Download as pdf or txt
Download as pdf or txt
You are on page 1of 4

„Mindeneket megújítani Krisztúsban”

Instaurare omnia in Christo

Egyházközségünk megújulását elősegítő időszakos kiadvány.


III. évfolyam 29. szám. 2015. október 11.
Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. www.szentjozsefplebania.hu
Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Évközi 28. vasárnap – október 11.


bban az időben: Amikor Jézus útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult

A előtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?”
Jézus megkérdezte: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak az Isten. Is-
mered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodj hamisan! Ne csalj!
Tiszteld apádat és anyádat!” Ekkor az így válaszolt: „Mester, ezeket mind megtartottam
kora ifjúságomtól fogva.” Jézus ránézett és megkedvelte. Ezt mondta neki: „Valami hiányzik
még belőled. Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben.
Aztán gyere és kövess engem!” Ennek hallatára ő elszomorodott, és leverten távozott, mert
nagy vagyona volt.
Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: „Milyen nehezen jut be a gazdag
az Isten országába!” A tanítványok megdöbbentek szavain. Jézus azonban megismételte:
„Fiaim, milyen nehéz bejutni a gazdagoknak az Isten országába! Könnyebb a tevének át-
menni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.” Azok még jobban csodál-
koztak, és kérdezgették egymást: „Hát akkor ki üdvözülhet?” Jézus rájuk nézett és folytatta:
„Embernek lehetetlen ez, de Istennek nem. Mert Istennek minden lehetséges.”
Ekkor Péter megszólalt és ezt mondta neki: „Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk
téged.” Jézus így válaszolt: „Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliu-
mért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százasnyit kap,
most, ezen a világon otthont, testvért, anyát, apát, gyermeket és földet – bár üldözések kö-
zepette –, az eljövendő világban pedig örök életet.” (Mk 10,17-30)

Most vasárnap az evangéliumban Jézus azt kéri az ifjútól, hogy mondjon le a gazdagságáról.
Szabaduljon meg tőle, hogy egy új, más fajta gazdagságot kaphasson Krisztustól. Egy érde-
kes ellentét rajzolódik ki számunkra: lemondás a gazdagságról azért, hogy gazdag lehessen.
Több ilyen ellentét, ellentmondás is van a Szentírásban. Ezekiel próféta könyvében Isten
elveszi a meglévő szívet, hogy új szívet adhasson. A meglévő szív kőszív, ami helyett hús
szívet szeretne adni (vö. Ez 11,19). A mi életünkben ugyanezt szeretné „eljátszani” Isten.
Van bennünk valami, amit oda kellene adnunk Istennek, ami helyett ő hasonlót ad, ami tö-
kéletesebb a mi előző rosszaságunknál. Ezt a cserét a következő gyakorlattal szeretném
szemléltetni, melyet akár naponta elvégezhetünk imádság gyanánt.
1
Kellékek: vadgesztenye vagy kavics, vagy értéktelen pénzérme és majd szentírási szakaszok
egy-egy lapocskára felírva.

A vadgesztenye, a kavics vagy az értéktelen pénzérme a mi gazdagságunkat jelképezi,


amely gazdagság Isten szemében nem feltétlen jó, vagy akár még káros is ránk nézve. A
vadgesztenye nem ehető, sőt mérgező. A kavics értéktelen a drágakövekhez képest. Az ér-
téktelen pénzzel meg nem tudunk fizetni, használhatatlan. Ezeknek mintájára, vegyük kéz-
ben ezek közül valamelyiket, és vonatkoztassuk magunkra. Most nekünk is azt mondja
Krisztus, hogy amit birtokolsz az mérgező, nem kedves az ő és mások szemében, használ-
hatatlan, értéktelen. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy mi ilyesmit, ilyesmiket fedezünk fel
magunkban? Ha vannak ilyesmik – már pedig mindig vannak – akkor nekünk is elhangzik
a felszólítás, hogy szabaduljunk meg ezektől a káros, felesleges, értéktelen gazdagságaink-
tól. Mind a vadgesztenye, a kavics, a pénz esetében végezhetünk egy rituális megszabadu-
lást. Ehhez kimehetünk a természetbe. A gesztenyét eldobhatjuk egy erdőben, a kavicsot
pedig bedobhatjuk a tóba. Mielőtt ezt megtesszük, ismét átgondoljuk, hogy mi is az a gaz-
dagságunk, amitől meg kellene válnunk Jézus kedvéért. Az újra átgondolást követően mond-
hatunk egy rövid imát, fogászt eképpen: „Uram, szeretnék megválni a hamis, értéktelen,
káros gazdagságomtól. Szeretnék helyette tőled, olyat, ami a te tetszésedre való. Segíts meg-
szabadulnom mindattól, ami akadályt képez köztünk, ami meggátol abban, hogy téged kö-
vesselek. Szeretnék általad, veled, benned gazdaggá lenni, és követni téged. Ámen.” S ez-
után eldobhatjuk a vadgesztenyénket, kavicsunkat. A pénzérmével is ugyanezt tehetjük.
Majd ezt követően vegyük elő a Szentírásunkat és keressük ki belőle a következő részlete-
ket:

 Jn 4,34: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki küldött engem,
hogy elvégezzem az ő művét.”
 Mk 2,14: „Amint továbbment, meglátta Lévit, Alfeus fiát a vámnál ülni, és megszólí-
totta: »Kövess engem!« Az fölkelt, és követte őt.”
 Jn 1,16-18: „Amikor a galileai tenger mellett elment, meglátta Simont és testvérét
Andrást, amint hálót vetettek a tengerbe, mert halászok voltak. Jézus azt mondta nekik: »Jöj-
jetek utánam, és én emberek halászaivá teszlek titeket!« Ők azonnal elhagyták hálóikat, és
követték őt. Kissé továbbmenve meglátta Jakabot, Zebedeus fiát, és testvérét, Jánost, amint
ők is a hálóikat javították a hajóban, és azonnal hívta őket. Azok pedig elhagyva apjukat,
Zebedeust a béresekkel együtt a hajóban, követték őt.”
 Iz 55,6-9: „Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok őt, amíg közel van!
Hagyja el útját az istentelen, és gondolatait a bűnös ember! Térjen vissza az Úrhoz, aki
megkönyörül rajta, és Istenünkhöz, mert ő nagylelkű a megbocsátásban! Mert a ti gondola-
taitok nem az én gondolataim, és az én útjaim nem a ti útjaitok – mondja az Úr. – Mert
amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál,
és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.”
2
 Ez 11,19-20: „Egy szívet adok nekik és új lelket öntök beléjük; elveszem testükből a
kőszívet, és hús-szívet adok nekik, hogy parancsaim szerint járjanak, és ítéleteimet megtart-
sák és megcselekedjék, és az én népemmé legyenek, én pedig az ő Istenükké legyek.”
 Jel 3,17-18: „Azt mondod: Gazdag vagyok, dúsgazdag, nincs szükségem semmire. –
Nem látod, hogy nyomorult vagy, szánalomra méltó, szegény, vak és mezítelen? 18Azt taná-
csolom neked: Végy tőlem tűzben kipróbált aranyat, hogy meggazdagodj; fehér ruhát, hogy
felöltözz, s ne lássék szégyenletes meztelenséged; kenetet, hogy megkend szemedet és láss.”

Miután kikerestük ezeket, írjuk ki ez idézeteket egy-egy színes papírdarabra, amit aztán ki-
teszünk napközbenre, imaidőre a Szentírásunk mellé. S amikor elvégezzük a napi imádsá-
gunkat, vegyük kézbe az idézetet és kérdezzünk vissza, hogy vajon sikerült-e ma azt akar-
nunk, amit Isten? Vajon mi a helyzet a vadgesztenyénkkel, kavicsunkkal, pénzünkkel? Ha
sikerült megélnünk a Jézusi gazdagságot, akkor köszönjük ezt meg. Ha nem sikerült, akkor
gondoljuk át, hogy miért nem, és kérjük újra eljátszva ismét, vagy csak magunkban szavak-
kal, amit már megtettünk egyszer. Néhány megvilágosító kérdést mellékelnék az idézetek-
hez segítségképpen. Illetve – mivel elég sok kérdést feltehetünk – lehetséges az is, hogy
naponta csak egy idézetet veszünk elő, és csak azt az egyet vonatkoztatjuk önmagunkra.

 Jn 4,34 – hétfő
o A mai napon kinek az akarat érvényesült az életemben? Istené? A házastár-
samé? Gyermekemé stb?
o Ki küldött ma engem bárhova is? Ki kért tőlem valamit? Teljesítettem? Miért?
o Mennyire voltam ma önző?
o Teljesült-e ma az Úr imádságának sora, miszerint „legyen meg a te akaratod!”
o Sikerem és kudarcom lehetséges okai mik voltak?
 Mk 2,14 – kedd
o Máté vámszedő volt, pénzzel foglalkozott. Én mennyire vagyok a pénz rabja?
o Jól osztom-e be, jól használom-e a pénzemet?
o Le tudok-e mondani a pénzről? Tudnám-e úgy követni Jézust, mint ahogy azt
Máté tette?
 Jn 1,16-18 – szerda
o A munkámhoz mennyire ragaszkodom? Szükséges-e munkát váltanom?
o Ha munkahelyet kellett váltanom, mennyire ment zökkenőmentesen?
o Milyen próbatételek érnek a munkahelyemen? Hogyan próbálom megoldani
ezeket?
o Élvezem-e a munkámat, a munkatársaimat?
o Milyen a munkavégzésem minősége? Elégedettek-e velem? Kell-e javítanom
valamit? Mi lehet az oka a sikertelenségemnek?

3
 Iz 55,6-9 – csütörtök
o Keresem-e az Urat? Mennyit imádkozom? Mikor, hogyan szólítom meg Istent?
Hallom-e őt? Válaszol-e nekem?
o Mik a rossz utak az életemben? Milyen bűnöket követek el rendszeresen? Mik-
től szeretnék, és nem szeretnék megszabadulni? Felismerem egyáltalán a bűneimet? Hogyan
tudok szembesülni a bűneimmel? Van, aki szembesít önmagammal? Elfogadom – s hogyan
– a kritikákat, javító szándékokat?
o Hol, hogyan tapasztalom Isten megbocsátását, irgalmát? Élek-e, élhetek-e a ki-
engesztelődés (bűnbocsánat) szentségével? Mit jelent számomra a bűnbocsánat szentsége?
Mikor gyóntam? Miért? Miért szeretek, nem szeretek gyónni? Meg akarom-e tapasztalni
Isten megbocsátását?
o Mi az, amiben nem értek egyet Istennel? Szoktam-e vitatkozni Istennel? Láza-
dok-e Isten gondolatai, nézetei ellen? Ismerem-e Isten rólam, értem való elgondolásait?
Mennyit olvasom a Szentírást, mint Isten gondolatait? Értem-e, amit olvasok? Kitől tudok
segítséget kérni a Szentírás megismeréséhez, megértéséhez? Járok-e Biblia-körre? A mise
prédikációit megértem-e? Vannak-e és milyen pozitív és negatív érzéseim a hallott prédiká-
ciókkal kapcsolatban?
 Ez 11,19-20 – péntek
o Én milyen szívű ember vagyok (kőszívű, érző szívű)? Szeretnek-e az emberek?
Vannak-e olyanok, akikkel szemben kőszívű, kemény, indulatos, haragos vagyok? Kikkel
szemben tudok szelíd lenni? Mennyire vagyok érzelmes (nem érzelgős) típus? Ki tudom-e
mutatni az érzéseimet? Mennyire befolyásolnak az érzéseim? Mi erősebb bennem, az érzés-
világom, vagy az értelmem?
 Jel 3,17-18 – szombat
o Mi a gazdagságod, ami által biztonságban érzed magad? Mi a gazdagságod,
ami miatt esetleg öntelt és beképzelt lehetsz? Meg van-e mindened, amire szükséged van?
Mi hiányzik az életedből?
o Mi a nyomorúságod? Miért vagy szánalmas? Miben lehetsz szegény? Egyálta-
lán milyen fajta szegénység van az életedben, környezetedben?
o Látsz-e rendesen? Akár szó szerint, akár átvitt értelemben, azaz meglátod-e a
körülötted élő embereket, vagy akiknek, így vagy úgy de szüksége lenne segítségre. Meglá-
tod-e Istent a mindennapokban? Helyesen látod-e önmagadat? Mi az, ami elősegítheti a he-
lyes látásmódodat?
o Mi lehet a te mezítelenséged? Te mikor meztelenítesz (csupaszítasz) le máso-
kat? Mennyire vagy szégyellős? Ezen kérdés alatt nem csak azt értem, hogy mennyire mersz
levetkőzni (pl. strandon), hanem mennyire mersz kérni, megszólítani valakit, felvállalni ön-
magadat, a véleményedet stb?
o Milyen az öltözködésed? Mit árul el rólad, az öltözködésed? Odafigyelsz-e és
hogyan a tested ápolására, egészségére? Mikor szoktál ünneplőbe öltözni?
4

You might also like