A mozgásfejlődés szakirodalmában a fejlődés egyéb területei tárgyaló irodalmakhoz

hasonlóan különböző szemléletmódokkal találkozhatunk. Winter (1975) a mozgásfejlődés

legfontosabb jellemzőit véve figyelembe a motoros egyedfejlődés periodizálását végezte el.
Ezek a szakoaszok a következők:

1. Születésről 3 hónapos korig: A céltalan és nem akaratlagos mozgások kora

2. 3-14 hónapos korig: Az első koordinált mozgások kialakulásának szakasza
3. 14 hónaptól 3,5 éves korig: Az alapvető és változatos mozgásformák elsajátításának
szakasza. Az új mozgások kezdetben globálisak, nem kidolgozottak. A gyakorlás
funkcióörömmel jár és elvezet a nemre jellemző játékok megjelenéséhez.
Versenysportban a 3 éves kor már sportágtól függően meghatározó lehet. Ebben a
korban indulnak az ovis tornák, kezdő csoportok számos sportágban, így a tornában és
az aerobikban is.
4. 3,5-7,5 éves korig: Az alapvető mozgásformák gyors tökéletesedésének, az első
mozgáskombinációk létrejöttének és a képesség struktúra kialakulásának szakasza. Az
egyre pontosabbá váló mozgások lehetővé teszik azok összekapcsolását. A
mozgáskombinációk a funkcionális szerepjátékok kialakulását segítik elő.
5. 7,5 – 10 éves korig: A mozgástanulás képesség gyors fejlődésének szakasza. AZ
időszak alatt számtalan új mozgás elsajátítása valósul meg. Köztük több sportág
alapmozgásai is.
6. Ettől a szakasztól kezdve a fiúk és a lányok fejlődése eltérően alakul. Lányok: 10 éves
kortól 11/12 éves korig, míg fiúknál 10 éves kortól 12,5/13,5 éves korig terjed. A
mozgástanulás legintenzívebb szakasza a gyerekkorban. Folytatódik a
mozgásrepertoár bővülése. Felerősödik az egyéni mozgástulajdonságok és a nemekre
jellemző különbségek.
7. Lányok11/12 éves kortól 13/14 éves korig, fiúk: 12,5/13,5 éves kortól 14,5/15 éves
korig: A motoros képességek szerkezeti változásának szakasza. A serdülés
megváltoztatja a képességek kapcsolatrendsezrét. Lezárása után a képesség struktúra
újraépül.
8. Lányok 13/14 éves kortól 16/17 éves korig. Fiúk: 14/15 éves kortól 17,5/18,5 éves
korig. Az egyéni sajátosságok és a nemre jellemző teherbíró képesség és az edzhetőség
szempontjából a terhelhetőség szintje.
 9. Lányok: 16/17 éves kortól 18/19 éves korig. Fiúk: 17,5/18,5 éves kortól 19/20 éves
korig: Az egyéni motoros profil stabilizálódásának szakasza. A motorium tekintetében
véglegesednek az egyéni jellemzők. A motoros teljesítményt az életmód
nagymértékben befolyásolja. (István, 2011)

Az edzéselméleti sajátosságok gyermekeknél és fiataloknál sok tényezőtől függenek,

beleértve az életkorukat, fejlettségi szintjüket, egészségi állapotukat és a
sporttevékenységeket, amelyeket végeznek. Amikor gyermekgyógyászati kórképek,
betegségek kerülnek szóba, fontos figyelembe venni az egyes kórképek specifikus jellemzőit
és azok hatásait az edzésre és a fizikai aktivitásra.

1. Életkor és Fejlettségi Szint:

a. Gyermekeknél és fiataloknál az edzésprogramoknak alkalmazkodniuk kell az

életkorhoz és a fejlettségi szinthez.

b. Az egyes életszakaszokban a gyerekek különböző motoros készségekkel

rendelkeznek, és az edzésprogramoknak támogatniuk kell ezeket a
készségeket.

2. Egészségi Állapot és Kórképek:

a. A gyermekgyógyászati kórképek, például asztma, elhízás vagy cukorbetegség,

befolyásolhatják a fizikai aktivitásra való képességet.

b. Az egyes kórképek esetén az edzésprogramokat orvos és szakember

felügyelete mellett kell végrehajtani, és azoknak alkalmazkodniuk kell a
gyermek egyedi szükségleteihez.

3. Sportági Kiválasztás:

a. A különböző sportágak más és más fizikai és mentális kihívásokat jelentenek.

b. Fontos olyan sportágat választani, amely megfelel a gyermek képességeinek és

érdeklődésének.

4. Biztonság és Felügyelet:

a. A gyerekeknek megfelelő felügyelet mellett kell részt venniük az

edzésprogramokon.

1
 b. Az edzéseket meg kell tervezni úgy, hogy minimalizálják a sérülés kockázatát,
és az edzőknek tisztában kell lenniük a gyerekek egyedi igényeivel.

5. Játékosság és Motiváció:

a. A gyermekek számára fontos, hogy az edzések játékosak és motiválóak

legyenek.

b. A szülők és edzők szerepe kiemelkedő ebben, mivel támogatniuk kell a

gyerekek pozitív élményeit az edzésekkel kapcsolatban.

6. Rendszeres Orvosi Ellenőrzés:

a. A gyerekek rendszeres orvosi ellenőrzése fontos, különösen, ha valamilyen

egészségügyi probléma áll fenn.

b. Az orvosi szakemberrel történő konzultáció segíthet a megfelelő edzésprogram

kialakításában.

Ez csak általános iránymutatás, és minden gyermek egyedi, tehát minden edzésprogramot és

megközelítést az egyes gyerekek egyedi szükségleteihez kell igazítani. Fontos, hogy az edzés
mindig örömforrás legyen, és ne okozzon negatív hatásokat a gyermek számára.

Az életkori szakaszok általános biológiai és pszichológiai sajátosságainak főbb

jellemzői nem különíthetőek el mereven egymástól. A személyiség fejlődése folyamatos
mennyiségi és minőségi változáson megy keresztül az életkor előrehaladtával. A kronológiai
és biológiai életkor között az emberi fejlődés során jelentős eltérések alakulhatnak ki.
Tudományos alapon, a kisebb eltéréseket még nem, de az egy naptári évet meghaladó
fejlődésbeli különbséget szokás biológiai szempontból is lényegesnek tekinteni. Legnagyobb
az eltérés az un. pubertáskor időszakában (12-16 év) a legkisebb eltérést a felnőttkor
kezdetén. A serdülés időszakában akár 2-3 évnyi különbség is mutatkozhat egy gyerek
kronológiai és biológiai kora között. Az eltérés alapján beszélhetünk akcelerált és retardált
fejlődést mutató gyerekről. Ezáltal kialakulhat 4-5 évnyi fejlettségbeli különbség. A
versenyzők közül az egyik akcelerált, míg a másik retardált úgy párharcuk teljesen
egyenlőtlen lesz. A fejlődést számos tényező meghatározza, így a genetikai örökség, a
hormonháztartás, a táplálkozás színvonala valamint a környezeti tényezők is. (Dubecz, 2009)

2
Idézett forrásmunkák
Dubecz, J. (2009). Általános edzéselmélet és módszertan. Rectus Kft.

István, F. (2011). Mozgásfejlődés. Dialóg Campus.