9.

Intervenciós lehetőségek a tanulási zavart mutató iskoláskorú gyermekek esetében (6-18 év)
Kulcsfogalmak: írás- és helyesírás zavarai, diszlexia, diszkalkulia, vizsgáló módszerek és terápiák

Vázlat:
 tanulási zavarok tünetegyüttese, fajtái
 a nemzetközi klasszifikációs rendszerek meghatározásai (BNO, DSM)
 a tanulási zavarok diagnosztizálása (eljárások, módszerek)
 a tanulási zavarok kezelése: fejlesztés, terápiás eljárások

A tanulási zavar a tanulási korlátok körébe tartozik a tanulási nehézség és a tanulásban akadályozottság
mellett. Egy régebbi definíció szerint: „Tanulási zavarnak tekintjük azt az - intelligenciaszint alapján
elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar
talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképességzavarok alapvetően nehezítik az
iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran
másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei
felnőttkorban is fellehetők.”
DSM-V kritériumok:
 neurológiai eredet
 mért intelligenciaszint alapján elvárhatótól eltérő teljesítmény
 nehézség az olvasás és/vagy írás és/vagy matematika területén
 az adott iskolai készség az egyén életkorához viszonyítva jelentős elmaradást mutat standardizált
tesztekkel mérve
 a zavar kiterjed az egyén teljesítményére és mindennapi életére is
 a nehézségek nem tulajdoníthatóak jobban intellektuális képességzavarnak, érzékszervi
érintettségnek, mentális zavarnak, pszichoszociális hátránynak vagy az instrukciók nem megfelelő
átadásának, illetve megértésének

1. Diszlexia

„A fejlődési diszlexia indokolatlannak tűnő olvasási nehézség olyan gyermekek és felnőttek esetében, akik
egyébiránt rendelkeznek a pontos és folyékony olvasáshoz szükséges intelligenciával, motivációval és
iskolázottsággal. A diszlexia neurobiológiai eredetű speciális tanulási zavar. Jellemzője a pontos és/vagy
gördülékeny szófelismerés nehezítettsége és a gyenge betűzési és dekódolási képesség. Ezek a problémák
jellemzően a nyelvi rendszer fonológiai komponensének hiányosságaiból származnak és szokatlan
kapcsolatban állnak egyéb kognitív képességekkel, illetve az iskolai oktatás hatékonyságával.”
A BNO-10 rendszerében: A pszichés (lelki) fejlődés zavaraiAz iskolai teljesítmény specifikus fejlődési
rendellenességei F81 Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési zavarai F81.0 Meghatározott olvasási
zavar (dyslexia)
Az olvasási készségek fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása, nem írható kizárólag
látásélesség, szellemi érettség, vagy nem megfelelő iskoláztatás rovására.
Az olvasáshoz szükséges részfeladatok, szófelismerés, orális olvasási készségek, olvasásértési készség,
elsajátítása mind sérült. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarokkal, ami
serdülőkorra is megmarad, annak ellenére hogy az olvasásban javulás tapasztalható. Az olvasás fejlődési
zavarait rendszerint megelőzi a beszéd és nyelvi fejlődés zavara. Társuló emocionális és viselkedészavarok
gyakoriak az iskoláskorban.
Feltételek: A: Az olvasási teljesítmény, az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg, standardizált
tesztekkel vizsgálva, lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor
szerinti képzettség alapján elvárhatónak. B: Az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy
az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre. C: Ha érzékelési deficit van jelen, az
olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét.
DSM-V: Az idegrendszer fejlődési zavarainSpecifikus tanulási zavaroknál Olvasási zavar: ha az
olvasás pontosságával, az olvasás sebességével vagy folyékonyságával, vagy olvasott anyag megértésével
van probléma.
Tünetei:
 hiányzó tudatosság: a szavak hangjaira, a hangok sorrendjére, a rímekre, a szótagok sorrendjére
 a szavak megfejtésének nehézsége- különálló szavak azonosítása
 szavak tárolásának nehézsége – betűzés, helyesírás
 a sorrendiség nehézségei: az olvasott és írott szavak betűinek sorrendje, számok sorrendje
 az olvasott szöveg megértésének nehézsége
 a gondolatok írásbeli kifejezésének nehézsége
 megkésett beszédfejlődés
 a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása
 a gondolatok kifejezésének nehézsége beszédben
 téri-és időbeli viszonyok megítélésének nehézségei
 kéz használat bizonytalansága
 hasonló problémák előfordulása a családban
 kézírás nehézségei
 a matematikai tanulás nehézségei
 tünetei hangos olvasáskor: Betűtévesztések, Betűkihagyások és betoldások, Szótagkihagyások és
betoldások, Rossz kombináció, Elővételezések, Perszeveráció, Szóroncsok, Ismétlések, A betűk
összeolvasásának súlyos megkésése kezdőknél, A szó olvasásának megtagadása, Az olvasás
tempójának lassúsága

A hazai gyakorlatnak és jogszabályoknak megfelelően a specifikus tanulási zavarral küzdő

gyermekek, tanulók SNI-minősítésének kérdésében a szakértői bizottság az illetékes.
A folyamatdiagnosztika lehetővé teszi a tanulási zavar többszintű, közelebbről a teljesítmény-és a
funkciószint, valamint a biológiai alap szintje mentén történő leírását. A teljesítményszinten a pedagógiai
teljesítmények elemzése történik (pl. a gyermek rosszul olvas, kihagyja vagy nem ismeri fel az egyed
betűket, hibázik soralkotásban, csak alacsony számfogalmi szinten dolgozik számolásban, hibázik
versmondásban, csúnyán ír stb.) Ezek pontos feltárását pedagógiai diagnosztikai módszerek –
tantárgytesztek, diagnosztikus mérések, pedagógiai vizsgálatok – segítik. A funkciószinten –
pszichodiagnosztikus eljárások alkalmazásával – a teljesítményeket működtető pszichikus funkciók
fejlettségi szintjének megítélésére, az egyéni képességstruktúra feltárására, az intelligenciastruktúra,
valamint az intelligencia és a részképességek viszonyának elemzésére kerül sor. Végül, a biológiai alap
szintjén a tanulási zavar feltételezett vagy bizonyítható oki hátterének (szerzett vagy veleszületett faktorok)
elemzése történik, továbbá a környezetfüggő tényezők és a pszichoszociális ártalmak szerepének
mérlegelése történik orvosi vizsgálati módszerek segítségével a komplex gyógypedagógiai pszichológiai
vizsgálatok rendszerében.

A diagnosztizálás menete:
 a szülő vagy az oktatási intézmény kéri a vizsgálatot
 új szabályozás miatt önmagában nem alkalmazható diagnosztikus kritériumként az intellektuális
teljesítmény és az iskolai előrehaladás közti diszkrepancia, hanem többféle információforrás
használata ajánlott: egyéni vizsgálat, csoportos vizsgálat
  a közoktatási rendszerben problémát jelent a definíció tisztázatlansága, legújabban a diszlexiát
komplex, multifaktoriális, neurokognitív fejlődési zavarként értelmezzük
 a jelenlegi eszköztárral igen nehéz érvényes és megbízható definíciót hozni az egyértelmű
kritériumok hiánya miatt → sok szubjektív megítélés
 jogi kategória: sajátos nevelési igényű gyermek egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló
(tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő)
Vizsgálat menete:
 a diagnosztikus folyamatot sokoldalú, széles skálájú információk gyűjtésével érdemes kezdeni
 iskolai készségek vizsgálata, kritérium: az olvasás pontossága, fluenciája 1,5 szórással az átlag alatt
legyen
 Igen kevés a korszerű, modern tudományos igényeknek megfelelő, jogtiszta mérőeszközünk.
 Diagnosztizálására kifejlesztett Meixner-módszer elterjedten használt. Az életkori standard és
olvasási kor standard eljárással való mérése az Inizan-teszttel és különböző részképességek
mérésével együtt alkothatnak egy olyan diagnosztikai elemet, amely a nemzetközileg elfogadott
sztenderdizált tesztekhez hasonlóan árnyalt képet ad az olvasási és írászavaroktól.
 átfogó intellektuális vizsgálat + kognitív képességek vizsgálata (fonológiai feldolgozás,
gyorsmegnevezés, munkamemória)
 adatok mélyebb elemzése
 komorbid zavarok feltérképezése + meglelő ellátásra, fejlesztésre vonatkozó javaslattétel

Olvasásvizsgálat, tesztek:

Az olvasásvizsgálat szintjei
 betűfelismerés: izolált magánhangzó-, majd mássalhangzó-sorozat olvasása
 összeolvasás szótag- és szószinten: ha a gyermek nem tudja az olvasást elkezdeni, az első két szótag
esetében segítünk.
 mondatszintű olvasás
 olvasásértés szavak, mondatok, ill. szöveg szintjén: az olvasottak megértését képegyeztetés vagy
kérdésfelelet formájában ellenőrizhetjük.
Az olvasási teljesítmény elemzése:
 technikai szempontból (pontosság és tempó): megfelel-e az adott évfolyamra előírt tantervi
követelményeknek, figyelembe véve az adott osztályban alkalmazott tanítási módszert és ütemezést
 tartalmilag: megértette-e a szöveg gondolati tartalmát

Meixner-féle olvasólapok
Betűszint, Szótagok, Szavak, Mondatok,
Olvasási hibák tipológiája: betű-kihagyás, szótag-kihagyás, vizuális betűtévesztés, fonetikai betűtévesztés,
vizuális és fonetikai betűtévesztés, hasonlóság nélküli betűtévesztés, inverzió, elővételezés (csőre> csere),
perszeveráció (nyájas >nyanus), szóroncs, (könnyű >kunu), reverzió (el> le), ismétlés, többszöri szókezdés

LOV: Olvasástechnika és mondatértés vizsgálata (Lőrik)

 2. osztályban az alacsonyabb teljesítményövezetek szűrésére alkalmas, azaz az olvasási zavarral
küzdő gyermek azonosításában a LOV hasznos, érzékeny eszközként alkalmazható
 Feladattípusai
o Olvasástechnikai rész: betűk és szavak hangos olvasásával a betű-hang megfeleltetési szabály
elsajátítását méri
 1. Betűolvasás (B): 15 mgh, 15 msh vegyesen
  2. Álszavak (ÁSZ): 18 kvázi szó
 3. Megfordított szavak (MSZ): 20 szó
 4. Betűáthelyezéses szavak (BSZ): 15 szó
 5. Valódi szavak (VSZ): 36 szó
o Olvasásértés: mondatok (utasítások) jelentésének feldolgozása.
 10 mondat megértése
 Térbeli viszonyok (3 mondat) – rajzos feladat
 Cselekvés megértése (2 mondat) és végrehajtása
 Igazságtartalom megértése (5 mondat) – igaz/hamis döntés
 Ha mást olvas, de annak megfelelően végzi el az utasítást, akkor megkapja a pontot

2. Diszgráfia

„A motoros zavarok miatt nem fejlődő írásképhez társuló helyesírási problémák (szavak, mondatok tagolási,
elválasztási, illetve a szabályos-szabálytalan alakok helyes betűzésének zavara) együtt adják a fejlődési
diszgráfia néven emlegetett fejlődési zavar jellemzőit.”
BNO alapján: F81.1 Az írás zavara (dysgraphia)
Az írás készségek fejlődésének meghatározott zavara, ami nem magyarázható mentális
visszamaradottsággal, látászavarral vagy nem megfelelő iskoláztatással. A szóbeli és írásbeli helyesírás,
betűzés egyaránt érintett.
Feltételek: A: Az íráskészség, egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva (vagy az íráskészség
funkcionális becslése), lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor
szerinti képzettség alapján elvárhatónak. B: Az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy
az íráskészséget igénylő mindennapi élettevékenységekre. C: Ha érzékelési deficit van jelen, az íráskészség
nehézségei meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét.
DSM-V: Az írásbeli kifejezés zavara: Ha a helyesírás pontosságával, a nyelvtan és a központozás
pontosságával, az írásbeli kifejezés világosságával és rendezettségével van probléma.
Tünetei:
 Görcsös, sok esetben hibás a ceruzafogás.
 A vonalvezetésben egymáshoz hasonló betűket összetéveszti (v-u; ao; b-h).
 Ugyanazt a számára nehezebben leírható betűt különbözőképpen alakítja.
 Az íráskép rendezetlen, a betűk formája szálkás, szögletes.
 Sokszor nem tudja a gyermek követni a füzet vonalait, hol alá, hol fölé csúszik el az írás.
 Gyakran nem tudja a gyermek követni a füzet vonalait, hol alá, hol fölé csúszik a ceruza.
 Helyesírási hibák: mondat elején nagybetűt nem ír, a tulajdonnevet kisbetűvel írja.
 A mondatvégi és mondatközi írásjelet nem, vagy nem helyesen teszi ki.
 Hibás elválasztás, szóból betűkihagyás, szóba betű betoldása, következetes betűcsere előfordulása.

Írásvizsgálat, teszt

Az íráskészség vizsgálatának elemei, nehézségi sorrendben:

 írott szöveg másolása (a tanuló készen kapja, látja az írott betűk formáját)
 nyomtatott szöveg másolása (már emlékezni kell az írott betűalakokra)
 tollbamondás (a hallott szavak akusztiko-beszédmotoros elemzését, a szavak hangokra való
 felbontását, a megfelelő betűképek felidézését, s a betűk megfelelő sorrendben való leírását
feltételezi)
 ismert szöveg emlékezetből
Írásteljesítmény elemzésének szintjei és az azokhoz kapcsolható tünetek
 1. szint: Kódolás
o Betűtévesztések az olvasásban fellépőknek megfelelően. (A hiba esetleg nem jön létre, de
elakadás jelzi.) Rosszul elkezdett betűk.
o Szekvenciazavar: tükörírás, felcserélés, elhagyás, kihagyás, hozzátoldás, betoldás, értelmes
változtatás, értelmetlen változtatás.
 2. szint: Írás, helyesírás
o Betűtévesztés: betűtípus (írott / nyomtatott, kisbetű / nagybetű); betűfajta (j/ly); fonetikai
probléma (nem fonetikus / időtartam / írás, fonetikus írás).
o Tagolás: szavak tagolása (egybeírás/ külön írás), szavakon belüli tagolás elválasztás);
mondatok
o tagolás (írásjelhiány / többlet / inadekváció, nagybetű / kisbetű).
o A szöveg lejegyzésének hibája: kihagyás, változtatás.
o Nyelvhasználat problémája (pl. morfológiai, grammatikai eltérés).
 3. szint: Írástechnika – formai elemzés
o összbenyomás: maszatos, javítgatott, szabálytalan;
o tagolás probléma: térkitöltés (margóhiány / többlet); egybeolvasztás, túltagolás; kohézió
(zsúfolt, széteső, kusza);
o elhelyezési probléma: sorhelyzet (alapvonalon, eltér, változó); sorhiány, sorforma (egyenes,
egyéb);
o méretprobléma: függőleges méret (középzóna kicsi / nagy / ingadozó, zónadominancia alsó /
felső / középső / nincs); vízszintes mért elsődlegesen / másodlagosan szűk / keskeny;
o grafémaalakítási probléma: célszerűtlen formálás, alakhiba, egyszerűsítés, díszítés,
sablonosság;
o mozgás-kivitelezési probléma: vonalvezetés (bizonytalan, tremor, mozdulatkisiklás);
vonalforma (szöges, íves, fonalas); nyomás (hiány, többlet, ingadozó); dőlés (jobbra, balra,
ingadozó), ceruzafogás (görcsös, markoló); testtartás és annak változásai, együttmozgások
(fejen, másik
o végtagon); írás közben a kar továbbhelyezése (folyamatos/ szakaszos); az ujjak – csukló –
könyök mozgásainak koordinációja; ceruzatartás (merev, görcsös, laza).
o Írástempó- ritmus: lassú, gyors, kapkodó, egyenetlen, változékony

LHV (Lőrik)
Célcsoport: 2. osztályban az alacsony teljesítmények kiszűrésére
Feladattípusai:
 Tollbamondás: 1. ülés – szűrés esetén csak ezt vesszük fel
 Másolás: 2. ülés (5-7 nap elteltével) – a tollbamondásban tapasztalt eltérések esetén, diagnosztikus
célból vesszük csak fel.
Feladat összetétele -szócsoportok
 Álszavak (ÁSZ): 30 szó (egy, két és három tagú)
o Tollbamondáskor ügyeljünk az időtartamok megfelelő érzékeltetésére
 Szabálytalan szavak (SZTL): 30 szó, 9 típus
o Tollbamondáskor ügyeljünk a kiejtésre!!!
 Szabályos szavak (SZOS): 30 szó (egy, két és három tagú, fonetikusan írt)
 Számolás vizsgálata
 o Célja: a számfogalmi fejlettség, a számkategóriák (egyes, tízes, százas stb.) megértésének, a
számérték – mennyiség értelmezésének, számtani gondolkodásnak a vizsgálata.
o A számtani gondolkodás általában összefügg az általános intelligenciával. Ez az összefüggés
azonban csak nagy általánosságban érvényes, és gyakran előfordul, hogy az általános
intellektuális képességek és a matematikai gondolkodás egymástól függetlenül különböző
fejlettségi szintet mutatnak.

3. Diszkalkulia

„A diszkalkulia a számolási képesség elsajátításának nehézsége, amely magában foglalja az egyszerű

számfogalom, a számok intuitív lényegmegragadási képességének hiányát, valamint a számtani tények és
műveletek rögzítésének és/vagy előhívásának és kivitelezésének zavarát”
BNO alapján: F81.2 Az aritmetikai készségek zavara (dyscalculia)
Az aritmetikai készségek károsodása alakul ki, ami nem magyarázható egyszerűen mentális retardációval,
vagy nem megfelelő oktatással. A zavar vonatkozik alapvető feladatokra, mint az összeadás, kivonás,
szorzás, és osztás, illetve kevésbé érinti a sokkal absztraktabb feladatokat, mint az algebra, trigonometria,
geometria vagy kalkulációk.
Feltételek: A: A számolási képesség, egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva (vagy az íráskészség
funkcionális becslése), lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor
szerinti képzettség alapján elvárhatónak. B: Az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy a
számolási képességet igénylő mindennapi élettevékenységekre. C: Ha érzékelési deficit van jelen, a
számolási nehézségei meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét.
DSM-V: Számolási zavar: ha a számok felfogásával, a számtani törvények megjegyzésével, pontos vagy
folyékony számolással, pontos matematikai érveléssel van probléma. Diszkalkulia: Külön beszélünk az
akalkuliáról, mert az szerzett.
Tünetei:
 Numerikus tények előhívása nehéz
 Számrendezés nehézsége
 Számlálásnál a kimaradások, cserék, irányváltás, ritmus tartása nehéz
 Művelet végzés lassúbb tempóban (szóban is)
 Szám-tény elsajátításának zavara
 Konceptuális tudás problémái
 Komplexebb aritmetikai műveletek megtervezésének és végrehajtásának nehézségei
 Eljárások mögötti fogalmak gyenge megértése
 Numerikus asszociációk nehezen épülnek ki
 Gondot okoz az alapműveletek jeleinek értelmezése.
 A számegyenesen nem, vagy csak nagyon nehezen igazodik el.
 A matematikai fogalmakat nem, vagy igen nehezen érti meg.
 A szorzótáblát sok gyakorlás ellenére sem, vagy csak igen nehezen tanulja meg.
 A mértékegység átváltás örök probléma.

Tesztek:
DPV: Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata.
 A diszkalkulia vizsgálatára alkalmazzuk ezt az objektív kritériumokkal rendelkező, sztenderdizált
tesztet.
 E teszt a specifikus tanulási zavarral küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokolljában a
komplex orvosi/pszichológiai/gyógypedagógiai vizsgálat része.
  A vizsgálat fő célja a számfogalom (absztrakt, diszkrét szemantikus reprezentáció) és a műveleti
fogalom állapotának felmérése, valamint a háttérben álló, fentebb leírt rendszerek, részképességek
működésének feltérképezése a hibaelemzés módszerével.
 Egyértelmű, pontosan kidolgozott, gyógypedagógiai szemléletű kérdés-megfogalmazás. Szükség
esetén az instrukció értelmezése segítő kiegészítésekkel is biztosított → kiküszöbölhetővé válik a
megértésből/nyelvi zavarból eredő hiba, valamint az adott feladat szempontjából irreleváns
részképességek, folyamatok befolyásoló hatása is
 A teszt számolási feladatai nehezedő sorrendben vannak
 A vizsgálat a különböző képességeket, készségeket, ismereteket különböző osztályfoknak megfelel
szakaszokban, az életkori elvárásoknak megfelelő szinteken méri fel
 az egyéni teljesítmény háttérében meghúzódó rendszerek (részképességek) feltérképezése (részletes
hibaelemzés)
 átfogó kép a gyermek matematikai és kognitív képességeinek, készségeinek szintjérõl, gondolkodási
stratégiáiról, kompenzációs mechanizmusairól (egyéni teljesítményprofil)
 A teszt során reakcióidő-megfigyelés is történik
 A DPV a számolási képességek, készségek fejlődésének egyéni leírására alkalmas eszköz, mellyel
feltérképezhető, hogy hol tart a gyermek a fogalmak, készségek elsajátításában, melyek a jól működő
rendszerek, valamint mely területeket, melyik szintről kell kialakítani, fejleszteni, korrigálni.
 terápia-relevancia
 folyamatdiagnózis

NFSZT: Numerikus Feldolgozás és Számolás Teszt

 ingyenesen elérhető, elektronikus és kinyomtatott verzió is felhasználható
 Krajcsi Attila nevéhez kötődik
 A teszt fő célja a szerzett numerikus sérülések diagnózisa, a sérült részterületek feltárása és azok
súlyosságának megállapítása.
 A teszt legfőbb erőssége abban rejlik, hogy az alapvető numerikus funkciók mellett megvizsgálja a
numerikus feldolgozás alapjául szolgáló numerikus reprezentációkat is.
 A teszt feladatai 4 nagy feladatcsoportba sorolhatók, amelyek a következők: számlálási feladatok,
számfogalom vizsgálata, numerikus átkódolás és számolási feladatok. Az egyes feladatcsoportok
további részfeladatokra oszthatók
V. Prevenciós eljárások, terápiák

A korai felismerés, megelőzés, tréning és terápia: A korai felismerés lényege azoknak az olvasáshoz
alapvetőn fontos részképességnek a feltérképezése, amelyeknek zavara az olvasás elsajátításának súlyos
problémáiban csúcsosodik ki.
Sindelar-Zsoldos program: komplex képességfejlesztő-program, melynek célja a neurogén tanulási
zavarok kialakulásának megelőzése. A fejlődéslélektani és kognitív pszichológiai elméletekre épülő
Sindelar-program komplex módszer. Nem kompenzatórikus „kezelés, hanem kognitív terápia, amely
funkcionális gyakorlási helyzetek sorozatából áll. A fejlesztés az ismeretszerzés legfontosabb területeire
terjed ki: figyelem, észlelés, intermodális kódolás, emlékezet, szerialitás, téri orientáció. A Sindelar-
program két korosztályt céloz meg: óvodásokat és általános iskolásokat. Az 5–7 éves korúak számára
kidolgozott eljárás magyar változata már ismert fejlesztő módszer. Az idősebbeknek szól a három
programcsomagból álló Tréningprogram, amely az általános iskola teljes időtartamában használható
párhuzamosan az iskolai tanulással. A Sindelar-program olyan komplex módszer, amelyben a feltáró, illetve
a terápiás tervet kijelölő vizsgálóeljárás, a fejlesztési periódus és a hatékonyságot ellenőrző ismételt
vizsgálat szerves egységet alkot a fejlesztési diagnosztika koncepciójának megfelelően.
Diszlexia
 A Diszlexia prevenciója: A diszlexia rendezése, reedukációja annál eredményesebb, minél korábban
kezdjük meg. A legideálisabb az, ha a diszlexia-veszélyeztetettséget az olvasástanítást megelőzően
megállapítjuk és a gyermeket diszlexia-prevencióban részesítjük.
 részképességek fejlesztése (Ayres, Sindelar, Frostig terápia)
Alfebetikus stratégia fejlesztése (dekódolás):
 Graféma-fonéma kapcsolat kialakítása: A mennyiben az elvonatkoztatási folyamatban segíteni
szeretnénk a gyermeket, adjunk először számára egy jól megfogható képet, melyből könnyen
absztrahálja egyszerre a BETŰFORMÁT és a HANGZÓT. (pl. a k hang és betű megfeleltetése)
o Fonéma oldal: Keressünk olyan szavakat, melyekben K hangot hallunk!
o Graféma oldal: Rajzoljuk le a levegőben!
Alfabetikus-ortografikus átmenet (dekódolás)
 Az összeolvasás tanítása:
o ismeretből →készség
o testhez-mozgáshoz rögzítés, folyamatszerűség erősítése–nagy betűk a földön: lépés-ugrás
→egészen addig, míg szótagtábla szerűen nem megy
o agyagbetűk, fonalbetűk tapintás útján szótagolvasás
o Meixner betűtábla szótagtáblázatként használva –maga rakja össze
o szótagáblák olvasása: egy változó kiküszöbölése ↑→
o Konzekvens, egyre nehezedő szószerkezetek szerinti szótáblák olvasása.
o Szókapcsolatot olvasása (előbb analógiásan), ügyelve a könnyű szószerkezetre
o Tőmondatok olvasása, (előbb analógiásan), ügyelve a könnyű szószerkezetre
o Egyre hosszabb bővített mondatok olvasása.
o Összetett mondatok olvasása.
Ortografikus olvasás (Szövegértés-szövegfeldolgozás)
 A szövegértés kezdetei:
o Értelmes egészből indulni –szegmentálni, értelmes egészbe visszatérni –ami az írásbeliségben
nem tud megvalósulni azt a szóbeliséggel kiegészíteni
o Kis lépésekben végigvezetni a szintézisfolyamaton
o Betűolvasásnál: azt a betűt keresem, amivel a „sajt” szó kezdődik már előkészítettük a
fonémaszintű, manipulációval FT gyakorlatok
o Szótagolvasásnál: önmagában értelmes szótag keresése; szótag kiegészítése szóvá (leírással);
szótag analízis és szintézis gyakorlatok (borítékos) már előkészítettük a szótagszintű,
manipulációval FT gyakorlatok
o Szóolvasásnál: számos feladat csatlakozzon a szótáblához:
 Meghatározás, körülírás szerint kiválasztani a megfelelő szót.
 Egy főfogalom alá tartozó, v. oppozíciós szavakat keresni
 Különböző szófajokat keresni,
 Mondatkiegészítésaz adott szóval
 Minimálpárokkeresése, mondatba illesztése.
 A szövegfeldolgozáshoz használható technikák-metakognícióerősítése
o Főként az összefüggések-értelmezését felismerését segítik
 Címadás
 Kulcsszó stratégia
 Kulcsmondat stratégia
  Lényeges fogalmak kiemelése
 Események időbeli sora –képregény
 Pókhálóábra
 Gondolattérkép
Meixner-módszer:
 A módszer gyógypedagógiai terápiás indíttatású.
 Maximálisan alkalmazkodik egy-egy diszlexiás, vagy diszlexia-veszélyeztetett gyermek egyéni
haladási tempójához.
 A hang-látás-mozgás egységéből adódóan feltétele a beszédhangok helyes ejtése.
 A többi módszertől eltérő betűsorrendet tanít.
 Más módszernél alaposabban dolgozza ki az olvasástanítás lépéseit.
 Mérnöki pontossággal felépített rendszer.
 Időt ad a gyermeknek
 A módszernek két fontos, egymással összefüggő része van:
o a fejlesztés
 Beszédfejlesztés:
 szókincs fejlesztése, szókincsbővítés, hanganalízis-szintézis gyakorlása,
 mondatgyakorlatok alkalmazása.
 Beszédmozgás tudatosítása:
 jakmozgások megfigyelése,
 zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése.
 Iránygyakorlatok:
 mozgásirányok megfigyelése,
 írásgyakorlatok mozgással,
 olvasás iránya, sorváltás,
 téri relációk verbalizálása,
 tájékozódás a vonalrendszerben.
o az olvasástanítás
 betűtanítás
 a homogén gátlást kerülő betűsorrend alapján, az egymással vizuálisan,
akusztikusan, motorosan felcserélhető betűk távol tanítása egymástól,
 magánhangzók tanítása artikulációról,
 mássalhangzók tanítása hangutánzással
 összeolvasás tanítása
 betűsorrend betartásával zárt, majd nyitott szótagok olvasása,
 az összeolvasás „játékos szituációban” történik,
 szótagok felismerése,
 betűismeret mélyítése szótaggyakorlatokkal,
 jelentés felismertetése.
 szavak olvasása szótípusok alapján
 2-2 betűből álló nyitott szótagok (lá-da),
 3 betűből álló zárt szótagok (mos),
 2-3 betűből álló nyitott-zárt szótagok (lá-bas),
 3-2 betűből álló zárt-nyitott szótagok (bál-na),
 3-3 betűből álló zárt-zárt szótagok (raj-zol)
 mondatok olvasása
  Rövid egyszerű kijelentő és kérdő mondatok olvasása.
 Szavakból mondatok összerakása, olvasása.
 Fokozatosan bővülő egyszerű mondatok olvasása.
 Összetett mondatok olvasása.
 szövegek olvasása
 Két összetartozó mondat olvasása.
 Szöveg hosszának növelése a mondatokkal.

Diszgráfia
Nyelvünk írásmódja „átlátható, transzparens”. Kevés kivételtől eltekintve egyértelmű a
hang→fonéma→graféma→betű (írás) megfeleltetése.
A terápiás folyamatnak ezekre az összeillesztésekre, az összefüggések felismertetésére és gyakorlására kell
építenie. Vagyis azt kell középpontba állítania, hogy a gyermekek megtalálják az elhangzó beszédnek az
írásban előforduló megfelelőit: melyik hangnak melyik betű felel meg, továbbá képesek legyenek
azonosítani a szavak szerkezeti elemeit és részeit (betűkapcsolatokat), ezáltal megteremteni a az írott elemek
összefüggését. Ennek eredményeként alakulhat ki grafemikus (olvasási és írási) lexikonjuk, amelynek
segítségével, a fejlődés és fejlesztés eredményeként immár nem betűről betűre haladva olvasnak, s ezáltal
jelentősen megnő írásuk sebessége.
Ehhez elsősorban ― ha minden más előfeltétel teljesül ― az szükséges, hogy az írni tanuló vagy diszgráfiás
gyermek és fiatal képes legyen a folyamatos beszéd kontinuumát tagolni és összeilleszteni. A mondatot
szavakra bontani (felismerni, hogy a „mikorfogunksétálni?” kérdés a mikor, fogunk és sétálni szavakból áll,
amelyek más mondatokban is megjelennek), a szavakból mondatokat alkotni; a szavak szótagjait
megállapítani (mi-kor, fo-gunk, sé-tál-ni) és egyesíteni; a szavakban szereplő hangokat elkülöníteni (mikor >
m+i+k+o+r, majd szóvá összeilleszteni (m+i+k+o+r > mikor); s különösen arra, hogy mindhárom elem
(szó, szótag, hang) manipulálható: elhagyható, helyzete megváltoztatható, elemeik kicserélhetők. Az ilyen
műveletek mögött álló képesség(ek)et nevezzük nyelvi (lexikai, morfológiai, fonológiai) tudatosságnak.

Meixner féle módszer

Meixner legfontosabb terápiás elve a komplexitás: annak hangsúlyozása, hogy az olvasás-írás zavarainak
kezelésében a leglényegesebb a motoros (beszéd- és írómozgás) és auditív (beszédhanghallás) elemek,
illetve a betűk vizuális jellegzetességei egységének megteremtése („asszociációja”). További elve az
„aprólékosan felépített fokozatosság”: a (grafikus és fonetikai) hasonlóság olvasást és írást nehezítő
szerepének kiküszöbölése (a „Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzése”); a gondolkodás
rugalmasságának, hajlékonyságának facilitálása; valamint a betűkkel, az olvasással szembeni ellenállás
csökkentése.

Diszkalkulia
Szempontok a fejlesztéshez
 nem egyenlő a korrepetálással, vagyis a matematikát érintő alapképességekkel foglalkozik
 a terápia megkezdése előtt a szakember elkészíti a terápiás tervet
 a fejlesztés során alapvetően a mindennapok matematikája a cél
Főbb szempontok
 Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd fejlesztése
 Saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódás segítése
 Számmal, darabszámmal kapcsolatos fogalmak kialakítása a 10-es, 20-as számkörben
 Számmal, darabszámmal kapcsolatos fogalmak kialakítása
  Az alapműveletek és inverzeinek fogalmi kialakítása, gyakorlásuk a már kialakított, "birtokolt"
számfogalmakkal "fejben" való műveletvégzéssel
 Szöveges feladatok megoldása
 Nevelési feladatok
 + Kognitív képességek fejlesztése
Dyscalculine terápiás program
A diszkalkulia, matematikai teljesítményzavar kezelésére szolgáló, kidolgozott lépésekből álló módszer- és
két-, háromdimenziós eszköztárral. A program arra épít, hogy élményekkel (dominánsan mozgásos és
képpel történő támogatás révén), és egymással történő integrációjukkal elérhető a hibás matematikai,
számolási strukturált minták korrigálása, és az új minta stabilizálása. A Dyscalculine Program lényege a
folyamatos vizuális támogatás. Ehhez készültek a számkörbővítések lépéseit követő számolólapok, amelyek
egyben tematikus lapok. Ezek természetes számok esetében ötös, 10-es , 100-as, 1000-es, 10.000-es és
milliós számkörökben, ill. az egész számok és racionális számok körében, több szinten és egyéni
összeállításban is elérhetők. A terápia folyamata kidolgozott.