t0lõ n orszégkênl Erdély) alkoiliatná a Dunal Konfõ derficiíít, melynek tag-
allamai belil õ nàllõ ak lennén k, de had kü lü ket kõ zô téznék
tel gú ság alapjá n
A terv nem szãmolt a kü lpolitikai realit$sokkal: Nagy-Brilannia a fennàlló hely-
tet véd én Birotlal asma zkedett

tová bbra is sokoemzetis+gil orszgg maradt vulna, jú llefict a kisebbs gek vezetõ i
ton6 lét kõ v Itck rabadsã. are a

B A Deêk Fei enc ›'czette pesszf›' eJJenéJJâe ttivei nem mú k0dtck e Utt a
kormânnyal: nem válla1taL hivatalt, Libú jtak az adó fizetés alô l.
Kiinduló pontjuk az éprflisf t6rvények voluik. Deâk ugyanakLor szü ksogesnck
tartotla a birodalom fcnnmarad6sat, mart cz õ rizhetic meg a soknemzçtiségii Ma-
 A nagyhatalinak egy ikének sem volt céłja a Habsburg Birodalom széthul
pró b$lk zá sok kud

Az összehívoП magyar orszéggyúlés elutasította ezl a rendezést.

yr tasitás ó djáb Deák fcl ban,
nak eiismerve, niig Teleki Lá szló hetàrozatban atarta ezt megtenni. Dcék javasla-
ta yö zÜ tt.
idei g)
Femnc Jó zief belń tta, hobs a birodalom csat Magyarorsztg¡;al kiegyezve marad-

866-ban a Habsbuтgok Poroszorsaégt6l is v¢rcsćg t szenvcdtrk (I¢0nlggratz).

kisznrułva a némeŁ egy'sčgboì: a megegyezës kényszere tovább erösödôtł.
ß67 t ala lct‹e ött klegyezés

B A kicgyezčesel Iêtrejött a dualista á11am, az Osztrśk-ñtagyar Monarchia, me1ye\

kćf alŁotmányos monarchia, az Oszfrak Csãszărság ês a Magyar Kirălysăg ałkoto«.
B Helyreélll a inagyar alkotményosség az Âpritisi tôr\’ényekból 1iindulva:
Népkćp led úló Yâl s*tó) és felel6 kormã
 (p metek) sze
a nemzetisêgi kêrdés a dualizmus koräban

i te
a Wekerle Sénfior pénzllgyminisztersége alan aranyalapra helyezett korona volt.
A tik naby ris killfbldr6l irkorz gilt se u
A legt0bb nagvbank k0lfbldi ttiLés'el j0tt letre, mellettü k a
takarëkszö vetkezete tö tték a me täsok

A vasdté pitê st az ä Ïlani a kaniatbizlositïissal té mogatta: amennyiben a ›asuttérsa-

ö ü ekben lett a ti bcfcktctcft tak
az ällam kifizette
K6sdbb a vastittårsaså$ok felvåsårlåsival l€trthozu a Magyar Å llamvasutakat,
Barnes Gäbor miniszters4ge idejö n.
hidak cpü ltek, k cpitették um
azdasê
daségon belü l az iparosodês kö vetkezteben ut;yan csö Jskent, de Magyarorsztg még
 anyanye
Az alsószintií k0zigazgaiàs ós igazségszoigàllatàs a hclyi nyelvcken mük0dó
Az ó- és k6sé 'foLú tdrténhetett, h

dasàgi ügyeket. (llletve ezen kereszt0l volt l·iorvélorvzégnak beleszólàsa a dua-

llsta é11 ktiz4s u

Mivel a magyarlakta területeken hamarabb indult az ipari forradalorn, itt nau

bb It termeszc:es ncpességnòvekedés
 A ki\’àndorlók elsósorban a szegényebb nemzetiségi peremterületek lakói voltak,
mig a bnàndor1ók a maparokhoz asszlmilitlódc8k.
A vézosokban termész.etes asszimilécié folyt: a nemetck, zsidók es szlovakok
szamban valta1 ma

litikai nemzetként való elismerésiiket és ezzel terilleti autonó miét k6veteltek.

6 A gazdesagi fejl6déssel a nemzetisegi polgauà¡; és értelmiseg is erils0d6tt. de a va-
-jovedel iletvc nyflt tzav illé lt

Valam nt az erósõdo anyaország (Romênia, Szerbia) támogatásãt is êlveztck.

Kczd tben Magyarorsxágon belúli aMtonómlêt, a 20. sráz8d +lején nlár a
Monar- fria fõderal .ta êtalakitãsàl (' ú tart 1) kóvetelték, vêgül

tek Os ruszinok k0rében ckkor meg ncm jclcntkczctt Onállô moxga!

om. zsidósãg k, h Tlâsfel kezetnek szám tott

Népességrobbanàs zajlott a k6rü kben. és Galiciàbò l a kedvezò jogi és gazdasàgi

l‹ó tt bcvandorl lyt dò k ara ya ntivvkedcit
A gazdasàgi modernizàció soràn kü lón6sen sokan és sikeresen helyeztedtek el
lgàri (kores bank k) e értelniis i p

låri vcrvåd valt (rituålis gycrckgyilkouäggal v4doltak mcg hamisan zsidökat, de

a birösåg felmentette öket).
G A ciganysgg julcn1ete is feltiinöbbt vå1l:
Letszämuk ekkor mig alacsony volt. a nåpcss?grobhanas mm indult meg, d¢
a romåniai rabszolga-felszabaditäs utån ( l83S—*iG) a bevåndorlås növekedelt.
Megkczdödött a Iute1epcdés a falvxk peremén, dt mivel Loräbban num vo1tak j0b-
hêgyok, fbïdbirtokuk sein volt,
Az ipazosodés nialt a véndormestersêgekre egyre kevcsehh szttkség volt, megël-
hctmsüket e re in1äbb a ›’andur kis1eres1ede1em biztositotta.
■ A I\áborfil Lirobbantô szõvetsêgi rendszer a h6zponfi hataimah voltak: Nê
skip Oatrâk-Magyar Monarchla, T0r0k Blrodalom, Bulgária.
A fay 1882 ben k6tõn hã szóvefség Németorszãg

A T0rak Birodalom az Oroszor8z€ggal szemben meglév6 ellentétei miatt csat

lak ig 1914-ben
Bulgària Szcrbidnak akart visszavàgni, de csak 1915-ben, a biztos gyò zelem
cnyébtn satlak
■ A màsik liatalmi tò mb az antant volt: Franciaorszég. Oreuorvzég, Nagy-
Britaunia. Belgium, 4apú 0, Olaizorszà g, Szerbia, Roménia, Gò rò gorszà g, USA.
Alapja az 1907-ben kó t0tt barmes amant: £ranciao .à ¡„ Oroszorszà g
és Nagy-Britnnnia szerzíi'dèse. Csak Franciaorszégoi és Oroszorszègol
k6telezie gymà s 'cdel Né eioruú ggal és hié ›ben, N
nia csupàn b»ràtsègi és a gyarmatl érdekelisegeket elható ioló szerz8déukkel
kaptsol6dott k két h
Belgiumot Németorizég stratégiai okokbó l lerohanta, Nagy-Britannia ene hivat-
ozva th

Olaszorsz/sg 1915-ben rordult szcmbe kntàbbi sz0vctscgescivel: a Monarchla

l‹tkta terü1ete es b i befolyas tórekedett
Roménia 1916-ban csatlakozoft Erdély mcgszcrzésének remúnyóben, G6rdgur-
fizà$ pedig !9G 7-ben Bulgària és T6r6korszag clieneb
¢n. A I' bb j tóségú USA 1 917 satlakozas
Iber ulàn v d6nf0ttc ci a hàborút.
A frentoL
B Az elsò •iIaghaború t9I4-I8 k6z6tt zajlott 8 k0aponci hafalmak es az antant k6-
z0n, legintabb Európéban, dt a gysr-ati tertlletcken is. Ki»bbaniasànak Ortigye
Ferenc Ferdinénd oszoóL—mag}'ar trónòr6k0s szarajevói nieggyi1Lolósa volt !9I4.
}énlus 28-én. Cgy hónappal Lesobb, t914. Jfïilus 28-gn, emiatt üzent hadat a
Monar- chia Szcrbiénak.
■ A legoa obb eróket igónybe vev6, és a hàboúi «Idúnt6 6sszecsapàsu1 a nyugati
frankon zajlottak:
1914-ben a nemet csapatok lerohantók Belgiumol, benyoinuiurk
Franciaorszkgba, de a fr8ncia-brit er6k a ktarne-r›à1 megal1itottàk òket.
Németozszég célja a k6t- fzootoe hàb0r‹i clker0lesc, Franciaorszóg gy0rs
Icgyozcsc le‹t volna. A vilI/tmhé- borús e1Lépr<1és azonban megbuLott,
éÏÏóhéború alakult ki.
t9J 6-ban a ncmct erók Vcrdun-nit. a britck pedig a Somme-nit inditottak tàma-
dést, de az óriàsi veszteségek eïlenére a fzontvonal jetentósen nein vàltozott.
1918 tavaszàn újra a némete1 tàmadt8k (csapatcròsÏtéseL ér1eztek a megszünt
keleti fr0ntról), de 8z amcrikaiakkal megcrósitctt sntantcr/ik visszavcrt¿k òkct.

rúnaL (£egyvcrszünet: J9I8. no›ember II., Compiègnc).

■ A keteti front volt a leghosszabb. ¢zcrt iïï ncm alakult ki ïtllóhïtború:
19t4-ben az orosz erók betórtek Nf'metorszAgba (Kelet-Poroszorszag) és a Mo-
nawhiéba (Galicia). de mindkct hclycn megàilitottàk 6ket.
ï 915-bCh 8 rtSrtt8t é5 4S2tràk—matar cròk àttórték az orosz frontot, és
o1fugIa1tàk a céri LengyeÏorszégot es a balti éllamok ter0letct.
1916-ban újra az oroszok tàmadtak, Romlnia belépésével az antentcsapatok be-
ió oek Erdélybe is. Némct eràk àtcsoportositisaval visszevenék 6ket (ezzcl azon-
ban a Nlonarchia teljesen Ntmetorszàg alà rendeló d6ti).
l9I7-ben kit0rt az orosz forredalom. Az utolsó oros2 tàmadas 6sszeomlott, a nè-
metek ‹iri&si ttrulctektt sr-illtak mcg, ezzcl az. clsà vilaghahorú iit viget cn.
■ A balkéni front tórténete valójàban két kü lòn eseniénysor volt:
A Monarchla mli 1914-ben lerohanta Szerblét, de a témad4s az oroszok
¡;alíci- ai bet0rese miatl mtgakadt. 1915-ben Bulgària csa1lakozàsèv'al artau
irgyò rtck Szerbiú t.
191 &ban a ftancia—brit-olasz—szzrb-gò rò g eró k le¢yó ztèk a l6rü kò ket, a bolgé-
rokat, majd az oszirak—magyar erò ket {fegyversrttnet: 1918. november 3.,
Pado- va).
■ Az olasz front OÏaszorsz6g 191 S-ós bclópús5vcl j6tt Iétre az ol8sz—osztrak hautron
(Tsonzo, Doberdo), es d0niöen êli0Ïiäbord volt.
1917-ben az osztrék—magyar erök törtéL ät a frontot, ês nyomulla1 a Piaveig,
aÏt0ntlan I918-ban az o1asz-brit £rancia amerikai csapatuk verték Lissza ökc1.
■ A fentiekhez k¿pest csek¿ly erök 0tk6ztek Osszc a t0bbi fronton:
A T6röh Birodalom a Kaukézusban orosz, Egyiptom halärfin ës Dêl-
trakban pcdig bril erökkel harcolt, és srznvedell tölük vereségut. I9J 'i-ben a
britek meg-
 гgadiák magukat
Ar angol flotta blokád alá vette Nèmetorszégot. Mind az 1914-es helgol
mind az 1916-o6 j0tlandi kii8iësi kisćrlet kudarcot vallott. Németoruég ł9
'lätlan tengi ărõ -hăbo .t h rdeteti kżłta USA be

A háborńt kirobbantô Nćmetorszég \’iìlámh8borüra kčsztllt: Franciaorszãg

lerohanâsa utśn Oroszorszãgot is békére a1arta 1ényszeriteni. Nagy-Britannia
•atkozăsa litcкc kat, âll6háborù Igkult ki

Az âll6hâborù azf jelcntettc. hogy a kćt szcmbnálló sercg I0•észárkokba ásta

magát, édel dezkedett be A iron k án0rés csak h rпas erõfblč
îlycl volt lehutséges, és minderiŁéppen iszonyú vesztesëgeket +kozott.
A håboniban I›rv¢teț1 modcm fcgyvcrck (tank, rcptłlögčp, harci gãzł mêg nem bi
yultak dÖntõ jelentösêgûnek.
A haború elłtúzódásàval fontos8bbà viii a gazdasàg te1jesítöképussëge és a héto.
szAg tûrõkëpessčg
Az ál1am mindenütt beavatkozott a tcrme1ésbe (hadigazüaség, terrgazdaság),
k/tzsz8ksć osz.tåsăba {j¢gyrc xcr

Az usA hitelei segitettćk az an tamil, de cgybcп irdckeltté is tettćk az USA-i

t gyõ zelniiben
A baboru mindeп kotábbioál uagyobb mćøćkbcn vctte igü nybc a hadviselö országo
lakossă gă t és yag lt I !lie1séges, niert emzetå llamok ki
alakulàsãval a lakossźg zõ mo azonosult állama cćljaival, azaz nem államok,
hanem nemzeŁek liáborù jának lżtta ar. escményekel.

Az elsó vilãghã borù t lezá rö békerendszer célja a hă borù t kimbbantò k megbü ntetése
11 gos ren It. hosszн tá bi2tOSÍ

püłt Oroizornzźgot, tàvol tnrtva a bolsevizmust Európătól.

akaпa faпanî hatalm ensúlyt,
szăg rúlrott niegerôsödêsët Németorszég rovăsára.
 De ennel is fontoscbb volt gyarmatbirodalm4nak ndveläse.
OI aszla1ia tcrdl teket äs b Jkå i bef‹ låst akart.

lödö
!9J8 elejen kdl6nbeket k6tött Nfimetorsz6ggaJ, es a bäketårgyaJåsokon sein vett

0 Az USA elnö ke, Wilson a hatalmi visxonyok tcjes åtrc»dezcsirc tö rekcdctt: tizzo-
egy pontj kkel kö t8tt meltä n b‹itet, is teresk deleini
befolyäst biztositotta volna.
Altalano
Megszilntetie volna a titkos diplomåciål, ö s nem akarla elismemi a hlborii elö tt ös
tt ti s szerz6dfiseket.

Meg1ezctte vo1na a gyarmati rendszer åtala1itäalt, a gyurmati nepeL önrende11e-

:esånek növeläsåv

Olaszoruågnak juttstta volna De-Tirolt es Triesztei.

Az Osztr4k rcbia es Birod

A beLe biztositåsa erde1åben 1ötrehozta volna a

Nåpszdvets£get. M I snö etse. t¢wekef e utasit
USA ki lt

■ A veszteseket nem hivtåk meg a b6ketårgyalåsokra, csak a v€gön ismenetttk velik a

k0

■ A nagyhalalmak sokszor hivatI‹oztak a nemzetek Onrendelkezîsenek elverc, is a

bü- keszerzödesekbe kis sz6vetsögeseik, Szcrbia es Romünia igenyeit, valamint a
cseh
‹is a fıurvât emigr/îci6 eîköpze1/seit is beûpitctteL.
N A bñkckocfercnci8 1919-ben tt1‹ Osszc PârJzsban, Clemenceau francia mini
eln6k vezetêsêvel. Miutân a gyôztesek inegêllapodtak, a vesz\eseket csupän a
hivtà1 Pê izs Lömyé1i kastJlyoLba.

ncm az 1920-as óvekben ncmatk0zi konferenciakon d6nf0ttck róla, igy a ké

rendezúse egészen I 932-ig elhúzódott, iovabb inürgczvc a gy6ztesek és v<szt¢
iygt

ve
Tagjai a gyó ztesek voltak, bá r az USA mãr ebben sem vett rêszi. A vesztes allam
pat ktsó bb vették csak fel.

égek . t
sck gamntàltik, d6ntõbltõul pedig a éputivetségel tettúk
meg. Fóbb tagállamot t0mtiritn Sztivc Gyules.
állandó tagsígãval mük%õ Nêpszõvetségi Tanács, valaniint a hógai N
Biniság voltak

tudjon allni, de a béke megdiibbento és sértõ volt a német kiizvéleinénynek, fenn-

ágás hangul

Ausztriû t a nemet nyel vü alpesi tartomü nyokbö l hoztâ k letre (elcsalolva a szlo-
vin is olasz tcrü leteket), de a vegyes lakossagû Csehorszâgot levâlasztottâk.
 mct nyclvïi volt, és akarta a csatlgko àst. hiszcn ó1ctkcpfe]enn¢k hitt¢ orszkgót.
■ A BuÏgórtà›'al k6t6tt neuilly-i béke az Égei-lenger partvideket G0r6gorszàglioz csa-
tolta.
■ A T0r0korszàggsl kDt0tt sèvres-i bekc:
Az b terúlet t fi loszt tta N

Az anatóliai tertlletekb6l juuitott G6rdgorszagnak, OÏaszorszégnak es letrehoz-

úiggell Órmüny

ezêgot, de a keleti hatãrãt csak a Szo jet-Oroszorszãggal vivott küldn fiêborúhan

wdta erlctn
Auszlria cseh tai1oniányaiból ês a Fel\’idêkb6l ietrej6tt CsehszJováhíc. E1kor ide
tt Mryatalj
Romênia keuz¢rcsere nõ« ErdéJ1', a Bénãr, a Kclc‹-Tiszúntúl, valamint az
Oroszorszégtòl visszaszcrzett Besszaràbia bekebelezèsével.
b-H r•àt-Srlov Klrólysgs t kcs6bb
Ausztrifitó l Szlovénia, valaniint ide csatolták a magyar Délvidéket.
■ Az ú j allamok csak névleg voltak nemzeléllamok. valójában nagy számban
éltek ler0let0kõ n kiscbbxégb addigi uralkodó tek
tagj magyarok, émetek, oroszok). Csehszlová kia és a Szerb-florvé i-SzIovén
Kirdlptg pedig eleve sok- nctnzetifigu állern volt, bâr cló bbi cseh, utó bbi szzrb
vcrctés ela kcrttlt,
 A năcik inunkahelyteremtêst igérteL. MegkûlönbõztettéL a magasabb rendün'
1ö nkát ( ezögazdasâg, supán mások munkãjën él6sk
dö tevčkenysëgektfil (kereskedełem, pénzügyletek). Az óssxxs nëinetet a „vałódi'
term<Iú .be akartàk bev

A néclk ¢Iuiasitot‹ák a IlberãTis demokrãciăt! a szabadsăßot vcszelycsnck

tartot- ti értëkekre kré iét k plna1 ë lassúnak

g najg/
nak hclyrcàllităsát, iII¢tvc a jogot. hogy valamennyi nćmct a Nagynčmct Biroó8-
nmhan ëlh (Auszłria csatlak eh es lengyel területek

A Icgx’isszataszTtôbb cl¢mc a nAcf tdcolôgiãnak a fajelmêlet volt. Az

embcrisćgct kül0 .bõzo Raj 'k ŁtaÏmazănak Iátták, ly' k k6zQì faj
II õbb rendú (ide tartoztak a némotek ćs r\1ás
germăn nêpek). míg a zsidóság paraziia. álösk0Jö f8j ML szâ Iyet
cszćlyesnek, õt knrtandónak itčltćk
Ez az antiezemitizmus vezetett a vilâghábońi alatt a népirt8shoz, a holoksuszt-

ß A oách is Hitler kiváló an ølkalmazta a modern temegpropagendét!

K ihasznälta rádiò ës Oil k ínń lta 1 hetõ së

t0nai jcllegú bam8ingcs SA- îrohamosxlлg). majd a mindinkêbb a helyebc Iópò

fekete t (včdöoszta
 .yă sá t, megszü n
B A ná ci ł0téli9 éllam ar l 933-as haialomá tvú tel titén épú lt ki, és a mà sodik világhâ'
s veres g ve ’ćget I 945-ben

A parlamentżris demokrácia megszû nt. Nem tartottak tö bb választśst, a parla-

i bãb yć áit
A kormàny felelõ sségc a felliatalmarăsi tö rvëny kö vetkeztében (és az orszäggyù -
lési vélasztésok elmaradá s$val) megszü пt, teljhatalommal rc'вde1kezelt.
A pżrt érdekkćp iézincny s'oll, han

İgy ćpßltet a nëmet autń pălyżk, de ú jra fellendtllt a hadiipar is, ami egyben az ú jra
telfegyv 'kezést lgålta
B Tu\ăbb bövült a łürsadalombiztosités, ar ăllam aLlív szociălpo1itikót fo1ytatott.
Az éllami mcgrcndełësck ćs e szoctêłis hvlyzct javulás8 nápszcńi ’ó tctte 8 nêcl
dszert
Ugyanak1or az Villain teljes<n eladósodott (ezt a helyzetet a másodi1 vilàghábońi-
Can f- rćpa ktrablása ,. ïdotta g")
B A néci ideológia hi›’atalossà és kizárólagossâ vált (az ára táj ës a nêmet nép ideoló-
0

pãrtirknyf
tás alá került: a fajeìmf'Ietet is „tudomànyosan bizonyitottáL“. A múvêszetekben
lal fel Iö mü 1ct\úrtêk tòbb t ttld0zték

kezdö dö tt a zsidó t żllami szolgżlatbó l való nyugdijazása, illetve a bojkottfelhi-

vtsok a zsidó ü zlcaвk ellen. 1935-ben az ù n. nü mbergi tö rvényekben a zsidó kat
megfosrtoitat allampolgárságukió l. kö telezó zsidò rtćvhasznaletol inak elõ . s8t
!gyes házassägi gtiltottäk zze gszñ polgàri jogegye lö ség
1938-ban az ù n. kristál j éjszakàn orszá t¡os pogrom zajlott: szervezetten pusztítot-
 tã1 a zsidó tulajüunt, ês bántalmazt8k a zsidúkat. Ettôl Lezdve már az é1etük sem
olt biz‹onsagban
Bár a màsodik világháborúig a náci renószer népszerü niaradt, hatalinukat a terror
alkalma isa i\mtték
get (Gestapo)
A nści fćlkatonai szcrvezetek, aż SA, majd aż SS allami szervekkć vżltak, de
iovżbbra deoló gi pon mtikodtck
A politikai ellenfelek ń n. koncentrń eió s t4borokba kertlltek (haloldali politiku-
sok, oaltszcrvezetiek, papok stb.). A hźborń idejćn ezekbe a tó borokba hurcoltak
dó kat is

Az elsõ vilagháborút kõvet6 fouadalmi hullâm Oroszországból indult 1i:

Oroszo Iõdótt k ipari f‹

1917-ben megszzporodtak a sztrijkok ex ttlntetesek, vegtll februirban kittirt a

for- radalom. 11. M ikl6s clr lemond5såval kettss hatalom aiakult iei: az
ldeiglenes Kor-
'jetek (mu 'k)

Az ldeiglenes Koriiiény népszerGsége csó kkent. inivel elmaradi a Didoszds is a

iè- metek àtiü nek a tron tot, és ó riàsi teriileteket szàlltak iiieg.
1917. novcmbct 7-in (a régi ooodox orosz aaptàt szerint októ bcr 25-èn) a
bolsevi- kok katonai hatalomèts'ételt hajioftak végre Szentpéler*'èron és
4leszkvfihan, ezzcl magtikhoz ragadva az orszàg vezetését.
A puccsot a masodik szovjetkongrcsszus elé idozítettck, kész helyzeret teremt›e:
A hatalom el›'ileg a s*ovJeiel‹ kezebc kcrü lt. A t6nenyhozàs s/rrvc a szovjet-
lett nnek Kò Végrcli :ó B ezte k Népb
 sok l'anàcsgt, azaz az új 1ormànyt. A valúsógban nem érvénycsült scm a val
sok szahadsàgs, scm a hau‹lom mcgosztésa: diktalú‹a alakult k›.
Fò1doszlósl hajtollak vé karpótlas élkül kisa étitottàk birto

Bêketárgyalásokat kezdtek a nêinetekkel. 19a 8-ban nagy tcrtllcti v

¢sztesegck lüplek háborúból

E1ösZt\r a bitnkokec, bä tyäkat és a közlekedést ällamostroftêk, kësöbb azen

t0bb lëpësben az. egcsz nagyipart es kereskedclmet.
Kisajêtitotték a külföldi tulajdont és felnJondtäk a hitelek visszafizetësët.
Oroszorszitg «Iz rközott a vilaggazdasêgtöl.
kat beszolgälratäsza k6leleztêk

■ 1918-han 6ssze0lt a mcg az ldeiglenes Korrnény altai 6sszchivott Alkotmanyo

Gyfiles. Mivel nem volt hajlandó elismemi a bolsevik hatnlmat, feloszlattàk.

A Szovjetunió Iêtre)atte

vikok keriiltek ki gyöztesen, tiiiasznälva, hogy ellenfeleik egymdssal is liarcoltak:

A bb kba lgåri fi lmtben fclkel€s kre keriilt

de ók oz egesz fonsdalmat, így a februúri polgóri forradaIma‹ is cllcnsúgnck t¢-

1intetlúk.
Nchany nemzer elszakadt Oroszorsaggtól, Finnorsràg és a baltT /ílIamok bék¢-
sen, Lengyelorszèg ltàború sorón. A Kaukàzus, KOzép-Az+ia és a Tavol-Kelel
lszakada k bizon It

fi A haJikommun\zmus csak tox'äbb ontotta a gazdasäg teJjesit6k4pessågöt, i luke

zödott bal vik hatalomm llenaltäs ( nstadti lazadäs)
ij gazdäSB8PO (NEP)
dot›t a kisiparban vs kiskcrcskedclcrnbcn, nagyobb terst cngedtok a piacna1 fis

■ 1922-ben alakult meg hivatalosan a Szovjetunió, amely elvileg f0ggellen, kilúpe-

delkezó kôztàrsasá 'k szôveisé lt, aló àban .t ko
 B A Wnln 1924-cs ha18Iat k0vc‹e £gtalini harcból Sztélin került ki g'v6ztcsen, szamüz-
te, majd meggyilkoltotta ellenfelét, Trockijf.
B A szt6linista Szovjctunió is totúlls diktatïsrs volt, az ólc{ mindcn tcrtllctúrc kileredt
allam ellen6rese cs befolyàsa.

A szskszervezetek a pért lêrsszcmczef‹i›’é váltak. pakor1afilag nó pjô leti intcz-

ú k0d

Az ip8rfcjlesztés elsò bbsége miatt azonbon az elctszin on»1 nem javulu a rrnd-
csak eró szak kal 1 tctt fe
fl A sztàlini ideolò gia hivataiossi és kizàró lugossà sàlt (a munkàsosztàly ideolù giàja):
Kizàró érth kò todo tàrsadal iik0d k ( f¡ù

Megszú nt a sajtó szabadség, eenzfira inü k6d0tt. A tudomãnyos élel is

pú rtirányi- tã s alá kerü lt: a kommunizmus viló gszerte kü sztibô n $lló 3yô zulme
,.tudomá nyos k”számi kbe» c itlés gfel ló

■ A r¢ndszor fenniartója a terror, a rncgfélemlitês ós er6szak

’olf: Kex‹tctt6I £ogva n ük0dõt‹
tika r¢n0õ scg (Csek dN
KGB).
A fog

8X @ 8!Y 6az‹tasół,J
szeropcr is jślszott. A tóborokban szćls6sćgos kćrdlmó nyck kó z0t‹ millió k
vćgcz- tak hćz fizikai nkśt ć z.t¢ttćk ćłelQk¢t
Koncepció s perckbcn, azaz megrendezett biró sagi tśrgyalasokon iteltćk el a
r cll gei bb dasz •k bii tt
 nagyh
Isak czzel v*lte biztosíthatò nak azt a katonai ente, amellyel megvédhetò
az len kommunista allem a kap1t»llst» orszàgok agressziò jító l. ès
amelljel ható lesz majd a vilà gforradaloin.
Ehhcz els6sorban a nehézipar (ò à nyà sz>t, kohà szat, femfeldolgozà s, energi
lis) fejlesxiescre sr.tlksé

arts kenyszeritcttek, hogy a forradalom sorà n kapott fbidjét, valamint allalai’

szkó zeit bead kò z0 tuia rme 'etkezetekbe {k lh' 'kb
te1
ineny jclent6s ró szc{ psdig cxportà llék. Ebbó l finansziroz«ik a kiilfbldi twhno

A sikeres pamsztnka‹ I‹izsàl‹manyoIónak (kul/ïknak) min6sitvc kül0n itó

'gfel inlilették, végül unkataborokb GMLAG-. ïlak

az export mia t élelmiszerhiany aIa1n1t Li. Ukrajnéban 1932—33-ban t6bb milli

halalos aldozatof k0vctclò €hinsóg dúlt.
iparosftàe k0zpo tt tcrvezes a pj8n t0rt¿
A kuràbbi tcrnJelési adalok cs a \’àllaJatok igéretei alapjàn a tervhivatal elkeszi
tcHc az Olives tcael. A alósàgban ex inkàbb Szt‹tlin elvarüsail tükrtizle.
A terv Ian I tottàk dóaràn’ lóc. ségckx

î\ä indez a mennyiségi szcinleict¢‹ crô siteftc a minô sëg roYasàra.

zMti i terv ég k ù s âldozatok
àrà
a mâsodik vilàghâ borû olö esléjérc ipari és Lalonai nagyhataloinmâ tette.
Hitler sosem ismerte el a Versailles-i bé1ét, ezért I 933-ban 1ilépott a hćpsztivetsčg-

1135-ben a Saar-vidék năp¥zas'az4ssal visszakerüll NémetorszAghoz. A békeszer-

zödést !gsértv Hitle szaállította .d1ötelezetlsćgct.
Nagy-Britannia, Franciaorszăg ćs Olas¥orszãg k0/ós fcllčpćss {strcsai front)
mëtelte Anechl (A tlakozăæa) tilaliniit

gysćg' ipćs.
Olsszorszfigв elroglalta Etió piåt, maga ellen forditva Nagy-Drifønniät ês Francia-
országot.
Németorizú g, Olosxorsz$g ćs Japén mcgkö t0tte az вntikomlntern p»kiumot,
etell barżtsåg

Anscblues.
ì936 39 kõzött zejlott a spanyol pulgărfiăború, amelyben Üémetország ćs Ol›tszor-
ez8g Francôt támogafla, mig a Szo\’jetunió a körtãzsasăgiakat.
!938 ban Németorsză .îo1ta A szkzifi.I (Anschì:

Szintčn ł938-ban Bitter kikënyszeritette Csehszlovékiãtóì az ùn. Szudčta-\’idêk

átadásàt, amil a müncheni konferenciån Nagy-Brilannia üs Fr8nciaurszÅg is jóváha-
gyott abban a hitben, hogy Hitler csak a nčmct lakui terülctckcf akarja cgycsi‹eni.
1939-hen néinet biziatisra Szlovfikia kikiåltonø o fü ggetlcnségét, Hitler pгdig
.egszălłta Cseh' rszág
Mindekô zbcn Japén 1937 ó ta haborù t vİ 'ott Kfnával, megszáilva anqak tsпgerpørti
tertllet
Csehorszśg megsznllasżval világossă v$li, hogy Hitler tovàbbi hó dításokra tô r:
agy-. tãluîk Le hstãrait.

l939. 8uguszłus 23-án (Molotoт-kibbentropp-paLt‹im), melynck titkos zăradè-

kåb osz.to k kõz0 onîãgot ćs balti álla okat
 dõdõtt a măsr›¢tik vilăghábnrú. Anglia čs Franciaorszàg ugyan hadat üzznt, de
tamadott (furcsA háború).
A Stovjetu l6 hôdilá kba

RomániéłôJ k ikčnyszeritette Besszarńbia visszncsatolásńt.

A hâboñiban be›’clett modeп1 feyy›’erek (tank, repülöyêp) d0ntö jelentõsëgtin

bid.oi yuluik: a haborùt lcginkäbb ar döni0tte cl, melyik £ó1 roll kćpcs пagyn
:lõłûk

Az źliam volt mindenü П a legfõ bb megrendeló vé, és Euró pà ban a termelésbe i

thadlgazdas égJ, t a kb z0ksć. kkek
iegyrendszer
Az śllamok eladósodtak, infłácł6 k letkezett. Ezt Xémetorszâg eg i‹ieig в mcg
zâllt E' rablasá .eatétel

a 1êtfontossàbú nyersanyagok bcszerzésc. Paradox módon êppen ez a

nehêzsèg vczctctf a hsború kit0rćsćhw: Ñémetorszãg es .lapán is kossrú tãroл
akarta biz- lositani a lióditásokkal a nyersanyagokhoz való hozzáfêrëst.
Az USA hadia‹1yag-szãIIítăsai fc\tćk lchcfõ ’ê Nagy-Britannia ês a Srovjetun\ó
kitartãs›h ês a sz0vetsegesck gyözelinčt.
B A háború mêg az elsõ világháboriïhuz 1épest is nagyobb mértúLben vette igénybe
had Io zãgok lake £orrâ s cm cröfor

célok radikalizmiisàra is: a népirtźsra, a tźrsadalom ideoló giai żtalakítźsám.

 mas \cr8Ictcket szálltak mcg Ezckcn a legy6a0tt hadsersgck mar8‹tvênyai, ill. cl
ãlló civilek tovább folytatták a fegjrveres harcot. Óket nevezik partizÂnoknak.
A rtizüno zámította1 katonànak ezért ›'édte 6k<i hadi

Mivel nehezen lehetett megkiiltin%ztetni oket a civil lakossàgtó l, a megszù lló k

tàl k0z0kkcl liptck fi Il .Ok (tù szszcdcs. mcgtorlàs), ¡iy

iniiköd6sii, hogy ellis k. ill. nc åruljäk ci ökct.

■ A partizänok aktivitäsa összelllggött a iiiegszä!lås brutalitåsåval: Kelet-Eur‹ipäban
kkal bb mêretel• t óJt6tt, m ni N

ugósz hadseregek szervezódtek, melyeket a Vózds Hadsereg tisztjei irónyitottak.

Ugyanakkor fòleg a ncm oi'osz klsebbségekb4Ï sokan a nemct meg éllók seged-
t teveke yk dtek
Leng*elorszégban n partiz£nok a I-Ïoni Hadseregbe szervezódteL, mely a Lon-
en gralt k \' utasiiàsett k0’ AH Had 1944

Jugoszlâ ’tában kéf, egymâssai polgarháboriit is •'rvó fngyxores crô harcoll a nt'-
11 on on komlá lsm ikeL é Tito
vezette kommunista partizán0k. Sikercssegc miatt a szõvcisúgcsek utóbbit tã-
L kõ zõnhetô ugi részêt õnerõbõl bad tottãk

1942-ben a dêli todlletekei \s megsM1ltàk a németek, ilt is LibontaLozott az ellen-

allá De G‹tuIT emlgrgcl6v I ‹Szabad F rágj

Eden kívtil Gõ ró gországban,a háboni x'ú gén pedir Olaszorsú gban és Szloiãkié-
li je iõscbb cny

n¢pirtést nex czz0k. A ô jclcntós¢ óg6 áldozat, móvel az áldozatok holtlcst¢it e1-
ttêk I fêber 0á ( eszedel katasztrófi ci

■ A héború kit6rese utgn a zs\dúkat gett6kb8 (k jclült, sziik városrúszckbe} kóItt\

ztct- tek, majd koncentráeiós téberokba hurcnltak. A Iáf›nrok z0me a megszúllt
I.eng;’el- orszégban lútesüll. A háborii el6relialadlúval a inegszállt és a szóvetséges
országoL- ból is deportitlták (táborbs hurcoliák) a zsidókat.
■ A Szovjetuniô inegtàmadãsnkor a csapatoL utàn SS-egysúge1 vonultak. hugy
fe tassák és 1i›'ógezzfik a zsidókat. Ez azonban nem bizonyult haUkonynak.
Az ered lképzelés Eurtipából ló ã itel itis lt (pl.

jetuni6 e11cmi háborfi elhúzóclãsêval lehetctlcnnó wãIt.

■ 1142-hen zajlo‹t a wannsee-i konFerencia, ahoT a nêci ilTetékesek az ún. „végsõ me
Idãs“ l1eIt d0nt6ttek
A koncentrációs cãborok cgy rószei mcgsem-isft4 tÂbozokkê alakitr›ttàk, art'
gãzkainràkban 6ltêk meg az áldozatokat (ciklon B), majd n holttesteket 1re
'kb8n úgettêk
A m+gsem-lgft6 têbor0k mind lengyel területcn álttak: Auschwitz, Chnie
BeJzec, Sobibor, Treblinka, Maidane1.
A tôbbi koncencrációs cgbor munkaiáborLJct m0Xõd0tf tovêbb (pl.
ue nwald, Ma tb
fe
A gett6k k4tritésc a hclyi (gyakran nem neme‹) rcndõri er6k feladata volt. Inn
eport8lték áld zatokat elsõs rban A hwitzb

ek
lig dolgoztattàk.
Az éldozatuk vagyoctärgyait, söt arany fogät Es hajät is fiaszoositottäk.
A täborok üz.eineItetesét az SS vügezte, pinzürt kölcsönözte a rabszolga
m röt német

Mcgscmmisítetlék az etirópai zsidosãg kb. felêt, 5-6 mi lliô c nbcn. Fgji al

H gycdêl

ellenàlló k. elmebct«gck stb.

imet hadscre gsàgb

információk eltitkolasa miatt ax áldor tos nem alltak cllcn. Kivetel csak a
ß 1918 6szér¢ a hJonxrchla haderejc kimerttlt, bomlani k¢zdctł. Fnnck hatãsăra a hÂ-
ŁorszA emzeti tanàcsok takultak, me emzetgyülčse1kênt

a I9I8. október 3!-Sn zajlutt az ún. 6szlr6 sés forradalom Budapesten, melt’ ki-
Lé yszørítette KA lnõki ki тerësćt IV ł¢ê •lș k rãlytól
A MonarchJa november 3-вn fegyverszünetet k0tłłtt az antanttaì (Padova), majd
rłatilag megszünt tétezn

ságo‹ (korabeli. forradalini szóhasználanal: nêpk0ztãrsaságot), ezzel hivatałosan

:gszûni la M hi A ksztársasâ lndL Xá I*’i I tt.

sével pzolctárüiktatúra, az ún. Tanácsk6złéraaság müködôlt, mely Lezdctbcn

katonaî sikcreket art c1 az antanc szövctsčg«sck tămadâsaival sżcmbcn. de aztan

m A trianoni bćkeszerzõdčst 1920. június 4-ën irtãk ałã Yersaillee-ban. Az Apponyi

Albert vezette magyar békedelegàció érveit ugyan meghaIIgat\ák. dc elutasTtoftãk:
”ltlekl Pél iin. ›'örós érképc segiмćgê•’cI próbălłżk bizonyilani. h0gy az e
pù hatâ húză I etctt

Hivatkoz.tak M8gyarorsràg történelmi érdemcire (az eurń pai civilizáció

 inegakasw
Li 8na1kor v8lójgban a Monsrchia alkotoff még nagyobb gax‹t8sâyi egységct,
tõl Magy reg 1 akart szakndn
A nehézsêgeket nem magn a hatãrhúzás jclcntette, danem az, h0gy a2 új âJlamo1
Ilensêgesck lt8k, ezüi1 Magyarorszàgg8l tck ‹a ›'ád6›'ã

Ma aroiszát,on maradt viszont a sz ntôk xõmc (bar e legjobh fhldek 8z clcs8tnl{

Bãeskéban voltak) nabeI 6tt létre

8Tt C
A Tegfontosabb bànyavidekek Roménièhoz és CschszÏovàkiéhoz kertiltek.
A legnagyobb ipari kozpont Budapest volt, igy mi td a nytrsanyagok b«zerzésc,
termekek ladasa kb ütk6zótt.
■ A üualrzmus koraban a vasúthalózat Budape9t k6zpontból suyaras szerkezetbcn
epij1t hi terület¢k k0t0ttek O Utóbb csa Iàsà

e A folyó k forràsvidéke az utó dàllamokhoz kerillt, igy megnchezedett az èn'izvéde1cm.

■ Mig tormbb lett a teleptilcsszeri‹czct: Budspeit ó rièsi volt az orszég méretéhez ké-
pest. A nagyvàrosokat (Pozsony, Drassó, ’Femesvér, Nagyviìrad, Kassa) ugyanis el—
tolt$k

A magyar külpolitiLa a két világháború kozott. A pofitikel rendsxer f6bb

lle zôi Társa ideologiai kérdések

G A Tenêc*k0zt6rsasêggeI sz«n\ben kêt ellenforradaTmi kózpont szervg 6dôft meg:

Béc thl' n vezetéJ tttt létre tibolsev i ta C lê.
 A budapeiti idciglcnes kormànyok rem rendelkcztck való di hatalomnial.
H rthy 6nalló sitolie magú t, :gszà lltn Dél Dunà ntú lt, katonú i a Tan$cskó z-
tàrsasdg vó rtisterrvrjét megbossziil8ndó olinditott5k a fehéricrrort: t0rvényte-
en' 1 gyilk› ità k
Az antant célja olyan kormàny létrehozà sa ›'olt, amely ik alà tudja ími a hékeszer-
6dú
■ Magyarorszà gra kIlldték Clerk angol diploinatàt:
A romàn hadsereg k .iirit tte Bufa

m Az T920-as vitIas*ràsokat a Kisgazdapért nycrte a KNEP el6tt, níg az MSZUP

Vissznàl1itottàk a 1iralysüg a1lamformàjét, de a trónt üwsne1 nyilvànítottà1 (1i-

ról’ ïlelkill kirúlyséy)

■ I-tortky miniszterclnt\Lnck ncvcztc kï TeJeki Pàlt, hogy konszoIId6J]a az ellenfor-

dut osztottak ki vtrsenykúpte1cn kisbirto1uk furmïijàban.

A Ta k0zt/srsasàg ibn fclléngolt ïtizmu
a parlament a numerus cJausuet: a f”elsüoktatasba zsidó1 csak a népességen
be- lüli arúnytiknaL megfclelóen kcrúlhuiek be. (A ldrvEny mind«n nemzetisèt,

és
.,nepfajra’ :oz.ot‹, de szandck 4meny fejeze dóell II
■ Az ellenforrafialmi rendszer teljes konszolidlciò ja Bethlen lstvén 1921-3 I kGzti,
tizú›es miniszter«ln0kségchez k0lhet6.
k incvexcse

témi Magyamrszàgra. Ezt azonban Roménia, Csehsz1os'1kia és a Szerb-Hor-

àt Szlo úlysïig s ónak teriotta,
 Teleki bizonytalan volt, elfogadta volna IV. K4roly visszatérését, ezirt ilorthy
’àltotta, € inev<zt¢ Bethlent.

Q Ennek érdekében zendeleti ùton korlàtozta a vAlasztójogot:

MGveltsé és hoss

B Lótrcl\ozla a ket viIgjjh6bor\i kòzti korszak àllandó 1ormgnypàrtjgt, nem hivauilos

Partot

Megsztlntette a munkà smozgalom zaklatà sàt, biztositotta a rèszvètelù ket a politi-

Alba
Cseribe elirte, hogy a szociéldemokrstàk nein szervezkedlek az $llami alkalma-
zottak és a parasztok k6rében, <•8>aradtaka nagyipari munkàssàg pàrtjénak.
léld 'all itàk iti kbó kol Vs tim

anyag- és piachiinnyal k0szk0dò hagyomfinyos nehézipar helyett màs àgazatot fej-

.esztésére lt szùkség
Ar chhez szókséges r6ke ’iszont hignyzott, mik6zbcn a haborù, a TanAcsk4stàr-
ég é àn megszàllés hatasa .lt még e
 :ot,
pénzkibocsżtă s. 1927-ben az ćrieklelenné vall koronżt felvä itotta a pengó.
Gèpesíteni kezdték mezó gazdaságot, ho 'képesebb4 tcgytk

omorłan
K ieptllt a tãnaditlombiałosftás, cgyclõrc a munkAsok k0rćbe» tországos
datombîztosită fgazgatôsá

Legalíbb a magyarok által lakotl terü leiek, de lehetô leg az egész lö riénelmi

e való felvéiel jelentene (1922), ez tette leh

hltel fel ëielći

ß Felvette a kepcsolatot flltlerrel:

 Legf6bb cêlja az volt, hogy a mezôgazdaság szkmára exportpiacot szerezzen, de
Rich ênykeóctt rwizló Iãmogatãsában

Ez is újxbb piccot jeTentett Magyarorszãgnak, de továbbra is csak 3ugoszlãvia

1‹ Szerb-/4orvêt-Szlovén Kirãl¿sAg)

való tàvolsàgtartàst is szolgJlta.

■ Szinten gazdasàgi okokból fclvcttc a kapcsolatot a Szovjetunfóval is. de ennek nem
lett L ïyabb 1ü1 tika 1óvetkezme

magyar gaadasgg
M Darânyi Kâ1rrıân minisztezeln6k (t 936—3tt) teh ugyan kiserletet a nemet függes em-
hit4sf d¢ öss ss4g‹ibon Ma arorsMg t vâbb hâborîi felç

gúsãggt.
1938-ban Darãnyi m¢ghirdctte 8 gy6rJ programas: Magyarorszãg újrafclkgyvct-
 mclléjük torlódtak. A modern rétegek ardnya folyamalosan nòtt ugyan, de a h
k lo àbbra inta«dónak azémitottak, i polgérosodés fel

R A b»gyomínyos elitcsopon mvg mindig a nagybirtokosoké volt:

Gazdasó g Oket bar t0b

k6z8tt màr csak szcgenyebb, er4éTyi arJsztokratgkat ialàlunk (Bethlen, Te

àbbre \óbb rétegtó1 11ü16 ül éltek kasteÏyaikban és lotkikban

Gazdasègi vczel6 szerepú ket megò rizlék.

Politik8i bcfotyésuk tovabb csó kkent. Bàr Hortliyval jó viszunyban voliak, a
szaL er6s0dò itizm .tt meg inkà hb @tterbe .lurk

■ A klspolgàrsAgnak voltak a hapyomànyos es a modom oldalhoz soro1ftató csoportj

k, postdsok.
szżma is, ó kct a hagyomanyos oldalhoz sotolbatjuk.
A modem oldalhoz sorolható kistulajdonosok (kiskereskedó k, kisiparosok) 1
ł6d‹is mtgind

■ A modern oldalon helyezkcdick el a szakmunkàsok:

 Bàr létszámuk folyamatosan nöa, ez a réíeg nem tudta felszívni a leyes paraszti
többlelet.
Jörëszt azonban alacsonyabb fizeiësü śltésok j6tlek létre, hiszen a nehézipar he-
lyett kónnyüi lödött, ús bb artnyban állaltak

ldc tartoztak a segédmunkźsok (pt. az épitõ iparban), illetve a k6zGposztély cse-

lédc

Egyre t6bh lett вz autó, bar eв továbbra is az e1it stãtuszszimbó1uma maradt.

A hirkózlês szinte denkiŁcz łjutoll gnk pćldãn
a ràdió, +łcsú és népsœrú volt a mozi.
Tovább fc lõd0tt az alsóbb rčtc

Nõ tt a lakisok komfoøfokozata (pl. clterjcdi az angol WC).

De toväbbra kü 18 lgårosul

B A korszak egyre k irokesztõbbé ›'áIô naeionaîizmusa čs megjeìenô fajeìmálete a zsi-

dôsã8ot Eчrópšban é iôbósfi tõl lkülönûlö

donsă
Ø A zsidóságot egyrćszt azonosítottś1 a knpiłaìizmussal, pontosabban a csa1 haszon-
szcrzćsrc t0rckvõ, a hagyomãnyos tennelćsi ús tulajdonlási srzrkc2eteket
szćt€0mbo- tó gazdasă ens

B Az antiszemiták szemêben ezt alátàmas.zlani látszon, hogy mind Ozoezorezégban,

dM uotsta or an vetteL zëszt
B A Lorãbbi asszimiìácł6t célzó magyar naci0oalizraus megvgltozott: a zsidôség
lvвdãsát z‹i1 k érzêkglték. mert it I to ’âbb Ì ›kozta

B Az 1920-as években ennek eÏlenêre enyfiült az antiszcmitizmus, nem utolsó

gazdasági ko lidăció ere‹lmê‹i Ennek köszônhetõcn

m A vilMggazdaségi válság tărsada1mi feszültsfigei, majd a néci

NêmecorsMg gos sikcrci n min új fclláag
6zemitizm
m t938-ban Imrčdy Bila minisztereÏnõksêge alatt fogadta e1 a magyar a
ełs6 zsldół6:

sû, vagy abbô1 a Tanácsh6zt6rsasśg bukása óta 1erosztclkeJ<tt ki.

Értelmisêgi pălyëkon a zsidôk arãnya nem lehctctt 20%-nat tobb.
B 1939-ben Teìeki minisztereln6ksêge alatt vezenëk be a mãsodik zsldół6rvćnyt:
Ez màr fa zãmít, aLine !gyik szül6 kčt

A felsöoktatásban és az êrtelmiségi pălyăkon csak 6% Ichcfett a sidók

it kb gr8nyuk)

.pôra j6li
kozva Magyarorszăg mcgu\madła a Szovjełunl6c. Ez*I vćglcg felsdtâk Telekl
tiká át, emîegessćget
 A gycirshadtest indult a Szo›')etunlóba, dc pãr hônap múlv8 ezt is hazar
¢ndcltek. Ezutãn csak megszãllô erôket bocsãtortak o nêmetek rendelkezésêre
(Ukrajna).
T942 ben mcgn6ff¢k a n¢mef ves*t¢sêgek, igy Hitler felszôlitotta
asz0vctségescit is a koinolyabb z¿szvetelre. Bêrüossy Légz?ó e\mndclte a 2.
magyar hadsereg ki- szállítãsãt. Ezen már nem vàltoztatort az sem hogy Horthy
levàltolta és X8!Isy

lépés Kéllay binfapoJitikéba 1'

e kgpcsolatot N8gy-Brit•nniã 'al.

■ héroet0rszég megtudla, ltogy Magyarorssãg titoLban felvette a kapcso1xtot

Nagy-BritanniávaT:
A magyar kilêpêst

a mcgsrà11àst, es így részt va11aIt az utàna k0vetk«z6 rémtettek fets

■ Nemet nyomàsr8 Kàllay h<lycn Sz.tójay O0mc lett a miniszter¢ln0k:
E11enzéki politikusok Ietartóztatàsiva1 eTÏenzéki pàrtoh és lapok
 1944 oktò berèben Debrccen ineilett volt a vilfighéborã mésodik legna
lønkcsatż .émetek ikeresen tartò ztattá k fe1 jet l6renyom lä si,

1945 mărciusă h8n з nčmctck Szćkes£chërvá r k0myćkčп sikertclm elTert

tottaL vé

ki itése
B Mčg a hвdmú vcletck 'rage clö ft, a szovjct zô nëban Debrecenben T944. december 2l -
szeü lt fdeig enes tgyîil ês kinev ìdeigl Korményl,

Elisment « 5z0vctseges Ellen6rzö Bizottságot, amply a

.ú rizte Magyarorsză
 K6telezte magát jóvátétel fizetésére.
Kdtelezte magãt héb bi\n6s6k

B l94l -ben mig Bgrdossy veatett be újabb zsidócllencs intczkcdósekct:

Xérpétaljàról bizonytalan àllampolgèrsàgú dókat deport/sÏtatoft

unkãt v
Megsztileiett a ha‹madik zsidó t0rvény, ami a zsidó k és nem zsidô L házasségãt

dodótt l94d ovaszán.

kõ ltô zésre. Ezek kijelô lt, tú lzsú folt, zá rt vá rosiészek volink, amelyeket csak enge-
dellyel lth
lnncn deport4ltàk íiket Auschwilzba. Az akkori orszàgterllletrò l kb. félmillió via
dèki zsidò t deportàltak. A kb. 200 ezres budapetti zsidó sàg ò eportú làiàt tiílíbldi
'rthy v'cgtil lcahl'

volt. Segítségére volt Baky Laszló és Endre LàszÏó àllamtitkàr. Ezenbivül a nücik-
gy0ttmuk6d0tt send6rség vs àlIamappa‹é sat i lehc tóbb

rzknak diplomiciai meniessé¡,ci biztositani. Raoul Wallenberg svéd, Car1 Lutz

svàjci és Angelo Reca vaiikaoi diplomata ncvét kcll mcgemliieni.
G A magyar hotokeuszt ildozatainak szàmàl is csak megbecstilni lehet. A mai orszàg- i
tcrttletrò l kb. 300 ezer, az akkoii, nagyobb terù letrò l kb. filmillió zsidó t deportéliah
és gyilkoltak mcg.
Mivel l4orthy a budapesti gettd kifiriteså t leå llfttatta, es elbujni is itt lehetett
a leginkå bb, a hå borå utå n a rnagj,'ar zsidö k zö me Budapesten Ut.
 vilégren
■ Churchill ine

gitsiget .yù jtottak

ennek eredményeképp jtitt léire l949-ben a K imi Népkó ttàrsasig.
USA Tru eln6k vezeiésèv 1 reagàlt et t
sroritaoi mér ohm lcbetctt, dc megài1(tani igen.
Az euró pa zàgok gazdasdgi ù jjàép
gélycket es hlicleket adtak rnind a gyò ztes, mind a vesztes orszà goknak. A
ió es tló sai ezt tasitottak

(hDK) (1949).
.tlanti Szerzó dés

k ere •gsàg
sol (tankok) tómege adta: eq Itarmadi1 vilàghéborù esetén Nyugat-Európa
tero- hanasàra késztll’
 Ezzel szemben az ŁfSA a tengeri ês lčgi fblêny mcgôrzésčre t6rękeden: a vilăg
ósszes tengcrżt ellenörizte és képes voIł a Szosjełuai6 ellen bgrmcly irãnybó1
támadåst nditøni

ié ,e č
sremb¢ egymãssal, gm a 8rmati scrból fel8zabaduló országoLban $ kran \’í›'-
tak Łelyi szövetse keî Fethasznàl’ hely¢tt itö háborúka

A fcchnoló8iai fejI«ttsćg dcmoastńîlăsára alkatmas volt az úrvcrseny. A Sz0vjct-

uni6 juttatott elö sz8r mü hołdøt (Szputnyik, 1957), majd embert az ü rbc
țfiaga- 1961) álaszul USA kü łdö tt elö szö r embereteł l·lo1dra ( 1969)

A kët viłàgrend versengësę megmuuitkozoк a sport terłtletćn is: kUl0nósen g

Szov- jełunłó čs szö tanottă1 tònt éremgyü

gyelorsz4g, Csehszlovákia, NDX, Magyarorszăg Romênia es Rulgària) szovjc‹i-

Zăltd, 82ü8 eröszakkal rájuk kényszeritette a sz0\’jeł berendezLedésl.
A mâsodik világhãború el¢jćn szerett hóditásait elвve meglarthatta (fin‹t, ba1ti,
lengyel és román lerñletek).
Jugoszlávia szinMn kommunfsta diàtatúrává alakult, de itt Tiro partizán hadse-
rcge izo›']eï segitsig ohkttl való sitotta crt meg. Sztélln idcjćn Apps czèn vlleп-
sëges, Гíruscsovtó l kezdve viszonl bnráti volt a szovjet—jugoszlåv viszony.
Ф A szovjetiztlas eló zeies terv szerint fokozatosan tö rtént a helyi k6zvélemény és
a nyugati жtìvctsegesek mcgtëvesztcsêre:
Mindenhol szovjet irá nyitá sù kommunisłs pivot jö ttвk lćim. melycket a
mcg- sză llú eró k segítettek.
 Szo›’jec uæsitásm kœ1iciós kormányoŁ ala1ultaL. A Pegyweres eröż
min‹tig akła íiăs Iá keriJ1‹ek azokai
kčsöbb fi Ifi8sznâhăk tikai ell

egszünl,
a parlamcntéris demokrácia névlegossë vălt. tVolt, aI\of forinélis8n t0bb pêгt
mü k8d6ti, dв való di vélasztń gok nem voliak.)
Néhàny kisváll kivü l telj felszśmo

ênye (
A Yнrsói Szerc6dés volt a katonai védelmi rendszer ( 1955).

- Katonai segìtsčget nyújtohak Gdrdgorszãgna1 a kommuoists partizńnok e11

Igãrháborúban
 rcji'
Az 1950-ó0-as ëvekbcn a keresztênydemokrata Konrad Adenauer kancellàr ve-
cłején soda, üé etorszÅg ú fig

Az ï 9?0-as években a szociéldcmokr8ui Willy Bran4t kancellâr kczdcmčny‹r«c

kelcti tikÅt: elism leti h .tărokat, k bêkolt Len clorszAggal é

ćpszövetićgn
K6rponija hew Yorkban van.
Tagja a vilàg majdnem Osszcs a llama, a tøglétszäm a gyartnati rendszer
megszü- 1 fi san növekedetł

jánläsok, 'grehajtás
A Kó zgyü lès választja a Biztonsãgi Tanács mcm ãllandó tagjait, valamiot a fbtit-

Ф At ENSZ itgbcfolytsosabb srervt a Rizionsagi Tanâcs:

lJatżrozatai totelezõ k. A tøgăllamok ăltal felajánlott itntonai erõ vel is rendelkez-

LfS 'rszég,
ciaorszăg, Xína) vétójoggal rendeì1eziL. Rajtuk kívüł eleinte 6 (ma mãr ì 0) nem
állandó uigja is can.
ENŞZ app8ñîtusãt

B Hágéban mü1üdiL a NerrizctL6zi Biróaóg, amely csak álïarnok viuïs ttgycibcn

ïtelkeziL. m Az ĘNSZ-t6I fly ul îtk0dnek Iãrsszcrve

pokat.
További жervezcxk: WHO (Egészsćgü gyi Vilú gszervezet), FAO (É lelmezëstlgyi
és Mezógazdasági Szervezet), UNESCO (E esúlt Nemzele1 Oktatåsi,
Tudoniã- čs K Iturólis Sr4Wo2ete
 A tervgazdaség alulniaradf a piacgazdaiśggul szemben.
A ko bel0l ki«lakultak ellenzékl

kihivasnak (1973 — clsó olajvżlság).

å ltég a szovjei lések
olajat vásároló knpiiвllиn żllamokat:
A gćnyù á .1ok val

et te ezdaiã
{ 1968 Cschszlovú kia, Magyarornzág) politikai okokbó l elfojtotłàk.
htllés koráb kcrcskedeł mêriékt kćt tébor k0zött

tebb technolôgiáva1 1észüll njдtgati termêkek ár8 soLkal jobban nôtt, minf a kcle
ok ê fćlkčsz te ćkcŁ á
P *J
csõkkentve az e1črt jó1êtet, vagy pdig biceTb6ł fedezlëk ajólét fonnlai1ăsăt.
Utób- i adóssãg pdáh
azdasé
létrejöttúfiez (1980-as évek elejc):
A Leek Walesя vezcttc Nggetlcn szakszervezet, a •4anskban aÏakull Szolida-
rités demo1ratirâÏást, va1amint jó1čti programo1at 1dvetelt. (Utóbbi a
tcmyazda- ág 1e L6z6tt 1eheæ
 A Seov)etuni6 seżthullása
m Brezsnyev haláïãvgl (l9ß2) vczctësi vêlsăg aÏakuÏt ki a Szovjetunióban, ês csak
1985-ben került a batalomba Corbacsov.
B Bclãtta, hogy a fegyverkezéd +’ersenyt a SzovjełunJń nem birja:
Feladta az 1970'—80-as éve1 hódìtàsait (Livonutt AfganisztánbóÌ
is). 1989-ben hozzJjà‹ult kôzÂp-evtôps orszãgok Nggetlen

Alú irta a START leszerelësi egyezményt 1991 -ben (nukleáris fegyveret).

gpró b$l ializ viviní nak fenn' al (thy fogl lkoz

A glaszпoszty (nyiluäg) pedig a politikai nyilvänossàg megteremtćsét, a гenzúra

:gszüntelèsét .entettt

szinre s hozta a problémäkat.

Á lla0dò sultak a s2trájkok. ćs ù jra megjclcntek «z etnikai feжü llsègck.
• 1991-hen a balti éllamok (Gsr.ionzäg, Lettország, Litvżnia) bejelentettëk kivfilżsu-
Szo*jetu ió b6l, birodal keriílt veszél

k fü ;etlensé
A balłl áłlamok kit êlclćvel a f0bbi tiz¢nke«ô mc8gl8kitona Groszorszãg vezc-
I kat ês gazdasă egyQttmúkôdes rvezetêt, Fdggetl Allamok

Ф Ennek elò zmćnye volt, hogy az 1975 utźп, a helsinkl ct,yezménym hivatkozva tö bb
rszágbøn cm k alakultak. l1ş'cn vo t a cv
sr.loväk Chsrta ’77.
Ф A szü kebb értelemben vett Közip-Euró pa országaiban ieljes rendszervźltśsrв kerü lt
a német újracgy•siics folyamàn, utóbbi 1993-ban szétvált Csehorsz4grs és

A megszálló haialmak beleegyezésivel és vigleges kivonufásával az NDK be

NSEK ba, lttre itett Németo: ég Helmuth Kohl kan

Bár az újraegyesíteh Ná‹nefozszég Európa legnagyobb, és a világ hannadiL-:

’cdik gazd8sá hatalmá’ á vált, Ic‹i fcrúletck fclzátkó tása maig c.

református lelkész, T6kés Lésaló cltávolftásám (Temesvér).

ia k0I6: :b6zõ tsgkó ztâ rsasá gai részben kozép uró pai

A diktatû ra viszonyai k6z6tt a hâ borîis fcle1ö sdg k‹ dü s4t nem beszü lt4k ki, ı
:pcsoport s\il’ sîreimck ö rz6ît bbö l az idö b6T zf sû lyos
 A kommunista diktatúrãk hiтatalos intemacionalizmusa, de a gyakorlatban 8ok-
szor črvćnycsłtlú t0bbsčgi iłacłonalłrmusa is taszitotta a nemzeti kłsebhsêgeket.

vezetök ezzel próbÂltik m¢gcńisiteni gyengülñ hataì

moxgaìora szămára is me8fe1eI6ideológiât jelentett.
A rendszerчáltżs sorśn vagy közvctletiül utăna

Jugoszlévia szćыsčse pelgárhéborts ker0lmćnyek kozõti ‹öтtćnt, mivcl megbom

lott a Tito ăltaÎ 1ătrehozott egyensúly: szerb politikai čs katonai vezetčs, de nagyvo-
llaTúan ki8lakított aucon6mia a tбbbi d‹i1szIãv nčp szămśra. Szerbla katoпai orôve1

ì992-ben Macedónia 1iválásãva1 Jugoszlávia mãr csa1 Szerbia és Montenegró

áTlamszõvefsćgčrc szGkl It, 2006-ben onban utóbbi is függ¢tlcnnó vãlt
1999-ben Koszovô albân kiscbbsčge akazt clsznkadni Szerbiătól. Szintén ameri-
kai bcavatkorés után a terület gyakorlatilag íiíggetlenné vált.

Ф Az E uró pai Unió az 1992-es Maastrichti Szerzõdéssel alaäult meg oz Eurõ pai Kö -
zö ssćgekbõl Ax euró pai lntegrécl6 hârom pilléren nyugszik
A gazdøsagi ćs monetitis unió a lcgrègibb eleine az lntegráгló nek. Tartalmazzø
a négy szabadsăgot: a munkaerõ a tdke. az åruk ćs a ssolgåltatások Chad
forgal-
 am,
szorosabb a nemzetkózi szervezetekben megszokoltnâl.
Sвuvcrvnitásuk eg részćt вz Unl6ra ruházlăk, de továbbra is 6năIIó пe
ł lepnck fcl

egrégib
A tagśllamok forj;almi aß6]uk (éfa) вgy részét is befizetik.
Ma m befi k häro dêt tagàllamok

Cs6kkenô mêrtćkú, de mčg mindig a kiadáeok kb. 40^'/»-át teszi ki a k6z0s

rárpot tila. Cnnek Lcretêbcn mвzõgaz‹iaság termelöL fbldméretčk azãn

hatérõrir<t, i
az igazgaúisi költsêgek, va1amint a nemzetkózi segćtyek (ezek óssrege azon
ebb, USA es ã ë1teI Vol ított óssze nk)

ai
les esetekben ållamííiibõl), valamint a Tanács ełn6këbõl, a kültlgyi föképviselöból
a Rizottság elnökćböl á11.
P tikai döntéshozó mít
Ф Az Európai Unió Tanãcsa (vagy Minisztemk Tanäcsa) a tagźllamok miniszterei
aU, 6 szttćtel ti 'altoxik
Törvényhozó szerv: amennyiben a Parlament is elfog«dj8 döntésći, akkor az j
szahállyá válik
A kčt Tgmcs jelвniti mcg a uigăllamok ćrde1eit.
B Az Európai Bizo«sãg tagjai az egy¢s szaklełttlelek biztosai, minóen tag8llarnbôl
 A Bizottságot szokás végrehajtó szervnek tekinteni, de való jó ban ncm az, hiszen
a d6niisek vcgrehajttsa a tegállamok felodata.
A Bizottság javaslatokat tesz a Tanácsnak, valamint ellenó rzi a tagállami végrc-
hajtást
Elnokét a Tanacç tagjail a iegal lai»ok jelfilik, de a Parlament vllasuja ñ ket, Es
neki tariozik felel6sséggel

Euió pai SzociaJistâk)

A Parlament a tõ rvênyliozás mãsik szerve, jó vfíhagyá 8B kell a Tanács I+atàrozat8i-
hoz.

A Parlamcnt jeleníti meg az EU po1g;írainak érdekeit.

■ Az Euró pai Biró ságba minden tagjllam egy-egy biró i dclcgál.
A Biró ság a kô z6sségi jog belartãsán õ rkô dik: ó llamok, véllsfaloh ó s mag$nsze-
melyek beadvânyaii vizsgálj«.

' A glob6lis világgazdasãg ellentmondásai

A rendszerYáltozás nehêeségel
• A rendsxerv8ltês gazdasigi ertclemb¢n âwncnct 8z áTlami rulajdonra alapulô terv-
gaz4aságb6l a magântulajdonra alapulô piacgazdaságba:
Konfliktusokkal jãrt a priva+!•8•i6 (az ãlT8mi tulajd0n magtnLézbo adãsa):
sokan tekintettúk a nemzet1 vagyen kiárusi‹ãsúnak, vagy óppen a politikai
hatalom é‹- váltasãnak gazdasági hatalomra.
M¢gszúnt a KCST Eis cltúntek a kcleti piacok, nyugaton viszont a colt sznclaiisra
orszigok lenneke\nek egy része nem bizonyult vers¢nykõp¢snek.
A két fólyam8t egyfihesen soLLszerú szer1ezetváltásLént je1entLezett: az új tuTaj-
donosok a nyugati piacokra kívánlak tcrmelni. £nnek kõvctk62tébcn a külLemS-
kedelmi forgalom hamarosan jelcniõsen mcgnõ«.
 tel es Ïi ért o : mejge
a munkan5lktillség, ami az id6sebbck és képzctlenck kòróben rcmenytclenoe
atlàskcrcsesi

ciclista tàbor szimilott, mig a gyarmtti uralom alól felszabadiilt orszàgok alk

üze1 az orszàgoL tehat semmik@pcn nem rószci a harma4ik vllàgnak.

:0znak oda fejlen dél kelet àzsi

Szinlén gazdag nchú ny kü olaj-exportúló orszàg, bàr gazdagsàguk erre az

egyel apszik (pl zaú gyesü ll Arab Emirsé ek)

és Dél-Afrika (BRIC S). OroszorszAgot ugyanakkor sosem volt szokàs a

dlk ilúgho iúTtj

das$gi -tãrsadalmi modernizációról beszélhetünk, Ornszorszàg nemzeti

mékéne 6vekedêsc e és gaze ktithetó.
Srintén gyarapodnak más lalin-amerikai (Argentina, Chile, Mexikó) és ázsi
(Vietns Mal ) államok
 ingadozá sainak {a mezõ gazdas$g esetén pedig o termêszeti jelenségeknek is).
6 A legsmgénycbb országok jór4szt diktatú ràk, melyek eró szakkal tartják fenn
hatal- mukaf, illetve folyamalosak a rivá lisok k6zti pelgà rhá borfik, valamint a
omsze-

j0nne is1o1êba)
A kcpz<t1cnség miatt nagy a munkanêlk0liség.
Az embereL a nagyvãzosokba menekülnek mun

A mezógazdasag alacsony technikai szinvonala meltct a termóf0łd kevćs (ćs to-

vśbb f¢nyegeti a talajcrózió vagy a sivatagosodós), a vi*lłźttós scm megoldott,
ezert źtilandó aż ćhinsćg vcszćlye.

nekülnek (migrãció)
A fejlct‹ orszãgok lakossâga et0re$e6ôbezt van. s/ámuk cs0kken, tehát a bevãn-
dorlás c1õny8s is lehet.

Hozzà já rul ehhez a kulturélis tonfliktus a bevándorló k szo.

turtozàsuk, csal$di normái eltémek a befogadó
orszãgokéitó l.

E êrt a k0rnyeeetvé4elcm alapjai a tiemzctk0

mêny: szen-dioxid-kibocsitás korlátozàsa)
Bizonyos gśzok Icbontjśk aż óxont, czzeI sćr0l aż ózonpajzs (ózonlyuk kcI•
ziL) .t1 kóros Itraibołya sugarak e felszin . rźi1ot o1ozva

A szén-dioxid-kibocsátá s n6vekedése ú n. ü vegházhatü st vá lt ki: a F6ld fels

val k 'estbb hó lágú rbc klíma megvaltozi

A klírnaváltozásnak számas £eltútc1czett 1dvetkezménye 1ehet. Bizonyos

terül A sarki dhatn8k Ihctik

Az erd6irtás es a hibás mezñgazñasági technológia tslajeróziót okoz, fovább

sbitv helyzelet.

dc ¢.
hat (p1. Csernobil, 1966), illetve nem megnyugtató a radioaktiv fiullade1 elhely
 dsze

A politikai rendõrség a szovjet rnegszállással rögtBn kommunistø ellenõrzés

alś kei1iIl. I P48-ban Péter Gšbor vozetćsćvel 6пă1tó ÃJJamv6cleìml Hatóságg4
(ŚVH) szeгvcztćk. k0zvetlcnttl a pârtvczctćs alë rcndel 'c
A politikai ellenfeleket rćszben intern8ìtók (büntetõtàborokba zărtăk, ezek k6zül
a Icghíresebb Recsken épült) rćszben kiłełep(łexêk (kénysrлrlakhclyet jc16lIe1

miniszter, a diktatùr8 ¢gyik kičpitõje is.

m Az egyházak ideológiai eIIen£ê1neL szămítottak, eìlenörzêsûkre létrehoztãk az Álla-
mi Egyhśxltgyi Hivaыlt

Aв e$yhézł iskoláLat áilamositottáL, a tanśû kart 1ecsarčIIëk ( 1948

Ezzel 6sszef0ggčsben retoszłattăk a szerzef‹srcndekct is ( 1950),
Rékosi személye kör0l szemèlyi kultusz boniakozoti ki:
A1apj8 SzŁślio Lullusza volt: Rńkosi lett „Szłélin 1egjobb magyar tanitvénya“.
Kčpei ós sxobrai m«gjelenfck mitidechol a kultúrśban is a tudom4nyban i

A diktatura forrødalmi igéreteivel smmßn elviselhetetlvn állapotokat teremtett

Az iletsf invonal meg az 1930-as ćvekhez kćpcst is csökkcnt: biínyos és
nyes volt az ćle1mis7•ÆF és ruhaellótás.

A garduág atalakítisa mép a diktatùra kiepñlese elòtt megkezdõdött:

Mćg 1945. mśrclushan nagysxabisú flłł4oszłásra kertilt sor: megs
a nagybirtokrendszert.
1947 hen âłlamosfrottãk a bankokat, és a lulajdonukban ălló cége1et.
1948-ban éllamositották a szäz dolgozó nél tGbbet foglalkoztató ítzemekct.
ł949-ben ydig a tie dolgoxó nèl tobßt fogl lkoztató kat
A diktatú ra tiép0lése utá n szovjet mintä ra tervgezdsségot vezettek be
Létrejö tt az Orsr.ágos Tervhivatal, amelyik a hdmm- majd ô téves ten'eket kid

Ennek cêlja egyrészt a toke čs munkacrõ śtcsoportosi‹śsa вz iparba,

utulsć Łulajdonos osztãly, a birtoLos pBzasztság felszimolăsa volt.
Az ârutermclčsrs is kćpes parasztoàat 1ulśknak cevczłćk, ćs magasabb aü6
čs bcszolgéìtatéei k6telezetlsčggel (bizonyos mcnnyisčgú tcrmčkci szзbott
 tásál,
■ 1956-ban Hruscsov újbò1 é1esen szembefordult a sztàlinizmussal (a Szovjclunió
Pért anaL XX ongresszus itcttc Ràkosi pozici' ét

Ujsag)
Szegcdcn megal«kult az elsõ fllggetlen ifjú sàgi szrrvezet, majd hamarosan a
tobbi i szervezettel létrehozták MEFESZ-t (Ma
temi és F6i .kolai

Okióber 6-an ujratemettek a rehubilitúlt Rajk Lészlót. Külfinfis mòdon a diktatúra

egyik kiépit6 àlt màrtírrd, temetése ltakozdsnak szàmitott

Ezêrt a magyar egyetemistãk október 23-ra Leogyelorszég melletti szimpãtis-

tünt¢ttst
 gsrüasúq tctt,
nõrz6tl tervgazdasógot, de legalàbbis az állami tulajdonf. A
han lchctósê kartek adni garóãlkodásra

meg a forradalom je11épe, a Iyu1as zász1ô is (LivàgtúL b«16Ie a Lommunista c

Dúlutãn munkások is csatlakozlak a Omeghez.
A Parlainent ch vonulva. Nagy tmrGt k0veteltek, de az õ beszéde csalódãst
zó1itox fel

I\4ások a Kãdió épülotóhez, hop cI‹irjêk L0veteléscik bcol ’8sêsát. Ttt kczdóóott

munkástanícsoh alakultak. Október 26-án került sor a oiosonmagyaróvóri s

Bejelentelte a dcmokrécia helyreàllitãsàt, szervezôdni 1ezdhehe1 a me6•

tett pãrtok

A szat›adságharc leverãse ãs a megt0Élás

A f‘eloszlatott à VH és a bornló rendó rség helyett a felkelíik bevotiã sával ú j karha

 g kilépett a Varsól SzerztidRbííl, és feikênc az ENSZ Biztonságt
Tanêcsãt a tiagyar ügy tárgyalásãra.
Imre koalíc ós k• aIat‹ítu

Szabadon engedtêL a politi1ai elítú1teLet, 1õztüL Mindszenty József £rseket

Õ ‹ádiôbcsz debcr az ep/kàz szab8dsãg8 cs a demokrêclB hclyrcãliitása mcllett
szocialista gazdasâgi ês társadalmi yok fi llett fi glalt áJIás1
G A SzovJetunió azonban cgyre nagyobb «IIenszenvv«l figyeltc az esemünyeket:
A Koz‹árssssg tai pár‹h% .í‹»ttc

Ennck soraa a po]gári lekossãg ellen is alk8lmaztak grósrakot, pl. Salg6utr}ãn-

han november 8-án snrttlzet vczényeltek.
ugoszlav kóveisé.

utàn évekig tartózLodotl

Az 6rizctlcattl mar8dt hatàron àt Nb. 200 eaer cmber mctickiJlt nyugat‹a. Òket
helyreàlló ko ista diktarúra disszide sehoek

A felkelôk es a vczetô politikusok z0mei kivcgcztek (kb, 400 cmbcrt). tizezmk

 A rendszer jellemzoi a ttàdàr-korszakban, úletmod ús mindennapok

„h' Iria, tel

›alñjibnn egyctemistâk es muilkâsok vcttt k részt a harcokban.
Emellelt az amerikat impcrializ.inuxt hihitziatte. mcgini csak ok nclktil. hiszen
USA tudoniàsul 'ctic, h függòny6n tal et bef‹ lyàs érvé

'.. Ennek 1ó\etkcztében 1971 -re rendeztúL a viszonyt a kafoJikus egyh4zzuÏ,

ty J6zsef cztrt£b yo:

menetcll, ugyanakkor egyre kevewbb ideológiai megk0téssel jàrt. Tag1

hetefl .ül felduzzndt (kb 800 fo)
 Ióaalśt a Belttgyminisztórium III/111 agycszki1ya irśnyitotta.
A mezogazdasśgban 1959—ó I k0z0tł b¢Fcjezód0tt 8 k0lłektivi¥8lś8, ezuttal azonb8n
niem aż trószak, hanem a 1cdvezmćnyek keńi1te1 elótćrbe

A teïormkfsérlet

M A kísérlet lényebw az volt, hogy az allami iulajdon megtartàsàval piacgazdasúgi ele-

meket vigy ordoségba
k he szabài kkal irà nyitoltà k a gazdasàgot.
A vàllalacok ón4IIóan d0nthettek a termók£ejlesztós, az grak ós a bérek kJróóse-

illetve a iji gazdas g iragzo

B Az 968-as csehszlovšk reformktsčr1et tanulsšga azonban az volt a szovjet vezeres
sz8m8ra, hogy a gazdas gi reformok politikai \'6Itozgsokhoz v¢ze\hetnck
Csehszlov8ki8ba szovjct čs sz0vc1sčgcs, igy magyar csapatok vonul‹ak b<. h<lx'-
rešllitva a 1omm sta diLta\uršt.
Az 1970-es ivek elejèn leallftottàk magfit az ííJ gazdasúgl inechanlzmust is.
m A második viléghãborfi utăn, a kommuntsta diLtatúra Liépülčsével az addigi
osztãÏytărsaóalom (t0rlód4 térвaüaJom) gyors ütemben megszünt. Gyakorl
mindenki állaпii alLslmazottá ›'ăIt.
nagybirtok
rok rčtege, sokan el is hagyták az orszãgot. (Utóbbi csoportot mâr a zsiüótł

gyorsan gyarapo4oll,
rasztság és a kispolgg egg szãпiított kibocsátó rćtegnek. Ugyariakkor a
di tta, hogy munkásszărmazăsú fi k ërtel p6tyã

ënelmisćg soraiba emelkedtek fel.

Ф A szmialislø tàrsadølom mobilitisa az 1970-es évвkre lelвssolt.

A parasztság önàlló társadalmi csoportkint szinle eltünt.

Társadalom- ás LultarpołitiLa

gat-Európâza màr a második ipari forradalo- ôia jellemzö folyamatok a fogl

tel ülé rkezetben csak čppen 'rsBbb

Toväbb folyt az urbanizäció, elsösorbøn a vidéki ipari kör.pontokat (pl.

skolcJ fe ztették.

săg hús-, zsir-. łojăs- ús cukorfogyasztâsa.

Szél !bb k6rbe elčrhotôvê văltak
 :ćrdöjelezh'
B A modernizńciô és az élctszínvonal-emclćs Sontos eszkör¢ volt az állami oktatăsgo-
iti

kis szakegyetemot čs -łbiskolśt hoztok lêtre.

llíirhàzakat čpitettek, sók ltak

hel yabi ęyarapodas

.usnak" i'agy „fridxsidctn.zociaiitmusnak” is.
haladt elö rc eipfició

A bółcsõdc- čs ó ’odahãlôrлt lchctõve te‹te a nök łömcges munkàbo állâsă‹, aini

á n0\’ekeóes It, măsrészt ìós :gíteIte kéłke-
B Poægay îmre az t956-as forradalmat népfeJkeiésnek neveztc az addig hiva:
чllenforradalom helyett.

likus esemćnye lett (1989. jùnius I6.).

III ondott beszćdëvel àll

Bevezették a tö bbpértrendizert és szøbad vślaiztźsokøt írtak ki.

Á lírták bttntctó tön'énykö nyvet, törö l kméiiy

épszavazńst kezdeményezett unkăsörsčg felosz

tásănak, az MSZMP munkahclyekr6l való kivonu1áséna1, a părtvagyozioal v
lszămo1âsriak és i‹öztărsasăgi eln0k vălasztăsăлak ‹ãrgyában
Az elsö hărom Lêrdés a nćpszavazés idõpontjára eldõlt, a Nerazcti here
leo czckrúl mcgállapoóãs sztllotctt. Ar utolsó vult hivalott megakadá1yozni,
loo 'rszéggyûltsi ălaszfãșok Iñtt közveîleп clnökVêl86Etáson MSZP

i véìaeztïîsok ulãnra halasxtottåk.

 AntalÏ József ala1ithatott koa1iciós kurmgnyt (az MDF mcllett a ï”'
gszdspàrt es a Kereszfénydemokrsta Nàppàrt részvételével).
Aż orsziig jobb kormó nyozható sżgaćrdekćben met;egyezełi aż SZD
hannados t6rvćnyek cs0kkentćdr6l
Cserćbe aż SZDSZ jel8ltje, Gbncz Arpń d leti aż Orszń ggyń lłs śltal vó lasztott
k6ztàrsas$gi elnò k.

• A rendszervéJtàst 1ivàIió tényezoL 16z6tt fontos szerepc volt a tervgazdesitg vtlsà-

A gazdasàgi n8vekedés lelassulàsa utfin a jóléti kiafiésokat külííildi isólcsònb6l

tartot$k fenn így az àllam adóMgsplrdlba került.

gàntulajdon biztonsagàt
A privatizgciós bevètelck Lezelhetóvé rettéL a magyar àl1amadóssggot.
A külfb1di bcfektei6k £ejlesríéseivel versenykipes arucikk«kef kczdctt tsrinclni
a magyar ipar.

A magyar ó esag kettó s tcrmeszetij. Egymàs mellett leiezik a jó részt tù lliildi

piacra temielò , killfò ldi tó kèvel és technoló giàval iizcmel6 fejlett ipari és szol-
 :l, st szerén
Iékenyséyü, men kcves«bb c6kével rcnd«Ikczô ê8 fejlctIcn«bb tccftnolôgiãt
inazó h vúll lati szféra

ezért a véllalatoh azt részben kü lfbldre telepítik, ezzel tovább nõ velik az

élkiillstgei es ]61ét i ã1Ía t‹rh«

kat ewdrriünyezctt a \êrsaddIOM 6zcrkcrctêben is.

A rivatizéció eredménye

ges, megker¢tõdütt a fô1dk+ncenuáció.

A ko abban allamosi’ 'fl lakásokat

.ôz@rótegekhcz
giek. a kis\'a|lglko ók, a szakk?pzcn alkalmazotlak, a ssskl›sunk8sok es az
ijasnk zõ

nyugdijasok iailoznak. A szcgênysêg kockúzata ktllõnõsen nagy a

rlõk ês .yok k0zóft
 Az orszóg nyugati rëszčn fejlettebb a gazdasgy, tôbb a munkalehetõsóg, igy вla-
csonyвbb a munkanélkłiliség és mag8sabb8k a j0vodelmck, mini keTctcn.

A m4sodłй vłlághsborù

z ErdéÏyben a bevonuTô romśn csapatok szintčп вz śttltólagos magyar rćmtettekćrt

álltak bosszút

leket kčtiyszcrmunkãra
- C9ebszîovżkiGbaa a magyaro1at megfosztottãk á11ampoIgãzsãgu1tó1 és hilajdo-
ttukłól az ún Miutśn a szovjetek a teljes magyar lakossâg

• A mśsodiL vilăghãború utàn rriàr nemcsak természetes, de erôszakos

asшIm1I4cJ6rói is beszëlhetttnk:
A périzsi bćkčben (1947. február 10.) a kisebbвégek v£üelmét niár nem irtăk
el6.
 dont,
szervezeteLet és üldozték az egybézakat, ezzel a kisebbeégek teljesen kiszo

sàgot nom kapfak, de Szerbign bcltil autonóm lartomàny leít B Vajdasàg (D

A Székelyíòld antonóni tartomàny lett, az iskolatislózat itt maradt meg legj

Az 1960-as evekben azonben fordulai kö vcikt;etl be a roman polittkihan, fi

fds6dö tt .gyar ist lå k fel zimolasa,
gyar nyclvu egyetemet egycsitettek a roman nyelvävel (Babes-Bolyai). A
ton6m Tartomäny h .tårait tak sig arinyaoak csö kkent?se
tel
A folyamat csucspon;ja 1988-bon a faluromboläs t<rve volt: Ceautvscu ro
dittåtor a vidiki lakossägi iniinokb .” ki allel lten

.gyarsàg po
képvlselecére, a civil szorvczefek és az egvhéznk szabad múkddés4re.
A haiúron ttili magyar pártok sik¢rcsen gyójtik be a matar szaxazatokat, ami bi-
zonyitj isebbségi árdckk¥pviselct zokségcssógót, 4e gybn g8kadály
za a kisebbség¢n belüli ideológiai küldnbsége1 megje1enitásét es a Lapcsolódásl
a t0bbsegi pértokh
làngoläsával jú rt egytltt, ami felszínre hozta a xzeciatiтła idö sfakbap szõ nyeg ala
sö p6rt sërelmeket. A let,sù lyosabb atrocitá sokra 1990—ben Marosvã sárhelyen kertilt
sor (fekcte märcius) az anyanyclvi oklatist kö vutel6 magyarsíggal szcmben

múnyes igčnybevételél tette lehet6vé a magyar igszoìvény.

Ha kćr¢imczik, a hatãron túli magyarok ëllandó magyarorszégi lakôhety híjśn is
kaphatnalc magvar állampolgãzsàgot (kett6s állaaspolgérsăg).
 meretè

àcs),
A 19. szàzadra els0pró tü bbség0k letelepcdett, tovàbbra is fblcg iperosként. ill
napszàmoskini dolgoziak. A èk

üstfollozó, kosàrfonó, tekníivàjó. vai yogvcio stb.)

A szociallzmus idòszakàban végképp megszGnt az igény a hagyomúnyos mester-
kiep0lò l‹épz=l .i aikalm ók
 próbólják me igànyok
Az â11andú n4un1a és jõ\c6eIem javíthatna aztán a Ia1óhelyen és az egészsêgüu}
allapoio

a családtáinogatãsok,
rászuruló1nak ju

A tartósan munkantlkliliek részt veheinek a k6zfoglalkoztatãsban,

melynek 'izctésü k (A ndszcr kritikusai szcrint

a kózmiinka csak idciglenes mcgoldús.)

csaladtám- tások

séget aIko{‹iak. Aliq dolgoznak, addig j0x’c6elmúk arányâb8ri fizctneL be a

, maj korukhan cl' g ijat, eletjãradckof kapn

.lń ghżboró puszti .yugdijaknt

Jźrulćkokb6l kezdtćk el fcdezni: cz a feloszió -kirovó rendszer. Jelenleg a
di !ositasi Al«p ,Gktidteti
nyugdij
altal tintett szociźlis hozzajźnilń si adó .
Az âllampolgirok itt is kockizætközôssčget alkotnak. J6vedelmQk arãnyśban
egćszsêgûgyi jéruÏżkor fizetneL (a gycre1e1, nyugdìjasoL, munLanél1ü1iok he-
lymt az ãham fizet), čs s ksćg csctčл ¢gčszsć@gyi ellśtâsban rćsxгsUlnek
A jérulùÏcok je1enleg az Egčszsêgbiztosităsi Alaphoz kerLlnek, ês innen fedezik
вz e@szsegttgyi el1śtórendsz¢r (háziorvosok, rendcl6inMz«teL, kórhśzak) kiadá-
czit ćs a gyńgyszarck áxâmogatÅSâî illetve a munkakćyfclcnsćg ideje glatt a bc-

Az iletbez való jog (ez tørtalmaszв az ćlct birtonságżt és meltósàgatJ

A szabadsäghoz való jog (ebbõ l szàrmaznak a polgári szabadságjogok:
valläs-. szó lä s-. sajtó gyü lekezèsi és egyesü lési szøbadsźg)

A gazdasăgi jogok a munkźhoz, a megfe

delemłtez (szakszervezcł) való joguL.
A szocialis jogok a Iélminimumhoz
ügyi ellätźslioz valii jogok.
A kulturãlis jogok: p1. az oktatáshoz vałô jog.
m A harmadik $eneróciós emberJ jogok jelenleg •snriak kialakulóban, k0zós jelł< -.-
tessćgQk csak nemzetkdzi ¢gyLttmiik0dessel lennćnek .tólhatók
JO6°
z<k<z ćs aż eróforrósok1oz való egycnló hoz śrćrćsnck a jogai.
■ Aż emberi ]ogoket elószór aż USA F0ggetlenxigi nyilatkozała (1776), majd a
cia forrada1om Emberł ćs PoJgitrl Jogok XyJlackozata (I 789) sorolta fcl.
E"\fSZ E :emes nyilatkozatśt ł1948) Iagó Tl

fe ezetc sorol
Aż elso gener$ció s emberi jogokat: ar ó lethez való jogoi, a tulajdotijogot
kat.

Aż śllami t vćkcnysćgben való rćszvćtcT jogśt, staż g politikai jogokat.

VćgQł kGłón Iesz8 lósćg alape 6lła połgźzi j
Minden évben 1õtelezó a Lövetkezö
ćvrõl szôlô zărszãmadist elkćszltcnic.
Az Orszéggyfiìés vśÏasztja a k6ztàrsasági eln0kót, a miniszterolnökót, az Alkoł-
mânybiróség tagjait, az Ałlaml Sżémveт6шék e1nõ1ét ês az orszńggyłiłżsi biz-

egyćni vźlasztókerületekben
gos iistiról (93 mandätum).
Képv. selöjelölt az lcñet
egyin

A mandănimoi nem eredményczö , un t0rcd*kszavøzstok is az orszagos listira

ke- rlllnet, aini igy kompenzâció s lisiakćnl is mù k6dik. Tö reditszavazatnak
minõ sü l az egyéni választó kerü leiben a veszłos jelö ltekre leadott ö sszcs
szsvazat, illet›e

A kčp•iseI6L szakbizottstgo1ban és plenśûs úlüscken veszne1 rćszt A tóп'êny

javaslathoz módositó indifvãnyok fîizhe‹ök. Elösz0r ezskröl egyenkčnt szavaz вz
Országgyülés møjd az esetlegesвn módositott t6rvényjavaslatról

Tagjail és eln6két az OrszAggyüłčs vślasztja

A jogsz8bãlyok alkotmányoscigćt vizsgãlja. ës ha 8IkołmànycII nesnek talâlja,
akLor megsemmisitheti
Az siŁotmênșbfróságf d0ntêsck indoklâsa aIkotmányertclinw‹ćsnck tękin
gazitj ággy'ûlêsł, hogy mi tözekvčs tekinlhetô alkotmá

i etn'
Lcladata jôreszt rcprczвntativ: kifcjcr.i a nemzet cgysügčt čs örkõdik a demo.
iett

ten uavazåss-ał mśsik sr<niéiyt vålaszt a helyéhe. Aziz a konnänytól csak úgy
Orszż ûlčsbe többséggel rendelkezõ

a koaliciô fel is bomlik, annak kicsi a valôszinüsêge, hogy az egyi1 kaa1iciós p8z
I I1<nzékk' 1 Lüpes I' .lakìtani
d Az Àllaini SzómvevòizGk az óllam pènztlgyeit
ellenòrzi. s Glnòkét az Orszúggyúlés vólasztja.
Ellenorzi az allami vagyon valtoz it, ill. a k0ltségvetés végrchajtàsànak tOrvé-
• nyességét és célszerü ségét.
Elsó sorban az àllami szervek tevó kenységét ellenó rzik az orszéggyíilésl blztosok, az
i ombudsmanok.
Az alapvetíí jogoh biztosénak tevékenységi k6re kiterjed a* éllampolgàrl
Jogok teljességère. Bejelentésre vagy sejài kezdeminyezesbó l vixsgàl«tokat
indithal, melyek alapjú n javaslalokat iehei és munkú jàró l beszú mol oz
Orszéggyü ltsnek. Kú t helyettese a j6vó nemzedékek, illetvc a klsebbségek
jogainak védelmét 1àtj«
' el.

z 8nkorményzatoh
I A magyar dnkorraény'zati rendszer Létszintü: a települési 6nhormónyzatok felett
Ier0leti (megyei, fbvérosi) 6nkorményzatok éilnak.
Az ónkormónyzati képviselòk vélasztàsa eltérò az egyes települéxeken és terülele-
ken:
A tízezemél kisebb lakosú tclcp0lósckcn kislistés szavazis van (minden jeI0It egy
listàn szerepel, k0zQl0k vàlaszt a polgàr tnegfelel6 szúmú képviselòt).
A tizezemé1 t6bb laLosú te1epüléseken «gyótii và1asztókerüTefek vannaL,
illetve a p8rtok kompenztciós lisiékról is ktlldenck a tcstttleibc kcpviselòket a
t0rcdek- szavazafok alapjén.
A területi 8nkorményzatok képviselóit pórtlistàkróÏ vàlasztjàk.
A polgàrmestert valamennyi településcn (és a fb\'érosban is) k6zx’etIen0l vilaszt-
jàk.
I Az dnkorroànyzatoh fòbb intezményei és tisztviselói:
A 1épvis<1otestii1w (és bizonsàgai), amely Itelyi rsndeleteket alkothar k0ltségve-
tést keszif és elI¢n6Lz.i g tisztvis¢Ï6ket.
A poÏgàrmester irónyítja a települést.
A je zò feladala a t6rvónyessèg belartisa.
i Az 0nkormàn}’satoIt fcledalai:
A t6rvünyben eloirt szoci4lis és egeszségilgyi intézmünye1 fenntartósa.
Az úthàlózat és a k6zmüve1 1arbantartúsa.
A szocigtis segelyezós.
Külenbòzó nyilvónlartóso1 vezetése, és engedélye1 1iadasa.
 I Le pćnzógyl kok
megtakarft&salkeł ók gyiijth¢tik, illetve hitelł vehetnek fcl t/ilt\k.
hóztartśsok k6ltsżgv' bcvćtełekbel ćs kiad6 kból tovadik
ib’
egćszilik ki a Łócsadalmi juttatós0k. Egyćb j6vedelemforrós lehet a vagyon
tlan bć ’lcti di egtakarJtós ka sztalćka)

bećpiten śital6noe forgalmi ad6 (dla) vagy jóvedóki adó (aż alkoI+ol, dokłżny
arat›a bez 'ite« fi 46›

felveheto kiscbb Osszegu hliel is.

egtekarllśs gyeb formy
tek, a biztositfisok (pl. nyugdij-, ó letbiztositżs), a rćszs'ó nyek, a Łtitvćnyeh
(v1llala- tokfiak adott kazvetlcn k6lcsó nt ibazoló ćrt4kpaplrJ. aż żllampapfrok (aż
śllamnuk adott bltelt igazoló łrtćkpapfr), aż utó bbi batom v«lamiIyen
kombinmció jdt kinżłó befektettsi j !k, de aż inga
emesfemek es mc
 bérpótléko’
a A munkavâllelónak a munkalserz6dósben rõgxfic« bćrc a hntttó bér, mug
Jombiztosltési jéruìêkok č Isa ‹itân kézh' Lapott 0

B A teljes munksiü6 Magyarorszãgon napi 8 óra, és heti dt munkanBppBl ssămolчa heti

40 6ra.
A mu kxsurz8désben részmunkaidõt i ehet rñgziteni
a Mindm a unkavállaìónaL heti két pihcn6nap jar. A muakavżüaló ezen 1fvûl
mindcn ćvben lcgalább 20 munkanapot szabadsègon t0lthet, sõt az élctkorral
g id6tarłe ekszik

A munkeszerz64ésben a felek próbaid6t is meghatárczhafnak, er alatt a munka-

szerz64és in4oklàs ćlkül fclbo
I70. oldal w
I ?6. oldsl w
T4 politika ktlzdcJn ökort R4rnâba

A mallar n€p ıö rı€nete ez lllamatapf

Szcllemi, târsadalmi fis politikai vü ltozâsok

az ıijkorban (1492-1789)

A ttîtbk kiuz/'se is a k k6czi-szabad  gharc

12. Tlrsıdalml, l1Iampo1g£rl, ptnzlıgyl tı munkav6llaIöl lsmeretek.....ıs•

Aîapwttl p£oMgyl gzzdas¥gl îroıtk, fi