A közigazgatás intézményrendszere, szervezeti felépítése

- intézmény: minden olyan emberek közötti kapcsolat körülírására alkalmazható, ami stabil, tartós, valamilyen
szabályrendszer által rendezett
o háromkomponensű: szervezet, annak működésére szóló szabályozás, szervezeti célokat megvalósító emberek
o jogintézmény: az intézmény mögött nem áll szervezet
- a közigazgatási intézmény komponensei:
o közigazgatási szerv/közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szerv (szervezet)
o rá vonatkozó közigazgatási jogi szabályozás (működésére vonatkozó szabályozás)
o közigazgatási személyi állomány (célokat megvalósító emberek összessége)
- a közigazgatás intézményrendszere a közigazgatási intézményeknek és jogintézményeknek összessége

Intézményrendszert meghatározó tényezők (társadalmi-tudományos-technikai tényezőre visszavezethető)

- dinamikus közeg (napi kapcsolat az ügyfelekkel)

- demokratizmus
o közigazgatás korlátok közé szorítása, ellenőrzöttsége
o demokratikus döntéshozatal = testületi forma (elterjedtek érdekegyeztető fórumok)
- kooperáció: érintettek bevonása az ügyek intézésébe
- jogfejlődés
o a közigazgatás keretét az alkotmányjog adja, szabályozásának garantálása kötelező (pl.: oktatáshoz való jog)
- jogszerűség biztosítása (jogszabályok betartása/betartatása)
o autonóm államigazgatási szervek kialakulása
- depolitizáltság követelménye
o a közigazgatás a legitim politikának alárendelt intézményrendszer, de a napi folyamatokra politika-mentesség
és szakmai szempontú működés jellemző
- szakmai, technikai követelmények
o a klasszikus hivatali forma nem mindig alkalmas az adminisztratív teendők elvégzésére (pl.: ügyfélkapu)

Intézményrendszer szűk és tág megközelítése

- szűk értelemben vett közigazgatási intézményrendszer: azok az intézmények, melyeket az arra feljogosított állami
szerv kifejezetten közigazgatási szervként hozott létre, ide soroljuk a közigazgatás mindkét nagy ágát, a civil
közigazgatást (közszükségletek kielégítése, pl.: egészségügy, oktatás) és a rendészeti igazgatást (társadalmi béke,
biztonság megőrzése)
- civil közigazgatás részei:
o államigazgatás: hierarchia és centralizáció elve alapján élén a Kormány áll
o autonóm államigazgatási szervek, önálló szabályozó szervek
o helyi önkormányzatok: decentralizáció és mellérendeltség (közszolgáltatások szervezése)
- rendészeti szervek: rendőrség, katasztrófavédelem
- tág értelemben: az intézményrendszer részei a közigazgatási szerveken kívül az állam által bevont szereplők (nem saját
szervei), a közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek (ez a közvetett közigazgatás)
o közintézetek, köztestületek, közhasznú alapítványok, közvállalatok, közfeladat ellátására felhatalmazott
magánszemélyek

Közvetlen közigazgatás (szűk értelemben)

- az állam által közigazgatási célok ellátására létrehozott szervei

- közigazgatási szerv a legkisebb eleme a rendszernek, testületként/egyszemélyi vezetés alatt álló hivatali formában
működik
o elkülönült szervezettel, önálló hatáskörrel és bizonyos terjedelmű gazdasági autonómiával rendelkezik
o akkor jogképes, ha előírt jogrendben feladatát, hatáskörét és működési területét megállapították
o létesítésére az Országgyűlés és a Kormány jogosult

Államigazgatás

- közigazgatási intézményrendszer legrégebbi része

- centralizált és hierarchizált, vertikálisan és horizontálisan is tagolt, központból szervezi meg magát a települési szint
felé (központi és középszinten működik)
 - csúcsszerve a Kormány (politikai testület)
o általános hatáskörű (elsősorban irányítás és koordináció), testületi formában működő, központi
államigazgatási szerv
o maradékelvű hatáskör (jogszabály nem utalja más feladatkörébe, akkor a Kormányé)
o szervezetalakítási és jogalkotási jog
o léte erősen kötődik a miniszterelnökhöz, akinek munkáját a helyettesek segítik
o a Kormány munkáját segédszervek támogatják (pl.: Miniszterelnökség, kabinetek, kormánybiztosok)
- minisztériumok (központi szint)
o a miniszterek munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati
igazgatási szervek
- kormányzati főhivatalnok csoportja
o Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi igazgatási szervek
o felügyeletét a kijelölt miniszter látja el
- területi szinten működnek (decentralizáció elve alapján)
o központi kormányzati igazgatási szervek területi, helyi szervei
o kormányhivatalok (20db): Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei
o járási (fővárosban kerületi) hivatalok: további kirendeltségeket hozhatnak létre – kormányablakok: integrált
ügyfélszolgálatok

Autonóm államigazgatási szervek, önálló szabályozó szervek

- korlátozzák a legitim politikai befolyás lehetőségét, depolitizáltság jellemzi

- közigazgatási feladatokat látnak el, de feladatkörük kapcsolódik az összes hatalmi ághoz (Kormánytól való független
működés)
- kizárólag a törvényeknek és az Országgyűlésnek vannak alárendelve
- önálló szabályozó szervek: jogalkotási jogkörrel bírnak, feladatkörükben rendeletet adnak ki (jogalkotás-hatósági
jogalkalmazás)

Helyi önkormányzatok

- településcentrikus, magas szabadságfokkal bíró önkormányzati rendszer a rendszerváltást követően

- helyi közügyek, közösségi közszolgáltatások (közvilágítás, szociális szolgáltatások)
- típusai: települési és területi önkormányzat
o települési: községek, városok, megyei jogú városok, fővárosi kerületek, járásszékhelyek
o területi: megyei önkormányzat
o Budapesten kétszintű önkormányzat működik: 1 fővárosi, 23 kerületi (települési)

Rendvédelmi szervek

- szolgálati törvények alapján a veszélyek megelőzése/elhárítása miatt szabadságjogokat korlátozhatnak (emberi élet
kioltásának jogszerű lehetősége)
- rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, katasztrófavédelem
- közbiztonság és belső rend megzavarásának megakadályozása, megelőzése, zavart rend helyreállítása

Közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek (közvetett közigazgatás)

- célszerűségi/hatékonysági okból nem közigazgatási szerv látja el a közigazgatási feladatot

- közintézetek: humánszolgáltatást nyújtó állami költségvetési szerv, melynek szolgáltatásai
ingyenesek/kedvezményesek
- köztestület: önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező, törvény alapján létrehozott szervezet (jogi
személy)
o tagsága tevékenységéhez fűződő közfeladatot lát el
o kamarák: tagjaik számára érdekképviselet, szolgáltatások
o MTA: tudományos élet tisztaságának őre
- közhasznú alapítványok: a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítésére irányuló (pl.:
természetvédelem) tevékenységet folytat profitérdekeltség nélkül
- közvállalat: magyar állam által alapított egyszemélyes, zárt részvénytársaság (pl.: MNB)
- közigazgatási jogosítvánnyal felhatalmazott magánszemély: oka speciális ismeret, hivatás (pl.: állatorvos)
 Központi igazgatási szervek

- a hatályos jogszabályozás szerint központi közigazgatási szervnek minősül:

o a központi kormányzati igazgatási szerv
 Kormány
 Miniszterelnöki Kormányiroda
 minisztérium
 kormányzati főhivatal (Központi Statisztikai Hivatal, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala)
 központi hivatal
o az önálló szabályozó szerv
 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
 Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
 Országos Atomenergia Hivatal
o az autonóm államigazgatási szerv
 Közbeszerzési Hivatal
 Gazdasági Versenyhivatal
 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
 Nemzeti Választási Iroda
o a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági szolgálat
 rendőrség
 büntetés-végrehajtás
 katasztrófavédelem

A Kormány

- központi közigazgatás (illetékessége kiterjed az ország egész területére), testületi formában működő
(miniszterelnökből és miniszterekből áll), általános hatáskörű (hatásköre mindenre kiterjed, amit jogszabály nem utal
más szerv feladatkörébe) irányító szerve
- funkciója elsősorban irányítás és koordináció
- irányítja a rendvédelmi szerveket, biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felületét fővárosi és megyei
kormányhivatalokon keresztül
- egyszerre lát el politikai és kormányzati funkciókat és a közigazgatás csúcsszerve
o kormányzás: állami szervek összességének társadalom érdekében végzett irányító tevékenysége
o politikai funkció: a kormány a parlamenti többség akaratából jön létre, így a többség legitim akaratát hajtja
végre

A Kormány feladatköre

- Alaptörvény értelmében a végrehajtó hatalom általános szerve, hatásköre kiterjed mindenre, amit az Alaptörvény nem
utal más szerv feladatkörébe
- végrehajtó hatalmi ág csúcsszerve (törvények előkészítése, végrehajtása), az Országgyűlésnek felelős
- közigazgatás legfőbb szerve: törvényi keretek között államigazgatási szerveket hozhat létre
- a kormányzati döntéshozatal általános hatáskörű politikai döntéshozó fóruma

A Kormány működése

- minisztertanácsi típusú: testületként működik, tagjai a miniszterek minisztertanács elnökei, döntéshozatal többségi
szavazással
- kabinet típusú: miniszterek szűkebb köre és kabinetminiszterek
- kancellári típusú: a kormányfői tisztséget kancellár látja el
- Magyarországra testületi és kancellári kormányzás kombinációja jellemző
o a Kormány testületként működik (miniszterelnök + miniszterek), de általános politikáját a miniszterelnök
határozza meg
o a miniszterelnök személye kiemelt fontosságú, az Országgyűlés választja a köztársasági elnök javaslatára
 miniszterek kinevezésére tesz javaslatot
 Kormány/miniszter irányítása alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg
  több helyettest is kijelölhet
o tárcaminiszterek: törvénnyel létrehozható minisztérium élén állnak (tárca nélküli miniszterek nem
rendelkeznek önálló munkaszervezettel)
- a Kormány hatáskörét az ülésein gyakorolja havi ütemezésű munkaterv alapján (szerdánként), működését az ülésrend
szabályozza
- jelentés: döntést nem igénylő ügyben testületi tájékoztatás nyújtható be a Kormány részére
- előterjesztés nyújtható be a kormányhoz döntés kezdeményezése céljából az illetékes miniszterek/ügyrendben
meghatározott személyek által
o célja a testület döntésének kezdeményezése, tartalmaznia kell a megállapításokat és javaslatokat
- Közigazgatási Államtitkári Értekezlet: kormányzati döntéshozatal általános hatáskörű szakmai döntés-előkészítő
fóruma
o feladata a Kormány üléseinek szakmai és jogi előkészítése
o közigazgatási államtitkár hívja össze, szervezi és vezeti heti üléseit

A Kormány ülése

- előterjesztés/jelentés napirendre vehető, ha a közigazgatási államtitkár a fent említett értekezleten napirendre tűzését
javasolja
- javaslatot a miniszterelnök hagyja jóvá
- a személyre szólóan meghívottak a Kormány ülésén kötelesek részt venni
- a Kormány határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van
o szavazati joguk egyenlő, szavazattöbbséggel döntenek
o szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök szavazata dönt
- politikai fórum is, ahol szóbeli eszmecsere folyhat és bejelentések tehetők (ügyrend szabályozza)

A Kormány döntései

- rendeletet bocsát ki, határozatot hoz, irányelvet/elvi állásfoglalást fogad el

- a kormányszóvivő hivatalos sajtóközleményt jelentet meg az ülésekről

A Kormány működését segítő szervek

- céljuk a döntések politikai és szakmai előkészítése, meghozott döntések végrehajtásának koordinációja és ellenőrzése
- Miniszterelnöki Kormányiroda: általános politikai koordináció
o a közigazgatási államtitkár összehangolja és megszervezi a kormányzati igazgatás működését (munkatervek
előkészítése, tervezése)
- egyéb segítő szervek:
o kabinetek: társadalom/gazdaságpolitikai ügyekben ülés előtti állásfoglalást hozhat létre
o kormánybizottság: több miniszter feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldása
o testületek: javaslattevő, véleményező, tanácsadó szerv
o kormánybiztos: miniszter/kormányzati főhivatal hatáskörébe nem utalt, kiemelt fontosságú feladatok ellátása
o miniszterelnöki biztos: miniszterelnök hatáskörébe tartozó feladatok ellátása
o miniszterelnöki megbízott: diplomáciai, személyes tanácsadó

A miniszter és a minisztérium

A miniszter jogállása

- minisztérium: a miniszter munkaszerve, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű kormányzati igazgatási szerv
(pl.: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Igazságügyi Minisztérium)
- a miniszter a kormány tagja, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki (így alakul ki a Kormány)
- ellátja a Kormány/miniszterelnök által meghatározott feladatokat, az ogy.-nek és a miniszterelnöknek felelős
- törvényben/kormányrendeleten kapott felhatalmazás alapján feladatkörében eljárva rendeletet alkothat
- tárca nélküli miniszter: egy miniszter feladatkörébe sem tartozó ügyek ellátása
- miniszterré kinevezhető büntetlen előéletű, országgyűlési képviselők választásán választható személy
o Országgyűlés előtt esküt tesz
o miniszterelnök útján köztársasági elnökhöz intézett nyilatkozatával lemondhat, miniszter javaslatot tehet a
köztársasági elnöknek a felmentésére
- miniszteri biztos: normatív utasítással eláthatja a miniszter feladatkörébe tartozó feladatokat
 - államtitkár: a miniszter teljes jogkörű helyettese

A minisztérium szervezete

- szervezetét a közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt, jogszabályoknak és szakmai követelményeknek

megfelelően vezeti
- alaplétszámát a Kormány normatív határozatával állapítja meg
- európai uniós források felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatok ellátására helyettes államtitkár működik, akinek
más szakmai feladat nem utalható
- miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra osztható
- a kormányzati igazgatás tisztségviselői politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, kormányzati szolgálati
jogviszonyban állhatnak
o politikai szolgálati jogviszonyban áll a miniszter, az államtitkár és segítőik (tanácsadók, kabinetfőnök)
o kormányzati szolgálati jogviszonyban áll a közigazhatási államtitkár, a helyettes államtitkárok

A miniszter feladatai

- javaslat készítése a Kormány általános politikájára

- stratégiai dokumentumok előkészítése, megvalósításának koordinálása
- törvények és kormányrendeletek tervezeteinek előkészítése
- európai uniós források felhasználásában való közreműködés
- minisztériumi szervezet vezetése

Nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szervek

- hivatali formában működő, különös hatáskörrel rendelkező központi kormányzati szervek

- autonóm államigazgatási szervek, önálló szabályozó szervek:
o kormányzati főhivatalok: törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható
o központi hivatalok: az irányításáért felelős miniszter feladatkörébe tartozó ügyekben jár el (típusa lehet:
hatósági, ellenőrző, kiszolgáló)
o Miniszterelnöki Kormányiroda (a miniszterelnök közvetlen irányítja, önálló költségvetéssel rendelkezik)
- a szervek élén nem miniszter áll, hanem megfelelő szakmai képesítésekkel bíró kormányzati szolgálati jogviszonyban
álló tisztviselő
- létezésük oka: közvetlen politikai hatás korlátozása, kormányzati munka rugalmassága
- egyes igazgatási területek társadalmi fontossága és politikai semlegessége nagyobb közérdeket képvisel, mint a
politikai irányítás legitimizált gyakorlása

Központi államigazgatás területi szervei, települési szintű államigazgatás

- az intézményrendszer egyik alrendszerét az államigazgatási szervek alkotják, melyek a központi szint mellett az
alacsonyabb szinteken is megtalálhatók (a központi szervek nem képesek minden feladatot az országban ellátni)
- munkamegosztás: központi szinten irányítás, alacsonyabb szinten végrehajtás jellegű feladatok

Középszintű közigazgatás

- a központi és a települési szint között elhelyezkedő területi illetékességgel rendelkező közigazgatás

- több középszint létezik (régió, megye, járás)
- a középszint differenciált
o civil közigazgatás alrendszerei: központi államigazgatás területi szervei, területi típusú önkormányzatok
o központi rendészeti szervek területi szervei + egyéb
- csak az Országgyűlés és a Kormány létesíthet ilyen szervet
- valamely ágazat irányítása és felügyelete alatt állnak
- erőteljesen kapcsolódnak a centrumhoz, területi kötődésük gyenge
- hivatali formában, egyszemélyes vezetés alatt állnak
- foglalkoztatottjaik közszolgálati szabályozás hatálya alatt állnak
- a területi államigazgatás szervei a központi államigazgatás végrehajtó funkcióját látják el, tevékenységüket egy felettes
szerv irányítása és ellenőrzése mellett, végrehajtási önállósággal végzik
- különös hatáskörű szervek: szakigazgatási terület teendőinek végrehajtása (pl.: adóigazgatás)
 - általános hatáskörű szervek: Kormány kiemelt területi szervei
o különös hatáskörű területi szervekhez nem telepíthető teendők, a Kormányt területi szinten képviselik

Kormányhivatalok feladatai

- általános hatáskörű területi államigazgatási szervek (fővárosi, megyei, járási)

- összehangolja a kormányzati feladatok területi végrehajtását, koordinál
- helyi önkormányzatokkal összefüggésben törvényességi felügyeletet gyakorol
- ügyfélszolgálatot működtet
- nyilvántartásokat vezet és informatikai szolgáltatást biztosít az ügyintézéshez
- osztott irányítás alatt állnak, elválik a szervi és a szakmai irányítás
- főispán által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből és járási/kerületi hivatalokból áll
- főispán: politikai szolgálati jogviszony
o feladatainak ellátásáért a miniszterelnöknek politikai, a kormányhivatalok irányítására kijelölt miniszternek
szakmai felelősséggel tartozik
- a kormányhivatali szervezetet főigazgató vezeti, aki a főispán általános helyettese

További középszintű államigazgatási szervek

- különös hatáskörű szervek, pl.: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Igazgatóságai, Klebersberg Központ Tankerületi Központjai
- jegyzők és járási hivatalok (elsőfokú hatóságok):
o mivel az államigazgatási szerveket nem lehet maradéktalanul teleülési szintig kiépíteni, a feladatok egy része
átruházás nyomán az önkormányzatoknál jelenik meg, tipikusan a települési önkormányzati jegyzőnél
o az állami szerepkör megerősítése érdekében átruházás helyett az államigazgatási feladatok minél teljesebb
visszavezetését határozta el az államigazgatásba, bázisává a járásokat tette (jegyzőknél is maradtak feladatok)
o a járás az államigazgatáshoz (kisebb illetékességgel működő egységek uniformizálása) és a helyi önkormányzati
rendszerhez is kapcsolódik (a jegyzőhöz utalt feladatok egy része ide lett vezetve)
o kormányablakok: integrált ügyfélszolgálatok
 egyablakos ügyintézés, számos ügykör, melynek célja az ügyintézés helyben intézésének lehetősége
 mobilizált kormányablakok (ügyintézésre alkalmas felszerelésű kisbuszok) és elektronikus ügyintézés
segítik a földrajzi távolságok áthidalását

Helyi önkormányzatok

- önigazgatás: az igazgatás alanya és tárgya egybeesik

- a helyi önkormányzatok közigazgatási feladatok ellátására jöttek létre és a helyi választópolgárok közösségét megillető
helyi önkormányzáshoz való jogot valósítják meg
- az Alaptörvényben külön fejezet szól róla, ezzel is megerősíti az államigazgatási szervektől való különállásását és szinte
önálló hatalmi ággá emeli (de továbbra is a közigazgatás része)
- helyi közhatalom gyakorlása = a helyi lakosság egészére kötelező jellegű döntések, teljesítésükhöz állami kényszert is
igénybe vehetnek

Helyi önkormányzáshoz való jog

- települések (települési önkormányzatok) és megyék (megyei önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti

meg
- jogukat 2 módon gyakorolhatják: választott képviselő útján (közvetett demokrácia) és népszavazás (közvetlen)
- helyi önkormányzatok jogai egyenlőek, kötelezettségeik eltérőek lehetnek
- a helyi önkormányzás a helyi önkormányzatok joga és kötelessége arra, hogy jogszabályi keretek között, a közügyek
lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a lakosság érdekében
- a jogot tanács/testület alkotja, mely tagjait egyenlő, közvetlen, általános választójogon alapuló szavazással választják
- helyi demokrácia: közvetett (képviselő-testület formájában) és közvetlen (választások, közmeghallgatás) formái
- átfogó felelősség (helyi közügyek: lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, velük való együttműködés)
- helyi önállóság: normatív szabályozást igénylő ügyekben szabadon szabályoz és egyedi ügyekben szabadon hoz
döntést
- döntése törvényességi okból vizsgálható felül az Alkotmánybíróság által

Helyi önkormányzatok típusai

 - területi önkormányzatnak minősülnek a megyei önkormányzatok
- települési önkormányzatok: községek, városok, járásszékhely városok, megyei jogú városok, fővárosi kerületek
- a fővárosi önkormányzat sajátos jogállású, egyszerre települési és területi

Alaptörvénybe foglalt önkormányzati jogok

- rendeletalkotási jog
o végrehajtási rendelet törvény felhatalmazása alapján/magasabb szintű jogszabály által nem szabályozott
társadalmi viszony szabályozására (jogalkotó hatáskör)
o köteles felhatalmazás alapján a rendelet megalkotására (mulasztás estén a rendelet pótlása ultima ratio
jellegű), a Kormány nem sértheti a szabályozási autonómiáját
o rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, de kiegészítheti azt
o Alaptörvénybe ütközés esetén az Alkotmánybíróság, más jogszabállyal való összeférhetetlenség esetén a Kúria
vizsgálja felül
- határozatot hoz
o a képviselő-testület normatív (szabályozó jellegű) és individuális (egyedi) határozatot is hozhat
- önállóan igazgat
o az államigazgatás mellett a közigazgatás része is, igazgatási jogköre a közigazgatási feladatok ellátását jelenti
o egyedi ügyekben való önálló döntés (individuális határozatok)
- meghatározza a szervezeti és működési rendjét
o önállóan alakítja ki a szervezetének felépítésére és működésére vonatkozó szabályokat
- önkormányzati tulajdon tekintetében tulajdonosi jogokat gyakorol
o tulajdonosi autonómiáját az Alaptörvény védi, de nem biztosít kiemelt védelmet
- meghatározza költségvetését és gazdálkodik vele
- vállalkozást folytathat kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül
o olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, melyben felelőssége nem haladja meg a bevitt vagyoni hozzájárulás
mértékét
- dönt a helyi adók fajtájáról, mértékéről
o eldöntheti, hogy él-e az Országgyűlés által meghatározott kiszabható adók kivetésének jogával, megállapíthat
további kedvezményeket és mentességeket
o megfelelő bevételhez és állami támogatáshoz való jog: ha az Országgyűlés kötelező feladatot ír elő, köteles
gondoskodni a szükséges anyagi eszközökről
- társulhat más helyi önkormányzattal, együttműködhet más országok helyi önkormányzatával és tagja lehet
nemzetközi önkormányzat szervezetnek
o az állami szervek és az önkormányzatok együttműködhetnek a közérdek érdekében
- további jogosítványok:
o helyi kitüntetések, elismerő címek alapítása, jelképek alkotása

Helyi közügyek

- a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a helyi önkormányzás és a lakosság együttműködésének szervezeti,

személy, anyagi körülményeinek megteremtése
- közszolgáltaltatásokkal való ellátás: egészségügy, oktatás, hátrányos helyzetűek segítése, mindennapi élethez
szükséges infrastruktúra
- a döntéseket önállóan hozzák, ehhez szükséges a megfelelő szervezeti, anyagi, személyi feltételek biztosítása

A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköri rendszere

- megkülönböztetünk törvényben meghatározott és önként vállalt feladat- és hatásköröket

- központi állami feladatok végrehajtásában való részvétel: államigazgatási feladat- és hatáskörök
o nem illeti meg őket autonómia, mivel nem saját, hanem az államigazgatástól átruházott feladatok
gyakorlásában vesz részt

Helyi önkormányzatok saját feladat- és hatásköre

- két módon meghatározható

1. Országgyűlés által törvényben meghatározott feladatkör
o garancia az önkormányzati autonómia érdekében
o védi az Alkotmánybíróság, kikényszerítheti betartásukat
 o azokkal arányos költségvetési és más vagyoni támogatásra jogosult
o kötelező a differenciálás a különböző adottságú önkormányzatok között (gazdasági teljesítőképesség,
lakosságszám stb.)
o meghatározhatja a minimális szakmai, személyi, tárgyi, gazdasági feltételeket
o nagyobb teljesítőképességű önkormányzat/társulás átvállalhatja adott önkormányzat hatáskörét annak
egyetértésével (lakosság igénye általi indokoltság)
o Mötv.: kiemelt helyi közügyek (településfejlesztés és üzemeltetés, egészségügyi és óvodai alapellátás, helyi
környezet- és természetvédelem)
- vagy önként vállalt feladatkör
o olyan helyi közügyek körébe tartozó feladat, melyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe
o nem veszélyeztetheti a törvény által előírt feladatkör ellátását, finanszírozása saját bevételekből/erre a célra
biztosított külön forrásokból lehetséges
o jogszabályba nem ütközhet, képviselő testület/helyi népszavazás dönt
o feladatai részét más önkormányzati szervekre (pl.: polgármester) átruházhatja, kivéve
 rendeletalkotás, szervezi kérdések
 helyi népszavazás kiírása
 intézményekkel való rendelkezés + törvényben megfogalmazott át nem ruházható hatáskörök
2. törvénnyel/kormányrendelettel átruházott feladatok
o ellátásuk felügyelt, céljuk a hatékonyság

Helyi önkormányzatok államigazgatási feladatai

- települési szintet érinti

- két modell alakult ki
- monista rendszer: a települési önkormányzat első embere a polgármester, aki egyben a központi államhatalom
települési képviselője is
o államigazgatási feladatok címzettje, felelősséggel tartozik
o a közigazgatás alrendszerei funkcionális egységet képeznek
- duális rendszer: az ügyek nagy része államigazgatási hatósági ügy, mely jogszabály alkalmazását jelenti (jogi
szakismeret kell)
o erre a célra képzett köztisztviselők képesek teljesíteni
o vészhelyzet esetén lehet címzettje a polgármester, de főszabály szerint az önkormányzat hivatali szervezetét
vezető tisztviselő (tipikusan jegyző)

Helyi önkormányzat szervezete

- a képviselő-testület tagjai a helyi önkormányzati képviselők

o megbízatásukat választással 5 évre nyerik
o feladatait, hatásköreit gyakorolja
o képviselő-testület szervei: polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, jegyző stb.
- jogok és kötelezettségek valamennyi képviselő esetén azonosak
- kollektív jogok: az önkormányzati képviselők egy csoportját együttesen illetik meg
o képviselő-testület összehívásának kezdeményezése
- egyéni jogok: a képviselő önállóan élhet vele
o felvilágosítás kérelmének joga önkormányzati ügyekben
o igényelheti a munkájához szükséges ügyviteli közreműködést
o üléseken, döntéshozatalban való részvétel
o rendeletalkotást, határozathozást kezdeményezhet
o jogosult és kötelezett képzéseken részt venni
- a képviselők esküt tesznek a feladataik lelkiismeretes teljesítésére, jogszabályok rendelkezéseinek megtartására
- választópolgárok érdekeinek képviselete joguk és kötelezettségük
- vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, elmulasztása esetén nem gyakorolhatja jogait
- személyes érintettség esetén kizárható a döntéshozatalból

A képviselő-testületi ülés

- munkaterv alapján ütemezett ülések

 - SZMSZ: működési és üléssel kapcsolatos részletszabályok
- polgármester hívja össze, távolléte esetén az alpolgármester jogosult a feladatai ellátására
- ülések összehívása meghívóval történik (hely, idő, napirendi pontok)
- állandó meghívottak: képviselők, jegyző, napirendi pontok előterjesztői, törvényben/rendeletben meghatározottak
- az üléseken történik a döntéshozatal (évi minimum 6 ülés)
- rendes ülések: előre tervezettek (költségvetéssel kapcsolatos ügyek), rendkívüli ülések: felmerülő problémák orvoslása
- polgármester testületi üléssel kapcsolatos feladatai:
o határozatképesség (képviselők több, mint fele jelen van) megállapítása, ülés megnyitása
o napirendi pontokra tett javaslattétel
o főszabály szerint az ülések nyilvánosak, zárt ülés bejelentése kötelessége a polgármesternek (kötelező pl.
kinevezés, felmentés, méltatlansági ügy tárgyalásakor, lehetőség pályázat tárgyalásakor)
o vita lebonyolítása
o döntéshozatal
 egyszerű többség: képviselők több, mint fele igennel szavaz, a szavazategyenlőség elutasításnak
minősül
 minősített többség: valamennyi képviselő több, mint fele igennel szavaz (rendeletalkotás, szervezeti
működés, összeférhetetlenség megállapítása)
o szavazás
o ügyrendi kérdések, lejárt határozatok előterjesztése
o ülés bezárása

Ülést követő feladatok

- az ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a helyet, időt, megjelent képviselők és meghívottak adatait,
előterjesztéseket, szavazásra feltett döntési javaslatot
- a jegyző készíti el a jegyzőkönyvet, melyet a polgármesterrel együtt aláír (a meghozott rendeleteket is ők szentesítik)
o döntésekkel együtt továbbítják a kormányhivatalnak
- az önkormányzat kötelessége döntéseiről nyilvántartást vezetni

A polgármester

- képviselő-testület tagja és elnöke, önkormányzati vezető

- képviselőkkel egyenlőnek tekintendő az üléseken, azonos szavazata van (eltérő megválasztás, díjazás, felelősség,
főállás vagy társadalmi megbízatás)
- közvetlen választás során, 5 évre szóló jogviszony
- kettős megbízatás: önkormányzati hatósági döntést önálló hatáskörben és képviselő-testület által átruházott
hatáskörben is hozhat
- törvény/rendelet államigazgatási feladatkört állapíthat meg számára
- feladatait a köz érdekében, pártatlanul és igazságosan, jogszabályok és a képviselő-testület döntésének megfelelően
köteles ellátni
- képviseli az önkormányzatot, hatásköreinek ellátásában a polgármesteri hivatal segíti
- meghatározza a hivatal munkájának szervezését
- munkáltatói jogokat gyakorol az alpolgármester és jegyző tekintetében
- jogviszonya a megválasztással jön létre, majd esküt tesz a képviselő-testület előtt
- vagyonnyilatkozat-tételi kötelesség
- sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt közigazgatási per indítható ellene
- nála kell kezdeményezni helyi népszavazást, melyet előterjeszt a képviselő-testületnek
- felelős a helyi önkormányzat gazdálkodásának szakszerűségéért
- döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatok:
o munkaterv előterjesztése
o működési feltételek megteremtése
o forrásfelhasználásról dönt meghatározott értékhatárig
o képviselő-testület ülésének összehívása
- üléssel kapcsolatos feladatok:
o ülés megnyitása, határozatképesség megállapítása
o napirendi pontokra tett javaslattétel
o ülésrend biztosítása
 o zárt ülés bejelentése
o vita lebonyolítása
o ülés bezárása
o jegyzőkönyv és rendeletek aláírása (jegyzővel együtt)
- két ülés között dönt a halaszthatatlan ügyekben a testület utólagos tájékoztatása mellett
- ismételt tárgyalást kezdeményezhet, ha a képviselő-testület döntése sérti a helyi önkormányzat érdekeit
- döntés-végrehajtás: költségvetés végrehajtása
- tájékoztatási kötelezettség: képviselő-testület tájékoztatása a költségvetési helyzetről, munkájukhoz szükséges
felvilágosítás biztosítása
- képviselő-testület által átruházott jogkörök gyakorlása
- saját jogkörök gyakorlása: pl. vizsgálja az önkormányzati határozat jogszerűségét
- államigazgatási feladatok: polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyben államigazgatási feladatok helyi irányításában,
végrehajtásában való részvételét rendeli el a törvény/rendelet (költségvetési támogatást biztosítja a központi
költségvetés)
- bizottsággal kapcsolatos feladatok: felfüggesztheti döntésük végrehajtását, ha sérti az önkormányzat érdekeit
- képviselő-testület hivatalával kapcsolatos feladatok: irányítja, meghatározza a feladatait a döntések szervezésében és
végrehajtásában
- munkáltatói jogok: jegyző, alpolgármester, egyéb önkormányzati intézményvezetők tekintetében

Alpolgármester

- polgármestere helyettesítője
- polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel választja meg a képviselő-testület
- több alpolgármester választható, legalább 1 a képviselő-testület tagja

A bizottság

- helyi önkormányzat szerve

- feladatai:
o döntés-előkészítés: előszűrő szerep
o törvény adta kereteken belül a képviselő-testület a bizottságokra ruházhatja adott hatásköreit
o végrehajtás szervezése, ellenőrzése
- a képviselő-testület választja megbízásának idejére
- bizottság elnöke + tagjainak fele a települési képviselőkből áll (polgármester nem lehet tagja/elnöke)
- üléseit az elnök hívja össze a képviselő-testület munkavégzéséhez igazodva
- döntéseit nyílt ülésen, egyszerű többséggel hozza
- fakultatív bizottságok (1000 főt meg nem haladó települések)
- kötelezően létrehozandó bizottságok
o állandó (2000-nél több lakosú településen pénzügyi bizottság)
o ideiglenes: polgármester fegyelmi ügyét vizsgáló bizottság

Településrészi önkormányzat

- településrészen élők kezdeményezésére dönt róla a képviselő-testület, hatáskört ruház át rá

- tagjai több mint fele képviselő
- elkülönült településrészi érdekek érvényesítésére hivatott

A helyi önkormányzatok vagyona

- vagyonnal való önálló gazdálkodás a helyi önkormányzatok alapjoga

- Alaptörvény: az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon, mely alapvető rendeltetése a közfeladatok
ellátásának biztosítása
- közfeladat: jogszabályban meghatározott állami/önkormányzati feladat, melyet közérdekből, jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelve végez

A jegyző

- közszolgálati jogviszonya pályázat útján jön létre, a polgármester nevezi ki határozatlan időre
- vezeti a polgármesteri hivatalt, munkáltatói jogot gyakorol a tisztségviselők és munkavállalók felett
- költségvetési koncepciót készít
 - képviselő-testület/polgármester hatáskört ruházhat át rá, törvény/rendelet államigazgatási feladatkört állapíthat meg
számára

Polgármesteri hivatal

- polgármester irányítja, jegyző vezeti, közszolgálati tisztviselőkből áll

- feladata: polgármester/jegyző hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítése
- szakszerűség, jogszerűség biztosítása a helyi önkormányzat munkájában

Helyi önkormányzatok – központi állami szervek kapcsolata

- végrehajtó hatalmi ág része és rá vonatkozó funkciókat gyakorolnak, de széleskörű autonómiájuk miatt önálló hatalmi
ági jellegük van
- megvalósítják az államhatalom területi megosztását (államhatalmi ágként is felfogható)
- Országgyűlés – helyi önkormányzatok
o az ogy. törvényben szabályozza a hatáskörét, kötelező feladatait, szervtípusait, anyagi eszközeit és
gazdálkodásának módját, képviselők jogait és kötelezettségeit
o feloszlathatja az alkotmányellenesen működő helyi önkormányzatot
- köztársasági elnök – helyi önkormányzatok
o területszervezés: városi cím adományozása, község alakítása
o helyi önkormányzat feloszlatása esetén megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét a polgármesteri
feladatok ellátásával
- Kormány – helyi önkormányzatok
o fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a törvényességi felügyeletet
o államigazgatási feladatok ellátásának, végrehajtásának irányítása
- törvényességi felügyelete:
o Alaptörvénybe ütközés esetén alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezhető
o megállapítható törvényességi felügyeleti bírság
- fővárosi/megyei kormányhivataloknak a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeleti feladatai
o törvényszéknél kezdeményezheti az önkormányzat határozatának felülvizsgálatát, bírósági eljárás
megindítását
o javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a
Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását
o kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás visszatartását,
gazdálkodásának felülvizsgálatát az Állami Számvevőszéknél

Közigazgatás irányítása és ellenőrzése

- irányítás:
o szociológiai értelemben: hierarchiában magasabban lévő szerv befolyást gyakorolt az irányított szerv
működésére
o jogi értelemben: jogi eszközök, melyekkel a meghatározó befolyás legálisan megvalósulhat
- ellenőrzési rendszerének célja a jogszerűség, hatékonyság, szakszerűség
o Kormányt illető törvényességi felügyeleti jog
o Alkotmánybíróság, Országgyűlés, Állami Számvevőszék