láb, térd szerkezet, működés, mtai; manuál-csúszások stb.

; szalag-izom kapcsolat (human anatomy atlas); sérülések (lágyrész,

Slatter) gyerekkori sérülések, tornák; Képek! compartmen achilles ín sérülések, izomhúzódások, szalagsérülések PNF

szalag, tok, ín, bursa, izomsérülések, retinaculum

Betegvizsgálat
1. Bejön
2. Fő panasz, mit csinált
3. Fájdalom leírása, erőssége
4. (Család, ha olyan a probléma)
5. Gyógyszer
6. Járás vizsgálat (Genge)

Fizikális
1. Tengelyállás – talp, térd
2. Összehasonlítani a két oldalt
3. Aktív mozgások
4. Passzív mozgások
5. Izomtesztek (Gyenge), Spec tesztek (Kompenzációk)
6. Funkcionális tesztek – lábujjhegy (1, 2 láb), guggolás,
7. (Járulékos mozgások)
8. Visszateszt
9. Vas – 0______5_______10

Struktúra Fájdalom
csont mély, gyötrő, tompa
izom tompa
ideggyök éles, nyilaló
ideg éles, villodzó
szimpatikus ideg égő, nyomásszerű, csípős
ér lüktető, diffúz

Láb
Láb boltozat
A mediális hosszanti boltozat
A mediális hosszanti boltozat a legmagasabb 'ív. A boltozat elöl az I. metatarsus fejecsén támaszkodik. Alkotásában az metatarsus,
mediális cuneiforme, a naviculare (mely a boltozat legmagasabb pontján található), a talus és a calcaneus vesznek részt. A mediális
hosszanti boltozat hátul, a tuber calcanein támaszkodik. 13.-3. ábra

1
 • lig. talocalcaneum interosseum
13.- 3. ábra
Az izmok tapadásuktól függően az egész boltozatot, vagy a boltozat egy részét emelik,

A boltozatot két oldalról emelő izom:

m. abductor hallucis longus (Ab.HL)

A boltozat elülső részét emelő izmok:

13.- 4. ábra

FAL
13.- 5. ábra
m. tibialis posterior (TP)
m. peroneus longus (PL)
m. flexor hallucis longus (FHL)
m. flexor digitorum longus (FDL)
Két lábon álláskor (zárt kinetikus lánc) a m. tibialis anterior (TA) és a m. extensor hallucis longus (EHL) önálló kontrakciója
süllyesztik a hosszanti mediális boltozat elülső részét.

13. 1. 2. A laterális hosszanti boltozat

A boltozat íve lényegesen alacsonyabb, mint a mediális boltozaté.
Alkotásában az V. metatarsus, az os cuboideum és a calcaneus vesznek részt.
13.- 6. ábra
A boltozat elöl az V. metatarsus fejecsén, hátul pedig a tuber calcanein támaszkodik. A boltozat legmagasabb pontja a
calcaneus elülső részén, az art. calcaneocuboidea-nál van.
(A csonttrabekulák lefutása miatt az ív „gyenge pontja” a calcaneus elülső részén található — a talus alatt —, ezért a
calcaneus kompressziós törése viszonylag gyakori.) A boltozatot erős szalag alig. plantare longum stabilizálja. A boltozatot
két oldalról összetart6 izom:
• m. abductor digiti minimi (Ab.5.)
A boltozat hátsó, középső részét emelő izmok:

• m. peroneus brevis (PB)

• m. peroneus longus (PL)
2
Két lábon álláskor (zárt kinetikus lánc) a m. triceps surae (TS), a m. peroneus tertius (PT) és a m. extensor digitorum
longus (EDL) önálló kontrakciója süllyesztik a boltozatot.

13. 1.3. A harántboltozat

A tényleges harántboltozat a metatarsusok fejecsénél húzódik transzverzálisan. Támaszkodási pontja az I. (mediális) és V.
(laterális) metatarsus fejecse. _pontĺa a II. metatarsus fejecse.
IO tengelye — eltérően a kéztől — a II. ujj tengelyének_felel meg. A H. ujj a stabil,
ehhez képest mozdulnak el a lábujjak mediális, illetve laterális irányba (abdukció,
addukció).
A fő összetartó izma a adduktor hallucis-transzverzális rostjai.
A harántboltozat (harántív) azonban szinte a talp egészén végighúzódik és lényegesen
magasabb, mint a tényleges harántboltozat, azonban két lábon álláskor két végpontján nem
támaszkodik.
Tulajdonképpen a mediális és a laterális hosszanti boltozatot összekötő erősen ívelt —
transzverzális

Két részét érdemes elkülöníteni:

A cuneiformek és a cuboideum által alkotott ívet, melynek legmagasabb pontja az intermediális cuneiforme, mely egyben az
egész láb legmagasabb pontja is. Ezt az ívet a m. peroneus longus (PL) emeli.

- A naviculare és a cuboideum ívet, melynél a naviculare helyzete a magasabb, a m. tibialis posterior (TP)
emeli.

Talpi lenyomatunk egészét vizsgálva a legfontosabb izomtani tényezők: - hosszanti:

- mediális: m. abductor hallucis

- talpi: m. flexor digitorum brevis
- laterális: m. abductor digiti minimi - transzverzális:
- harántboltozat: m. adductor hallucis, transzverzális rostok
- - ligamentum collaterale laterale részei: harántív: m.
peroneus
longus, m. tibialis
posterior

igen erős szalagrendszer

13.-9. ábra mély réteg:

3
lig. talotibiale anterius e lig. talotibiale posterius felületes réteg:
lig. deltoideum: legyezőszerűen szétsugárzó igen erős szalagrendszer A kollaterális szalagoknak kiemelt szerepük van az art.
talocruralis oldalirányű és rotációs stabilizálásában.

13.2.2 art. tibiotibulare superior et inferior

A felső ugróízület tárgyalásakor nem feledkezhetünk meg a tibiofibuláris ízületek elmozdulásairól sem.
A tibiofibuláris ízületek elmozdulása minimális (Helfet, 1974), de a boka és térdízületi mozgások során — járulékos
mozgásként — fontos szereppel bírnak.
Brunnstrom is felhívja a figyelmet ezen „elfelejtett ízület” járulékos mozgásának fontosságára. Ugyanis boka, illetve
térdízületi mozgásbeszűkülést okozhat.

a) struktúra: art. tibiofibularis:

A fibula felső részén lévő ovális alakú, enyhén konvex íz felszín ízesül a tibia felső-
laterális felén lévő, enyhén konkáv ízületi árokkal.
Az ízületet, a tokon kívül elölről és hátulról szalagok erősítik. Az elülső szalagtól
kissé szupero laterális irányban a fibula fején rögzül a térdízület fontos oldalszalagja,
az LCC, és a m. biceps ina. A hátsó szalagra a popliteus (l) fekszik rá.
13.- 10. ábra
A fibula disztális részén lévő enyhén konvex ízületi fej kapcsolódik a tibia disztális, laterális
részén lévő enyhén konkáv ízületi árkával.
A syndesmosist elülső és hátsó szalag erősíti. Az elülső szalagnak a boka dorzálflexiós irányú
elmozdulásakor, míg a hátsónak, — mely szinte a malleolus medialisig áthúzódik haránt irán ban
— a boka plantárflexiós elmozdulásakor van stabilizálő szerepe.
A bokaízület elmozdulásaihoz a tibiofibuláris ízületek elmozdulása — járulékos mozgáskáit —
hozzáadódik.
14

13.- I l. ábra

13.- 12. ábra Az art. talocruralis plantárfiexiójakor a trochlea tali keskenyebb fele kerül a bokavillába:

4
- syndesmosis tibiofibularis:
a fibula feje közeledik a tibiához (ízület zárul)

- a fibula hossztengelye mentén enyhén kifelé fordul

- a malleolus lateralis enyhén lefelé (inferior) irányba csúszik
- art. tibiofibularis:
- a fibula enyhén lefelé (inferior irányba csúszik

5
A térdízület
Mindennek okaként talán a térdízület dinamikus (mobilitás) és statikus (stabilitás) funkcióit
jelölhetjük meg.
A térdízület (articulatio genus) melyeket külön fogunk
— elsődlegesen funkció szerint — részletezni:
AJ- articulatio tibiofemoralis articulatio
patellofemoralis
A térdízület az alsó (ha az alsó végtagot funkcionális egészként fogjuk fel) ilyen
értelemben egyrészt két lábon álláskor-ésáár.áskor_közvetíti a_test súlyát a láb_felé,
másrészt biztosítania kell az álláshoz, járáshoz szükséges >tabilitást és mobilitást is.
Mindezen funkcióit Q)árás soráiŤ állandóan változó feltételek mellett kell megvalósítania, hisz a
lépésciklus alatt zárt kinetikus láncban (támaszkodási fázis), és_uĺ! kineti kus láncban (lengési fázis)
egyaránt működik.
Zárt kinetikus láncú működéskor a talp a viszonylagosan rögzített pont, és ehhez képest mozdulnak el
az egyes szegmentumok, pl. a tibia a talushoz képest, a femur a tibiához képest stb.
Nyílt kinetikus láncú működéskor többnyire a lábat kell eljuttatni a tér meghatározott pontjába.
Ilyenkor a tibia elmozdulása a dominánsabb, a rögzítettebb femurhoz képest. Ezt az összetett funkciót
az „ízület” inkongruens csontvégekkel (mobilitás alapja), a stabilitást és a mobilitást biztosító
összetett szerkezettel (tok, szalag, meniscus, izom, stb.) „oldja meg”.

14. 1. Az alsó végtag tengelyei és fiziológiás tengelyeltérései

Fiziológiás körülmények között a boka-, a térd- és a csípőízület középpontjait összekötve, azok egy
egyenesbe esnek, mely egyenest az alsó végtag konstrukciós tenge bének-nevezünk.
A konstrukciós tengely azonban - bokaízületi középponttal - nem esik teljesen egybe a függőlegessel,
attól kb. 3 fokot laterál felé eltér. (A közölt fokérték adatok csak középkorú felnőtt emberre
vonatkoznak. A csecsemő, illetve gyermekkori és öregkori adatok ettÓl eltérők. A 3 fok is csak
viszonylagos. Ez az érték nemtől és/vagy alkattípustól is függ, pl. nőknél a szélesebb átmérőjű
medence miatt kicsit több, stb.)
A femur hossztengelye szintén laterál felé eltér a konstrukciós tengelytől. Az eltérés mértéke kb. 6 fok.
A femur hossztengelyének az eltérése a mggőlegestől átlagosan 9 fok. 14.- I. ábra

Ezen tengelyeltéréseket a térdízületre vonatkoztatva:

Két lábon álláskor (térd extendált) a fiziológiásan
függőleges helyzetü tibia hossztengelyéhez képest, a femur
hossztengelye kb. s-lc' 5-10 foknyi eltér felé. Fiziológiás valgus.
A fiziológiás tengelyeltérés lehet fQYQZQt%. illetve csökkent
(negatív is). Okként a tibia és/vagy a femur tengelyeltérései
tehetők. A frontális síkú eltéréseket hívjuk geruu varuQ, illetve
genu A szagittális. síkú eltérés ge recurvatum , ld. poszterior
stabilitás.)
Térdízületi flexiókor (90 fok), a tengelyeltérés megszúnik.
Ez azonban már átvezet a térdízület mozgásai fejezethez.

b) A tibia hossztengelye mentén létrejövö elmozdulás a rotáció.

A rotáció tengelye a mediális intercondylear eminencián húzódik keresztül.
A térdízületben rotációs mozgás csak flexiós helyzetben lehetséges. Extenzióban a térdízület zárt
helyzetbe kerül, a kollaterális szalagok feszesek (ld. később). A térdízület nyílt ízületi helyzete a
flexió.

6
 c) A térdízület mozgásvizsgílatánál is alapvető szempont, hogy mi mozdul el mihez képest ?
-flexió - extenzió:
nyílt kinematikus lánc: tibia mozdul el a femurhoz képest zárt kinematikus lánc:
femur mozdul el a relatíve rögzített tibiához képest (pl. leülés, felállás stb.)

rotáció:
nyílt kinematikus lánc: a tibia mozdul el a relatíve rögzített femuron kirotáció: a tibia
mediális condylkłsa előrefelé, míg a laterális hátrafelé mozdul el a femuron, mértéke kb. u-
40-45 fok berotáció: a tibia mediális condyrusa hátrafelé, a laterális pedig előlefelé mozdul el
a femuron, mértéke kb. 0-30 fok zárt kinematikus lánc: a femur mozdul el a relatíve
rögzítettebb tibiához képest kirotáció: a femur condylusai dominánsan hátrafelé csúsznak
(dorzális irányba) berotáció: a femur condylusai dominánsan előrefelé csúsmak
(részletesebben ld. artrokinematika, ízületi felszínek méretbeli különbségei)

A dinamikus stabilitás érdekében a térdízület alkotásában igen fontos

szerepet betöltő járulékos elemeket találunk ( meniscus, ízületi tok,
szalagok, bursák, izmok).
Járulékos elemek:
a) meniscusok:

A femur és a tibia condylusai között lévő meniscusok részben az ízületi inkongruenciát hivatottak
korrigálni. Ennek megfelelő az alakjuk is:
A mediális meniscus (MM) félgyűrű alakú, míg a laterális meniscus (LM), kb. 4/5 gyűrű alakú.
Mindkét meniscus mediális irányba nyitott, frontális és szagittális síkból néz lejtenek, a
szélek felé vastagabbak.
A meniscusok másik fontos funkciója a teherviselés kapcsán, a térdízületben fellépó nyírőerők
redukciója. Ezen okból, a meniscusok a térdízületi mozgások során, a femur condylusait A
stabilitás és a mobilitás érdekében a
rögzítettsége bonyoĺult. 3.-ábra

7
A meniscusok rögzítettsége:
• a meniscusok nyitott végei a „szarvak”, melyek az eminentia intercondylarison
rögzítettek
• az ízületi tokból leváló rostok révén kétoldalt a tibiához rögzítettek - lig. coronaria (l)
• mindkét meniscus direkt , vagy indirekt módon összeköttetésben van a patellával (lig.
meniscopatellaris (2) lig. tibiopatellaris)
• a laterális és mediális meniscus elülső szarvát a lig. transversum (3) köti össze.
• laterális meniscus (LM):
• rögzített a lig. cruciatum posteriushoz (LCP) (4) és a
• m. popliteus inához (5), a lig. coronarian keresztül!
posteriussal, mely a mediális femur condylushoz
húzódik
• egyes, a lig. cruciatum anteriusból (LCA) induló rostok is rögzítik az elülső és hátulsó
szarvat.
• mediális meniscus (MM):
• összeköttetésben áll a lig. collaterale medialeval (tibiale) (LCM) !
• és a m. semimembranosusinával (6)!

Az erőteljesebb rögzítettségek okán a mediális meniscus elmozdulási lehetősége kisebb, mint a

laterálisé.

b) ízületi tok:
Az inkongruens ízületi felszínek stabilizálásában a térdízületnél kiemelt szerepet kapnak az izmok (ld.
később). Az izmok másik fő funkciója a mobilitás, mely elégtelen lenne egyéb járulékos stabilizáló
képletek nélkül.
Maga az ízületi tok, és a tokot erősítő szalagok is szerepet játszanak a térdízület stabilizálásában. Az
ízületi tok fő stabilizáló funkciója az ízesülő felszínek integritásának a megtartása. Maga az ízületi
tok, mely magába foglalja a patello-femorális ízületet is, bő. Az ízületi tok a femur condylusain
eredve, a tibia condylusán tapad. Középen - hátul „begyűrődik” a fossa intercondylarisba (bővebben
ld. anatómia).
Az ízületi tokot erősítő képletek:
- kétoldalról:
- lig. collaterale laterale (fibulare) (LCL)
- lig. collaterale mediale (tibiale) (LCM) - anterior irányból:
- lig. patellae maga a patella - anteromediális - anterolaterális irányból:
- extenzor retinákulum (retinaculum patellae lat és med.)
(kiegészítés: Az extenzor retinákulum leírása nem egységes. A Gray anatómia szerint két rétegre bontható:
i- mélyebb réteg: hosszanti rostokat tartalmaz elölről erősítve a tokot, a meniscusokhoz és a tĹhiához sugárzik f - transzverzális lefutású
rostokat tartalmaz, melyek közül a proxirnálisabbak a vastus mediálishoz és laterálishoz húzódnak. A disztálisabbak pedig a femur
condylusáig érnek. Egyes szerzők ezeket a rostokat lig. patellofemoralis-nak nevezik (Larson, Cox, stb.). A lig .patellofemoralis a
vastusokon kívül áthúzódik — és ezáltal rögzíti az ízületi tokot — a tractus iliotibialishoz (TIB), és tovább — indirekt módon — a m. biceps
femoris ínához is.) - poszteromediális irányból:

• a m. semimembranosus inából eredő lig. popliteum obliquum, mely mediál felöl fut a tok hátsó, középső
része felé - poszterolaterális irányból:

8
 • részben a laterál felé futó lig. popliteum obliquum

• de föleg a lig. popliteum arcuatum, mely a fibulán dorzálisan eredve, a m. popliteus inán átfutva, az
intercondylaris fossa-n áthúzódva a femur laterális condylusán rögzül.
Ezen két erőteljes - a tokot hátulról erősítő - szalag térdízületi extenzióban megfeszül, nĽgakadályozva a térízületi hiperextenziót.
szinovia:

14.- 4. ábra
Az ízületi tokot belülről szinoviális hártya borítja. A keresztszalagok extraszinoviálisak. A_szinoviálisfolyadék a térdízület
mozgásakor áramlik, extenziókor előrefelé, flexiókor hátrafelé, ezáltal megfeszítve tok elülső, illetve hátsó részét. (Ennek fokozott
térdízületi folyadékgyülem esetén fontos szerepe van.)

d) ízületi szalagok:
Fontos szerepet töltenek be a térdízület stabilizálá- 14.- 5. ábra sában. Szakadásuk esetén a
térdízület különbözőirányokba instabil

Az irányok meghatározása nem teljesen egységes a szakirodalomban, mely abból is adódik, hogy nyílt
kinematikus láncban a tibia mozdul el a femurhoz képest, míg zárt kinematikus láncban fordítva. Az
instabilitást tehát vizsgálni lehet a tibia elmozdulása, illetve a femur elmozdulása szempontjából. Ez a
különbözőség azonban nem okoz gondot, ha figyelembe vesszük azt, hogy a tibia, vagy a femur
instabilitásának az iránya ellentétes.
Pl. anterior irányú instabilitás (LCA): a tibia anterior irányba mozdul el a femurhoz képest, ez
ugyanazt jelenti, mint a femur poszterior irányú instabilitása, ilyenkor a femur poszterior irányba
mozdul el a tibiához képest, ez azonos a tibia anterior irányú elmozdulásával
Az instabilitás tesztek az irányok meghatározásakor a tibia lehetséges elmozdulását vizsgálják a
femurhoz képest. Ilyen értelemben az elülső (anterior) elmozdulási lehetőségről beszélünk, pl. LCA
szakadás esetén.(Ügyelnünk kell azonban arra is, hogy járáskor a térdízület zárt kinematikus láncú
működését vizsgáljuk, ilyenkor az irányok meghatározása lehet ellentétes, pl. LCA szakadáskor a
femur poszterior irányba mozdulhat el a rögzítettebb tibiához képest.)

1) Oldalszalagok:
- Lig. collaterale mediale (tibiale) (LCM):
A femur condylusáról hátulról a tibiához húzódik előrefelé. Hátsó rostjai a
tokot erősítik és kapcsolódik a mediális meniscushoz is. Biceps femorisszal
és a semimembranosussal van kapcsolatban.

9
 lig. collaterale laterale (fibulare) (LCL): Erős, de vékonyabb szalag. A
femur condylusától a TIB fibula fejéig húzódik, enyhén hátrafelé. Az
oldalszalagok térdízületi extenziókor feszesek, megakadályozva a
hiperextensiót. Biceps femorisszal és a semimembranosussal van
kapcsolatban.
Önálló funkció:
- lig. collaterale med. LCM:

14.-7. ábra
megakadályozza a valgus irányú eltérést a frontális síkban,
különösen térdízületi extenziókor térdízületi flexiokor is szerepet
játszik a valgus stabilitásban 14.- 8. ábra (5 fok flexió — 57%, 25 fok
flexió — 78% /Grood/) megakadályozza a tibia
a tibia előre irányú elmozdulását is kissé
gátolja, ha az LCA sérült a tibia kirotációs anterior, és kirotációs
poszterior irányú elmozdulását is gátolja

- lig collaterale lat. LCL:

megakadályozza a tibia addukálódását (varus) kissé szerepe van a tibia erőteljes kirotációjának
megakadályozásában is (pl. 35 fokos térdízületi flexiókor) nĽgakadályozza a tibia kirotációs poszterior
irányú elmozdulását.

2) Tractus iliotibialis (TIB):

A tractus iliotibialisba a csípőizmok sugáromak, „a csípő deltoideusa”. Elölről a m. tensor fascia latae, középen a
m. gluteus medius, hátulról a m. gluteus maximus sugárzik ebbe a hosszú, függőleges lefutású fasciába.
Ez az erós kötőszövetes lemez a comb oldalán végighúzódva a tibiát is eléri. Kaplan szerint segíti a
térdízület laterális stabilitását, de a csípóízület és a térdízület helyzetétől függetlenül!
A TIB lefutása hasonló, mint az LCM-é, csak ellenoldalon, ilyen értelemben segíti a LCM-el

együtt a lig. cruciatum anterius (LCA) működését, tehát a tibia anterior irányú elmozdulását

akadályozza meg a femurhoz képest.

Kötőszövetes rostokkal összeköttetésben áll a m. biceps femoris inával és a vastus lateralissal (tibia előre = gátolván a
femur poszterior elmozdulását a tibiához képest /LCA/).
A tractus iliotibialisból (TIB) leváló rostok a patellához is húzódnak (iliopatelláris köteg).

A keresztszalagok a tibián való eredésük helyéről kapták elnevezésüket:

- lig. cruciatum anterius (LCA): elölről a tibián eredve fut keresztirányba hátrafelé a
femur condylusához
- lig. cruciatum posterius (LCP): lefutása kevésbé diagonális - hátulról fut kissé
előrefelé
A keresztszalagok szerepe a flexiós - extenziós mozgás során:
Térdízületi flexiókor:
a lig. cruciatum posterius (LCP) erőteljesen megfeszül

10
 14.-9. ábra
Térdízületi extenziókor : (LCA) erö-
megakadályozva a

foglalkozó
(Nicholas,/1986/,Cabaud,
LCP-t is két
határozza n-eg a

flexiós - extenziós mozgás során a szerepüket. (más irodalmak a keresztszalagokat három részre
bontják)

A ligamentum cruciatum anterius (LCA) funkciója:

Megakadálvozza a tibia mterior irányú elmozdulását a femurhoz képest (asztalfiók tünet).
Extendált térdízület esetén fiziológiás körülmények között a tibiának nincs anterior irányú elmozdulási
lehetősége (= femur poszterior irányú elmozdulása a tibiához képest).
A LCA, AM része térdízületi flexiókor, míg a PL rész térdízületi

extenziókor
(hiperextenzió) sérülékenyebbek.

az LCA flexiós térdízületi helyzetben, úgy kirotációkor, mint berotációkor is sérülhet, mely
antero - mediális, illetve antero - laterális instabilitást is okozhat. Terry, 1985.
A ligamentum cruciatum posterius (LCP) funkciója:
• Megakadályozza a tibia dorzális irányú elmozdulását a femurhoz képest, extendált
térdízület mellett.
• Behatárolja a tibia kirotációját a femurhoz képest, térdízületi flexióban.
A keresztszalagok funkciója azonban nemcsak az egyes kóros elmozdulások megakadályozása, tehát a
térdízületi stabilitás biztosítása, hanem-passzív révén az egyes elmozdulások
létrehozása is.
Pl. térdízületi extenziókor „létrehozza” a pályaszakasz végén a tibia kirotációját a femurhoz képest
(terminális-végrotáció, ld. később.)

11
14. 3. 3. Az izmok funkciója

a) flexorok:
Hét izom végzi a térdízület flexióját:
m. semimembranosus -
m. semitendinosus - H = hamstring
m. biceps femoris -
m. sartorius
m. gracilis
m. popliteus mm. gastrocnemius med. és lat.

m. semimembranosus:
összeköttetésben áll a mediális meniscussal, ezáltal térdízületi flexiókor segíti a mediális
meniscus hátrafelé csúszását
befelé rotálja a tibiát a femurhoz képest
m. semitendinosus:
szuperior és inferior részre bontható
befelé rotálja a tibiát a femurhoz képest

m. biceps femoris:
részben kapcsolódik a tractus iliotibialishoz és posztero-laterálisan az ízületi tokhoz segíti a
térdízület posztero-laterális stabilitását kirotálja a tibiát a femurhoz képest az eddig említett
térdflexorok (H) a csípőízületet is áthidalják (kivétel m. biceps femoris rövid fej), ezáltal térdre gyakorolt
hatásuk a csípő helyzetétől is függ. Csípőízületi flexiókor a térdízületre gyakorolt flexiós hatásuk
erőteljesebb, (és fordítva) csípóízületi extenziókor kevésbé hatékonyak.

m. gastrocnemius medialis et lateralis: SYÉI

[5/0 (
erőteljes boka plantárflexorok. Áthidalva posztero-
mediál és posztero flexiós
hatásukon túlmenően inkáb funkciójuk van
stabilizálják posztero-mediálisan és posztero-laterálisan a térdízületet, nĽgakadál ozván a t díz••
eti h- erex enziót. Fontos dinamikus stabilizá-
t

m. sartorius :
a tibia antero-mediális részén tapadva, a csípőízületre kifejtett hatásán túlmenően, a tibiát
flektálja, és befelé rotálja a femurhoz képest.
abból adódóan, hogy kissé előrefelé tapad a térdízület tengelyéhez viszonyítva, főleg a
csípöízület helyzetétől függően, a térdízületet (tibiát) en hén extendálhatja is.

m. gracilis:
tapadása egységes a sartoriuséval és a semitendinosussal - pes anserinus.
a csípőízületre gyaKorolt hatásán túlmenóen, a térdízületet flektálja, és a tibiát befelé rotálja a
femurhoz képest.

pes anserinus: Ez a hármas ín jelent«Y2hhlłgégiéž_ž4ËÔĽe ŕendelkezik, stabilizálva mediálisan

a térdízületet. 14-
m. popliteus:
az egyetlen térdflexor, mely csak a térdízületet hidalja át. A tibia mediális részéről eredve, kifelé - fölfelé húzódik a
femur laterális condylusához a tibiát befelé rotálja a femurhoz képest (nyílt kinematikus
lánc), a femurt pedig kifelé rotálja a tibiához képest (zárt kinematikus lánc) igen fontos
szerepet játszik a térdízület derotációjakor ! Emlékezzünk arra, hogy térdízületi
extenziókor, a pályaszakasz végén a térdízület rotálódik (terminális rotáció). Ilyen
értelemben a flexió elindítója azáltal, hogy aktívan derotálja a térdet zárt ízületi
helyzetéből, előkészítve a tengelyirányú tényleges flexiót!
hasonló módon kapcsolódik a laterális meniscushoz, mint a semimembranosus a mediálishoz. Ennek következtében,
nemcsak segíti a térdízületi flexiót, hanem közben a laterális meniscust kissé hátrafelé is húzza.
b) extenzor:
A térdízületi extenzió fő izma, a négy különálló részre bontható m. quadriceps, melynek hosszú feje - rectus femoris - a
csípöízületet is áthidalja. Ennek megfelelóen hatékonysága a csípóízület helyzetétől is fiigg. Csípőízületi flexiókor hatékonysága
csökken.
A másik három fej csak a térdízületet hidalja át.

12
 Lieb (1968) hangsúlyozza a quadriceps egyes részeinek lefutását a femur hossztengelyéhez viszonyítva, és ennek értelmében
magyarázza működésüket.
- m. qudriceps: a femur hossztengelyéhez képest 7-10 fokban mediális és 3-5 fokban anterior helyzetú.
vastus lateralis ( VL): 12-15 fokban laterális helyzetű a femur hossztengelyV--15 éhez képest. Ez az erőteljes lateralitás
csak a VL-t jellemzi !
- vastus intermedialis ( VIM ): lefutása a femur hossztengelyével egybeesö, a leggyengébb térd extenziós hatású
izornköteg vastus medialis ( VM ): lefutása ( és működése ) szerint két részre osztható: vastus medialis longus ( VML ):
felső rostok, melyek15-18 fokos mediális tengelyeltérést mutatnak a femur hossztengelyével vastus
medialis obliquus ( VMO ): alsó rostok, melyek 50-55! fokban térnek el a femur hossztengelyétől

Ennek értelmében a vastus medalis obliquus (VMO) kiemelt fontosságú a patella lateralizáció
megakadályozásában.
Az erőteljes vastus lateralis (VL) laterál felől, a vastus medialis obliquus (VMO) pedig mediál felől, felülről
sugárzik a patellába, további rostokkal erősítve a lig. retinaculum transzverzális felső részét.

A quadriceps a patellán áthúzódva (lig. patellae) fejti ki térdízületi hatását.

A patella ennek értelmében segíti, illetve módosítja a quadriceps funkcióját:
- Segíti azzal, hogy megnöveli az erókar hosszát. Ennek következtében ugyanazon izomerő, nagyobb izomerőnyomatékot tud
produkálni.
- A quadriceps a patellán keresztül fejti ki térdízületi flexiós stabilizáló hatását.

A quadriceps a lig. cruciatum együtt összetartja az ízesülő felszíneket, megakadályozva a tibia

disztrakcióját a femurhoz képest (FC, F2).
- Tádízületi flexiókor a patella lefelé irányba mozdul el
(csúszik) a femurhoz képest (relatív elcsúszás), ennek
14.- 13. ábra következtében a mozgáspálya
alatt is folyamatosan változik az erőkar hossza.
Teljes flexĺóból indított_extenziókor, az erókar hossza fokozatosan nó kb. a 60 fokos térdízü eti flexiós helyzetig. Folytatva az
extenziót, az erőkar hossza ismét kissé csökken. A pályaszakasz vége (15-0 fok) erőteljes izomerőt igényel.

Mint, ahogy az alsó végtag bevezetőjében már említettük, a m. quadriceps fő funkciója zárt kinematikus láncban a térdízület (kontrollált)
flexiója - excentrikus izomműködés. Két lábon állva a m. quadriceps koncentrikus izomműködésének eredményeként a törzs vertikális
irányba mozdul el (felállás).
A tényleges két lábon állás szinte nem igényel m. quadriceps izomerőt. Két lábon álláskor a m. soleus (m. ticeps surae része) aktivitása a
jelentősebb.

Zárt kinematikus láncban a térdízületi flexiót, csípőízületi flexió és boka dorzálflexió kíséri.
14.3.4. riérdízületi stabilizáció összefoglalása
A térdízület stabilizálásában résztvevő képleteket funkció szerint két csoportra oszthatjuk:
statikus stabilizátorok:
ízületi tok és járulékos képletei: lig. coronaria

• retinaculum patellae szalagok:

lig. collaterale mediale (tibiale) (LCM) lig collaterale laterale (fibulare) (LCL)
lig. cruciatum anterius (LCA) lig. cruciatum posterius (LCP) lig. popliteum
obliquum lig. popliteum arcuatum lig. tarnsversum genus tractus iliotibialis
(TB)

dinamikus stabilizátorok:

• m. quadriceps femoris és az extenzor retinákulum

• pes anserinus (m. semitendinosus, m. sartorius, m. gracilis)

• m. popliteus

• m. biceps femoris

• m. semimembranosus, (Hughston, 1976)

13
 14.- 14. ábra

Az AP stabilizálásban a statikus és a dinamikus stabilizátoroknak egyformán szerepük van. (Az AP stabilizálásban a mediális és laterális
képleteknek is szerepük van: anteromediális, antero-laterális, posztero-mediális, posztero laterális stabilitás.) Nézzük a legfontosabbakat:

• a m. quadriceps az ext. retinákulumon keresztül antero-mediálisan és antero-laterálisan erősíti az ízületi tokot

(l) a m. gastrocnemius med. és lat. (4) posztero-mediálisan és posztero- laterálisan támasztják az ízületi tokot a m.
popliteus kiemelten fontos posztero-laterális stabilizátor a lig. cruciatum posterius (LCP) és a m. popliteus közösen
stabilizálják posztero-laterális irányból a térdet a lig. cruciatum anterius (LCA) és a térdflexorok (2-3)
megakadályozzák a tibia anterior irányú elmozdulását a femurhoz képest

• Kaplan kiemeli a m. semimembranosus térdet stabilizáló funkcióját, térdízületi

flexióban a csontos patella is akadályozza a femur anterior irányú
elmozdulását.

b) oldalirányú stabilizálás:
Térdízületi extenziókor az oldalirányú stabilitást a statikus és dinamikus stabilizátoro-
kon túlmenóen az:
eminentia intercondylaris és a meniscusok is segítik kiemelten fontos az
oldalszalagok (LCM, LCL) szerepe a keresztszalagok (LCA, LCP ) is segítik a
stabilitást a m. quadriceps az ext. retinákulumon (S, C) keresztül segíti a
stabilitást.
Ha a térdízület flektálódik az oldalirányú stabilizálásban a dinamikus stabilizátorok szerepe nő:
pes anserinus (poszteromediális irányból)LCM tractus iliotibialis
(laterálisan)
m. popliteus ina és a m. biceps femoris ina laterális irányból
c) rotációs stabilizálás:

stabilizál
nullától 90 fokos flexióig a m. popliteus a 14.- 15. ábra
legfontosabb dinamikus stabilizátor.

14
 14.- 16. ábra

A statikus stabilizátorok funkciója kiemeltebb:

• lig. cruciatum anterius (LCA)

• lig. cruciatum posterius (LCP)

• lig. collaterale mediale (tibiale) (LCM)

• lig. collaterale laterale (fibulare) (LCL)

A tibia fokozott kirotációját dominánsabban az oldalszalagok, míg a berotációt dominánsabban a keresztszalagok akadályozzák meg.
Térdízületi extenzióban a keresztszalagok rotációs stabilizáló hatása az elsődleges. A dinamikus stabilizátorok közül kiemelkedően
fontos a m. popliteus.

14. 4. A patellofemorális ízület

A térdízület flexiós-extenziós mozgását a patella megfelelő elmozdulása követi, annak érdekében, hogy oszteokinematikus elmozdulás
létrejöjjön.
A patella elmozdulásának_hianyában a térdízületi mozgáshatár erőteljŔéh¯ÉäÉiÍŤ. erdízületi extenziókor a patella, a femurelülsó disztális
feiôíňërih$éžkedik el.
A patella elmozdulása térdízületi flexiókor: -a patella disztális irányba csúszik a
femur condylusán
- a patella
hossztengelye
mentén kissé €—
elfordul (tilt). Ez az
elmozdulás a femur
condylusok méretbeli
különbsége miatt
fontos:

- az
elfordulás mediális
irányú (kb. 1 1
fokos)
- az
elfordulás az
oszteokinematikus
flexió 25 fokánál
kezdődik
14.- 17. ábra
- a patella
antero-poszterior tengelye mentén is elfordul (rotáció):
a flexiós-extenziós mozgáspálya végén (zárt kinematikus lánc) a femur rotálódik (terminális rotáció). Ezt a rotációt követi a
patella is, úgy, hogy felső része a femur elmozdulását követi, míg alsó része a tibia felé mutat. Ez a fajta elmozdulás a
patella kirotáció.

15
 patella kirotáció: femur berotációkor (tibia relatív kirotáció), patella berotáció: femur kirotációkor (tibia relatív berotáció)
térdízületi flexiókor ( 25 foktól) a patella berotálódik a rotáció mértéke 60 fokos térdízületi helyzetben a legkifejezettebb.
(Fujikawa 1983)

14.4. 1. Struktúra
A patella a testAegnagyobb szezám csontja. Alsó felszíne ízületi porccal borított. A porccal borított hátsó felszínen egy hosszanti
perem húzódik végig, laterális és mediális részre bontva az „ízületi fejet”. A mediális rész kisebb, mint a laterális, mindkettő felszíne
azonban enyhén konvex. A mediális szélen még egy kisebb hosszanti barázda húzódik keresztül. Itt a felszín laposabb (odd facet —
Radin, 1979).
A femuron lévő ízületi árokban szintén hosszanti barázda húzódik végig, mely azonban nem függőleges, kb. 138 fokos. Gyakoriak az egyéni eltérések
(Aglietti, 1983). A két részre osztott „ízületi árok” közül a laterális a nagyobb. Mindkét árok transzverzálisan konkáv, míg felülről-lefelé konvex felszínen
helyezkednek el.
14.4. 2. A patella helyzetének és funkciójának kapcsolata
a) a patella helyzete :
Extendált térdízület esetén a patella a fossa patellarisban helyezkedik el. A pontos elelyezkedés a lig. patellae inának a hosszától függ. (Insall
, Salvati index: LT/LP, ahol
LT = lig. patellae hossza, LP = patella hossza)

• apatella túl magas helyzete = patella alta

• a patella túl mély helyzete = patella baja

A patella illeszkedése az „ízületi árokba” a mozgáspálya során változik, extenzióból flexióba:

extenzióban a patellának csak az ,alsó pólusa illeszkedik
IO- 20 fokos flexióban a patella mediális és laterális ízületi felszínének az alsó része illeszkedik növelve a flexió
mértékét a mediális és a laterális rész egyaránt illeszkedik 90 fokos flexió fölött a mediális felszín illeszkedése
erőteljesebb, és az odd facet rész, most illeszkedik először a mozgáspálya során
135 fokos flexiós helyzetben a mediális rész már egyáltalán nem illeszkedik, csak a laterális és az odd facet.
(Hungerford, 1979, 1983) A legnagyobb terhelésnek a patella mediális felszíne van kitéve.

b) a combizom hatása a patellára:

A patellát a m. quadriceps felfelé, míg a lig. patellae lefelé irányba húzza: extenziókor a húzás iránya egybeesik, így a
patella nem illeszkedik (nyomódik) a femurhoz. Könnyen elmozdítható térdízületi flexiókor a m. quadriceps
és a lig. patellae húzási iránya szöget zárnak be egymással, odaszorítva a patellát a femur condylusához. Patella
nem mozdítható el térdízületi flexió fokozásakor a patellára gyakorolt kompressziós hatás nő.

Az erőteljes kompresszió negatív hatását kivédendó:

• a patella mediális ízületi felszínét igen vastag ízületi porc borítja 14.- 18. ábra

• a patella megnöveli az erőkart, ezáltal kisebb izomerő

(kisebb kompresszió) képes ugyanarra az izomeró-nyomatékra.
A patellofemorális ízület szempontjából a m. quadriceps izomerösítésére a legalkalmasabb az extendált helyzet (nyújtott lábemelés)
és a kb. 60 fokban flektált helyzet.

c) stabilitás:
- transzverzális stabilizálás:

- extenzor retinákulum iliopatelláris köteg (Terry, 1986.) - longitudinális stabilizálás:

- m. quadriceps lig. patellae

14.4.3. A patella helyzete a frontális síkban

A patella helyzetét alapvetően a m. quadriceps és a lig. patellae húzási iránya határozza meg.
Ezen két ellentétes irányú eró eredője a patellát kissé laterális irányba húzza. Bármely ok miatt fellépő túlzott
patella lateralizáció,-fokozza a patella laterális felére eső kompressziót subluxációhoz vezethet. A patella
lateralizációt megakadályozó legfontosabb
tényező a m. vastus medialis VMO rostjainak az ereje.
Patella lateralizáció léphet fel :
- vastus medialis gyengülésekor -
csontos struktúrazavaroknál: genu valgum
14.- 19. ábra • fokozott femur antetorzió
- tibia torzió (ki) fokozódás stb. - tractus iliotibialis zsugorodásakor - stb.
Ezen okok miatt a gyógytornász]fizioterapeuta számára fontos a Q szög (quadriceps szög — rectus femoris) ismerete és mérése.

16
 Q szög :A spina iliaca anterior superiort (SIAS) összekötjük a patella középpontjával. A Q szög az, amit az előző egenes zár be a patella középpontjából a

tuberositas tibiae-ig húzott egyenessel. 14.-20. ábra14-

Extendált térdízület mellett a Q szög nem haladja meg a 2 S'AS quadriceps mellett. A combizom
megfeszítésekor a Q szö flektált térdízület Q szöge 0 fok (nincsen).

14.-20. ábra

Boka és láb szalagok

Ligamentum metatarsale transversum profundum – összeköti a metatarsus fejeket

Lig. meatatarsalia dorsalia – metatarsust köti össze

Lig. tarsometatarsalia dorsalia – cuneiformekat köti össze a metatarsusokkal, a cuboideumot a 4-5. metatarsussal
Retinaculum musculorum peroneorum inferius et extensorum inferius pedis; fibularium superius – ínak futnak alatta, ez egy
fascia
Ligamentum bifurcatum – calcaneocuboid és calcaneonavicular
Ligamentum calcaneofibulare – anterior talofibularis, calcaneofibularis, posterior talofibularis – fibulat köti össze a
calcanues-talusszal erős külboka szalag.
Lig. talonaviculare – kapcsolat a lig. deltoideummal és a lig. bifurcatummal
Lig. calcaneonaviculare
Lig. deltoiduem – tibiat köti össze calcanus-talusszal erős belboka szalag
Lig. tibiofibularis anterius et posterius – elválasztja az előre és hátra futó izmokat
Lig. plantare longum – calcaneust és a metatarsusokat köti össze.

Reflexes kapcsolat a szalagok és az izmok között

Anterior Tibio-Fibular Ligament
Ipsilateral (Azonos oldali) Neck Flexors and SCM, Anterior Fibular Ligament, Ipsilateral Neck Flexors and SCM (Inhibition)
Anterior Tibio Navicular Deltoid Ligament
Ipsilateral Pectoralis Major Clavicular, Ipsilateral Rectus Abdominal Sternecleidomastoid (SCM)
Anterior Tibio Talar Deltoid Ligament
Ipsilateral Upper Trapezius (Inhibition)
Deltoid Ligament(Tibio Navicular)
Ipsilateral Quadriceps(inhibition)

17
Distal Transverse Ligament of the Feet
Ipsilateral Flexor Muscles Extensor Retincaulum (Ankle) Ipsilateral Anterior Tibialis Peroneus Tertius
Fibular Collateral Ligament of the Knee
Quadriceps Biceps Femoris
Flexor Retinaculum (Ankle)
Ipsilateral Posterior Tibialis Flexor Wrist Retinaculum Ipsilateral Pronator Quadratus
Foot Fascia
Ipsilateral adductors Muscles of the Body, Ipsilateral Internal Rotator muscles of the Body, Ipsilateral Gastrocnemius Ipsilateral
Soleus Ipsilateral Quadriceps
lliotibial Tract of the Knee (Fused with Lateral Retinaculum and Knee Capsule)
Ipsilateral Tensor Fascia Latae (TFL), Quadriceps (All muscles), Gluteus Maximus, Gluteus Medius, Gluteus Minimus, Ipsilateral
Biceps Femoris
Inguinal Ligament
Quadriceps Rectus Femoris, External Oblique Abdominal, Rectus Abdominis, Trnasversus Abdominis, TFL, Gluteus
Medius/Gluteus Minimus Pectineus
Lateral Retinaculum of the Knee (Fused with the Knee Capsule) Tensor Fascia Latae (TFL) Vastus Lateralis, Quadriceps AlI
Muscles
Middle Calcaneao-Fibular Ligament
ipsilateral Hamstrings
Oblique Popliteal Ligament of the Knee
Popliteus Semimembranosus Orbicularis
Patellar Ligament
Ipsilateral Quadriceps Plantar
Posterior Cruciate Ligament of the Knee
Ipsilateral Hamstrings, Contralateral Quadriceps, Ipsilateral Masseter, Ipsilateral Posterior, Cervical Extensors, Ipsilateral Posterior
Temporalis, Ipsilateral upper and Lower Trapezius, Ipsilateral Infraspinatus, Ipsilateral Sacrospinalis, ipsilateral Pectoralis Major
Sternal, Gluteus Maximus, Gastrocnemius
Posterior Meniscofemoral Ligament of the Knee
Ipsilateral Popliteus
Interosseous Membrane (Between Tibia and Fibula)
Ipsilateral Tibial Posterior, Ipsilateral Soleus, Posterior Sacrococcygeal Ligament Sacrococcygeal Extensor Muscles
Posterior TaloFibular Ligament
Ipsilateral Neck Extensors(Inhibition)
Posterior Tibio Talar Deltoid Ligament
Ipsilateral Subscapularis(Inhibition)
Posterior Tibio-Talar Deltoid Ligament
Ipsilateral Subscapularis Proximal
Transverse Ligament of the Feet
All Anti Gravitational Muscles Facilitation
Subtalar Joint Ligaments
Ipsilateral Gastrocnemius y Soleus(Inhibition), Ipsilateral Hamstrings(Inhibition), Ipsilateral Gluteus Maximus(Inhibition),
Ipsilateral Quadriceps(Inhibition), Ipsilateral Rectus Femoris(Inhibition)
Superior and Inferior Peroneal Retinaculum (Ankle)
Ipsilateral Peroneus Brevis and Longus
Talo-Navicular Joint Ligaments
Ipsilateral Piriformis(Inhibition), Ipsilateral SCM(inhibition), Ipsilateral Anterior Tibialis(Inhibition), Ipsilateral Posterior
Tibialis(Inhibition), Ipsilateral Psoas(Inhibition), Ipsilateral Latissimus Dorsii(Inhibition), Ipsilateral Abdominal Oblique(Inhibition)
Tibial Collateral Ligament of the Knee (Medial. Oblique Fibers Branch)
Sartorius, Gracilis, Popliteus, Semimembranosus, Semitendinosus
Tibio Fibular Ligament of the Knee (Anterior)
Peroneus Tertius, Longus and Brevis Biceps Femoris (Long and Short heads)
Tibio Fibular Ligament of the Knee (Posterior)
Gastrocnemius and Soleus Flexors of the Toes (Long Flexors)
Tibio Talar Joint Ligaments
Ipsilateral Quadriceps (Facilitation), Ipsilateral Popliteus (Inhibition) Contralateral Quadriceps(Inhibition) Contralateral Popliteus
(Do not alter Facilitation)

18
A bokaszalag sérülések osztályozása
I. 1-es típus: bokaszalag megnyúlása
Tünetei: haematoma, duzzanat, fájdalom, nyomásérzékenység, járási nehezítettség,
mozgástartomány csökkenés, stabil sérülés.
Terápiája: azonnali szakszerű TAPE felhelyezés indokolt, érdemes 1-2 napig jegelni,
pihentetni, felpolcolni. Terhelni, járni rajta TAPE-pel lehet, sportolni legalább 2 hétig nem
javasolt. Proprioceptív tréning elkezdése a 2. hét végén szükséges, enélkül nagy az esélye
az újrasérülésnek!

II. 2-es típus: részleges bokaszalagszakadás

Tünetei: haematoma, duzzanat, fájdalom, nyomásérzékenység, járási nehezítettség,
mozgástartomány csökkenés, instabil sérülés
Kezelése: 1 hét tehermentesítés bokarögzítőben, utána ugyanaz a terápia, mint az I.
típusnál. A bokaszalag sérülések osztályozása

III. 3-as típus:komplett szalagszakadások A kezelés lehet műtéti vagy konzervatív.

Konzervatív kezelésnél 4 hét a rögzítési idő, utána gyógytornafizioterápia rehabilitáció
következik, mint a fenti esetekben. A műtét (szalagvarrat) után 4-6 hét rögzítés ideje (a
fájdalom, duzzanat és haematoma megszűnte után a gipszsínt brace-re cserélik. Hosszabb
rehabilitációra kell számítani, a sportba való visszatérés akár fél év is lehet.

A GYÓGYULÁSI GYULLADÁS FÁZISA 12-48-72 óra A lágyrészek reakciója a

sérülésre: fájdalom, melegség, duzzanat, vörösség A hegszövet kialakulása
FIBROBLAST FÁZIS 48-72 → kb. 6-8 hét A gyulladás tünetei csökkennek, elindul a
revaszkularizáció, a hegszövet megerősödik REMODELLÁCIÓS FÁZIS 6-8 héttől →
több hónap A hegszövet remodellálódik, a tenzió irányába helyezkedik, normál szerkezet
és funkció

Kezelése
I.-s típus • Rugalmas pólyázás (lehetőleg öntapadó pólyával) • Tape,rigid tape- rögzítés • Krioterápia/
hűtés • Ödéma kezelés • Felpolcolás • Non-szteroid gyulladáscsökkentők • A sérült mindvégig
bokarögzítőben/ tape terhelve járhat (stabil az ízület) • A sportképesség elérése 1-2 hét • Proprioceptív
tréning 2 héten belüli elkezdése

II.-s típus • 1 hét tehermentesítés (gipszsínben vagy bokarögzítőben): Tape+ compresszio • A

kiegészítő eljárások azonosak az I. stádiuméval • Fokozatos terhelés bokarögzítőben/ tape • Aktív
gyakorlatok • Proprioceptív tréning 2 héten belüli elkezdése (stabil ízület) • A kezelés időtartama 3-6
hét

III.-s típus • A kezelés lehet műtéti vagy konzervatív • Konzervatív kezelésnél 4 hét a rögzítési idő •
Műtét: ha az érintett szalagrendszer minden tagja elszakadt/ a talus billenés 20 fokot meghaladja (és ez
az ép oldalinál 10 fokkal több) • A műtét (szalagvarrat) után 4-6 hét rögzítésgipszsín- a fájdalom,
duzzanat és haematoma megszűnte után Aircast-ra cserélik • Aircast sínben a mozgásterápia azonnal
elkezdhető a felső ugróízület tornáztatásával. Az alsó ugróízületet csak 6 héttel később először vezetett
aktívan, majd aktívan. • Ezután az utókezelés megegyezik az előző stádiumokéval. • A sportba való
visszatérés 2-3 hónap.

Bokaizületi és térdizületi járulékos mozgásbeszűkülés esetén mindig teszteljük le, szükség esetén
kezeljük az art. tibiofibularis proximalis és distalis-t is.

Dorsalflexiókor: 0 a bokavilla nyilik a fibula distalis vége befele rotálódik -> dorsal irányba csúszik
a fibula cranial felé csúszik, tuberositas tibia medial felé mozdul (tibia berotatio), ami ventral
csúszást eredményez. Így a fibula proximális vége is ventrál irányba csúszik.

19
Mivel a dorsalextensio az everesio része, így eversio során is hasonló járulékos mozgások mennek
végbe az art. tibiofibularis prox. et distalis.-ban.
Nyílt kinematikus láncnál a dorsalextensio elsősorban térd flexióval jár, valamint térd flexiókor
létrejön az automatikus tibia berotáció, igy hasonló járulékos mozgások mennek végbe az art.
tibiofibularis prox. et distalis.-ban.

Plantarflexiókor: a bokavilla zárul a fibula distalis vége kifele rotálódik -> ventral irányba csúszik a
fibula caudál fele csúszik, tuberositas tibia lateral felé mozdul (tibia kirotatio), ami dorsal csúszást
eredményez. Így a fibula proximális vége is dorsal irányba csúszik. Mivel a plantarflexio az inversio
része, így inversio során is hasonló járulékos mozgások mennek végbe az art. tibiofibularis prox. et
distalis. -ban.
Nyílt kinematikus láncnál a plantarflexio elsősorban térd extensioval jár, valamint térd extensiokor
létrejön az automatikus tibia kirotáció, így hasonló járulékos mozgások mennek végbe az art.
tibiofibularis prox. et distalis.-ban.

20
21
Torna – kiegészítő gyakok
Álló:
- Előre hátra kitör + megemeli a térdét hashoz
- egy láb szalag a kézben
- miniband előre, oldalra, hátra, diagonal
- térd hashoz
- térd hashoz, oldalra kilép
- Slide board – oldalra, előre, hátra, ÓRA, „Y” alak
- Bordásfal + szalag + egy láb vagy térdel (bosun akár) és kifordul
- mérlegállás

Core:
- lapocka, sacrum alatt bosu dynair
- plank helyzet és kifordul
- plank dynair-en a láb
- Hengerre fekvés
- Fitballon a láb és szalagos gyakok

Csípő mobilitás:
- Féltérdelő helyzet medence előre billenti
- „Z” ülésből féltérdelés
- Négykézláb egyik oldal nyújtva oldalra és viszi a testsúlyt
- „Z” ülés térdet nyit, térd nyújt elemel
- Négykézláb, csípő ki-beforgat és ráül

Térd:
- áll egy lábon, térd hashoz hajlítva, hajol, és hirtelen fel sprint mozdulattal

Boka:
- izomaktiválás
- boka mozgások szalaggal
- bordásfal plantarflex, soleus
- boltozatemelő gyakok
- dynair
- PNF
- labda dobálás dynair-en bosun
- labda a kézben és lehajol
- egy lábas guggolás, egyik láb nyújtva oldalra és előre
- UEZ diagonális hajolás (lassan majd gyorsan)
- kitörés diagonálba le térd mellé (instabil felszínre)
- pliometrikus ugrás előre egy lábra. oldalra kiugrások egy lábra sprintbe
(labdával oldalra engedve)
- körbe ugrálás sprintbe (előre majd oldalra sprintbe.)
- dynairen egyensúly (fordított bosun stb)

22
Boka FRISS: (fájdalomhatárig)
- balance board-os kimozgatás (3-9; 6-12 óra)
- félkörívbe vigye a boardot
- labda kigurítás
- nyújtott lábemelés spicc pipa
- aktiválás
- hosszúszalagos járás

Kórokok
Lúdtalp:
- lábujj hajlít-feszít
- talp összehúz (ülve-állva-kitörés stb.)
- Medence emelés sarkon, lábujjhegyen, egy lábon, kilépeget
- Háton fekszik, labda lábujjaknál, sarokra fordul, térd fölött szalag és belenyom
- áll, szalag talp alatt és fogja, belenyomja a lábujját
- szalag bokákon talp összehúzás
- egy lábon áll félkört ír le tart a boltozat
- lábujj nyit zár
- tárgyakkal dobás, széttépés
- egyenetlen talajon járás
- Dynair-en járás
- Egy lábon állásos gyakok (láb ki oldalra, szalag a kézben), „Y”
Genu valgum:
- medius aktiválás és gyakok
- féltérdelés láb kifordítva, testsúly ráviszem
- négykézláb, egyik láb nyújtva oldalra
- medence emelés szalaggal
- bokagyakok, boltozat emelő
- boka között labdaw
Slatter-Osgood:
- lig. patellae masszírozás
Ligamentum Collaterale Mediale sérülés: 2-3 hét kiesés
- Aktiválás
LCA sérülés:
- aktiválás
-
Compartment szindróma:
- lol
Achilles szakadás:
-
Achilles ín sérülés:
- Aktiváció

23
Izomhúzódások:
- Masszázs, pihi, más izomcsoportok mozgatása
-

24
Rehabilitáció utolsó fázisa pályán
1. Körök futása 9. Létrás gyakok
2. Kicsi háttal futás 10. Bólyás gyakok
3. Oldalazó futás 11. Passzolások
4. Indiánszökdelés 12. Gyorsító gyakok (acceleration)
5. Csípő ki-berotációs futás 13. PvP
6. Izomaktivációk 14. Játék
7. Egy-két gyak 15. Nyújtás
8. Football specifikus gyakok

25
 Mozgáselemzés
Vizsgálat:
1. Statikus minden síkban- felülről oldalról elölről
2. Dinamikus, ROM mellkas medence koponya
3. Talus nyugalmi helyzete raktár frakcióban könnyebb
hátra lép
4. Talus mozgástartomány előrelépés hátralépés
5. Rotációban emelkedés 1. és 5. lábtőcsontok emelkedik
6. Videós elemzés ha lehetséges
7. hol érzi a talpán a nyomást (elől esetleg hátul oldalt kis
távoli nagy lábujj)
Meyer’s line:
- Nagy lábujj szerepe - lábujjak szétterpesztett
helyzete lenne az optimális
- lábfejet körbe rajzoljuk
- ujjpercek vektora merre mutat
- sarok posztero-mediális pontját megkeresem és
összekötöm a nagy lábujj köröm percével
Talus helyzete:
- neutrális: a talus vektora az 1. lábközépcsonton halad át vagy a kettesen vagy a
2 között
- ha mediálisan mozdul el pronációt hoz létre, ha a laterálisan mozdul el akkor
szupinációt
1. láb körbe rajzolása
2. első lábközépcsonton elindulok és az os navicularet keressük
3. A belbokacsont és az os naviculare között találjuk meg a talus mediális felszínén
4. A külbokacsont mediálisra fogok és kérem hogy forduljon törzzsel jobbra és balra
5. Megvizsgálom mi az a vektor amit fogok
6. az ujjamra merőlegest állítok
7. bejelölöm az egyes és a kettes lábtőcsont vektorát
8. A kül -és a belbokát megjelöljük egy ponttal a papíron
9. Megjelölöm a tálus pontját
Windlass mechanizmus:
I. MTP extensió során a talusban szupináció jön létre – mediális boltozat emelkedik (aktívan
és passzívan is létrejön)
Megmérjük az extensio mértékét 50-60 fok között jó.
Szupinációs teszt:
A medence rotációval nézzük, hogy az egyes lábtőcsont fejecse a talajon marad e, az ötös
lábtőcsont fejecse a talpon marad e, ha emelkedik akkor rigiditás van a rendszerben

26
Pronációs teszt:
Támaszkodó elől lévő lábra visszük a testsúlyt és a nagylábujjhoz teszünk egy tárgyat - a
hosszirányú nyúlást teszteljük.
Megéreztetés az ékekkel:
Rotációs teszt (szup-pron) az emelkedő területek alá tesszük az ékeket

Izomtónus figyelése járásfázisban

Sarokérintés:
- sarok ütődik gyenge hamstring
- Rövid lépés gyenge iliacus, psoas, rectus femoris,
- Gyenge térdextenzió: gyenge quadriceps
- Kirúgó térdextenzió: gyenge hamstring, túlfeszülő vastusok
- Túlzott inverzió: gyenge peroneusok, túlfeszülő tibialis anterior
- Nincs megfelelő dorsalflexio, inverzio: gyenge tibialis anterior
- Aktív windlass!
- Ha túlzott a kirotáció accelerationben, akkor a biceps femoris túlfeszül, a
talpnyomás mediálisan tolódik, nem lesz optimális a szupináció.
Talptámasz:
- Boka befelé dől: Tibialis anterior/Peroneusok közötti egyensúly
- Nem optimális medencebillenés (Frontalis sík): csípő adduktor/abduktorok
közötti egyensúly, Quadratus Lumborum (QL)
- Medence-bordakosár ritmus: hasizmok
MidStance:
- Boka befelé dől: gyenge tibialis posterior
- Csípőízületi extenzió korlátozott: gyenge gluteus maximus
- Feljön az utolsó 3-4 ujj: gyenge tibialis poterior
- Feljön a nagylábujj: gyenge peroneus longus, brevis, gluteus maximus
- Repülő lábujjak: gyenge flexor hallucis longus/brevis (segít az
elrugaszkodásban)
- Passzív windlass!
Preswing:
- Medence extenziója korlátozott: gyenge gluteus maximus
- Félköríves lépés: gyenge psoas, helyette gluteus medius, tfl
- Túlzott tibia kirotáció: túlfeszülő biceps femoris
- Gyenge lábemelés, elrugaszkodás: gastrocnemius, hamstring
MidSwing:
- Nem tudja a lábát előre hozni: gyenge psoas, iliacus, hasizom/ vagy
hasizommal hozza előre!
- Kereszteződik a lépés: adduktorok túlfeszülnek

27
 - Medence lefelé billen az ellenoldalon: gyenge gluteus medius
- Tibia kirotáció: gyenge popliteus, semitendinosis, membranosus, túlfeszül a
biceps femoris

Kar -és törzsmozgások:

- Flexió vizsgálata: delta és biceps
- Extensio: latissimus, delta hátsó
- Törzs – külső -és belső ferdehasizom

Miben gondolkodhatunk torna közben?

▪ Eszköz (szalag, labda, bosu, dynair)
▪ Diagonál
▪ Csukott szem
▪ Izom
▪ Alátámasztási felület
▪ Henger

Egész test hengerezés

▪ Körkörös mozdulatokkal
▪ „Z” ülésben – vádli külső
▪ Állva
▪ Négykézláb
▪ Trigger ponton spicc-pipa
▪

TÉRDÍZÜ
LET
ÁTOLVA
SÁS
28