A KÖZÉPKOR IRODALMA

Ideje:
 a történelemtudomány szerint: 476-1492.
 a művelődéstörténet szerint: kezdete az ókereszténység kezdete (II – III. sz.), vége az új stíluskorszak, a
reneszánsz megjelenése (XIV. sz.).
Az elnevezést először a reneszánsz használta az antikvitás és saját kora közötti időszak leértékelő („sötét,
barbár”) jelölésére (’media aetas = közbeeső kor’). A középkori kultúra kialakulása – párhuzamban a
feudalizmussal – több évszázadig tartó folyamat eredménye.
A kulturális élet központjai:
 kolostorok (szerzetesrendek - kódexmásolás)
 templomok, székesegyházak
 főúri várkastélyok, királyi udvarok
 városi iskolák, később egyetemek („hét szabad művészet”= septem artes liberales))
A középkori kultúra jellemzői:
 erősen egyházi, vallásos jellegű (pl. bibliai témák feldolgozása)
 világszemléletének középpontjában nem az ember, hanem az Isten állt
 az egyház a földi élet („siralomvölgy”) célját a túlvilági boldogság elnyerésében jelölte meg
 az eredetiség nem számít értéknek → anonimitás (névtelenség), mintakövetés, toposzok használata
Az ókeresztény irodalom: (2-8. század) → latin nyelvű
 legfőbb alkotásai tanító jellegű írások: prédikációk, bibliai szövegmagyarázatok, vitairatok
 népszerű olvasmányok: mártírakták, a szentek életéről szóló legendák
 szerzetesi regulák (szabályzatok), egyháztörténetek
 imák, himnuszok (istentiszteleteken énekelt, Istent vagy a szenteket dicsőítő, emelkedett hangulatú
költemények)
 Szent Ágoston: Vallomások (gyónás, ima, filozófiai és teológiai elmélkedés)
IRODALMI MŰFAJOK A VIRÁGZÓ KÖZÉPKORBAN: → a latin mellett már nemzeti nyelveken is íródtak
VALLÁSOS IRODALOM Műnem VILÁGI IRODALOM
legenda (’olvasandó dolgok’) – Krisztus, Szűz lovageposz (Roland-ének, Nibelung-ének)
Mária vagy valamely szent életének, csodás lovagregény (Trisztan és Izolda – kelta mondára
történetének prózai vagy verses elbeszélése épülő történet a szerelmesekről, akik csak a
(magyar nyelvű: Margit-legenda) halálban lehetnek egymáséi)
EPIKA
példázat (parabola) – erkölcsi tanulsággal vagy geszta (Anonymus és Kézai Simon: Gesta
allegorikus értelemmel ellátott rövid történet Hungarorum, Kálti Márk: Képes Krónika)
prédikáció (Halotti beszéd 1200 körül – első Intelem (parainézisz) – Szent István király
fennmaradt magyar nyelvű szöveg) Intelmei Imre herceghez (uralkodói tanácsok)
himnusz (Abélard: Szombatesti himnusz, Assisi trubadúrköltészet, minnesangerek (német
Szent Ferenc: Naphimnusz) lovagköltők) – legfőbb témájuk az imádott űrnő
planctus (siralomének) – da Todi: Stabat mater, LÍRA iránti hódolat megéneklése megszabott
Ómagyar Mária-siralom (első fennmaradt rím, hang- formában (Vogelweide lírája túlnő a kötelező
súlyos
magyar nyelvű vers) verselés
sablonokon)
haláltánc-ének – a halál egy utolsó táncra hív, és megjelenése vágánsköltészet (goliard) – vándordiákok,
magával ragad mindenkit (Villon) szökött papok, kóbor lovagok költészete
(Carmina Burana – latin nyelvű diákénekek)
misztériumdráma -dramatizált bibliai történetek vásári komédia
mirákulum – szentek élete, csodái, vértanúhalála DRÁMA színpadtípusok: szimultán, „kocsiszínpad”,
moralitás – megszemélyesített erények és bűnök processziós színpad

Stílusirányzatai az építészetben:
Román stílus (11-12. sz.) Gótikus stílus (13-15. sz.)
 hatalmas, vastag falak  külső tartóelemek (a falakra nehezedő nyomás
 zömök támpillérek (a falakra nehezedő nyomás miatt)
miatt)  karcsú pillérek, keskeny bordák
 dongaboltozat  vezérmotívum a változtatható magasságú csúcsív
 lőrésszerű, kicsi ablakok (védelmi célra)  színes üveg- és hatalmas rózsaablakok
 a vezérmotívum a félkörív  gazdagon díszített kapuzat
 egyszerűség, dísztelenség  csipkeszerű kődíszítmények (mérmű)
 geometrikus minták  fülkébe épített szobrok
A középkor egyházi zenéje: gregorián → latin nyelvű, egyszólamú dalok