8. Cigányok, romák –iskola –oktatáspolitika.

Romológia és nevelésszociológia.A magyarországi cigányság iskolázottsági

helyzetének változásai, történeti és oktatáspolitikai csomópontok; támogató
programok.

A CIGÁNYOK, ROMÁK ISKOLÁZOTTSÁGI HELYZETÉNEK

VÁLTOZÁSAI, TÖRTÉNETI ÉS OKTATÁSPOLITIKAI
CSOMÓPONTOK

A ROMOLÓGIA ÉS A NEVELÉSSZOCIOLÓGIA ÖSSZEFÜGGÉS -

RENDSZERÉNEK EGYES ASPEKTUSAI
Az egyes megközelítések, kutatások jellemzői és a kutatások oktatáspolitikai
vetülete

1. Szociológiai vizsgálatok: Kemény-iskola reprezentatív vizsgálatai (1971,

1993, 2003) - szociológiai aspektus: a cigány gyerekek iskoláztatási viszonyai
(szegregáció, rosszul ellátott iskolák, felülreprezentáltság a gyógypedagógiai
iskolákban, rossz továbbtanulási mutatók)
- oktatáspolitikai eredmény: prioritás a hátrányos helyzetből fakadó iskolai
sikertelenség korrekciója 2. Történettudományi, nyelvészeti, néprajzi, kulturális
antropológiai kutatások
- oktatáspol.: multikulturális/interkulturális nevelés; cigány nemzetiségi oktatás
3. Cigány, roma közösségek vizsgálata
- oktatáspolitika: projektorientált szemlélet, „többnyelvű habitus” kialakítása
(kommunikáció, együttműködés); „különbözőségre nevelés” (Allemann-
Ghionda)
- a pedagógia feladata: erősítse a minél összetettebb identitás kialakulását, és azt
a felfogást képviselje, hogy a különbözőség természetes dolog.

ISKOLÁZOTTSÁGI ADATOK
1893.
• a romák 93,7%-a nem tudott írni-olvasni (Cigányösszeírás, 1895: 59) –
összlakosság: 52%
• a tanköteles korú cigány gyerekek közel 70%-a nem járt iskolába
(Cigányösszeírás, 1895: 32)
• sok hiányzás, 2-3 év tanulás
1945. nyolcosztályos iskola
csökken az iskolába nem járók aránya (1948-53: 27%, 1958-62: 9%)
1971-ben és 1991-ben születettek:
- Jelentős felzárkózás: általános iskola sikeres befejezése és továbbhaladás
középfokra
-Növekvő leszakadás: érettségi megszerzése, felsőoktatási részvétel3

OKTATÁSPOLITIKAI IRÁNYOK
Konkrét lépések kezdete: 18. század - társadalompolitikai intézkedések, melyek
egy része az iskoláztatásra vonatkozott
Mária Terézia és II. József: asszimilatorikus törekvések (Ism!)
o a gyermekek iskoláztatását ingyenessé tették (a helyi lelkész feladata az
iskolába járás felügyelete) o a céheket kötelezték, hogy a 12-16 éves cigány
fiatalokat vegyék fel tanoncnak

- a legerőszakosabb rendeletek: a gyerekek „átnevelése”: előírták, hogy a

negyedik életévüket betöltő gyerekeket el kell venni a szülőktől és nem cigány
családoknál kell elhelyezni, hogy ott „jó keresztény” nevelésben részesüljenek
(a nevelőszülők tízéves koráig bér ellenében nevelték a gyermeket, aki aztán
később annyi évig kellett, hogy ingyen dolgozzon az adott családnál, ahány évre
őt befogadták)
A rendeletek végül kevéssé valósultak meg:
- cigány családok ellenállása
- anyagi forrást nem biztosítottak megfelelő módon
- nevelőszülőnek alig jelentkeztek
De: volt rá precedens, hogy a tiltakozó szülőtől erőszakkal elvették a gyerekét
19. század: nincs a cigányok oktatására vonatkozó állami intézkedés
elszigetelt helyi kezdeményezések (pl. rövid ideig iskolát működtetett az
érsekújvári helyi plébános vagy a szatmári püspök)
József főherceg (József Károly Lajos főherceg, 1833-1905): alcsúti birtokán
cigány családokat telepített le, munkát biztosított, a gyerekeknek iskolát nyitott,
tanulmányozta a romani nyelvet és megírta átfogó nyelvtanát (Nagyidai Sztojka
Ferenccel), „czigányösszeírás”

1893. lebonyolítják az első, a lehetőségekhez képest teljes körű

„czigányösszeírást”, melynek eredményeit elemezve Herrmann Antal kijelenti:
„A czigány-ügy rendezésének sarkpontja – az iskola

A 19. század végére a cigány, roma gyerekek 31%-a járt iskolába

Ø inkább a letelepedettekre volt jellemző, közülük is azokra, akik olyan helyen
éltek, hogy fizikailag is elérhető közelségben volt az iskola
Ø általában 2-3 évig jártak iskolába, sok hiányzással terhelten
(többségi társadalom: általában 4 osztályt végeztek, a 6-12 évesek 81%-a járt
iskolába)

2. világháború után: a társadalompolitikai intézkedések nem irányultak a

cigányok, romák helyzetének javítására
ha az iskoláztatási eredmények pozitív tendenciát mutattak, az csak a többségi
társadalmat érintő változások hozadékaként következett be
1945. a 8 osztályos iskolát általánossá és kötelezővé tették
- de: az 50-es évek elején a cigány, roma tanulók 11% végezte el a 8 osztályt, a
60-as évek elején 26%. - a többség még mindig csak 4 osztályt végzett el

1957. Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége

- egyik leghangsúlyosabb célja a cigány gyerekek teljes körű iskoláztatásának
megvalósítása volt
- néhány év múlva megszüntették („a cigányok nem alkotnak nemzeti
kisebbséget”)
(a szervezet később újraalakult, 1987-88-ban titkára: Choli Daróczi József)

1961. MSZMP párthatározata: „A cigánylakosság helyzetének megjavításával

kapcsolatos egyes feladatokról” – asszimiláció!
- a cigányság „nem alkot nemzetiségi csoportot”, a cigány nyelv ápolására való
törekvéseket pedig nem kell támogatni, mert „konzerválják a cigányok
különállását és lassítják a társadalomba való beilleszkedésüket”
- az oktatásügyi igazgatás az általános oktatásnak adminisztratív eszközökkel
való megoldására törekedett, a beiskolázási rendeleteket csak látszólag,
„papíron” tartották be
- az iskolák és a hatóságok általában arra törekedtek, hogy a cigány gyerekek
elvégezzék a 4 általános iskolai osztályt

1962. művelődésügyi miniszteri utasítás: célszerű cigány osztályokat létrehozni

azokon a helyeken, ahol osztályonként legalább 15 cigány tanuló van és
iskoláztatásuk „normál osztályban nem oldható meg”
- átmeneti megoldásnak gondolták: egy-két év „felzárkóztatás” után
átkerülhetnek a tanulók a „vegyes” osztályokba
- másfél évtized elteltével kiderült, hogy az elkülönítésnek sok negatív hozadéka
volt:
- sok volt az osztatlan osztály,
- az oktatás körülményei, a taneszköz-ellátottság rosszabbak voltak,
- sok volt a képzetlen tanár,
- alacsonyabbra tették a követelményeket,
- egyetlen tanuló sem került át vegyes osztályba(!)

1975. „cigánypótlék”: a cigány, roma tanulók oktatásában részt vevő

pedagógusok munkáját anyagilag is honorálni kívánták
- a pótlék bevezetése nem járt együtt a pedagógusok képzésével vagy
munkakörülményeik javításával - a cigány, roma tanulók nyilvántartása -
stigmatizálást vont maga után (a pótlékot hamar eltörölték, a „C”-betűs jelölést
nem)
1984. Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatója: „A homogén cigány osztályok
szervezésének lehetősége általában a cigány tanulók szegregálódását jelenti, és
nem a fejlesztésük, személyiségük kibontakoztatásának, esélyeik javításának
eszközét.” (1981-ben 156 cigány osztály volt, 1985-re 113-ra csökkent a
számuk.)

Kisegítő osztályok és iskolák – az áthelyezések gyakorlatában sok önkényes

döntés
A minisztériumra az a feladat várt, hogy a cigány, roma gyerekek nyelvi
adottságaira alapozó oktatóprogramokat és pedagógustovábbképző programokat
dolgozzanak ki – ez terv maradt
A cigány, roma gyerekek oktatására továbbra sem helyeztek kellő hangsúlyt
De: artikulálódott a cigányság felől is az igény, hogy kultúrájukat állami
támogatással az óvodai és iskolai keretek között is ápolhassák
A rendszerváltás utáni időszak a cigányok oktatásában új lehetőségeket nyitott: a
helyi önkormányzatokról szóló törvény (1990), a kisebbségi és a közoktatási
törvény (1993) kereteket biztosít a magyarországi nemzeti és etnikai
kisebbségek számára.

1991. „cigány felzárkóztató program”

1997. Nemzeti, etnikai iskolai nevelés irányelve - eleme a „cigány felzárkóztató
program” – ebben összemosódik a szociális helyzetből adódó hátrányok
kompenzálására irányuló törekvés a cigány kultúra ápolásának céljaival!
1999. új elnevezés: cigány kisebbségi oktatás – de tartalma változatlan (kötelező
„felzárkóztatás”)

2002. különválasztják a cigányságra mint nemzeti kisebbségre vonatkozó

oktatási formát (a cigány kultúra megismerése/ápolása) és a hátrányos helyzetű
tanulókra (cigány, roma és nem cigány, nem roma tanulók egyaránt) vonatkozó
pedagógiai tevékenységet
• 57/2002 OM rendelet a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés
bevezetéséről (hátrányos helyzetű, majd halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók)
• 58/2002 OM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának
irányelvének módosításáról (a kisebbségi oktatás formái: anyanyelvű oktatás,
kétnyelvű kisebbségi oktatás, nyelvoktató kisebbségi oktatás, cigány kisebbségi
oktatás)
A törvényi szabályozást más intézkedések is kiegészítik

Cigány népismeret + beás/romani nyelv

- de: lehet csak magyar nyelven zajló oktatás
- nyelvoktatás problematikája: nyelvtanár-képzés,

1994. Gandhi Közalapítványi Gimnázium

2004-től: cigány kisebbségi népismeret érettségi
A felsőoktatási intézményekben tanuló cigány, roma hallgatók támogatására
irányul több szakkollégium: Romaversitas Alapítvány Láthatatlan Kollégiuma,
Wlislocki Henrik Szakkollégium, Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat
TÁMOGATÓ PROGRAMOK
TANODÁK:
• az 1990-es évektől kezdeményezések
• 2003-tól változó finanszírozással működnek
• civil szervezetek, egyházak szerepe
2019. gyermekjóléti alapellátások – gyermekek esélynövelő szolgáltatásai:
• – Biztos Kezdet Gyerekház
• – Tanoda

2019. G Y V T. VÁLTOZÁSA
38/B. § (1) A tanoda olyan, elsősorban rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményben részesülő, vagy hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos
helyzetű gyermekek és kivételesen fiatal felnőttek számára nyújtott, önkéntesen
igénybe vehető társadalmi felzárkózást segítő, a személyiségfejlődés egészét
szem előtt tartó, prevenciós szolgáltatás, amely az Nktv. szerinti kötelező tanórai
és egyéb foglalkozásokon való részvétel idején kívül, valamint a tanítási
szünetekben segíti elő a szociokulturális hátrányok kompenzálását, a
tanulmányok folytatását, a társadalomba való sikeres beilleszkedést, az
életpályatervezést és a szabadidő hasznos eltöltését.
(2) A tanoda a szolgáltatásait a helyi sajátosságokra és a gyermekek egyéni
szükségleteire építve, a szülők bevonásával, a gyermek nevelési-oktatási
intézményével, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, a család- és
gyermekjóléti központtal, a helyben elérhető egyéb, az érintett korosztály
számára szolgáltatást nyújtó intézménnyel, valamint szükség esetén a
gyermekvédelmi jelzőrendszer egyéb tagjával együttműködve nyújtja. A
szolgáltatásnyújtás helyszínén kizárólag tanoda ellátás biztosítható.

„TANÍTSUNK MAGYARORSZÁGÉRT!” PROGRAM

A Tanítsunk Magyarországért célcsoportját a kistelepülésen élő általános iskolás
tanulók képezik. A melléjük szegődő mentorok feladata, hogy megmutassák
nekik a településen túli világ izgalmait és lehetőségeit – az állatkertet, a
múzeumot, a középiskolákat, a vállalkozásokat, hogy lássák, hányféle
foglalkozásból, hányféle jövőből választhatnak. Egy mondatban összefoglalva,
segítsék őket abban, hogy képesek legyenek kihozni magukból a maximumot –
legyen az szakmaszerzés, érettségi, továbbtanulás, sport, művészetek és a végén
elhelyezkedés a munkaerőpiacon.
Ezek alapján 4 fő pilléren nyugszik a Tanítsunk Magyarországért program:
egyetemi mentorprogram, középiskolás mentor-program, HÖOK
mentorprogram és vállalati mentorprogram. Bár ezek a mentorprogramok
jelentik a Tanítsunk Magyarországért központi elemeit, a program további
pilléreket is tartalmaz, amelyek bejelentését a közeljövőben tervezzük.
A CIGÁNY NÉPISMERET AZ OKTATÁSBAN

HÁROMSZINTŰ TANTERVI SZABÁLYOZÁS

1. NAT 2. Kerettanterv 3. Helyi tanterv (pedagógiai program)

JOGSZABÁLYOK:
•Nemzeti alaptanterv, kerettantervek
• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI RENDELET A NEVELÉSI - OKTATÁSI
INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK
NÉVHASZNÁLATÁRÓL 7.§ (1) Az iskola pedagógiai programja
meghatározza bk) A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen
élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot (be kell építeni a
tantárgyakba!)

Cigányok, romák a tankönyvekben

• A Nemzeti alaptanterv elvárásai szerint a nemzetiségi tartalmaknak

megjelenése valamint e tartalmaknak a kerettantervekben való előfordulása
között nincs teljes összhang minden tantárgy esetében. Ennek eredménye, hogy
a vizsgált tankönyvi korpuszok kétharmadában egyáltalán nem jelenik meg
semmiféle ismeret a cigányokról, romákról.
• A tankönyvek nagy része megfelel a kerettantervek elvárásainak, ám a
kerettantervek nem veszik figyelembe azokat a törvényi előírásokat, amelyeket a
Nemzeti alaptanterv ír elő. Pl. terminushasználat

a cigány nemzetiséggel kapcsolatos tartalmak megjelenítése nemcsak a

lehetőségek kiaknázásában maradt el a várttól, hanem esetenként
félreértelmezhető vagy negatív képet sugall a hazai cigányságról
Földrajz: - hazánk népesség-összetétele: nem esik szó az államalkotó
tényezőként is elismert 13 hazai nemzetiségről, több könyv egy homogén
nemzetállam képét rajzolja meg
- hazánk földrajzának tárgyalásakor a lakóhely környékének földrajzi adottságait
tanulják, általában projektmunka keretében – nehezen indokolható, hogy a
szempontok közé miért nem kerülnek be a lakóhely környékének jellemző
nemzetiségei

A cigány nemzetiségi oktatás alakulása, szerepe, helye a közoktatás-köznevelés

intézményrendszerében

Jogszabályi háttér:
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól (NEMZETISÉG!)
17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és
a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (Irányelvek)
VÁLTOZÁSOK!
Az emberi erőforrások minisztere 31/2020. (VIII. 31.) EMMI rendelete egyes
köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és az érettségi vizsga
részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet hatályon kívül
helyezéséről
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása 14.§ 60.
Nemzetiségi óvodai nevelés és nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás

157. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás

megszervezését az adott nemzetiséghez tartozó szülő, törvényes képviselő - ha a
tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a szülő, a törvényes képviselő és a
tanuló együttesen - kezdeményezheti a gyermek, tanuló számára. A kérelmet
minden év május 31-ig kell benyújtani a feladatellátás kötelezettjéhez.
(2) A nemzetiségi óvodai nevelést, nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást a
kérelem beérkezését követő naptári évben kezdődő nevelési évtől, tanévtől
felmenő rendszerben meg kell szervezni, feltéve, hogy legalább nyolc gyermek,
tanuló beiratkozik az óvodába, iskolába.
(3) A nemzetiségi óvodai nevelésben, nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban
való részvételt a szülő, törvényes képviselő - ha a tanuló a tizennegyedik
életévét betöltötte, a szülő, a törvényes képviselő és a tanuló együttesen -
önkéntes - teljes körű, befolyásmentes tájékoztatáson alapuló - , a választásuk
kinyilvánítását tükröző nyilatkozat megtételével igényelhetik. A nyilatkozat
nemzetiségi óvodai nevelés esetén az óvodai jogviszony megszűnéséig vagy a
kérelem visszavonásáig, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a tanulói
jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig érvényes.
(4) A nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás
megszervezése, valamint az abban való részvétel az oktatásért felelős miniszter
által vezetett minisztérium honlapján közzétett nyomtatvánnyal vagy
nyilatkozattal kezdeményezhető.

158.§ (7) A nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást a következő oktatási formák

szerint lehet megszervezni:
a) anyanyelvű nevelés-oktatás: a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen
nyelv kivételével az oktató és nevelő munka a nemzetiség nyelvén folyik;
b) kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás: az anyanyelv és irodalom mellett a
pedagógiai program által meghatározott legalább három tantárgyat a nemzetiség
nyelvén kell oktatni összesen a heti kötelező órakeret magyar nyelv és irodalom,
valamint idegen nyelv óraszámával csökkentett számának legalább ötven
százalékában;
c) nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás: a hagyományos nyelvoktató
nemzetiségi nevelés-oktatásban a tanítás nyelve a magyar nyelv, a nemzetiségi
nyelv és irodalom és a népismeret tantárgyak oktatása folyik nemzetiségi
nyelven; a bővített nyelvoktató nemzetiségi nevelésben-oktatásban legalább
három tantárgyat a nemzetiség nyelvén kell tanítani, a nemzetiségi nyelv és
irodalom, valamint a nemzetiségi nyelvű órák aránya a heti órakeret legalább
harmincöt százalékát teszik ki;
d) magyar nyelvű roma vagy cigány nemzetiségi nevelés-oktatás: biztosítja a
roma vagy cigány tanulók számára a romák, a cigányság kulturális értékeinek
megismerését, a romák vagy cigányok történelméről, irodalmáról,
képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló
ismeretek oktatását;
e) kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás: a nemzetiségi nyelv és irodalom,
továbbá a nemzetiségi népismeret elsajátítását biztosító iskola, amely egy adott
iskola szervezeti egységeként, külön nyelvoktató nemzetiségi iskola
létrehozásával vagy utazó
pedagógusok alkalmazásával
szervezhető meg; tartalmára
és időkeretére a nyelvoktató
nemzetiségi nevelés-oktatás
előírásai érvényesek.