DEOEC Rehabilitációs Tanszék

Komplex rehabilitáció MSC

Foglalkoztatás jelentősége

Jogszabály-változások és annak hatása a foglalkozási

rehabilitációra és az ellátási rendszerre
Debrecen, 2021. december 14.

1 Bodnár Istvánné
DE Kancellária Megváltozott Munkaképességűek Szolgáltató Központja
rehabilitációs foglalkozási referens
 „… van, ami nem jogszabályokon múlik, hanem egy egész ország
közhangulatán, szemléletén, tisztességén.” Kálmán-Könczei

2 Ha úgy vesszük az embereket, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket. Ha

úgy kezeljük őket, mintha azok lennének akiknek kellene lenniük, akkor
segítjük őket azzá válni, akivé válni képesek.” Johann Wolfgang Goethe
3
Témakörök
Orvosszakértői-, a komplex bizottsági tevékenységtörténete, a rehabilitációs szakigazgatási szervek jogállása,
illetékessége (Egészségkárosodás / egészségi állapot mértékétől függő ellátások változásai - kezdetektől napjainkig)
 Fogyatékosság – egészségkárosodás megítélése a társadalmi korok mentén
 A megváltozott munkaképesség orvosszakértésének története
 Paradigmaváltás a 2000-es évek közepétől
 Komplex rehabilitációban közreműködő intézmények jogállása
 Intézményi áttekintő tábla kezdetektől – az intézmény megszűnéséig!
 NRSZH feladatai a beolvadásos megszűnése előtt, feladatai megosztása
 Covid-19 járványhelyzet idejére érvényes jogi szabályozás
 Jogszabályváltozások 2021 évben
 Egészségkárosodás / egészségi állapot mértékétől függő ellátások – támogatások 2021. évben összefoglaló táblázatok
 Fogyatékosság – egészségkárosodás megítélése a
4 társadalmi korok mentén 1.
 Őskorban: előfordult, hogy fogyatékossággal született – vagy baleset során fogyatékosságot szenvedett,
ezért vagy csodálatot, vagy félelmet váltott ki a csoport többi tagjából. Ezért vagy tisztelték és
eltartották, vagy pedig elpusztították a sérült embert.
 Ókorban: tárgyi és írásos emlékek alapján tudható, hogy a vallási és az uralkodói rendelkezések
konkrét formái – a támogató hozzáállás és egyes kultúrákban még a jelnyelv is megjelent. Más
kultúrákban pl spártaiaknál a kettősség jellemző: elismerték megbecsülték a szerzett fogyatékosságot,
ugyanakkor kitaszították, a Taigetosz hegyéről levetették a veleszületett fogyatékosokat
 Középkorban: a keresztény egyház elterjedése, a fogyatékos ügyhöz való hozzáállást a vallásos hitük
szerint védik a fogyatékos személyeket. Eseti jelleggel kolostorokban ellátják, gondozzák őket.
Ebben a korszakban a Táltosok szerepe kiemelkedő, hiszen táltos csak vmilyen fogyatékossággal
született személy lehetett. A magyaroknál azonban a megcsonkítás büntetésként jelenik meg.
 Újkorban: a reneszánsz korszakban a humanizmus térhódításával a fogyatékossággal élőkre is
pozitívan hatott. Az egyházi oktató nevelő, és gyógyító intézmények mellett megjelentek a társadalmi
csoportok igényeihez igazodó differenciált intézmények – gyógypedagógia szempontú kategorizálás.
Mária Terézia rendelkezései Magyarországon – elkezdődött a rendszeres népszámlálás és az
egészségügyi statisztikák készültek – így mód nyílt a segítségre szorulók felmérésére és a hatékony
ellátásuk szervezésére.
Forrás: Dr Dióssi Katalin értekezés 11.-12. o
 Fogyatékosság – egészségkárosodás megítélése a
5 társadalmi korok során 2.
Újkorban:
 Munkaerőpiaci kérdések először az 1800-as években az ipari forradalom idején.
 A gépesítés előrehaladtával egyidőben sajnos az üzemi balesetek és a kapcsolódó egészségkárosodások is egyre
elterjedtebbé váltak. Ezt követte az I. világháború során sérülést szenvedett hadirokkantak kimagasló száma,
akiket a frontról való hazatérésük után munkába kellett állítani.
Jelenkorban:
 A két világháború közötti időszakban kettős irányzat a fogyatékosok ellátásában:
 egyes nemzeteknél a fogyatékosok képzési rendszerének kiépítésén, a fogyatékosok munkalehetőségeinek
megteremtésén fáradoztak,
 Németországban a nemzetiszocializmus előretörésével egyre inkább teret kaptak a szegregációs, sőt,
likvidálási szándékok is. Talán nem annyira közismert, de a fogyatékosok – különösen az intellektuális
fogyatékossággal élők – elpusztítása nemzeti propaganda szintjére emelkedett a náci Németországban és
mintegy előjátéka volt a későbbi holokausztnak.
 A II világháború után a szocialista elvek alapján hazánkban a fogyatékosok szegregálása volt az általánosan
elfogadott gyakorlat. A már meglévő intézetek mellett újabbak létesültek, főként elhagyatott, rossz állapotban lévő
kastélyépületekben, a lakosság számára a fogyatékossággal élő emberek nem volt ismertek, nem is találkoztak
velük. *Forrás: Dr Dióssi Katalin értekezés 11.-14. o
 Fogyatékosság – egészségkárosodás
6 megítélése a társadalmi korok során 3.
Jelenkorban:
 A ’80-as évek változásai ezen a téren is előrelépést hoztak. A nemzetközi trendek Magyarországra is
begyűrűztek.
 Az ENSZ „A fogyatékkal élők nemzetközi éve”-t 1981-re és évtizedét az 1983-1992 közötti időszakra
hirdette – a kezdeményezéshez hazánk is csatlakozott.
 A segélyezési, gondozási, ellátási rendszer mellett a döntésekbe való egyre több beleszólást igényeltek
az ellátottak hozzátartozói. Ezt követően egyre nagyobb számban alakultak meg az érdekvédelmi
képviseletek, megalakult az Országos Fogyatékosügyi Tanács.
 A rendszerváltás hihetetlen előrelépésnek tekinthető, megnyílt az út a nyugati rendszerek
megismeréséhez, a lehetőségek kiszélesedtek. Egyre nagyobb szerepet kapott az intézményesített
ellátórendszer mellett az integrálási lehetőségek szem előtt tartása, azok kiszélesítése.
 Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előkészületei között kiemelt szerepet kapott a fogyatékkal élők
társadalmi és gazdasági integrációjának elősegítése, aminek megvalósulása azóta is folyamatos, és
több szinten (jogi, politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, stb.) valósul meg.

*Forrás: Dr Dióssi Katalin értekezés 11.-14. o, - Továbbá: https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12332/file/Mikola_Orsolya_dolgozatv(1).pdf 16-18.o

 A megváltozott munkaképesség orvosszakértésének története 1.
7
 Magyarországon a XV.-XVIII. századi büntetőeljárásban jelenik meg először szakértő, -
ebben az időszakban csak és kizárólag orvosszakértőt jelentett – mely a tudomány akkori
fejlettségi szintje szerint nem volt jogilag szabályozott tevékenység. Orvosilag szempont
volt a légzés megszűnésének, vagyis a halál beálltának a megállapítása.
 XIX. század közepén a közegészségügyről szóló 1876. évi XIV. tc. kimondta, hogy a
halottvizsgálatokat csak hivatalos személyek végfezhetik. Pesti egyetemen oktatták a
törvényszéki orvostant és az orvosi közigazgatás tantárgyakat.
 1907. Az orvosszakértői tevékenység kezdete Magyarországon. Az ipari és
kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló1907.
évi XIX. törvénycikk 165.§- ában foglalják jogszabályba az orvosszakértői munka
végzésének szükségességét.

 1908-ban volt az első orvosszakértői szervezet, az Állami Munkás Biztosítási Hivatal

Orvosi Tanácsának létrehozásával.
 A megváltozott munkaképesség orvosszakértésének története 2.
8
 1927. Az 1927. évi XXI. törvénycikk kimondja, hogy a rokkantság véleményezése orvosszakértői
feladat.

 1929. Az 1929. évi XL. törvénycikk kimondja: ha járadékra való igényjogosultság a rokkantság
megállapításától függ, a rokkantság kérdésében legalább három intézeti orvosból álló bizottság
mondhat véleményt.

 1932. Az 1932. évi IV. törvénycikk felszámolja az addigi rendszert, lehetőség nyílik a perek
orvosi szakvélemény nélküli lefolytatására.

 1945-1947. A II. világháború után az orvosszakértői tevékenység elsősorban a háborús sérülések

%-os megállapítására korlátozódott. A véleményeket hatósági orvosok, katona-orvosok adták ki.

 1948. Egyesült a Baleseti Orvosi Tanács, valamint a Központi Főorvosi Felülbírálat, és Rokkantság
Megállapítási és Felülbírálati Osztály néven működött tovább. A fellebbezések a
Járásbírósághoz és a Felsőbírósághoz kerültek.
9 A megváltozott munkaképesség orvosszakértésének története 3.

 1951. Az első- és másodfokú végzések közötti nagy véleménykülönbségek

miatt az egészségügyi kormányzat 1951. év végén létrehozta a
Munkaképesség-csökkenést Véleményező Orvosi Bizottságokat, régi,
ismertebb nevén a MUCSÖ-t. A 136/1951. (XII.18.) Egészségügyi Miniszteri
rendelet szabályozta a munkaképesség-csökkenést véleményező orvosi
bizottságok működését.
Vidéken, rendelő intézetenként egy-egy, Budapesten a szükségeshez képest több, de
legalább két sebészi, két belgyógyászati és egy ideggyógyászati elsőfokú orvosi
bizottságot állítottak fel.
Ugyanez a rendelet intézkedett a másodfokú orvosi bizottságok szervezéséről is.
 1952. Januárban létrejöttek az orvosi bizottságok.
10 A megváltozott munkaképesség orvosszakértésének története 4.
 1957. Az orvosi bizottságok munkájának vezetése, illetve működésének irányítása
Budapesten egy kinevezett központi vezető főorvos feladatává vált. Hozzá tartozott a
megyékben működő orvosi bizottságok szakmai és ügyviteli irányítása, ellenőrzése, valamint a
bizottság orvosainak továbbképzése is.
A központi vezető főorvos beszámolási kötelezettséggel az Egészségügyi Minisztérium felé
tartozott, hiszen kinevezése is miniszteri hatáskör volt.

 Ebben az időszakban az orvosszakértési munkafolyamatban a betegség-megítélési

szempontok domináltak.
11 A megváltozott munkaképesség orvosszakértésének története 5.

• 1960. A 44/1960.(Eü.K. 24.) EüM utasítás budapesti székhellyel létrehozta a Munkaképesség-

csökkenést Véleményező Orvosi Bizottságok Országos Igazgatóságát.
Ezen kívül Debrecenben, Pécsett, Szegeden, Győrött másodfokú Orvosi bizottságok felállítását is előírta.
Az országos igazgatóság etikai és szakmai megbecsülést vívott ki mind az orvos-társadalom, mind a páciensek
körében.

• 1963. Dr. Írás Jenő országos igazgató főorvos szerkesztésében megjelent a „Szemelvények
a munkaképesség-csökkenés elbírálásához” című kézikönyv.
A könyvben szereplő irányelveknek alapján egységes bizottsági gyakorlat alakult ki a
betegségek megítélésében.
12 A megváltozott munkaképesség orvosszakértésének története 6.

• 1967. Az 1/1967. (Eü.K.1.) EüM számú utasítás az Igazgatóság hatáskörébe utalta a munkaköri (szakmai)
alkalmassági orvosi véleményezést másodfokon, valamint az orvosi felülvizsgálat során
keresőképesnek nyilvánított biztosított keresőképességének orvosi döntőbizottsági felülvizsgálatát is.
Ez az utasítás tartalmazta a bizottságokon belüli kötelező szakmai tagozódást és egyéb igazgatásrendi
követelményeket is.

• 1971. A Munkaképesség-csökkenést Véleményező Orvosi Bizottságok Országos Igazgatósága az

Egészségügyi Miniszter 45/1970.(Eü. K. 24.) EüM számú utasítása alapján Országos Orvosszakértői
Intézet elnevezéssel folytatta működését.
Az Intézet a munka-, és keresőképesség, a munkaköri alkalmasság, a rokkantság, illetőleg a munkaképesség-csökkenés
orvosi vizsgálata és véleményezése területén az Egészségügyi Minisztérium gyógyító-megelőző, szervezési módszertani,
továbbképző és tudományos kutató alapintézménye volt.
 A megváltozott munkaképességű emberek
helyzete a szocializmus időszakában

 A II. vh-tól kezdődően az egészségkárosodott személyek helyzete drasztikusan romlik.

 Főbb okai:
 Hadirokkantak, háborús károsultak sokasága;
 a szociális, munkaügyi, ipari szerkezet drasztikus átalakulása;
 régi szociális háló felbomlása, civil és egyházi segítő szervezetek ellehetetlenülése;
 passzivitásra ösztönző ellátórendszer

 Rokkantnyugdíj-érdekeltség:
 Az 1950-es évektől a ’80-as évekig a rokkantstátusszal rendelkezők száma 15-szörösére nőtt.
 A ’80-as évekre a rokkantstátuszra jelentkezők túlnyomó része nem akart tovább dolgozni.
 A rendszerváltás után sem javult a helyzet, az ellátórendszer még sokáig alig-alig változott.
14
A foglalkozási rehabilitáció intézményei és eszközei a
rendszerváltás előtt hazánkban

Forrás: https://docplayer.hu/45605628-Doktori-phd-ertekezes-nagymate-nora.html 17. oldal

 Paradigmaváltás a 2000-es évek közepétől

Társadalmi szintű elvárás: „Mindenki dolgozzon, aki arra képes

vagy képessé tehető.”

Régi koncepció Új koncepció

Orvosi szempontú minősítés.
Az elveszett képességekre
koncentrál.
Konzerválja a passzivitást.
Komplex minősítés
(foglalkoztatási, szociális,
orvosi szempontú).
A megmaradt és a fejleszthető
képességekre koncentrál
Kulcsszerep az aktivizálásnak:
MV: rehabilitáció,
együttműködési köt.;
MÓ: foglalkoztatási ösztönzők
A megváltozott munkaképesség
orvosszakértésének története 7.
Az ellátási rendszer változását sürgető előzmények:
 1995. óta a rokkantsági nyugellátás rendszere folyamatos változásokon megy
keresztül.
 2008. január 1-től egy új, a komplex rehabilitációt szolgáló minősítési és ellátási
rendszer került bevezetése.

Célja:
 esélyt adni a megváltozott munkaképességűeknek az elhelyezkedéshez,
 a foglalkoztatás növelése,
 az igazságtalanságok kiküszöbölése, a visszaélések visszaszorítása,

 a fekete gazdaság „kifehérítése”

17 A foglalkozási rehabilitáció intézményei és
eszközei a rendszerváltás után hazánkban

Forrás: https://docplayer.hu/45605628-Doktori-phd-ertekezes-nagymate-nora.html 17. oldal

A megváltozott munkaképesség komplex bizottsági véleményezésének története 8.
18
 2007. A 213/2007. (VIII.7.) Korm. rendelet alapján az Országos Orvosszakértői Intézet a továbbiakban Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői
Intézet néven folytatta tevékenységét. Élén dr.Juhász Ferenc főigazgató állt.
Az Országos Orvosszakértői Intézet bázisán 2007. augusztus 15-től létrehozott Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságai
eljárásuk során olyan komplex minősítést végeznek, amely alapján a későbbiekben személyre szabott rehabilitációs program ajánlható a
megváltozott munkaképességű személyek számára.
A rehabilitációs program – az anyagi segítségen túl – tartalmazza az egészségügyi rehabilitációt, a fejlesztési, képzési rehabilitációt, a begyakorló
foglalkoztatást, a védett szervezeti foglalkoztatást és a nyílt munkaerő-piaci bértámogatással történő kihelyezést is.
 2008. A 2007. évi LXXXIV. törvény alapján 2008. január 1-jétől bevezették a rehabilitációs járadékot, és a megváltozott munkaképesség komplex
minősítését.
A rendszerben történő változtatás orvosszakértői szempontból leglényegesebb eleme, hogy a szakértői bizottságok 2008. évtől az eddigi munkaképesség-
csökkenés megállapítása helyett össz-szervezeti egészségkárosodást, szakmai munkaképesség-változást, illetve a megmaradt munkaképesség
hasznosíthatóságát véleményezik. A megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének működése nem csak passzív pénzellátásként, hanem
rehabilitációs szolgáltatások, „természetbeni ellátások” nyújtásával is mérhetővé vált.
A változtatás alapvető célja azon személyek társadalmi reintegrációja, akik betegségük (fogyatékosságuk) mellett megfelelő rehabilitációval képessé tehetők
a munkavégzésre. 2008-tól az intézet – mint rehabilitációs szakértői szerv – komplex minősítés keretében szakvéleményt ad az egészségkárosodás
mértékéről, a szakmai munkaképesség-változásról, a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányairól, és időtartamáról. Az intézet jogállását,
működését, a szakértői bizottságok összetételét az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól
szóló 213/2007. (VIII.7.) Korm. rendelet szabályozza. A szakértői bizottságok a közigazgatási eljárásokban – ha jogszabály azt másként nem szabályozza –
továbbra is első, illetve másodfokon járnak el.
Az új eljárás a megmaradt egészségi állapotra, a fejleszthető képességek feltárására és a rehabilitációs esélyek értékelésére helyezte a hangsúlyt. 2008. január 1-től az ORSZI,
szolgáltatóktól független szociális szakértői szervként jár el az idősek otthonában történő ellátás, a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételét
megelőző gondozási szükséglet vizsgálatok esetében.
A megváltozott munkaképesség komplex bizottsági véleményezésének története 9.
19
 2009. A 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet alapján 2009. július 1-jétől az ORSZI végzi a
fogyatékossági alkalmassági, a szociális foglalkoztatási alkalmassági és az átfogó
rehabilitációs alkalmassági vizsgálatokat.
 2010. A gondozási szükséglet vizsgálata az 1993. évi III. törvény módosítását
követően 2010. augusztus 17-től kikerült az ORSZI hatásköréből.
 Felmentette hivatalából Dr. Juhász Ferencet, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői
Intézet főigazgatóját július 9-ei hatállyal Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Az intézet
vezetésével Dr. Pósfai Gábort bízta meg.
20
A Komplex rehabilitációban közreműködő intézmények
2012. júl. 1-ig

Országos
Rehabilitációs
és Szociális
Szakértői
IgénylőIntézet

Nyugdíjfolyósító Igénylő
Munkaügyi Központ
Igazgatóság
kirendeltsége
Kirendeltsége

Befogadó
munkahely
 A megváltozott munkaképesség komplex bizottsági véleményezésének
21 története 10.

2011. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet elnevezése a 331/2010. (XII. 27.) Korm.
rendeletben foglaltak szerint Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalra (NRSZH) változott. A jogszabály
alapján a hivatal feladat- és hatásköre jelentősen bővült. A Hivatal 2011. január 1-jétől orvosszakértői,
rehabilitációs szakértői szervként, valamint szociális hatóságként és szolgáltatásfelügyeletet ellátó hatóságként
is működik.

2012. A rokkantsági és rehabilitációs ellátás bevezetésével január 1-től jelentősen egyszerűsödött a

megváltozott munkaképességű személyek évtizedek alatt túlbonyolított támogatási rendszere. A 7/2012 (II. 14.)
NEFMI rendelet jogszabályba foglalta a komplex minősítési eljárás szakmai szabályait. Megjelentek a
foglalkozási rehabilitációs szakértők és a rehabilitációs orvos szakértők névjegyzékéről szóló jogszabályok is.

2012. július 1-én létrejöttek a fővárosi, illetve a megyei kormányhivatalokban rehabilitációs hatóságként
működő Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek. Megalakításukkal egy szervezetbe került az ellátási igények
befogadása, a szakértői minősítés és a foglalkozási rehabilitáció megvalósulásának elősegítése.
 Az I. fokú eljáró szerv 2012. 07. 01-től
22

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Akiket a felülvizsgálat során nem minősítenek
megváltozott munkaképességűnek vagy nem lesz
jogosult ellátásra, azok álláskeresőként ügyfelekké
válhatnak.

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Nyugdíjbiztosítási Szakigazgatási Szerv az

a nyugdíjbiztosítási szakigazgatás szerv által érintett személyek kiértesítése, az állapot
továbbított felülvizsgálati kérelmek felülvizsgálatára irányuló kérelmek befogadása,
befogadása, ütemezése, a felülvizsgálatok továbbítása a rehabilitációs hatósághoz
elvégzése, valamint az érintett és a
nyugdíjbiztosítási szakigazgatási szerv
értesítése.

Rehabilitációs Szociális
Szakigazgatási Szerv
 A megváltozott munkaképesség komplex bizottsági véleményezésének
23
története 11.
 2015. augusztus 1-től jogszabályváltozás :
Módosított rendelkezések:
 Felülvizsgálandó személyek körének újra-definiálása:
 mentesítette a felülvizsgálati kötelezettség alól az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven
belül elérő személyeket

 rehabilitációs ellátás esetén a 60 napi keresőképtelenség esetén keletkező felülvizsgálati

kötelezettség

 Rokkantsági ellátásban részesülők értesítési kötelezettsége – egészségi állapotban történt

tartós javulás vagy rosszabbodás esetén (egységes jogalkalmazásérdekében)
 A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
24 Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve 2015. 10.hó

Hajdú-Bihar Megyei Hajdú-Bihar megyei

Kormányhivatal Kormányhivatal
Munkaügyi Központja Nyugdíjbiztosítási
Igazgatósága
Foglalkoztatási
Főosztály Családtámogatási és
Társadalombiztosítási
Munkaerőpiaci Osztály. Főosztály

Rehabilitációs Szociális
Szakigazgatási Szerv
Debrecen, Piac út 48-54.
sz.
Szakértői Osztály
25
Az I fokú eljáró szerv struktúrája 2015.

Rehabilitációs
Szociális
Szakigazgatási
Szerv
Debrecen Erzsébet út .
27

Kihelyzetett Rehabilitációs Ellátási és

Irodák: Foglalkozási
Szakértői Osztály Hajdúszoboszló Rehabilitációs
Hajdúhadház Osztály
Berettyóújfalu
26
Intézményi áttekintő tábla kezdetektől – az intézmény megszűnéséig!
Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal
- Budapest Damjanich út 48.
1. MUCSÖ – 1951.

2. OOSZI – 1971.

3. ORSZI – 2007.

4. NRSZH – 2011.

5. RSZSZ I.fok és NRSZH II.fok 2012.07.01-

2016.12.31.-ig
27 A megváltozott munkaképesség komplex bizottsági véleményezésének
története 12.
378/2016. (XII. 2.) Korm. Rendelet - egyes központi hivatalok és költségvetési szervi
formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő
jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről
II. Fejezetének 9. alcímében A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal
megszüntetése
 10. § (1) A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH) 2016.
december 31. napjával az Áht. 11. § (3b) bekezdés b) pontja alapján beolvadásos
különválás útján jogutódlással megszűnik.
 (2) A (3)-(7) bekezdésben meghatározott feladatok kivételével az NRSZH által ellátott
valamennyi feladat tekintetében jogutód a Budapesti Fővárosi Kormányhivatal (BFKH)
 A Komplex bizottságok jogállása 2017-től
28

 Budapesti Fővárosi Kormányhivatal II. fok (BFKH) 2017. 01. 01-től – 2020. 03. 31-ig

 Megyei Kormányhivatal RESZO I. fok – 2017.01.01-től

Ellátási Osztály
Szakértői Osztály
(ügyintézés,
és foglalkozási
ügyfélszolgálat)
rehabilitációs
csoport Debrecen,
Hunyadi út 3

Rehabilitációs
Szociális
Szakigazgatási Szerv
Debrecen Erzsébet út
27
 NRSZH feladatai a beolvadásos megszűnése előtt
nyilvántartások vezetés
•szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények
•akkreditált munkáltatók
•Mmm-k költségvetési támogatások nyilvántartása
•védett műhelyek nyilvántartásával
•Szakértői névjegyzékek

szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatkörében

•működés engedélyezés, a működés és a hatósági tevékenység ellenőrzése,
•szociális foglalkoztatási támogatás pályáztatása és finanszírozása

foglalkozási rehabilitációs feladatkörében

•munkáltatók akkreditációja, ellenőrzése
•foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások odaítélése
•foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó tájékoztatás, információnyújtás
•Kv-i forrásból, és Eu-s pályázatok kiírása, bonyolítása, ellenőrzése
 2017. január 1-től Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs
Főosztálya látja el az alábbi feladatokat:
30
a) jogszabályban meghatározott esetekben rehabilitációs hatósági, rehabilitációs szakértői szervi vagy orvosszakértői szervi feladatok,
b) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos hatósági ügyekben a másodfokú rehabilitációs hatóságként és felügyeleti szervként ellátott feladatok,
c) megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő, uniós tagságból adódó, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények végrehajtása
során adódó koordinációs feladatok,
d) szakvéleményt kibocsátása a súlyos fokozatú demens megbetegedésről, valamint a fogyatékos személyek alapvizsgálatához, a rehabilitációs és szociális foglalkoztatási
alkalmassági vizsgálathoz, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatához,
e) a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók, valamint a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók akkreditációjával, az akkreditált munkáltatók
és az akkreditált szolgáltatók nyilvántartásával, valamint az akkreditált munkáltatók és az akkreditált szolgáltatók ellenőrzésével összefüggő hatósági feladatok,
f) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók
foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal érintett munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó központi nyilvántartással kapcsolatos feladatok,
g) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal, valamint azok visszakövetelésével kapcsolatos közigazgatási
hatósági és végrehajtási ügyek,
h) a védett foglalkoztatók nyilvántartásával kapcsolatos feladatok,
i) a Rehabilitációs Orvosszakértői, a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői, az Országos Szociálpolitikai Szakértői, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői, valamint a
Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékének vezetése,
j) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására, és az azt elősegítő támogatásokra, szolgáltatásokra vonatkozóan tájékoztatási, információnyújtási
feladatok,
k) a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek nyilvántartásának vezetése,
l) nevelőszülők pszichológiai alkalmasságának felülvéleményezése iránti szakértő kijelölés
m) a Rehabilitációs Orvosszakértői Névjegyzékben és a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértők továbbképzésével összefüggő feladatok.
 2017. január 1-től a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el az alábbi feladatokat
31 a) rehabilitációs hatósági és szolgáltató tevékenységet segítő eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésében való
közreműködés, hatékonysági vizsgálatok, prognózisok, elemzések készítése, az orvos-szakmai módszertani feladatellátáshoz kapcsolódó
képességvizsgálatok,
b) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által a rehabilitációs hatósági, rehabilitációs szakértői szervi és orvosszakértői szervi feladatok
tekintetében végzett szakmai irányítói, törvényességi és szakszerűségi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátásában való közreműködés,
c) a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások koordinációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok, valamint a foglalkozási rehabilitációval összefüggő
oktatási, innovációs, tárolási, logisztikai, nyilvántartási és informatikai tevékenység,
d) a személyes gondoskodást nyújtó szervezetekben szakmai tevékenységet végző szakképzett személyek működési nyilvántartásának vezetése,
e) a szociális ágazat képzési, továbbképzési, alap- és szakvizsga rendszerének működtetése, a továbbképzési programok minősítése, a szociális
szolgáltatások szakmacsoport szakképesítései esetében szakmai vizsga szervezése,
f ) a Szociális Ágazati Portál működtetése,
g) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos
szakértői közreműködés, a szolgáltatók, intézmények és hálózatok szakmai feladatainak és az aktív szociálpolitikai eszközök alkalmazásának segítésére
módszertani útmutatók, ajánlások és egyéb kiadványok elkészítése, e körben minőségfejlesztési stratégia, standardok, szolgáltatási protokollok, valamint
a szakmai ellenőrzés módszertanának és eljárásrendjének kidolgozása, modellkísérletek szervezése, kutatások folytatása,
h) a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet végrehajtása,
i) a szociálpolitikai, társadalmi felzárkózási és drogpolitikai stratégiai döntések megalapozására hatásvizsgálatok, adatgyűjtés, tényfeltáró, elemző,
stratégiai és döntés-előkészítő tanulmányok készítése, a Nemzeti Drogellenes Stratégia végrehajtásához irányelvek és standardok kifejlesztése,
j) a fejlesztő foglalkoztatás pályáztatása és finanszírozása, valamint a szociális intézményi foglalkoztatás és a szociális foglalkoztatás finanszírozása
keretében ellátott feladatai tekintetében.
32 2017. január 1-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
az alábbi feladatokat látja el:

 a) a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét

figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadása,
 b) a fellebbezés elbírálása és felügyeleti szervként való eljárás mindazon
esetekben, ahol első fokon 2016. december 31. napját követően is a
fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el,
 c) az NRSZH-nak az Európai Társadalombiztosítási Platformban betöltött
tagsága.
33 2017. január 1-től az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jogutódja
Magyar Államkincstár - Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az alábbi feladatokat látja el

a) Rehabilitációs Szakigazgatási Rendszer működtetése és fejlesztése,

b) a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartása,
c) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági
nyilvántartása,
d) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi
szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartása,
e) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások és gyermekjóléti alapellátások országos jelentési
rendszerének működtetése,
f) az egyes szociális szolgáltatásokra várakozó személyekről történő adatszolgáltatás ellátása,
g) az egységes örökbefogadási nyilvántartás vezetése
34 Országos Egészségbiztosítási Pénztár – jogutódja Nemzeti
Egészségbiztosítási Alapkezelő

 A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló kötelező biztosítási rendszer.

Az állam által működtetett szociális ellátórendszer része, amelynek fenntartásához társasági és
állampolgári oldalról is járulékokkal és különböző befizetési formákkal kell hozzájárulni.

A társadalombiztosítási ellátások rendszere:

 az egészségbiztosítás,
 a nyugdíjbiztosítás.
 Ezek mellett a rendszer ellátásokat nyújt a megváltozott munkaképességű biztosítottak
számára is.
35 Rehabilitációs Szakigazgatási szerv jogállása
2020.09.01-től

 Jogállásást tekintve I. fokú szakigazgatási szerv

 Keresetlevél az illetékes Törvényszéknél

Szakértői Osztály Ellátási Osztály

és foglalkozási (ügyintézés,
rehabilitációs ügyfélszolgálat)
csoport
Debrecen, Hunyadi
Debrecen Erzsébet 27. út 3

Rehabilitációs
Szociális
Szakigazgatási Szerv
Debrecen Erzsébet út
27
 A megváltozott munkaképesség komplex bizottsági véleményezésének
36
története 13.
 2020.09.01. Kormányhivatal TCSFO Rehabilitációs Ellátási Osztály és a Kormányhivatal TCSFO
Rehabilitációs Szakértői Osztálya I. fok

 megszűnt a II. fok  fellebbezés helyett keresetlevél benyújtásával az illetékességgel rendelkező

Törvényszéknél
Illetékes Törvényszék Ellátási területe
Fővárosi Törvényszék Budapest főváros
Budapest Környéki Törvényszék Nógrád megye, Pest megye
Debreceni Törvényszék Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-
Szatmár-Bereg megye
Győri Törvényszék Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas
megye
Miskolci Törvényszék Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye
Pécsi Törvényszék Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye
Szegedi Törvényszék Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye
Veszprémi Törvényszék Fejér megye, Veszprém megye, Zala megye
37
Eljáró hatóságok a komplex bizottsági eljárásban
2020.03.01-től – jelenleg is
1. RESZO I. fokú határozat -> Felülvizsgálati kérelem, keresetlevél abban az esetben, ha a határozatban
foglaltakkal nem ért egyet az érintett személy

2. Illetékes Törvényszék - > Felülvizsgálati kérelem, keresetlevél abban az esetben, ha a határozatban

foglaltakkal nem ért egyet az érintett személy - döntése:
- jóváhagyja az I fok véleményét, vagy
- új eljárás lefolytatására utasítja a RESZO-t

3. Strasburgi Emberi Jogok Bírósága

A Bíróság a döntését határozat formájában küldi meg a magyar hatóságnak további jogorvoslatnak
helye nincs
Döntése és az ügy befogadása
- az országok jogsértő szabályainak megváltoztatása – határidő megjelöléssel
- az egyedi ügyben érintett személy számra kártérítés és egy eljárási költség megtérítéséra kötelezi
 Időrendi sorrendben az intézetek elnevezése
Időintervallu Intézmény neve Jogszabály
m
1907 Választott bíróság, kijelölt orvosok
1908 Állami Munkás Biztosítási Hivatal Orvosi Tanácsa
1927 Állami Munkás Biztosítási Hivatal Orvosi Tanácsa XXI. Törvénycikk Betegségi és Baleseti
kötelező biztosítás
1951 munkaképesség-csökkenést véleményező orvosi bizottságok 1951. évi 136. (XII.18.) Egészségügyi
Miniszteri rendelet
1960 Munkaképesség-csökkenést Véleményező Orvosi Bizottságok Országos Igazgatóságát -1967.-től (44/1960. EüM.U)
II. fokú orvosi bizottság

1971 Országos Orvosszakértői Intézet 45/1970 EüM.U

2007 Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet 213/2007. VIII. 7. Korm. rend.
2011 Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 95/2012. (V. 15.) Korm. Rendelet Hatályos:
2014.01.01 - 2014.09.04
2012.07.01 Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv (I. fok) 95/2012. (V. 15.) Korm.
rendelet
2015.06.15 Kormányhivatal-eljárásrend (I.fok) és a Budapest Fővárosi Kormányhivatal kirendeltsségei (II. 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet
fok
2017.01.01 NRSZH+ RSZSZ beolvadásos megszűnése, Kormányhivatal Társadalombiztosítási és 39/2016. (XII. 30.) MvM utasítás
Családtámogatási Főosztály (TCSFO) Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztálya Hatályos: 2019.03.21 - 2019.12.09
2020.03.31. Kormányhivatal TCSFO Rehabilitációs Ellátási Osztály és a Kormányhivatal TCSFO Rehabilitációs 2019. évi CXXVII. törvény
Ellátási és Szakértői Osztálya I. fok – megszűnt a II. fok  keresetlevél a Megyei Törvényszék
 Covid-19 járványhelyzet idejére érvényes jogi
39
szabályozás
2021. évi XCIX. törvény a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról*

 97. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű
személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1)
bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet
megszűnésének hónapját követő második hónap utolsó napján szűnik meg.

 (2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló

2011. évi CXCI. törvény

 a) 33/B. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat alapján indult hatósági eljárás ügyintézési
határideje 2022. március 1-jén,

 b) 33/B. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelem alapján indult hatósági eljárás ügyintézési
határideje 2022. július 1-jén kezdődik.
40
Covid-19 járványhelyzet idejére érvényes jogi szabályozás

- akkreditált munkáltatókra vonatkozó külön szabály a veszélyhelyzet

megszűnését követő harmincadik napig

- 2020. március 11-én az megváltozott munkaképességűnek minősült, ez a

státusza a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig akkor is
fennáll, ha ebben az időszakban például lejár a komplex minősítése, és újabb
minősítésére nem kerül sor, vagy már nem részesül fogyatékossági
támogatásban.
41 Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet
2021. január 1. napján létrejött Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet az Emberi Erőforrások
Minisztériuma háttérintézményeként a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi terület
szakmafejlesztési feladatait látja el.
 Az Intézet tevékenysége kiterjed - az állami-, egyházi-, civil és önkormányzati intézményfenntartók
igényeire és javaslataira tekintettel - a szakmai-, képzési feladatokban, döntés-előkészítésben,
végrehajtásban felmerülő támogatói, szolgáltatói feladatok ellátására.
Fogyatékosságügy területén a Rehabilitációs Szakmafejlesztési Iroda feladata
 szakmai programok teljes körű lebonyolítását
 fogyatékossági csoportokhoz kapcsolódóan biztosítja a támogató- és segédeszközök kölcsönzését
 hatósági feladatellátást támogató feladatkörében:
 Közreműködik egységes eljárásrendek, módszertani útmutatók kidolgozásában, egységes informatikai
rendszer működtetése stb….
 megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti igényeknek a nemzeti eljárásrendben, illetve a
nemzetközi jogintézmények alkalmazásával történő elbírálásához szükséges, valamint a szakértői
bizottságban és a foglalkozási rehabilitációs ügyintézés során használatos iratmintákat
42 Egyéb jogszabályváltozás – öregségi nyugdíjra
jogosultság & rokkantási ellátás

 2021. január 1-től :

 Az mmk-ás személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében módosításra,

került a keresetkorlátra vonatkozó rendelkezés. Ezzel lehetőség nyílt a
rehabilitációs, és a rokkantsági ellátás folyósítása mellett kereseti korlát nélküli
keresőtevékenység folytatására.

 a rokkantági ellátásban részesülő személynek megszűnik az ellátása abban az

esetben ha kérelmezte a teljes jogú öregségi nyugdíj megállapítását - így az
ellátásban részesülőnek nem kell külön kérvényeznie az ellátás folyósításának
megszüntetését.
43 Egyszeri 500 ezer forint összegű támogatás
 magyar kormány lényegében a jogérvényesítésről és ezáltal az ellátásról való lemondást várja a
rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása miatt károsult emberektől az egyszeri 500 ezer forintért
cserébe.
 Jogosultak : azok a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő emberek, akiknek a 2012-es
jogszabályváltozás miatt csökkent az ellátásuk összege
 Az érintettek körét a Megyei Kormányhivatalok Rehabilitációs Ellátási és szakértői Osztályok
adatbázisai alapján kapnak értesítést 2021. december 31.-ig
 Két dologot tehetnek az érintettek
 vagy nem jeleznek vissza és akkor automatikusan megkapják a számlájukra az egyszeri kompenzáció
összegét,
 vagy kérik az újbóli felülvizsgálatukat, merthogy az egészségi állapotuk alapján jelentős anyagi hátrány érte
és a jelen kompenzáció nem fedezi az ellátás folyósításában eredő jövedelem hátrányukat.
 A felülvizsgálat megindításához 2022. június 30-ig külön kérelmet kell benyújtania, amely alapján a
hatóság 2023. június 30-ig végzi el az állapotvizsgálatot, ami további két év várakozást jelent az
ellátásuk rendezésében bizakodók számára.
44 A 2022. évi tizenharmadik havi ellátás
 A tizenharmadik havi ellátásról szóló kormányrendelet szerint a tizenharmadik
havi nyugdíjhoz hasonló módon tizenharmadik havi ellátást azok a személyek
kapnak, akik olyan rendszeres pénzellátásban részesülnek, amely évente a
nyugdíjakkal azonos módon emelkedik.
 Tizenharmadik havi ellátást folyósítanak mindazoknak, akik 2020. legalább egy
napjára, valamint 2021. év januárjában többek között rokkantsági ellátásban,
rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban, fogyatékossági támogatásban,
vakok személyi járadékában, rokkantsági járadékban részesülnek.
 Ellátásokat összehasonlító táblázata
45

Munkaképesség Egészségkárosodás Egészségi állapot Mmmt szerinti ellátás

csökkenés (MKCS) mértéke (EK) mértéke (EÁ) 2012. 07. 01-től

40 - 59 % RSZJ 60-51% - B1 Rehabilitációs ellátás

50% Rendszeres
szociális járadék
60-51% - B2 Rokkantsági ellátás
(RSZJ)

50-79% (III. CS) Rehabilitációs ellátás

67 % III. csoportú 50-31% C1
rokkantság
50-79% ( 50-31% C2 Rokkantsági ellátás
III. Cs)
Rehabilitációs
járadék RJ)
100% (II.Cs) 80-99% < 30% D Rokkantsági ellátás

100% (II.Cs) 80-99% < 30% E Rokkantsági ellátás

 Egészségkárosodás (ÖEK)/ egészségi
állapot (EÁ)mértéke
ÖEK 40%<60%-ig B1, C1
46 ÖEK 40%< 99%-ig B2,C2,D,E
25. életéve betöltése előtt legalább 70
%-os ÖEK
ÖEK: 40%< 99%-ig B2,C2,D,E
ÖEK 70%<, és súlyosan fogyatékos
személy
MUCSÖ legalább 67 %-ban elvesztette,
illetve ÖEK legalább 50 %-os mértékű
E” kategóriába tartozó személy ápolása
(EG:1-30% között van)
ÖEK: 70%, vagy < % személy
mozgáskorlátozott, súlyos fogyatékos
fogyatékossági támogatás, vakok
személyi járadéka, magasabb csp,
balesettel összefüggésben ÖEK 13 %<
40%
egészségi állapota legfeljebb 50
százalékos
Ellátás formája Vonatkozó jogszabályok Megjegyzés
Rehabilitációs ellátás 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű Mmk-ás személy
személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
Rokkantsági ellátás
27/2012. (II.14) NEFMI rendelet
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű Mmk-ás személy
személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
27/2012. (II.14) NEFMI rendelet
Rokkantsági járadék 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról Nem minősül nyugellátásnak és
nincs szolgálati időhöz kötve
kivételes méltányossági 1997. évi LXXXI. törvény 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet EMMI engedélyével mmk-ás ellátás
ellátás
Fogyatékossági a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük 18. életévét betöltött súlyosan
támogatás biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény fogyatékos személy
a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának,
valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának
szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet
Magasabb összegű 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 18. életévét betöltötte, tartósan
családi pótlék beteg, súlyosan fogyatékos
a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről
és fogyatékosságokról
Ápolási díj és a kiemelt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi hozzátartozói ellátás
ápolási díj III. tv. törvény 3. § (1) bekezdés, 3. § (3) bekezdés a) pont, 4. §,
4/A. § (1) bekezdés c) pont, 5-32/A. §, 40-44. §
közgyógyellátás - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. alanyi jogon –egyéni
évi III. törvény 49-53. §-a, és a63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet gyógyszerkeret
35-49. §-a,
parkolási igazolvány 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott 5 évre szóló hatósági engedély
személy parkolási igazolványáról
gépkocsi szerzési a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési gk beszerzésre, és átalakításra
támogatás kedvezményeiről szóló módosított102/2011. (VI. 29.) Korm.
rendelet
Baleseti járadék a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. üzemi baleset (foglalkozási
törvény, és a vhr 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, betegség)
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvény, és a vhr 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet,
Végleges özvegyi 1997. évi LXXXI. törvény Mmk-ás személy
nyugdíj 168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet
47

Felhasznált irodalom:
 https://szgyf.gov.hu/phocadownload/archivum_kozerdeku_adatok/NRSZH/Beszamolo_jelentes_2012
_I_kotet.pdf
 https://nszi.hu/szervezet
 https://szie.hu/file/tti/archivum/Diossi_Katalin_ertekezes.pdf
 https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12332/file/Mikola_Orsolya_dolgozatv(1).pdf
 https://docplayer.hu/45605628-Doktori-phd-ertekezes-nagymate-nora.html