GÓBER DIÁNA DORINA

2022.

KUTATÁSI TERV

A NŐKKEL SZEMBENI DISZKRIMINÁCIÓ

-KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYARORSZÁGI HELYZETRE-

Itt a XXI. században szinte elképzelhetetlen, hogy még mindig az egyik globális probléma a
nőket ért hátrányos megkülönböztetés. Azért választottam ezt a témát, mert szerintem fontos
utána nézni és foglalkozni a diszkriminatív helyzetekkel, sztereotípiákkal, és hogy
megpróbáljuk ezek ismeretében megváltoztatni a hozzáállásokat.
A világ száz országában tilos a nőknek bizonyos munkákat végezniük-csupán azért, mert nők.
Mindössze tizennyolc olyan ország létezik, ahol a nőket semmiféle törvény nem hozza
hátrányos helyzetben. Ez csupán a jéghegy csúcsa a jogi akadályok hegymenetében azoknak a
nőknek, akik teljes gazdasági potenciáljukat szeretnék kibontakoztatni.
Tizennyolc országban nem juthatnak a nők munkához, ha férjük úgy érzi, az nem szolgálja a
család érdekeit, illetve ötvenkilenc országban nem léteznek a nők munkahelyi szexuális
zaklatása esetére vonatkozó jogszabályok. Magyarországon ez a fajta diszkrimináció a
következőképp nyilvánul meg: Főleg a munkaerőpiacon találkozunk nemi
megkülönböztetéssel. Mind a munkáltatók, mind a társadalom a nőktől várja el, hogy a
gyerekekkel foglalkozzon és a háztartási feladatokat ellátása.( Women and the business law
2016)

A nők munkaerőpiaci szegregációja kétféle irányból is teljesen általános. Horizontális

szegregációnak nevezzük bizonyos szakmák elnőiesedését, és hogy ezek a szakmák
jellemzően a legrosszabbul fizetettek. Az EBH 2011-ben készült kutatásának eredményei
szerint a munkahelyek körülbelül harmadában szinte csak férfiak, negyedében szinte csak nők
dolgoznak, vagyis a munkahelyek közel 60%-a nemileg szegregáltnak tűnt a mai magyar
munkavállalók számára. A másik nőket érintő hátrány a vertikális szegregáció, melynek
lényege, hogy egy adott munkahelyen belül a nők sokkal rosszabb esélyekkel indulnak a
hierarchiában feljebb álló pozíciókért.( index: ,,nemek szerint szegregáltak a magyar
munkák”cikk)
HIPOTÉZIS:
Az előfeltevésem az volt, hogy a nőket a legtöbb esetben a gyermekvállalás lehetősége miatt
diszkriminálják, illetve a különböző sztereotípiák miatt. Számos cikk és kutatás elolvasása
után ez beigazolódott.

Függő változók: Független változó:

 A nők életkora A nők diszkriminálása a
 Gyermekeik száma magyar munkahelyeken.
 Végzettségük
 Párkapcsolatuk
 Családalapítási szándék
 Sztereotípiák a nőkről

PÁLYAKEZDŐ NŐK HELYZETE:

Alapvetően négy olyan terület van a munkaerő-piacon, amelyek a nemi alapú diszkrimináció
tipikus megnyilvánulási formái. Ezek a munkához jutás, a szakmai előmenetel és mobilitás, a
béregyenlőtlenség, továbbá a munkahelyi zaklatás problémaköre.

A munkához jutással kapcsolatban közismert tény, hogy a nőket a gyermekvállalás

akadályozza a leginkább. Egy 2007-es kutatás eredménye szerint a gyermekvállalás a nők
foglalkoztatási esélyét 37 százalékkal rontja, míg a férfiakét éppen ellenkezőleg, 8 százalékkal
növeli.

A következő kutatás célja az volt, hogy felderítse a hátrányos megkülönböztetés

gyakorlatának okait és összefüggéseit, így szerves részét képezte az állásinterjúkon elhangzó
tiltott kérdések témaköre is. Ezek a munkavállaló családi állapotára, korára, gyermekvállalási
terveire, gyermekeinek számára és korára vonatkoznak. Eredményeik szerint jellemzően a
köz- és versenyszférában képezik az interjú részét, a civil szervezeteknél kevésbé. A
gyermekek számára vonatkozó kérdést legnagyobb arányban (57 %) a közalkalmazottnak
jelentkezők esetében tették fel, a versenyszférában „mindössze” a szervezetek egyharmada
kíváncsi erre (Egyenlő Bánásmód Hatóság kutatása, „A munkáltatók munkavállalói
kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében” 2011). Szintén a közalkalmazottak vezetői
körében jellemző a gyermekvállalási tervek megismerésére irányuló kérdés, a
versenyszférában a vezetők ötöde teszi fel a kérdést a jelöltnek (EBH, 2011b). A tiltott
kérdések feltevésnek általános oka a jelentkező alaposabb megismerése, ugyanakkor
belátható, hogy egy állásinterjún az anyaságra, vagy az apaságra vonatkozó kérdés nem jelent
érdemi információt a jelölt személyes kvalitásaival kapcsolatban, de könnyen okot
szolgáltathat arra, hogy a jelentkező elessen a megpályázott pozíciótól .
KÉRDÉSEK:
1. Dolgozott-e már?
2. Amennyiben jelenleg aktív dolgozó, melyik kategóriába esik?
3. Milyen arányban vannak a nők a munkahelyén?
4. Érte-e Önt diszkriminatív kérdés a feletteseitől vagy a kollégáitól?
5. Rákérdeztek-e arra, hogy mik a családalapítási tervei az elkövetkezendő években?
6. Tart-e attól, hogy a jövőben diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés áldozatává
válhat?
7. Ön tart-e attól, hogy gyermekvállalás esetén megszüntetik az alkalmazotti státuszát?
8. Úgy érzi, hogy fizetése elegendő a munkahelyén dolgozó férfiakéhoz képest?
9. Érték-e Önt sztereotip megnyilvánulások?

DEMOGRÁFIAI KÉRDÉSEK

1. Mi az Ön neme?
2. Születési helye?
3. Lakóhelye típusa?
4. Születési dátuma?
5. Családi állapota?
6. Gyermekeinek száma?