Augustus

és
a principátus
kialakulása

© Molnár Zsolt, 2014

 A II. triumvirátus (Kr.e. 43)

 Caesar halála után a régi köztársasági formát

visszaállítani nem lehetett, a kérdés az, kié lesz a
hatalom.
 A Caesar örökösei, a triumvirátus tagjai:
 Octavianus (Caesar fogadott fia, unokaöccse)
 Antonius (Caesar legjobb hadvezére)
 Lepidus (a lovasság vezetője)
 A II. triumvirátus (Kr.e. 43)

 Kr.e. 42 → Philippi: Cassius és Brutus seregeinek

legyőzése, a triumvirek megszerzik a hatalmat a
birodalomban.
 A birodalom felosztása:
 Antonius: keleti területek
 Octavianus: nyugati területek
 Lepidus: Africa (ő hamar rájön, hogy jobb élni, mint
meghalni, ezért visszavonul)
Polgárháború (Kr.e. 30-as évek):
út az egyeduralom megszerzése felé

 Kr.e 42 után: Antonius és Octavianus között kitör a

polgárháború.
 Actiumi csatában (Kr.e. 31) Octavianus győz, Antonius
és Kleopátra elmenekül Egyiptomba, majd ott
öngyilkosok lesznek.
 Egyiptomot Octavianus a saját uralma alá helyezi
(Róma gabonaellátása).
 A principátus rendszere

 Kr.e. 31 – actiumi csata → Octavianus győzelme Antonius felett → az esemény

egyszerre jelentette Octavianus egyeduralmának megvalósulását és a
zűrzavaros polgárháborús időszak végét, a béke megteremtését.
 Kr.e. 27: a szenátus megerősíti Octavianus hatalmát és az Augustus
(= fenséges, isteni) névvel ruházza fel.
 Augustus okulva Caesar halálából, látszólag a köztársaság megmentőjének
tüntette fel magát. Olyan államrendszert épített ki, amelyben megmaradtak a
köztársaság hagyományos intézményei (szenátus, magisztrátusok), de a
tényleges politikai döntés-hozatal már gyakorlatilag egy személy, a princeps
(= a szenátus első embere, első az egyenlők között) kezében van, aki hatalmát
tovább örökítheti utódának.
 Augustus méltóságai:
 Teljes neve: Princeps Imperator Caesar Augustus divi filius
↓ ↓ ↓ ↓ ↓
a szenátus első embere hadvezér Julius Caesar fenséges isteni személy
(legfontosabb tisztsége) iránti tisztelet
(CSÁSZÁR)
 A principátus rendszere

 A principatus: a római császárkor első szakasza, burkolt

egyeduralom, ahol a princepsnek korlátlan hatalma van, de a
köztársaság intézményei még fennmaradnak.
 Cél: a nyílt egyeduralom leplezése, hiszen tanult Caesar sorsából.
 Szerénynek láttatja magát, csak rábeszélésre fogad el
tisztségeket, címeket:
consul, néptribunus, pontifex maximus, censor
 Princeps » első polgár
Primus inter pares = első az egyenlők között
(Ő szólal fel először senatusban, ő szavaz először, irányt ad ezzel
a többieknek.)
 A rendszer felépítése
Tisztségei:
Consul
Censor
Néptribunus
Pontifex maximus
megerősíti
A hatalmát biztosítják
Kinevez
(Tőle függ testőrség
mindenki)

senatus hivatalnokok
(6-900 fő)
légiók
császári
magistratusok provinciák
A principátus rendszere
 A principátus rendszere
 Augustus hatalmának alapjai:
 A hadsereg és a testőrség → Augustus a polgárháború után a
hadsereg létszámát lecsökkentette, a leszerelt katonái földet
vagy pénz kaptak. A megmaradt 28 légió nagy része a birodalom
határai mentén teljesített szolgálatot. A légiók ellátására
tartományi pénztárakat – fiscusokat – szervezett. A légiók mellett
a császári hatalom biztosítói volt az úgynevezett praetorianus
gárda (= császári testőrség). Ez a szervezet a császári hatalom
erőszakszervezeteként szolgált, de később a császár ellen is fel
lehetett használni.
 A császári hivatalnokrendszer → a város és a birodalom
közigazgatását, közbiztonságát, közellátását szervező polgári
tisztségviselők, akiket a császár választott ki a szenátus tagjai
közül, ezért mindig a császár (princeps) hívei voltak. (Pl.
praefectus urbi=városi elöljáró, aki a város közrendjére felügyelt.)
A principátus rendszere
 Eredményei

 Megteremti a birodalom stabilitását, külső és belső békéjét →

PAX ROMANA
 Hódításaival természetes határokat hoz létre: Rajna-Duna vonal
(Pannonia Kr.e. 9).
 A testőrgárda (praetoriánusok) létrehozása.
 Kiépíti a várost: látványos középületek, fürdők, szórakoztató
intézmények, hivatalom, Fórum (márványból építkezik).
 A régi erkölcsöket támogatta, pl. a házasoknak hozományt ad.
 Fontos a propaganda, és a kultúra támogatása (ld. Maecenas
szerepe).
Eredményei
Caesar hódításai
Augustus hódításai – „Pax Romana”
Irodalomjegyzék:

• Hegyi W. György : Történelem – Őskor-ókor. Korona Kiadó, Bp., 1998.

• Németh György- Hegyi W. György: Görög-római történelem. Osiris, Bp., 2011.

• Világtörténeti enciklopédia 4. – Róma virágkora és bukása. Kossuth Kiadó, Bp., 2007.

• Száray Miklós: Történelem I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006.

• Száray Miklós: Történelem 9. OFI, Bp.,2014.