2. Oktatás és társadalom; iskola és társadalmi egyenlőtlenségek.

Az oktatás társadalmi meghatározottsága, az oktatási rendszer funkciói. Társadalmi mobilitás

és oktatás. Oktatás és társadalmi egyenlőtlenségek; a társadalmi egyenlőtlenségek
iskolarendszeren keresztül történő újratermelődésének mechanizmusai

Iparosodás – modernizáció (az iparosodás megjelenésével a társadalmak legfőbb

rendező elvévé, a társadalmi hierarchiában betöltött hely legfontosabb
ragsorolásának eszközévé a munkamegosztás vált → az oktatási intézmények a
modern társadalmak döntő fontosságú intézményei lettek → a gyermekek és
fiatalok egyre nagyobb hányada, egyre hosszabb ideig vesz részt az oktatásban
(expanzió) → megnövekedett elvárások az iskolával szemben
Marx szerint a társadalom osztályokra tagozódik, amelyet a termelőeszközökhöz
való viszony határoz meg. Weber a gazdasági dimenzión – amelyet nemcsak a
tulajdonviszonyok, hanem a munkamegosztásban elfoglalt hely is meghatároz –
túl a társadalomszerkezet még további két dimenzióját különbözteti meg: a
hatalmat és a társadalmi megbecsültséget (Weber, 1992).
A társadalmi csoportokat a szociológia klasszikusai, de a mai tudomány
művelői is másképp definiálják. Marx osztályokról, Weber rendekről ír. Az
osztály fogalma helyett vagy mellett a 20. század első felében Geiger vezeti be a
réteg elnevezést. Geiger azokat az egyéneket sorolta egy társadalmi rétegbe,
akik bizonyos mutatók (pl. jövedelem, iskolázottság) alapján hasonló helyzetben
vannak.
Sokasodó iskolai és pedagógiai problémák, megválaszolatlan kérdések 
Szociológia és neveléstudomány reflektál egymásra

Az oktatási rendszer funkciói

1.) a kultúra újratermelése
2.) az egyén személyiségének alakítása
3.) a társadalmi struktúra újratermelése vagy átalakítása
4.) a gazdaság működésének és növekedésének elősegítése
5.) a politikai rendszer legitimálása
6.) a társadalmi integráció biztosítása
7.) különböző szolgáltatási funkciók ellátása
8.) a társadalmi változások elősegítése vagy fékezése (Halász – Annási,
2011)
Durkheim (1858-1917):
- az oktatás jelentős szerepet játszik a gyermekek szocializációjában;
(elsősorban a történelem tanulása révén) a társadalom közös értékeit közvetíti
(pl. vallási és erkölcsi meggyőződések, önfegyelem)
- megtanítja az egyes foglalkozások űzéséhez szükséges készségeket
- az oktatás teremti meg a társadalmi szolidaritást (Giddens, 2008)
„Az oktatás az embereket nem olyanná formálja, amilyenek természetüknél
fogva lennének vagy amilyenek szeretnének lenni, hanem olyanra, amilyenre a
társadalomnak szüksége van.”
Mindig az adott társadalom releváns érték- és normarendszerére szocializál az
iskola!(Meleg, 2015.)

Parsons (1902-1979):
- az oktatás funkciója az egyéni teljesítmények értékének tudatosítása a
gyermekekben – az iskolában a gyermek státusza főként a teljesítményen alapul
(vs. család)
- képessé tesz a család partikuláris normáinak meghaladására és a társadalom
általános szabályaihoz való alkalmazkodásra (egyetemes normák)
- az iskola működésének alapja a meritokrácia – a tanulók nem születésük,
hanem saját érdemeik alapján nyerik el státuszukat (Giddens, 2008)

Andorka Rudolf (1931-1997):

- oktatás = ismeretek átadása (kulturális reprodukció – Halász)
- nevelés = a személyiség fejlesztése (kompetenciafejlesztés – Halász)
- a fiatal nemzedékek integrációja a társadalomba
De! felhívja a figyelmet: az oktatásszociológiában nincs teljes egyetértés a
funkciókat tekintve
Gazdasági funkció (munkaerő-utánpótlás, oktatás mint áru vagy szolgáltatás)
Közgazdaságtan → Theodore Schultz (1902-1998): emberi beruházások
elmélete – minden ráfordítás, ami az egyén munkájának termelékenységét növeli
(oktatási, kutatási, egészségügyi ráfordítások)
A minőségi oktatás a gazdaság elemi érdeke → cél: az oktatás kiszélesítése és
hosszabbítása
Társadalmi struktúra újratermelése vagy átalakítása (Halász)
XX. sz. elejétől: egyre gyakrabban fogalmazódnak meg kérdések az oktatási
rendszer funkcióival kapcsolatban:
• Mi történik az iskolarendszerben?
• Hogyan és milyen mértékben tölti be a mobilitást segítő funkcióját?
• Milyen funkciói és diszfunkciói vannak az iskolarendszernek?
(Az oktatásszociológia az iskolával kapcsolatos kérdéseket társadalmi
kontextusba helyezi.)

Mobilitás
A modern társadalmakban fontossá vált az az igény, hogy a társadalmi státuszt
ne a család vagy születés határozza meg, hanem az egyéni teljesítmény. Treiman
(1970) azt is megállapítja, hogy minél fejlettebb egy ipari társadalom, a
társadalmi egyenlőtlenségi rendszerben elfoglalt helyet annál inkább az iskolai
végzettség határozza meg és nem a származás. Vagyis modern ipari
társadalmakban az iskola a legfőbb mobilitási csatorna.
Társadalmi szerkezet: a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti
viszonyok (a társadalmi pozíciókat egyes emberek, illetve csoportok foglalják
el, tehát a szerkezet a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti
viszonyokat jelenti)
Társadalmi rétegződés: a különböző ismérvek – mint a foglalkozás, beosztás,
munkahely, iskolai végzettség, lakóhely – alapján megállapított társadalmi
kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az
életmód különböző dimenzióiban. (hierarchikus rendeződés - melyik van
kedvezőbb és melyik kedvezőtlenebb helyzetben)
Társadalmi mobilitás: az a jelenség, amikor az egyén vagy a család társadalmi
helyzete megváltozik.

Intergenerációs (nemzedékek közötti) mobilitásnak nevezzük a szülők

státusához képesti mozgást, míg az egyén karrierpályáján belüli mozgást
intragenerációs (nemzedéken belüli) mobilitásnak. Cirkuláris mobilitásnak
tekintjük, amikor csak bizonyos egyének cserélnek helyet a társadalomban.
Nagyobb társadalomszerkezeti változások idején (pl. rendszerváltás) strukturális
mobilitásról beszélünk.

Képes-e betölteni az oktatás a társadalmi mobilitást segítő funkcióját?

Az iskoláztatási esélyeket vizsgálva már a két világháború közötti oktatáskutatók
is rámutattak arra, hogy amellett, hogy az oktatási rendszer nem biztosítja az
egyenlő bejutás esélyét, további probléma az iskolában maradás kérdése is,
mivel a munkásosztály körében magas az iskolaelhagyók aránya.
Bourdieu (1930-2002): francia iskolarendszer vizsgálata
- az iskolák generációkon át biztosítják a társadalmi egyenlőtlenségek
folyamatos fenntartását és újratermelődését
- látszólag objektív követelmények (vizsgák, osztályozás) révén beláttatják a
tanulókkal, hogy csak arra alkalmasak, amire az iskola predesztinálja őket
- a műveltség olyan elemeit értékelik, amit a privilegizált családok gyermekei
otthonról hoznak → rejtett társadalmi diszkrimináció → a társadalmi
egyenlőtlenségek újratermelése (társadalmi mobilitás helyett társadalmi
reprodukció)
Bourdieu felismeri, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek iskolai
egyenlőtlenséggé alakulnak át, amelyek eltérő diplomák, végzettségek révén
különböző karriereséllyel párosulnak, így ismét társadalmi egyenlőtlenséggé
válnak. Véleménye szerint az oktatási rendszernek kettős funkciója van: egyrészt
saját rendszerének, másrészt az adott társadalmi rendszernek a megőrzése.
Ennek megfelelően az iskola hozzájárul az osztályviszonyok újratermelődéséhez,
és mindezt úgy tudja leplezni, hogy közben az iskola az autonóm működés
látszatát kelti.

Kredencializmus (papír, bizonyítvány szerepe)

- expanziókutatások – általános képzés választása (munkaerőpiaci vs. társadalmi
haszon)
- végzettségek inflálódása – több papír kell?
- Miller és Roby (1974) bírálja a „papírkórságot”: megakadályozza a hátrányos
helyzetű, ám tehetséges fiatalok társadalmi mobilitását
sokféle munka elvégzéséhez nincs is szükség a megkívánt iskolai végzettségre
Mennyit tesz és mennyit tehet az iskola a társadalmi egyenlőtlenségek
kiegyenlítéséért?
’50-’60: optimista nézet – az oktatás kiterjesztése és demokratizálása révén
csökkenthetők a társadalmi különbségek, egyenlő mobilitási esélyeket lehet
biztosítani
Coleman-jelentés (1966):
- Adatfelvétel az amerikai iskolákról és a tanulókról (700.000)
- Következtetéseik:
1. A családi háttér (és a tanulói kapcsolatok) erősen befolyásolja az iskolai
teljesítményt és azon keresztül a későbbi életpályát (az iskola jellemzői kevésbé)
2. A különböző családi hátterű gyerekek erősen szegregálódnak az iskolában –
az iskolák szolgáltatásai erősen különböznek
Cél:
- Különböző családi hátterű gyerekek „összekeverése”
- Az iskolák színvonala közötti különbségek kiegyenlítése

’70-es évek fordulata: az oktatás nem csak ténylegesen tesz keveset az

egyenlőtlenségek kiegyenlítésében, hanem elvileg is csak keveset tehet

Sorokin (1889-1968):
-szerint a vertikális mobilitás minden társadalomban jelen van, melynek több
intézményes eszköze is lehet.
-Az egyház és a hadsereg mellett az iskolát tartja a társadalmi mobilitás egyik
legfontosabb intézményének
- iskola = lift (Megállapítása szerint az iskola liftként szállítja az utasait, vannak
olyan társadalmak, ahol ez a lift legalulról indul, míg akadnak olyanok is,
amelyekben csak közbülső emeletekről lehet feljebb jutni, és a legalsó
társadalmi rétegek előtt bezárul.)
- szelekció – akit az iskola szűrője kirostál, kevés eséllyel talál más mobilitási
csatornát (az iskola nem csak oktatási intézmény, hanem a társadalmi pozíció
kiválasztására is szolgál. A versenyek, vizsgák, rangsorok, minősítések és
buktatások arra szolgálnak, hogy szelektálják és elosszák az egyéneket majdani
társadalmi pozícióikba. Sorokin szerint, az az egyén, akit az iskola szűrője
kirostál, már kevés eséllyel találhat más mobilitási csatornát a feljebb jutásra.)
Mobilitáskutatók szerint stabil társadalmakban az intergenerációs mobilitás
gyakoribb, mint az intragenerációs. Ez utóbbi mobilitási forma főként az
iskoláztatás következménye, vagyis az egyén leginkább pályája elején kerül
magasabb osztályhelyzetbe és csak ritkábban szakmai előmenetele révén.
A kutatók azt is vizsgálták, hogy milyen változóknak van hatása a mobilitásra.
Arra a következtetésre jutottak, hogy öt faktor hatása a legjelentősebb:
területi/lakóhelyi szegregáció, vagyoni egyenlőtlenség, családszerkezet,
társadalmi tőke (közösségi, civil élet szervezettsége) és az iskolarendszer. Ez
utóbbival kapcsolatban azt mutatták ki, hogy ahol magasabbak az iskolai
tesztpontszámok, illetve kisebb a lemorzsolódás, ott nagyobb a mobilitás.

ELMÉLETEK 1.
a családban és baráti csoportokban elsajátított kultúra meghatározó tényező
Bourdieu (1978): kulturális tőke – átörökítése hozzájárul a privilegizált
társadalmi helyzet átörökítéséhez
Bernstein (1964): nyelvi kódok – különböző háttérből érkező gyermekek
különböző kódokat vagy beszédformákat sajátítanak el (korlátozott –
kidolgozott), s ez befolyásolja iskolai előmenetelüket (még nagyobb hátrány
lehet: nem anyanyelvén tanul)

ELMÉLETEK 2.
Meritokratikus társadalom: a társadalmi hierarchiában való elhelyezkedés teljes
egészében a tudástól és a munkateljesítménytől (az érdemtől) függ, nem
befolyásolja más, a teljesítménytől független tényező (pl. vagyon, származás).
Lehet, hogy ez mégsem előnyös elképzelés?
- Az érdem sokszor leegyszerűsödik az iskolai osztályzatokra és végzettségre. A
színjeles tanuló a legértékesebb?
- Hogyan mérjük a másfajta értékességet?
- Az érdemre (iskolai végzettségre) hivatkozva nagy társadalmi egyenlőségeket
fogadunk el
ELMÉLETEK 3.
Ivan Illich (1926-2002): a társadalom „iskolátlanítását” hirdette (1971.
Iskolátlanított társadalom)
- az iskola feladatai: felügyelet, az emberek elosztása különböző foglalkozási
szerepek között, domináns értékek közvetítése, társadalmilag jóváhagyott tudás
átadása
- az iskola a személyi, kisközösségi autonómiát ássa alá, az egyes emberek
kezdeményező képességét csökevényesíti el → a rejtett tanterv (pl. eljárások,
szervezet) üzenete: a gyerekek „tudják a helyüket és ott húzzák meg magukat”
- az iskolákat megszüntethetjük, mivel jelenlegi formájukban nem számolják fel
a társadalmi egyenlőtlenségeket és nem fejlesztik az egyének kreatív képességeit
- a kötelező tanulási rendszert a saját motivációra alapuló tanulásnak kell
felváltania
- az oktatást nem eltörölni kell, hanem újfajta rendszer szükséges: hálózat -
oktatási eszközök, kommunikáció segítése a tanulni vágyók között, uniformizált
tanmenet helyett személyes érdeklődés

NEVELÉSSZOCIOLÓGIAI TÉMAKÖRÖK ALAKULÁSÁNAK

TÁRSADALMI-TÖRTÉNELMI KONTEXTUSA
Jogegyenlőség eszméje – egyenlőtlenségek felszámolása – intézményes
garancia: az iskola
◦ 19-20. sz. fordulója: meritokratikus felfogás
◦ Mi a szerepe az iskolának a mobilitásban?
◦ Funkciók: tudáselsajátítás és munkaerő-utánpótlás Az iskolához való egyenlő
hozzáférés nem változtatta meg a társadalmi státuszt!
◦ Szelekció: nyílt és látens mechanizmusok
◦ 1980-as évektől: többdimenziós kapcsolatok, mélyebb és rejtettebb
mechanizmusok feltárása – a kvantitatív módszerek mellett egyre nagyobb teret
nyernek a kvalitatív módszerek
◦ 21. századra: az alapvető társadalmi problémák (egyenlőtlenség, mobilitás,
szelekció, szegregáció) mellett más jelenségek vizsgálata is egyre nagyobb
számban (pl. kábítószer-fogyasztás, többségi-kisebbségi kultúra, életminőség,
technológiai fejlődés hatása)
Hazai kutatók: egyenlőtlenségek, mobilitás és iskola
Az egyenlőtlenségek és iskola kapcsolatával foglalkozó kutatást
Magyarországon először Ferge Zsuzsa (1980) végzett 1972-ben.
Megállapítja, hogy a tanulmányi eredményekben erősen kimutatható a
társadalmi meghatározottság, továbbá hogy az általános iskolai évek alatt a
hátránnyal induló gyerekek hátránya tovább növekszik. Az elsődleges szelekciós
rendszert felerősíti egy másodlagos szelekció is: az iskola képességek szerint
homogenizálja a tanulókat. Ferge szerint ebből adódik a hátrányok növekedése
az amúgy is hátrányos helyzettel induló csoportok számára.
Kozma (1975) könyvében az egyenlőtlenségek tanulói szempontú megközelítése
mellett az iskolai hátrányokat is elemzi, bemutatva, hogy az eredménybeli
különbségeket az iskolák közötti különbségek is okozzák (pl. ellátottság,
pedagógusok felkészültsége).