Professional Documents
Culture Documents
A 2. Ipari Forradalom
A 2. Ipari Forradalom
2) Vas- és acélipar
- Az új ipari fellendülés alapvető energiaforrása még mindig a szén volt, s jellemző
alapanyaga a vas és egyre inkább az acél. Acélból készültek továbbra is gyors
ütemben épülő vasutak sínpárjai, a vasúti kerekek, az új hidak szerkezetei, az egyre
1
bonyolultabbá váló szerszámok és fegyverek. Az új kohókban (Bessemer-kohó) már
rosszabb minőségű, foszfortartalmú vasérceket is fel lehetett használni, ami
lehetővé tette Németországban a lotaringiai, az USA-ban a clevelandi vasérctelepek
kiaknázását. Az acélgyártásból fejlődött ki a gépgyártás. A gyáripar új típusú
gépesítése alakult ki: esztergagép, fúrógép, gyalugép, marógép.
3) Az elektromos ipar
- Az elektromosság a villamosmotor, a világítás és a hírközlés révén járult hozzá a
fejlődéshez. Az első ipari forradalom alapvető erőgépe, a gőzgép a XIX. század
második felében tovább fejlődött. Ekkor kezdődött az elektromos áram ipari
felhasználása. Az elektromos áramot különböző energiahordozók feldolgozása során
nyerték, elsősorban szénből. (A század végén az elektromos áram terjedésének nagy
lökést adott a vízierőművek építése.) Szállítása vezetékeken történt, ami számos
területen tette lehetővé az elektromos árammal működtetett gépek alkalmazását,
ugyanakkor olcsó is volt.
- A villamosság elsőként a világítást forradalmasította. Thomas A. Edison
megalkotta a szénszálas izzólámpát (1879). A szénszál azonban rövid élettartamú
volt, s a búra is hamar elfeketedett. Juszt Sándor és Hanamann Ferenc alkalmazták
először a wolfram-szálat. Jedlik Ányos bencés szerzetes találta fel a dinamót. Az
elektromos áram ipari felhasználását és az elektromos világítás igazi elterjedését a
magyar Ganz gyár mérnökeinek (Zipernovszky Károly, Déri Miksa, Bláthy Ottó)
újítása, a transzformátor tette lehetővé. Találmányuk nélkül az elektromos áramot
nem lehetett volna nagy távolságokra eljuttatni. A villanyvilágítás átalakította az
emberek életét: meghosszabbította a nappalokat. Lehetségessé vált a folyamatos
termelés, a három műszak, de hatással volt az emberek magánéletére is.
- Az elektromosság tette lehetővé a hírközlés gyorsütemű fejlődését is, ami
serkentője volt a világgazdaság kialakulásának. Alexander Graham Bell feltalálta a
telefont (1876), s a vezeték segítségével a hírek gyorsan, ugyanakkor szinte mindenki
számára elérhető áron terjedhettek. Marconi a század végén már a drótnélküli
távírót szabadalmaztatta. Puskás Tivadar nevéhez köthető a telefonközpont
(1878). Hertz felfedezte az elektromágneses hullámokat, amivel megteremtette a
rádiózás alapját.
2
4) A vegyipar
- A kémia tudományának fejlődése vezetett a vegyipar felfutásához. Új anyagok
tömeggyártása indult be, ilyen volt az alumínium, a gumi, a cement, a papír, az
üveg, a mosószerek. Ennek a korszaknak köszönhetjük az első műanyagok
alkalmazását is. Az új tudományos felismerések a kémia területén elengedhetetlenek
voltak a fejlődéshez.
- A robbanómotorok üzemanyag-szükséglete miatt elindult a kőolajlelőhelyek kutatása
és feltárása. A kőolaj feldolgozása új iparágat teremtett: a petrolkémiát
(kőolajvegyészet), melynek legfőbb terméke a benzin és a gázolaj volt.
5) Az autógyártás megszületése
- A petrolkémia (a kőolaj feldolgozása) teremtett lehetőséget arra, hogy a mai
értelemben vett autózás megszülessen. A kőolajból előállított benzin adta a
hajtóerejét a robbanómotornak, amelynek Nikolaus Otto dolgozta ki elsőként a
terveit. Ezzel nyílt meg a lehetőség a belső égésű motorok tömeges alkalmazása előtt.
- A robbanómotor feltalálása forradalmasította a közlekedést, a kezdeti lépések a
korszakban már élenjáró Németországhoz köthetők (Otto, Daimler, Benz), de
jelentős volt e területen is a magyar részvétel (Bánki Donát, Csonka János).
- A gépkocsi a XX. század elején még csak kevesek számára volt elérhető, de
megszülettek mindazok a felismerések, melyek az autógyártást a következő korszak
kiemelkedő iparágává tették. Az egyes típusok gyors ütemben tökéletesedtek, s az
USA-ban Henry Ford megvalósította a tömegtermelés új, hatékonyabb formáját,
a szalagrendszert. Ford T-modelljei már futószalagról gördültek le, ennek az autónak
az egyik tervezője Galamb József volt. A szalagrendszer ötvözte mindazt, ami a
második ipari forradalomra jellemző volt: létrehozása hatalmas tőkét igényelt,
bevezetése a kisgépek nélkül lehetetlen lett volna, a folyamatos termeléshez a
szükséges fényt az izzólámpák szolgáltatták, termelékenysége révén olcsóbbá
váltak az áruk, így bővült a piac, vagyis további termelésre sarkallt. Ennek
köszönhetően az USA-ban 20 év alatt 15 millió kocsit adtak el. A világ első
autógyárai között volt a Ford, az Opel, a Mercedes és a Bugatti.
3
6) A repülés
- A robbanómotor tette lehetővé az ember számára a repülést. A levegő
meghódítása két módon indult el, léghajóval és repülőgéppel. Végül a mozgékonyabb
és biztonságosabb, bár a korszakban teher- és személyszállításra alkalmatlan repülő
nyert tért.
- Az első, utasok szállítására is alkalmas léghajót a német Ferdinand Zeppelin
fejlesztette ki (1900), de mivel a németek csak hidrogénnel tudták működtetni
rendkívül balesetveszélyes volt. Ezért a versenyben alulmaradt az amerikai
Wright testvérek által 1903-ban kifejlesztett motoros repülőgépekkel szemben.
7) A hadiipar fejlődése
- Az ipari forradalom vívmányait természetesen a hadiipar is hasznosította. Az egyes
államok vezetői mindenütt felismerték a technikai fejlesztés stratégiai
jelentőségét, s a hadiipar állami támogatást élvezett.
- Alfréd Nobel svéd fizikus a dinamit felfedezésével biztonságosabbá s egyben széles
körben alkalmazhatóvá tette a nagyhatású robbanóanyagot, a nitroglicerint (dinamit),
amit a hadiipar is hasznosított.
- Az acélipar és a gépipar újításai, az ismétlőfegyverek és sorozatvető fegyverek
(géppuskák) elterjedése jelentősen megnövelték a tűzerőt, s a század elején
megjelentek az óriási csatahajók is. Növelték az ágyúk hatótávolságát. Tankokat és
vadászgépeket kezdtek gyártani. Alkalmazták a vegyipar találmányait is pl.: harci
gáz ekkor született meg. (Mindezeket használni is fogják az első világháborúban.)
8) A mezőgazdaság fejlődése
- A technikai forradalom a mezőgazdaságot sem hagyta érintetlenül. A robbanómotor
elterjedése révén megjelent a földeken a nagy teljesítményre képes erőgép: a
traktor. Széles körű felhasználását a lánctalp megjelenése tovább növelte. Az új
erőgépekkel a legnehezebb mezőgazdasági munkákat is (szántás, vetés, aratás)
gépesíteni lehetett.
- A vegyipar a műtrágya alkalmazását, a biológia fejlődése a fajták nemesítését
tette lehetővé.
- Ezeknek köszönhetően a termésátlagok nőttek, a fejlett országokban a gépesítés
hatására a mezőgazdasági népesség száma csökkent.
4
9) Új iparszervezési módszerek
- Az első ipari forradalom időszakában a vállalkozók között óriási volt a verseny,
akik minden eszközt megragadva igyekeztek talpon maradni. A
gazdaságfejlődést a szabad versenyes kapitalizmusnak jellemezte. A második
ipari forradalom idején óriási beruházásokra került sor, ami az egyes tőkés
vállalatok együttműködéséhez, összeolvadásához (tőkekoncentráció), ill. az ipari
és a banktőke összeolvadásához, vagyis a finánctőke kialakulásához vezetett.
- A tőkekoncentráció eredményeként kialakuló olyan tőkés vállalat a monopólium,
mely vezető pozícióra tesz szert a termelésben és az értékesítésben, ezzel sokszor
korlátozva a szabad versenyt, célja az extraprofit elérése. A tőkekoncentráció
érdekében bizonyos cégek összeolvadtak, mások felosztották egymás közt a
piacot, esetleg ármegállapodással csökkentették a versenyt. A
monopolszervezeteknek több típusa alakult ki:
o Monopólium: A tőkekoncentráció eredményeként kialakult olyan tőkés
nagyvállalat, amely uralkodó pozícióra tesz szert a termelésben és az
értékesítésben. Megállapodásokkal korlátozza a szabad versenyt, ezáltal
extraprofitra törekszik.
o Kartell: olyan laza vállalati szövetség, amelyben a résztvevő felek
megegyeznek a szabad verseny korlátozásában és a piac, esetenként az árak és
a bérek szabályozásában.
o Szindikátus: olyan vállalati szövetség, amelyben a résztvevő cégek közös
felvásárlási és értékesítési rendszert hoznak létre, de megőrizték termelői
önállóságukat.
o Konszern: bankok irányítása alatt különböző iparágakból létrejött
nagyvállalat. A századforduló után újonnan iparosodott országokra jellemző.
o Tröszt: egy-egy iparág vezető vállalatainak teljes összeolvadása. Az USA-ra
jellemző. Az USA-ban trösztellenes törvényeket hoztak 1887, 1890, 1914-ben.
A tröszt létrejötte egy szűk elit érdeke, a középrétegeknek nem kedvez.
o Korporáció: sok kisebb vállalat termelési láncát, integrációját jelenti. Az
USA-ban jellemző.
- A korszakra jellemző a felerősödő tőkekivitel. A tőkések, hogy megfelelő haszonra
tegyenek szert, a nyersanyagok, a piacok és az olcsó munkaerő közelében létesítették
5
új gyáraikat. A tőkekivitel nagyban hozzájárul az ipari forradalom elterjedéséhez, a
fejletlenebb régiók felzárkózásához.
10) A 2. ipari forradalmat követő társadalmi átalakulás
- A második ipari forradalom alapvetően átalakította a társadalmat Európában.
Élesen elkülönült egymástól centrum és periféria, melynek lemaradása
behozhatatlanná vált. Míg nyugaton a középréteg irányította az államot, keleten
torlódó társadalom alakult ki, ugyanis itt egyszerre voltak jelen a feudális
maradványok (jobbágyság, nemesség) és a tőkés elemek is. A torlódó társadalomra
jellemző még a földbirtokosok és a parasztság társadalmi többsége, szegényparasztság
nagy aránya, míg a nagytőkések súlya csak néhány százalékos, a munkásság is szűk
(10-20%) társadalmi osztály volt.
6
volt szüksége. Nőtt a városok lélekszáma, London, Párizs, Berlin, Bécs a
századfordulóra már túllépte az 1 millió főt.
- A társadalom új igényeit ki kellett elégíteni: a nagyvárosokban kövezett utakat
építettek, kialakították a vízvezeték-rendszert, a szennyvízcsatornák hálózatát, a
közvilágítást. Meg kellett szervezni a tömegközlekedést, megjelentek a villamosok, a
trolibuszok, majd a földalattik. Ennyi ember együttélése megkövetelte a közbiztonság
felügyeletét, ezért megszervezték a városi rendőrséget, a tűzoltóságot. Mindezeket a
feladatokat az állam, illetve a városi önkormányzatok vállalták magukra.
- Átalakult a városok szerkezete is, egymástól markánsan elkülönülő városrészek
jöttek létre. A belső részeken kialakult a city, az üzleti negyed. Ehhez csatlakozott a
bérházakból álló városrész, a peremeken pedig kiépültek a túlzsúfolt
munkásnegyedek. A városok tágas, parkokkal övezett legszebb területein épültek ki a
villanegyedek a felső tízezer számára. Ezzel a térbeli elkülönüléssel fokozódott a
városi társadalom szegregációja.
7
mellőzésére törekednek az emberek, ezért egyre több helyen alkalmazzák a megújuló
energiaforrásokat pl.: a szél- és a napenergiát.