A hidegháború

1. A második világháború után katonai erejét tekintve két nagyhatalom emelkedett ki a

győ ztesek kö zü l: az Amerikai Egyesü lt Á llamok és a Szovjetunió ; szuperhatalmaknak nevezték
ő ket; a korá bbi gyarmattartó birodalmak, Nagy-Britannia és Franciaorszá g meggyengü ltek

- a szovjet elő retö réstő l korá bban is tartó Churchill haszná lta elő szö r a vasfüggöny kifejezést a
há ború utá n tartott fultoni beszédében, amely az amerikaiak és a szovjetek megszá llta
ö vezetek kö zö tt kettéosztja Euró pá t

- nyugaton az USA a há ború utá n mai - keleten a szovjetek a kommunistá kat

értéken szá molva tö bb szá z milliá rd segítették hatalomra, egypá rti diktatú rá k
dollá rral tá mogatta az ú jraépítést (Marshall- alakultak a Német Demokratikus
segély); a Német Szö vetségi Kö ztá rsasá got Kö ztá rsasá gban, Lengyelorszá gban,
felfegyverezte és sajá t tá borá ba á llította Csehszlová kiá ban, Magyarorszá gon,
Romá niá ban, Bulgá riá ban
- katonai szervezetként a nyugati á llamok
megalakítottá k a NATO-t - katonai szervezetként a keleti á llamok
megalakítottá k a Varsói Szerződést
-1957-ben létrejö tt a Közös Piac (az Euró pai
Unió elő zménye) a munkaerő és a tő ke - létrejö tt a kommunista gazdasá gi
szabad á ramlá sá nak, a gazdasági versenynek szervezet, a KGST, a gazdasági tervezés
a biztosítá sá ra biztosítá sá ra (Moszkvá ban meghatá roztá k,
melyik á llam mennyit és mit termeljen)
2. A fegyverkezés mindenki azt vá rta, hogy a harmadik vilá ghá ború ki fog tö rni, annyira
nyilvá nvaló ak voltak az ellentétek a két tá bor kö zö tt -> végü l mégsem tö rt ki a konfliktus,
ennek legfő bb oka pedig az volt, hogy egy ú j, minden addiginá l pusztító bb fegyverrel, az
atombombá val rendelkeztek -> pontosan tudtá k, hogy ha bevetik ezt a fegyvert, akkor a má sik
is atomcsapá ssal fog vá laszolni, amivel kö lcsö nö sen elpusztítaná k egymá st

MAD (jelentése: ’ő rü lt’ – Mutual Assured Destruction – ’kö lcsö nö s, biztos pusztulá s’

- há ború helyett fegyverkezési verseny indult, nehogy egyikü k gyengébbnek lá tsszon a

má sikná l (kölcsönös elrettentés) az atom- és hidrogénbomba elterjedését kü lö nö sen
veszélyessé tette, hogy az ö tvenes évektő l má r nem csak repü lő géprő l dobtá k le ő ket, hanem
interkontinentá lis (fö ldrészeket á trepü lni képes) rakétá kkal is el tudtá k ő ket juttatni a célba

a rakétatechnika fejlesztése generá lta az ű rversenyt (első mű hold (Szputnyik), az első ű rhajó s
(Gagarin), az első ember a Holdon (Armstrong) + a fegyverkezés alapvető á llami befektetést
jelentett a jö vő nagy ipará gá ba, a mikroelektroniká ba

a hideghá ború jelképe az amerikaiak és a szovjetek á ltal egyará nt megszá llt Berlint kettéosztó
fal volt, amelynek meg kellett akadá lyoznia, hogy a jó val szegényebb Kelet-Németorszá gbó l az
emberek á tszö kjenek Nyugatra

3. A hideghá ború lezá rá sa

mivel az USA jó val gazdagabb orszá g volt, nemzeti jö vedelmü knek sokkal kisebb részét kellett
elkö lteniü k fegyverkezésre (kb. az egytizedét, a szovjeteknek viszont az egynegyedét) ->
mindez azt jelentette, hogy az oroszoknak sokkal nagyobb erő feszítéseket kellett tenniü k azért,
hogy katonailag erő snek tudjá k mutatni magukat, á llampolgá raiknak pedig le kellett
mondaniuk olyan á rucikkekrő l, ami helyett inká bb fegyvereket gyá rtottak

amint kiderü lt, hogy a fegyverkezés kö ltségei egyre csak nő nek, a szovjetek rá jö hettek arra,
hogy tö meges elszegényedés nélkü l nem tudjá k tová bb folytatni a hideghá ború t -> a
nyolcvanas években az ú j szovjet fő titká r, Gorbacsov egyezséget kö tö tt a nyugati á llamokkal:
véget vet a fegyverkezésnek, kivonul a megszá llt Kelet-Euró pá bó l, cserébe pedig a nyugatiak
beruhá zá sokkal, á ruval és kö lcsö nnel segítik meg ő ket