A végrehajtó

hatalom (központi
szerveinek) változásai
Magyar alkotmánytörténet
2021/22.
Dr. Balogh Judit
Debreceni Egyetem ÁJK Jogtörténeti Tanszék
2 Az igazgatás szintjei és
változásai
1000-1301 (patrimoniális állam)
Csak központi igazgatás
A király és környezete (eshetőleges)
Helyi szint = királyi vármegye: nem önkormányzat, hanem
pusztán területi egység
1301-1526 (korai rendiség)
Kétszintű igazgatás: rendi dualizmus
Központ: király, főképp egyéni méltóságokkal
Helyi szint: rendek (nemesi vármegye és szabad királyi
városok)
 Központi szervek
(patrimoniális és) rendi időszak 1526-ig
3

Testületi szervek: Egyedi szervek:

•Királyi tanács
Országos méltóságok: Udvari méltóságok:
•Királyi kancellária
•Rendi kor: •Király •Kamarás – főajtónálló mester –
•Országgyűlés •Nádor udvarmester
•Udvar(ország)bíró •Főpohárnok mester
•Tárnokmester •Étekfogó mester
•Kancellár •Főlovászmester
•Rendi kor: •Hírnökök ispánja
•Személynök
•Főkincstartó
•Koronaőrök
 TESTÜLETI SZERVEK:
4


KIRÁLYI TANÁCS
1298-ig nincs vonatkozó szabályozás
 Összetétele:
 Király környezete – királyi család tagjai, •Károly Róbert idején
udvari
méltóságok, egyházi személyek
kormányzati szervvé
 A tagokat a király személyesen választja válik, tagjait a király
 Működése: nevezi ki tetszése
 Nem rendszeres
szerint
 Nem kötelezi a királyt
 Hatásköre az Intelmek alapján:
•Interregnum
 Királyok állítása – Országtanács
 Országos kérdésekben döntés •1526 után
 Ország védelme – Magyar Tanács
 Csaták lecsendesítése (vö.: dikasztériumok)
 Támadó hadak elűzése
•1687:
 Barátok behívása
 Városok alapítása - tagjai az
 Ellenséges várak lerombolása Országgyűlés
 1298 – III. András tv.-ben rögzíti: felsőtáblájába
 a király 3 havonta vegyen maga mellé 2-2
főurat olvadnak be
és papot és semmilyen adományozásban
és fontos kérdésben nélkülük ne döntsön
 TESTÜLETI SZERVEK:
5
KIRÁLYI KÁPOLNA
II. Béla hozta létre
Rövid életű szerv
A királyi kápolna ispánja
= a király gyóntatópapja (fehérvári
prépost)
=király bizalmasa
 írásbeli feladatok
 helyét a királyi kancellária veszi
át
6 TESTÜLETI SZERVEK:

KIRÁLYI KANCELLÁRIA
 III. Béla szervezi meg bizánci mintára
 Feladata:
 A királyi és a királyi tanácsi
döntések írásba foglalása = oklevélkiadás
 Hamarosan diplomáciai funkció
 Hiteles helyi funkció
 Szervezete:
 Kancellár (az egyik királyi pecsét őrzője)
 Írnokok (nótáriusok)
 Később:
 Főkancellár (esztergomi érsek)
 Alkancellár (tényleges tevékenység)
Kancelláriai reformok
7  I. Lajos:
 Bíráskodási funkció – királyi különös jelenlét bírósága, vezetője a
kancellár
 Nagykancellária – főkancellár
 Királyi nagypecsét kezelője
 Klasszikus írásbeli feladatok
 Titkos kancellária – titkos kancellár
 Bizalmas tanácsadás
 Diplomáciai feladatok
 Királyi titkos pecsét kezelése
 Zsigmond:
 Kisebb kancellária
 A bíráskodási feladatok írásbeli ügyeinek intézésére
 Mátyás:
 A kisebb kancelláriát a SZEMÉLYNÖK alá rendeli
 királyi személyes jelenlét fóruma – első állandó bírói fórum
 Nagykancellária: + feladat: belső államügyek intézése
 Titkos kancellária: külügy, diplomácia, bizalmas feladatok
 1464: megszünteti a főkancellár bíróságát (királyi különös jelenlét)
 Egyesíti a főkancellári és titkos kancellári címet
 ORSZÁGOS MÉLTÓSÁGOK:

NÁDOR
8

 Elnevezés: nádor/nádorispán – na dvor župan

 Feladata:
 Gondoskodik a királyi udvar ellátásáról
 Összegyűjti, kezeli a királyi jövedelmeket
 Felügyeli a királyi birtokokat
 Milesek (katonáskodó elemek) parancsnoka → ebből: a király
helyettese annak távollétében
 Legfontosabb: bíráskodik a király helyett az udvarban
 Majd bírói hatásköre országossá válik, helyét az udvarbíró veszi át
 Betöltése: A király kinevezése alapján
 Helyettesei:
 Alnádor (minden hatáskörében)
 Nádori ítélőmesterek (bírói hatáskörében)
I. MÁTYÁS: REFORMOK
 Nádor – rendi kor
9  Nádori cikkek – 1485 – Mátyás
 A nádor jogköre:
1. A királyválasztó OGY összehívása, első szavazat leadása
2. A kiskorú király gyámja, gondnoka
3. Király nemlétében vagy kiskorúsága idején OGY-t hirdethet
4. Az ország főkapitánya
5. Az egyenetlenségek elsimítója
6. Király és a rendek közötti viszályt kiegyenlíti
7. Követek fogadása, ha a király nem teheti
8. Vitatott birtokadományokban dönt, király elé terjeszti
9. Az ország legfőbb bírája
10. A király távollétében annak helytartója
11. A kunok főbírája és örökös ispánja
12. Dalmácia bírája
 Rendi érdekek képviselője – OGY választja
 1608 – OGY felső táblájának elnöke
 1790-től Habsburg főhercegek
 1867-ben megszűnik
10 ORSZÁGOS MÉLTÓSÁGOK:

ORSZÁGBÍRÓ (IUDEX CURIAE)

A nádor helyettese → UDVARBÍRÓ

A királyi udvarban bíráskodik az udvari népek felett
A 13. sz. második felétől ORSZÁGBÍRÓ
A nádor utáni országos nagybíró
Hatásköre kiterjed valamennyi lakosra
Ab. 9. c.: joghatósága az udvarhoz kötött, de az itt
megkezdett pert bárhol befejezheti
A királyi jelenlét bíróságán ítélkezik
Elnököl a királyi kúria lovagi becsületbíróságán
 ORSZÁGOS MÉLTÓSÁGOK:
11
TÁRNOKMESTER

Az „Árpád-ház pénzügyminisztere”

Feladata:
A tárnokok (gazdasági ágazatok) igazgatása
Révészek, vámosok, sószállítók elöljárója
A királyi kincstár őrzője, kezelője
Majd a szabad királyi városok főhatósága (bíráskodás)
A 13. sz. végén pénzügyi feladatait a főkincstartó veszi át
Rendi kor:
Csak a bírói tevékenysége marad meg:
Tárnoki szék – szabad királyi városok bírói fóruma
12 Az igazgatás szintjei
és változásai
 1526-1848
 Érett rendiség: továbbra is rendi dualizmus
 Központi igazgatás: király, de már nem egyéni
méltóságokkal, hanem szervekkel = dikasztériumok
 A központi igazgatás maga is kétszintű:
bécsi (birodalmi szintű illetékesség) és
magyar (csak Magyarországra kiterjedő illetékesség)
Szakszerűsödik a hivatalszervezet
 Helyi igazgatás: fejlett, a rendek kezében (nemesi
vármegye és sz. kir. városok)
 A Habsburg abszolutizmus
13
Központi szervek 1526 után
Általános jellemzők:
Fejedelmi önkényuralom
Az uralkodónak felelős bürokratikus kormányszervek
Hivatásos, központi irányítású, egységes állami szervek →
DIKASZTÉRIUMOK – kormányszékek:
egyenrangú tanácsosokból álló kollégiumok, melyekben
főurak és nemesi rendűek mellett polgári egyének,
szakemberek is érvényesülhetnek,
őket a király nevezi ki, és
neki tartoznak felelősséggel,
az ügyeket együttes tanácskozással intézhették (grémiumok,
így egyéni nincs egyéni felelőssége a vezetőjének), melynek
eredményét a kormányszék vezetője az uralkodó elé terjesztette
döntés végett
14 Központi szervek 1526 után:
a dikasztériumok
 Bécsi központi  Magyar kormányszékek:
kormányszékek:

1. Udvari tanács 1. Magyar tanács

2. Udvari kancellária 2. Magyar kancellária
3. Udvari kamara 3. Magyar kamara
4. Udvari haditanács
4. Helytartó és tanácsa
5. Helytartótanács
15 Udvari tanács
15. sz-tól működik
16. sz. elejétől titkos tanács
A Habsburgok kül- és belpolitikájának lelke
Az uralkodó legfőbb tanácsadó testülete
Létszáma:
16. sz.: 4-6 fő
17. sz. vége: 150 fő (puszta cím)
Ülései elnöke a főudvarmester
Kezdeti operatív szervből reprezentatív szervvé vált
18. sz. elejétől miniszteri konferenciaként működött
16 Udvari kancellária

 Az uralkodó központi irodája

 A tanácsi határozatok leírása, kiadása
 A tanács operatív működése helyébe lépett >>
államügyek intézése
 Eleinte egy központi kancellária működött, majd az
örökös tartományokban saját>>
 Magyar kancellária
17 Udvari kamara
I. Ferdinánd állította fel
A birodalom legfőbb pénzügyi hatósága
Feladata:
Uralkodói jövedelmek feletti felügyelet
Országos kamarák ellenőrzése
Az uralkodó gazdasági tanácsadója
16-17.sz.:
Magyar szempontból legfontosabb kormányszék, mert
Gazdasági, pénzügyi és politikai tanács az uralkodónak
18 Udvari haditanács
 I. Ferdinánd állította fel 1556-ban
 Hadi igazgatás összes ágának vezetője
 5 majd 7 tanácsossal, elnöke tapasztalt hadvezér
 Feladatai:
 Hadsereg verbuválása
 Felszerelés és hadianyag-beszerzés
 Végvár-karbantartás és ellátás központi szervezése
 Ülésein egy kamarai tanácsos →
 vonatkozó pénzügyek kezelése
 Diplomáciai funkció:
 Tárgyalás a török portával (fegyverszünet, béke)
19 Magyar tanács
 A Mohács előtti királyi tanács utódja, de I. Ferdinánd
átszervezte:
 Rendszeres fizetés a tagjainak
 Nem állandó jellegű hivatalviselés
 OGY megkerülését célozta vele
 Magyar főurak ellenálltak
 Feladatai:
 országgyűlés összehívása,
 béketárgyalások,
 királyi előterjesztések,
 végvárak gondozása,
 sérelmek,
 királyi városi cím adományozása tárgyában állásfoglalás
 I. Miksától háttérbe szorul
 1687-ben beolvad az OGY felső táblájába
Helytartó és tanácsa - Helytartóság
20
 A magyar tanács pótlására létrejött szakhivatal (I. Ferdinánd)
 A király helytartója többnyire főpap volt (ha nincs nádor)
 1542 után
 Pozsonyban
 Hatásköre:
 adóbehajtás
 eleinte még a kamarával is rendelkezett, de a magyar kamara
felállításával pénzügyi befolyása lassan elsorvadt.
 javaslatokat tett hivatalok betöltésére, az egyházi javakra vonatkozóan
 tárgyalt a török hatóságokkal
 felügyelt a törvények végrehajtására
 legfőbb teendője a bíráskodás volt: legfőbb fellebbviteli fórum minden
ügyben
 32 telekig a helytartó az adományozás jogát is gyakorolhatta
 17. sz.-tól – az állandó nádorválasztás miatt – megszűnt
 Magyar kamara
21  1528-ban I. Ferdinánd állította fel, Buda majd Pozsony székhellyel
 Hatásköre:
 regálék (bánya-, só-, pénzverési és vámbevételek)
 királyi uradalmak kezelése
 16. sz.: az országgyűlés által megszavazott adók.
 Feladata:
 az ezekből származó jövedelmek növelése
 hitelek felvétele
 régebbi adósságok kiegyenlítése
 elzálogosított jószágok és jövedelmek visszaszerzése, stb.
 a só- és vámhivatalok, bányaigazgatóságok, birtokkezelőségek felügyelte, ellenőrzése,
irányítása
 Király képviselete hűtlenségi perekben (kincstári jogügyigazgató)
 Szervezete:
 elnök
 tanácsos 16-17. sz. 3-5, 18. sz.: 10-14,
 titkár
 kebelén belül két hivatal működött:
 pénztári hivatal
 számvevőség
 utasításait a királytól kapja
 + SZEPESI KAMARA (1567)
 Magyar kancellária
22  A Mohács előtti Kancellária megszűnt
 A rendek a 17. sz. elejére érték el magyar kancellária
megszervezését
 Hatásköre:
 tisztán magyar ügyek (igazságszolgáltatás és a rendi alkotmány)
 kegyelmi ügyek
 diplomáciai tárgyalások (Erdély, Lengyelország, Törökország)
 magyar tanács felterjesztésének írásba foglalása
 egyházi és világi javadalmak, címek adományozása
 1690 – I. Lipót – reform – magyar udvari kancellária Bécsben
 Ügykörei:
 képviselte Magyarországot kifelé, az örökös tartományok felé
 Királyi felségjog alapján intézkedik (kegyelmi ügyek, adományozások
stb.)
 Királyi Könyvek vezetése
 politikai, pénzügyi és hadügyi ügyekben eljárt, a Helytartótanács
felterjesztéseire reagált
 hiteles helyként is működött (szerződések, végrendeletek,
meghatalmazások kiállítása, stb.)
 Helytartótanács
23
 1723-ban III. Károly állította fel
 18-19.sz.: az államigazgatás legfőbb szerve
(„kormány”)
 Pozsony, majd Buda (1785) székhellyel
 Szervezete:
 Nádor
 22 tanácsos
 Hivatal
 Működés:
 Állandó bizottságok
 Ügykörök szerint (10 db)
 Majd II. József – ügyosztályok
 „királynak felelős kormány”
 Az 1848-as független felelős magyar minisztérium
mintája
24 Mária Terézia uralkodása:
abszolutizmus
 1761: az államtanács megszervezése:
 igazgatási szakterületek képviselői
 a „birodalom kormánya”
 közszolgálati jog megteremtése:
 Hivatalnok = főhivatásszerű foglalkozás
(hivatalnokképzés, szabályrendszer)
 igazgatási rendszer differenciálódása:
 Mária Terézia uralkodása
25 igazgatási rendszer differenciálódása:
 POLITICA (általános igazgatás)
 polizei hatáskör
 egészségügy
 rendfenntartás
 szegényügy
 helyi tartományok igazgatásával kapcsolatos ügyek
 IURIDICA (igazságszolgáltatás)
 külön kezeli az igazságszolgáltatást
 fellebbezési bíróságok szervezése
 jogi oktatás elindítása
 büntetőjogi kódex
 OECONOMIA (gazdasági igazgatás)
 utilitarizmus megjelenése
 az állam 2 úton vesz részt a gazdálkodásban:
 maga is gazdálkodik

 szabályoz

 ECCLESIASTICA (egyházi kormányzás)

 szorosabb állami felügyelet
 állami ellenőrző testület
 MILITARE (katonai igazgatás)
 udvari haditanács normát alkothat
 katonai jog kodifikálása
 26 Mária Terézia uralkodása
 Etatizmus megjelenése:
 egészségügy állami hatáskörben:
 nagyszombati orvoskar
 vármegyéknek kötelezően képzett orvost kell alkalmazni
 8-10 község egy bábaasszonyt
 vármegyék kétévente jelentést készítenek az eü-i helyzetről
 szegényügy:
 szegényházak létesítése
 gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról
 demográfiai intézkedések:
 népszámlálás elrendelése
 oktatásügy:
 Ratio Educationis (1777)
 állami tankerületek
 tanárképzés rendje
 tankönyvek
 tankötelezettség 6-12 éves kor között
 Tartományi reformok (II. József)
27
 kiigazító reformok (1780-1783):
 helytartótanács átalakítása:
 Buda székhellyel
 ügyosztályok~államtanács
 nádor helyett királyi helynök az élén
 Novus Ordo Judiciarius – új jogrend (1784-1787):
 nyelvrendelet (latin helyett német a hivatalos)
 népszámlálás
 vármegyék testületi önkormányzatának felszámolása
 ország új területi felosztása közlekedési, földrajzi, gazdasági, katonai szempontok szerint
 jobbágyrendelet (1785):
 örökös jobbágyság intézménye megszűnt,
 eltiltotta a jobbágy megnevezést
 a parasztok jogait jelentősen megnövelte
(költözködés, házasodás, pereskedés stb.)
 visszarendeződés (1787-1790):
 büntetőtörvénykönyv kiadása
 rendeletek visszavonása
28 Az igazgatás szintjei és
változásai
 1848/49
 Központi igazgatás: dikasztériumok helyett:
felelős magyar minisztérium!
 Helyi igazgatás: nincs érdemi változás (nincs idő
megvalósítani a terveket)

 1849-1867
 Magyarország önálló államisága nem létezik →
sem önálló központi, sem helyi igazgatása nincs
 (központ: bécsi szervek, helyi igazgatás:
önállótlan, centralizált kerületek)
29 Az 1848:III. tc.

 A rendi állam dikasztériumai helyett független felelős

magyar minisztérium
 Az uralkodó a végrehajtó hatalmat a minisztérium útján
gyakorolja = miniszteri ellenjegyzés:
„Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a
végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független
magyar minisztérium által gyakorolják, s bármely
rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak
úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő miniszterek egyike
által is aláíratnak.” (1848:3. tc. 3. §)
 Helytartótanács a szervezeti minta + ügyek átadása (?)
 A kormány felelőssége

 Függetlenség és felelősség
 Politikai felelősség (király + Ogy irányába)
 Jogi felelősség
 Köztörvényes felelősség
 miniszteri közjogi felelősség – csak Ogy irányába
a) Minden oly tettért, vagy rendeletért, mely az ország függetlenségét, az
alkotmány biztosítékait, a fennálló törvények rendeletét, az egyéni
szabadságot, vagy a tulajdon szentségét sérti, s általuk hivatalos
minőségükben követtetik el, vagy illetőleg adatik ki. (alkotmányjogi)
b) A kezeikre bízott pénz, s egyéb értékek elsikkasztásáért, vagy
törvényellenes alkalmazásáért. (büntetőjogi)
c) A törvények végrehajtásában, vagy a közcsend és bátorság
fenntartásában elkövetett mulasztásokért, a mennyiben ezek a törvény
által rendelkezésükre bízott végrehajtási eszközökkel elháríthatók voltak
(mulasztásért fennálló)
Felelősségre vonás hatásköri megosztása a két kamara között
 Az igazgatás szintjei
és változásai
31
1867-1918
Az igazgatás tovább szakszerűsödik: leválik belőle az
igazságszolgáltatás (1869)
kétszintű igazgatás helyreáll:
Központi: király a felelős minisztérium útján
Helyi: törvényhatóságok (kettős természet: központi közigazgatás
közvetítése + helyi igazgatás szervezése, intézése)
3 féle törvényhatóság:
megye,
törvényhatósági jogú város,
Budapest székesfőváros
Nem törvényhatósági jogú települések: községek

→ a megye esetén a helyi igazgatás maga is kétszintű,

Kapcsolattartó: szolgabíró
32
Végrehajtó hatalom a dualizmusban

1867:XII. tc.
„1. § Azon kapcsolat, mely egyrészről a magyar korona országai, másrészről
Ő Felségének többi országai és tartományai között jogilag fennáll, az 1723:I.,
II. és III. törvénycikkek által elfogadott pragmatica sanctión alapszik.”
„3. § De ezen megállapított kötelezettség mellett határozottan kikötötte a
pragmatica sanctio azon föltételt is, hogy Magyarország alkotmányos közjogi
és belkormányzati önállása sértetlenül fenntartassék.”
„ 24. § Ez lévén a közös ügyekre és azok kezelési módjára vonatkozó jelen
határozat indoka és czélja, önként következik, hogy annak egyik alapföltételét
Magyarország alkotmányának fentartása képezi.”
„ 25. § A másik alapföltétel az, hogy a teljes alkotmányosság Ő Felsége többi
országaiban és tartományaiban életbe lépjen: mert Magyarország azon
országoknak csak alkotmányos képviseletével léphet bármi közös viszonyokra
nézve érintkezésbe.”
34 A kormány a dualizmusban

„ 26. § Ezen két alapföltétel mellett a közös ügyek kezelési módja

a következő lenne:
„ 27. § Egy közös ministeriumot kell felállitani azon tárgyakra
nézve, melyek, mint valósággal közösek, se a magyar korona
országainak, se Ő Felsége többi országainak külön kormányzata
alá nem tartoznak. E ministerium a közös ügyek mellett se egyik,
se másik résznek külön kormányzata ügyeit nem viheti, azokra
befolyást nem gyakorolhat (= függetlenség!). Felelős lesz e
ministerium minden tagja mindazokra nézve, a mik köréhez
tartoznak, felelős lesz az egész ministerium is együtt, oly
hivatalos intézkedéseire nézve, melyeket együtt állapított meg.”
„[58. § A kereskedelmi ügyek] (…) saját felelős kormányuk és
törvényhozásuk által intézkedhetnének (…)”
35 Végrehajtó hatalom
a dualizmusban
Alkotmányos vagy parlamentáris monarchia?
- A többségi elv érvényesülése
De pl.: Ferenc József nem ismeri el az 1905-ös választások eredményét és
kinevezi Fejérvári Gézát ME-nek; kormányalakítási megbízást ad olyanoknak,
akiknek nincs többségi támogatása (pl. Khuen-Héderváry Károly)
- A kormány alkotmányos úton megbuktatható-e?

A király és a kormány
- Többségi elv és személyes bizalom:
- „a parlamenti többség idomul a királyi akarathoz, és nem fordítva” (Szente)
→ Előszentesítési jog megjelenése

„Közös kormány”
36 Az igazgatás szintjei és
változásai
 1918/19
 I. Népköztársaságban: nincs érdemi változás
(a központi igazgatásban új minisztériumok)
 Tanácsköztársaság: szakítás a polgári
közigazgatással
a központi igazgatásban minisztériumok helyett
népbiztosságok
Helyi ig.: tanácsok (nem önkormányzatok)
 1920-1944
 Ugyanaz, mint a dualizmusban, de tendencia: a
törvényhatóságok jogköre csökken: centralizáció
és dekoncentráció
 A végrehajtó hatalom (kormány)
37

Kormány működésének alapja: 1848:III. tc.

Kiegészítése: 1917:XI. tc.
Háborús viszonyok + békére való átmenet ideje
Jelentős a katonai szervek szerepe az igazgatásban
Tárca nélküli miniszteri állások
(ügykörüket a kormány állapítja meg)
Népjóléti
Közélelmezési
Átmenetgazdasági
Választójogi
1919: propagandaügyi
1920: kisgazda
nemzeti kisebbségi tárca nélküli minisztériumok
38 A kormány
1920:I. tc.: „a végrehajtó hatalmat a kormányzói tiszt betöltéséig
egyedül a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium gyakorolja”
Király személye körüli9 miniszteri poszt megszűnt.
A kormányban 1919 óta külön minisztériumot (tárcát)
szerveznek a
 Külügynek
Szervezeti mintája az OMM közös külügyminisztériuma
Osztályokban működik
Mellette: követségek (24), főkonzulátusok (10), konzulátusok
(6), konzuli kirendeltségek (3), tiszteletbeli konzulátusok.
 Népjóléti és munkaügyeknek (1932-ig megmaradt, aztán
hatásköre jobbára a BM-hez került)
 1927: új: közgazdasági tárca nélküli minisztérium
 1935: új: iparügyi minisztérium
39 A kormány
1) A kivételes hatalom
1912:LXIII. Tc., 1938: II. tc.

2) Háborús változások:
 Katonai szervek szerepe ismét megnő a kormányzásban és közigazgatásban
 Kormányzó: legfőbb hadúr
 Mellette: honvédelmi minisztérium
 Gömbös Gyula (ME: 1932-36) a tárcákhoz katonai összekötőket nevezett ki
(rövid életű kísérlet)
 Legfelső Honvédelmi Tanács (1938. aug.)
„a hosszadalmas eljárást elkerülendő, a nemzet létét biztosító és sürgősen
szükséges katonai, de főleg polgári rendelkezéseket és tevékenységeket rövid
úton kezdeményezze és intézze”
Létrehozása: Darányi győri fegyverkezési programja alapján
Törvényi szabályozása csak az 1939:II. tc-ben lesz
„a honvédelmi érdekek mind békében, mind háborúban hatásosabb
kielégítésének és az evégből szükséges intézkedések összhangjának
biztosítása céljából LHT szerveztetik”
40 Legfelső Honvédelmi Tanács
Tagjai:
elnök (= ME) (ha a kormányzó ott volt, ő elnökölt)
tagok (= a miniszterek) (kulcsszerepben: HM)
honvédség főparancsnoka
Honvéd vezérkar főnöke
Mellette: vezértitkárság
vezetője: egy tábornok
előadói: minisztériumokból + honvédség tisztikarából beosztott
személyek
Szervei: „országmozgósítási szervezet”
országmozgósítási kormánybiztosok
Feladata: felvidéki, majd erdélyi közigazgatás irányelveinek kidolgozása
a háborúba lépés után a hadüggyel kapcsolatos összes fontos
rendelkezés kidolgozása
41 Új kormányzati szervek
a háború alatt
1940: Közellátási minisztérium
 Formailag tárca nélküli, valójában nagy
apparátussal bír
 Hatásköre: a közélelmezés és általában a
közszükségleti cikkekkel való eljárás egységes
szabályozása
 Szervei: országos Közellátási Hivatal
1942: Nemzetvédelmi és propaganda
minisztérium
42 A kormány működése
1920-1944
Minisztereket a ME előterjesztésére és
ellenjegyzésével a kormányzó nevezi ki
Mindig a kormányzó vagy vele koalícióban levő
pártból
Kormány hatásköre, felelőssége: 1848:III. tc.

Nyilas hatalomátvétel után:

Új: ME-helyettes (Szöllősi Jenő, Szálasi Ferenc,
mint nemzetvezető nevezi ki)
Új tárca: „a nemzet totális harcba állításának
minisztériuma”
43 Az igazgatás szintjei
és változásai
1944-1949
Polgári közigazgatás „visszaépítése” (Szálasi
nyilas diktatúrája után)

1949-1989
Szakítás a szerves fejlődéssel: idegen mintára
mind a központi, mind a helyi igazgatás
átszervezése

 Központi igazgatás: NET + Minisztertanács (főleg)

 Helyi igazgatás: tanácsok („az államhatalom helyi szervei”)
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa
21 tag, ogy. választja.
- Kollektív államfő az 1936-os szovjet alkotmány
mintájára
- Egyben az ogy. általános helyettese (kiv.: alk.mód.)
(Az államhatalom gyakorlásának folyamatossága érdekében hozták létre.)
- kormány összetételét ciklus közben megváltoztatta
- egész kormányt menesztett
(- döntött képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséről)

Jogalkotó hatásköre: törvényerejű rendelet (tvr.)

bármely tárgykörben, tv-nyel azonos
(Ogy. Következő ülésén be kell mutatni.)
5-6-szor annyi tvr. születik, mint törvény!
 A Minisztertanács
Az államigazgatás legfelső szerve

A legfelsőbb államhatalmi szervek végrehajtó-rendelkező szerve

Felelős, visszahívható, beszámoltatható, interpellálható, aktusai

nem lehetnek ellentétesek törvénnyel

Vezetője a miniszterelnök – ált. a párt vezetője

(éppen e jellemzők miatt hathatta át leginkább a pártirányítás)

→ a kormányok a párt, és nem a parlament kormányai

Tagjai: (Népfront elnöksége és MSZMP KB együttes kezdeményezésére) a

NET javaslatára az Ogy. választja őket.
Eleinte képviselők, majd egyre kevésbé
 A Minisztertanács
Feladatai:
1) „mozgatja” az ogy-t, NET-et (népgazdasági terveket,
előterjesztéseket nyújt be)
2) Irányítja az államigazgatás szervezetét (közte az
erőszakszervezetet is)
Működése:
- megbízatása nem a választásokhoz igazodik, hanem
a párton belüli politikai irányváltásokhoz kötődik
- Rendeletet és határozatot alkothat (a korszakra a
rendeleti kormányzás jellemző: kb. tízszer annyi MT
rendelet születik, mint törvény!)
47 A központi végrehajtó hatalom
a rendszerváltás után
1989-től: a polgári közigazgatás helyreállítása

Parlamentáris kormányforma
a kormány létrejötte (ME + miniszterek)
a kormány hatásköre
(általános hatáskörű központi szerv)
a kormány(fő) felelőssége
(konstruktív bizalmatlansági indítvány)

Helyi önkormányzatok (1990:LXV, tv., 2011:CLXXXIX.

tv.)