Munkavédelem

A szervezett munkavégzésre vonatkozó:

 biztonsági és egészségügyi követelmények,
 továbbá a törvény céljának megvalósítására szolgáló elő írások rendszere,
 valamint mindezek végrehajtása.

A balesetvédelmi előírások
Biztonságos munkavégzés:
-A Munkavédelem hatása alá tartozik a biztonságos munkavégzés feltételeinek
megteremtése és a munkabalesetek megelő zése.
Biztonságos munkavégzés szabályai:
-Európai Unióba nincs egységes, kötelező jellegű munkavédelmi szabályozás.
Fő ként irányelveket határoz meg.

Mi szabályozza a munkavédelmet Magyarországon?

Alkotmány: kijelenti, hogy mindenkinek, aki az országban él, állampolgárságtól
függetlenül jogosult arra, hogy egészségét megóvja.

Munkavédelmi törvény: minden szervezett munkavégzést átfog. Meghatározza tételesen

azokat a területeket is, amelyekre a törvény hatálya nem terjed ki.

Munka Törvénykönyve: a munkaviszonyra vonatkozóan határoz meg munkavédelmi

követelményeket.

Munkáltatói belső szabályozás: egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzés feltételeinek biztosítása.

Munkavédelem feladatai
A biztonságos munkafeltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, ami a dolgozók
testi épségének, egészségének megő rzését jelenti. Ide tartozik a védő eszköz,
védő felszerelés biztosítása, biztonságos közlekedés, jelző -, és riasztóberendezések, az
árukat a leborulás veszélyét megakadályozva kell elhelyezni, az állványokat stabilan kell
rögzíteni, a gépi árumozgató eszközöket csak a kijelölt személyek használhatják.
Fel kell mérni a veszélyforrásokat és kockázatokat: (szinténmunkáltató
kötelezettsége). Kockázatértékelés: annak áttekintése, hogy az adott munkahelyen mi
károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, illetve milyen óvintézkedések
szükségesek. Évenként felül kell vizsgálni.
A munkavállaló köteles: a rendelkezésére bocsátott munkaeszközt és védő eszközt
rendeltetés szerű en használni, a munkaterületen fegyelmet, rendet megtartani.
A bekövetkezett munkabaleseteket jegyző könyvben kell rögzíteni, amit 5 évig kell
megő rizni.
Munkavédelmi szabályzat
Készítésére jogszabály által elő írt kötelezettsége nincs a munkáltatónak.
Ennek megfelelő en a munkáltató rendelkezhet egyedi utasításban és rendelkezhet
munkavédelmi szabályzatban.
 A munkavédelmi szabályzat készítésére, szerkezeti és tartalmi elemeire nincs jogi
kötelezés.
Összhangban van a munkavédelmi törvénnyel. Ez alkalmas arra, hogy a
munkáltatóra háruló szabályozási területeket egymásra építve, áttekinthető en és
közérthető en közvetítse a munkavállalók felé.
DE! Egyes fejezeteinek megléte kötelező (pl. egyéni védő eszköz juttatási rend,
munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendje, stb.). Ezeket a dokumentumokat külön-külön
ellenő rzi a hatóság, és bírságokat szab ki hiányosságok esetén.
Szükséges, hogy a munkavédelmi szabályzat tervezetét munkabiztonsági szakember
készítse el.
A munkavédelmi szabályzat készítésébe be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi
szolgálatot, a munkáltató megfelelő felkészültségű , e feladatra kijelölt szakembereit
(mű szaki, jogi, közgazdasági szakembert) és a munkavédelmi képviselő t, illető leg - ha
mű ködik - a munkavédelmi bizottságot.

A Munkavédelmi Szabályzat a munkahely egész területére egységes szempontok szerint

rögzíti a vezető k és a beosztott munkavállalók munkavédelmi feladatait, az alkalmazás
munkavédelmi feltételeit, az oktatás rendjét, az egyéni védő eszköz juttatás szabályait, a
munkavégzésre vonatkozó általános követelményeket, valamint a munkavédelmi eljárások
rendjét.

Munkavédelmi szabályok
A dolgozókat munkavédelmi oktatásban kell részesíteni! A munkáltató köteles a
munkavédelmi oktatást olyan idő közönként, és tartalommal megtartani, hogy azt a
munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatása teljes idő tartama alatt rendelkezzen az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati
ismereteivel.
-elméleti oktatás: munkavédelmi elő írások, munkáltatói információk
-gyakorlati ismeretek: a munkahelyen történő biztonságos eligazodást, biztonsági
berendezések használata.

Munkavédelmi oktatás kötelező munkába álláskor, munkakör megváltozásakor,

munkaeszköz átalakításakor, új munkaeszköz bevezetése elő tt. Legalább évente egy
alkalommal ismétlő dő munkavédelmi oktatást kell tartani.

Munkavédelmi és tű zvédelmi oktatások megtartásáért a munkáltató felel, ezek

elmulasztása komoly szankcionálást jelenthetnek.

Munkavédelmi oktatás rendje

A munkavédelemi oktatásokat rendes munkaidő ben kell megtartani, és szükség
esetén idő szakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelő zési intézkedéseket is
figyelembe véve - meg kell ismételni.
Megváltozott kockázatoknak kell tekinteni a munkavállalók munkaköri változását,
az új gépek, technológiák bevezetését is.
A munkavédelmi oktatás elvégzését, a tematika megjelölésével és a résztvevő k
aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni (oktatási napló vagy jegyző könyv).

A raktárak speciális munkavédelmi követelményei

 A raktári tárolóeszközök felhasználójának kötelezettsége az eszközök közelében
dolgozó személyek biztonságának védelme, valamint gondoskodnia kell a használatban
lévő eszközök biztonságos üzemi feltételeirő l.

A következő kizárólagos szempontokat kell figyelembe vennie a felhasználónak:

- A nemzetközi és a helyi szabályozások betartása
- Az anyagmozgató berendezések és az állványzat vagy polcozat használatában, a
raktári létesítmény biztonságos mű ködtetésében felkészült személyzet alkalmazása.
- Az állványzat környékén bármely kiömlött anyagot haladéktalanul fel kell
takarítani.
- Az egységrakomány külső méretei és a tömege legfeljebb olyan legyen, amely
alapján a tárolóeszközöket megtervezték.
- Az alkalmazott anyagmozgató berendezés alkalmassága igazodjon a kiszolgáló
folyosó méreteihez.
- Az egységrakomány esetén a rakományképző eszközök a tervezési elő írások
szerintiek, ezen kívül kielégítő állapotban legyenek.
- A targonca kiszolgáló folyosójának tisztán tartása, a nem kívánatos akadályoktól
mentesek legyenek.
- Gondoskodni kell arról, hogy az eszközöket a dolgozók a rájuk vonatkozó mű szaki
elő írás szerint használják.
- Figyelembe kell venni, hogy a tároló rendszer bármely módosítása biztonsági
következményekkel jár.
- A raktárirányítási rendszernek gondoskodnia kell az eltérő teherbírású tárolási
helyek egyértelmű nyilvántartásáról és a raktár megfelelő használatáról.
- Szükséges a tároló állványok oszlopainak védelme a targoncával való ütközés ellen.
- Az állványzat-vagy polcozat élettartama során el kell végezni a rendszeres
ellenő rzést.
- A tárolási területen megfelelő fű tést és világítást kell biztosítani.

Tűzvédelem
A tű zvédelem részletes szabályait a tű z elleni védekezésrő l, a mű szaki mentésrő l és
a tű zoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény határozza meg.
Eszerint a tű zvédelem a tű z elleni védekezést jelenti, amely gyű jtő fogalom
magában foglalja a tű zesetek megelő zését, a tű zoltási feladatok ellátását, a tű zvizsgálatot,
valamint ezek feltételeinek biztosítását is.
A tű zvédelmi jogszabályok betartásában tapasztalt szabálytalanságok, hiányosságok
esetén a tű zvédelmi bírság szabható ki, melynek maximális összege akár a 3.000.000.-
forintot is elérheti.

Milyen konkrét intézkedésekre van szükség?

Ki kell alakítani a tű zvédelemrő l történő gondoskodás stratégiáját, programját,
amelynél alapkövetelmény a hatályos tű zvédelmi elő írások megtartása. Ennek során
összhangot kell találni a biztonságos mű ködés és a gazdálkodó szerv gazdasági,
piaci érdekei között.
Fel kell mérni, számba kell venni a mű ködés során reálisan elő fordulható
tű zvédelmi, biztonsági kockázatokat.
 Az Országos Tű zvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapján kötelező feladat a
legalapvető bb tű zkockázati elemek értékelése, amelynek a legfontosabb eleme a
létesítmények tű zveszélyességi osztályba sorolása.
- „A”, „B” - ROBBANÁSVESZÉLYES OSZTÁLY
- „C”, „D” - TŰ ZVESZÉLYES OSZTÁLY
- „E” - NEM TŰ ZVESZÉLYES OSZTÁLY

A gazdálkodó szervezetek tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai

A gazdálkodóknak gondoskodniuk kell: a tű zvédelmi követelmények megtartásáról,
a szükséges tű zvédelmi berendezések, felszerelések technikai eszközök üzemképes
állapotban tartásáról, ellenő rzésérő l és karbantartásáról, a tű zoltóság helyszíni
gyakorlatainak biztosításáról jogszabályi, hatósági tű zvédelmi követelmények és a helyi
változások átvitelérő l a saját tű zvédelmet szabályozó irataikba.
A gazdálkodóknak - amennyiben ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha
ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt mű ködtetnek, illetve a
fokozottan tű z- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken –
Tű zvédelmi Szabályzatot kell készíteniük, amelynek mellékletét képezi a Tű zriadó Terv.
A helység bejáratánál jól látható helyen a tű z- és robbanásveszélyre, valamint a
vonatkozó elő írásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot,
táblát, feliratot kell elhelyezni.
A létesítményben, helyiségben csoportosan elhelyezett elektromos kapcsolók
funkcióját és a feszültség értékét, valamint a ki- és bekapcsolás helyzetét eltávolíthatatlan
felirattal kell jelölni. Az áramtalanító fő kapcsolóra szintén ezek az elő írások vonatkoznak.
Tű zvédelmi oktatás: a munkavállalókat munkába állásakor ki kell oktatni:
- a munkahely és a munkafolyamat tű zveszélyességére
- a megelő ző tű zvédelmi intézkedésekre
- a tű zjelzés lehető ségeire és módjára
- tű z esetén a szükséges magatartásra
- az elhelyezett tű zoltó felszerelések gyakorlati használatára
- tű zvédelmi szabályok megszegésének követelményeire

Idő szakonként, de legalább évente egyszer tű zvédelmi oktatást kell tartani a dolgozók
számára. Típusai: Elő zetes oktatás, Rendkívüli oktatás, Idegen dolgozók oktatása.

Raktárra, tárolóra vonatkozó tűzvédelmi használati előírások

A tárolóban a dohányzás és nyílt láng használata TILOS! A tilalom betartása

érdekében az ajtóra és a tárolóban jól látható helyen el kell helyezni a nyílt láng
használatát és a dohányzást tiltó táblát. A piktogramok elhelyezése mellő zhető , ha az
épület bejárati ajtaján szerepel: „A raktár területén a dohányzás tilos!” felirat.
A raktárakban a raktározásra és tárolásra vonatkozó tű zvédelmi elő írásokat
maradéktalanul be kell tartani.
A tárolóban villamos hő sugárzó, rezsó, fő ző lap, kávéfő ző nem üzemeltethető . A
tárolt anyagokat nemenként csoportosítva, eredeti csomagolásban és eredeti feliratozással
szabad tárolni.
Az állványok és polcok között legalább 0,8 m szélességű közlekedési utat, ill.
szabad teret szabadon kell hagyni.
 A világítótest és a tárolt éghető anyag között legalább 0,8 méter távolságot kell
biztosítani.
A tárolóban összegyű lt hulladékot, göngyöleget folyamatosan, de legalább naponta
el kell távolítani.
Villamos készülékeket, azok kapcsolóját, tű zoltó készüléket, ajtót eltorlaszolni,
leszű kíteni nem szabad.
A raktár bejáratának 5 méteres körzetében, jól látható helyen el kell helyezni egy
kifogástalan tű zoltó készüléket.
A raktárban legalább 1 vödör száraz tű zoltó homokot, továbbá a szükséges
tű zoltólapátot kell tartani.
A tároló ajtaját belülrő l bezárni nem szabad. A helyiség elhagyása elő tt a tárolót
utolsóként elhagyó személynek meg kell győ ző dni arról, hogy nem maradt-e vissza a
raktárban tüzet okozó körülmény.

Tűzoltó készülékek
Olyan eszközök, amelyekbő l az üzemeltetés megkezdésekor oltóanyag juttatható az
égő anyagra, tű zre. A tű zoltó készülékek alapszíne általában tű zvörös, a hajtóanyagot
tartalmazó palack színe a gáztöltet jelző színével megegyező .
Tű zoltó készülékek elhelyezésének szabályai: Minden helyiségben minimum 1 db
tű zoltó készüléket kell elhelyezni. A tű zoltó készüléket jól látható, hozzáférhető módon
kell elhelyezni, és folyamatosan üzemképes állapotban kell tartani.
A készüléket eltorlaszolni, ideiglenesen áthelyezni tilos! A készüléket átjárók
közelébe, ajtónyílások mellett a falra szerelve vagy a padozaton kell elhelyezni.
A készülékeket félévenként ellenő riztetni, évente hitelesíttetni és ezt dokumentálni
kell.
A kiömlött vagy lecsepegett anyagot, savat, éghető folyadékot stb. azonnal fel kell
takarítani.
A vegyiáru-raktárban vagy annak közvetlen bejáratánál a dohányzás és nyílt láng
használata tilos táblát és egy db tű zoltó készüléket kell elhelyezni.
Éghető anyagot csak nem éghető anyagú polcon szabad tárolni.

A tűzoltó készülékek típusai, csoportosítás

Hordozható tű zoltó készülékek: Legfeljebb 20 kg össztömegű tű zoltó eszközök, amelyek

forgalmazáshoz szükséges irattal, rendelkeznek.

Mozgatható tű zoltó készülék:

20 kg össztömeg feletti, kézzel szállítható, mozgatható és maximum 150 kg vagy 150 liter
névleges töltetmennyiségű tű zoltó eszközök, amelyek forgalmazáshoz szükséges irattal
rendelkeznek.

Oltóanyagok szerinti csoportosítás:

- porral oltó (ABC, BC)
 - vízalapú (víz, adalékolt víz, hab)
- szén-dioxiddal oltó

A tű zoltó készülékek ellenő rzésének, karbantartásának típusai:

- Üzemeltető i ellenő rzés (negyedéves ellenő rzés)
- Alapkarbantartás
- Középkarbantartás
- Teljes körű karbantartás

Üzemeltető i ellenő rzés (negyedéves ellenő rzés):

A készenlétben tartó vagy az általa írásban megbízott jogi személy végezheti a tű zoltó
készülék készenlétben tartási helyén. Az ellenő rzés menetét az OTSZ tartalmazza.

A tűzoltó készülékek ellenőrzésének, karbantartásának típusai:

Alapkarbantartás: Ciklusideje maximum 1 év. A mű veleteket az 50/2011 (XII. 20.)
BM rendelet 10. melléklete tartalmazza.
Személyi feltételei: A tű zvédelmi hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó
szervezet vagy az ilyen szervezettel szerző déses jogviszonyban álló felülvizsgáló végzi.
Kivételt képeznek a mű szaki követelmény alá nem tartozó (nagyméretű ) tű zoltó
készülékek, mobil tű zoltó rendszerek, amelyeknél az alapkarbantartást kizárólag a
tű zvédelmi hatóság, által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet végezheti.
A karbantartó személy érvényes tű zvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik.

Tárgyi feltételei:
Az alapkarbantartást végző karbantartó szervezeten kívül a felülvizsgáló is rendelkezik:
a) a mérendő nyomásnak megfelelő méréshatárú, 1,6 pontossági osztályú, kalibrált
nyomásmérő manométerrel (a különböző típusokhoz illeszkedő csatlakozóval)
b) kalibrált, a mérendő tömegnek megfelelő méréshatárú, osztású mérleggel.
c) a karbantartott készülékekre vonatkozó gyártói karbantartási utasítással
d) egyedi pecsétbélyeg azonosítással ellátott plombafogóval

Környezetvédelem
A környezetvédelem az ember által okozott, vagy okozandó kár minimalizálását
jelenti a természetes és mesterséges (épített) környezet, azaz az ember érdekében.
A környezetvédelemrő l szóló 1995.évi LIII. törvény elő írja, hogy a
környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
- a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő ,
- megelő zze a környezetszennyezést,
- kizárja a környezetkárosítást.

Környezetvédelem elemei
A környezeti elemek védelmének legfontosabb területei, amelyek szoros vagy
kevésbé szoros kapcsolatban vannak a raktározás környezetvédelmével.
- A föld védelme: kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire
- A víz védelme: kiterjed a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok készleteire,
minő ségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára a víztartó
képző dményekre és azok fedő rétegeire.
 - A levegő védelme: kiterjed a légkör egészére annak folyamataira és összetételére,
valamint a klímára.
- Az élő világ védelme: valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és
élő helyeire terjed ki.
- A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem: kiterjed minden olyan
természetes illetve mesterséges anyagra, amelyet a környezethasználó tevékenysége
során felhasznál, elő állít vagy forgalmaz, és amelynek minő sége, mennyisége
robbanás és tű zveszélyes, mérgező , radioaktív.
- A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem: kiterjed mindazon
anyagokra, termékekre, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelő en
nem tud, vagy nem kíván felhasználni.

A fenntartható fejlődés
Olyan fejlő dés, mely biztosítja a jelen szükségleteink kielégítését, anélkül, hogy
lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.

Követelményei
Az erő források felhasználásának mértéke kisebb, vagy megegyező legyen a
természetesen megújulóak mértékével.
A hulladék keletkezésének üteme kisebb, vagy megegyező legyen a
környezetszennyezés befogadóképességének a mértékével.
A kimerülő erő források ésszerű felhasználása.

Alapelvei
- Figyelem és gondoskodás az életközösségekrő l
- Ember életminő ségének javítása
- A nem megújuló erő források használatának minimalizálása
- Globális szövetséget kell létrehozni
- Meg kell változtatni az emberek attitű djét
- A föld életképességének megő rzése

Raktárak létesítésének környezetvédelmi elemei

- A raktárak létesítésének környezetvédelmi szempontból első sorban az energia
megtakarítás és a vele összefüggő CO2 kibocsátás csökkentése játszik szerepet.
- Egy raktár mű ködtetésénél a felhasznált energia 80 százalékát a világítás teszi ki.
Több olyan módszer létezik, amellyel az energia igény csökkenthető :
- Egyszerű megoldás, ha a raktár bizonyos részein felülvilágítós ablakok kerülnek
beépítésre, így a természetes világítás az év nagy részében elegendő fényt biztosít.
- LED világítás alkalmazása
- A világítási rendszer olyan megoldása, amely lehető vé teszi a fényforrások 30, 60
illetve 100%-os üzemeltetését, és a megfelelő világítási százalék beállítását
- Alternatív energiaforrások, napelemes rendszerek alkalmazása
- A raktári energia szükséglet másik jelentő s részét képezi a különböző raktárrészek
különböző hő mérséklet igényeinek biztosítása. E tekintetben is egyre nagyobb
szerep jut az alternatív erő források igénybevételének (napelemes megoldás,
természetbő l nyert rétegvíz egy környezetbarát energia koncepció).
- A raktárak üzemeltetése során számos olyan munkafolyamatot végeznek, amelyek
akár közvetlenül, vagy közvetve okozhatnak környezetszennyezést.
Raktári gépek energia igényének csökkentése
- A tipikus raktári gépek; a különböző targoncák, amelyeket nagy választékban
kínálnak a targoncagyártó cégek. Ezeknél a cégeknél a középpontban az
energiafejlesztések állnak. A hatékony energiatakarékossági technológia
megoldások alkalmazása az anyagmozgatógép gyártók között egyre nagyobb
versenyelő nyt jelent.
- A gyártmányfejlesztés energia megtakarítást eredményező területei:
o a nagy teljesítményű váltóáramú meghajtások nemcsak energiát takarítanak
meg, hanem energiát is nyernek vissza
o a hidraulikus kormányzás felváltása elektromos kormányzással
o a hő veszteséget csökkentő szabályozott akkumulátortöltési technika

Környezetvédelem a raktárirányításban és az adminisztrációban

A környezetvédelem nem túl jelentő s, de mindenképpen hozzátartozik a
raktárirányítás és adminisztráció területén felhasznált nyomtatványok mennyiségének
csökkentése.
A mindennapi munkavégzéshez bizonyos mennyiségű bizonylat elő állítása
szükséges, a környezetvédelmi szempontok érvényesítése viszont megköveteli, hogy minél
kevesebb papíralapú bizonylat készüljön.
Ma már az elektronikus információátviteli rendszerek lehető vé teszik az
úgynevezett „papírmentes raktár” megvalósítását.

Raktári hulladékok kezelése

A hulladékok talajra és a vízre való hatásának vizsgálatánál megállapítható, hogy a
hulladékok leggyakoribb, szükségszerű en természetes befogadója a talaj.
A nem megfelelő en kezelt hulladékokat, azok bomlástermékeit a csapadékvíz a talaj
felszínén szétmossa, és az beszivárog a talajba.
A hulladék szerves és szervetlen alkotói a csapadékvízzel kilúgozódva, különféle
sók (klorid, nitrát, szulfát stb.), nehézfémek, szénhidrogének és nehezen bomló egyéb
szerves mikroszennyező k formájában közvetve a vízminő ség romlását okozzák.
A levegő szennyező dése: A szervesanyag- tartalmú hulladék bomlása során
jellegzetes bű zös gázok keletkeznek, a kezelés nélküli hulladékhalmok finom porát, illetve
nagyobb darabjait azonban a szél vagy kisebb légmozgás is a levegő be emeli. A
hulladéklerakókon öngyulladás miatt vagy a hulladékok nyílt téri égetésekor keletkező
égéstermékek közvetlenül szennyezik a levegő t. Nem elhanyagolható a hulladéklerakók
üvegházhatást növelő metán- és szén-dioxid-kibocsátása sem.

A fentiekben leírt környezetszennyezés megelő zésére a raktárak

hulladékkezelésénél az alábbi szabályokat kell betartani:

1)A munkafolyamatok során keletkező (nem veszélyes) és a kommunális szilárd

hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve kell gyű jteni és tárolni.
2) A nem veszélyes, bomló szerves anyagot tartalmazó, valamint a bű zös termelési
hulladékot fedett, résmentes, mosható, fertő tleníthető , pormentes ürítést biztosító
tartályban vagy konténerben kell gyű jteni.

3) A gyű jtő tartályokat a munkahelyrő l az erre a célra kijelölt tárolóhelyre naponta be kell
gyű jteni és onnan rendszeresen el kell szállítani.

4) A tárolóhelyen a hulladék nem szennyezheti a környezetet. A tárolóhely legyen tisztán

tartható, rendelkezzen vízvételi és szennyvízkiöntő , illetve szállító jármű vel történő
megközelíthető lehető séggel.

5) A bomló szerves anyagok, valamint a bű zös hulladékok gyű jtésére szolgáló tartályokat
naponta, a tárolóhelyeket, illetve környezetüket rendszeresen tisztítani és fertő tleníteni
kell.

6) A munkahelyen keletkezett veszélyes hulladékot, termelési szennyvizet külön

jogszabály elő írásai szerint kell kezelni.