V.

A FORDÍTÁS FOLYMATÁNAK MODELLÁLÁSA

A FORD. FOLYAMATÁNAK NYELVÉSZETI MODELLJEI

Mi történik a „fekete dobozban"? (repülésbiztonsági kifejezés, de a pszichológia is átvette)
■Bemenet: forrásnyelvi szöveg
■Kimenet: célnyelvi szöveg
A" fekete doboz" működésére csak a bemenő és kijövő adatok egybevetése alapján
következtethetünk.
Első következtetés
■Közvetlen átlépés nincs.
■Oka: Nincs két olyan nyelv, melyben az elemek száma, elrendeződése és használatuk
szabálya egyforma lenne.
■Nincs egyenes út a FNY-ből a CNY-be
■ Milyen a kerülőút? Hogyan lépünk át az egyik nyelvből a másikba?

■Az említett kerülőutat talán ahhoz lehetne hasonlítani, ahogy a kiránduló rájön, hogy az
útját keresztező patak olyan mély és gyors, hogy egyenesen nem tud átkelni a másik partra.
Ezért hát inkább elindul egy olyan gázlót keresni, ahol a legbiztonságosabban átjuthat az
egyik partról a másikra. Most már a másik parton visszamehet akár arra a helyre is, amely az
előbb átellenben volt vele" (Nida 1969, magyarul Kenesei 1986: 126).
1. Szakaszokra bontás
Két szakasz?
1. ANALÍZIS
Hogyan történik az analízis?
■ milyen nyelven?
■milyen szakaszokban?
2. SZINTÉZIS Hogyan történik a szintézis?
■milyen nyelven?
milyen szakaszokban?
Hogyan váltják egymást?
Mi van a kettő között?
2. Szakaszokra bontás
Három szakasz?

ANALÍZIS → ÁTVÁLTÁSI SZAKASZ → SZINTÉZIS

■third code (Frawley 1984)

■Interlanguage (Selinker 1992)
 ■ átmeneti nyelv
■ közvetítő nyelv
■ fordításnyelv
■translationese (Gellerstam 1994)
■kvázi-helyesség (Klaudy 1987)
■quasi-correctness (Vehmas-Lehto 1989)

3. A fordítási folyamat szakaszolási modelljeinek típusai

3.1. Denotatív (szituációs) modell
Denotátum =jeltárgy
Szituáció = közlési helyezet
Kiinduló hipotézis:
A bennünket körülvevő valóság, a denotátumok világa mindannyiunk számára közös,
csak a nyelvi jelek különbözők.
A fordítás folyamata a denotatív modell szerint két szakaszból áll:

1. Analízis: FNY szöveg → denotátumok világa (szituáció, közlési helyzet)

2. Szintézis: denotátumok világa (szituáció, közlési helyzet) → CNY szöveg

3.1Denotatív (szituációs) modell
A fordítás folyamatának jellemzése a denotatív (szituációs) modell szerint:
■Nincs közvetlen kapcsolat a két nyelv között.
■A két nyelvet sosem vonatkoztatjuk közvetlenül egymásra.
■Az átlépés mindig a valóságon, a jeltárgyak világán keresztül történik.
3.1. A denotatív modell előnyei és hátrányai
Előnye: Sok esetben valóban szükség van a jeltárgy és/vagy a szituáció ismeretére:
■Reáliák fordítása
■Fűre lépni tilos! Keep of the grass!
■Mind the gap! Kérjük a biztonsági sáv szabadon hagyását!

3.1. A denotatív modell előnyei és hátrányai

Hátránya:
■Nem ad választ a különböző célnyelvi lehetőségek közül való választásra. Ha a fordító
fejében két nyelv van, a két nyelv egymásra való vonatkoztatása elkerülhetetlen.
■Nem tudunk nyelv nélkül gondolkodni.
 3. A modellek további típusai
3.2A transzformációs modell
■Kiinduló hipotézis: Bár nincs két nyelv, melyben az elemek száma és elrendeződése
azonos lenne, de bármely két nyelvben találunk hasonlóan működő elemeket.
■Ez a közös tartomány az alapja a fordításnak.

3.2. Transzformációs modell

A fordítás folyamata a transzformációs modell szerint három szakaszból áll:
1. Intralingvális transzformáció:
FNY felszíni szerkezet → transzformációk → FNY magstruktúrák
2. Interlingvális transzformáció: FNY magstruktúrák CNY magstruktúrák
3. Intralingvális transzformáció: CNY magstruktúrák → transzformációk → CNY felszíni
szerkezet
3.2. Mi van a mélyben?
■Hol történik az áttérés az egyik nyelvből a másikra?
■Magstruktúrákon keresztül vagy mélyszerkezeten keresztül?
■Chomsky és Nida kapcsolata:
„A nyelv generatív szemlélete (végtelen számú mondat megértésének és produkálásának
képessége) különösen fontos a fordítók számára, akik nem statikus megfelelések listájával
dolgoznak. (Nida 1964: 9)
His car, his failure, his goodness - más mondatok vannak mögöttük: Kocsija van, Hibát
követett el, Jóságos. Fordítás közben állandóan transzformálunk.
3.2. A fordítás folyamatának szakaszokra bontása Nidánál (1964)
1. Analízis back-transformation
2. Átmenet = transfer
3. Szintézis = restructuring
A TRANSZFER A MAGSTRUKTÚRÁK vagy MAGMONDATOK (kernel or core
structures/sentences) SZINTJÉN TÖRTÉNIK
3.2. Nida magstruktúrái
Minden nyelvi megnyilatkozás visszavezethető egyszerű magstruktúrákra, melyek a
következőket tartalmazzák valamilyen kombinációban:
OBJEKTUMOK
■(pl. ember, kutya, fa, nap, folyó)
ESEMÉNYEK
■(plsétál, lát, gondol, csinál stb.),
ELVONATKOZTATÁSOK
■(plvörös, nagy, gyorsan),
VISZONYJELÖLŐK
(pl. mert, és, nem stb.).
3.2. Nida és a mélyszerkezet
For this book on the theory and practice of translation we are not advocating that the
translator go below the level of the kernels to the underlying bases, the „deep structure"
Therefore the transfer is made at near kernel-level, in which the relevant connections
between the kernel are explicitly marked (Nida 1969: 40).
3.2. Nida és a mélyszerkezet
....miért kell megállnunk a magmondatok szintjén? Miért ne mehetnénk tovább egészen a
mélyszerkezet szintjéig? Ám van egy nagyon gyakorlati okunk arra, hogy ezt ne tegyük a
mélyszerkezetekkel csak papíron lehet foglalkozni, a fordítónak pedig a strukturális
összefüggéseknek arra a szintjére van szüksége, amelyet fejben is könnyen tud kezelni. A
mélystruktúra szintjére való további átalakítás jórészt szükségtelenül bonyolult és időigényes
lenne." (Nida 1968, magyarul 1986:130. ford. Kenesei István)
3.2. A FNy-i felszín visszafordítása (back-translation) magmondatokra
■FNY szöveg magyar nyersfordítása: János (...) prédikálván a megtérésnek a keresztségét a
bűnöknek bocsánatára. (Márk 1.4.)
■János prédikált.
■János megkeresztelte az embereket.
■Az emberek megtértek bűneiktől. Isten megbocsátott az embereknek.
Az emberek bűnben éltek.
3.2. CNy-i újrastrukturálás (restructuring) a magmondatok közötti kapcsolatok tisztázása után
János arról prédikált, hogy az emberek térjenek meg, és vegyék fel a keresztséget azért,
hogy Isten megbocsássa nekik mindazt a rosszat, amit tettek. (Nida 1968., magyarul 1986.
F: Kenesei)
■János így prédikált: Térjetek meg és vegyétek fel a keresztséget, hogy Isten megbocsássa
nektek a rosszat, amit tettetek. (Nida 1968, magyarul 1986. F: Kenesei)
Előáll vala János, keresztelvén a pusztában és prédikálván a megtérésnek keresztségét a
bűnöknek bocsánatára. (Márk. 1.4 F: Károli G.)
Ugyanez EU-szövegben (ism.)
■(...) petition to the President of the European Parliament, which opposes the request from
the Government of Ireland to the European Commission for permission to impose a public
service obligation on Ireland's Electricity Supply Board with relation to peat-fired sources
3.2. A FNy-i felszín visszafordítása (back-translation) magmondatokra (ism.)
Ki kér, mit és kitól?
■1 . Írország kormánya kér valamit az Európai Bizottságtól.
■2. Azt kéri, hogy engedélyezzen valamit.
■3. Azt kéri, hogy engedélyezze, hogy közszolgáltatási kötelezettség állapíthasson meg az Ír
Áramszolgáltatási Bizottság számára.
■4. A közszolgálati kötelezettség megállapítását a tőzegtüzelésű áramforrásokra
vonatkozóan kéri.
3.2 Mélyszerkezet és félmélyszerkezet elhatárolása Papp Ferencnél
Ezt a köztes szintet, ahol már megmutatkoznak a gondolkodás nemzeti sajátosságai, de
még nincsenek igazi nyelvi mondatok, nincsenek szófajok stb. fogjuk mélyszerkezeti
szintnek tekinteni" (Papp 1979: 246)
„E még kissé gomolygó szint alapegysége a mondatcsíra (sentoid). Ez megy fölfelé, egyre
határozottabb hangzó alakot öltve - és megfordítva: amikor hozzánk beszélnek, a hangzó
alakot egy mélyszerkezeti szintre vezettük vissza, ez a megértés első fázisa." (Papp 1979:
247)
3.2. Mindez a fordításban ■„Ha éppen két nyelvról van szó: valószínűleg vannak olyan
egyedek, akik már közvetlenül erről a szintről át tudnak menni egy másik nyelv
mélyszerkezeti szintjére és úgy fordítanak; mások alkalmasint többet fáradnak: előbb még
mélyebbre viszik a hallottakat, az "összemberi" megértés szintjére, és onnan merítik fel a
másik nyelv mondatait a jelzett úton, tehát tulajdonképpen nem is fordítanak, hanem
fogalmaznak a másik nyelven is. (Valószínűleg így járnak el a műfordítók.)" (Papp 1979:247)
3.2. A transzformációs modell előnyei és hátrányai
Előnyei:
■Reális képet fest a fordítás folyamatáról.
■A FNY szöveg megértése valóban nyelven belüli transzformációk sorozata.
■A CNY szöveg megformálása = A CÉLNYELVI VÁLTOZATOK MÉRLEGELÉSE = szintén
nyelven belüli transzformáció
3.2. A transzformációs modell előnyei és hátrányai
Hátránya:
■Túlságosan elválasztja a két nyelvet.
■Nem ad magyarázatot azokra az esetekre mikor az FNY forma is számít.
■Sokszor nincs közös tartomány nyelvileg - csak a denotátumok szintjén.
■Pl. cookies - teasütemény
3. A modellek további típusai
3.3. A szemantikai modell
■A szemantikai modell a transzformációs modell egyik változata.
■Szintén három szakaszban képzeli el a fordítás folyamatát.
■Csak abban különbözik, hogy hol történik az átlépés.
■Az átlépés egy szemantikai mélystruktúrán keresztül történik = SZEMANTIKAI
TÖRZSNYELV

3.3. A szemantikai modell kidolgozói