TÖRTÉNELEM ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI ANYAGA

I. ÓKOR

1. Az athéni demokrácia működése

Szóbeli tétel

2. Az ókori civilizációk öröksége

a) Görög hitvilág

GÖRÖG
Általános jellemzők:
 politeista (többistenhit)
 isteneiket antropomorfok
(emberi alakban ábrázolták)
 mítoszokból ismerjük az
isteneket (istenekről szóló
csodás történetek, a mítoszok
összessége a mitológia)
 templomokat építettek, házi
oltárokat emeltek isteneiknek
 áldozatokat mutattak be
isteneiknek, hogy a
támogatásukat elnyerjék
 az istenek halhatatlanok,
különleges képességekkel
rendelkeznek
 az istenek nektárt esznek,
ambróziát isznak
 az isteneknek kialakult
feladatköreik vannak
 rangsorolták őket (12 főisten)
 Az Olympos csúcsán éltek
 a városállamoknak volt saját
istenük (pl. Athénnak Pallasz
Athéné)
 a jósdáknak különleges szerepe
volt (az istenek szándékát
fürkészték) pl. Delphoi jósda
 Különös szerepe volt az istenek
tiszteletére rendezett sport
eseményeknek, mint pl. a Zeusz
 tiszteletére rendezett Olimpiai
játékoknak

GÖRÖG ISTENEK (4-5-öt ismerj!)

Főistenek, feladatköreik, jelképeik

 Zeusz (főisten, villámlás)

 Héra (Zeusz felesége, házasság
istennője, pávatoll)
 Poszeidón (tenger istene,
háromágú szigony)
 Hádész (alvilág ura, a sötétség
sisakja)
 Árész (háború istene, véres
lándsza)
 Pallas Athéné (bölcsesség, tudás
istennője, bagoly)
 Aphrodité (szépség, szerelem
istennője, lótuszvirág)
 Apollón (költészet és a nap
istene, lant)
 Artemisz (vadászat és a hold
istennője, íj)
 Hephaisztosz (kovácsok sánta
istene, üllő és kalapács)
 Dionüszosz (bor, mámor,
színjátszás istene, szőlőfürt v.
szőlőtőke)
 Hermész (tolvajok istene, az
istenek hírnöke, szárnyas csizma,
kígyós pálca)

A 12 főisten városállamonként
változhatott, ahogy a jelképeik is.
pl. volt, ahol Hestia (családi tűzhely)
vagy Démétré (gabona) istennői is a 12
főistenhez tartoztak.
 b) A görög és római építészet
A görög építészet
 A görög poliszok központi főtere az agóra, amelynek politikai, gazdasági és
kereskedelmi szerepe is volt.
 A görög poliszok fellegvára az akropolisz volt. A leghíresebb épületegyüttes az
athéni Akropolisz, melynek része a Parthenon (Athéné istennő temploma). Itt
állt Pheidiasz Pallasz Athéné szobra.

 A görög templomok jellemzői: kicsi a szentélyük, amelyben egy isten szobor

áll. Ezt monumentális oszlopsor veszi körül.
 A kultúrában kiemelkedő szerepe volt a színházaknak (félköríves építmények,
kiváló akusztikával, domboldalra épültek). A színészek maszkban játszottak, a
női szerepeket is férfiak alakították.

 Fontos szerepeük volt a jósdáknak, amelyek vallási épületek voltak. A cél:

kifürkészni az istenek akaratát, de gyakran kétértelmű jóslatok születtek. A
leghíresebb a delphoi jósda volt.
 A sportversenyek közül a leghíresebb az Olümpiában megrendezett volt.
Kr.e.776-ban volt az első, és 4 évente rendezték meg Zeusz tiszteletére.
Összgörög játékok voltak, amelynek idejére a poliszok békét kötöttek. Csak
férfiak vehettek részt rajta. Az első versenyszám kezdetben a futás volt, majd
később ez kibővült még birkózással, ökölvívással, pankrációval,
 gerelyhajítással, diszkoszvetéssel és fogathajtással. Csak a győzteseket díjazták
olajfaágból font koszorúval, de a saját polisza szobrot is állíthatott neki, és
gyakran életjáradékot is kapott.
 Nagy Sándor hódításai után a görög kultúra elterjedt az egész Makedón
Birodalomban és közel-keleti vonásokkal is gazdagodott. Ezt nevezzük
hellenisztikus kultúrának.
 A hellenizmus legjelentősebb központja: Alexandria volt. (Egyiptomban) Itt
állt az ókori világ hét csodájának az egyike, az alexandriai világítótorony.
 A görög építészetben a dór, jón, korinthoszi oszloprendszerek terjedtek el. (A
képen fentről lefelé haladva is ebben a sorrendben látható.)

A római építészet
 Rómát a hagyomány szerint Kr.e.753-ban alapították (Romolus és Remus története).
A városállam egyesítette Itáliát, majd meghódította a Földközi-tenger térségét, és
létrehozta a Római Birodalmat. Az államforma kezdetben királyság, majd Kr.e.510-től
köztársaság volt. Innentől nőtt meg a népgyűlésnek is helyet adó központi tér, a
Forum Romanum szerepe.
 A római építészet etruszk és görög hagyományokból táplálkozott.
 Megjelenik a kupola alkalmazása
 Amfiteátrumokat építettek (körszínház=circus), leghíresebb példája a római
Colosseum (pl. gladiátorjátékokat rendeztek. A gladiátor=fegyveres harcra képzett
rabszolga).
  Az ellipszis alakú körszínházakban kocsiversenyeket rendeztek (pl. Rómában a Circus
Maximus)

 Boltíves vízvezetékeket építettek. (Ezekkel táplálták a fürdőket)

 Fontos településeiket kő utakkal kötötték össze.
 A római építészet emlékeit találjuk az ókori Pannónia provincia, vagyis a mai Mo.
területén is, pl. Aquincumban (Óbudán), vagy Savariában (Szombathelyen).

3. A zsidó vallás
A vallás fejlődése
 monoteista vallás (egyistenhit)
 Az egyistenhit kialakulása egy hosszú folyamat eredménye:
1. Jahve eredetileg a tűz és a sivatagi vihar istene volt (egy a sok közül)
2. A zsidó törzsszövetség istenévé vált.
3. A Kr.e.X.sz-ban Dávid megalapítja a zsidó államot Jeruzsálem központtal.
Salamon király templomot emeltet Jeruzsálemben. Innentől a zsidók csak
egyetlen istent tiszteltek, Jahvét.
4. Salamon után a zsidó állam kettészakadt, Judeára és Izraelre. A területeket az
asszírok, az újbabiloniak végül a perzsák hódították meg. Az újbabiloniak a
zsidókat Mezopotámiába hurcolták a Kr.e.6. században (Babiloni fogság). A
zsidók a fogságban a vallásra és Jahvéra támaszkodtak, így lett belőle a
világmindenség ura.
A zsidóság története
 A zsidóság kiválasztott nép, Jahve szövetséget kötött velük.
 A kiválasztás az ősatyák idején történt (Ábrahám, Izsák, Jákob)
 Jahve a zsidókat Kánaánba (Palesztinába) vezette
 A zsidók egy éhínség elől Egyiptomba költöztek, ahol rabszolgákká lettek.
 Innen Mózes vezette ki őket, és visszatértek Kánaánba. Útközben kapták meg a
kőtáblákon a Tízparancsolatot. Innentől ezek a törvények szabályozták az életüket.
A vallás jellemzői
 A vallás legfőbb forrása (szent irata) a Tóra, ami Mózes öt könyve (Teremtés,
Kivonulás, Léviták, Számok, Második Törvénykönyv)
  Más szent iratokkal együtt (pl. a próféták könyvei) alkotják az ún. héber Bibliát, vagy
Ószövetséget.
 A zsidó vallás központja a jeruzsálemi templom volt, amit a rómaiak Kr.u. 70-ben
leromboltak.
 Ezt követően a zsidóság szétszóródott, diaszpórákban élt, és a vallási élet központjai a
zsinagógák lettek, ahol a rabbik olvasták fel és értelmezték a Tórát.

4. A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése

A kereszténység kialakulása
 A Kr.u. I. században Palesztina területén alakult ki, ami ekkor a Római Birodalom
része.
 Gyökerei a zsidó vallásban keresendők.
 A vallásalapító Jézus Krisztus, aki a bibliai hagyomány szerint Betlehemben született
Mária gyermekeként, Názáretben élt. Nyilvános működését 30 évesen kezdte.
Tanításai és tevékenysége miatt Jeruzsálemben keresztre feszítették.
 Tanítványai és követői (a keresztények) a Megváltót tisztelték, tisztelik benne, aki a
bűnös emberiséget megváltotta. Ő a Messiás, görögül Khrisztosz, ebből alakult ki a
Krisztus elnevezés.
Főbb tanításai:
 A legfontosabb tanítása a szeretet! (Szeresd Istenedet! Szeresd felebarátodat!)
 A megváltást és a bűnbánat fontosságát hangsúlyozza. Ha valaki elnyeri a
bűnbocsánatot, akkor üdvözül, ha nem, akkor elkárhozik.
 Elítéli a kapzsiságot, az erőszakot.
 Az embereknek gyakorolni kell a szeretetet és a bűnbocsánatot!
 Monoteista vallás, de egy Isten három személy (Szentháromság=Atya, Fiú és
Szentlélek)
 A legfőbb forrása, szent könyve a Biblia (Ószövetség+Újszövetség). Az Újszövetségben
található a 4 evangélium Jézus életéről és tanításairól (Máté, Márk, Lukács és János),
valamint az Apostolok cselekedetei, majd az apostolok által különböző keresztény
közösségekhez írt levelek, végül pedig a Jelenések könyve.
A kereszténység elterjedése:
 A kereszténység elterjedése az apostolok tevékenységének volt köszönhető.
 Jézus halála után egy kis keresztény közösség működött Jeruzsálemben Péter apostol
vezetésével.
 A kereszténység tanításai az apostolok térítőmunkájának köszönhetően el kezdtek
terjedni a zsidó diaszpórában is, azaz a Palesztinán kívüli zsidó közösségekben.
 Ebben kiemelkedő jelentősége volt Pál apostolnak, akinek eredeti neve Saul volt és
üldözte a keresztényeket. A damaszkuszi útja során megtért, és óriási szerepe lesz a
kereszténység elterjedésében. Az így bekövetkezett fordulatot hívjuk páli
fordulatnak.
  Pál tanításai:
a) Nem zsidókból is lehetnek keresztények (pogánykeresztény), bárkiből, aki
hisz Jézusban.
b) Nem kell vagyonközösségben élni, a gazdagok is lehetnek keresztények,
csak adakozzanak a rászorulóknak.
c) Nem kell a közeli végítéletet várni, hiszen nem tudhatjuk, hogy mikor
következik be a végítélet, ezért be kell illeszkedni a fennálló társadalomba.
 A tanítások eredményeként a vallás elkezdett terjedni az egész Római Birodalom
területén, amire a római hatóságok is felfigyeltek.
 Mivel nem fogadták el a többistenhitet és a császárkultuszt a római császárok
elkezdték üldözni a keresztényeket. (Pl. Diocletianus vagy Néró)
 A Kr.u. IV. században Constantinus császár ismerte fel a birodalom problémái
közepette, hogy a kereszténység egyfajta összetartó erő lehet, ill. a császár támasza.
Ezért kiadata 313-ban a milánói edictumot (edictum=rendelet), amelyben szabad
vallásgyakorlást engedélyezett a keresztényeknek. Annak érdekében, hogy egy
egységes egyház jöjjön létre összehívta 325-ben a niceai zsinatot (zsinat= egyházi
gyűlés), ahol megfogalmazzák az első dogmákat (dogma=hivatalos tanítás), pl. a
Szentháromságot (Atya, Fiú és Szentlélek).
 Akik ezeket a dogmákat, azaz az egyház hivatalos tanításait elutasították, őket hívjuk
eretnekeknek. (pl. Arius püspök követőit, az ariánusokat)
 Theodosius császár 391-ben államvallássá tette a kereszténységet.

A keresztény egyház kialakulása

 A helyi keresztény közösségekben elkezdett elkülönülni a papság a világi hívektől. Ők
szervezték a közösség életét és templomi szolgálatot láttak el.
 A nagyobb települések keresztény közösségeit ún. episzkoposzok, azaz püspökök
irányították.
 Kialakultak nagy keresztény központok, ún. patriarchátusok, élükön a pátriárkákkal. 5
nagy keresztény központ jött létre: Róma, Konstantinápoly, Jeruzsálem, Alexandria és
Antiochia.
 Fontos keresztény ünnepek lettek: a karácsony, a húsvét és a pünkösd. A
munkatilalommal járó heti ünnepnap pedig a vasárnap lett, mert ezen a napon volt
Jézus feltámadása.
 A keresztény vallásgyakorlás fontos részeivé váltak a szentségek. Először a két
legfontosabb a keresztség és az eucharisztia (a tk-ben úrvacsora), majd később
további szentségek: a gyónás, a házasság, a pappá szentelés, a bérmálás és a betegek
kenete.
 II. KÖZÉPKOR

1. A középkori uradalom
476. a Nyugat-Római Birodalom bukása után a gazdaság hanyatlott és az önellátás szintjére
esett vissza. Az önellátó gazdálkodás színtere a középkori földesúri birtok, azaz az uradalom
volt. (Az itt élők megtermelték, előállították az alapvető szükségleti cikkeket.)
Az uradalom részei:
 majorság (allódium): a földesúr saját használatú területe (itt található a vára, és a
saját használatú birtokok, az itt megtermelt gabona 100%-ban a földesúré)
 jobbágytelkek: A jobbágyok által használt területek. Két részét különböztetjük meg: a
belső telket (a faluban volt, rajta a jobbágy háza kis kerttel), és a külső telket (a
határban lévő telek, amelyet a jobbágy művelt). A jobbágytelket a jobbágy a
földesúrtól kapta használatra, cserébe terményadóval, robottal (ingyenmunkával) és
jeles alkalmakkor ajándékkal tartozott földesurának. A jobbágytelken megtermelt
termény egy része lett csak a földesúré (terményadó, terményjáradék), a többi a
jobbágyé volt. Ebből tartotta el magát és a családját.
 közös használatú területek: a földesúr és a jobbágy is használta. Pl. természetes vizek
(tó, folyó), erdő, legelő
 2. A mezőgazdasági technika fejlődése

A X-XI. században a középkori mezőgazdaságban technikai és technológiai újítások jelentek

meg.
Technikai újítások:
 Vasból készült nehézeke (a faekét váltja fel), amivel a talajt mélyebben lehetett
felszántani és a kötöttebb talajú földek is megművelhetővé váltak.
 Szügyhám (a nyakhámot váltja fel), amivel az állatok igavonó erejét tudták
megnövelni.
 Borona, amivel elegyengették a talajt és a vetés hatékonyságát lehetett növelni.
 Megjelenik a patkó, és egyre gyakrabban a lovat használják igavonó állatként.
Technológiai változások:
 1.Talajváltó (v.legelőváltó) gazdálkodás: a legkezdetlegesebb, a középkor kezdetén
terjedt el. A szántóföldet kimerülésig használták, majd újabb területet törtek fel. A
kimerült területet legelőnek használták.
 2.Kétnyomásos gazdálkodás: a művelésre szánt területet kettéosztották, a felét
felszántották és bevetették, ez volt a szántó. A másik felét ugaron hagyták, azaz
pihentették, ez volt az ugar. Itt legeltettek, így biztosítva a trágyázást. A két részt
évente felcserélték, a szántóból lett ugar, az ugarból pedig szántó.
 3.Háromnyomásos gazdálkodás: a területet három részre osztották. Az egyharmad
részbe ősszel vetettek, a második harmadba tavasszal, és egyharmadot hagyták
ugaron. Évente cserélték a részeket. Ez volt a legfejlettebb.
A nyomásos gazdálkodást a népesség növekedése miatt Nyugat-Európából a XI. században
kelet felé kirajzó telepesek, ún. hospesek terjesztették el.

3. A középkor társadalmi jellemzői

Az európai középkor időszakára használt fogalom a feudalizmus, amely egy olyan társadalmi,
politikai rendszert jelöl, ahol:
a) a hatalom alapja a földbirtok (feudum),
b) és ahol a társadalom két fő csoportja a földbirtokos nemesek és a birtokokon élő,
parasztként dolgozó jobbágyság.
A régi, hagyományos középkori felfogás szerint viszont a társadalmat 3 alapvető csoportra
bontották:
a) az imádkozók (papság)
b) a hadakozók (nemesség)
c) a dolgozók (parasztság)
A kora középkorban (V-X.sz.) az európai uralkodók a gazdaság hanyatlása miatt nem
rendelkeztek elegendő jövedelemmel ahhoz, hogy fizetett hivatalnokokat és zsoldos haderőt
alkalmazzanak. Így birtokok adományozásával szereztek híveket, akik az adománybirtokok
fejében hivatali és katonai szolgálattal tartoztak.
Két típusú adománybirtokot különböztetünk meg:
a) benefícium (nem örökíthető adománybirtok)
b) feudum (örökíthető adománybirtok). Ez utóbbi terjed el.
Nyugat-Európában így alakul ki egy sajátos társadalmi rendszer, a hűbéri láncolat.

A hűbérbirtok adományozóját hűbérúrnak (seniornak), a megadományozottat hűbéresnek

(vazallusnak) nevezzük. A birtokadományért cserébe a vazallus hűséggel, katonai és hivatali
szolgálattal tartozott hűbérurának. Az adományozást a hűbéri eskü pecsételte meg. A
hűbéresek a hűbérbirtokuk egy részét tovább adhatták kisebb hűbéreseknek. Így jött létre a
hűbéri lánc, melynek legalján azok a kisnemesek álltak, akiknek hűbérbirtoka már nem volt
tovább aprózható.
 4. A középkori egyház. A keleti és nyugati kereszténység főbb jellemzői
A középkori egyház
 A kereszténység elterjedése az apostoloknak volt köszönhető (főként Péter és Pál
apostol – páli fordulat).
 Az apostolok téritő útjai során helyi keresztény közösségek jöttek létre, amelyek még
csak elszórtan (diaszpórában) éltek. Ezek élén a helyi keresztény közösségek vezetője
az episzkoposz állt (püspök).
 A Római Birodalomban hosszú folyamat eredményeként államvallás lett a
kereszténység, így még gyorsabban terjed.
 A Római Birodalom kettészakadásával (395-ben Kelet-, és Nyugatrómai
Birodalomra)a két területen a vallás is eltérő módon fejlődött.
A kereszténység kettészakadása
 A kereszténység terjedésével szükség lett az egyházszervezetre, amely összefogja,
irányítja a helyi közösségeket.
 Létrejöttek nagy egyházi központok (patriarchátusok). Ilyen volt Róma,
Konstantinápoly, Jeruzsálem, Alexandria és Antiochia.
 Ezek közül Róma volt csak a Nyugatrómai Birodalom területén, a másik négy a
Keletrómai Birodalomban. Jeruzsálemet, Alexandriát és Antiochiát elfoglalják az
arabok, így keleten is egy nagy egyházi központ maradt: Konstantinápoly.
 Róma és Konstantinápoly vallási és hatalmi harca fog a nagy egyházszakadáshoz
(szkizma) vezetni 1054-ben.

NYUGATI KERESZTÉNYSÉG KELETI KERESZTÉNYSÉG

 katolikus vallás/egyház
 központja: Róma
 feje: a pápa
 szertartás nyelve: a latin
 papi nőtlenség (cölibátus)
 az egyház függetlenedik az államtól,
a világi hatalomtól
 létrejön az egyházszervezet (pápa,
érsek=egyháztartomány élén áll,
püspök=egyházmegye élén áll,
plébános =plébániák élén áll))
 román és gótikus stílusú templomok,
ahol az oltár látható helyen van, így
közvetlen kapcsolat van a hívek és a
pap között
 a szertartásoknál kovásztalan
kenyeret használtak
 szerzetesrendek kialakulása
 ortodox (görög keleti) vallás/egyház
 központja: Konstantinápoly
 feje: a nemzeti pátriárkák
 szertartás nyelve: görög
 a papok házasodhatnak, papi
nőtlenség (cölibátus) csak a
püspökökre vonatkozik
 az egyház a birodalom része, a
császár nevezte ki a konstantinápolyi
pátriárkát (a világi és az egyházi
hatalom nem válik külön)
 létrejön az egyházszervezet, itt is
lesznek egyházmegyék, élükön a
püspökkel, és egyháztartományok
élükön a metropolitával
 bizánci stílusú templomok, ahol az
oltárt az ikonosztáz választja el a
hívektől
 a szertartásoknál kovászos kenyeret
használtak
 szerzetesek, kolostorok önállóak
Nyugaton gótikus és román stílus Keleten bizánci stílus

A keleti kereszténységben az újonnan létrejött szláv államok önálló nemzeti egyházakat

hoztak létre (bolgár, szerb, orosz, később román), amelyek függetlenek voltak a
konstantinápolyi pátriárkától. Saját egyházi nyelvet használtak, a szlávot. Ezzel
összefüggésben jött létre a cirill írás, amely a szláv népek körében térítést végző Cirill és
Metód tevékenységének volt köszönhető.
A nyugati egyházzal kapcsolatos néhány fontos fogalom:
 zsinat: egyetemes egyházi gyűlés
 eretnek: az egyház hivatalos tanításaival szembeforduló személy
 inkvizíció: egyházi törvényszék (az eretnekek felkutatására, elítélésére)
 keresztes hadjáratok: a XI-XIII. sz.-ban a Szentföldnek az arab uralom alóli
felszabadításáért indított hadjáratok.

Az egyházi hierarchia és intézményrendszer

 A középkorban megszilárdult az ókorban kialakult egyházszervezet.
 A nyugati egyházban a világi egyház alapjai az egyházközségek, plébániák voltak.
 Több plébániát fogott össze az egyházmegye, azaz a püspökség, élén a püspökkel.
 A püspökségeket az egyháztartományok, azaz az érsekségek fogták össze, élén az
érsekkel.
 Az egész egyházszervezet élén, az egyházi hierarchia tetején a pápa (Szent Péter
utóda) állt.
 A pápa a középkorban világi uralkodóvá is vált, hiszen ő állt a Pápai Állam élén.
A szerzetesség és a szerzetesrendek
 A szerzetesség a remetemozgalmakból alakult ki. (A remeték a világtól elvonult,
önsanyargató életet éltek, és az imára és Istenre figyeltek).
  A szerzetesek:
 Elzárt közösségben, kolostorokban éltek. (A kolostorokhoz
tartozott egy templom, a rendház, esetleg gazdasági épületek,
vagy gyógyításra, betegápolásra alkalmas helyiségek)
 Szigorú szabályok szerint éltek.
 Tisztasági (szüzességi), szegénységi és engedelmességi
fogadalmat tettek.
 Regula szerint éltek, ami a napirendjüket is meghatározta.
 Fő feladatuk az imádkozás és a hit terjesztése volt.
 Gyakran fizikai munkát végeztek (földet műveltek), vagy
kódexeket másoltak, oktattak, vagy beteget ápoltak.
 A szerzetesrendek:
 A nyugati egyházra lesz jellemző, több szerzetesrend is létrejön.
 Több kolostor van egy vezetés alatt.
 Az első nyugati szerzetesrend a bencés rend volt, melyet Szent
Benedek alapított 529-ben Monte Casino-ban.
 A világtól elvonult rendeket, amelynek kolostorai a
településektől távol voltak monasztikus rendeknek nevezzük.
 Később a bencések hatalmas birtokokra tettek szert az
uralkodók adományaiból. A hatalmas vagyonukat egyre többen
bírálták, a renden belül is, így kiváltak belőle olyan rendek,
amelyek vissza akartak térni a krisztusi szegénységhez. (pl.
ciszterek)
 A XII-XIII. században jelentek meg az ún. koldulórendek. Ilyen
volt az Assisi Szent Ferenc által alapított ferences rend, és a
Szent Domonkos által alapított domonkos rend. Adományokból
tartották fent magukat, ezért a településeken találjuk őket,
közvetlen kapcsolatban a társadalommal. Lelki pásztorkodással,
esetleg oktatással foglalkoztak. A pápa a domonkosokra bízta
az inkvizíciót, így nem lesznek népszerűek.
 Magyar alapítású rend a pálosok, amit Boldog Özséb alapított.

5. A középkori városok
Előzmények:
 A Nyugatrómai Birodalom bukása után az ókori városok lehanyatlottak, a gazdaság az
önellátás szintjére esett vissza. A termelés és a kereskedelem az uradalmakban
zajlott, a mezőgazdasági és ipari termelés összemosódott.
 A X-XI. században a mezőgazdasági technika és technológia változásainak
köszönhetően megjelent a felesleg, kibontakozott az árutermelés és
pénzgazdálkodás, valamint újra kettévált a mezőgazdasági és ipari termelés.
A városok kialakulása
 Az emberek a felesleget a piacra vitték, a legforgalmasabb helyekre, ahol először a
kereskedők, majd a kézművesek is letelepednek. Ilyen helyek voltak:
 forgalmas utak találkozásai
 folyami átkelők
 folyó és tengerpartok
 uradalmi központik, várak környéke
 püspöki székhelyek
 zarándokhelyek
 Ezeken a helyeken a kereskedők és kézművesek ún. kommunákat hoztak létre, olyan
településeket, amelyek jogokat harcoltak ki maguknak. Ezeket a jogokat a királytól
kapták, és gyakran fizettek érte.
 Ilyen városi kiváltságok voltak:
a) gazdasági jogok:
 vásártartás joga
 egy összegben adózás joga
 árumegállító jog
 önkormányzati jogok:
 szabad bíróválasztás joga
 szabad plébánosválasztás joga
 a városi tanács tagjait megválaszthatták
b) egyebek:
 városfal építésének joga (védelmi funkció)
 birtokjog (lehetett a városnak földbirtoka)
A város képe:
 városfal vette körül
 szűk utcák
 központi tér (piactér), itt templom, majd városháza
 a város bűzös, koszos, szemetes, gyakoriak a járványok
 a házak fából, majd kőből készültek, gyakori a tűzvész

A város társadalma:
 A társadalmi ranglétra tetején a leggazdagabb kereskedőket találjuk. Ők a város
legbefolyásosabb emberei, ők ülnek a városi tanácsban. Közülük választják ki a bírót
és a polgármestert.
 Alattuk találjuk a kézműveseket, akik céhekbe tömörülnek.
 A ranglétra legalján van a pleb, a városi nincstelenek, akik alkalmi munkákból vagy
koldulásból tartják fent magukat.
A céhek:
 Azonos mesterséget űzők érdekvédelmi szervezete. (pl. cipészek, takácsok)
 Tagjai a céhmesterek, akik egy mesterremek elkészítése után válhattak céhtaggá. (A
céhen kívül dolgozó mestereket kontároknak hívjuk)
 Működését céhszabályzat szabályozza (az árakat, a munkaidőt, a minőséget, az
alapanyag minőségét stb.) Ezzel kizárják a versenyt.
 Jó minőségű árut állítanak elő.
 A teljes munkafolyamatot a céhmester végzi.
 Inas. legény (vándorút), mesterremek elkészítése, céhmester
A középkori városok Nyugat-Európában a XI-XII. század körül jöttek létre, míg Kelet-
Európában csak a XIV. sz-ban. A legnagyobb városok, mint pl. London kb. 4-5000 Főt
számlálnak.

6. A távolsági kereskedelem (Atlasz)

 A szárazföldi szállítás drága és veszélyes volt, ezért a vízi útvonalakat
választották.
 Két nagy tengeri kereskedelmi útvonal alakult ki:

Levantei Hanza

Milyen tengereken? Földközi-tenger, Fekete- Északi-tenger, Balti-tenger

tenger
Mit szállítottak? Távol-keleti luxuscikkek
érkeztek Európába
(fűszerek, selyem, porcelán)
Fegyvereket vittek a Távol-
Keletre, ill. nemesfémmel
fizettek.
Milyen nagyvárosok? Bizánc, Velence
 A két nagy tengeri útvonalat egy szárazföldi kötötte össze, aminek a két végpontja
Észak-Itália és Németalföld voltak.
Északról szállítottak Nyugat-
Európába fát, prémet,
mézet, viaszt, sózott halat.
Nyugat-Európából Északra
bort, fegyvereket, textilt.
Hamburg, Lübeck, Bréma
(ún. Hanza-városok)

7. Az iszlám
Kialakulása:
 Az iszlám vallás az Arab-félszigeten alakult ki a VII. században. Nomád pásztorkodó
népek éltek itt félsivatagos környezetben.
 Fontos kereskedelmi utak (Tömjénút) mentén kialakulnak a városok, mint pl. Mekka.
 Itt élt Mohamed a vallásalapító, aki kereskedő útjai során megismerkedett a zsidó és
keresztény vallással és a monoteizmussal.
  A történeti hagyomány szerint Gábriel arkangyal felszólítására kezdi el terjeszteni az
új tanításait, az iszlámot=teljes odaadás Istennek.
 Bírálja a társadalmi különbségeket így a gazdag mekkai kereskedők miatt menekülnie
kell Medinába, 622-ben. Ezt nevezzük hidzsrának (Mohamed futásának), amely az
iszlám (mohamedán, muzulmán) időszámítás kezdete.
 Később visszatérhet Mekkába, ha beveszi tanításai közé a Kába-kő tiszteletét.
Az iszlám tanításai:
 Monoteista vallás, Allah a világ ura.
 Isten akaratát próféták közvetítik. Elismeri prófétának Ábrahámot, Mózest és Jézust is
prófétának tekinti. Elutasítja viszont a Szentháromságot.
 Szent könyve a Korán, ebben találhatók a tanítások
 Az iszlám öt alappillére (legfontosabb tanítása):
a) Hit: Allah az egyetlen isten, és Mohamed az ő prófétája
b) Ima: kötelező naponta 5-ször Mekka felé fordulva
c) Zarándoklat: minden hívőnek életében egyszer el kell zarándokolnia Mekkába
d) Böjt: Ramadan hónapban napkeltétől napnyugtáig böjtölni kell
e) Alamizsna: adakozni kell a szegények javára
 A Korán a hétköznapi életet is szabályozza. Pl.: nem ehetnek disznóhúst, nem ihatnak
alkoholt.
 Az egyik fontos tanítása még a dzsihád = „szent háború”, ami egyszerre jelenthet egy
belső háborút (ami az emberen belül zajlik a hitért) és egy háborút a hit terjesztése
érdekében.
 A világi törvénykezés is a Korán alapján zajlott.
 A világi és a vallási hatalom teljesen egybe forrt. A vallási és világi vezető, egyben
Mohamed utóda a kalifa.
 Az istentisztelet helye a mecset.

Az arab hódítás:
 Mohamed elkezdte az Arab-félsziget törzseit egyesíteni.
 A kalifák (Mohamed utódai) hódításokba kezdtek.
 Az arabok terjeszkedtek a Keletrómai Birodalom területén, Közép-Ázsiában, Észak-
Afrikában.
 Elérték Európát is, és terjeszkedni kezdtek az Ibériai-félszigeten, majd a Frank Állam
területén. Itt azonban 732-ben vereséget szenvedtek a frankoktól, és ezzel Martell
Károly megállította az arab előre nyomulást.
 Az arabok az Ibériai-félszigeten még sokáig jelen voltak, és az antik kultúra
közvetítésében fontos szerepük volt. (Érdekesség, nem tananyag: Őket hívták
Európában móroknak. Az arabok (mórok) utolsó városa, amit 1492-ben kellett
feladniuk Granada volt.)
 Az arabok vallási türelmet gyakoroltak a meghódított területeken, de akik nem tértek
át, azokat megadóztatták.
 8. A román, gótikus és reneszánsz stílus
A román stílus (romanika)
 X-XII. sz.
 elnevezés: a római építészetre utal (a római építészet elemeit alkalmazzák)
 Az építészetben jelenik meg
 A román építészet jellemzői: vastag falak (védelmi funkció), kicsi, lőrésszerű ablakok,
félköríves boltozatok, befelé szűkülő ajtó és ablaknyílások
 Az ókori bazilikák mintájára épülnek a templomok: egy nagy főhajó középen, ezzel
párhuzamosan alacsonyabb mellékhajók.

Román stílus A jáki templom

A gótika
 XII-XIV.század
 elnevezés: a reneszánsz időszakában születik, és azt sugallja, hogy ez barbár, azaz gót.
 Magasabb,égbetörő épületek, nagy ablakok.
 Rózsa ablakok
 Megjelenik a támpillérek alkalmazása, ami statikailag lehetővé teszi a magasabb
épületeket.
 Csúcsívek alkalmazása
 Az ajtók és ablakok is csúcsívesek.
 Megjelennek a társművészetek: a templomokat szobrok és oltárképek díszítik.

Notre Dame Milánói dóm

A reneszánsz és a humanizmus
 Itáliában alakul ki, központja Firenze volt
 XIV-XVI.század
 elnevezés: a reneszánsz újjászületést jelent (az ókori görög-római művészet
újjászületését)
 Az építészetre jellemző: kupolák, oszlopsorok, díszhomlokzatok, belső udvarok és
árkádok, boltíves ablakok.
 A festészetben és szobrászatban: bibliai témák mellett megjelennek az ókori
mitológiai témák, valamint a perspektíva, az antómiai arányok ábrázolása, ill. a
freskókészítés.
 Reneszánsz sokoldalú művészek: Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello.
 Költészetben: Petrarca
 Új világszemlélet: a humanizmus, ami az élet élvezetét, a földi örömöket helyezi
előtérbe.

Botticelli: Vénusz születése A visegrádi királyi palota

A firenzei dóm
 III. MAGYARORSZÁG A KÖZÉPKORBAN

1. A honfoglalás
Előzmények
 Őseink a IX. században vándoroltak Etelközbe. Itt kötik meg a Vérszerződést, és jön
létre a magyar törzsszövetség. A 7 magyar törzshöz a kabarok is csatlakoztak.
 A hét törzs: Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi
 A hét törzsfő: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm
A honfoglalás
 Etelközből őseink a kalandozások (zsákmányszerző hadjáratok) során megismerték a
Kárpát-medence kiváló adottságait (jó termőföld, dús legelők, bővizű folyók, jól
védhető)
 A honfoglalás részben tervezett, részben spontán folyamat volt.
 Etelközből egy túlnépesedési folyamat eredményeként Árpád vezetésével elindul az
ősmagyarok egy része, akik 895-ben a Vereckei-hágón át értek a Kárpát-medencébe.
 Az Etelközben maradtakra a sztyeppei láncreakció miatt (a nomád népek egymást
maguk előtt nyomva nyugatabbra húzódtak) a besenyők támadtak, és menekülniük
kellett.
 A honfoglalás két lépésben ment végbe:
1. Őseink megszállták Erdélyt és az Alföldet.
2. Egy itáliai kalandozó hadjáratból hazatérve elfoglalták a Dunántúlt, és meg is
védték 907-ben a pozsonyi csatában a keleti-frank támadástól.
 A honfoglalás egy kb. egy évtizedes folyamat eredményeképpen valósult meg.
 A honfoglaló magyarok avar és szláv lakosságot találtak a Kárpát-medencében. Az
avarok hamar beolvadtak a magyarságba, ezért a kettős honfoglalás elmélete azt
feltételezi, hogy az avar népesség is magyar nyelvű lehetett. Ezt a történészek nagy
többsége nem fogadja el.
 Kérdéses a székelyek eredete. Amit tudunk, hogy magyar nyelvű népcsoport, amely
határvédelmi feladatokat látott el, és Erdély keleti részébe telepítik őket.

2. A kalandozások
A magyar törzsek rendszeresen vezettek hadjáratokat Európába a Kárpát-medencéből,
de már Etelközből is. Ezeket összefoglaló néven kalandozásoknak nevezzük.
Jellemzők:
 Elsődleges cél a zsákmányszerzés volt.
 Gyakran eu-i uralkodók béreltek fel minket az egymás elleni küzdelmekben.
 Kb. 50 hadjárat volt, többsége Nyugat-Európába, kisebb részben a Bizánci
Birodalomba.
  Egyszerre soha nem hadakozott az összes törzs, inkább csak egy-két törzs- és
nemzetségfő indított hadjáratot.
 A nyugati források a kalandozó magyarokat barbár rablóként írják le, akiktől
rettegett Európa, és más nomád népekkel azonosítják őket, mint pl. a hunok vagy
avarok.
 Más népek is támadják, gyengítik Európát: északról a vikingek, délről az arabok és
keletről mi magyarok.
A sikerek okai:
 Nyugat-Európa széttagoltsága, nem volt egy erős állam, amely szembenézzen velünk.
 A nomád harcmodor, amit az elején kevésbé ismertek Európában. Ez jelentette a
könnyűlovas harcmodort, a hátrafelé nyilazás technikáját. a reflex íj alkalmazását, és
a lesvetés taktikáját. (Színlelt visszavonulás, majd az ellenség bekerítése.)
A kudarc okai:
 Kiismerik a taktikánkat.
 Létrejön a Német-Római Császárság, ami egy erős állam lesz velünk szemben.
 Új típusú harcmodor (nehézfegyverzet, kővárak megjelenése)
 Kudarcok: 933. Merseburg, 955. Augsburg

3. Az államalapítás (Géza és Szent István tevékenysége)

SZÓBELI TÉTEL

4. Az Aranybulla
Az Aranybulla- mozgalom II. András (1205-1235) királyunk alatt bontakozott ki, és a magyar
rendi fejlődés kezdetét jelentette. II. András alatt átalakultak a birtokviszonyok
Magyarországon. A király rengeteg királyi birtokot adományozott el, így meggyengült a
hatalma. Létrejött a báróknak nevezett főnemesség, egy megerősödő világi nagybirtokos
réteg. A társadalomban a király intézkedései széles körű ellenállást váltottak ki.
Okai:
 A bárók elégedetlenek voltak a merániai származású idegen királyné, Gertrúd és
udvartartása miatt, ugyanis idegenek kaptak az országban birtokokat és címeket.
 A királyi birtokadományokból kimaradó bárók szintén elégedetlenek voltak,
összeesküvést szerveztek a királyné ellen Bánk nádor (Bánk bán) vezetésével, és
meggyilkolták őt.
 A szerviensek (király szolgái), akik szabad birtokosok voltak (később belőlük jön létre
a köznemesség) a megerősödött báróktól tartottak.
 A várjobbágyok (a várkatonaság tisztjei) a királyi várispánságok eladományozásai
miatt kezdtek lesüllyedni, ami a szabadságukat veszélyeztette.
Az elégedettlenségekből kibontakozó tömegmozgalom hatására 1222-ben II. András
Székesfehérváron kiadta az Aranybullát. Ez egy királyi oklevél volt, amely törvényeket
tartalmazott, és egy arany függőpecséttel volt ellátva.
Pontjai:
 Megtiltotta, hogy idegenek birtokokat kapjanak, valamint a címek, tisztségek
halmozását.
 Kimondta, hogy tilos egész vármegyéket eladományozni.
 Biztosította a szervienseknek, hogy személyükben szabadok, és csak törvényes bírói
ítélettel lehet őket elítélni.
 A szerviensek birtokaikat szabadon örökíthették. (Ezt majd Nagy Lajos változtatja
meg az ősiség törvényével 1351-ben.)
 Adómentességet kaptak.
 Hadba vonulni csak az ország védelme esetén voltak kötelesek. (Ezeket a
kiváltságokat nevezzük majd sarkalatos nemesi jogok.)
 Megerősítette a várjobbágyok szabadságát. (Mivel birtokokat nem kapnak mégis le
fognak süllyedni.)
 Beszüntette a pénzrontást.
 Megtiltotta az egyháznak a tized pénzbeli beszedését.
 Az Ellenállási záradék kimondta, hogy ha a király nem tartja be az Aranybulla
pontjait, akkor akár fegyveresen is rákényszeríthetik.
Később az egyház elérte a királynál, hogy újítsa meg az Aranybullát, és állítsa vissza a tized
pénzbeli beszedését. Ezen túl megerősítette az egyház adómentességét és önálló
igazságszolgáltatását.

5. A tatárjárás és IV. Béla tevékenysége

SZÓBELI TÉTEL

6. Károly Róbert
SZÓBELI TÉTEL

7. Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás törökellenes harcai

Az Oszmán Birodalom
Kis-Ázsiában jött létre, ahol Oszmán vezér egyesítette az iszlám hívő török törzseket. Az
Oszmán Birodalom terjeszkedni kezdett a XII-XIII. században Ázsiában és Európában a
Balkánon, majd a XIV. századra érte el Mo. déli határait.
Jellemzői:
 A birodalom élén a szultán állt, akinek despotikus hatalma volt.
 Minden föld a szultáné volt, amelynek egy részét khász birtokként saját
használatában tartotta. A többi részét a szpáhi lovas katonák kapták használatra
 adománybirtokként, ami viszont nem volt örökíthető ez volt a szpáhi birtok. ( tímár
birtok)
 A szultán irányította a haderőt, amelynek voltak reguláris és irreguláris alakulatai. A
lovas katonák voltak a szpáhik, a gyalogos, tűzfegyverrel is felszerelt zsoldos katonák
pedig a janicsárok, akiknek az utánpótlását a gyerekadóból oldották meg.
 A világi és egyházi vezető is a szultán volt, aki a kalifa címet is viselte.
 Nem volt jellemző a meghódított területeken az erőszakos térítés. Akik nem tértek át
az iszlám hitre, azokat megadóztatták. Ez gazdasági érdek volt.
 A történészek egy része elfogadja az akció rádiusz elméletet, amelynek lényege, hogy
a török sereg csak tavasztól őszig hadakozott. Isztambulból indulva ezért volt egy
képzeletbeli sugár, ameddig még érdemes volt elindulni.
Luxemburgi Zsigmond
 Az első magyar király, akinek szembe kellett néznie a török veszéllyel.
 Magyar és cseh király valamint német-római császár is volt. Ezt kihasználva az volt a
célja, hogy a törököt kiűzze Európából.
 1396-ban a nikápolyi csatában egy eu-i zsoldoshadsereg élén vereséget szenved a
töröktől.
 Innentől kezdve az expanzív (támadó) politikát felváltja a defenzív (védekező)
politika. Ehhez időt nyer, mert Ázsiában 1402-ben Timur Lenk tatár kán legyőzi a
törököket, ezért megtorpan az eu-i terjeszkedés.
 Ezt használja ki Luxemburgi Zsigmond arra, hogy felkészüljön a védekezésre,
amelynek 3 lépése lesz:
a) Ütközőzónát alakított ki azzal, hogy a balkáni államokat
(Havasalföld, Szerbia, Bosznia) hűbéresévé tette.
b) Délen végvárakat épített és egy védelmi vonalat alakított ki.
Legjelentősebb Nándorfehérvár.
c) Állandó haderő kialakítása, a telekkatonaság kiépítése. A
földesuraknak bizonyos számú jobbágytelek után ki kellett
állítaniuk egy lovas katonát. (Nem lesz hatékony. )
Hunyadi János
Havasalföldi ősöktől származott, és Luxemburgi Zsigmond ideje alatt emelkedett fel. Jagelló
Ulászló alatt már az ország legbefolyásosabb bárói között találjuk. Hatalmas magánvagyonát
és befolyását is a török ellenes küzdelmekre használta fel.
Törökellenes harcai:
 1442. Marosszentimre: Mezid bég legyőzése
 1443-44. hosszú hadjárat: nemzetközi sereg szerveződik pápai ösztönzésre. A
cél Drinápoly elfoglalása volt. Kezdeti sikerek – Nis közelében legyőzi a
törököket, majd elfoglalja Szofiát, és mélyen benyomul a Balkán-félszigetre.
Drinápolyt viszont nem sikerül elfoglalnia, mert elmaradt a balkáni népek várt
felkelése és a tél is nehéz körülményeket teremtett. A hadjáratot 1444-ben a
drinápolyi béke zárta le, amelynek értelmében a törökök átadják a szerb
 területeket, valamint Szendrő és Galambóc várát, ill. jelentős hadisarcot
fizetnek.
 1444. várnai csata: Ulászló felrúgta a békét, és újra megtámadta a törököt.
Hunyadi súlyos vereséget szenvedett, és a csatában a király is életét vesztette.
 V. László lett a király, akinek a kiskorúsága miatt Hunyadi lett a kormányzó.
(1446-1452-ig)
 1448. Rigómező (második rigómezei csata): újabb hadjárat a török ellen.
Haditerv: Hunyadi seregével csatlakozik az albán felszabadító mozgalom
vezetőjéhez Szkander béghez, de Brankovics György szerb despota elárulja a
töröknek. A törökök a két sereg egyesülése előtt csatára kényszerítik Hunyadi
János seregét, aki vereséget szenved. Hunyadi is fogságba került.
 1453-ban II.Mohamed szultán elfoglalta Bizáncot, majd a következő célja
Nándorfehérvár lesz. (Eu. kapuja)
 1456. Nándorfehérvár ostroma: A Száva és a Duna találkozásánál, fontos
stratégiailag. III. Callixtus pápa keresztes hadjáratot hirdet, de jelentős erők
nem szerveződtek. Kapisztrán János itáliai ferences szerzetes érkezik csak
Mo.-ra és kisebb haderőt szervez. Nándorfehérvárat Szilágyi Mihály Hunyadi
sógora védte. Hunyadi Áttörte a Dunán felsorakozó török hajózárat és
bejutott a várba, és biztosította az utánpótlást. A szultán általános rohamát
sikerült visszaverni, majd a várból kitörve elfoglalták a török ágyúkat, majd
Kapisztrán seregével egyesülve vereséget mértek a törökökre. Hunyadiék
európai fontosságú fényes győzelmet arattak. (déli harangszó) Viszont az
ostrom utáni pestis járványban Hunyadi életét veszítette.
Hunyadi Mátyás
 Trónra kerülése után a Hunyadi-liga és a köznemesek elvárásainak megfelelően
fellépett a török ellen.
 1463-ban hadjáratot vezetett Boszniába és visszafoglalta Jajcát és Észak-Boszniára
kiterjesztette befolyását.
 1476-ban elfoglalta Szabács várát és Észak-Szerbiát ütközőzónává tette.
 Kiépítette a kettős végvárrendszert.
 A kisebb török portyákat Kinizsi Pál állította meg Kenyérmezőnél 1479-ben.
 Ezek után folyamatosan megújította a békét a törökkel és egy békepolitikára
törekedett.

8. Hunyadi Mátyás
Mátyás hatalomra kerülése
 A nagy törökverő Hunyadi János halála után V. László király leszámolt a Hunyadi
családdal, mert félt megnövekedett hatalmuktól. Hunyadi János nagyobbik fiát,
Lászlót kivégezték, a kisebbiket Mátyást epdig börtönbe zárták Prágában.
 V. László váratlan halála után Mátyás nagybátyjának, Szilágyi Mihálynak a
közbenjárására a fiatal Hunyadi hazatért és 1458-ban királlyá koronázták.
  Az ifjú Mátyás nagybátyját félreállítva uralkodott (1458-1490-ig)

Mátyás belpolitikája
 Legfőbb célja egy erős királyi hatalom megteremtése. Ehhez 3 dolog feltétlenül
szükséges:
a) erős gazdaság, a királyi bevételek növelése
b) királyhű hivatalnokszervezet
c) királyhű hadsereg
 Ennek érdekében növelte bevételeit.
Bevételei:
a) A királyi és a Hunyadi birtokokból befolyt adók
b) A füstpénz (királyi kincstár adója), amely Károly Róbert kapuadóját váltotta fel, és
kéményenként, azaz jobbágycsaládonként kellett fizetni.
c) A koronavám, amely Károly Róbert harmincadvámját váltotta fel megszüntetve
ezzel a korábbi mentességeket
d) rendkívüli hadiadó, amit évente (akár többször is) beszedett és egy aranyforint
volt.
Kiadásai (a megnövekedett bevételek erős központosítási intézkedéseket tettek lehetővé):
a) Zsoldoshadsereget tartott fenn, a híres fekete sereget Kinizsi Pál vezetésével.
(állandó haderő, kb.20-25ezer fő a király irányítása alatt)
b) Bővítette a hivatalnokrendszert, megnövelte a hivatalnokok számát. Polgári
származású hivatalnokokat is alkalmazott, növelve ezzel támogatottságát.
Megnőtt a kancellária és a kincstartóság szerepe.
c) Megerősítette a Zsigmond által létrehozott déli végvárrendszert, így egy
kettős végvárrendszer jött létre, ami védte Mo-ot a töröktől.
 Erős központosítási törekvése miatt korábbi hívei összeesküvést szőttek ellen Vitéz
János esztergomi érsek vezetésével, amit Mátyás elfojtott.
Mátyás külpolitikája
 Két fontos külpolitikai célkitűzése volt:
a) a török elleni fellépés:
 kettős végvárrendszer kiépítése
 török betörések visszaverése, pl. Kinizsi Pál győzelme Kenyérmezőnél
 Jajca várának elfoglalása
b) a német-római császári cím megszerzése:
 ez volt számára a fontosabb (A török elleni védekezés fontosságával
indokolta, miszerint német-római császárként eredményesebben tud
fellépni a törökkel szemben. Sokak szerint ez csak ürügy)
 Először cseh király akar lenni (mert cseh királyként bekerül a hét
választófejedelem közé, akik a német-római császárt választották), ezért
megtámadja korábbi apósát Podjebrád Györgyöt. Csak Morvaországot és
Sziléziát tudja megszerezni.
  Majd hadat visel a Habsburgok ellen (ők birtokolták a császári címet).
Elfoglalja Bécset 1485-ben, és uralkodói székhelyét is ide helyezi át. A
császári címet azonban nem sikerült soha megszereznie.
Az utódlás kérdése
 Nincs törvényes örökös, csak egy bécsi polgárlánytól született egy törvénytelen fia:
Corvin János.
 Dinasztiát szeretne alapítani, így a főurakkal megígérteti, hogy halála után Corvin
Jánost koronázzák királlyá. 1490-ben bekövetkezett halála után ez nem következik
be.
Mátyás és a reneszánsz
 Második feleségének, Aragóniai Beatrixnak köszönhetően jön be a reneszánsz
Itáliából hazánkba.
 Neves itáliai humanista tudósokat, művészeket hív meg az udvarába (pl. Antonio
Bonfini)
 A budai és a visegrádi palotát bővítette reneszánsz stílusban.
 Gazdag könyvtárat hozott létre a híres kódexekből, a Corvinákból.
Pozsonyban egyetemet alapított (rövid életű), Budán nyomdát (Hess András)
IV. A KORA ÚJKOR

1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

SZÓBELI TÉTEL

2. Reformáció és ellenreformáció (katolikus megújulás)

SZÓBELI TÉTEL

3. Gazdasági változások a kora újkorban (a korai kapitalizmus)

 A földrajzi felfedezések következményeként kialakuló gyarmatosítás és
világkereskedelem segítette elő az ún. kapitalizmus, azaz a tőkés gazdaság
megjelenését.
 A gazdaságban a tőkés vállalkozók befektetnek a termelésbe. A befektetett javakat
nevezzük tőkének.
 A tőkés változások a mezőgazdaságban is megjelennek (Angliában és Németalföldön).
Angliában megkezdődnek az ún. bekerítések, vagyis a földbirtokosok átálltak a
jövedelmezőbb juhtenyésztésre, melynek eredményeként a gyapjút értékesítik.
Megjelenik a tőkés réteg.
 A mezőgazdasági fejlődés eredményeként megjelenik a vetésforgó és az istállózó
állattenyésztés. (Magyarázatát megbeszéltük a reformkori magyar gazdaságnál)
 Az iparban elterjednek a manufaktúrák, amelyek lehetővé teszik a tömegtermelést.
 Az üzleti lehetőségek kialakulásával párhuzamosan kialakul a bankrendszer, amely
lehetővé teszi a hitel felvételét.
 A hitelfelvételen túl a vállalkozáshoz szükséges tőkét részvénytársaságok formájában
is össze lehetett szedni, amely a vállalkozások új formája lett. A tulajdonosok a
tulajdonhányadukat a kibocsátott értékpapírok, azaz részvények arányában
érvényesítik.
 A részvények adásvétele a tőzsdén zajlik.

4. A jobbágyrendszer átalakulása, gazdasági, társadalmi és államszervezeti változások

 Nyugat-Európában az érett középkorban háttérbe szorult a majorsági gazdálkodás, a

földesurak az egész földbirtokot jobbágytelkekre osztották. Így megszűnt a robot, a
jobbágyokból szabad bérlők lettek, és pénzbeli szolgáltatással tartoztak a
földesúrnak.
  Szintén Nyugat-Európában megerősödött a polgárság, az uralkodók egyre nagyobb
adóbevételekre számíthattak tőlük, így a nemesség befolyása csökkent. Ezen felül az
uralkodók monopóliumokat árusítottak, amelyekből szintén jelentős bevételre tettek
szert. Ezekből a növekvő jövedelmekből képzett hivatalnokszervezetet és
zsoldoshadsereget tudtak fenntartani , amely az uralkodó hatalmát növelte.
Megjelent egy új kormányzati forma: az abszolutizmus.
 Közép- és Kelet-Európában ellentétes folyamatok zajlottak. Az európai
munkamegosztás és a bővülő népesség miatt fontos szerepe volt a mezőgazdasági
termékeknek. A termelés a majorságban zajlott, így annak területét növelték a
földesurak a jobbágytelkek és a közös használatú területek rovására. A
megnövekedett majorsági területek megművelése miatt a robot terheket is növelték.
Hogy a jobbágyok ne költözhessenek el megszüntették a szabad költözködési jogot,
és megakadályozták a jobbágyi állapotból való kiemelkedést. Ezt nevezzük örökös
jobbágyságnak.
 A gazdasági szerepük miatt itt erősödött a nemesség, ezért megmerevedett a rendi
társadalom, és tovább fennmaradtak a rendi monarchiák.

5. Az angol alkotmányos monarchia

Kialakulása:
 Az angol alkotmányos monarchia az angol forradalom korszakát zárja le.
 Az angol forradalom eseményei során az uralkodók abszolutista hatalmát Cromwell
köztársaságnak álcázott diktatúrája váltotta fel. Cromwell halála után újra
abszolutizmus volt Angliában, aminek a „dicsőséges forradalom” vetett véget.
 A „dicsőséges forradalom” során 1688-ban vér nélkül zajlik le egy hatalomváltás,
melynek során az angol parlament meghívja a holland helytartót III. Orániai Vilmost
az angol trónra.
 Ő szentesíti az 1689-ben kiadott Jognyilatkozatot, amely lerakta az angol
alkotmányos monarchia alapjait.
 A Jognyilatkozat a parlament hatalmát erősítette meg. Pl. törvényt csak a parlament
hozhatott, a parlament ellenőrizte a pénzügyeket és a hadsereget stb. Megszűntek a
rendi kiváltságok, és biztosították a szabadságjogokat (szólásszabadság).
Működése:
 „A király uralkodik, de nem kormányoz”.
 Megtörtént a hatalmi ágak szétválasztása.
 A törvényhozó hatalom: a kétkamarás parlament. A felső ház a Lordok Háza, ahová a
király személyes meghívójával lehetett bekerülni, elsősorban születési előjog alapján
(főnemesek, főpapok). Az alsó ház a Képviselőház, ahol választott képviselők voltak
(köznemesség, polgárság képviselői). A választójog vagyoni cenzushoz volt kötve.
 A végrehajtó hatalom: a kormány, élén a miniszterelnökkel, akit a király nevezett ki.
 A bírói hatalom teljesen független volt, és esküdtbíráskodással működött.
 Biztosították az állampolgári jogegyenlőséget, az alapvető szabadságjogokat (szólás,
sajtó, vallásszabadság stb.)
 A király hatalma korlátozott volt: ő hívta össze a parlamentet, ő nevezte ki a
miniszterelnököt, ő volt az anglikán egyház feje.
 A parlamentben két politikai párt jön létre: a whigek (városi, kereskedelmi érdekeket
képviselték) és a toryk (vidéki, mezőgazdasági érdekeket képviselték).
 Anglia és Skócia egyesülésével létrejött Nagy-Britannia, majd Írországgal kiegészülve
az Egyesült Királyság.

6. Az amerikai köztársaság létrejötte és működése

 Amerika gyarmatosítása kapcsán Észak-Amerikában 13 angol gyarmat jött létre a

keleti partvidéken. A gyarmatok önkormányzattal rendelkeztek. Északon
farmergazdaságok, délen rabszolgatartó ültetvények alakultak ki.
 Az anyaország, Nagy-Britannia eleinte engedte a gyarmatok önigazgatását, és
védelmet biztosított a szintén gyarmatosító Franciaországgal szemben. Miután a
gyarmati hétéves háborúban Nagy-Britannia legyőzte Franciaországot, egyre
szigorúbban kezdte ellenőrizni a gyarmatait, megakadályozva azok megerősödését.
 A legnagyobb konfliktus az adózás kapcsán bontakozott ki. Nagy-Britannia
megpróbálta adókkal és vámokkal visszaszorítani a gyarmatok gazdaságát (pl.
bélyegtörvény vagy teavám). Erre a gyarmatok bojkottálták az angol árukat, és
megfogalmazták a „képviselet nélkül nincs adózás” elvét, miszerint amíg nincs
 képviselőjük az angol parlamentben, addig nem fogadják el a rájuk vonatkozó
törvényeket.
 A konfliktus egyik látványos jele volt a bostoni teadélután, amikor 3 angol hajó
tearakományát dobálták vízbe tiltakozásuk jeléül az amerikaiak.
 Végül fegyveres harc bontakozott ki a gyarmatok és az anyaország között, és
kirobbant az amerikai függetlenségi háború, ami 1775-1783-ig tartott.
 1776-ban a gyarmatok kiadták a Függetlenségi Nyilatkozatot, amelyben kimondták
függetlenségüket Nagy-Britanniától, és megfogalmazták az alapvető emberi jogokat
(pl. az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz való jogot). Hangsúlyozták a
jogegyenlőség és a népfelség elvét is.
 A George Washington vezette háborút megnyerték az amerikai gyarmatok, melyek
függetlenségét Nagy-Britannia is elismerte a párizsi békében, így létrejött az Amerikai
Egyesült Államok. Első elnöke Washington lett.
 Az ún. „alapító atyáknak” köszönhetően megszületett az USA alkotmánya, amely a
világ legrégibb írott alkotmánya. Ez alapján működött és működik ma is az ország.
Tartalma:
 Az államforma: szövetségi köztársaság.
 Ez egy prezidenciális rendszer, azaz elnöki köztársaság, amelyben a
végrehajtó hatalmat az elnök gyakorolja.
 Megtörtént a hatalmi ágak szétválasztása, és működött/működik az ún.
„fékek és ellensúlyok rendszere”, miszerint a hatalmi ágak egymást
ellenőrzik.
 A törvényhozó hatalom a Kongresszus, amely egy kétkamarás parlament. Az
alsóház a Képviselőház, ahol választott képviselők ülnek a tagállamok
lakosságszámával arányosan. A felsőház a Szenátus, ahová minden tagállam
két-két szenátort delegál.
 A végrehajtó hatalmat az elnök gyakorolja, aki egyszerre államfő és
kormányfő, és az állampolgárok választják, ún. elektorok közbeiktatásával. Az
elnök halasztó vétójoggal rendelkezik.
 Az igazságszolgáltatás esküdtbíróságok formájában működik. A csúcsszerve a
Legfelsőbb Bíróság, amely egyben alkotmánybíróság is.
 Az alkotmány rögzítette az alapvető szabadságjogokat.

7. A felvilágosodás (források alapján kell tudni felismerni a legfontosabb gondolatokat)

A felvilágosodás a XVII. században Angliában kialakult és a XVIII. században Franciaországban
kiteljesedett, majd innen elterjedt szellemi mozgalom és eszmerendszer.
Előzménye: a természettudományok fejlődése volt (pl. Newton törvényei). A világot
megismerhetőnek tartották, elterjed a racionalizmus.
A felvilágosodás korszellemmé vált. Először a nemesi, majd a polgári szalonokban terjedt el.
Az új tudományos ismereteket rendszerezik, így jönnek létre az enciklopédiák (pl. Diderot és
d’Alembert szerkesztésében a francia Enciklopédia)
A legfontosabb gondolkodók:
Locke: a társadalmi szerződésről írt, amely a hatalom és az egyének között jön létre. Az
államot bízza meg az emberi jogok (élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz való jog) védelmével,
cserébe az egyén lemond bizonyos egyéni jogok érvényesítéséről (önbíráskodásról) és részt
vállal az állam fenntartásában (adófizetés).
Montesquieu (Törvények szelleme c. műve): hatlommegosztás elve (hatalmi ágak
szétválasztásának elve). A három hatalmi ág a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom.
Ha egy kézben összpontosul akkor zsarnokság van. A közvetett, vagyis a képviseleti
demokrácia híve, azaz a nép választott képviselők útján gyakorolhatja a hatalmat.
Rousseau (A társadalmi szerződésről c műve): a népfelség (vagy népszuverenitás) elve.
Minden hatalom forrása a nép. Csak a nép ruházhat fel bárkit hatalommal. A közvetlen
demokrácia híve, vagyis az emberek népszavazással vagy népgyűlésen közvetlenül
gyakorolják a hatalmat.
Bírálja a magántulajdont. Szerinte a az emberi egyenlőtlenség alapja, és minden baj forrása.
Voltaire: a deizmus híve, azaz Isten megteremtette a világot, ő az első mozgató, majd azóta
a természeti törvények alakítják. A vallás szükséges, mert erkölcsi mércét jelent, ugyanakkor
az egyházat és vagyonát bírálja.
Adam Smith: új gazdasági elmélet megfogalmazója. A szabad verseny lehetővé teszi a
gazdaság növekedését. Hagyni kell, hogy a piaci viszonyok (kereslet-kínálat) szabályozza a
gazdasági folyamatokat („láthatatlan kéz”)
8. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
 1789-ben a francia forradalom alatt fogadják el Párizsban ezt az elvi
nyilatkozatot.
 A felvilágosodás gondolatai tükröződnek benne, és hatással volt tartalmára az
amerikai Függetlenségi Nyilatkozat.
 A címe utal arra, hogy alapvető emberi jogokat, és a francia polgárok
állampolgári jogait is tartalmazza.
 Olyan emberi jogokat, mint:
a) az élethez való jog
b) a szabadsághoz való jog
c) a tulajdonhoz való jog
d) vagy az igazságtalan kormánynak való ellenállás jogát.
 És olyan polgári szabadságjogokat, mint pl.:
a) vallásszabadság
b) szólásszabadság
c) sajtószabadság
 Rögzíti, hogy ezek a jogok mindenkit megilletnek, és minden ember jogokban
egyenlőnek születik, azaz kimondja a jogegyenlőséget.
 Megtaláljuk benne Rousseau népfelség elvét, azaz minden hatalom forrása a
nép.
 Kimondja a jogállamiságot, vagyis az kötelező, amit törvény rendel el, és
mindent szabad, amit a törvény nem tilt.
 A közakaratot, a nép vagy népszavazással, vagy választott képviselők útján
gyakorolja.
 Kimondja Montesquieu hatalommegosztás elve alapján, hogy a törvényhozó
hatalomnak ellenőriznie kell a végrehajtó hatalmat.
 Kimondja az ártatlanság vélelmét: azaz mindenki ártatlannak minősül addig,
amíg a bíróság ki nem mondja bűnösségét.
 Ez az elvi nyilatkozat lesz az alapja az 1791-es francia alkotmánynak, és
hatással lesz a többi európai alkotmányra is.
 V. MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN

1. Az ország három részre szakadása

SZÓBELI TÉTEL
2. Végvári harcok (várháborúk) (A végvárakat nézd meg az atlaszodban!!!!!)
A végvári harcok a 150 éves török uralom időszakában zajlottak, amelyek során a magyar
végvárakat akarta elfoglalni a török. A török három nagy hadjáratához köthetők ezek a
küzdelmek I. Szulejmán szultán uralkodása alatt: 1532-ben, 1552-ben és 1566-ban. A nagy
török hadjáratok időszakát 1568-ban a drinápolyi béke zárja le.
Az alábbi táblázat foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat:

MIKOR? MI VOLT A A VÉGVÁR VÁRKAPITÁNY A KÜZDELEM

TÖRÖK CÉLJA? NEVE KIMENETELE
1532 Bécs elfoglalása Kőszeg Jurisics Miklós Feltartóztatták a
törököt. A
törökök csak
jelképesen
foglalták el a
várat, kitűzték a
zászlójukat és
tovább vonultak.
1552 Tiszántúli Temesvár Losonczi István A törökök
területek nyernek
elfoglalása, Szolnok Nyáry Lőrinc A törökök
beékelődni a nyernek
Magyar Drégely Szondi György A törökök
Királyság és az nyernek
Erdélyi Eger Dobó István A magyarok
Fejedelemség győznek,
közé, megállítják a
megakadályozva török
ezzel e két rész előrenyomulását.
egyesülését
1566 Bécs elfoglalása Szigetvár Zrínyi Miklós A vár elesett, a
szigetvári hősök
meghaltak, de
Szulejmán is
meghal, így a
törökök
visszafordulnak.
A drinápolyi béke
lezárja a
hódításokat.
 3. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete
Erdélyben 4 nagy etnikumot különítünk el a XVI-XVII. században:
 magyar
 székely
 szász
 román
Az első három (magyar, székely, szász) az ún. három rendi nemzet Erdélyben. (A rendé
szerveződés teljesen sajátos módon etnikai alapon és nem a társadalmi tagozódásnak
megfelelően alakult ki.) A románok nem rendi nemzet, de nagy számban vannak jelen.

Milyen etnikum? Milyen vallást

gyakorol?
magyar református
székely katolikus (kis részük
unitárius)
szász evangélikus
román ortodox (egy részük
görög katolikus)

4. A magyarországi reformáció és a katolikus megújulás

A reformáció Magyarországon
 Először a reformáció evangélikus irányzata terjedt el Magyarországon az erdélyi szász
városokban és a Felvidék németek lakta városaiban.
 Második hullámban jelent meg a református vallás, és jóval nagyobb körben terjed el
a Hódoltság és az erdélyi vármegyék területén. A magyarországi központ Debrecen
lett (kálvinista Róma). További református központok: Sárospatak, Pápa,
Gyulafehérvár. Az erdélyi fejedelmek zöme is a református vallást követte. (Pl.
Bethlen Gábor)
 Erdélyben terjedt el az unitárius vallás Dávid Ferencnek köszönhetően, amely az
antitrinitárius, azaz szentháromság tagadó tanokon alapszik. Voltak erdélyi
fejedelmek is, akik ezt a vallást követték. pl. János Zsigmond
 Erdélyben a korszakban Európában egyedülálló módon megvalósult a vallási türelem.
A reformáció kulturális hatása
 A protestáns (főként református) felekezeteknek nagy szerepe volt a kultúra
terjesztésében. Pl:
 magyar nyelvű bibliafordítások – Károli Gáspár bibliafordítása a híres Vizsolyi
Biblia
 az anyanyelvi kultúra virágzása
 nyomdák létrejötte
 iskolák létrejötte (sárospataki, debreceni kollégiumok – középfokú
intézmények)
  Erdélyi fejedelmek támogatásával (pl. Bethlen Gábor) külföldön híres
egyetemeken tanulhattak a magyar diákok (pl. Heidelbergben,
Wittenbergben)
 Bethlen Gábor Erdélyben, Gyulafehérváron főiskolát alapított.
 Apáczai Csere János enciklopédiát szerkesztett.

A katolikus megújulás Magyarországon

 Célja a protestantizmus terjedését megállítani.

 Kiemelkedő alakja hazánkban Pázmány Péter (esztergomi érsek), aki Nagyszombaton
egyetemet alapít.
 Elkészül az első katolikus bibliafordítás Káldi Györgynek köszönhetően.
 A jezsuita rend megjelenésével magas színvonalú iskolák létesülnek.

5. A Rákóczi-szabadságharc
Okai
 A török kiűzése után Mo. a Habsburg Birodalom része lett, és hazánkat meghódított
tartományként kezelték.
 Sérültek a rendi jogok: az 1687-es pozsonyi országgyűlésen eltörölték a szabad
királyválasztás jogát, és az Aranybulla ellenállási záradékát.
 A visszafoglalt hódoltsági területek földbirtokait a bécsi udvar által felállított ún.
Újszerzeményi Bizottság kezelte, és csak igazolás, ill. fegyverváltságnak nevezett adó
megfizetése után adta vissza a magyar nemesi családoknak. (Óriási felháborodást
váltott ki a magyar nemesek körében)
 Erdélyt nem egyesítették újra Magyarországgal.
 A végvárak szerepe, jelentősége megszűnt. A végvárakat ferobbantották, a végvári
katonákat (végvári vitézeket) szélnek eresztették.
 A jobbágyoknak jelentősen nőttek az adóterheik. (pl. porció= a császári katonák
elszállásolási, ellátási kötelezettsége, forspont=hadianyagszállítási kötelezettség)
 Összegezve: az egész magyar társadalom elégedetlen
A szabadságharc kirobbanása
 A magyar nemesi mozgalom élére II. Rákóczi Ferenc állt, aki az ország legnagyobb
birtokosa volt (Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc fia, Thököly Imre volt a nevelőapja),
katolikus főnemes. Levelezésbe kezd XIV. Lajos francia királlyal, a Habsburgok
ellenségével, de levelét elfogják. Felségárulás vádjában bűnösnek találják és
börtönbe zárják. Felesége segítségével megszökik és Lengyelországba menekül.
 1703-ban kirobban a tiszaháti felkelés (parasztfelkelés), melynek élére hazahívják
Rákóczit.
 Ő hazatér és a felkelés élére áll, így kezdetét veszi a Rákóczi-szabadságharc, ami
1703-1711-ig tart.
  Kedvező a külpolitikai helyzet, mert közben Nyugat-Európában zajlik a spanyol
örökösödési háború Franciaország és a Habsburg Birodalom között. A Habsburgok
figyelmét, energiáit kezdetben ez köti le.
 A kuruc haderő (Rákóczi katonái) nagy létszámú volt, de korszerűtlen. Inkább a
könnyűlovas haderőre épült és a portyázásra volt alkalmas. (a Habsburgokhoz hű
emberek a labancok)
A szabadságharc katonai menete (TÉRKÉP)
 Kezdeti sikerek.
 A Felvidék, a Tiszántúl és a Duna-Tisza közét megszerzik.
 Erdély és a Dunántúl jelentős részét is megszerzik.
 1705-re az ország nagy részét elfoglalják, de a jelentős várakat, a déli Határőrvidéket
és Horvátországot nem sikerül elfoglalni.
 Katonai sikerekben híres hadvezéreinek is nagy szerepe volt: Bottyán János (Vak
Bottyán), Károlyi Sándor
 A spanyol örökösödési háborúban a Habsburgok fölénybe kerülnek, és erőiket
folyamatosan átcsoportosítják a magyarok ellen.
 1708. Trencsénnél súlyos vereséget szenvedünk, és innentől folyamatosak a
kudarcok.
A legfontosabb politikai történések
A legfontosabb politikai döntések az országgyűléseken születtek. A kuruc országgyűlések:

HOL? MIKOR? LEGFONTOSABB DÖNTÉSEK

Szécsény 1705  Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották
 Az államforma rendi konföderáció lett
 A fejedelem munkáját a szenátus
támogatta

Ónod 1707  Ideiglenes közteherviselés bevezetése (a

nemeseknek is kellett hadiadót fizetni)
 Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását
Sárospatak 1708  A harcokban mindvégig kitartó jobbágyok
hajdúszabadságot kapnak (Ez már a
problémákra utal. Megpróbálja egybe
tartani a sereget)

A szabadságharc bukása
 A trencséni csatvesztés után elkezd felbomlani a kuruc sereg.
 Anyagilag is kimerül, pénzügyi problémák bontakoznak ki.
 Rákóczi külföldi támogatókat keres. Lengyelországban tárgyal I. Péter orosz cárral.
 Eközben Károlyi Sándor tárgyal a császáriakkal, és 1711-ben Majténynál leteszi a
fegyvert. Ezzel véget ér a szabadságharc
  III. Károly Habsburg uralkodó megegyezésre törekedett, és ez a szabadságharcot
lezáró szatmári békében is megmutatkozik:

a) A kurucok amnesztiát kaptak.

b) Biztosították a protestánsok vallásszabadságát
c) Megszűntették az Újszerzeményi Bizottságot
d) Biztosították a magyar országgyűlés rendszeres összehívását, és ezzel a rendi
állam működését.
Rákóczi a száműzetést választja, és emigrációba vonul Törökországba, Rodostóba.

6. A XVIII. századi magyar társadalom (Demográfiai változások Magyarországon a

XVIII. században)
SZÓBELI TÉTEL

7. A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon (Mária Terézia, II. József)

SZÓBELI TÉTEL
 VI. ÚJKOR

1. A XIX. századi főbb eszmeáramlatok

LIBERALIZMUS  a liber=szabad szóból ered az elnevezés, és

szabadelvűséget jelent
 a felvilágosodás eszmerendszeréből alakult ki
 az alapvető emberi és polgári jogokat támogatja
 az alkotmányos állam, és a hatalmi ágak szétválasztásának
híve
 gazdaságban a szabad verseny híve
NACIONALIZMUS  a natio= nemzet szóból ered az elnevezés
 a francia forradalom idején alakult ki
 a nemzeti öntudat fontosságát helyezi előtérbe
 a nemzeti nyelv, nemzeti kultúra, a nemzeti hagyományok
előtérbe helyezése
 kollektivista eszme, az egyénnél magasabb rendű a nemzeti
közösség érdeke, és a nemzetállam létrehozása
KONZERVATIVIZMUS  a conservare (megőrizni, konzerválni) szóból ered
 a francia forradalom ellenhatásaként jött létre
 a meglévő, fennálló dolgokat értékelik
 elutasítja a forradalmi változásokat
 a lassú változások híve
 a régi, bevált hagyományokra épít
SZOCIALIZMUS  a societas (társas) szóból ered az elnevezés
 az igazságos társadalom megteremtését tűzi ki célul
 az ipari forradalom okozta társadalmi problémák, a
munkásság helyzetére keresi a megoldást
 a közösségi érdeket tartja szem előtt, kollektivista eszme
 többféle irányzata van, mint pl. a szociáldemokrácia
(szakszervezetekre épül) vagy a marxizmus, melynek
kidolgozója Karl Marx (1848. Kommunista Kiálltvány) és
Friedrich Engels. Eszerint a történelem az osztályharcok
története (rabszolgatartó és rabszolga, földesúr és jobbágy,
tőkés és proletár=munkás)
 az utolsó osztályharcban, egy proletárforradalomban a
proletárok fognak győzni, és megvalósul az egyenlőség
társadalma a kommunizmus.

Az érettségi feladatokban rendszerint forrásokat kell tudni összekapcsolni ezekkel az

eszmékkel. Érdemes a vastagon kiemelt kulcsfogalmakra koncentrálni!
 2. Az ipari forradalom
Bevezetés
Az ipari forradalom 1780 körül Nagy-Britanniából indult el, és onnan kapta a nevét, hogy
először az iparban zajlott le egy nagy változás. Egy olyan technológiai váltás következett be,
amelynek során kialakult a gépesített tömegtermelés, és amely folyamatot számtalan
technikai újítás kísért. Helyesebb lenne talán modernizációs forradalomnak nevezni, mert az
élet minden területét érintette.
Korszakok
1. Első ipari forradalom a XVIII. sz. 2. felétől a XIX. sz. közepéig tartott
2. Második ipari forradalom a XIX. sz. 2. felétől a XX. sz. közepéig tartott
Előzmények
 A nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás hatására kialakult a
világkereskedelem. Nőtt a kereslet és kialakult a tőkés gazdaság. A megnövekedett
igények kielégítésére növelni kellett a termelést. Megjelentek az első technikai
újítások, főként Angliában (pl. a textil iparban)
 Megnövekedett Európa népessége és Nagy-Britanniában egy energiaválság
bontakozott ki. A fakitermelés csökkenésével elkezdték kiaknázni a felszín közeli
szénbányákat, amelyhez szintén technikai újításokra volt szükség.
Az első ipari forradalom
 Nagy-Britanniából indult ki az 1780-as években.
 A textiliparban bontakozott ki, amely a hazai gyapjút és az amerikai gyarmatokról
érkező gyapotot dolgozta fel. A hatalmas piac, a megnövekedett kereslet ösztönözte
a termelést, melynek hatékonyságához technikai fejlődésre volt szükség. Így jelennek
meg többek között olyan technikai újítások, mint:
o a szövésben Kay repülő vetélője, vagy
o a fonásban Hargreaves „fonó Jenny”-je
 Új energiára volt szükség, ugyanis az emberi, vagy a vízi, és szélenergia már kevés volt
az iparban, és a bányászatban (a szén kitermelésében)
 Elkezdik a gőzenergiát alkalmazni először a bányászatban a bányavíz kitermelésében,
majd nagyon gyorsan elterjed az ipar számtalan területén.
 A legfőbb energiaforrás a szén lesz, amelyet átalakítanak gőzenergiává.
 Technikai újítások:
o James Watt: az első hatékonyan működő gőzgép
o Stephenson: gőzmozdony
o Fulton: gőzhajó
 A technikai újítások elterjednek a közlekedésben, megindul a vasút építése
Angliában, amely nagy tömegű áru és nagy számú ember olcsó szárazföldi szállítására
volt alkalmas.
 A húzóágazat először a textilipar, majd a vasút lesz.
  Nagy tömegű áruk előállítására megjelennek a gyárak (gépesített üzemek), amelyek
felváltják a manufaktúrákat. A gépesített tömegtermelés megsokszorozza a termelt
áruk mennyiségét.
 Megjelennek a XIX. sz. közepére már a gépeket gyártó gépek, amely egyfajta határt
jelent az első és a második ipari forradalom között.
A második ipari forradalom
 A XIX. sz. 2. felében bontakozott ki Nagy-Britannia mellett az USA-ban és
Németországban.
 Az acél korának is nevezzük, mert ez lesz az egyik legfőbb alapanyag (Az acél=
csökkentett széntartalmú vas, amely jobb tulajdonságokkal rendelkezik, pl.
rugalmasabb, mint a vas)
 Az acél új iparágak megjelenését tette lehetővé (pl. autóipar, hadiipar),
elterjedésével a nehézipar válik az egyik húzóágazattá.
 A legfőbb energiahordozó: a szén mellett a kőolaj
 A legfőbb energiaforrás: még jelen van a gőzenergia, de mellette megjelenik az
elektromos áram.
 Elterjed a villanymotor, a robbanómotor és megjelenik a futószalaggyártás.
 Az új találmányokat az ipar kezdi alkalmazni, de aztán sok megjelenik a
hétköznapokban.
A második ipari forradalom technikai újításai (legfontosabb feltalálók-találmányok)
a) Az autóipar
 Otto – robbanómotor, Diesel – diesel motor: elindul az autógyártás. A XIX.-XX.sz.
fordulóján olyan autómárkák jelennek meg, mint a Ford, Peugeot, Renault, FIAT,
Mercedes.
 A villamosenergia lehetővé teszi a futószalag gyártást, amely magával hozza az
olcsóbb tömegtermelést. Az első futószalagon gyártott autó Ford T-modellje volt.
 Az üzemanyaghoz kőolajra volt szükség, ennek feldolgozása kapcsán fellendül a
vegyipar.
 Az autógyártás húzóágazattá vált (kell hozzá: acélgyártás, vegyipar, elektronika,
gumigyártás, üveggyártás stb.)

b)A repülés elterjedése

 Zeppelin – léghajó
 Wright-fivérek – repülő
 Elindul egyfajta verseny a kettő között, melyik fog hosszú távon elterjedni. A repülő
győz, főként a II. világháborúnak köszönhetően. (A léghajóknál voltak súlyos
balesetek)
 A polgári légiközlekedés 1919-ben fog elindulni Berlin és Weimar, valamint Párizs és
London között.

c) Az elektromosság
 A villamosenergia elterjedése
  Edison feltalálja a szénszállas izzót – elterjed az elektromos világítás (A világítás
forradalma!) Ez egyrészt jelentett egy komfortot az emberek magánéletében,
másrészt az elektromos világítás lehetővé tette a több műszakban történő gyártást.
(Éjjel is lehetet dolgozni.)
 Faraday – elektromágneses indukció
 Tesla – villanymotor
 Jedlik Ányos – dinamó

d) A hírközlés forradalma
 Bell – telefon
 Puskás Tivadar – telefonközpont
 Marconi – drót nélküli távíró

e)Egyebek
 Lumiere testvérek – mozi (tömegkultúra elterjedésében lesz jelentősége)
 Nobel – dinamit (bányászatban, hadiiparban lesz jelentősége)
 A vegyiparban megjelennek a műanyagok (bakelit, nylon)
 Elterjed az autó, a rádió, megjelennek az első háztartási gépek (pl. porszívó,
hűtőszekrény)
 Fejlődik a tudományos élet (pl. Curie házaspár – radioaktivitás, Röntgen –
röntgensugárzás, Szent-Györgyi Albert – C-vitamin, stb.)
Az ipari forradalmak és ezen belül a második ipari forradalom óriási változásokat hoztak a
mindennapi életben. A technikai újítások elterjedésén túl azonban számos közvetett hatása
volt még pl. :
 a nők munkába állása,
 a fogyasztás bővülése,
 a szolgáltatások terjedése,
 a környezetszennyezés,
 az izmusok megjelenése a művészetekben, vagy
 a tömegkultúra elterjedése.

Első ipari forradalom Második ipari forradalom

felhasznált energia
használt erőgépek
döntő iparágak,
húzóágazatok
feltalálók, találmányok
szén, gőzenergia
gőzgép
textilipar, vasipar,
gépgyártás
húzóágazat: először a
textilipar, majd a vasút
textiliparban fonó és
szövőgépek (pl. fonó Jenny)
James Watt: gőzgép
Stephenson: gőzmozdony
(az acél kora)
szén, kőolaj
gőzgép, robbanómotor,
villanymotor
nehézipar,gépipar, vegyipar,
elektromosipar
húzóágazat: a gépipar, majd
az autóipar
Otto: robbanómotor
Deimler, Benz: autógyártás
Diesel: dieselmotor
Ford: futószalagon gyártott

kapitalista gazdaság
jellemzője
Fulton: gőzhajó
szabad versenyes
kapitalizmus kora
autó (T-modell)
Zeppelin: léghajó
Wright fivérek: repülőgép
Edison: szénszálas izzó
Bell: telefon
Marconi: távíró
monopolkapitalizmus kora

3. A polgári nemzetállam jellemzői – Németország és az USA példáján

A német nemzetállam (a német egység létrejötte)
A német egység létrehozására két elképzelés volt a XIX. században:
a) A nagynémet egység terve: a Habsburg birodalom részvételével és vezetésével
egyesítette volna a németeket.
b) A kisnémet egység terve: a Habsburg Birodalom kizárásával Poroszország
vezetésével létrehozni a német egységet.
Az utóbbi fog megvalósulni, mégpedig Bismarck porosz kancellárnak köszönhetően.
(vaskancellár). Hadseregreformot hajtott végre, és diplomáciai lépéseket tett. Az olaszokkal
szövetséget kötött, az oroszokkal pedig egy semlegességi megállapodást. Nagy-Britanniát is
meggyőzte, hogy Franciaország ellensúlyozására Európában szükség van a német egységre.
Ezek után a porosz-osztrák háborúban legyőzte Ausztriát (1866. Königgratz), majd
egyesítette az észak-német államokat. Ezek után 1870-71-ben a porosz-francia háborúban
legyőzte Franciaországot is. A dél-német államokkal együtt 1871-ben létrejött az egységes
Németország.
Jellemzői:
 A neve: Német Császárság
 Államformája: alkotmányos monarchia
 Szövetségi állam, de Poroszországnak jelentős súlya van.
 Uralkodó: I. Vilmos
 Kancellár: Bismarck
 A törvényhozó hatalom a Birodalmi Gyűlés, azaz a Reichstag.
 A végrehajtó hatalom a kormány, élén a kancellárral, de nem a Birodalmi Gyűlésnek
felelős, hanem a császárnak.
 Férfiakra kiterjedő általános választójog (népfelség elve)
 Általános hadkötelezettség bevezetése (a honvédelem mindenki feladata)
 A világ első társadalombiztosítási rendszerének kiépítése

Az Amerikai Egyesült Államok

Az amerikai függetlenségi háborúnak köszönhetően létrejött egy új állam: az Amerikai
Egyesült Államok (USA), amely alkotmánya értelmében egy szövetségi államként működött.
A központi szövetségi intézmények hatásköre volt a hadügy, külügy, pénzügy és a
kereskedelem, minden más a tagállamok hatáskörébe tartozott.
Az északi és a déli államok eltérő módon fejlődtek:

Észak Dél
 fejlett volt az ipar  a mezőgazdaságra ( azon belül is a
 farmergazdaságok jöttek létre a gyapottermesztésre) épült a
mezőgazdaságban gazdaságuk (A brit textilipar számára
 erősíteni akarták a központi exportálták a gyapotot)
intézményeket  rabszolgamunkára épülő ültetvényes
 a hazai gazdaságot védő gazdálkodás folyt
törvényeket, védővámokat akartak  a tagállamok önállóságát akarták
bevezetni érvényesíteni
 a jogegyenlőséget akarták  szabadkereskedelmet akartak
megvalósítani és a rabszolgák  elutasították a jogegyenlőséget, és a
felszabadítását. rabszolgák felszabadítását

A különbségek feszültséghez, majd fegyveres konfliktushoz vezettek. Az északiak jelöltje

Abraham Lincoln elnökké választása után robbant ki az amerikai polgárháború, amely 1861-
65-ig zajlott. Ezt a mind népességi, mind gazdasági fölényben lévő Észak nyerte. Észak
fölényét fokozta az ún. emancipációs törvény is, amely kimondta a rabszolgák
felszabadítását. Ennek ellenére még sokáig jelen volt a feketék elkülönítése, azaz
szegregációja a társadalomban.
Az alkotmányosság és jogegyenlőség megvalósulása:
 A jogegyenlőség tehát a törvények szerint kiterjedt a feketékre is, bár a
hétköznapokban még sokáig jelen volt az előítélet és a hátrányos megkülönböztetés.
 Az USA egysége megmaradt és továbbra is szövetségi államként, és elnöki
köztársaságként működött. (Ahogy azt az amerikai alkotmánynál részleteztük.)

VII. MAGYARORSZÁG AZ ÚJKORBAN

 1. A reformkor fő kérdései:
A reformkor a magyar történelem 1825 és 1848 közti időszakát jelenti, amikor
jelentős politikai, társadalmi és gazdasági változások zajlottak az országban.
A reformkor fő kérdései foglalkoztatták a politikusokat és a társadalom jelentős
részét, és a reformkori országgyűlések főbb témái is ezek voltak:
a) A magyar nyelv ügye: A cél, hogy a magyar legyen a hivatalos államnyelv.
Eredmény: 1844-ben megvalósul.
b) A jobbágykérdés: Két elképzelés: az önkéntes örökváltság (a jobbágy pénzért
megválthatta a szabadságát, ha a földesurával megegyezett), és a kötelező
örökváltság (a jobbágy kötelezően szabaddá válik, és telke tulajdonosa, a
földesurak pedig állami kárpótlást kapnak). Eredmény: az önkéntest fogadják el a
reformkorban az 1839/40-es országgyűlésen (Már 1832-36-os ogy. is elfogadja,
de a király nem szentesíti)
c) A közteherviselés és érdekegyesítés: A jobbágyság és a földesurak érdekeit
közelíteni kell egymáshoz, a nemeseknek is adózniuk kell, ezzel részt vállalva a
közterhekből.
d) Gazdasági kérdések: Pl. a hitel kérdése, és az ősiség eltörlése. vagy a robot
eltörlése és helyette bérmunka alkalmazása
e) A polgári alkotmányosság kérdései: Népképviseleti országgyűlés és felelős magyar
kormány létrehozása volt a cél, ill. a törvény előtti egyenlőség megvalósítása.

2. Széchenyi és Kossuth tevékenysége

SZÓBELI TÉTEL

3. Az 1848-as forradalom Magyarországon, az áprilisi törvények

SZÓBELI TÉTEL

4. Az 1848/49-es szabadságharc (Térképpel tanulni, megnézni a helyszíneket,

évszámokat!!!!)
A szabadságharc a forradalom eredményeit visszavonni akaró bécsi udvar, és az azokat
védelmező magyarság fegyveres konfliktusa volt, amibe a nemzetiségek is beavatkoztak.
A szabadságharc kibontakozása
Magyarország 1848. nyarán megkezdte az önálló haderő, a honvédség felállítását, és önálló
papírpénz (a Kossuth bankó) kibocsátását. Az osztrákok viszont az önálló magyar hadügy és
pénzügy feladását követelték.
A szerbek önálló Vajdaságot, a horvátok Magyarországgal való egyenrangúságot követeltek.
A bécsi udvar kihasználta a nemzetiségek céljait és támogatta magyar ellenes fellépésüket.
1848.szept.11-én Jellasics horvát bán megtámadta Magyarországot, ezzel kezdetét vette a
szabadságharc.
A szabadságharc legfontosabb eseményei
 A támadás hírére a kormány felbomlott, a helyét a Kossuth által vezetett Országos
Honvédelmi Bizottmány (OHB) vette át. Ez lett az új végrehajtó hatalom.
 1848. szept.29-én Pákozdnál a Móga János által vezetett honvéd sereg legyőzte
Jellasics seregét, aki a kudarc után Bécs felé elhagyta az országot. Móga a határig
üldözi.
 Október 6-án az újabb bécsi forradalom hírére Móga átlépi a határt, de Windischgratz
csapatai legyőzik Schwechatnál a hónap végén.
 December 2-án uralkodóváltás történik. Az udvar lemondatja V. Ferdinándot (gyenge
kezű, és ő írta alá az áprilisi törvényeket), és a helyét Ferenc József foglalja el.
 Windischgratz csapataival megtámadja Magyarországot. A cél Buda elfoglalása volt. A
magyar haderők élére Görgei Artúrt nevezte ki Kossuth.
 1848. szilveszterén az országgyűlés és az OHB Debrecenbe költözik, és sokan
elmenekülnek Pest-Budáról. A várost harc nélkül feladjuk, a tárgyalni akaró
Batthyányt elfogják.
 Görgei a Felvidékre húzódik, itt megosztva a császári erőket, Erdélyben pedig Bem
József (Bem apó) vezetésével tudjuk 1849 tavaszára legyőzni a császári és román
erőket.
 Windischgratz seregei élén tovább nyomult kelet felé, Debrecen irányába. Görgei
északon áttörve a Branyiszkói-hágót ereszkedett le az Alföldre, ahol egyesült
Damjanich János és Klapka György seregeivel.
 Ez az egyesült sereg csap össze 1849. február 26-27-én Kápolnánál Windisgratz
seregeivel, akiktől vereséget szenvedtünk. (Valójában elég kiegyenlített volt a
küzdelem, Windisgratz levele Ferenc Józsfnek, miszerint a magyar lázadókat leverte
erős túlzás volt)
 A győzelem hírére Ferenc József kiadta az olmützi alkotmányt (oktrojált alkotmány),
amelyben Mo.-ot meghódított tartományként kezeli.
 A felháborodott magyarok egy katonai és egy politikai választ is adtak az olmützi
alkotmányra. A katonai válasz a dicsőséges tavaszi hadjárat volt 1849. áprilisában-
májusában, amelynek során a honvédsereg sorra nyerte a csatákat (pl. Hatvan,
Tápióbicske, Isaszeg), és visszaszorították a császári erőket. 1849. május 21-én Budát
is sikerült visszafoglalni.
 A politikai válasz, hogy a magyar országgyűlés 1849. április 14-én kiadta a
Függetlenségi Nyilatkozatot:
 Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.
 Kimondták Magyarország függetlenségét.
 Kossuthot kormányzó elnökké választották (Szemere Bertalan alakít
kormányt)
 Támogatást reméltek Nagy-Britanniától és Franciaországtól, de nem kaptak. Nem állt
érdekükben, hogy felboruljon az európai kontinentális egyensúly.
 A nemzetiségek ezek után megegyezésre törekedte. Születik egy nemzetiségi törvény,
ami viszont nem lép majd érvényre.
A szabadságharc bukása
 1849. nyarán Ferenc József I. Miklós orosz cártól kért segítséget, így a magyar
szabadságharc sorsa megpecsételődött.
 Két haditerv született: Kossuth elképzelése volt az ún. szegedi haditerv (Szegednél
összevonni a magyar erőket), Görgeié pedig a komáromi haditerv. Kossuth
elképzelése győzött (bár Görgei nem értett egyet), pedig ez lehetetlenné tette a
császári és orosz erők egyesülésének megakadályozását.
 Az új császári fővezérrel Haynauval szemben csatát veszítünk Temesvárnál. Bem
erdélyi serege is felmorzsolódott (pl. segesvári csata).
 Az ország kimerült pénzügyileg, és akadozott az utánpótlás.
 A sorozatos kudarcok után Kossuth lemondott és Görgeit teljhatalommal ruházta fel,
majd emigrált.
 Görgei felmérve a helyzetet a megadás mellett dönt (reálpolitikus), és 1849.
augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert tudatosan az oroszok előtt (Paszkevics
herceg előtt)
 A vereséget megtorlás követte (Haynau rémuralma): 13 aradi vértanú és Batthyány
kivégzése, további kivégzések, bebörtönzések.
Nemzetiségek a szabadságharcban
 Már a szabadságharc kibontakozásakor nemzetiségi felkelések kezdődtek.
 A szerbek az önálló Vajdaság létrehozását akarták, és ezért fegyvert is fogtak.
 A horvátok a birodalmon belül a magyarokkal egyenrangúak akartak lenni. Ők lépik át
a Drávát Jellasics vezetésével, de a pákozdi csatában vereséget szenvedtek.
 Erdélyben román felkelők harcolnak a császári csapatokkal együttműködve a
magyarok ellen.
 Az olmützi alkotmány a nemzetiségeknek csalódást hozott, hiszen Bécs nem tartotta
be ígéreteit. A tavaszi hadjárat magyar katonai sikerei is elbizonytalanították őket,
ezért közeledni kezdtek a magyarok és a nemzetiségek egymáshoz. Megszületett
1849 nyarán egy nemzetiségi törvény, amely szerint az országos szervek nyelve a
magyar, de ezen túl megengedi az anyanyelv használatát.
 A szabadságharc bukása miatt nem fog megvalósulni.

5. A kiegyezéshez vezető út és a kiegyezés

SZÓBELI TÉTEL
 6. Gazdasági változások a dualizmusban
Gazdaság: A politikai kiegyezéssel egyidőben 1867-ben létrejött a gazdasági kiegyezés is,
amit 10 évente újra tárgyaltak. A kvóta 30/70% arányban oszlott meg Mo. és Ausztria között.
A gazdasági életet az egységes birodalmi piac jellemezte. Nem volt belső vámhatár, közös
jegybankot hoztak létre (Osztrák-Magyar Bank), amely a közös pénzt bocsájtotta ki.
Összehangolták az adórendszert, a mértékrendszert, a közlekedést és a hírközlést. A
gazdaság fejlődéséhez nagyban hozzájárultak a korszak ipartámogató törvényei, valamint a
jelentős külföldi tőkebeáramlás. A valutát (korona) Wekerle Sándor ezüst helyett aranyalapra
helyezte.
a) MEZŐGAZDASÁG
 Növénytermesztés:
 elterjed a vetésforgó
 termesztett növények pl. gabonanövényeknél a búza
(legfőbb kiviteli cikk), kapásnövényeknél a kukorica,
takarmánynövényeknél a lucerna
 szőlőtermesztés és borkészítés (híres bortermelő vidékek,
amelyeket sajnos elpusztít a korszak filoxéra járványa)
 gépesítés a növénytermesztésben (vető, arató és cséplő
gépek)

 Állattenyésztés:
 istállózó állattenyésztés
 szarvasmarhatenyésztés (fontos exportcikk)
 sertés és juhtenyésztés
 híres a magyar lótenyésztés (Bábolna, Hortobágy)
 tejipar fejlődését vonja maga után
b) IPAR
 Az ipar fejlődésének előfeltételei:
 a bank és hitelrendszer létrejötte (pl. Magyar Általános
Hitelbank, Angol-Magyar Bank)
 infrastruktúra fejlesztése: vasúthálózat fejlődése, a Magyar
Állami Vasút létrejötte (MÁV), folyószabályozások, gátak
építése, közutak fejlesztése. Baross Gábor közlekedési
miniszter nevéhez fűződik!

 Az ipar fejlődése:
 céhek helyett manufaktúrák és gyárak jönnek létre
 élelmiszeripar fejlődése: malomipar, cukorgyártás,
szeszipar, sörgyártás
 vasipar/nehézipar fejlődése (Diósgyőr, Salgótarján)
 gépgyártás fejlődése (Ganz Ábrahám gépgyára, Weisz
Manfréd gépgyára, MÁVAG)
  könnyűipar (textilipar) is fejlődik, de nem lesz
versenyképes)
 Híres, máig létező márkanevek kerülnek a köztudatba
(családi nevekből), pl.: Törley, Pick, Dreher
 Híres feltalálók: Bánki Donát (porlasztó), Kandó Kálmán
(villanymozdony), Puskás Tivadar (telefonközpont)
1873-ban megtörtént Pest, Buda és Óbuda egyesítése, létrejött Budapest.
1896. Millennium (a honfoglalás ezer éves évfordulója)– hatalmas fejlesztések a fővárosban,
az országban
Társadalom TORLÓDÓ TÁRSADALOM Egyszerre vannak jelen a régi, rendi, feudális
társadalmi rétegek, és az új, polgári társadalmi csoportok.

7. Nemzetiségi kérdés és etnikai viszonyok

 A dualizmusban 55%-ra nő a magyarság aránya.
 Ennek okai: a természetes szaporulat, a nemzetiségek asszimilációja. valamint,
hogy a kivándorlás nagyobb létszámú a nemzetiségek körében.
 A magyar állam és a nemzetiségek viszonya feszült.
 A nemzetiségek területi autonómiát szeretnének, amit a magyar állam elutasít.
 A kiegyezés után megpróbálják rendezni a nemzetiségi kérdést. Megszületik 1868-
ban a nemzetiségi törvény, és a horvát-magyar kiegyezés. (Tartalmát nézd meg
mindkettőnek a tavalyi füzetedben!)
 A nemzetiségi törvény végrehajtása akadozik.
 A magyar állam célja a későbbiekben: asszimilálni (beolvasztani) a
nemzetiségeket, akik gyakran a passzív ellenállás eszközét választják.
 A zsidó emancipáció: a zsidóság nem nemzetiségnek, hanem vallási felekezetnek
számított. A zsidó vallást bevett vallássá nyilvánították, vagyis elindul egy
emancipáció. Nagy számban vándoroltak be Galíciából. Főként a
kereskedelemben, a pénzvilágban és az értelmiségi pályákon találjuk őket. Már a
korszakban megjelent az antiszemitizmus (pl. tiszaeszlári per). Erre válaszul
megjelent a cionizmus. (Herzl Tivadar az atyja a gondolatnak.
 A cigányság: a társadalom peremén éltek. Vándormesterségeikre (vesszőfonás,
teknővájás, vályogvetés) egyre kevésbé volt szükség. Elindul a letelepítésük, főként
a falvak peremén.

8. A polgári állam kiépülése

A polgári állam fogalma: Polgári államról beszélünk, amikor egy állam a jogegyenlőség és
alkotmányosság biztosításán túl a társadalmi jólétet növelő feladatokat is ellát, mint pl.
oktatásügy, egészségügy vagy szociális juttatások.
Ennek kiépüléséhez, működéséhez megnövekedett állami intézményrendszerre volt
szükség, melynek fenntartása rendkívül költséges volt, így emelni kellett az adókat. A
hivatalnokok jelentős része a dzsentrik soraiból került ki.
Mo.-on a polgári állam kiépülése Tisza Kálmán (1875-90) miniszterelnökségéhez köthető.
Jellemzői:
 Modernizálták a közigazgatást: csökkentették a helyi önkormányzatok
önállóságát, megszüntették a különleges jogállású területeket (pl. székely és szász
székek, Határőrvidék), és egységes megyerendszert hoztak létre.
 Megvalósult az állami rendvédelem. Vidéken csendőrség, a fővárosban és
nagyobb városokban a rendőrség látta el a feladatot. A csendőrség központi
irányítású, a rendőrség önkormányzati.
 Kiépült az állami postahálózat.
 Fejlesztették a vasútépítést, létrejött Baross Gábornak köszönhetően a MÁV.
 Fejlesztik, egységesítik az oktatást (lsd. 1868-as Eötvös József népiskolai törvénye
– tudni kell részletesen a tartalmát!)
 Az állam átvette az egyháztól az anyakönyvezés feladatait, sőt bevezette a
polgári házasságot és a válás intézményét is. Emiatt és az oktatásban meglévő
feszültségek miatt Wekerle Sándor miniszterelnöksége alatt elkezdődik egy
kultúrharc az egyház és az állam között, amelyből az állam kerül ki győztesen.

9. Alkotmányosság és jogegyenlőség megvalósulása Mo-on

 Az 1848-as áprilisi törvények fektették le az alkotmányosság alapjait, és hozták létre

a polgári államot.
 Az áprilisi törvények kimondták a jobbágyfelszabadítást (kötelező örökváltság), és a
közteherviselést, megtéve az első lépéseket a jogegyenlőség felé.
 Az államforma alkotmányos monarchia lett, és megtörtént a hatalmi ágak
szétválasztása (lsd. áprilisi törvények)
 Cenzusos választójog valósult meg (vagyoni cenzus) (Lsd. áprilisi törvények.)
 A kiegyezés után is megmaradt az államforma, újra működött a népképviseleti
országgyűlés, és megmaradt a cenzusos választójog, de nyílt szavazás volt.
 A dualizmus alatt szinte végig ugyanaz a politikai párt kormányzott először
Szabadelvű Párt, majd Nemzeti Munkapárt néven. (Leszámítva 1906-10-ig az ún.
koalíciós időszakot) Oka: ők elfogadták és támogatták a kiegyezést és a dualista
államot, így az uralkodó is őket támogatta.
 A miniszerelnököt az uralkodó nevezte ki.
 A közös ügyeken kívül minden a magyar parlament és kormány hatáskörébe
tartozott.
 A közös hadseregen kívül lehetett saját haderőnk is (Honvédség)
 VIII. A VILÁGHÁBORÚK KORA

1. I. világháború
SZÓBELI TÉTEL

2. A nemzetiszocializmus és a náci Németország

SZÓBELI TÉTEL

3. A sztálini diktatúra

Általános jellemzők
 Az 1920-as, ’30-as években épült ki
 Szélső baloldali diktatúra
 Sztálin a vezér, róla kapta a korszak a nevét
 Pártállam jön létre (A rendszer egyetlen pártja a Szovjetunió Kommunista
Pártja=SZKP)
 Nyílt terror, fizikai erőszak, megfélemlítés jellemzi a rendszert. Egy totális diktatúra,
amely áthatja az emberek hétköznapjait.
 Bolsevik ideológiára épül (marxista-leninista ideológia), és a közös ellenségkép
kialakítására (A közös ellenség a kapitalizmus, és a kapitalisták)
 A rendszer a propaganda gépezetre épül

Politika
 1927-es pártkongresszus Sztálin győzelmét hozza (pártfőtitkár+államelnök)
 A politikai életet a kommunista párt, és azon belül is a pártfőtitkár (Sztálin) irányítja,
valamint egy szűk politikai elit az ún. Központi Bizottság tagjai.
 Érvényesülni csak a kommunista párt tagjaként lehetett.
 Elkezdi kiépíteni a diktatúráját.
 Tisztogatási hullámot indít el. Félreállítja politikai ellenfeleit (pl. Zinovjevet, a
leningrádi ellenzék vezérét, Kirovot, aki az 1934-es pártkongresszuson az ellenfele,
Trockijt, aki a legnagyobb politikai ellenfele)
 A tisztogatási hullám eléri a Vörös Hadsereget is.
Gazdaság
 Sztálin egyik alapelve: a szocializmus felépíthető egyetlen országban is, de ehhez
központi tervezésre és irányításra van szükség, valamint belső erőforrásokra épülő
iparosításra.
 Ezért elkezdődik az ipar, azon belül is a nehézipar aránytalan fejlesztése. Ehhez a
mezőgazdaságból vonják el a pénzt, ami a közellátás hiányosságaihoz, hosszú távon
áruhiányhoz, éhezéshez vezet.
 Tervutasításos rendszer jön létre (Központilag meghatározott 3, majd 5 éves tervek,
ésszerűtlenek, sokszor csak papíron teljesülnek)
 Sztahanov mozgalom elterjed, ami egy munkaverseny.
 Államosítások folytatása (minden az állam tulajdona: gyárak, üzemek, bányák,
bankok stb.)
 Lezajlik a mezőgazdaság szocialista átszervezése = kollektivizálás (Kolhozok,
szovhozok létrehozása, a parasztok bekényszerítése, kuláklisták, megfélemlítés)
 A mezőgazdasági termelés 1932-33-ra a mélyponton. Egy év alatt több mint 3 millió
ember hal éhen (főként Ukrajnában).

Társadalom
 Totális diktatúra
 Tisztogatási hullám eléri a társadalmat („csengőfrász”, fekete autó = éjszaka fekete
autóval vitték el azokat, akiket a rendszer ellenségeinek nyilvánítottak)
 Ellenség: a korábbi földbirtokos réteg, a korábbi nagypolgárság, az értelmiség, az
egyház, a gazdag parasz (kulák), aki nem lép be a kolhozokba, bárki, aki bírálni meri a
rendszert
 Besúgóhálózat figyeli az embereket
 Propaganda gépezet népszerűsíti a társadalomban a rendszert és a vezért
(demokráciát hazudnak újságok, filmek, plakátok, festmények, színdarabok, stb.
segítségével) A propaganda segít a személyi kultusz kialakításában: Sztálin dicsőítése.
 Átrendeződik a társadalom szerkezete (Eltűnik a nemesség, a nagypolgárság, és a
birtokos parasztság. Megnő az ipari és mezőgazdasági munkásság száma.)

Ideológia
 bolsevik ideológiára épül
 marxista-leninista elvekre, miszerint:
  A termelő eszközöket társadalmi tulajdonba kell venni
 A burzsoázia és a proletárok (munkásság) között kibékíthetetlen az ellentét.
 Egy igazságos világban a munkásosztályé a hatalom, és nincsenek társadalmi
különbségek.
 Osztályharc fokozódásának elmélete: az ellenség befurakodik ebbe az igazságos
szocialista világba, és megpróbálja azt aláásni, ezért ébernek kell lenn, vagyis fokozni
kell az osztályharcot.
 Közös ellenségkép kialakítása: az ellenség a nyugati imperialisták (kapitalisták)
 Ateista propaganda, a szocializmus tagadja Isten létét és támadja a vallást.

A sztálini diktatúra 1953-ig, Sztálin haláláig, de maga a kommunista rendszer egészen a

rendszerváltásig, a keleti tömb széthullásáig 1990-91-ig tart.

4. A II. világháború
SZÓBELI TÉTEL
5. A holokauszt

1. A holokauszt szó jelentése: „égő áldozat” (görög eredetű). A zsidóság tömeges

legyilkolásának folyamatára használt kifejezés. (Használják még rá a héber soá
kifejezést is, ami katasztrófát jelent.)

2. Ideológiai háttér: a náci fajelmélet (részletesen ismertetni) Ez elsősorban a zsidóság

ellen irányult, akiket Hitler minden rossz okozójaként állított be. (közös ellenségkép
kialakítása)

3. Előzmények:
 1933. Hitler kancellár lesz. A diktatúra érdekében folyamatosan
napirenden tartotta az antiszemitizmust.
 Faji törvények megszületése Németországban (1935. nürnbergi
törvények), amely többek között megfosztja a zsidóságot
állampolgárságuktól, valamint megtiltotta a zsidók és nem
zsidók házasságát.
 Kristályéjszaka (1938. nov.9-ről 10.-re virradó éjszaka) országos
méretű pogrom (pogrom=a lakosság más nemzetiségű vagy
vallású része elleni erőszakos fellépés, gyakran tömeges
elpusztításukkal, vagy elhurcolásukkal járó hajsza)
 Folyamatos jogsértések: a politikai, gazdasági és személyes
szabadságjogok korlátozása. Megalázó megkülönböztetés, pl.
sárga csillag viselése, kijárási tilalom, zsidó csak zsidó iskolába,
boltba járhat. stb.
  Az első munkatáborok létrejötte már a II. világháború előtt.

4. A háború alatt:
a) Megkezdődik a fajelmélet szerinti „alacsonyabb rendűek”
módszeres kiirtása. Elsősorban a zsidóságé, de rajtuk kívül még
a cigányoké, homoszexuálisaké, valamint a testi és szellemi
fogyatékosoké is.
b) Az európai zsidóság módszeres kiirtásának programja az
ENDLÖSUNG („végső megoldás”). 1942-ben dolgozták ki a
wansee-i konferencián, így wannsee-i programként is
emlegetjük.
c) A program részeként koncentrációs táborokat hoztak létre. A
legismertebbek: Auschwitz-Birkenau, Dachau, Buchenwald,
Treblinka. Ezek részben munkatáborok, részben megsemmisítő
táborok voltak.

5. A folyamat, a módszer lényege

 A zsidóság gettókba kényszerítése helyi szinten (általában azokon a
településeken, ahol éltek)
 Majd marhavagonokban elszállították őket a koncentrációs táborokba. Ezt
deportálásnak nevezzük.
 Általában az öregek és gyerekek nagy részét azonnal „megsemmisítették”.
 A felnőtteket dolgoztatták embertelen körülmények között, a legyengült
felnőtteket legyilkolták.
 A tömeggyilkosságokat gázkamrákban végezték el általában (a háború vége
felé már előfordult az is, hogy halomra lőtték őket), és a holttesteket
krematóriumokban égették el.

6. Következmény: Kb. 6 millió zsidó, és kb. 200 ezer roma áldozat. Az európai
zsidóságnak több, mint a felét gyilkolták meg.
7. Ellenállás: szinte nem volt! Az okai:
 a közvélemény sokszor antiszemita
 a félelem
 az elhurcolt emberek nem tudták előre a
sorsukat
 fokozatosan fosztották meg őket
vagyonuktól, családjuktól, méltóságuktól
és a reménytől
 sokáig Európa és a világ nem fogta fel
pontosan, hogy mi történik
 A legjelentősebb ellenállás 1943. tavaszán volt a varsói gettófelkelés, amit levernek a
németek és súlyosan megtorolnak.

8. A holokauszt Magyarországon
Már a II. világháború előtt megjelennek hazánkban is a zsidó ellenes törvények,
intézkedések. (Ezeket korábban már vettük, tartalmukat tudni kell részletesen!)
 Numerus Clausus
 I. zsidótörvény
 II. zsidótörvény
A háború alatt:
 1941-ben Bárdossy László miniszterelnöksége alatt
Kárpátaljáról deportáltak zsidókat német megszállási övezetbe,
akik már Auschwitzba kerültek.
 Szintén 1941-ben lépett életbe a III. zsidótörvény, amely a
nürnbergi faji törvényekhez hasonlóan megtiltotta a zsidók és
nem zsidók házasságát.
 1944-ben, a német megszállás után, Sztójay Döme
miniszterelnöksége alatt romlott sokat a hazai zsidóság
helyzete. Elrendelték a sárga csillag viselését, gettókba
kényszerítették őket, és elkezdődött a vidéki zsidóság
deportálása. (A többségüket Auschwitzba vitték.) A budapesti
zsidóság deportálását Horthy állíttatja le.
 1944-45-ben, a nyilas uralom idején elkezdődik a budapesti
zsidóság módszeres kiirtása. Mivel deportálni már nem tudták,
ezért halomra lőtték őket. (A Dunába, bányákban, gyárak
területén) Kb. 25ezer embert ölnek így meg.
A magyar holokauszt megszervezését Adolf Eichmann, az SS mo-i vezetője irányította, de a
nácikkal együttműködött a magyar államapparátus és a csendőrség is. Ezért tudták ilyen
„hatékonyan”, és viszonylag gyorsan végrehajtani a deportálásokat.
1944-ben már az ellenállás is fokozódott, főként a fővárosban.
 Civilek és az egyház is rejtegetett zsidókat. (Tízezreket bújtattak)
 Külföldi diplomaták menlevelek kiadásával igyekeztek diplomáciai mentességet
biztosítani a zsidók számára, így emberek ezreit mentették meg. Ki kell emelni Raoul
Wallenberg svéd, Carl Lutz svájci és Angelo Rotta vatikáni diplomatákat!
A veszteség kb. fél millió elhurcolt és legyilkolt magyar zsidó.
 IX. MAGYARORSZÁG A VILÁGHÁBORÚK KORÁBAN
1. Mo. az első világháborúban
Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia részeként vett részt a háborúban. A háború
kirobbanásában is szerepe volt, hiszen a szarajevói merénylet után a Monarchia üzent hadat
Szerbiának 1914.július 28-án. Magyar katonák mind a magyar Honvédség, mind a közös
császári és királyi hadsereg (k.u.k) kötelékében harcoltak a keleti, a balkáni és az olasz
fronton.
Tisza István volt a magyar miniszterelnök a háború kirobbanásakor, aki ellenezte a hadba
lépést, mert nem tartotta az Osztrák-Magyar Monarchiát katonailag felkészültnek. A politikai
elit és a közvélemény elfogadták a háborút, indokoltnak tartották a Szerbiával való
leszámolást.
Katonai események a magyar területeken többször is voltak:
a) A háború elején az orosz hadsereg gyorsabban mozgósított, és betört a
Monarchia, ezen belül Magyarország területére, amit viszont sikerült német
segítséggel visszaverni.
b) Románia hadba lépésekor Erdély került veszélybe, de a Monarchia serege
visszaverte a támadást, sőt Bukarestig nyomultak előre.
Az olasz hadszíntéren Doberdó térségében, az Isonzó és a Piave folyónál harcoltak magyar
katonák. Szerbiát csak Bulgária belépésével sikerült legyőzni.
A háború végére mind a szerbiai, mind az olasz fronton folyamatosan nőttek a magyarok
veszteségei.
A hátország is kimerült:
 áruhiány volt
 éhínség
 munkaerőhiány
 jegyrendszer
 az állam eladósodott
 infláció volt

2. Őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság

Az első világháború végén az Osztrák-Magyar Monarchia darabjaira hullott, a nemzetiségek
nemzeti tanácsokat hoztak létre, és sorra mondták ki függetlenségüket. IV. Károly Habsburg
uralkodó megpróbálkozott az állam föderatív átszervezésével, és egy szövetségi állammá
akarta átszervezni a Monarchiát, de ezzel elkésett.
Magyarországon Tisza István lemondott, beismerve, hogy a Monarchia elvesztette a háborút.
A Függetlenségi Párt volt az Károlyi Mihály vezetésével, amely általános választójogot, titkos
szavazást, és földosztást ígért. Károlyi vezetésével megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, és
követelték az uralkodótól, hogy Károlyit nevezze ki miniszterelnökké. Miután ez nem történt
meg 1918.okt.31-én kitört Budapesten az őszirózsás forradalom. (A frontról hazatérő
katonák a sapkájukra a k.u.k. felirat helyére őszi rózsát tűztek.)
A forradalom eredményeként megalakult a Károlyi-kormány, nem sokkal később pedig IV.
Károly lemondott „ideiglenesen az államügyek intézéséről”. Kikiáltották a köztársaságot, a
köztársasági elnök Károlyi Mihály lett, helyette pedig a miniszterelnök Berinkey Dénes.
Eredmények:
 elrendelték a földosztást (De csak Károlyi kápolnai birtokán fog megvalósulni.)
 bevezették az általános, nőkre is kiterjedő választójogot és a titkos szavazást
(De végül választásokra nem került sor.)
Problémák:
 ellátási nehézségek, éhínség
 a környező országok jelentős területeket szálltak meg Mo-on. (pl. délen a
szerbek, északon a csehek, keleten pedig a románok)
 Vix-jegyzék: az antant a román megszállt területeken túl még egy katonailag
semleges sávot jelölt ki a Szeged-Vásárosnamény vonalon, ezzel újabb
területeket vonva ki a magyar kormány ellenőrzése alól.
Miután a Berinkey-kormány lemondott Károlyi a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
kéri fel kormányalakításra. Ők azonban titokban megállapodnak a Kommunisták
Magyarországi Pártjának vezetőivel (akik börtönben voltak) a közös hatalomátvételről, és
1919.márciusában kikiáltották a tanácsköztársaságot Károlyi nevében, de valójában a tudta
nélkül, és le is mondatják őt.
A tanácsköztársaság jellemzői:
 Orosz mintára létrehozott proletárdiktatúra.
 Az új egyesített párt neve: Magyarországi Szocialista Párt.
 Egypártrendszert hoztak létre.
 A végrehajtó hatalom a Forradalmi Kormányzótanács volt, tagjai a népbiztosok.
 A tényleges hatalmat Kun Béla külügyi népbiztos gyakorolta.
 Államosítások kezdődtek.
 Termelőszövetkezeteket hoztak létre.
 Jóléti intézkedéseket vezettek be: pl. megszűntették az adókat, felemelték a béreket,
ingyenes oktatást és egészségügyet vezettek be.
 Ezek rövid távon népszerűek voltak, de folyamatosan nőtt az ellenállás a diktatúrával
szemben, ezért elkezdődött a terror, melynek végrehajtói a Lenin-fiúk voltak.
 Külpolitikában visszautasították a Vix-jegyzéket, megszervezték a Vörös Hadsereget,
amely az északi hadjáratban sikereket ért el, és visszafoglalta a Felvidék nagy részét.
 Erre válaszként megérkezett az antanttól a Clemenceau-jegyzék, amely azt követelte
Mo-tól, hogy vonja vissza a csapatait a Felvidékről, cserébe meghívást kap a
 tanácskormány a békekonferenciára, ami nemzetközi elismerésüket jelentette volna,
és magába hordozta a román csapatok kivonásának lehetőségét.
 Kun Béla a visszavonulás mellett döntött, de ezzel elvesztette a közvélemény
támogatását. A román csapatok átlépték a Tiszát, és bevonultak a fővárosba. A Vörös
Hadsereg széthullott, a Tanácsköztársaság pedig megbukott 1919.augusztusában
.
3. A trianoni békeszerződés

1920. június 4-én írták alá Versailles-ban, a Trianon palotában. A békeszerződés tartalmánál
a nagyhatalmak nem vették figyelembe az Apponyi Albert vezette békedelegáció érveit.
A békeszerződés tartalma
 Elcsatolták Mo. területének kb. 2/3-át. (Horvátország nélkül 282 ezer km 2 volt hazánk
területe, ebből 93 ezer km2 lett.)
 18 millió lakosból 7,6 millió lett az ország lakosainak száma.
 Az elcsatolt területek:
 Románia megkapta Erdélyt, valamint a Tiszántúl és a Bánát keleti részét.
 Csehszlovákia megkapta a Felvidéket és Kárpátalját
 Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megkapta a Bácskát és a Bánát nyugati felét (a
Délvidéket)
 Ausztria megkapta Burgerlandot
 Az országot jóvátétel fizetésére kötelezték.
 Korlátozták a haderőt Mo.-on. Pl.: 35 ezer főben korlátozták a haderő létszámát, vagy
eltörölték a sorkötelezettséget, vagy megtiltották a fegyvergyártást.
A békeszerződés társadalmi és gazdasági következményei

Társadalom
 Több, mint 2 millió magyar került a határon túlra.
 Mivel a nemzetiségek nagy része is a határon túlra került, így Mo. nemzetállam lett.
 Sopron kivételével (a „leghűségesebb város”) sehol nem tartottak népszavazást, így
olyan területeket is elcsatoltak, ahol a lakosság ezt nem akarta.
 Az elcsatolt területekről sok magyar áttelepült az anyaországba, ami komoly ellátási
gondokat okozott (PL. meg kellett oldani a lakhatásukat).
 Mo. társadalmára az ún. „trianoni sokk” volt jellemző, a közvélemény igazságtalannak
tartotta a békeszerződést.
 A két világháború közti politikai életet és külpolitikai törekvéseket a revízió és az
irredentizmus gondolata határozta meg
Gazdaság
 Egyrészt az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával megszűnt a monarchia
egységes piaca, másrészt a területek elcsatolásával megszűnt Magyarország
gazdasági egysége.
 A mezőgazdaság termékszerkezete átalakult. Az elcsatolt területeken voltak az erdők
és legelők nagy hányada, így pl. fából, és állati termékekből hiány alakult ki. A szántók
nagy része viszont Mo.-on maradt, így pl. gabonából felesleg jött létre.
 Az ipart sújtotta a nyersanyagok és a piacok elvesztése. Elcsatolták a bányák, gyárak,
üzemek, vidéki nagyvárosok jelentős részét.
 A közlekedés is nehézkessé vált. A Budapest központú sugaras út és vasút hálózat a
peremterületeken volt összekötve. Ezeket az útvonalakat most mind elcsatolták.
 Az iparban is egy szerkezetváltás kezdődött el, hiszen a malomiparunk kihasználatlan
maradt. Új iparágak fejlesztését kellett elkezdeni.

4. A Horthy-korszak konszolidációja
SZÓBELI TÉTEL

5. Oktatás és kultúrpolitika Magyarországon

 Bethlen István kormányában Klebelsberg Kunó volt a vallás- és közoktatásügyi
miniszter.
 Szerinte az oktatás és kultúrpolitika feladata a „szellemi honvédelem”. Az oktatás
fejlesztésével javítani kell Mo. nyugati megítélését és ezzel elősegíteni a revíziót.
 A jó iskolák és a művelődéspolitika kiegészítve egy megfelelő szociálpolitikával
erősíteni fogja a társadalomban a hazafias érzéseket. Ezt nevezete
neonacionalizmusnak.
 A „kultúrfölény” politika fűződik a nevéhez, melynek lényege, hogy az oktatás és
kultúra fejlesztésével, egyfajta kulturális fölénnyel Európában a magyarság
bizonyítani tudja a helyét, és ezzel a revízió jogosságát.
 A békeszerződés haderőkorlátozása lehetőséget teremtett arra, hogy a
költségvetésből a honvédelem helyett többet költsenek az oktatásra.
 A népiskolai törvénye egy nagyszabású népiskola építési programot tett lehetővé,
amelynek eredményeként az analfabetizmus harmadára csökkent az országban. A
tankötelezettséget 6-ról 8 évre emelte.
 Modernizálták a középiskolás tananyagot, előtérbe helyezve a élő idegen nyelvek és a
természettudományos tantárgyak oktatását, mert ezeknek volt jelentősége a
gazdasági életben.
 A Trianon miatt elcsatolt országrészekből elmenekült egyetemeket áttelepítették,
Pozsonyból Pécsre, Kolozsvárról Szegedre. Kiépítették a debreceni egyetemet is.
 Visszavonták a numerus clausust.
 Külföldi magyar intézeteket alapítottak a tehetséges magyar diákok ösztöndíjának
támogatására és a magyar kultúra népszerűsítésére. Collegium Hungaricum jött létre
Bécsben és Berlinben, Magyar Akadémia pedig Rómában.

6. A területi revízió lépései

 Füzetben térkép

7. Magyarország a második világháborúban

Előzmények:

 Magyarország fő célja a két világháború között a trianoni békeszerződés

megváltoztatása és ezzel együtt a revízió volt. Ez Németország és Olaszország
támogatásával látszott elérhetőnek. Német-olasz segítséggel kaptunk vissza
területeket (1938. nov. első bécsi döntés visszakerült Magyarországhoz a Felvidék
déli része, 1939. márc. Kárpátalja).
 Magyarország gazdaságának a világgazdasági válság idején létfontosságú volt
piacokat szereznie, márpedig ezt csak Németország és Olaszország biztosította –
tehát gazdaságilag is függünk tőlük.

Teleki Pál (1939-41) miniszterelnöksége

• Teleki a háború kitörésekor megpróbálja a “fegyveres semlegesség” politikáját követni: a

magyar csapatok hadikészültségben vannak, de Magyarország nem engedi át területén a
német csapatokat, sőt emberbarát politikát folytat és befogad kb. 130 ezer lengyel
menekültet.
• 1940 nyarán a Szovjetunió kikényszerített egy területet (Besszarábiát) Romániától,
Magyarország erre maga is követelni kezdi Erdélyt. Csapatokat vonultatunk fel a román
határnál (erődemonstráció). Németország beavatkozik (két szövetségese között nem
engedhetett meg egy esetleges fegyveres konfliktust)
• Végül német-olasz bizottság dönt: 1940. aug. 30. a II. bécsi döntéssel visszakapjuk Észak-
Erdélyt (kb. 44 000 km2; 2,5 M lakos, csak kb. 50% a magyar, ami a Mo-ra került románok
esetében feszültséghez vezet))
• A II. bécsi döntés eredményeként még szorosabbra fűzzük kapcsolatunkat No.-gal, ezért
1940 nov.-ben csatlakozunk a háromhatalmi egyezményhez (fasiszta államok No., Olaszo. és
Japán szövetsége). Ugyanakkor 1940. decemberében Mo. örökbarátsági szerződést köt
Jugoszláviával. (Teleki célja: kimaradni egy esetleges balkáni konfliktusból)
• 1941. áprilisban Hitler követeli, hogy a német csapatok Magyarországon át vonulhassanak
Jugoszlávia ellen, illetve a katonai részvételt Jugoszlávia lerohanásában. A britek
hadüzenettel fenyegetőznek, Teleki szembesül azzal, hogy a fegyveres semlegesség
politikáját nem lehet tovább folytatni. A kilátástalan helyzetben az öngyilkosságba menekül.

Bárdossy László (1941-42) miniszterelnöksége

• 1941 ápr.: a magyar csapatok részt vesznek a Jugoszlávia elleni támadásban, ezért Hitler
„megjutalmazza” Magyarországot: visszakapjuk a Délvidék egy részét (Bácska, baranyai
háromszög, Muravidék; kb.11500 km2, 1 millió lakos)
• (1941. jún. 22. Kezdetét veszi a Barbarossa-terv, No. megtámadja a Szovjetuniót.
Elkezdődik Mo. és Románia versenyfutása No. „kegyeiért”)
• 1941. jún. 26: felségjelzés nélküli repülők bombázzák Kassát és környékét – Horthy és
Bárdossy vizsgálat nélkül úgy döntenek, szovjetek voltak. Mo. a hadba lépés mellett dönt,
melynek okai:

 No. győzelme esetén újabb revíziót valósíthatunk meg.

 Bolsevizmus elleni hangulat
 Werth Henrik vezérkari főnök kb. 6 hétre becsülte a Szovjetunió elleni
hadjáratot.

• 1941. június 27-én Bárdossy bejelentette a parlamentben a Szovjetuniónak szóló

hadüzenetet. Ezzel Mo. belép No. katonai szövetségeseként a háborúba.
• Július 1-jén a magyar hadsereg egyik alakulata, a Kárpát-csoport átlépte a szovjet határt.
• 1941. dec.-ben végül hadiállapotba kerülünk Nagy-Britanniával és az USA-val is
• A belpolitikában:

 1941-ben megszületik a III. zsidótörvény, ami megtiltja zsidók és nem

zsidók házasságát, valamint büntette a zsidók és nem zsidók közötti
házasságon kívüli nemi kapcsolatot is, amit fajgyalázásnak minősített.
 1942-ben az újvidéki vérengzés kapcsán, ill. a németek keleti fronton
bekövetkezett kudarcai miatt, a felerősödő Bethlen-csoport nyomására
Horthy meneszti Bárdossyt. (Újvidéki vérengzés: szélsőjobboldali
katonatisztek parancsára a magyar honvédség katonái vérfürdőt
rendeztek Újvidéken. Az indok a partizánakciók megtorlása volt.
Többezer polgári személyt gyilkolnak meg. A felelősök No.-ba
menekültek.)

Kállay Miklós (1942-44) miniszterelnöksége

• Kállay legfőbb célja a No.-hoz fűződő szálak lazítása! Horthy azzal a feladattal bízta meg,
hogy készítse elő Magyarország kiugrását a háborúból – Kállay feladata nehéz: ha bármi
kitudódik, az azonnali német megtorlást válthat ki, márpedig a magyar hadsereg és a
politikai elit is határozottan németbarát. Ugyanakkor a magyar társadalomban fokozódik az
ellenállás: pl. a Magyar Történelmi Emlékbizottság kezdeményezésére a legnagyobb
háborúellenes tüntetés zajlik 1942-ben Budapesten a Petőfi szobornál.
• Kállay politikáját “hintapolitikának” nevezzük: egyfelől teljesíteni a német követeléseket
(de mindent késve és csak addig a pontig, amíg muszáj), másfelől kapcsolatot keresni a
szövetségesekkel. Ezért 1942. nyarán 250ezer katonát küld a keleti frontra a Don-kanyarba.
Sajnos a teljes magyar hadtest megsemmisül Voronyezs térségében (40ezer halott, 70ezer
hadifogoly, a többi katona eltűnt) 1943. január – februárjában, így a magyar társadalom még
inkább háborúellenessé válik. Kállay titkos tárgyalásokat kezd a britekkel Isztambulban. A
szövetségesek akkoriban az. ún. 2. front megnyitását a Balkánon tervezték (Ehelyett lesz
majd végül Normandia). Az volt az elképzelés, hogy a szövetségesek amikor a Balkánon észak
felé nyomulva elérik Mo. határait, akkor átállunk az ő oldalukra. A német titkosszolgálat
tudomására jut a tárgyalás.
Németország folyamatos kudarcai után a keleti fronton megtagadjuk, hogy újabb magyar
katonákat küldjünk oda. Horthy először megtagadja Hitler kérését is, hogy leváltsa Kállayt, de
végül enged a német nyomásnak.

Sztójay Döme (1944) miniszterelnöksége

• Hitler az “árulásunk” miatt elhatározza Magyarország megszállását (Margaréta-terv):

1944. márc. 19-én a németek megszállják az országot.
• Horthy nem mondott le, de kénytelen volt új miniszterelnököt kinevezni (Sztójay Döme
eddigi berlini nagykövetet); Magyarországot a teljhatalmú német birodalmi megbízott
Edmund Veesenmayer irányítja:
Betiltják a pártokat, a szakszervezeteket, a Gestapo letartóztat politikusokat és egyéb vezető
személyiségeket, helyükre németbarát személyeket állítanak. (Bethlen és Kállay is menekül.)
Újabb magyar katonákat küldenek a keleti frontra.
• A németek tesznek a “zsidókérdés” “megoldásáról” is: egymás után jelennek meg a
korlátozó rendelkezések (pl. bevezetik a sárga csillagot, amit viselnie kell minden zsidónak,
zsidók tulajdonát zárolják stb.) Magyarországra érkezik Eichmann, az ő irányításával
elkezdődik a vidéki zsidőság gettósítása, majd deportálása. (Kb. 450 ezer zsidót küldenek
Auschwitzba.) Horthy sokáig nem avatkozik be, de júliusban, amikor már a budapesti
zsidóságot készülnek elvinni, leállítja a deportálásokat, így a fővárosi zsidók így egyelőre
megmenekülnek.
• (1944. jún.: normandiai partraszállás, megkezdődik Nyugat-Európa felszabadítása)

Lakatos Géza (1944.aug.-okt.)

• 1944. aug.: Románia kilép a háborúból, a szovjet csapatok Románián át elérik a magyar
határt.
• Horthy nehezen szánta el magát a szovjetekkel való tárgyalásra, de 1944. szept. végén
küldöttséget küld.
• 1944. okt. 15. Horthy bejelenti a rádióban, hogy Magyarország kilép a háborúból, és
hadat üzen Németországnak. A “kiugrás” azonban rosszul volt előkészítve: a magyar
hadsereg tisztjei nem kapnak egyértelmű parancsot, vannak, akik értesítik a németeket, és
nem hajtják végre Horthy parancsát. (Egyedül Dálnoki Miklós Béla állt át csapataival a
szovjetekhez, de őket hadifogolyként kezelik)
• A kiugrási kísérlet elbukott, Horthyt még aznap letartóztatják, másnap lemondatták (a fia
életével zsarolva).
• A németek Szálasi Ferenc kezébe adták a hatalmat, aki “nemzetvezetőként” államfő és
miniszterelnök egyben
• Szálasi és a nyilaskeresztesek uralma az ország teljes hadba állítását jelentette egy már
elvesztett és értelmetlen háborúban: végleg kiszolgáltatta az országot a náciknak.

A nyilas uralom és a háború vége (1944-45)

• Szálasi és a nyilasok kiszolgálják a németeket és egy szélsőjobboldali diktatúrát valósítanak

meg. A nyilas uralom alatt felgyorsul a magyar javak Németországba áramlása (pl. MNB
aranykészlete).
• Szálasi elrendeli a védekezést a szovjetekkel szemben, így Mo. utolsó pillanatig harcol a
németek oldalán. A legnagyobb csaták Debrecen, Budapest és a Balaton térségében vannak.
• a nyilasokkal szemben megalakul a Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, ennek
vezetője Bajcsy-Zsilinszky Endre (a nyilasok leszámolnak velük, Bajcsy-Zsilinszky Endrét
kivégzik)
• ekkor éri el csúcspontját a terror is:
Létrehozzák a a budapesti gettót (70 ezer ember), és mivel deportálni már nem tudják őket
elkezdődik a budapesti zsidóság módszeres kiírtása. Kb. 20-25ezer embert lőnek le gyárak,
bányák területén, vagy a Dunaparton. Sokan mentik a zsidókat, az egyház és a civilek
egyaránt. Külföldi diplomaták diplomáciai menlevelekkel mentenek meg embereket, pl. híres
Raoul Wallenberg svéd, vagy Angelo Rotta vatikáni követ.
• 1944 dec. a szovjetek átlépik a Dunát, elkezdődik Budapest ostroma: mivel a németek és a
nyilasok Hitler parancsára keményen védik a fővárost, itt zajlik le a világháború egyik
legnagyobb ostroma. A németek végül 1945. február. 13-án hagyják el Bp.-t – eddigre a
város romokban hever, a németek az összes hidunkat felrobbantották.
• 1945. ápr. 4-én Magyarország felszabadul a német megszállás alól – és azonnal egy másik,
szovjet megszállás alá kerül.
• a Vörös Hadsereg szintén nem kíméli az országot: fosztogatnak, nőket erőszakolnak meg,
kb. 100 ezer embert visznek a SZU-ba kényszermunkára, egy részük csak évek múlva térhet
haza, ha egyáltalán hazatér– de a háborúnak vége.

Veszteségek:

Kb. 500 ezer zsidó, kb. 100 ezer nem zsidó polgári lakos, kb. 350 ezer katona; összesen kb. 1
millió magyar állampolgár. A II. világháborút lezáró 1947-es párizsi béke értelmében
visszaállítják a trianoni határokat, sőt Csehszlovákiához kerül még 3 magyar falu, így hazánk
területe még kisebb lett.

X. A JELENKOR (1945-TŐL NAPJAINKIG)

1. Az ENSZ
A társadalomismeretnél kidolgozva

2. A hidegháború és a kétpólusú világ

SZÓBELI TÉTEL

3. A kétpólusú világ felbomlása, a Szovjetunió széthullása, a kommunista diktatúrák

bukása Közép-Európában. Németország újraegyesítése
Füzetben megtalálod!
4. Az Európai Unió (Csak az intézményrendszere, működése kell, a története,
kialakulása nem! A társadalomismeretnél kidolgozva)
XI. MAGYARORSZÁG A HIDEGHÁBORÚBAN
1. Rákosi – korszak SZÓBELI TÉTEL
2. 1956 SZÓBELI TÉTEL
3. Kádár-korszak Füzetben megtalálod
4. Rendszerváltoztatás (politikai és gazdadági) Füzetben

XII. TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

Külön kidolgozva, feltöltve