Pedagógiai Program 2021

Rákosmenti Kuckó
Óvoda
3x3Néha10 Pedagógiai
program
Készült: Módosítva:2021. OM:034643
Készítette: Az óvoda nevelő testülete
Rákosmenti Kuckó Óvoda
3x3NÉHA10 Pedagógiai programja
OM:034643
Tartalom
Bevezetés 2
Óvodakép 3
Gyermekkép 3
A 3x3NÉHA10 Pedagógiai program alapelvei, céljai, feladatai 4
Sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai fejlesztése

Együttnevelés 8
Az egészséges életmód alakítása 15
Az érzelmi, az erkölcsi nevelés és a szocializáció 21
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 26
Az óvodai élet tevékenységformái 29
• Játék 29
• Munka jellegű tevékenységek 32
• Tanulás (tervezett tevékenységek) 34
• Verselés, mesélés 35
• Ének, zene, énekesjáték, gyermektánc 38
• Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 40
• Mozgás 43
• A külső világ tevékeny megismerése (környezet, matematika) 46
Az óvodai élet megszervezésének elvei 50
A program ellenőrzése és értékelése 57
Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 60
A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének
lehetőségei 62
Legimitációs záradék 63
1
OM:034643
Bevezetés
Felgyorsult, változó világot élünk, melyben a nevelési – oktatási intézmények szerepe is

jelenős változásokon megy keresztül. Az óvoda ma már nem feltétlenül a másodlagos
szocializációs környezetet jelenti, sokkal inkább az állandóságot, a biztos pontot a gyermek
életritmusában.
Sokszínű, érzelem gazdag, élményeken és tapasztalatokon alapuló óvodai nevelésre, rengeteg
játékra, érzelmi biztonságra, odafigyelésre van szükség az egészséges személyiségfejlődéshez,
képességeik kibontakoztatásához.
A gyermek Alaptörvénybe foglalt joga az neveléshez – oktatáshoz való jog. Melynek
gyakorlását számára legmegfelelőbb intézményes formában kell biztosítani, függetlenül
egészségi állapotától, etnikai hovatartozásától, anyagi helyzetétől. Hiszen minden gyermek
egyszeri és megismételhetetlen individuum és szociális lény.
Óvodánk nevelőtestületének kiemelt feladata az integrált nevelés megvalósítása által az
inkluzív szemlélet beépítése a mindennapi gondolkodásba, értékrendbe.
Valljuk, hogy a gyermek feltétel nélküli elfogadása, szeretete, a szabad játék és a szakszerű,
felelősségteljes pedagógiai munka eredményeként, kreatív gondolkodású, biztos alaptudású,
nyitott, fejlett érzelmi intelligenciával és a tudásvágy igényével rendelkező, boldog
gyermekeket nevelhetünk.
2
OM:034643
Óvodakép
Intézmény neve: Rákosmenti Kuckó Óvoda

Intézmény címe: 1171 Budapest, Óvónő u. 3.
Elérhetőségei: 257-6045
ovoda@kuckoovoda.hu, vezeto@kuckoovoda.hu
Fenntartó neve: Bp. Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata
A fenntartó címe: 1173 Budapest, Pesti út 165.
Az intézmény OM azonosítója: 034643
Intézményvezető: Baliné Zentai Réka
1982 óta működő intézményünk Budapest fejlődő peremkerületének szélén, családi házas,
nyugodt környezetben található.
1989 óta nevelünk sajátos nevelési igényű gyermekeket inkluzív, befogadó nevelési formában
az ép gyermekekkel együtt.
Intézményünk 5 csoportos, gyermek/2 négyzetmétert számítva 96 férőhelyes, a maximálisan
felvehető gyermek létszám 130 fő. Törekszünk az ideális csoportlétszámok megtartására.
A csoportok alacsony létszáma, a szakember ellátottság, illetve a tárgyi felszereltség optimális
feltételi biztosítják a gyermekek sokoldalú harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség
kibontakoztatását, a hátrányok kiegyenlítését, ideértve a sajátos nevelési igényű gyermek
nevelését, különleges gondozás keretében az állapotuknak megfelelő gyógypedagógiai
ellátást.
Fontos feladatunknak tekintjük az inkuzív szemlélet megismertetését, mely megtanít
bennünket egymás elfogadására, tiszteletére, a másik ember megbecsülésére. Az óvoda
nevelőtestülete folytatja a sok éves gyakorlatát, amely során figyelembe veszi a korszerű
pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeit, az alapprogram alapelveit és feladatait.
Gyermekkép
Az egészséges fejlődés és az eredményes fejlesztés szempontjából kiegyensúlyozott,

biztonságos környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelő oktató munkák
gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására
törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és
3
OM:034643
szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet

semmiféle előítélet kibontakozásának.
A játékot a gyermek legfőbb tevékenységi formájának tartjuk, mely az örömforrás és a
feszültség levezetése mellett sokoldalúan fejleszti személyiségét.
Olyan feltételrendszert teremtünk, ahol a mozgás – kommunikáció – kogníció - szocializáció
egységével biztosítjuk a gyermek fejlődését és fejlesztését.
A Program az optimális környezet megteremtésén túl egygyermekközpontú életteret biztosít.
Az élettér elemei:
• rugalmas és folyamatos napirend
• differenciált, személyre szabott bánásmód
• elfogadó felnőtt közösség
• szükség szerint struktúrált környezet kialakítása
• vizuális megsegítés
• augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök, rendszerek biztosítása
• a nevelésben együttműködő család-óvoda kapcsolat.
A 3x3NÉHA10 Pedagógiai program alapelvei, céljai, feladatai
Az "Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja", a „Sajátos nevelési igényű gyermekek

Óvodai Nevelésének Irányelvei”, valamint az „2020. EüK. 12. szám EMMI irányelv 3 Az
Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve az autizmusról/autizmus
spektrum zavarokról” alapján fogalmaztuk meg a nevelési céljainkat, feladatainkat.
Helyi programunk célja óvodásaink számára boldog, kiegyensúlyozott gyermekkor
biztosítása, személyiségük kibontakoztatása, képességeik, pozitív tulajdonságaik fejlesztése
egyéni sajátosságaik, adottságaik figyelembevételével, az érzelmi intelligencia megalapozása
a mozgás - kommunikáció – kogníció –szocializáció eszközrendszerével, az értelmi
intelligencia hosszú távú fejleszthetősége érdekében.
4
OM:034643
Nevelési céljainkból adódó alapelveink:

• A gyermek személyiségének, különbözőségének tisztelete, szeretete, elfogadása és
megbecsülése, a feltétel nélküli bizalom, befogadó-elfogadó óvodai szemlélet
erősítése.
• Szabad játékra, gyermeki tevékenységre, épülő nevelés, ami lehetővé teszi és segíti a
gyermek személyiségfejlődését, az egyéni képességének kibontakozatását.
5
OM:034643
• Az innovációs törekvések eredményeként sokszínű, élményekben, változatos

tevékenységekben gazdag óvodai élet megteremtése.
• Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére
irányul a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden
gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.
• A gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom
övezi.
• Életkori sajátosságok figyelembe vétele.
• A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti
meg. Gyermekvédelmi feladatok teljesítése.
• A gyermek személyiségének megismerése, fejlődésének nyomon követése,
képességeik kibontakoztatása, egyéni fejlesztés elvének érvényesítése.
• Különbözőségek elfogadása.
• A sajátos nevelési igényű gyermekek állapotuknak megfelelő gyógypedagógiai,
konduktív pedagógiai ellátásban részesítése.
• Környezettudatos magatartás megalapozása.
Óvodánk nevelési céljai
• Az óvodás gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, fejlődésének biztosítása.
• A gyermeki önfejlődés elősegítésének megszervezése: derűs, vidám, szeretetteljes,
játékokon, gyermek közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségének
megfelelő tevékenységek által történő nevelése
• Élményekben gazdag környezet, egy boldog gyermekkor biztosítása, ahol mód van
felfedezni, kutatni, rálelni, megtapasztalni.
• Kooperációra, kommunikációra képes, aktív gyermekek nevelése
• Eltérő fejlődésütem figyelembevétele.
• Képességek egyéni és életkor-specifikus alakítása.
• Integrált nevelés biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermekek számára.
Az óvodai nevelés feladatai
Az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
Egészséges életmód alakítása
Érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása
6
OM:034643
Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

Speciális feladataink:
• A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése.
• Differenciált bánásmód alkalmazása.
• Prevenció: a másodlagosan kialakuló degeneratív elváltozások, személyiség- vagy
viselkedészavarok kialakulásának megelőzése.
• Felzárkóztatás: sajátos nevelési igényből, szociális helyzetből adódó hátrányok
csökkentése.
• Tehetséggondozás.
7
OM:034643
Sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai fejlesztése

Együttnevelés
Az integráció és az inklúzió meghatározása, megvalósulásának feladatai

Az INTEGRÁCIÓ (egységesítés) általános szociális értelmezése szerint az akadályozott
emberek részvételének biztosítását jelenti a társadalmi folyamatokban, az óvodától az iskolán
át, a szabadidőben, otthon és a munkában. A gyermek fogadása úgy történik, hogy igazi
pedagógiai stratégiaváltás nem történik a többségi intézmény részéről, a speciális nevelési
szükséglet kielégítésének biztosítása a gyógypedagógus feladata.
Az INKLÚZIÓ (befogadás) ezzel szemben alapvetően megváltoztatja a többségi pedagógiai
eljárásokat, a módszertani eszköztár bővül, a pedagógus kompetenciája a speciális nevelési
szükségletű gyermek iránt megnő, a gyógypedagógus egyenrangú félként vesz részt a
folyamatban, s ezzel együtt a nevelőtestület szemlélete változik, formálódik.
Az integrált nevelés-oktatás akkor valósul meg, ha:
• a sajátos nevelési igényű gyermekek, kiválasztása és befogadása megfelelő módon,
kellő körültekintéssel és szakértelemmel történik,
• ha sérülés specifikus ellátásuk teljes körű,
• ha a pedagógusok megismerik a gyermekek sajátos nevelési igényét, és megszerzik a
nevelés-oktatásukhoz szükséges kompetenciákat.
Az inkluzió megvalósításának feladatai:
• az intézmény azonosulása az inkluzió gondolatával
• az egyéni differenciálás, mint alapelv elfogadása
• a jelenlegi gyakorlattól eltérő oktatásszervezés
• rugalmas tevékenységi terv bevezetése
• értékelési eljárások korszerűsítése
• a többségi pedagógusok felelősségvállalásának megnövekedése- attitűdváltás
• a gyógypedagógus, mint segítő partner
• a szülők bevonása az együttnevelésbe
• a szociális befogadás szerepe
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek típusai, az SNI gyermekek meghatározása,
típusai
8
OM:034643
A 2011. évi, a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 4. §-ának 13. cikkelye szerint
kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek azok, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel
fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi és/vagy szociokulturális okok miatt egyéni,
a többségtől eltérő nevelési-oktatási szükségleteik vannak, és ezekhez egyénenként igazodó
bánásmódot igényelnek.
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a fenti törvény 25. cikkelyének értelmében az a
különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői
véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos,
több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum
zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd.
Intézményünk az Alapító Okiratában rögzítette, mely élő sajátos nevelési igényű gyermekek
nevelését, fejlesztését vállalja fel:
• mozgásfogyatékos,
• enyhe fokban értelmi fogyatékos,
• autizmus spektrumzavarral élő,
• hallássérült,
• beszédfogyatékos,
• pszichés fejlődési zavarral küzdő
Célunk
• Biztosítsuk a gyerekek megfelelő neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges feltételeket és
lehetőségeket.
• Fenntartsuk és megőrizzük az eltelt évek alatt kialakított elfogadó, érzelmi biztonságot
nyújtó légkört.
9
OM:034643
• A gyermekek az együttnevelkedés során szerzett tapasztalatok által érezhessék,

megismerhessék saját lehetőségeiket, azonosságukat, különbözőségüket, s ezek
elfogadása természetessé váljon számukra. Ez jelenti a másikra való odafigyelés, az
empátia, a tolerancia, az életkornak megfelelő önértékelés és a megfelelő
konfliktuskezelés kialakítását, kialakulását.
Alapelvünk
• A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében
állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.
• Gyermekközösségbe csakis olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók,
akik a többiekkel együtt nevelhetők.
• A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző
gyógypedagógiai – orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira,
illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára kell építeni.
• A gyermekek mindenek felett álló érdekében a mi felelősségünk, hogy minden
rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk számukra képességeik fejlődéséhez,
személyiségük kibontakozásához, ismereteik bővítéséhez.
• Alapvető számunkra, hogy a gyermekek elsősorban saját csoportjukban
nevelkedjenek, részben fejlesztésük is a természetes élethelyzetekben, a csoporttal
együtt élve, együtt mozogva történjen. A gyógypedagógusok által vezetett, csoporton
kívül zajló foglalkozás, terápia és a csoporton belül megvalósuló fejlesztés
párhuzamossága és kölcsönhatása erősíti egymás hatását, elősegíti a kompenzációs
lehetőségeket.
Az óvodapedagógusoknak olyan csoportlégkört kell kialakítaniuk, melyben a gyermekek
magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást.
A SNI gyermekek óvodai nevelése, fejlesztése
A sajátos nevelési igénnyel élő gyermek megfelelő fejlődése és a társadalomba való minél
sikeresebb beilleszkedése érdekében a szülők és az őket segítő intézmények együttműködésén
alapuló, egész életen át tartó fejlesztő – nevelő rendszer működik. Ennek kiindulópontja a
korai felismerés és diagnosztika, majd a minél korábbi fejlesztés megkezdése. Ennek
lépcsőfokai a neurorehabilitáció, a korai fejlesztés, az óvodai, majd az iskolai fejlesztés.
Dokumentumok
Az SNI gyermekek fejlesztése a következő dokumentumokra támaszkodva történik:
10
OM:034643
1. Törvények
• a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről vonatkozó paragrafusai
• A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
• 2020. EüK. 12. szám EMMI irányelv 3 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma
egészségügyi szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarokról
2. Gyógypedagógiai dokumentumok
• az illetékes szakértői bizottság véleményében megfogalmazott diagnózis és fejlesztési
javaslatok
• orvosi vizsgálatok eredményei
• az óvoda pedagógusai által elvégzett felmérések eredményei
• Rehabilitációs és habilitációs napló vezetése
• Egyéni fejlesztési tervek
• Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez
Az egyéni fejlesztések ütemterve
➢ Szeptember: szintfelmérések; a kiscsoportok kialakítása; egyéni fejlesztési tervek
kidolgozása; órarend készítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni
fejlesztésének rendje alkalmazkodik a csoportok napirendjéhez és a gyermekek egyéni
adottságaihoz.
➢ Októbertől májusig: egyéni és csoportos fejlesztések.
o November: az óvodapedagógusokkal közösen pedagógiai vélemények írása a
szakértői vizsgálatokhoz, tájékoztatás a szülők felé.
o Májusban az év végi felmérések elvégzése.
➢ Június: év végi értékelések, tájékoztatás a szülők felé, következő évi szakértői
vizsgálatok jelzése.
Szükség szerint évközben vélemény, vizsgálatkérés, konzultáció a szülőkkel.
Az egyéni fejlesztési tervek
➢ Az egyéni fejlesztési terveket minden év elején a szakértői vizsgálat, az óvodai
felmérések és a személyes tapasztalatok alapján a gyermekkel foglalkozó
gyógypedagógusok készítik el.
➢ Időtartama egy évre szól, de szükség esetén félévkor felülbírálható, kiegészíthető.
11
OM:034643
➢ Tartalmazza az egyéni fejlesztések területeit, céljait, feladatait, valamint a csoporton

belüli megsegítés feladatait.
➢ A fejlesztési tervek tartalmi része lehetőség szerint szervesen kapcsolódik a csoportok
tematikus tervéhez.
➢ A dokumentum bekerül a gyógypedagógusok és az adott csoportok naplójába is.
Egyéni gyógypedagógiai fejlesztés feltételei és területei
A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges
feltételek közé tartozik az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti
foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus, logopédus
foglalkoztatása, a foglalkozásokhoz szükséges speciális nevelési terv, valamint a szakértői
bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.
Minden sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének alapja a mozgás, a
kommunikáció, a kognitív területek és a szocializáció fejlesztése.
Az akadályozottság típusának és az egyéni sajátosságoknak megfelelően az egyes fejlesztési
részterületek különböző mértékű hangsúlyt kapnak. Ezek a területek a valóságban nem
választhatók el egymástól, minden gyakorlat többfunkciós.
Az egyéni fejlesztések területei
➢ NAGYMOZGÁS
alapmozgások, mozgáskoordináció, egyensúly
➢ MANIPULÁCIÓ
vizuomotoros koordináció, finommotorika, grafomotorika
➢ TÁJÉKOZÓDÁS
testtudat, térbeli tájékozódás, időbeli tájékozódás
➢ NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
beszédindítás, kommunikáció, AAK, beszéd- és nyelvi fejlesztés, szókincsfejlesztés
➢ KOGNÍCIÓ
figyelem, észlelés/érzékelés, keresztcsatornák összekapcsolása, emlékezet, gondolkodási
készség (logikai készség, szerialitás, aritmetikai készség)
➢ SZOCIALIZÁCIÓ
szociális érettség, játéktevékenység, önkiszolgálás/önellátás
Alkalmazott módszerek
12
OM:034643
➢ Egyéni mozgásfejlesztés keretében alkalmazzuk a következő módszereket: konduktív

pedagógia, szomatoterápia, Primitív reflex terápia, Alapozó terápiás fejlesztés.
➢ A logopédiai gyakorlatban alkalmazott terápiás eljárások figyelembevételével történik
a beszédhibák javítása. Így alkalmazzuk a megkésett beszédfejlődés terápiáját, a pösze
terápiát, az orrhangzós terápiát, a diszfónia terápiáját, a diszlexia prevenciós terápiát.
➢ Az autizmusspecifikus fejlesztés keretében alkalmazott módszerek: a Babzsák
Fejlesztő Program, az Én-könyv, AAK, vizuális megsegítés - segédeszközök, tér és
idő strukturálása, valamint egyes óvodai foglalkozások előkészítése (ének, torna,
mese-vers).
Kiscsoportos fejlesztések
Az elmúlt évek során az egyéni fejlesztések kiegészítéseképpen minden sérülési típusra
alkalmazva mikro/kiscsoportos foglalkozások keretében elkezdtük különböző készségek,
képességek megalapozását (nagymozgás, mozgáskoordináció, keresztcsatornák
együttműködése, figyelem-koncentráció). Ebbe a foglalkoztatási formába bevonjuk azokat a
gyerekeket is, akiknek a vizsgálata még folyamatban van, ill. a többségi gyermekek közül
azokat, akiknél valószínűsíthető vagy kismértékű a részképesség kiesés.
Ezen foglakozások tematikáját az adott gyerekcsoport képességeihez és igényeihez
alkalmazkodva a különböző terápiák elemeiből állítjuk össze.
Alkalmazott módszerek: tartásjavítás, talpboltozat erősítés, Alapozó terápia, Delacato-
módszer, komplex gyógypedagógiai fejlesztés.
Óvodai csoporton belüli fejlesztési lehetőségek
Az óvodai nevelés során az egyes óvodai csoportokon belül megvalósítandó általános nevelési
elvek:
• a szorongás feloldása
• a szabad tájékozódás és a tapasztalatszerzés biztosítása
• fejlesztő, ingerekben gazdag környezet kialakítása
• egyénre lebontott követelményrendszer érvényesítése
• szabadon választható, változatos tevékenység felkínálása
• segítségnyújtás a nehézségek közben
• az egész személyiség, önértékelés pozitív befolyásolása
• testi-lelki harmónia biztosítása
13
OM:034643
• egymásra figyelés, együttérzés, egymáshoz való alkalmazkodás, egymás segítése.

• A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését
segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a
kortárscsoportban megél
• az egyéni fejlesztés során kialakított készségek elmélyítése, automatizálódásának
elősegítése.
• sérülésspecifikus módszerek és eszközök mindennapos használata az SNI gyermekek
szükségleteihez és igényeihez igazítva (pl. mozgástér biztosítása, kapaszkodók,
protetikus környezet, idő strukturálása)
14
OM:034643
Az egészséges életmód alakítása
A 3-7 éves kor között a gyermek fejlődése nagymértékben felgyorsul. A körülötte levő
környezet befolyásolja a képlékeny gyermeki szervezetet.
Fejlődését döntően meghatározza a genetikai öröklődés és a környezeti tényező, amely az
óvodában is nap mint nap éri.
A makro- és mikrokörnyezet ingerei kapcsán ismerkedik a körülötte levő világgal:
tapasztalatokat gyűjt, megtanulja a beilleszkedést és az együttműködést.
A gyermekek különböző otthoni környezetből érkeznek az óvodába, a családban megszerzett
biztonságérzet bővül az óvodában szerzett biztonságérzettel.
A gyermek, aki megfelelő légkörben jól és biztonságban érzi magát, testi szükségletei
kielégülnek, harmonikusan fejlődik.
Feladatunk:
• az egészséges tárgyi környezet kialakítása
• a gyermek testi- lelki szükségleteinek kielégítése
Az egészséges tárgyi környezet kialakítása
Programunk megvalósításához nincs szükség a berendezés gyökeresmegváltoztatására. Nagy
fontosságot tulajdonítunk a csoportterem alakítására. Lényeges szempont, hogy a gyerekek
számára biztonságot nyújtson, és a tevékenységek elkülönült helyet kapjanak.
A tér strukturálása kifejezetten fontos az autizmussal élő gyermekek életében. Az őket segítő
vizuális segédeszközök elhelyezése is fontos szempont a tárgyi környezet alakítása során.
A kuckók (játék, pihenő, báb), a kézműves sarok, az élősarok segíti a gyermek ráhangolódását
a tevékenységre, együttjátszásra, beszélgetésre, valamint az elvonulás lehetőségét. A galériák
is biztosítják a zavartalan mikrocsoportos játékot, illetve a magányos tevékenykedést,
önnyugtatást, elvonulást.
A belső tér kialakításánál arra törekedtünk, hogy minél több természetes anyag vegye körül a
gyerekeket. A bútorok alacsonyak, könnyen mozgathatóak.
A játékok, az eszközök és az anyagok elérhető magasságú polcokon vannak.
A mosdóban a függönnyel elválasztott WC-k az intimitást, a gyermekek személyiség jogainak
tiszteletben tartását szolgálják. Minden gyermeknek jellel ellátott törülköző, fésű és fogmosó
felszerelés áll rendelkezésére.
15
OM:034643
Az öltözőben a gyermekek váltóruhája, tornafelszerelése intézmény által biztosított zsákban,

váltócipője jellel ellátott szekrényben van. Minden öltözőben faliújság van elhelyezve,
melyen a csoporttal kapcsolatos fontos információk jelennek meg.
A tornaszoba híján az előteret rendezzük be a mozgásos tevékenységenek megfelelően.
Eszközkészletünket folyamatosan bővítjük az anyagi helyzetünkhöz mérten. Rengeteg
mozgásfejlesztő eszközzel biztosítjuk a változatos mozgáslehetőséget. Rendelkezünk tatami
szőnyeggel, Ayros elemekkel, Body Roll készlettel, bordásfalakkal, egyensúlyozó
eszközökkel, kiegészítő tornakészletekkel.
Két nagy és jól felszeret, esztétikus udvarunk biztosítja a szabad levegőn való mozgást és
játéktevékenységet. Az elsőudvar gumiburkolatú, a hátsó udvar füves. Ősfák biztosítják a
kellemes klímát.
Az udvari játékeszközeink megfelelnek a nemzetközi szabványoknak. Elősegítik a gyerekek
koordinációs képességeinek fejlesztését és a mozgásigényük maximális kielégítését.
Gondozás
A gyerek testi szükségletét, pszichoszomatikus biztonságérzetét szolgálja a bensőséges
gyermek - felnőtt kapcsolat. A gondozás szorosan kapcsolódik a játékhoz, a munka jellegű
feladatokhoz, a tanuláshoz.
A folyamatos, rugalmas napirenddel a helyes életritmus megteremthető.
Minden gyermek az egyéni ütemének megfelelően végezheti, gyakorolhatja a napi élethez
kapcsolódó szokásokat. A többszöri gyakorlás alakítja a gyermek énképét, segíti önállóvá
válását.
Az egészséges fejlődés feltétele az egészséges táplálkozás.
Az óvoda központi étrendjét kiegészítjük gyümölccsel, zöldségfélével, ezekből készített
levekkel, salátákkal stb.
Formáljuk a gyermekek szemléletét, ráirányítjuk figyelmét a higiéniára, a rágás fontosságára.
Közben modellt nyújtunk a családnak az egészségesebb táplálkozáshoz.
Az étkezésnél fontosnak tartjuk a kulturált étkezési szokások betartását, az esztétikus terítést.
A folyamatos napirendből adódóan a reggeli (8-tól 9.30-ig) időpontját a gyermek maga
választja meg, az ebéd és az uzsonna együtt és egyéni tempó szerint történik.
Az étkezést önkiszolgálással vagy naposi tevékenységgel valósítjuk meg.
16
OM:034643
A testápolás a gyermek egészségügyi szokásainak megalapozását szolgálja. A felnőttel

együttműködve alakul ki igénye az önálló testápolásra. Fokozatosan sajátítja el a különböző
műveletek technikáját. (fésülködés, kéz- és fogmosás stb.)
Az öltözködés védelmet szolgál az időjárás változásaival szemben, fejleszti a gyermek
ízlésvilágát, önállóságát. A ruházat igazodjon az időjárás változásához, legyen kényelmes,
könnyen felvehető. A benti váltóruha ne nehezítse mozgását, a benti cipő védje a lábát. A
túlöltöztetés veszélyére fel kell hívni a szülők figyelmét.
A nyugodt pihenés feltételeinek a megteremtése minden dolgozó feladata.
Az óvodapedagógus ügyeljen arra, hogy a nagyobb alvásigényű gyermekeket hagyja tovább
aludni, a kevesebb alvásigényű gyerekek számára pedig a tárgyi feltételek és az egyéni
sajátosságok figyelembevételével lehetőséget adjon a csendes tevékenykedésre. Pihenés alatt
tartózkodjon a gyermekek közt.
A folyamatos levegőcserét minden évszakban biztosítsa.
A mozgás fontos szerepet tölt be a gyermekek életében. A mozgásigényük kielégítésére
különböző - a teremben és a szabadban egyaránt – sok mozgástevékenységet biztosítunk.
Feladatunk, hogy tiszta, jó levegőjű, biztonságos, ösztönző környezetben mozogjanak. (Lásd:
Mozgás c. fejezet)
Egészségvédelem, edzés
A megfelelő gondozási, testi szükségletek kielégítésével elősegítjük a gyermekek
egészségének megóvását. Az óvodapedagógus feladata, hogy megismerje a gyermek otthoni
életritmusát és egyéb szokásait.
Az allergiás, asztmás és egyéb betegségek nagyobb odafigyelést igényelnek.
Az óvodai higiéniai szabályokat be kell tartani:
• a környezet tisztántartása (az udvar és az épület)
• rendszeres fertőtlenítés
• folyamatos levegőcsere
• réteges öltözködés
• helyes táplálkozási szokások
Fontosnak tartjuk a rendszeres kapcsolatot a gyermekorvossal, fogorvossal és a védőnővel,
utazó gyógypedagógussal. logopédussal, valamint indokolt esetben más egészségügyi
szakemberrel.
17
OM:034643
A baleset-megelőzés érdekében a gyermekek figyelmét fel kell hívni bizonyos szabályok

betartására a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Egymásra való odafigyelésre,
segítségnyújtásra neveljük a gyermekeket.
Az egészség megtartásához fontos, hogy szervezetük alkalmazkodjon az időjárás
változásaihoz. A levegő, napfény, víz együttes hatása biztosítja a testi edzettséget. A
gyermekek a nap nagy részét a szabad levegőn töltik. Télen a kinti tartózkodás több
mozgással párosul. (szánkózás, csúszkálás, hóemberépítés). Nyáron az óvoda udvarán
párakapuval enyhítjük a forróságot. A nap káros hatásától óvjuk őket.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
• A tisztálkodási teendőket önállóan, felszólítás nélkül végzik.
• Az eszközökre vigyáznak, a helyére teszik. A zsebkendőt önállóan használják.
• Az asztalt esztétikusan megterítik, kulturáltan étkeznek. Étkezés közben halkan
beszélgetnek. Az evőeszközöket biztonságosan használják.
• Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasszanak.
• Önállóan öltöznek, ruhájukat összehajtva a helyére teszik. Cipőjüket befűzik és
bekötik.
• A környezetük tisztaságát óvják.
• A sajátos nevelési igényű gyerekektől mindezt a teljesítőképességükhöz viszonyított
mértékben várjuk el.
Mozgás
Az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek testi- és mozgásfejlesztése a személyiségük
fejlődését segíti elő.
A mozgásos tevékenységek és a testnevelési foglalkozások a gyermekek mozgásigényének
fejlesztését szolgálják.
A testnevelés célja az egészség megőrzése és a cselekvési kultúra fejlesztése.
A mozgásos tevékenységeket részben a gyerekek szabadon választják (teremben és udvaron)
részben az óvodapedagógus szervezi.
A rendszeres testnevelés fejleszti a gyermek:
• Testi képességeit: testi erőt, gyorsaságot és állóképességet, ügyességet.
• Hozzájárul a csont- és izomrendszer, valamint a légző- és keringési rendszer teherbíró
képességének növeléséhez.
• Pozitív tulajdonságokat fejleszt (fegyelmezettség, kitartás, bátorság)
18
OM:034643
• Helyes testtartást alakít.

• Az agyi integráció megfelelő működését, valamint az idegrendszer ontogenetikailag
teljes beérését segíti.
A gyermekek - az életkori sajátosságaikból adóan – mechanikusan hajtják végre a különféle
mozgásokat, ezért az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermek ösztönös cselekvéseit
használja fel a "mozgástanítás" gyakorlatában.
Építsen a gyermek kíváncsiságára, versenyszellemére, önfeledt játékára. A gyermek így az
egyszerű mozgásfolyamat alapformáit spontán módon sajátítja el. Az elemi mozgásminták, a
rugalmasság, mozgáskoordináció megalapozása és fejlesztése, a finommotorika kialakítása, a
dominancia megválasztása (szem-kéz-láb) vagy megerősítése fontos legyen.
A mozgásanyag összeállításánál szükségesnek tartottuk a helyes testtartás és lábboltozat
kialakítását, valamint a koordinációs és állóképességek fejlesztését. A mozgás fejlesztésén
keresztül több területet is kedvezően befolyásolhatunk. Így a testséma alakítását, ezen
keresztül a térpercepció fejlesztését. Ezek a mozgás aktív közreműködése nélkül ki sem
alakulhatnak. A mozgásnak alapvető szerepet tulajdonítunk az én kialakulásában.
A mozgásos tapasztalatok nyomán nemcsak a környezetről, hanem a saját testről is kialakul
az úgynevezett "kognitív térkép". A saját testi én érzése az első összetevője az énként való
létezésnek.
A tárgyi feltételek megteremtése mellett a leglényegesebbnek tartjuk az oldott felnőtt - gyerek
kapcsolat kialakítását. A mozgáshoz kedvet kell csinálni, hogy oldódjon a gyermek
feszültsége, aktívabbá váljon. Érezze, hogy segítséget kap, és érezze, hogy együtt örülünk
vele.
Fontos, hogy a mindennapos testnevelés valóban mindennapos tevékenység legyen és jó
hangulatban történjen. Fontos, hogy a játékos jellege megmaradjon, a gyermekek örömmel
végezzék. Biztosítson megfelelő terhelést.
A délelőtt és a délután folyamán a játékidőben, vagy kimenetel előtt a játékelrakás után
bármikor beépíthető.
Az óvodapedagógus rugalmassága érvényesüljön az idő megválasztásánál. El kell döntenie,
hogy a gyermekélményt biztosító közreműködése hogyan és mennyire fokozható mesével,
dallal, vagy egyéb utánzó mozgásos játékkal. Ösztönző, bíztató, módszereket alkalmaz.
19
OM:034643
Az előtér berendezésével, ahol helyet kap a tervszerűen szervezett kötött foglalkozás.

Tartalmát a természetes emberi mozgások, mint a járás, futás, kúszás, mászás, dobás,
egyensúlyozás és a mozgásos játékok alkotják.
A gyermek szervezetének terhelhetősége lényegesen nagyobb, mint azt korábban
feltételezték.
Az óvodapedagógus tartsa szem előtt a gyermekek teljesítő képességét, éljen a környezetünk
adta lehetőséggel. (előtér, terasz, udvar eszközök stb.) Kora tavasztól késő őszig az udvaron
tornázzanak – megfelelő ruházatban - a gyermekek. Az udvarunk lehetőséget nyújt a
különféle mozgásformák elsajátítására. A mozgásos játékok erősítik az együttműködési
készséget. A labdajátékok, a fogócska, a kötélhúzás stb. tere a kinti tér. A téli időszakban a
különféle jeges játékok, csúszkálás, szánkózás, hógolyózás stb. teszik változatossá az udvari
mozgásos tevékenységet.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére
• A gyermekek a mozgásos játékokban kitartóak, szeretnek mozogni.
• Tudnak futó- fogó-és egyéb versenyjátékokat az óvónő vezetése nélkül is játszani. A
szabályokat betartják.
• A gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik.
• Térben tájékozódnak, ismerik az irányokat.
• A labdát egyhelyben legalább ötször a földhöz tudják ütögetni, valamint vezetni.
• Tudnak gurulóátfordulást végrehajtani előre.
• A célba dobást egykezes felsődobással végrehajtják.
• Vízszintes padon babzsákkal a fejtetőn tudnak egyensúlyozva járni.
20
OM:034643
Az érzelmi, az erkölcsi nevelés és a szocializáció
Nevelésünk a gyermek érzelmi fogékonyságára épül.

A sajátos nevelési igényű gyermekekhez nagyobb empátiával kell közelednie a felnőttnek,
mivel érzelmi igényük fokozottabb, jobban kötődnek a személyekhez, a változásokat
nehezebben tűrik.
Az óvoda teljes közösségének feladatai:
• A gyermek képességeihez igazodó elvárások tükrözése.
• Megértő, szeretetteljes légkör biztosítása.
• A szociális kapcsolatok tudatos bővítése.
• A pozitív tulajdonságok hangsúlyozása.
• Sérülés specifikus többlettartalmak beépítése, természetessé válása.
A szocializációs folyamat célja:
• Reális, pozitív énkép.
• Belső kontroll.
• Felelősségvállalása.
• Autonómia, önkifejezés kialakítása.
Már a beszoktatáskor célunk, hogy biztonságos, szeretetteljes, aktív légkörben a gyermekek
egyéni és társas érzelmi szükségletének - biztonságos, otthonos, derűs, szeretetteljes óvodai
légkör – biztosítása, ahol jól érzik magukat, bekapcsolódnak a közös tevékenységekbe.
Az életkornak megfelelő, egyszerűen megfogalmazott, könnyen betartható a szokás és
szabályrendszert építünk, és pozitív modellt állítunk a gyermekek elé.
Feladatunk a gyermekek erkölcsi életének, magatartásának, érzelmi - akarati életének
formálása. Csakis a saját erejében, képességeiben magabiztos gyermek válik szintén
magabiztos, tanulni vágyó, tanulni tudó, önmaga és a világ változásait követni tudó felnőtté.
Fontos, hogy a gyerekek elfogadják egymást, eltérő tulajdonságaikkal együtt.
Az óvodáskor a szocializációban „másodlagos inprinting - korszaknak” is tekinthető, ez az
időszak, amikor a különbözőséget (másságot) - a magáét, a másikét az én - tudat alakulásával
pozitív módon tudja elfogadni, ha erre pozitív visszajelzést kap.
A gyermeki és szülői közösségekben is szorgalmazzuk a sajátos nevelést igénylő gyermekek
jelenlétének elfogadását. Magatartásunkban arra törekszünk, hogy az elfogadás és a tolerancia
domináljon, az egyéni, egyedi, másfajta értékek pozitív irányú megközelítése érvényesüljön.
21
OM:034643
Alapelveink:
• Az óvodapedagógus viszonya a közösségi értékekhez egyértelmű legyen.
• Az együttműködés a szocializáció alapja
• Jó együttműködés csak érzelmi alapon jöhet létre
• Határozott, következetes, de barátságos, szeretetteljes, igazságos, őszinte
óvodapedagógus magatartás.
• A normák mindig egyértelműek, világosak legyenek, a gyermekek mindig pontosan
tudják mikor, mit várnak el tőlük.
• Az egyéni sajátosságokhoz igazodó bánásmód.
• A tűrő- és konfliktusmegoldó képesség fokozatos alakítása.
• A közösségi élet szokásainak betartása.
• A gyermek iránti bizalom, empátia.
• A közösség és az egyén, az egyén és a közösség egymásra hatása a gyermeki
fejlődésben meghatározó.
Az elvárt viselkedés kialakulásának elengedhetetlen követelménye:
• Napirend és szokásrendszer felállítása, biológiai és pszichés szükségletek kielégítése
érdekében a feltételek megteremtése.
• Az én-tudat erősítése, fejlesztése, mely a társas kapcsolatok elősegítése, a
tűrőképesség és a konfliktusmegoldó képesség alakítását és gyakorlását segíti.
• A játékszerepek és az ezzel kapcsolatos viselkedésformák gyakoroltatása.
Feladatunk
• Érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör, állandó értékrend,
vegye körül. Mindezért szükséges, hogy- a gyermeket már az óvodába lépéskor
kedvező érzelmi hatások érjék. a másodlagos szocializáció tervszerű fejlesztése.
• Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a
társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek
kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek
elfogadására, tiszteletére.
• A gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség,
az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának,
22
OM:034643
önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás-

és normarendszerének megalapozása. Reális énkép formálása.
• Arra törekvés, hogy a gyermekek figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni
magukat egymás helyzetébe.
• A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló
tevékenységek gyakorlása
• A gyermekek életrendjét a rugalmas napirend biztosítja, lehetőséget kapnak arra, hogy
tevékenységeiket szabadon választhassák meg.
• Érezze minden gyermek, hogy a csoport fontos tagja. A közösségi és az individuális
nevelés összhangjának megteremtése.
• Az én-tudat alakulásának, megerősödésének biztosítása, és engedjen teret önkifejező
és önérvényesítő törekvésének.
• Segítségnyújtás a különbözőségek (másság) elfogadására és tiszteletére.
• A gyermek ösztönzése arra, hogy egymás ötleteit vegyék számba, fogadják el egymás
véleményét.
• A közösség formálás segítése a többi korcsoporttal, közös ünnepek, hagyományápolás.
pozitív érzelmeket keltő élményanyag.
• Tágabb és szűkebb környezet megismertetése, mely alapja a szülőföldhöz kötődésnek.
• Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje
szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés
alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben
megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.
• Biztonságot nyújtó szokás- és normarendszer megalapozása, alakítása.
• Személyre és helyzetre szabott törődés.
• Érzelmi intelligencia fejlesztése.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
• Kötődnek kortársaikhoz, a felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban, tettekben ki is
tudják fejezni.
• A gyermek igényévé válik a helyes viselkedés és cselekvésszokásaiknak,
szabályaiknak alkalmazása és ezt a társaitól is elvárja.
23
OM:034643
• Kérés nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival, sikerekben

és bánatokban is. Empátia megjelenése.
• Szívesen tevékenykednek a közösségért.
• Érdeklődnek hiányzó társaik iránt.
• Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit.
• Szívesen kezdeményeznek, nyitottak, érdeklődőek.
• Tisztában vannak saját érzéseikkel. Képesek érzelmek verbális kifejezésére.
• Figyelmesen hallgatják meg a felnőttek és társaik közlését.
• Közös tevékenységekben aktívan vesznek részt
• Szükségleteiknek késleltetésére való képesség kezdeti szinten jelenjen meg.
• A csoportba érkező vendégeket szeretettel, udvariasan fogadják.
• Az udvariassági formák betartásával kommunikálnak.
• Konfliktushelyzetben társaikkal egyezkednek. A játékszereken megosztoznak
társaikkal.
• Jelenjen meg a kudarctűrő képessége, feladattudata, szabálytudata.
• Ismerjék fel pozitív adottságaikat.
Óvodai ünnepek, hagyományok, jeles napok

• A mindennapokhoz kapcsolódó gyermeki élet ünnepei
Az óvodánkban hagyománnyá vált a gyermekek születésnapjának megünneplése. Ez
alkalommal az ünnepelt kerül a középpontba, társai dallal köszöntik. A derűs ünnepléssel az
érzelmi szükségleteket elégítjük ki.
A gyermek számára fontos ünnep, amikor köszöntheti édesanyját. Az Anyák napjára már
napokkal előtte készülődnek. Az érzelmi kötődés mélyítését szolgálja az ajándékkészítés.
A társadalmi ünnepeink közül a március 15-ét ünnepeljük meg. Az óvoda összes gyermeke
elsétál a közeli emlékhelyhez: virágot viszünk, énekelünk. Előző héten a szapadpénteki
programok keretében „tavaszi hadgyakorlatot” tartunk, melye egy szervezett mozgásos
tevékenység, megtöltve az ünnephez kapcsolódó gyermekközeli ismeretanyaggal. A
gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően beszélgetünk az ünnepről, ügyelve arra, hogy
ne direkt közléseket alkalmazzunk, hanem inkább érzelemgazdag, hangulatos beszélgetés
24
OM:034643
alakuljon ki. Lehetőség szerint huszárok jelenlétével szervezzük a programot. Régi idők
hagyományait felidézve, felelevenítve, eljátszva tesszük számukra élményszerűvé a
megemlékezést.
• A hagyományőrző, szokásőrző napok
A jeles napok elsősorban az ünnepekhez kapcsolódnak: Miklós nap, Adventi időszak,
Karácsony, Farsang, Húsvét, Majális, Pünkösd, Gyermeknap, Óvoda születésnapja, illetve az
őszi, téli, tavaszi, nyári időszak jeles napjai.
• A természetóvó jeles napok:
Víz világnapja, Föld napja, Madarak és Fák napja
Zöld jeles napjaink a fenntarthatóságra nevelést szolgálják, amelynek szervezésébe a szülőket
is igyekszünk bevonni.
• Szabadpénteki programok
Kéthetente, de havonta legalább 2 alkalommal tartjuk ezeket a programokat. Legtöbb esetben
egy – egy téma lázárása ként szervezünk mozgásos, vers, mese, bábozás, ének, illetve külső
világ megismerésére irányuló tevékenységeket. Ilyenkor az intézmény egy interaktív
játszótérré változik. Az összes csoport együtt vesz reszt a programon. A közös élmény erősíti
az összetartozást, segíti a szociális képességek fejlődését. Több programot nyitottan
tervezünk, így a szülőknek is lehetősége van aktív résztvevőként betekinteni az intézmény
életébe.
25
OM:034643
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Az anyanyelvi nevelés is áthatja az óvodai nevelést, tartalma megvalósul a nevelés

eszközeiben és a gyermeki tevékenységrendszerben, ezért kiemelt jelentőséggel bír.
Az értelmi és egyúttal az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében
megvalósítandó feladat.
Az anyanyelvi nevelés jelen van a beszélő környezettel, a helyes minta, és
szabályközvetítéssel.
Kiemelten fontos a megfelelő mintaadás (javítgatás elkerülésével), a természetes beszédkedv
felkeltése, megtartása.
Az óvoda szerepe az anyanyelvi nevelésben kiemelt, hiszen a 3-6 éves kor a legszenzitívebb
időszaka a beszédfejlődésnek mivel:
• ekkor fejlődik legintenzívebben a gyerek beszéde
• egybeesik az ugrásszerű mentális és pszichés fejlődéssel
• ellensúlyozható az otthoni hátrány
• játékosan, nem didaktikusan, fejleszthető
Célunk: A gyerekek már meglévő anyanyelvi képességeinek differenciált egyénre szabott
fejlesztése a megfelelő kommunikációs és mozgásfejlesztés biztosításával.
Kiemelten fontos az egyéni pontos beszédfelmérés, hogy meg lehessen tervezni a differenciált
fejlesztést.
A szókészlet felmérését tárgyak, személyek, jelenségek megneveztetésével végezzük.
A mondatalkotás képességét élménybeszámoló és történetmondás során mérjük fel.
Anyanyelvi nevelésünk feltétele az óvodai nyugodt, derűs légkör, inger-gazdag környezet,
mely módot ad a szóbeli megnyilatkozásra. Nem csak a helyes kiejtésre, mondatalkotásra
ügyelünk, hanem a tempóra, hangszínre, hangerőre, hanglejtésre, metakommunikációra. Az
óvónő beszéde szemléletes, a gyermek számára érthető, tagolt, érzelmeket kifejező, gazdag
szókincsű. A gyermek minél több beszédet hall, annál több ösztönzést kap az önálló beszédre.
Az óvodai anyanyelvi-kommunikációs nevelés fő területei:
• beszédhallás-figyelem fejlesztése,
• beszédhallás-emlékezet fejlesztése,
• beszédritmus fejlesztése,
26
OM:034643
• grafomotoros képességek fejlesztése,

• gondolkodás fejlesztése,
• beszédművelés (helyes ejtés)
• kommunikáció fejlesztés (köszönés, bemutatkozás, megszólítás, szándéknyilvánítás,
elbeszélés élmény ill. kép alapján, mesebefejezés, személyi adatok),
Feladataink:
• az anyanyelv mind alaki, mind tartalmi fejlesztése,
• a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált
támogatása a magyar nyelv elsajátításában,
• megfelelő, és elegendő alkalmat teremteni a beszélgetésekhez
• a gyerekek végighallgatása
• beszédhelyzetek teremtése, játékszituációk kialakítása, melyben az anyanyelvi
képességek fejlesztése kap hangsúlyt.
• az anyanyelvi nevelés során különböző funkciók fejlesztése
• összefüggő beszéd fejlesztése
• aktív és passzív szókincs fejlesztése
• beszédészlelés és értés fejlesztése
Az értelmi képességek fejlesztése:

A 3-7 éves korosztály értelmi fejlődésének alapvető sajátossága, hogy érzékszervein
keresztül, tapasztalati úton ismeri meg az őt körülvevő világot.
Fontos a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építés. A spontán szerzett
tapasztalatok rendszerezése, bővítése mellett ezek különböző tevékenységekben és
élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása.
Elsősorban irányított és szabadon választott tevékenységeken keresztül valósítható meg, az
óvodás korú gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva. Ezért figyelembe véve
az életkori sajátosságokat, a sajátos nevelési igényt, ezekre építve, olyan fejlesztő program
kialakítása szükséges, amely minden gyermekben – akár kiemelkedő, akár átlagos vagy
lassabban fejlődő képességekkel bír -, kialakítja azokat a képességeket, amelyek alapján
örömet jelent számára a tanulás, önfejlesztés.
27
OM:034643
Ebben segít bennünket a gyermek természetes kíváncsisága, az érzékelésen alapuló

tapasztalás élménye, felfedező és kísérletező kedve.
Feladataink:
• az értelmi képességeken belül a kreativitás fejlesztése,
• a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése
kötetlen és kötött foglalkozások formájában,
• játékos helyzetek, tanulási alkalmak teremtése,
• olyan attitűdök, motivációk kialakítása, amelyek képessé teszik a gyermeket váratlan
vagy komplex élethelyzetek megoldására, és egyre több örömöt talál a kihívások
legyőzésében, az önfejlesztő tanulásban,
• a játékszituációkban jelentkező és egyéb spontán helyzetek felhasználásával az értelmi
képességek kibontakoztatására (természetesen a játék szabadságának megsértése
nélkül),
• multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integráció,
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
• elemi verbális ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről,
• verbális, akusztikus észlelése egyre pontosabb,
• megjelennek a verbális problémamegoldó és kreatív gondolkodás vonásai,
• az verbális emlékezet megfelelően fejlett
28
OM:034643
Az óvodai élet tevékenységformái
Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek szoros egységet alkotnak. A

gyerekek abban fejlődnek a legjobban, amiben örömüket lelik, ami a gyerekek igényeihez,
szükségleteihez, érdeklődéséhez igazodó tevékenységre nyújt lehetőséget.
Játék
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés
leghatékonyabb eszköze.
A játék közben alakítható a közösségi élet, a szabályok. Fontos a játék normáinak gyerekekkel
és szülőkkel közös formálása, gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítése,
különös tekintettel a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeivel.
A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett,
önként választott gyermeki tevékenység.
A játék során fejlődik a megismerő tevékenység, pontosabbá válik a valóságról alkotott kép.
Általa szinte észrevétlenül tanul, kipróbálhatja, feldolgozhatja az életben előforduló
szituációkat, az őt érő élményeket, sérelmeket. Ezért fejlesztésük legfőbb eszköze. A játékon
keresztül közvetítjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé.
A játék komplex tevékenység, amelyből újabb tevékenységi formák alakulnak ki, válnak
önállóvá. A nyugodt, szabadon választott játék a mindennapi életük egészét áthatja.
A játék a gyermek számára olyan örömforrás, amelyben szabadon váltogathatja a képzelet és
a valóság elemeit. Egész lényével részt vesz benne, gazdagodik ismeretanyaga,
tapasztalatszerzése. Önállóságot és választási szabadságot nyújt egy-egy tevékenység
gyakorlása. A gyermek ez irányú szabadságát tiszteletben kell tartani, mert általa gazdagodik
élete. A játékot a gyermek szabad elhatározásból származó önmegvalósításnak, vágyai,
érzelmei, fantáziája, valóságos élményei önkifejezésének tekintjük, amelyet tönkretesz a
kényszer. Ezért tiltást, beavatkozást csak veszélyes agresszivitás esetében alkalmazunk.
Az óvodapedagógus játékbeli szerepe:
A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás
felelősségét, fontos a szabad játék kiemelésének érvényesülése.
Az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó segítő, támogató attitűdje, modell értékű.
29
OM:034643
Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenléte

fontos az elmélyült játék kialakulásához.
Potenciális partner, akit érdekel, amit a gyermekek játszanak, tesznek, és csak szükséges
esetekben avatkozik be, olyan mértékben, ami biztosítja a játék további menetének alakulását.
A szabad játék és a játszótárs választás biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása
verbálisan és szükség esetén tevőleges jelenlétével is.
A játékelképzelések megbeszélésének inspirálása közös beszélgetések kezdeményezésével.
A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott
fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel
alkalmazásával történik. A játéktevékenységekkel kapcsolatos megfigyelésinket folyamatosan
rögzítjük az egyéni fejlesztési naplóban. A szükséges segítséghez szakmai megbeszéléseken is
segítséget kérünk.
A megfelelő csoport légkör biztosítása, elfogadó, segítő, támogató attitűd kialakítása az
óvodapedagógus mindennapi munkájának eredményeként segíti a gyermeki játék fejlődését.
Az óvodapedagógus feladatai:
• a játék megfelelő segítése
• a játék feltételeinek tapasztalati és élményszerzési lehetőségeinek megteremtése
• a játék prioritásának biztosítása az egyéb tevékenységek között
• tegye lehetővé, hogy a gyermekek szabadon alakítsák ki játékhelyüket,
• biztosítsa a differenciált fejlesztést
• biztosítson minél több eszközt a kreatív játéktevékenységekhez
• az elkezdett játéktevékenységhez nyújtson elegendő időt
• adjon lehetőséget a játék folytatására akár napokon keresztül is
• támogassa a játszócsoportok alakulását
• szükség esetén játsszon együtt a gyerekekkel
• figyelje a játék tartalmát, a pozitív és negatív élmények kijátszását, szükség esetén
segítsen oldani a helyzetet pszicho pedagógiai eszközökkel
• figyeljenek a gyermekek egyéni tapasztalataira, érdeklődésére
• biztosítsanak megfelelően kialakított játéktereket
• biztosítsanak megfelelő mennyiségű, és minőségű játékeszközöket
• ügyeljenek a kevesebb gyakran több elve alapján, az eszközök mennyiségére
30
OM:034643
• a játék tevékenység szervezésének elveit alkalmazza az udvari játék szervezésénél is

• biztosítson közös tapasztalatszerzésen alapuló élménygyűjtést
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
• kialakul nyugodt, elmélyült játéktevékenységük
• tiszteletben tartják társaik tevékenységeit
• a játékukban örömet ad a közös alkotás
• az együttes élmény, a kíváncsiság, az érdeklődés és a problémamegoldás sikere
megjelenik
• játékszabályokat betartanak és betartatnak
• képesek lemondani egy-egy játékeszközről
• kedvezőtlen szerepet is tudnak vállalni
• képesek lesznek játékukat több napon keresztül folytatni, gazdagítani
• nyugodt tevékenységekhez önállóan megkeresik az eszközöket
• játéktevékenységük eszköztárát képesek a maguk által készített, barkácsolt
eszközökkel gazdagítani igényüknek és fejlettségüknek megfelelően
31
OM:034643
Munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlődés fontos eszköze, a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban
azonosságot mutató, munka, és munkajellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés
az óvodapedagógusnak és más felnőttnek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló
tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb
munka, a környezet-, a növény-, és állatgondozás, stb,).
A gyermek munkajellegű tevékenysége aktív, játékos tevékenység.
A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges
attitűdök, és képességek, tulajdonságok (mint pl. a kitartás, az önállóság, a felelősség, a
céltudatosság) alakításának fontos lehetősége.
A munka ebben az életkorban szervesen összefonódik a játékkal, annak indítékai is
megegyeznek, ilyen az érdeklődés, a kíváncsiság, a tevékenység lehetősége, az eszközök; a
műveletek vonzereje motiválja a gyermekeket.
A munka a szociális tanulás, a szocializáció egyik hatékony formája, amely óvodás korban a
munka jellegű tevékenységekben fejeződik ki.
A munkát - éppúgy, mint a játékot - szívesen, örömmel végzik. Elsősorban önmagukért, majd
a közösségért végzik, kezdetben segítséggel, később teljesen önállóan, öntevékenyen. Örömet
jelent önmaga kipróbálása, környezetének megismerése, az érzelmileg közel álló
személyekkel való együtt munkálkodás ösztönzi. A felnőttek és társaik elismerése újabb
tevékenységre serkenti őket. Törekszünk arra, hogy a gyermekeknek ne kényszer legyen a
munka, hanem pozitív élmény. Végezzék szívesen a közösség érdekében, tartsák ezt
fontosnak, érdemnek. A munka a tapasztalatszerzésnek, az együttműködési készségnek,
céltudatosságnak, önállóságnak és az önfegyelemnek alakítója. Az újrakezdés, a hibajavító
próbálkozás edzi az akaratot, az eredményre törekvést.
A munkajellegű tevékenység során – az anyanyelvi nevelés feladatai: különböző
beszédformák (udvarias megszólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális
kifejezéssel) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések,
műveletek megszervezése, mondatba foglalása.
Az óvoda mindennapjaiban a leggyakoribb munkafajták:
• az önkiszolgáló munka végig kíséri az óvodai életet, fejleszti a gyermek önállóságát,
feladattudatát,
32
OM:034643
• a naposi munka a közösségért végzett tevékenység, mely magában foglalja a kulturált

terítést, az eszközök előkészítését és a közvetlen környezet adta teendők ellátását.
• a mindennapi élettel kapcsolatos olyan tevékenységek, amelyek spontán adódnak (a
környezet rendjének biztosítása, eszközök javítása, megbízatások teljesítése stb.)
• a növények gondozása, amely a teremben és a kertben évszakonként változik
A Pedagógus nevelje őket a munka eredményének megbecsülésére, hívja fel a szülők
figyelmét, hogy tartsák tiszteletben gyermekük munkáját.
• A kisebbeknek szívesen segítenek.
• Vigyáznak a különböző helyiségek rendjére.
• A tevékenységekhez szükséges eszközöket megfelelően használják.
• Kisebb megbízatásokat örömmel teljesítenek.
• A növények gondozásában aktívan közreműködnek.
• A naposi munkát önállóan ellátják.
• Ügyelnek a játékok esztétikus elhelyezésére
33
OM:034643
Tanulás
Az óvodában minden tevékenységnek a játékból kell kiindulnia. A tanulás során fejlődik a

gyerek érzékelése, észlelése, figyelme és gondolkodása. .
Az óvodai élet mindennapjaiban a tanulás játékos jellegű. Alapja az óvodapedagógus és a
gyermekek egymásra ható közös tevékenysége, ahol a gyermekek egyéni fejlettségéhez
igazodva szervez, irányít. A tanulás tartalma a gyermekek természeti és társadalmi
környezetéből származik.
A tanulási tevékenység során a gyermek önként és örömmel vegyen részt, ne külső motiváció
késztesse (valamilyen tárgy vagy jutalom). A sikerélmény során erősödik az önbizalmuk, a
kudarc negatív hatást vált ki. Fontos, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket és az
egyéni adottságaihoz megfelelően igazítva „kínálja” az ismeretet.
A napi élet bármely mozzanatában kötött és kötetlen formában megvalósulhat a tanulás, ez az
óvónő kompetenciája.
A kötetlenség a gyerek számára választási lehetőséget jelent a tevékenységek között.
Az óvodapedagógus a helyi lehetőségekhez és aktualitáshoz alkalmazkodva válassza ki, és
tervezze meg csoportja foglalkozási anyagát.
• Teremtsen megfelelő légkört, keltse fel a gyermek érdeklődését.
• Olyan szituációkat teremtsen, ahol a gyermek átéli a felfedezés, kutatás örömét.
• Juttassa minél több sikerélményhez a gyerekeket.
• Fejlessze az értelmi képességeket, a gyermek önállóságát, figyelmét, kitartását és
feladattudatát.
34
OM:034643
Verselés mesélés
Az óvodában szerzett esztétikai, irodalmi élmények és a népköltészet értékközvetítő hatásai

befolyásolják a gyermeki személyiséget, az irodalomhoz való későbbi viszonyát. Ez határozza
meg irodalmi nevelésünk feladatát, a változatos élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés
felkeltését. Ezért a mese - vers kezdeményezések anyaga legyen változatos, kapcsolódjanak
(témájuk és hangulatuk, formai jellemzőik alapján) a zenei hagyományokhoz, a kézműves
tevékenységekhez, a természeti jelenségekhez, valamint a népszokásokhoz.
A tevékenység célja:
• A gyermekek irodalom iránti érdeklődésének felkeltése.
• A népi, a klasszikus és kortárs irodalmi művek megismertetése
• A gyermeki önkifejezés alternatív lehetőségeinek biztosítása.
Feladata:
• A gyermekek szívesen és örömmel hallgassanak verset és mesét.
• Az élmények nyújtásával a vágy felébresztése a könyv iránt.
• A beszédkészség fejlesztése, szókészlet gyarapítása.
A gyermekek minden nap hallgassanak verset, mesét. Az irodalmi élmények ismétlése,
többszöri feldolgozása ad lehetőséget a gyermekek által igen kedvelt bábozásra,
dramatizálásra. A dramatikus népszokások jelenléte (pl.: pásztorjáték, vásári- szüreti
hangulat…) ösztönző hatású a gyermekek spontán dramatikus játékára. Sok báb és különféle
jelmezek állnak ehhez rendelkezésünkre minden csoportban.
Az érzelmi biztonság megadásának, s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszköze a
többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek
ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki – érzelmi élményeket
adnak.
A mese a gyermek érzelmi – értelmi és erkölcsi fejlődésnek és fejlesztésnek egyik legfőbb
segítője.
Egyaránt szükségesek a magyar és külföldi, a népi és műmesék, a klasszikusok és a kortárs
irodalmak.
A játék mellett a másik fontos nevelési eszköz a mese. A vers, mese, bábjáték, dramatizálás az
anyanyelvi kultúra fejlesztésének leghatásosabb eszközei. Mesével hatunk érzelmeikre,
képzeletükre. A mese sajátos szókincse és az észjárás beépül a gyermekek személyiségébe.
35
OM:034643
Mesélés alkalmával következetesen biztosítani kell a külső nyugalmat. Alapfeltételnek tartjuk

a megfelelő érzelmi légkör, az átélést segítő atmoszféra megteremtését. Előadásmódunkkal
elősegítjük az átélést, a belső képteremtést, az élmények maradandóságát.
Naponta mesélünk a gyermekeknek. Alkalmat adunk arra, hogy a gyermekek eljátsszák,
elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy az általuk kitalált
történeteket elmondják, vagy a már ismertek cselekményét továbbszőjék, befejezzék.
• a gyermekek életkorának megfelelő mesék, versek, mondókák kiválasztása, irodalmi
anyag összeállítása,
• a nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése személyes példamutatás
segítségével
• szemléletesség megteremtése
• nyugodt, biztonságot adó légkör kialakítása,
• szokások kialakítása a mese hangulati előkészítéséhez
• nyújtson lehetőséget az élményfeldolgozásra (bábjáték, dramatizálás)
• törekedjen a komplex irodalmi, esztétikai élmény biztosítására
• differenciáltan segítse a fejlődést az arra rászoruló gyermekeknek
• az anyanyelvi nevelés feladatai a vers, mese tevékenység területén: beszédészlelés
(megértés), reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció,
beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani
struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése)
• az éves anyagban biztosítson erkölcsi tartalmú meséket, verseket, és ezek
feldolgozását
• legyenek képesek végighallgatni türelmesen a mesét
• aktívan használják meglévő szókincsüket
• alakulóban van beszédfegyelmük
• szívesen verselnek, mondókáznak
• tudnak önállóan mesélni képről, könyvből
• kitalálnak meséket, történeteket
• próbálkoznak dramatizálással, bábozással a rendelkezésre álló eszközökkel
36
OM:034643
• érzelmileg átélik, megkülönböztetik a pozitív és negatív figurák szerepét

• a folytatásos mesék eseményeit össze tudják rakni
• anyanyelvi szabályokat elsajátították, helyesen használják
37
OM:034643
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
A zenei nevelés az óvodai élet egészét átszövi, élményhez juttatva a gyermekeket,

gazdagabbá teszi érzelmeit, valamint zenei és esztétikai világukat.
Az ének, zene, énekes játékok is az önkifejezés formája, a folyamatosan jelenlévő érzelmi –
és kreativitásfejlesztő hatásával.
Célunk, hogy fejlesszük az esztétikai fogékonyságukat, formáljuk a zenei ízlésüket, keltsük
fel a zenei érdeklődést, nyújtson örömet a gyermeknek (ölbeli játékok, a napi gyermekdalok,
az énekes játékok). valamint:
• A művészi értékű gyermekdalokkal a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése
• A népi játékok és dalosjátékok megszerettetése, a tiszta éneklésre szoktatás
• A gyermek zenei hallásának, ritmusérzékének, harmonikus szép mozgásának
fejlesztése.
Kéthetente élő népzenekari kísérettel a népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi
játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Különböző hangszerekkel is
megismerkedhetnek a gyerekek.
Az óvodai zenei nevelés eszközrendszere sokrétű élményt nyújtva hat a gyermeki érzelmekre,
a zene örömként való megélését közvetíti, elősegíti az esztétikai, nyelvi mozgáskultúra
fejlődését. A zenei élményt igyekszünk többféle tevékenységhez kapcsolni a mindennapok
során.
A zenei feladatok megvalósításában a játékosságra törekszünk, a zenei és más nevelési
területek komplexitását biztosítva. A zene nevelés programja az életkori és egyéni
sajátosságok figyelembevételével átgondolt, tervezett tevékenység az óvodában. Különösen
figyelembe véve az SNI-s gyermekek fogékonyságát a különböző zenei élmények, érzelmi
hatások kialakításánál.
A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe kell venni nemzetiségi, az etnikai
kisebbségi a gyermekek hovatartozását, így széles körből kell válogatni igényes zenét. A
zenehallgatásban rejlő fejlesztő lehetőséget ki kell használni.
• megfelelő biztonságos légkör kialakításával az érzelmi motiváltság biztosítása
• gyermekeink örömteli, érzelem gazdag, tiszta éneklésének alakítása
• a közös éneklés, a közös énekes játékok megszerettetése
38
OM:034643
• a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének,

mozgáskultúrájának fejlesztése
• a zenei anyagok életkornak megfelelő válogatása és közvetítése
• a zenei tevékenységek változatos formáinak biztosítása
• a gyermekek ösztönzése zenei alkotókedvük kibontakoztatására
• a gyermeki improvizálás támogatása
• gondoskodjon arról, hogy a zene mindig örömforrás legyen a gyermekek számára
• használja ki a nap bármely szakában a zene feszültségoldó hatását
• használja a differenciált módszereket, tekintettel az SNI-s gyermekekre is
• szívesen kezdeményeznek énekes játékokat, amelyben átélik a közös játék örömét
• esztétikus, kifejező mozgásra törekednek
• természetes módon jelenik meg az éneklés mindennapjaikban (játékokban,
kiránduláson, születésnapok köszöntésekor stb.)
• zenére történő mozgásuk harmonikus
• érzelmi megnyilvánulásaikat esetleg dallal is ki tudják fejezni
• felismerik alap hangszerek hangját (furulya, metalofon stb.)
• érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát
• szívesen hallgatják az óvónő énekét, a zenehallgatásra szánt zeneműveket
• egyszerű ritmushangszereket ismernek, és azokat tudják használni
39
OM:034643
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Az óvodáskorban a gyermek finomodnak, differenciálódnak, nő meg a teljesítményük.
Ahhoz, hogy a gyermek érzékszervi működése tökéletesedjen, megfelelő szenzoros ingerekre
van szükség, amelyeket a környezeti hatások közvetítenek: tehát ingergazdag környezetet
kell biztosítanunk.
A kisgyermek mindenre rácsodálkozik, ami körül veszi szűkebb, tágabb társadalmi,
természeti környezetében, szinte valamennyi vizuális ingerre reagál. Ez teszi szükségessé a
látásnevelését, fejlesztését. Ehhez önmagában nem elegendő a mind nagyobb mennyiségű
vizuális ingerek nyújtására, hanem tudatos tájékozódásra, szelektálásra, a lényeges és
lényegtelen elkülönítésére kell képessé tenni, hozzásegíteni (intellektuális látásmód
kialakítása) a gyermeket.
A vizuális észlelésnek a befogadásban, tehát általában a megismerésben jelentkezik a túlsúlya,
ezért döntő személyiségérték.
A közvetlen környezet a spontán vizuális hatások közül a legjelentősebb, hiszen állandó
ingert jelent. Ezért fontos az esztétikus, harmonikus környezet kialakítása. A túlzsúfoltság,
az ingerek özöne arra készteti a gyermeket, hogy védekezzen. Az ingerek csak kis részét
képesek tudatosítani, hiszen fejletlen még a szelektív figyelmének a működése. Ezek közül is
leginkább a kihívóra irányul a figyelme, ami nem jelenti mindig a legértékesebbet. A túl
színes, tarka tárgyak özöne könnyen okozhat zaklatottságot, feszültséget, túlstimulációhoz
vezethet. Sok érthetetlen agressziót szül az emberi – tárgyi tömegben élő gyermeket
elhalmozó vizuális – hallási – tapintási – szaglási ingerek feldolgozatlan özöne. Az ilyen
közegben élő gyermek pont a feldolgozatlanság végett alig különbözik az ingerszegény
környezetben felnővő gyermekektől.
A vizuális és nevelési szempontból is az a célravezető, ha csak a feltétlenül szükséges
mennyiségű, lehetőleg többfunkciós szemlélődésre, gondolkodása, alkotásra ösztönző,
finoman esztétikus tárgyak veszik körül. Ezek az ingerek állandó jelentésükkel és nem
erősségükkel, hanem tartósságukkal hatnak.
A gyermek arra figyel, ami belefér a látóterébe, ami szemmagasságban vagy ez alatt
helyezkedik el, ez az ő világa, birodalma.
Fontos a változatosság is, ami új, az mindig felhívó jelleggel bír, megfigyelésre, odafordulásra
készteti a gyermeket. Ezért célszerű, ha időnként kicseréljük a díszítő kiegészítő elemeket.
40
OM:034643
Figyelembe kell venni azt is, hogy a gyermek a maga által létrehozott dolgokhoz erősen
kötődik, erős érzelmi szálak fűzik hozzá, ezért fontos, hogy kicsi koruktól kezdve bevonjuk
őket a környezet szebbé tételébe, hiszen eközben is jelentős spontán cselekvéses ismeretekre
tesznek szert, a téri viszonylatok vonatkozásában is.
A tervszerűen berendezett környezetben a gyermek az őt érő spontán tapasztalatokkal is a
felnőtt tudatos átgondolása, pontos szervező munkája eredményeképpen találkozik. Így a
spontán és a szervezett tapasztalatok hatása egybemosódik.
Tágabb környezetünk is rengeteg spontán vizuális ingert, ismeretet hordoz.
Ennek alakításában kevesebb az óvoda szerepe, inkább az a feladatunk, hogy egyéb
vonatkozásain túl vizuálisan is birtokba vegyük. A megfigyelések során rengeteg lehetőség
kínálkozik a vizuális érzékelő apparátus, a keresztcsatornák működtetésére, s ez által
fejlesztésére, tökéletesítésére.
A vizuális nevelés szoros kölcsönhatásban áll minden nevelési területtel:
Legjellemzőbb közös vonásuk, hogy a gyermek személyiségfejlődését első sorban cselekvés
útján, egyéni tapasztalatszerzés által, játékos tevékenységben ágyazva segítik.
Az óvodai életet számos szállal szövi át, tényezőinek összessége adja azt a hatásrendszert,
amelyben a gyermek vizuális – esztétikai nevelődése valamilyen színvonalon megvalósul.
Mindezeken kívül a megfelelő vizuális önkifejezés kiteljesedéséhez szükség van a testséma, a
testfogalom minél pontosabb kialakulására, a kinesztetikus észlelés és térpercepció
fejlesztésére ahhoz, hogy a gyermek térben, mozgásban, történésben tudja megjeleníteni a
különböző dolgokat.
A vizuális nevelést teljes hatásrendszerre kell értelmezni, melynek minősége, hatékonysága
attól függ, hogy elemei hogyan támogatják egymást.
A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka célja:
• az örömmel végzett cselekvés és a szép iránti igény
• a vizuális látásmód fejlesztése.
• az igény kialakítása a gyermekekben a kreatív önkifejezésre, alkotásra
• Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret biztosít,
lehetőséget teremt a gyerekek számára, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket.
• Biztosítja a zavartalan sokrétű tevékenykedés feltételeit, a megfelelő körülményeket, a
jó légkört.
41
OM:034643
• Megszokott és elérhető helyen mindig álljanak rendelkezésre azok az anyagok,

eszközök, amelyekkel a gyermekek kényelmesen és nyugodtan alkothatnak.
• Ismertesse meg a gyermekeket a rajzolás, festés, agyagozás, kézimunka anyagaival,
eszközeivel, munkafogásaival, a technikai eljárásokkal, az ábrázoló eszközök
használatával, amelyek tisztításában, elrakásában vegyenek részt.
• Felkelti a gyermek alkotó kedvét, elősegíti a gyermekek önálló elképzeléseinek
megvalósítását olyan témákkal, melyek közel állnak a gyermekek élményeihez,
érzelmeihez.
• Erősíti bennük az élményeik, érzelmeik, belső képük, fantáziájuk kivetítésének vágyát.
• Nem a végeredmény a fontos, hanem a munkafolyamat élménye, maga a tevékenység
s ennek öröme, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a
környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.
• Nem sietteti a gyermekeket a tapasztalásban, tiszteletben tartja az egyéni fejlődésük
útját, tempóját, elfogadja az esetleg eltérő érdeklődésüket, kíváncsiságukat, minden
gyermek másságát, sikerélményhez juttatja őket.
• Lényeges feladat, hogy nemes, természetes anyagokkal találkozzanak, melyek
kiválasztásakor fontos szempont, hogy képlékenyek, variálhatók, megmunkálhatók
legyenek.
• Szervezeti forma megválasztásával a rugalmasság, folyamatosság elvét alkalmazza.
• Hangsúlyt fektet az egészségügyi és viselkedésbeli szokások kialakítására, szabad
tevékenység közben óvják ruhájukat, környezetüket.
• Becsülje és becsültesse meg a gyermek alkotását, a gyerekek munkáit értékként kezeli.
• Értékelését a pozitívumok kiemelésére építi, ezáltal a gyerekeket sikerélményhez
juttatja, mintát ad a gyermek önértékelésének kialakulásához.
• A csoportszobában rendezett kiállítások Mini- Galéria szervezésével lehetőséget
biztosít az önértékelésre, önellenőrzésre.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
• Szívesen és örömmel végeznek mindenféle alkotó tevékenységet.
• Többnyire önállóan alkalmazzák a megismert technikákat
• Készségszinten kezelik és használják az eszközöket.
• ismerik az anyagok tulajdonságait
42
OM:034643
• örömmel, saját kezdeményezésre élnek az önkifejezés módjaival, rajzolnak, festenek,

kézimunkáznak,
• élményeiket és elképzeléseiket egyéni módon jelenítik meg alkotásaikban,
• plasztikai munkáik változatosak,
• építésben, téralakításban ötletesek képesek az együttműködésre,
• az alapszíneket, azok árnyalatait ismerik, felismerik, alkalmazzák,
• saját és közösen készített kompozíciókról, műalkotásokról, képesek véleményt alkotni,
• ismerik a síkbeli irányokat,
• megfelelően fogják a ceruzát,
• téri, formai, szín képzeteik gazdagodnak,
• koordinált a szem-, és kézmozgásuk.
43
OM:034643
Mozgás
A játék és a mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája.

Mozgásigényük kielégítését a spontán szabad játék és az irányított mozgás tevékenységek
biztosítják. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban - keretein belül végzett
mozgásos tevékenységek kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységeket.
Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek
tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket
sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal
szükséges elősegíteni. Így biztosítható a mozgás és a értelmi fejlődés egymásra kedvező
hatása. A mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetőek az értelmi műveletek, - egyben az
önmagukról kialakított testséma is.
A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek én-határának a
másik észlelésének megtanulásához.
A mozgás része az egészséges életmódra nevelésnek, az egészséges étrend kialakításában, a
szervezet edzésére, testi képességek kialakításának segítségében, az egészség megőrzésében.
Törekedni kell a szabad játékban megjelenő mozgásos tevékenységeknek az egészség
fejlődést segítő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és
képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítva a szabad
levegőt kihasználni.
• Tiszta környezet, megfelelő hely, idő, eszköz biztosítása a mozgásigény kielégítésére.
• A verbális ismeretátadással összhangban lévő bemutatás.
• A foglalkozás során a helyes végrehajtás folyamatos ellenőrzése, és
értékelése.(sikerélmény, javítás lehetőségének biztosítása).
• Érzelmileg érdekeltté kell tenni a részvételben (utánzás, játékosság, sikerélmény).
• Az elmélet összekapcsolása a gyakorlattal: az ismert gyakorlatok megváltozott
körülmények közötti gyakoroltatása.
• A játékok nevelő értékének maximális kihasználása (alkalmazkodás, szabálytudat,
feladattudat, társakkal való együttműködés gyakorlása, kudarctűrés, önfegyelem,
becsületesség, küzdőszellem, egymás iránti felelősség, segítségnyújtás).
44
OM:034643
• A közösséggel való bánás mellett az egyéni képességek (elmaradás, kiemelkedő

tehetség) felmérése, figyelembe vétele a tervezés és a gyakorlati munka során.
• Az eszközök biztonságos használatának elsajátíttatása és figyelemmel kísérése.
• Egyéni bánásmód, differenciált feladat- és segítségadás, hiszen az idegrendszer érése
folyamatban van, koncentrált gyakorlással elsajátítható a mozgáskészség. A
sikertelenség okának (külső, belső) feltérképezése, eszerint differenciált
segítségnyújtás.
• Mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása.
• A napi mozgásnak minden csoport napirendjében tervezetten legyen helye.
• A mozgásos elemek és hatásuk beépítése az egyéb óvodai tevékenységformákba
• Erő és állóképesség fejlesztése, szervezet teherbíró képességének növelése.
• A térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztés.
• A mozgás megszerettetése.
• Megjelenik: a pozitív énkép, ön- kontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas
együttműködés, problémamegoldó gondolkodás.
• A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóka a mozgásos játékokban.
• Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni.
• Tudnak labdát dobni, megfogni, gurítani, célozni, pattogtatni, vezetni.
• SNI gyermek mozgása harmonikusabbá, összerendezettebbé válik, természetes
mozgáskedvét örömmel elégíti ki, félelem és szorongás nélkül.
• Tartásuk helyesebb, lábboltozatuk egészségesebb, összerendezett mozgásuk kialakul.
• Összerendezettebb mozgásuk, egyensúly észlelésük kialakult, erőteljesen fejlődik a
mozgáskoordináció és a finommotorika.
• Mozgásukat, viselkedésüket, testi-, lelki szükségleteik kielégítését szándékosan
irányítani képesek.
• Megértik az egyszerű vezényszavakat.
45
OM:034643
A külső világ tevékeny megismerése
A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb

természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól.
A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a
környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.
A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is
birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki,
nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és
mennyiségszemlélete.
A gyermek születésekor a lehetőségek teljességének birtokosa, fejlődése során kíváncsisága,
érzelmei, érdeklődése, megismerési vágya az alapja, hogy folyamatosan ismerkedjen
környezetével. A valóság felfedezését a körülöttünk lévő világ változatossága sokfélesége
kínálja. Játékos tapasztalatszerzés során a gyermekben pozitív érzelmi viszonya alakul a
természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.
1. Környezet
Az óvodai nevelés a környezeti kultúra alakításában, a gondolkodás formálásában
meghatározó szerepet tölt be.
Elsődleges feladatunk, hogy az őket körülvevő szűkebb környezetüket megismerjék,
eligazodjanak benne. A környezettel való ismerkedés az életkor előrehaladtával egyre táguló,
az ismeretszerzésben mélyülő folyamat.
A külső világ megismerésének célja:
- a biztonságos tájékozódás
- ehhez szükséges képességek fejlesztése, attitűdök formálása
- értékrend, értékelés alakítása
- az egészség, egészséges környezet megóvása,
- szocializáció
Kapcsolódó feladatok:
tapasztalatszerzés a természeti és társadalmi környezetről, önmagukról
- tevékenységek során az érzékelési, észlelési funkciók fejlesztése
- környezetorientált magatartás kialakítása
- tevékenységekhez kapcsolt eszközök, munkafogások, összefüggések megismerése
46
OM:034643
- környezet és személyi higiénia, szokások alakítása

- motiváltság
- fogalmak tisztázása
Az óvodapedagógus feladata:
• tervezésnél vegye figyelembe az intézmény és a gyermekek sajátosságait,
• a témakörök kiválasztásánál az évszakokhoz kapcsolódó összefüggések megláttatása
• építsen a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, megismerési vágyára
• gyermekek érdeklődésének felkeltése
• tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését,
• biztosítson változatos lehetőségeket az érzékletes tapasztalatszerzésre,
• élményhez juttatás,
• problémamegoldás közben a gondolatok szóbeli kifejezésének tapintatos segítése
• a gyermekek természetes környezetükben végzett megfigyelések alkalmával
tapasztalják meg, hogy a tárgyak, személyek, halmazok, összehasonlíthatók,
szétválaszthatók, rendezhetők különböző szempontok szerint
• segítse a mennyiségi, alaki, térbeli ismeretek alakulását
• fedeztesse fel a formai, térbeli kiterjedéseket
• biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett
tapasztalat és ismeretszerzésre, kérdéseikre mindig kapjanak kielégítő választ,
kommunikáció irányítása,
• a gyermekek pozitív érzelmi viszonyulásának formálása, a biológiai élőlények
egyenrangúságának megláttatása, vagyis a másság elfogadtatása, gátlások oldása
• a gyermeki aktivitás kiaknázása, közvetlen környezet élőhelyeinek megismertetését
(óvoda udvara, mint természeti környezet)
• szokások alakítása, tudatos szelektálás segítése a környezetkultúra és a biztonságos
életvitel szokásainak formálása
• pszichikus funkciók fejlesztése,
• értékközvetítés, empátia, tolerancia, jártasság a tevékenységekhez kapcsolódó
folyamatokban
47
OM:034643
• segítse a tapasztalati úton való megismerést, a gondolkodás, az önálló

véleményalkotás, döntési képesség fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet
alakításában,
• környezettudatos magatartásformálás alapozása, alakítása
• kialakul a gyermek alapvető igénye a környezet felfedezésére
• környezetből szerzett tapasztalatait, ismereteit játékában felhasználja, átéli, gyakorolja
• életkorának megfelelő ismeretekkel rendelkezik, tájékozódik a napi élet szokásaiban,
közösségében
• megkülönböztetik az évszakokat, napszakokat
• ismerik a környezetükben élő növényeket, állatokat
• életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a biztonságos közlekedés
szabályairól
• megismerik saját testhez, máshoz viszonyítani a teret
2. Matematika
A matematikai cselekvést a mindennapokban folyamatként értelmezzük.
Valamennyi tevékenységi formában jelen van. Olyan óvodai légkört teremtünk, amely módot
ad arra, hogy a gyermek minél több problémahelyzettel, élményszerű akadályokkal
találkozzék. A gyermek játékos helyzetben gyakorolja gondolatainak formába öntését, a játék
segíti közvetlen környezetének felfedezésében, a tapasztalatgyűjtésben.
A nevelőfolyamat akkor válik eredményessé, ha figyelembe vesszük a gyermek egyéni
sajátosságát. Az óvodás gyermek kíváncsi és érdeklődő.
Gyakorlati tevékenységének egyik formája a játék, addig játssza, amíg örömet szerez
számára. A "mintha" szerepjáték minden területe lehetőséget ad a spontán matematikai
megnyilvánulásokra. (boltos játéknál számol, főzésnél mér, párosítja a tányérokat,
építkezésnél, babázásnál összehasonlít, alacsonyabb, magasabb, kisebb, nagyobb)
A tevékenységek közben ismerkedik az anyagok tulajdonságaival, fejlődik
megfigyelőképessége, gondolkodása, tér-és mennyiségészlelése.
48
OM:034643
Intézményünkben a vegyes életkorú csoportok kiváló teret biztosítanak a tanulási folyamat

megvalósításához. A mikrocsoportos munkaformában megvalósítható a fejlesztési feladat, és
biztosítható az egyénenkénti differenciálás.
A gyermekek gondolkodás fejlesztését a játékban a következő
műveletekkel valósítjuk meg:
• Összehasonlítás, melynek során a jelenségek, személyek és tárgyak számtalan
azonosságát, illetve különbözőségét gyakoroljuk.
• Analízis révén tárgyakat alkotóelemeire bontunk.
• Komplex művelet, az összehasonlítástól elválaszthatatlan.
• A szintézis egyesíti a tárgy alkotó elemeit, így jön létre a tárgy képe.
• Az absztrahálásnál az analízis során feltárt tulajdonságokból kiemeljük azokat, melyek
szükségesek az adott pillanatban.
• Az általánosítás műveleténél a különböző tárgyak azonos jegyeit keressük.
A gondolkodás alapműveleteivel kölcsönhatásban működik a rendezés, ami kiemelt helyet
kap a fejlesztésben. A gyermek a rendezés során felfedezi az eszközök közti összefüggéseket,
megismeri az egész rész kapcsolatát.
Az óvodapedagógusnak céltudatos nevelőmunkával irányítani kell a gyermek fejlődését,
biztosítani kell az optimális feltételeket. Olyan légkört kell teremteni, ahol a gyermek
lehetőséget kap a kibontakozásra. Szükséges a nyugodt hely, cselekvési lehetőség, a
megfelelő mennyiségű eszköz, ami jól motivál a gondolkodásra.
A pedagógus az eredményesség érdekében a gyerek ismereteit, élményeit ismerje, válassza
meg a helyes módszert.
• A tárgyakat meg tudják számlálni 10-ig.
• Tudnak tárgyakat csoportosítani szín- nagyság-és tulajdonság szerint.
• Megkülönböztetik a jobbra - balra irányokat.
• Helyesen használják a tő-és sorszámneveket, valamint a névutókat. (pl.: alá,mellé,
fölé)
• Ismerik a több, kevesebb, ugyanannyi és a pár fogalmát
• Tér –és síkbeli irányok felismerése, ismerete.
49
OM:034643
Az óvodai élet megszervezésének elvei
A csoportok beosztásoknál elsődleges szempontok:

• életkor, illetve az életkori sajátosságokat,
• sajátos nevelési igény
• nemek aránya
• arányos teherviselés (pedagógusnak, csoportnak egyaránt)
• szülő beiratkozásnál megfogalmazott kérése
• gyógypedagógusok óraszáma
• törvényi előírások
A sajátos nevelési igényű gyermekek aránya nem haladhatja meg a csoport összlétszámának
20%-át.
A májusi beiratkozás után kialakult csoportbeosztásokat a nevelőtestület és a Szülői Szervezet
véleményezése után kerül kihirdetésre.
A gyermekek egészséges, tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez a napirend és a heti
rend biztosítja a feltételeket.
Napirend
A napirendünk folyamatos, rugalmas, ugyanakkor kereteket betartó. Váltakoznak a játék, a
mozgás, a tanulás, a pihenés szakaszai a gyermekek szükségleteinek megfelelően. Törekszünk
arra, hogy a rugalmasság biztosítson elég időt a gyermekek számára szükségleteik
kielégítésére.
Napirendünk maximálisan figyelembe veszi a gyerekek életkori sajátosságait.
Alkalmazkodunk a gyerekek napi aktuális érzelmi és hangulati állapotához, figyelembe véve
az esetleges változásokat, igényeket.
6:00 – 7:00 reggeli ügyelet
7:00 - 12:00 játék, szabad játék, kezdeményezett játékok szervezése mindennapos mozgás
tízórai, előző tevékenységtől függően: közös vagy folyamatos kötetlen és kötött
tevékenységek gondozási tevékenységek játék a szabadban, séták, kirándulások.
Speciális tevékenységek: egyéni vagy kis csoportos gyógypedagógiai fejlesztések
12:00 - 15:00 gondozási tevékenységek ebéd, pihenés folyamatos ébredés
50
OM:034643
15:00 - 17:00 gondozási tevékenységek uzsonna, játék - szabad játék, kezdeményezett játékok
szervezése
17:00 – 18:00 délutáni ügyelet.
Hetirend:
A tevékenységek szervezésének formája kötött, vagy kötetlen, az óvodapedagógus
kezdeményezése által megvalósuló feladat.
A hetirend tervezése összehangolt munkát igényel, melyet az évkezdésnél team munkában
végzünk.
Az óvodai élet tevékenységi formáinak megvalósításához éves tevékenységi tervet készítünk.
Ezeket heti lebontásban alkalmazzuk, az adott gyermekcsoport fejlettségi szintjéhez,
ismeretanyagához igazítva.
Kiemelt feladatunk a differenciált, egyéni képességeket figyelembe vevő tanulási keretek
biztosítása. A mérések alapján megtervezett egyéni fejlesztés biztosítja a részképesség tudatos
és hatékony fejlesztését, az egyes területeken kiemelkedő képességű gyerekek és a
fejlődésben elmaradt gyermekek számára egyaránt.
A tevékenységek időkerete 5-35-40 perc életkortól, tevékenységtől és fejlettségtől függően.
Alapelvünk, hogy a tevékenységeket úgy szervezzük, hogy minden gyermek igényeit
kielégítsük a tapasztalati tanulás elősegítésével.
A tevékenységek szervezésénél a komplexitást is megvalósítjuk, a tervezésnél a témaköröket
már ezen elv alapján állítjuk össze. A komplex tevékenység széles körben biztosítja a
műveltségtartalmak rugalmas beépülését.
Kuckós szabadpéntek
Rendszeres időközönkét az egyész óvoda összes gyermeke és adott esetben szüleik számára
közös tevekénységeteket tartunk, melynek a mozgás, ének – zene, énekes játék, vers – mese,
külső világ tevékeny megismerése. E tevékenységek tartalma szorosan kapcsolódik egy- egy
témahéthez, illetve hagyományainkhoz.
E péntekek felelősei és időpontjai a munkatervben találhatóak.
51
OM:034643
A tevékenységek szervezése heti bontásban:
Életkor Kötetlen Kötött
ének, zene, énekes játék

vers, mese,
3-4 rajzolás, kézimunka mintázás mozgás
Gyógypedagógiai fejlesztések egyéni vagy mikrocsoportos formában

évesek tevékenység
külső világ megismerése
vers, mese, ének, zene, énekes játék
• komplex gyógypedagógiai fejlesztés

4-5 külső világ mozgás
• autizmus specifikus fejlesztés

tevékeny rajzolás, mintázás, kézimunka
évesek megismerése
logopédiai fejlesztés
• mozgásfejlesztés
mozgás
5-6 vers, mese
rajzolás, mintázás, kézimunka
évesek külső világ tevékeny
megismerése
•
vers, mese,
6-7 mozgás rajzolás, mintázás,
kézimunka
évesek külső világ tevékeny
megismerése
Tervezés
Az óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai feladatokat, a
gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára
alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása.
A tervezésben tudatosan figyelembe vesszük, hogy a gyermekek fejlődési üteme különböző,
részképességeik fejlődése eltérhet egymástól. A fejlődés dinamikája tehát egy-egy gyermek
esetében a különböző területeken más és más lehet. A tervezést a cél és a feladatok
ismeretében készítjük el.
52
OM:034643
A nevelő- oktató munkát a cél, feladat, eszköz tervezésével a csoportnaplóban és az egyéni

fejlődési naplóban tervezzük.
A csoportnaplót a törvényi követelményeknek megfelelően vezetjük. 20/2012 EMMI rendelet
91.
Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a
nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás
helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai
körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét.
Az óvodai csoportnapló tartalmazza
• a gyermekek nevét és óvodai jelét,
• a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a
három-négyéves, a négy-ötéves, az öt-hatéves a hat-hétéves gyermekek számát, a
sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik
bölcsődei ellátásban részesültek,
• a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét,
• a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket,
• a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban,
• nevelési éven belüli időszakonként
o a nevelési feladatokat,
o a szervezési feladatokat,
o a tervezett programokat és azok időpontjait,
o a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló
tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában
meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit, a tevékenységek anyagát
o az értékeléseket,
• a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és
beosztását, a látogatás szempontrendszerét, az eredményt,
• a feljegyzést a csoport életéről.
Az egyéni fejlődési naplót a megfigyelések, az éves mérések rögzítésével vezetjük, és a
szülőt/ gondviselőt évente két alkalommal fogadóórán tájékoztatjuk.
A napló tartalmazza:
53
OM:034643
• Gyermek anamnézisét
• Bemeneti szint mérését
• Az egyéni képességfejlődést
• Fejlettségi jellemzőket óvodáskor végén
• Szülő tájékoztató beszélgetések jegyzőkönyvét
• Gyermekrajzot
Személyi feltételeink
Óvodapedagógus álláshely: 11 fő
Az óvodapedagógusok felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkeznek.
Gyógypedagógus álláshely: 3fő
Helyi óvodai nevelési programunk célkitűzéseiből adódóan a gyógypedagógus álláshelyet
betöltők szomatopedagógus, pszichopedagógus, autizmus és logopédus, szakkal /szakpárral
rendelkező gyógypedagógus tölti be. 1 fő óvodapedagógus végzettséggel rendelkeznek.
Pedagógiai asszisztens: 3 fő
2015. január 1-től 2 gyógypedagógiai és 1 pedagógiai asszisztens segíti a nevelő munkát.
Technikai álláshely: 6 fő dajka, 1fő gazdasági ügyintéző, 1,5 fő gondnok.
A dajka éppen úgy, mint az óvónő, magatartásával, beszédével hat a gyermekekre. Fontosnak
tartjuk, hogy folyamatosan tájékoztatva legyen a nevelési módszerekről, elképzelésekről,
ismerje a fejlesztési célokat. Ezáltal a gyermekeket ért nevelő hatások erősödnek,
összehangoltabb munkavégzést eredményeznek.
Az óvoda rendjét, a balesetmentes környezetét a gondnok biztosítja.
A pedagógiai, pszichológiai kutatások folyamatosan megújuló eredményei szükségessé teszik,
hogy óvodapedagógusaink rendszeresen képezzék magukat.
Tárgyi feltételeink
Intézményünk Rákoscsabán, egy csendes mellékutcában, családi házas környéken található.
Két fás, árnyas udvarral rendelkezünk., melyek jól felszereltek. Kültéri játékaink, eszközeink
a legmodernek biztonságtechnikai előírásoknak megfelelnek.
Az épület akadálymentesített, öltözőink mosdóink megfelelnek a mozgásukban korlátozott
gyermekek számára is.
Következő helységek biztosítottak:
54
OM:034643
• 5 csoport szoba
• 4 öltöző, mosdó
• előtér, melyet tornaszobaként is használunk
• 3 fejlesztő szoba
• konyha
• felnőtt mosdó, öltöző
• 2 iroda
A felnőttek munkakörülményei megfelelőek.
A pedagógiai munkához, a gyermekek fejlesztéséhet szükséges eszközök, felszerelések,
játékok rendelkezésünkre állak, illetve folyamatosan bővítjük, pótoljuk. Az intézmény
alapfelszereltsége megfelel a 20/2012 EMMI rendeletben foglaltaknak.
55
OM:034643
A program ellenőrzése és értékelése
Az óvodán belül az információáramlás rendszeres összehangolást kíván. A havonkénti

megbeszéléseken a pozitív és negatív irányú eltérések kerülnek megállapításra. Fontosnak
tartjuk a kritikus értékelést, az egymás tapasztalatainak, ötleteinek megismerését.
Az ellenőrzés, értékelés két területen történik:
1 A gyermekek fejlődésének vizsgálata
Az ellenőrzési folyamat a gyermekek egyéni képességeinek, fejlettségi szintjének vizsgálatára
irányul. A nevelőtestület határozza meg a gyerekekről végzett feljegyzések formáját: az
ellenőrzés az óvodába lépéstől az óvoda elhagyásáig tart.
a) Óvodába kerülő gyermekekről- anamnézis
b) Fejlettségmérő lapok: területei: mozgásfejlettség, értelmi fejlettség, szociális
érettség és a nyelvi kifejezőképesség fejlettsége
• A tanköteles gyermek iskolai életre való alkalmasságának vizsgálata (DIFER,
SINDELAR, saját fejlettségmérő)
• A sajátos nevelési igényű gyermekek szűrése
A gyermekek értékelése félévente, illetve évente egyszer történik (az óvodapedagógusok
értékelnek)
2 A helyi óvodai nevelési program felülvizsgálata szükség szerint
Alapelveink:
Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerűen, szakszerűen, tervezett módon,
partnerközpontúan, hatékony végrehajtásra törekedve és alapvetően a gyermekek érdekében
működjön.
• Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal.
• Legyen átfogó, az intézmény egészére alkalmazható.
• Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható.
• Legyen áttekinthető, reprodukálható, egyértelmű, fejleszthető.
• Az objektivitás növelése érdekében az értékelendő területet több szempontú – Építsen
az intézményen belüli és kívüli humán erőforrásokra
Célunk:
56
OM:034643
• Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer meghatározó módon járul hozzá ahhoz,

hogy az intézmény az elvárásoknak megfelelően teljesítse a jogi és szakmai
követelményeket.
• A működtetett rendszer célja, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az
állandó fejlődéshez.
• Az önértékelési rendszer működtetésével az Országos Szakmai Ellenőrzés standardjai
alapján intézményünkre szabott értékelési rendszer használatával a hatékonyabb,
egységes elvárásokat tükröző minőségfejlesztési rendszer működtetése.
Vezetői feladatok ellenőrzési szempontjai:
• tervezés
• feladatszervezés, végrehajtás koordinálása
• döntéshozatali folyamatok irányítása
• ellenőrzés
• értékelés, visszacsatolás
A vezetői ellenőrzés módszerei:
Az intézmény belső erőforrásait felhasználva:
• önértékelés,
• nevelőtestületi szinten történő értékelés.
• szülői elégedettségmérés
Pedagógusok ellenőrzésének területei:
Óvodapedagógusi szerep:
• Pedagógusi szerep színvonala
• Tevékenység szervezés, vezetés
• Gyermekcsoportjának fejlettségi-neveltségi szintje
• Differenciálás, egyéni bánásmód
• Értékelési gyakorlata, kultúrája
• Pedagógiai kompetenciája
• Kommunikációja
Szervezeti szerep
• Az óvodai szervezeti struktúrában elfoglalt szerep
• Munkatársi jellemzői
• Szervezeti felelőssége
57
OM:034643
• Együttműködése
Dokumentációs rendszer
• Gyermekek nyilvántartása
• Intézményi dokumentációk
Munkafegyelem, munkatempó:
• Önképzés, továbbképzés.
• Pontos munkarend betartás.
• Fegyelmezett munkavégzés
58
OM:034643
Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek
Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez

kell alkalmazkodniuk.
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az
önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális
nevelésen alapuló integráció lehetőségét.
A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermeknek óvodai nevelésben
biztosítani kell az önazonosság megerősítését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen
alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.
Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség
kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést.
Feladat:
Az esélyegyenlőség biztosítása:
Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett kiemelt a befogadó környezet megteremtésével
a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának
megelőzése.
A gyermekek védelme minden óvodapedagógusnak kiemelt feladata. A gyermekvédelmi
törvény ismerete, annak betartása a gyermekek érdekeinek képviselete kötelezettség minden
nevelő-oktató intézmény részére. Az óvodán belül a mentális védelmi lehetőségek maximális
kihasználására törekszünk. Igyekszünk tapintatos, személyes kapcsolat kialakítására a
szülőkkel, családokkal, nevelőkkel.
Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és
alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia: az egyenlő
hozzáférés biztosításával.
A gyermeki jogok védelme:
• minden gyermek részére biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges feltételeket, lehetőséget
biztosítunk, hogy szükség esetén csökkenjen családi, vagy bármilyen okból fennálló
hátránya,
• a családokkal tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása,
• titoktartási kötelezettségünk betartása,
• közre kell működnünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények
59
OM:034643
• megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,

• minden felmerülő kérdésben a Gyermekvédelmi Törvény szellemében cselekszünk.
A gyermekvédelmi munkát óvodánkban az óvodavezető és a gyermekvédelmi felelős
koordinálják, szoros együttműködésben a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat
gyermekjóléti szolgálatának családgondozóival és esetmenedzsereivel.
A gyermekvédelmi felelős az intézmény vezetőjének megbízásából végzi feladatait. Irányítja,
szervezi és részvételével elősegíti és képviseli a gyermekvédelmi szempontok érvényesülését,
az óvodapedagógusokkal együttműködve kiküszöböli a veszélyeztetett gyermekekre ható
ártalmakat, illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat.
Az intézményvezető közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekeket
veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Segíti a
gyermekvédelmi felelős munkáját, és ellenőrzi tevékenységét. Figyelemmel kíséri a
törvényeket. A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelmét az intézmény minden
dolgozójával betartatja.
Gyermekvédelmi feladatait az intézményi munkatervben rögzíti.
Feladatai:
• gyermekvédelmi esetek feltérképezése, a feladatok koordinálása
• gyermekvédelmi szempontból szükséges nyilvántartások vezetése
• a gyermekek életének folyamatos figyelemmel kísérése
• szükség esetén környezettanulmány készítése
• kapcsolattartás a vezetőséggel, csoporttal, a Gyermekjóléti Szolgálattal,
• tájékoztatást ad a gyermekvédelmi ügyek intézéséről a meghatározott személyeknek
• közreműködik a védelembe vett gyermekek élethelyzetének rendezésében
• ha erre nincs mód, kezdeményezi a nevelőcsaládra vagy örökbefogadó szülőkre való
• igényt felterjeszteni a gyámhivatalok felé
Az intézmény része a gyermekvédelmi jelzőrendszernek.
Az óvodapedagógusok munkáját szociális segítő támogatja, aki meghatározott időközönként,
illetve szükség szerint látogatja az intézményt.
60
OM:034643
A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei
Intézményünkben fontosnak tartjuk, hogy megismerjük a családok szociokulturális

környezetét, normarendszerét, törekvéseit, valamint a tradíciókat.
Az otthonról hozott minta meghatározza nevelőmunkák hatékonyságát. A gyermekek
fejlődése szempontjából a család meghatározó tényező. A gyermekek érdekében arra
törekszünk, hogy a családokkal a legjobb együttműködést alakítsuk ki.
Intézményünkben a következő együttműködési lehetőségek adottak:
• ▪ A nevelési évkezdést megelőzően / augusztus / az új gyermekek meglátogatása
• ▪ A gyermekek és a szülők beilleszkedése /augusztus utolsó hetétől/
Szülői értekezletek:
1. Összevont:
• ▪ júniusban az új szülők részére
• ▪ iskolaválasztást segítő
2. Csoportonkénti:
• minden év szeptemberében
• évközben
• tanévzáró
Fogadóórák:
A szülők igényének megfelelően bármikor, de nevelési évenként mindencsoportban legalább
három alkalommal.
Nyíltnapok:
Nevelési évenként egy-egy hét.
Nyílt ünnepek:
• A szülőkkel szüreti mulatság, farsang, Majális
• Anyák napja – évzáró
• Ballagás a nagycsoportosok részére
A szülőkkel történő egyéb kapcsolattartási formák:
• Gyermeknap, sport nap, kirándulások
A kapcsolattartás továbbfejlesztésének lehetőségei:
• online kapcsolattartási formák
61
OM:034643
Az óvoda és a család együttműködése a HOP alakításában új módszerek bevezetésével: szülői

esték, kérdőívek, interjú. Az Szülői Szervezetnek hatékony szerepe van az óvoda és a
családok kapcsolattartási rendszerében. Az aktualitásnak megfelelően segítséget nyújtanak az
óvodát és a csoportokat érintő munkálatok megszervezésében, irányításában és egyéb az év
során adódó tennivalóban.
62
OM:034643
Legimitációs záradék
Az Pedagógiai Programját készítette: Az óvoda nevelőtestülete

Dátum:2021. augusztus 31
……………………………..
óvodavezető aláírása
Az óvodában működő szülői szervezet a pedagógiai programban foglaltakkal kapcsolatosan –

jogszabályban meghatározott jogaival élve – véleményt alkotott.
Dátum: 2021. szeptember 1.
………………………………..
szülői szervezet elnökének aláírása
Az óvoda nevelőtestülete a módosított pedagógiai programot elfogadta

Dátum: 2021. szeptember 1.
……………………………….
a nevelőtestület nevében
A Pedagógiai Program 2021. szeptember 1-jétől, módosításig.

A program módosításának lehetséges indokai:
• A fenntartó igényeinek változása.
• A szülők igényeinek változása.
• A nevelőtestület javaslata.
A módosítás döntés-előkészítő szervei:
• Nevelőtestület.
• A szülői közösség képviselői.
A program módosításának előírásai.
Az előterjesztés módja - írásbeli előterjesztés: - az intézet vezetőségének, illetve – a
nevelőtestületnek.
A módosítás feltételei:
• 80%-os szülői egyetértés.
• A nevelőtestület 2/3-os többségi szavazata.
• A fenntartó jóváhagyása, amennyiben a módosításnak anyagi vonzata van.
A módosítással foglalkozó nevelőtestületi gyűlést az intézetvezető hívja össze.
Kezdeményezheti az intézetvezetőnél a nevelőtestület, a szülői közösség, a fenntartó
képviselője.
63

Pedagógiai Program 2021

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Pedagógiai Program 2021

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Rákosmenti Kuckó

Sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai fejlesztése

Felgyorsult, változó világot élünk, melyben a nevelési – oktatási intézmények szerepe is

Intézmény neve: Rákosmenti Kuckó Óvoda

Az egészséges fejlődés és az eredményes fejlesztés szempontjából kiegyensúlyozott,

szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet

A 3x3NÉHA10 Pedagógiai program alapelvei, céljai, feladatai

Az "Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja", a „Sajátos nevelési igényű gyermekek

Nevelési céljainkból adódó alapelveink:

• Az innovációs törekvések eredményeként sokszínű, élményekben, változatos

Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

Sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai fejlesztése

Az integráció és az inklúzió meghatározása, megvalósulásának feladatai

• A gyermekek az együttnevelkedés során szerzett tapasztalatok által érezhessék,

➢ Tartalmazza az egyéni fejlesztések területeit, céljait, feladatait, valamint a csoporton

➢ Egyéni mozgásfejlesztés keretében alkalmazzuk a következő módszereket: konduktív

• egymásra figyelés, együttérzés, egymáshoz való alkalmazkodás, egymás segítése.

Az egészséges életmód alakítása

Az öltözőben a gyermekek váltóruhája, tornafelszerelése intézmény által biztosított zsákban,

A testápolás a gyermek egészségügyi szokásainak megalapozását szolgálja. A felnőttel

A baleset-megelőzés érdekében a gyermekek figyelmét fel kell hívni bizonyos szabályok

• Helyes testtartást alakít.

Az előtér berendezésével, ahol helyet kap a tervszerűen szervezett kötött foglalkozás.

Az érzelmi, az erkölcsi nevelés és a szocializáció

Nevelésünk a gyermek érzelmi fogékonyságára épül.

önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás-

• Kérés nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival, sikerekben

Óvodai ünnepek, hagyományok, jeles napok

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az anyanyelvi nevelés is áthatja az óvodai nevelést, tartalma megvalósul a nevelés

• grafomotoros képességek fejlesztése,

Az értelmi képességek fejlesztése:

Ebben segít bennünket a gyermek természetes kíváncsisága, az érzékelésen alapuló

Az óvodai élet tevékenységformái

Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek szoros egységet alkotnak. A

Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenléte

• a játék tevékenység szervezésének elveit alkalmazza az udvari játék szervezésénél is

Munka jellegű tevékenységek

• a naposi munka a közösségért végzett tevékenység, mely magában foglalja a kulturált

Az óvodában minden tevékenységnek a játékból kell kiindulnia. A tanulás során fejlődik a

Az óvodában szerzett esztétikai, irodalmi élmények és a népköltészet értékközvetítő hatásai

Mesélés alkalmával következetesen biztosítani kell a külső nyugalmat. Alapfeltételnek tartjuk

• érzelmileg átélik, megkülönböztetik a pozitív és negatív figurák szerepét

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A zenei nevelés az óvodai élet egészét átszövi, élményhez juttatva a gyermekeket,

• a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének,

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

• Megszokott és elérhető helyen mindig álljanak rendelkezésre azok az anyagok,

• örömmel, saját kezdeményezésre élnek az önkifejezés módjaival, rajzolnak, festenek,

A játék és a mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája.

• A közösséggel való bánás mellett az egyéni képességek (elmaradás, kiemelkedő

A külső világ tevékeny megismerése

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb

- környezet és személyi higiénia, szokások alakítása

• segítse a tapasztalati úton való megismerést, a gondolkodás, az önálló

Intézményünkben a vegyes életkorú csoportok kiváló teret biztosítanak a tanulási folyamat

Az óvodai élet megszervezésének elvei

A csoportok beosztásoknál elsődleges szempontok:

A tevékenységek szervezése heti bontásban:

Életkor Kötetlen Kötött

ének, zene, énekes játék

Gyógypedagógiai fejlesztések egyéni vagy mikrocsoportos formában

vers, mese, ének, zene, énekes játék