EGYETEMES ÉS MAGYAR TÖRTÉNELEM 1849 – 1871

ADATTÁR
Kronológia:
1851. december 2. Louis Bonaparte államcsínye Franciaországban
1852 – 1870 III. Napóleon császársága
1859 Solferino
1860 Garibaldi partraszállása Marsalában
1861 Az Olasz Királyság kikiáltása
1861 – 1865 amerikai polgárháború
1866 Königgrätzi csata
1870 Róma az olasz állam fővárosa lesz
1870 a sedani ütközet
1871. január 18. a Német Császárság kikiáltása
1850 – 1859 Bach-rendszer
1853 úrbéri pátens
1860. április Széchenyi István halála Döblingben
1860. október az októberi diploma
1861. február a februári pátens
1861 – 1865 Schmerling-provizórium
1862 A Dunai Szövetség terve
1865. április Deák húsvéti cikke
1867 kiegyezés (Ferenc József megkoronázása, Andrássy kormány)

Személyek:
III. Napóleon: francia uralkodó, az olasz egység létrehozásának folyamatában szerepet játszik, 1858:
megköti a plombieres-i egyezményt II. Emánuellel. eszméje: visszaállítani a francia gloire-t. császársága
1852-1870 a szélsőséges jobb és baloldaltól megrettent polgárságon egyeduralmat vezet be (szociális
reformok, ipar és kereskedelem támogatása), BONAPARTIZMUS. napóleoni eszmék, régi dicsőség
keresése. 75%-os széleskörű támogatottság. katolikusok megnyerése -> vezető katonák az Ő emberei ->
1851. december államcsínyt hajt végre, letartóztatja a Nemzetgyűlést -> 1852 népszavazás, császárság. a
diktatúra demokratikus módon legitimizálja magát. BELPOLITIKA: gazdasági fellendülés, segélypénztárak,
közművelődés, párizsi opera építése, iparfejlesztés (vaskohászat), infrastruktúra fejlesztés (20k km vasút,
közút). nagy tőkefelesleg, tőkeexport. KÜLPOLITIKA: offenzív. krími háború -> angol és török oldalon,
győzelem. beavatkozás az olasz egységbe -> plombieresi egyezmény. gyarmati politika -> É-Afrikai
gyarmatok (Algéria, Egyiptom, Közel-Kelet). francia-porosz háború -> megerősödött poroszok ellen, 1870.
szeptember 2.: sedani csata, francia vereség. Napóleon fogságba kerül, poroszok bevonulnak Párizsba ->
KÖZTÁRSASÁG.
Cavour: az olasz egység létrejöttének fontos személye, 48 után az egyetlen megmaradt alkotmányos
államban, a Szárd-Piemonti királyságban miniszterelnök (1852), 1861 az olasz királyság miniszterelnöke, a
solferinói csata után csalódott, mert nem tudta az északi területeket egyesíteni. míg Garibaldi Szicíliát
foglalja el, ő a pápai államot veszi vissza, 1860. megegyezik Garibaldival, aki lemond a kezdeményező
szerepről.
Garibaldi: az olasz egység létrejöttének fontos személye, forradalmár. olasz hazafi és katona volt, az
egységes Olaszországért harcoló hadsereg vezére. harcolt Európában és Dél-Amerikában is, ezért kapta a két
világ hőse nevet. forradalmi utón akarja egyesíteni Olaszországot. 1859. május 26.: varesében támad az
Alpokban. a solferinói csata után csalódott Nizza és Savoya elvesztése miatt. 1860 partraszállás Marsalában,
elfoglalja Szicíliát majd Nápolyt, de Cavour megelőzi a pápai állammal. megegyezik Cavourral, és lemond a
kezdeményező szerepről.
II. Viktor Emánuel: első olasz uralkodó, az olasz egység létrehozásának folyamatában szerepet játszik.
kezdetben a Szárd-Piemonti alkotmányos monarchia királya (1849-78). egyezséget köt III. Napóleonnal,
plombieres 1858, a franciák támogatják az olasz egységet. végül a piemonti egyesítéssel az 1861-ben
létrejövő Olasz Királyság királya lesz.
Henri Dunant: a Nemzetközi Vöröskereszt megalapítója, író, a solferinói ütközet szemtanúja.
Bismarck: 1862 Poroszország miniszterelnöke, félreállítja a parlamentet -> felfejleszti a hadsereget,
általános hadkötelezettséget rendel, modern fegyvereket ajánl. 1864 Dánia ellen indít háborút Ausztriával
szövetségben (főpróba az osztrákok ellen). nemzetközi támogatást keres (olasz szövetség, orosz semlegesség
a lengyelek leveréséért cserébe, franciáknak dél-német területeket ígér). porosz-osztrák háború (1866), majd
német-francia háború (1870), Bismarck politikai trükkökkel provokálja a franciákat -> emsi távirat. 1871 a
Német Császárság miniszterelnöke lesz, győz a mérsékelt politikája. 1875 irányításával kultúrharc indul,
bevezeti a kötelező polgári anyakönyvezést.
I. Vilmos: Porosz alkotmányos állam királya 1861-88, 1862 kinevezi miniszterelnökévé Bismarckot, 1871-
ben a császárság kikiáltásakor a Német Császárság uralkodója lesz.
Viktória királynő:
Abraham Lincoln: 1860 megnyeri az elnökválasztást, republikánus politikus. a polgárháború során az
északi oldalon (unió) áll, 1863 deklarálja a rabszolgaság eltörlését, a gettysburgi csata után gyászbeszédet
mond (43 ezer áldozat), 1865. április 14. színházban merénylet áldozata lesz
Jefferson Davis: 1861. február 7. dél elkülönül északtól, megalapítják az Amerikai Konföderált Államok
Szövetségét, saját alkotmány, saját elnök -> Jefferson Davis. a polgárháború során a Konföderáció oldalán
áll. hivatalosan nem volt elnök.
U. Grant: 1863 után az unió oldalán harcoló új, tehetséges hadvezér, 1864 északról támadja a délieket
R. Lee: a Konföderáció vezető tábornoka, terve, hogy lassan elmorzsolja az északi hadsereget. 1865. április
9-én Appomatoxnál leteszi a fegyvert, az északiak győznek.
Ferenc József: 1830-1916, uralkodó a neoabszolutizmus/Bach-korszak idején. felszámolja a magyar
önállóságot, nyílt abszolutista politika Bécsből. BELPOLITIKA: kiépült birodalmi apparátus, Bach-
huszárok, zsandárság. bővült a vasúthálózat, külföldi tőke, úrbéri pátens!!! = jobbágyfelszabadítás
befejezése, egységes birodalmi piac, nincs belső vámhatár. osztrák polgári törvénykönyv, egyenlőtlen
iparfejlődés, nőtt az államadósság. kiépül a polgári állam DE torzítja a fejlődést, hogy egy idegen hatalom
hajtotta végre. -> ellenállások. 1853: Libényi János merényletet követ el ellene, ugyanebben az évben
meglátogatja Mo.-ot (walesi bárdok). 1859 külső problémák miatt feladja az abszolutista politikát.
KIEGYEZÉS!! 1860: októberi diploma. 1861: februári pátens. a magyarok ellenkeznek, feliratot küldenek,
ezért feloszlatja az országgyűlést. 1867. január kiegyezés újraindulása a bécsi Ballhausplatzon. 1867. június
8. megkoronázzák a budai várban. 1867-től osztrák-magyar monarchia!!
Schwarzenberg: 1848–1852 között az Osztrák Császárság miniszterelnöke és külügyminisztere, Ferenc
József uralkodása alatt (neoabszolutizmus alatt). Kegyetlensége miatt Széchenyi István gyűlölte
Schwarzenberget. Ein Blick című munkájában „halovány vámpír”-nak nevezte.
Haynau.
Alexander Bach: 1813-1815 belügyminiszter, Magyarország függetlenségének és viszonylagos
önállóságának teljes felszámolására törekedve, az egyre nagyobb létszámmal működő hivatalokat jórészt
idegen származású tisztviselőkkel („Bach-huszárok”) töltötte meg, és ő honosította meg a zsandárok (később
csendőrök) intézményét. Rendszerének egyik talpköve a titkosrendőrség volt. Bukását Ausztriának a
piemonti francia koalíciótól 1859-ben elszenvedett veresége idézte elő, mert ez a Habsburgokat a Bach-
rendszernél hajlékonyabb politikára késztette.
Deák Ferenc: a neoabszolutizmus során a passzív ellenállás egyik fontos tagja. eladja birtokát és az Angol
Királynő szállodában lakik, minden alkalmat felhasznál, hogy megtagadja az együttműködést a kormánnyal,
bírálja a rendszert. 1860 elutasítja az októberi diplomát, és 1861 a Felirati Párt tagja a februári pátens
ügyénél. a provizórium bukása után Ferenc József közeledni kezd hozzá egy új rendszer felállításának
szándékával. 1865: húsvéti cikk.
Kossuth Lajos: a neoabszolutizmus során az emigrációs ellenállás egyik fontos tagja. török útlevelet kap,
utazgat (Anglia, Amerika), nemzetközi támogatást kíván szerezni ’’beavatkozás a be nem avatkozásért!”, de
nem kap. megalapítja a Magyar Nemzeti Igazgatóságot Klapkával 1859. bírálja a kiegyezést!! 1867. május
megjelenik a Magyar Újságban a Deáknak szóló Cassandra-levele. DUNAI KONFÖDERÁCIÓ TERVE:
1862 egy olasz lapban jelenik meg, a vesztes szabadságharc 2 problémájára keres megoldást: nemzetiségi
ellentétek, európai egyensúly fenntartása (ezért nem támogatták Mo.-t a nagyhatalmak). a dunai térség
kisebb államaiból szövetségest csinálna, ez pótolhatná a Habsburgok nagyhatalmi szerepét Közép-
Európában, tartományok belső autonómiája -> nemzetiségi kérdés. sehol nem talált kedvező fogadtatást !!
Széchenyi István: 1859-60 felépülése, megírja a Rüblicket, innentől kezdve megfigyelik, hamarosan
öngyilkos lesz
Teleki László: emigrációs ellenálló politikus Párizsban, 1860 elutasítja az októberi diplomát, és 1861 a
Határozati Párt tagja a februári pátens ügyénél.
Schmerling: a provizórium időszakában osztrák irányító, visszavezeti az abszolutizmus eszközeit
Andrássy Gyula: 1867. február 17., kinevezése miniszterré.
Erzsébet királyné: Ferenc József felesége Sissy. Fiatal, okos, művelt nő, kedveli a magyarokat – pletyka a
barátságáról Andrássyval.

Fogalmak:
második császárság: III. Napóleon 1852 és 1870 között fennálló francia császári birodalma, amely a
kezdeti abszolút monarchikus berendezkedését fokozatosan alakította át parlamentáris alkotmányos
monarchiává.
államcsíny: az ország irányításának erőszakos átvétele egy országban; az államforma vagy az alkotmány
jogellenes megváltoztatásával járó erőszakos fellépés, amit egy szűk csoport, vagy egyetlen személy hajt
végre saját érdekei miatt.
bonapartizmus: a politikai problémákat a hadseregre támaszkodva megoldó, egyeduralmi rendszer, nevét a
francia Bonaparte Napóleonról kapta.
kisnémet egység: német egység egyik terve, Ausztria kizárása, porosz vezetés (Hohenzollern-dinasztia)
nagynémet egység: német egység egyik terve, német vámunió, Habsburg vezetés
Demokrata Párt: 1854 a kansasi polgárháború következményeként 2 párt alakul ki. a Demokrata Párt a
délieket képviseli
Republikánus Párt: 1854 a kansasi polgárháború következményeként 2 párt alakul ki. a Republikánus Párt
az északiakat képviseli -> farmerek érdekeit védi, iparfejlesztés védővámokkal, farmerek ingyenes
földjuttatása, rabszolgatartás eltörlése
abolicionizmus: a rabszolgaság eltörléséért küzdő mozgalom, 1850-es években megerősödik -> 1854
kansasi polgárháború (győzelmet arattak a Kansasban betörő déli rabszolgatartók felett) -> John Brown-féle
felkelés (1859) Virginiai fegyverraktár elfoglalása 18 emberrel (a kormányzat leveri, kivégzés)
faji szegregáció: eltérő rasszhoz tartozó személyek (pl. fehérek és feketék) fizikai elkülönülése, elkülönítése
az olyan mindennapi tevékenységeknél, mint az éttermekben való étkezés, a kutak, mosdók használata,
tömegközlekedés, iskoláztatás, moziba járás, vagy ház vásárlása stb.
vadnyugat: az amerikai határvidék, más néven a Régi Nyugat, népszerű nevén a Vadnyugat, magában
foglalja az amerikai terjeszkedés előretörő hullámához kapcsolódó földrajzi, történelmi, folklór és kulturális
területeket Észak-Amerika szárazföldi részén
neoabszolutizmus: Ferenc József 1850-től a birodalomban újból az abszolutizmus politikáját vezette be.
Bach-rendszer: Alexander Bach belügyminiszter nevéről elnevezett időszak 1850 és 1859 között .
Bach-huszár: A neoabszulituzmus korában Magyarországon szolgáló császári hivatalnokok gúnyneve.
Alexander Bach belügyminiszter rendeletére kétfejű sasos gombokkal díszített magyar ruhát viseltek.
passzív ellenállás: A magyar ellenzék politikája a neoabszolutizmussal szemben. Vezéralakja Deák Ferenc.
erőszakmentes ellenállás egy formája. Olyan politikai cselekvésforma, amely a fennálló hatalommal
(államszervezettel vagy uralkodóval) való együttműködés elutasításán alapul
Dunai Szövetség: A Dunai államkonföderáció egy, az emigrációban lévő Kossuth Lajos által 1850. június
15-én Gróf Teleki Lászlóhoz írott levelében kifejtett terv a Habsburg birodalom és benne a történelmi
Magyarország területének föderalista elvek mentén történő átszervezésére.
októberi diploma: Ferenc József által 1860-ban kibocsátott elképzelés a Habsburg Birodalom
átszervezéséről.
februári pátens: Az októberi diploma 1861-es kiegészítése a birodalmi gyűlés szerkezetéről.
Felirati Párt: A februári pátens visszautasítását feliratban kívánták megfogalmazni, ezzel elismerték Ferenc
Józsefet magyar királynak. (Deák)
Határozati Párt: A februári pátens visszautasítását határozatban kívánták megfogalmazni, ezzel nem
ismerték el Ferenc Józsefet magyar királynak. (Teleki)
provizórium: Átmeneti időszak Magyarországon 1861 és 1865 között. átmenetileg felfüggesztették at
alkotmányt, újra az abszolutizmus eszközeihez nyúltak. irányítója: Schmerling.
dualizmus: Társult kormányzási rendszer; Ausztria és Magyarország között 1867-től 1918-ig fennállt
társulás, illetve ennek időszaka, politikai, társadalmi, gazdasági viszonyainak összessége. Társult
kormányzási rendszer; két állam olyan társulása, amelyben az államfő és a központi kormányzat néhány
területe közös, és jogi szempontból a két fél egyenrangú társ.
delegáció: 60-60 fős küldöttségek, amelyek az Osztrák–Magyar Monarchia közös ügyeit irányító
minisztériumok munkáját ellenőrizték.
közös ügyek: külügy, hadügy és a kettő fedezésére szolgáló pénzügy
kvóta: Az Osztrák–Magyar Monarchia közös ügyeinek finanszírozási aránya. Ausztria 70%-os,
Magyarország 30%-os részesedést vállalt 1867-ben.
gazdasági kiegyezés: A pénzügyekről külön „gazdasági kiegyezés” született. a gazdasági kiegyezésről úgy
rendelkeztek, hogy azt tíz évente kötelezően meg kellett újítani Ausztria és Magyarország között.

Topográfia
Piemont: az olasz egység létrejöttét tette lehetővé, észak-itáliai alkotmányos királyság, Cavour a minisztere,
II. Viktor Emánuel az uralkodó. mintaállammá válik, bekapcsolódik a krími háborúba, gazdasága is fejlődik.
francia támogatást nyer – 1858 plombieresi egyezmény. 1861 egységes Olaszország.
Lombardia: francia kézre kerül a piemonti-osztrák háborúban 1859 villafrancai béke, mivel a franciák
segítenek az olaszoknak.
Solferino: solferinói véres ütközet, 1859. június 24. győztes csata a francia-piemonti oldalnak, mégis sokan
csalódottak. megalapul a Nemzetközi Vöröskereszt.
Marsala: 1860, Garibaldi partraszállása a vörös ingesekkel, felszabadító hadjárat kezdete Szicíliában.
Nápoly: 1860, Garibaldi elfoglalja a vörös ingesekkel, felszabadító hadjárat. Szicíliai-nápolyi királyság
vége, egységes Olaszország.
Poroszország: 49 után is alkotmányos királyság a Németalföldön. Uralkodója I. Vilmos, minisztere
Bismarck. 1871-ben a Német Császárság tagjává válik.
Königgrätz: porosz-osztrák háború (1866) része, 1866. július 3. döntő győzelem a poroszoknak az
osztrákok ellen -> prágai béke (kisnémet egység, Ausztria elfogadja, Velence az olaszoké)
Sedan: német-francia háború (1870) része, 1870. szeptember 2. III. Napóleon fogságba kerül, német
győzelem -> Párizs ostroma, Frao. kapitulál
Elzász-Lotharingia: Németország és Franciaország határán húzódó tartományok, amelyek 1648-ban
kerültek francia kézre. 1871-ben a porosz–francia háború eredményeként a Német Császársághoz csatolták.
Osztrák-Magyar Monarchia.