6.

A korai iskolaelhagyás

- folyamat, ami korábban kezdődik, mintsem a fiatal a statisztikai kategóriába

kerül!
- komplex háttere van!
- minden gyermek, fiatal története egyedi!
Az alacsonyan iskolázott egyén nagyobb valószínűséggel kap alacsony
jövedelmet, megnő a munkanélküliség kockázata, gyakoribbak lehetnek az
egészségügyi problémái, míg a társadalom számára kevesebb adóbevételt, több
szociális, egészségügyi kiadást jelent és növelheti a bűnelkövetési rátát is.
A foglalkoztathatósági adatok alapján, Magyarországon széles rétegek
(alacsony iskolai végzettségűek és képesítésűek, megváltozott
munkaképességűek stb.) rekednek a munkaerőpiacon kívül. Az Európai Unió
célja, hogy 2020-ig 75%-ra növelje a foglalkoztatottak arányát és javítsa a
foglalkoztathatóságot. Ennek érdekében az Európa 2020 stratégia öt számszerű
célkitűzéseinek egyike az alacsonyan iskolázottak arányának visszaszorítása.
TANULÓI „TOVÁBB NEM-HALADÁS”: KORAI ISKOLAELHAGYÁS
KRITIKUS FORDULÓPONTOK:
• Bizonyos életszakasz(ok)ban az iskola félbehagyása nagyobb arányban
fordulhat elő
• Általában az iskolai előmenetel egyes kiemelkedő állomásait tartjuk kritikus
fordulópontoknak
• az általános iskola befejezése után nem folytatja tanulmányait
• a tankötelezettség megszűnte után hagyja félbe az iskolát (16. életév)

A leggyakoribb iskolaelhagyók
- általában a szak(közép)iskolai tanulók
- általában a hátrányos helyzetűek
- inkább a fiúk
- inkább az egyszülős családok gyermekei
- SNI tanulók
„Korai iskolaelhagyóknak nevezzük azokat a 18– 24 év közötti fiatalokat, akik
az oktatási, képzési rendszerből végzettség nélkül, vagy alacsony szintű,
legfeljebb alapfokú végzettséggel kerülnek ki, és nem folytatják tovább
tanulmányaikat.”
A 18-24 éves korosztály 11,1%-a hagyja el középiskolai végzettség nélkül a
közoktatást.

2014. Mo: 11% GYEP kistérségek: 28%

- nem cigány, roma fiatalok: 12%
- cigány, roma fiatalok: 53 %

Korai iskolaelhagyás: kimeneti illetve eredményindikátor, adott korcsoportra

vonatkozik (A korai iskolaelhagyás/középfokú végzettség nélküliség rátája az
Európai Unióban hivatalosan használt definíció szerint azon 18–24 évesek
arányát méri, akiknek nincsen középfokú (ISCED 3 szintű, szakmunkás vagy
érettségi típusú) végzettsége, és nem is vesznek részt oktatásban vagy képzésben.
Ez a mutató az oktatás eredményességét méri, kimenet-alapú indikátor, a
vizsgált korosztály pedig már túl van a tankötelezettségen, a közoktatáson. A
korai iskolaelhagyás mutatója kimeneti indikátor, folyamat-alapú indikátorként
használhatjuk a lemorzsolódási mutatót, amely az iskolarendszeren belül, a
tanulói továbbhaladásról nyújt információt)
lemorzsolódás: folyamatindikátor, iskolarendszeren belüli, tanévekre vonatkozó
2014-től van ilyen jellegű adatgyűjtés a magyar közoktatásban (Fehérvári,
2015b). Az adatok azt mutatják, hogy a nappali képzésben a lemorzsolódás az
általános iskolákban és a gimnáziumokban nem túl gyakori, a diákok
hozzávetőleg 1%-át érinti, viszont a szakközépiskolákban és különösen a HÍD
programokban számottevő a lemorzsolódók aránya;

Lemorzsolódás
A CÉL
- Különféle eszközök/módszerek alkalmazásával elősegíteni a különféle
típusú hátrányokkal rendelkező tanulók esélynövelését és elérni, hogy
o képességeihez képest megfelelő szinten tudjon teljesíteni az
iskolában
o legyen módja és lehetősége bekapcsolódni a középfokú képzésbe
- Megakadályozni azt, hogy a tanuló a képzési idő befejezése előtt
(alap/középfokú) elhagyja az iskola és a tanulás világát
- Megakadályozni a családon belüli alacsony iskolázottság újratermelődését

Európai Tanács határozata (2010): „Európa 2020 stratégia” – indikátorok

Fő célkitűzések:
1. A felsőoktatásban és a felsőfokú képzésben résztvevők arányának növelése
2. Korai iskolaelhagyás és lemorzsolódás csökkentése
3. LLL (Life long learning – élethosszig tartó tanulás)
Lemorzsolódás:
1. mi lehet a család és a környezet szerepe a lemorzsolódásban?
a. a lemorzsolódó fiatalok legfontosabb egyéni és családi jellemzői a
következők: alacsonyan iskolázott szülők, nagycsalád, roma
származás, iskolai kudarcok (rossz bizonyítvány, bukás stb.),
hiányzás, az átlagos tanulónál negatívabb kép az iskoláról, az
átlagos tanulóhoz képest negatívabb hozzáállás a tanuláshoz,
pályaválasztási kényszer. Emellett az alacsony tanulói motiváció, a
hiányzás és a gyenge felkészültség komoly kockázati tényezőt jelent
a lemorzsolódásban
2. Az oktatási intézmények működése miként járulhat hozzá a
lemorzsolódáshoz?
a. a hazai kutatások is foglalkoznak az iskola szerepével és
felelősségével. Kiemelik az intézményi pedagógiai gyakorlatok
fontosságát. Sok esetben ugyanis a tanulót az iskola távolítja el,
tanácsolja el, nem a tanuló döntése az iskola elhagyása. Berényi
kétféle cselekvési logikába sorolja a szakiskolákat: instrumentális
és expresszív. Megállapítja, hogy míg az előbbi igyekszik
kiszorítani a problémás tanulókat az iskolából, addig az utóbbi
 adottságként kezeli az iskola tanulói összetételét, és feladatának
tekinti felzárkóztatásukat.
b. Varga (2015a) eredményei szerint a tanulóit sikeresebben oktató
iskolákat inkluzív szemlélet, magasabb iskolázottság, szélesebb
pedagógiai szolgáltatások, kiterjedtebb és szorosabb kapcsolati
háló, nagyobb innovációs hajlandóság jellemzi más iskolákhoz
képest.
c. Széll (2015) kutatási eredményei is megerősítik azt, hogy a
pedagógusok iskolázottsága, szakmai felkészültsége és tanulási
hajlandósága fontos tényező, emellett rámutat arra is, hogy a
tanulóikat eredményesebben oktató iskolákban kisebb a tanári
fluktuáció
3. A diákok szerint milyen iskolai okok vezethetnek a lemorzsolódáshoz?

RUMBERGER ÉS CRANE KUTATÁSAI

- Russell W. Rumberger (1995): nagyfokú összefüggés van a családtagok
iskolai végzettsége és az iskolai lemorzsolódás között. (alacsonyabb a
gyermekekben a tanulási hajlandóság)
- Jonathan Crane (1991): „járvány-modell” - akik egy adott közösségben,
szomszédságban élnek, hasonló szociális problémákkal küzdenek
Ez különösen akkor veszélyes, ha valakinek a barátai és ismerősei között
nagyszámban vannak jelen a lemorzsolódottak.
Alacsony iskolai végzettség a családban – iskolához való (nem)kötődés
„átörökítése”
? Kihez forduljon a diák? Milyen célokat fogalmazzon meg, hogy sikeresen
elvégezze az iskolát

Okok az intézmények működésében

- nem odafigyelő tanárok és tanulói közösség
- passzív tanítási módszerek
- a tudás nem megfelelő mérése
- túlterhelt tanárok
- túl magas iskolai követelményszint – túl alacsony követelményszint
- a szülők bevonásának a hiánya
- túl nagy fegyelem és szigor az iskolán belül
A DIÁKOK VÉLEMÉNYE (NCES, 1990)
- A pedagógusok nem érdeklődnek a sorsukat illetően
- Az iskolában dolgozó tanárok „csak leadják” az anyagot  nincs
lehetőség a személyes problémák megbeszélésére, az éppen aktuális
társadalmi problémák áttekintésére
- Sokszor nem kellőképpen magyarázza el a tanár a feladatot
- Első hallásra nem értik meg az adott tananyagot
- Frontális óravezetés
- A pedagógus nem vonja be őket a munkafolyamatba, nincs lehetőségük a
megszólalásra
- Csak néha részesülnek dicséretben, viszont büntetésben annál többször

A LEMORZSOLÓDÁS OKAI (METAANALÍZIS)

Az egyéni tényezők közül kiemelhetjük a tanulmányi teljesítményt, amely
legnagyobb mértékben jelzi előre a lemorzsolódást. Azt is fontos megjegyezni,
hogy az iskolai teljesítményt gyakran nagyon erősen befolyásolják a családi
háttér tényezői illetve az alacsony teljesítmény mögött nem képességbeli hiányok
vannak, hanem a motiváció hiánya. Vagyis a teljesítmény nagyon érzékeny
jelzőszám, viszont számtalan magyarázó ok állhat a teljesítmény csökkenése,
vagy alacsony teljesítmény hátterében.
Nemzetközi kutatási eredmények szerint az iskolai hatások közül kiemelhetjük az
iskolaszerkezeti hatásokat, amelyben egyrészt az iskola fenntartója (magán,
állami, egyházi) szerint, másrészt az iskola hátránykompenzációs hatása (mely
iskola, iskolatípus képes a családi hátrányok kompenzációjára) szerint vannak
eltérések a lemorzsolódás kockázatában.
Az iskolai hatások közül a pedagógiai gyakorlat az, amelynek hatása szintén
nagy jelentőséggel bír. Ezen belül fontos mutató a tanulási folyamatokban való
bevonódás, részvétel, a tanulás iránti érdeklődés, motiváció, valamint a
közösséghez tartozás érzése is.
Az iskolai légkör, az iskola belső és külső kapcsolatrendszerének minősége
szintén meghatározó jelentőségű. A rossz tanár–diák, iskola-szülő kapcsolat és
a kedvezőtlen iskolai légkör növeli a lemorzsolódás kockázatát.
Az intézményi gyakorlatok közül fontos még kiemelni a buktatási, évismétlési
gyakorlatot. Kutatási eredmények igazolják, hogy az évismétlők között
magasabb a lemorzsolódók aránya, és az idősebb diákok hajlamosabbak
végzettség nélkül otthagyni a középiskolát.
Szintén növeli a lemorzsolódás kockázatát, ha alacsony elvárásokat fogalmaz
meg az iskola a tanulóval szemben, vagyis bizonyos tanulókkal szemben
csökkentett követelményszintet alkalmaz. Az iskolai eredményességi vizsgálatok
is az eredményesség egy döntő faktoraként említik a magas elvárásokat, ezek az
elvárások nemcsak a tanulókkal, hanem a pedagógusokkal szemben ugyanúgy
érvényesek.
AZ EURÓPA TANÁCS SZAKPOLITIKAI JAVASLATA
1. PREVENCIÓ: még a probléma kialakulása előtt csökkenteni a korai
iskolaelhagyás kockázatát (tanulási környezet: eredmények javítása) főként az
óvodáztatás és alapfokú iskoláztatás időszakára vonatkozik
2. INTERVENCIÓ: intézményi és egyéni szintű beavatkozások
- Az oktatás minőségének javítása, pozitív tanulási környezet – eredmények
elismerése, sikerélmény
- Korai jelzőrendszer működtetése
- Tanórán/iskolán kívüli tevékenységek (művészeti, kulturális, sport)
- A lemorzsolódással veszélyeztetett diákok célzott támogatása; mentorálás
- Pályaorientáció
- Anyagi támogatás, ösztöndíj
3. KOMPENZÁCIÓ – „második esély”
Az Uniós oktatáspolitikai ajánlás öt célcsoportra vonatkozóan fogalmaz meg
ajánlásokat:
1. iskolavezetés: rugalmasság és autonómia biztosítása az iskolák számára; az
iskolavezetők képzése és támogatása;megosztott vezetés alkalmazása; átfogó
iskolafejlesztések támogatása;iskolák közti kapcsolatok kiépítése.
2. tanulók: elköteleződést, motivációt ösztönző tanterv, oktatási módszerek
alkalmazása; biztonságos és befogótanulási környezet biztosítása; korai
jelzőrendszer használata; szisztematikus támogatási rendszer a
tanulásinehézségek, egyéb problémák leküzdésére; a tanulók aktív részvétele,
véleménynyilvánítása az iskola életében; életpálya-tanácsadás; változatos
tanórán kívüli tevékenységek biztosítása.
3. tanárok: a korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás okainak és folyamatának
megértése; adekvát tanári kompetenciák fejlesztése; tanárok vezetési
képességeinek kiépítése, erősítése; tanárjelöltek érzékenyítése; egymástól való
tanulás támogatása; a sokféleség elfogadása; A tanári kompetenciák
fejlesztésében kiemelt célként jelenik meg a differenciált oktatás, az aktív
tanulás ösztönzése, az értékelési gyakorlatszélesítése, a projekt-alapú és
kooperatív technikák alkalmazásának elősegítése, a kommunikációs
készségekfejlesztése (szülő-tanár kommunikáció fejlesztése), konfliktuskezelési
technikák elsajátítása.
4. szülők, családok: az iskolának segítenie kell a családokat tanulást segítő
otthoni környezet kialakításában; együttműködés a családokkal; a szülők
bevonása az iskola életébe az iskolai döntésekbe; a szülők tájékoztatása; iskola-
szülő kommunikáció javítása; oktatási lehetőség kínálása szülők számára.
5. egyéb helyi szintű partnerek: az iskola csak akkor tud hatékonyan küzdeni a
lemorzsolódással szemben, ha aktív kapcsolatot tart fenn és együttműködik helyi
szinten érdekelt felekkel, így pl. szociális munkásokkal, gyermekvédelmi
szervezetekkel, tanácsadási szakemberekkel, rendőrséggel, nonprofit
szervezetekkel és egyéb sport, kulturális szervezettel

TOVÁBBI JAVASLATOK
- Korai fejlesztés
- Szülőkkel való intenzív kapcsolattartás, bevonásuk
- Segítő személyek (pl. iskolapszichológus, szociális munkás)
- Intézményen kívüli támogató programok (pl. tanoda, sportkör)
Nem formális pedagógia – diákok aktív részvétele, élményalapú tanulás,
önértékelés, szociális kompetenciák fejlesztése
ÖNMAGÁBAN ISKOLAI KERETEK KÖZÖTT, PEDAGÓGIAI
ESZKÖZÖKKEL NEM OLDHATÓ MEG!
Nemzetközi kutatási eredmények – a legjobb gyakorlatok jellemzői:
- Befogadó oktatási rendszer
- Kollaboratív tanári kultúra
- Rendszerszintű szektorközi együttműködés

EU ET2020 – ÁTFOGÓ ISKOLAI MEGKÖZELÍTÉS

• 30 EU tagállam és társult ország kormányzati képviselőinek közös
eredményeit tartalmazó stratégia
• Az iskola döntő szerepet játszik a korai iskolaelhagyás megelőzésében, de
nem működhet elszigetelten (külső tényezők miatt) à „átfogó
megközelítést” kell alkalmazni
• A teljes iskolai közösség (iskolavezetők, oktatók és egyéb iskolai
alkalmazottak, tanulók, szülők és családok) részt vesz egy összetartó,
kollektív és együttműködő cselekvési programban, szoros
együttműködésben a külső érdekelt felekkel, valamint a tágabb
értelemben vett helyi közösséggel
 • Lehetővé teszi, hogy az iskolák megfelelően reagáljanak az új és összetett
kihívásokra
A korai iskolaelhagyók kb. 60 %-a munkanélkülivé vagy inaktívvá válik
Az iskolarendszer korai elhagyása növeli a munkanélküliség, szegénység,
kirekesztettség valószínűségét.

EU források felhasználási irányai és céljai – végzettség nélküli iskolaelhagyás

KIZÁRÓLAG SZEKTORKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN LEHET KÜZDENI
ELLENE!
Feltétel: korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer

Jelek:
- hiányzás
- romló osztályzatok
- évismétlés
- unalom
- magatartásváltozás, depresszió
- kiközösítés, bullying
LEMORZSOLÓDÁSSAL VESZÉLYEZTETETTEK STATISZTIKAI
ADATGYŰJTÉSE
Akiknél az alábbi feltételek legalább egyike vagy mindkettő teljesül:
- Alapfokú nevelés-oktatás esetén
o a félév értékelésénél, minősítésénél a tanuló egy tizedesjegyig
számított tanulmányi átlageredménye (a magatartás és szorgalom
értékelését, minősítését nem beleszámítva) nem éri el a közepes (3)
szintet;
o a félév értékelésénél, minősítésénél a tanuló egy tizedesjegyig
számított tanulmányi átlaga (a magatartás és szorgalom értékelését,
minősítését nem beleszámítva) egy félév alatt 1,1 mértékben
romlott.
- Középfokú nevelés-oktatás esetén
o a félév értékelésénél, minősítésénél a tanuló egy tizedesjegyig
számított tanulmányi átlageredménye (a magatartás és szorgalom
értékelését, minősítését nem beleszámítva) nem éri el a 2,5 szintet;
o a félév értékelésénél, minősítésénél a tanuló egy tizedesjegyig
számított tanulmányi átlaga (a magatartás és szorgalom értékelését,
minősítését nem beleszámítva) egy félév alatt 1,1 mértékben
romlott.

ELŐÍRT TEVÉKENYSÉGEK AZ ISKOLÁKNAK

Az egyes beavatkozások az alábbi célokat szolgálhatják:
• Tanulmányi eredmény javítását célzó beavatkozás
• Tanulói motiváció növelésére irányuló beavatkozás
• Tanulói igazolatlan hiányzás csökkentésére irányuló beavatkozás
• Tanulói igazolt hiányzás csökkentésére irányuló beavatkozás
• A tanuló szociális helyzetből eredő hátrányának kompenzálását célzó
beavatkozás
• A tanuló testi, lelki, mentális fejlesztésére, illetve szenvedélybetegség
kialakulásának és bántalmazásnak a megelőzésére irányuló beavatkozás
• Általános, a lemorzsolódás csökkentését célzó beavatkozás
• Befogadó, együttnevelést célzó oktatás-szervezési beavatkozások
• A tanulási és magatartási nehézségeket kezelő beavatkozás
 • Közösségfejlesztő, közösségépítő beavatkozás
• Egyéb

AZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS CSÖKKENTÉSÉT TÁMOGATÓ

PROGRAMOK
Cross-sectoral cooperation focused solutions for preventing early school leaving
(CroCooS) Szektorközi együttműködéssel a korai iskolaelhagyás megelőzéséért
A CroCooS - Előzzük meg a lemorzsolódást! című projekt az Európai Bizottság
Egész életen át tartó tanulás programjának keretében kiírásra került "Az oktatás
és képzés terén meghatározott uniós stratégiai célkitűzések végrehajtása" című
bizottsági pályázat (EACEA/04/13) keretében valósul meg, melynek célkitűzése
a korai iskolaelhagyás csökkentésére irányuló innovatív szakpolitikai
megoldások támogatása.

Központi programok:
- SZAKKÉPZÉS: GINOP-6.2.2-VEKOP/15 - A szakképzést végzettség
nélkül elhagyók számának csökkentése (GINOP-6.2.3-17 A szakképzési
intézményrendszer átfogó fejlesztése)
- KÖZNEVELÉS: EFOP-3.1.2-16-2016-00001: A pedagógusok
módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése
érdekében

Iskolai jó gyakorlatok
„HEJŐKERESZTÚRI MODELL”
- Komplex Instrukciós Program
- Generációk Közötti Párbeszéd Program
- Logikai és táblajáték foglalkozások