6.

A) A hús-, gyapjútermelő juhtenyészetek tenyésztési-, takarmányozási- és

tartástechnológiai kérdései

Magyarországon: 872 ezer juh, melyből kb. 700 ezer anyajuh. Létszámuk csökkenő
tendenciát mutat. Az állomány 90 %-a merinó́ fajta, mely szerény termést ad, napi
tömeggyarapodása 250 gramm, nem versenyképes az EU-ban. Ma a piac az egységes,
homogén vágóbárányokat keresi. A hazai körülmények az ágazat (fejlődését) fejlesztését
indokolják. A fejlesztés intenzív létszámnöveléssel képzelhető el, ami import
állománytenyésztésbe állítását igényli. A juh húsfogyasztás 0,4 kg/fő/év. Az EU önellátási
szintje juh terén 80 %-os, így a magyar juhtermék piaca biztosított. A juhtenyésztés az
állattenyésztés bruttó́ termelési értékéből 2 %-al részesedik. Az előállított vágójuh, juhsajt
többnyire exportra kerül. Napjainkban a gyapjú́ szerepe elhanyagolható́ . A termelés kevés.

Kor és ivar szerinti elnevezés:

szopós bárány: újszülött elnevezése választásig (amíg szopik, vagy tejpótlót kap, 30-60 napig)
választott bárány: elválasztástól 12 hónapos korig
jerketoklyó (nőivarú juh): 13-18 illetve 23 hónapos kor között, ellésig
kostoklyó (hím ivarú juh): 13 hónapos kortól 24 hónapos koráig
kos: hímivarú juh
jerke: nőivarú juh
előhasi anya: első vemhesség, szoptatás idején
anyajuh: többszöri ellés után
ürü: az ivartalanított (herélt) kos
próbakos: tenyészérték nélküli kos, amelyet ivarzó anyák kiválogatására használnak

Fajták csoportosítása:
1. Finom gyapjas fajtacsoport: elsősorban merinó fajtaváltozatok
2. Durva gyapjas (crossbred): hús-gyapjú és gyapjú-hús hasznú fajták
3. Kevert gyapjas fajtacsoport
4. Felszőrt növesztő fajtacsoport

Finomgyapjas fajták (merinó fajtacsoport) jellemzése:

Folyamatosan növő, fehér, finom gyapjút termelnek. Jó alkalmazkodó és legelőkészséggel
rendelkeznek. Egész éven át rendszeresen ivarzanak, így termékenyíthetők. Magyar
fésűsmerinó a magyar juhállományok 90%-át teszi ki. Kétféle hasznosítási típus: hús-gyapjú /
gyapjú-hús. Egyéb fajták: ausztrál fésüsmerinó, német húsmerinó

Crossbred-gyapjas fajták jellemzése:

Merinók és angol hosszúgyapjas húsfajták felhasználásával állították elő, fele-fele arányú
vérhányaddal. Egész testfelületükön fehérek, középfinom, 7-10 cm közötti fürtmagasságú
gyapjút termelnek. Szervezeti szilárdságuk, legelőkészségük rendkívül jó. Fontos fajták: Ile
de france, Corridale / Rövidgyapjas, húsfajták: Suffolk, South down / Hosszúgyapjas fajta:
Kent / Tejelők: Keletfríz, Awassi, Tejelő cigája /

Hasznosítási irány szerint:

gyapjú-hús (magyar merinó), hús-gyapjú (német húsmerinó), hús (texel) tej (awassi) szapora
(landrace) őshonos (cigája) prém (karakül)
Tartástechnológia
Épületek: ki kell, hogy elégítsék az állatok termeléséhez szükséges elemi, környezeti
igényeket, másrészt a korszerű munkavégzés követelményeinek is meg kell feleljenek.
Az etetés, az almozás és kitrágyázás gépesítési lehetősége meghatározza, hogy az épület belső
szabad magassága legalább 3,2 – 4,0 m legyen.
A természetes szellőztetési módszerek 12 m körüli fesztávolságig kielégítők.
A 60m-nél hosszabb épület huzatos és munkaszervezési szempontból sem előnyös.
Állategészségügyi prevenciós okok miatt a bejárati kapuk előtt kialakított fertőtlenítő
medencét higított formalinnal, kreolinnal átitatott pelyvával kell megtölteni,
Ha az istálló 12 m-nél nem szélesebb, elég a nyílászáró valamint a szabályozható nyílású
gerincszellőzőkön keresztül biztosított légcsere.
A 12 m szélességet meghaladó épületben mesterséges szellőztetést kell beiktatni.
Az ablakok területe az alapterület 1/15-1/20-ad része legyen, mélyalmos istállókban azokat a
fal felső harmadán kell elhelyezni, könnyen le lehessen szerelni.
A rossz istállóklíma kedvezőtlen hatással van az állatok egészségi állapotára és termelésére.
Az ammóniatartalom rontja a gyapjú minőségét. – levegőbe jutását csökkenteni lehet
szuperfoszfát alomra szórásával
Legnagyobb figyelmet az újszülött bárány hőmérsékleti igényére kell fordítani – érzékenyek
az alacsony hőmérsékletre (felszáradás előtt) – 18-20 C az optimális (télen infralámpa).
Később a juhakolban 3 hetesnél idősebb bárány + anya : 10-12 C optimális

Juhok tenyésztése:
cél: legfontosabb értékmérő tulajdonságok meghatározott időn belüli elérni kívánt szintje.
Fajtatiszta tenyésztés: fajtastandardnak megfelelő, konszolidált juhállomány
Ezen belül: rokontenyésztés, beltenyésztés, vonaltenyésztés. Juhtenyésztésben elsősorban
vonaltenyésztés terjedt el.

Anyajuh használat: függvénye a környezeti feltételeknek, meghatározója a termelési

eredménynek. Változatai az anyák évi termékenyítési és ellési száma alapján.
- évente egyszeri, egyidejű
- évente egyszeri, osztott
- sűrített-osztott
- sűrített, folyamatos termékenyítés és elletés
Pároztatási módok:
vadpároztatás (1 koshoz 40-50 anya), háremszerű pároztatás (1 kost osztanak be 1-1 anyajuh
csoporthoz), kézből pároztatás (kereső kosok alkalmazása, kézből fedeztetés), mesterséges
termékenyítés: anyajuhok 5%-a esetén

Juhok takarmányozása:
- igénytelen, nem válogatós állat, ott is legel, ahol más állat nem talál élelmet
- 210.250 napot legeltetni kell
- nyári takarmányozás: fő táplálék: legelőfű, testtömegük 8-10 %-át fogyasztják el. Kihajtás
előtt magas szárazanyagtartalmú (széna, szalma) takarmány, hogy a legelőn ne fogyasszon
egyszerre nagy víztartamú zöldtakarmányt, hasmenést okoz
- téli takarmányozás: abrak, szilázs, gyökés és gumós takarmány, gabonadara. Fejadag: 1 kg
lédús takarmány, 1 kg széna, 1-2 kg gabonaszalma, nyalósó + ivóvíz, fehérje +
karotinkiegészítés, gondoskodni kell téli legelőkről is
- vemhes állat: nagyobb fejadag
Hízlalás
Juhhústermelés az utóbbi években kedvezően változott, főleg az export.
tejesbárány-előállítás, expressz pecsenyebárány, éves pecsenyebárány, selejtjuhok feljavítása
A kosok növekedési erélye miatt érdemes ivar szerint elkülönítve hizlalni.
Választáskor a technológiai selejtnek minősülő, hizlalásra nem alkalmas bárányoktól azonnal
meg kell szabadulni, értékesíteni kell.

Tejesbárány hizlalás
Magyarországon a leggyakrabban alkalmazott módszer, mert a merinó ebben a kategóriában
versenyképes, az olasz piac ezt igényli. Legkisebb súlyú bárányt adja.
Az anya tejének felhasználásával – szoptatással – történik, vagy 1-2 napos, korai választás
után tejpótlóval. 6-8 hetes korban, 14-18 kg-os súlyban értékesítik a bárányokat. Húsuk
általában fehér, hiszen a tej fedezi a táplálóanyag szükségletüket (kevés vasat tartalmaz, kevés
mioglobin)

Intenzív pecsenyebárány hizlalás

Bárányok 6-8 hetes koruk (16-18 kg) után koncentrált takarmánnyal (táppal) való hizlalásuk –
a piaci igénytől függően – 24-40 kg-os korukig. Ivar és napi takarmányfelvétel szoros
összefüggésben áll. Kos: élősúlya 4%-át, jerke: élősúlya 4,7-5,2 %-át veszi fel a hizlalótápból.
Jerkék emésztőszerve gyorsabban fejlődik, mint a kosoké.
DE a jerkék növekedési kapacitása kisebb – hamarabb kezd zsírt építeni, ami az életkor
előrehaladtával kapcsolatos mérséklődő napi súlygyarapodásban észlelhető.
Jerke: 1 kg súlygyarapodásra 4,7-5,2 kg hizlalótáp
Kos: 1 kg súlygyarapodásra 4,3-5 kg hizlalótáp

Félintenzív pecsenyebárány hizlalás

Hízóbárányoknak naponta korlátozott mennyiségű hizlalótápot + tömegtakarmányt (széna,
szilázs) adnak. A félintenzív hizlalás során a kor előrehaladtával, és az élősúly növekedésével
együtt az abrak napi mennyiségét is növelni kell.
8 hetes korban (17-18 kg) választott bárányoknak az 1. hónapban 800-900, a 2. hónapban
1000-1100, a 3. hónapban 1200-1300 g hízótápot kell adni/nap. Ezt 200-300 g réti szénával és
600 g kukoricanövény-szilázzsal kell kiegészíteni. Átlagosan napi 230-340 g súlygyarapodás.
Intenzív hizlaláshoz hasonló súlygyarapodást lehet elérni kevesebb hízótáppal.
Hízótáp megtakarítás bárányonként: 2-3 kg
Azért kedvező a félintenzív hízlalási módszer a bárányok számára, mert a szálastakarmányban
biztosított nyersrost élettanilag kedvező, így a súlygyarapodás a takarmányértékesítés a
tömegtakarmányt is fogyasztó bárányoknál kedvezőbb, mint az intenzív módszerrel hizlalt
bárányoknál. Előny még: faggyúsodás később kezdődik a kisebb energia felvétel miatt.

Bárányhizlalás technológiája:
- lehet: rácspadozatos vagy mélyalmos (félintenzív csak mélyalmos – tömegtak. miatt)
- rácspadozat előnye: kitrágyázás könnyebben gépesíthető
- mélyalmos előnye: nem környezet szennyező, nem kell beruházni a beszerzésekor,
bárányok komfortérzete jobb
- bárányokat 30-50 fős csoportokban tartják, 0,5-0,7 m2/bárány
Vágáskor keletkező termékek: gerezna (szőrös bőr: juh lefejlett, ruhaanyaggá feldolgozható
bőre), értékesíthető melléktermék (bél, vér, fej, mirigyek, belsőségek), nem értékes
hulladékok (béltartalom, lábvégek, szarvak), carcass (40-55%) „hulladék”, csontok

Vágó bárány minősítése

Élő állapotban történő minősítés:
- meghatározott testtájak fogással/tapintással történő elbírálása (gerinc ágyéki rész)
- vágott testek (carcass) szemmel történő bírálata (szubjektív értékbecslés)
- Ausztrália és Új-Zéland, Európában pedig Franciaország a vezető (mérési eredmények
alapján)
- a nyakalt törzseken felvett méretek – objektív, sok időt vesz igénybe:
gerinchosszúság, combméretek, ágyékszélesség, mellkasmélység, gerincmélység, stb.
faggyúság mérése szubjektív marad

Európai Unióban: S/EUROP minősítési rendszer

- a szuperizmolt fajták megjelenésével bevezettek egy új osztályt: a Super minőséget „S”
Két változat: észak-európai: 13 kg feletti carcassok osztályozhatók
dél-európai: 13 kg alatti vágótestek kategorizálhatók
S/EUROP minősítés:
- meleg, nyakalt törzseket S/EUROP rendszerben kell minősíteni – vágás után 1 órán belül
- bírálat: standard fényképsorokhoz hasonlítják a keresztezett hátsó lábaknál fogva
felakasztott carcass-ok dorzális (hátoldali) nézetét
- osztálya sorolás: rendszer alapját képző fényképsorozat alapján, a még meleg hústesteken
- tartalmazza a testalakulásra és a faggyúzottságra vonatkozó részletes leírásokat
Kis súlyú vágott testek EUROP minősítése:
- meleg nyakalt törzsek 13 kg alatti vágott testekre vonatkozó (dél-európai) minősítés
indokolt hazánkban (szakember végzi)
- minősítés alapja: hús színe, faggyúfedettség – három súlykategória (A,B,C) 2 minőségi
osztály
- carcass súlya: A= kisebb 7 kg, B=7,1-10 kg, C= 10,1-13kg
- a hús színe: világos rózsaszín, rózsaszín, úgynevezett „más szín” lehet
- faggyúzottság: 4 fokozat

Gyapjútermelés
Gyapjú: olyan állati szőrzet, amely a pehelyszálak finomsága, erőssége, simulékonysága,
rugalmassága és zsugorodás képessége révén fonásra vagy nemezkészítésre alkalmas.
Tulajdonságai: színe, hossza, finomsága, erőssége, nyújthatósága, ívelődése, rugalmassága
Finomság: szál átmérője (28-38 mikron: durva, 28 mikron alatt finom/merinó)
Juhnyírás évente (április/május) – nyírógéppel, majd az állatokat fertőtlenítő oldatban
fürösztik. Gyapjú tisztítása: csak savval.
Munkavégzés: gyapjút egész test felületéről lenyírni, sekély tarlót hagyni, egy vágással (után-
nyírás nélkül), bunda egybefüggő leválasztása, állatot ne sebezze, kíméletes bánásmód
Lenyírt bundát osztályozni kell azonnal, majd 3-4 napig szikkasztani, aztán mosni, szárítani.
Lenyírt gyapjú tömege: nyírótömeg. Rendement: 100 súlyrész zsírban nyírt gyapjúban hány
súlyrész tiszta – 17% víztartalmú gyapjúanyag van.
Nem gyúlékony – repülőgépek szövet-alapanyaga
Hazánkban szinte semmit nem ér – nincs ipari feldolgozás, csak kis feldolgozás, alig fizetnek
érte.
Növényi trágyakeverékbe szokták alkalmazni