A császárkori

pénzpropaganda típusai
A császárkori érmék típusai, értékei
Augustus pénzreformjától (i.e. 23)
Diocletianus reformjáig (i.sz. 294)
1 aureus (aranypénz) = 25 denarius (ezüstpénz) = 100
sestertius (nagy bronzpénz „aurichalcum”) = 200
dupondius (bronzpénz „aurichalcum”) = 400 as (kicsi
rézpénz)
1 denarius = 4 sestertius = 16 as
1 sestertius = 4 as

Az as bizonyos aprópénzei (semis, quadrans) Marcus

Aurelius koráig még kis számban forgalomban voltak.

Hadrianus császár idejében egy év alatt 1,1 millió

aureust és 16 millió denariust vertek a központi
pénzverdében.
 Két kisebb pénzreform

• Nero (54-68)
Pénzrontás. Csökkenő súly (aureus - 8,2 gramm
helyett 7,3 gramm), csökkenő nemesfémtartalom.
Domitianus megsemmisíti Nero reformját, de
Traianus újra bevezeti.

• Caracalla (211-217)
Új pénztípus bevezetése 215-ben: antoninianus
(dupla denarius). Jellegzetes III. századi
„ezüstpénz”, mely kezdetben 40% ezüstöt
tartalmazott, de a katonai válság
csúcsidőszakaiban már csak 5% alatti
nemesfémmel bírt, gyakorlatilag ezüstözött bronzzá
vált. Felismerhető a császár portréjának
napkoronájáról.
 A császári pénzpropaganda - előlap
„Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének
neki egy dénárt. És monda nékik: Kié ez a kép és a
felírás? Mondának néki: A császáré. Akkor monda
nékik: Adjátok meg azért ami a császáré a császárnak;
és ami az Istené, az Istennek.” (Máté 22.19-22.22)

• Az éppen regnáló császár arcképét és politikáját a köznép

birodalom szerte a pénzekről ismerte. Míg a császárszobrok
csak a nagyobb településeken voltak láthatóak, addig a
falvakba a pénzek is eljutottak.

• A pénzek előlapjain a császárkorban

a császár képmása és titulusai jelennek
meg. A konkrét propagandára a hátlap
nyújt lehetőséget.
 A pénzpropaganda fajtái - hátlap

• A császár, illetve kedvenc istene, mitológiai szereplője

(előlapon is!)
• A császár és családja
• Katonai győzelem és új hódítás
• Katonai alakulatok dicsőítése
• Földrajzi propaganda (alávetett területek, új coloniák)
• Új építmények
• Ünnepek
• Egyszeri események (nem hódítás, vagy ünnep)
• Posthumus pénzérmék halottak tiszteletére
 I. A császár és kedvenc istene
„Nagy számú szobrot állítottak fel, mely Hercules
ruhájában ábrázolta őt.” (Cassius Dio
Commodusról LXXIII. 15)
• A pénzek előlapján néha nemcsak a császár, hanem a
kedvenc isten feje is megjelenik, de az uralkodó az
istenre utaló tárgyat is viselhet. A III. századi
antoninianusokon a császárok napkoronával a fejükön
láthatók, mellyel a napistenre is utalnak.

Postumus (260-269) Commodus (180-192)

Herculessel Herculesnek öltözve
 A császárok pénzeik hátlapján néha elvont,
megszemélyesített fogalmakat is
megjelenítenek istenekként, mellyel utalnak
bizonyos propagálni kívánt tulajdonságaikra.
Ilyen:

AEQUITAS (igazságosság)
CLEMENTIA (irgalmasság)
CONCORDIA (egyetértés)
FELICITAS (boldogság)
FORTUNA (jószerencse)
LIBERTAS (szabadság)
PAX (béke)
SALUS (egészség)
VICTORIA (győzelem)
 II. A császár és családja
„Csak ezekkel a szavakkal tett esküt: „Drusilla
istenségére!” Másik két nővérét nem becsülte,
nem szerette ilyen szenvedélyesen;” (Suetonius -
Caligula 24.)
• A császárok néha megjelenítették családtagjaikat,
hozzátartozóikat is a pénzeken. Leggyakrabban a bíbor
majdani örökösét kívánták ezáltal népszerűsíteni, de a
császári család egységét és összetartozását is
propagálhatták a közös képekkel.

Titus tiszteletére
Marcus Aurelius
veretett érme
Vespasianus uralkodása Caligula felesége, mint a
alatt nővérei táborok anyja
 III. Katonai győzelem, új hódítás
„Rómában pedig a parthusok legyőzésének örömére
diadaljelvényeket s a Capitolinus-hegy közepén
diadalívet emeltek.” (Tacitus - Annales 15.18)
• Nincs olyan jelentős hódítás és győztes háború, amit meg
nem örökítettek volna az uralkodók pénzeken is. A
legjelentősebb ilyen katonai győzelmek: Britannia
meghódítása (43), zsidó háború (66-70), Domitianus
germán háborúi, Traianus dák hadjáratai (101-106), parthus
háború (163-165), markomann háborúk (166-180),
Septimius Severus parthus és brit hadjáratai.

• Leggyakoribb képek a győzelmi érméken: császári

triumphus; legyőzött barbárok megkötözve; földön heverő
páncélok és fegyverek; Victoria istennő.

• Az érmék előlapjain gyakran feltűnik a császár győzelmi

mellékneve (Gothicus, Sarmaticus, Parthicus,
Germanicus…) is. A zsidó háború után nem vesz fel se
Vespasianus, se Titus melléknevet.
IIII. Katonai alakulatok dicsőítése
„Átadta Probusnak a tizes legio katonáit, serege
legbátrabbjait.” (Historia Augusta – Probus 6.5)

• Ezen érmék célja a hadsereg hűségének és

lojalitásának megőrzése.

• Bizonyos esetekben az uralkodók egy szembenálló,

vagy lázadó legiót akarnak lecsillapítani és megnyerni
maguknak a pénzpropagandával.

• A jellegzetes feliratok az alakulatok valamilyen

erényét dicsőítik: CONCORDIA MILITVM, CONCORDIA
EXERCITVVM, DISCIPLINA MILITVM, VIRTVS MILITVM.

• Jellegzetes képek: egyetértést megjelenítő ábrák (pl.

kézfogás), a legio elnevezésére utaló képek.
 V. Földrajzi propaganda
„Legelőbb beszéljünk Európáról, mely az összes
nemzetek felett győzedelmeskedő római nép
tápláló anyja és a földkerekség legszebb része.”
(Plinius Maior – Naturalis Historiae 3.5)

• A birodalom távoli vidékeinek és városainak a

bemutatásával közvetlenül Róma nagyságát, közvetett
módon pedig a császár virtusát is dicsőítették.
• A provinciákat női képekkel nemegyszer
megszemélyesítették, de a „hely szelleme”, a város
geniusa is gyakran az ábrázolás tárgyát képezte.
• A provinciák, városok egy-egy híresebb építménye,
vagy jellegzetes földrajzi karakterisztikája is
megjelenhetett a pénzeken.
A „három
gall”

Emerita A Nílus
Augusta
 VI. Új építmények
„Mihelyt az Amphitheatrumot felszentelte, és
mellette hamarosan felépítette a fürdőket, fényes
kiállítású, pompás lakomát adott.” (Suetonius –
Titus 7.)

• A rómaiak monumentális építményeikkel is hatalmukat

demonstrálták, így egy-egy jelentősebb műremek
átadását a császárok propagandára is kihasználták.
• A diadalívek, győzelmi emlékművek, szobrok mellett a
templomok és szentélyek a leggyakoribbak az ilyen
típusú érméken.
• Néha nem újonnan épített épületekre, hanem régóta
álló konstrukciókra utalnak a pénzek. (pl. Caracalla
Circus Maximusos veretei)
 VII. Ünnepek
„Hogy, ha száztíz évnyi időszak elmúlt, légyen ismét hangos a dal s a
játék három ékes nap, s ugyanannyi nyájas éjjelen által!”
(Horatius – Carmen Saeculare)

• A különleges, ritkán előforduló ünnepek a pénzpropaganda

szempontjából kiemelt jelentőségűeknek számítottak.
• A legjelentősebb pénzeken megörökített ünnepek a
százados játékok (ludi saeculares) voltak.
• A leggyakoribb érmeképek áldozatbemutatást, vagy
cirkuszban felvonultatott különleges állatokat jelenítettek
meg. Az áldozatot bemutató személy sokszor azonos a
császárral, de bizonyos esetekben a császár egész családja
is megjelenik a ludi saecularesre készült érméken.
Jelentősek a Romulust és Remust tápláló anyafarkast
ábrázoló ünnepi pénzek is.
• Jellegzetes feliratok: „LVD SAEC FEC”, „FELICITAS
SAECULI”, „SAECULARES AUG”, „SAECVLVM NOVVM”
 Septimius
Severus
204

Antoninus
Pius

Domitianus 147

88
 VIII. Egyszeri események
„Pupienus és Balbinus hatalomra kerültek, majd
megölték őket.” (Epitomé De Caesaribus 26.2)

• A császárok bizonyos ünnepekkel és hadi

győzelmekkel össze nem függő tetteik megörökítésére
is verettek pénzeket.
• Leggyakrabban egyezségek, adományozások,
alapítások, kinevezések és reformok képezik az ilyen
érmék mögötti történeti hátteret.
 IX. Posthumus pénzérmék
„Az égi jelenségek közül hadd említsem először is a
nagy üstököst, amely Caesar meggyilkolása után
hét napig tündökölt az égen.” (Plutarchos –
Párhuzamos életrajzok Caius Iulius Caesar 69.)

• A császárok halott elődeik, családtagjaik

magasztalása érdekében is verettek pénzeket a család
dicsőségének emelése érdekében.
• A halott istenként történő ábrázolása gyakori. „DIVVS”
felirat.
Felhasznált szakirodalom
• Charlesworth, M. P. - Pietas and Victoria:
The emperor and the citizen in: The Journal
of Roman Studies, Vol. 33, Parts 1-2. 1-10.
• Duncan-Jones, Richard - Money and
government in the Roman Empire,
Cambridge, 1994.
• Seaby, H. A. - Roman Silver Coins Vol. 2-4.
London, 1982.
• Sear, David R. - Roman coins and their
values Vol. 1-3. London, 2000.
• Shotter, D. - Gods, Emperors, and coins In:
Greece & Rome, Second Series, Vol. 26, No. 1
48-57.
• Sutherland, C. H. V. - The Roman Imperial
Coinage Vol. 1-5. London, 1984.
• Zander, H. K. - Reading and dating roman
imperial coins Racine, 1959.