A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes kifejező

alkalmazása

Feladat: Az alábbiakban egy párbeszédből kiragadott mondatokat olvashat. Hány féle

jelentésben használhatjuk ezeket a mondatokat, a mondatvégi írásjeleket is nevezze meg.

Megmondhatnád
Mennyi munka van még hátra
El fogod készíteni
Van meg időnk

Feladatmegoldás:
Megmondhatnád → ! felszólítás, parancs vagy . kijelentés vagy … emocionális ötletet ad
Mennyi munka van még hátra → ? kérdezés, érdeklődés vagy ! felkiáltás, sóhaj
El fogod készíteni → ? kérdezés, érdeklődés vagy ! felszólító értékű parancs vagy . kijelentés
Van meg időnk → ? kérdés, érdeklődés vagy . kijelentés vagy ! felkiáltás

A mondatvégi írásjeleket a mondatok modalitása határozza meg. A kijelentő mondatokat

ponttal, a kérdő mondatokat kérdőjellel, míg a felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatokat
felkiáltójellel zárjuk.

Írásjelekkel - többnyire vesszőkkel - jelezzük az összetett mondatok tagmondatainak

határát. Nem teszünk viszont vesszőt a s, és, meg, vagy kötőszavak elé, ha nem
tagmondatok, hanem egyszerű mondat mondatrészei között állnak.
A kettőspont részletezést, magyarázatot, felsorolást vezet be. A pontosvessző egymáshoz
lazán, többnyire kötőszó nélkül kapcsolódó, mellérendelő viszonyban lévő tagmondatok
között áll.

A kötőjel alapvetően összetartozó, azonban valamilyen okból mégsem egybeírt

szórészleteket kapcsol össze. Használjuk tő és toldalék között (pl.: kft.-ben), az összetételek
tagjai között (pl.: alig-alig), tulajdonnevek tagjai között (pl.: Sebes-Körös) valamint két szám
között (pl.: 3-4).

A beszédek (szupraszegmentális) szerkezetének legfőbb elemei:

 Hangszín az egyénre jellemző, érzelmeinket is érzékelhetjük hangszínünkkel, valamint
kiemelhetjük beszédünk lényeges részeit. A világos hangszín kifejezheti az örömet, a
sötétebb a bánatot.
 Hangerő lehet halk, közepes vagy hangos. Az erősödő vagy halkuló beszédnek több
oka is van, ilyen lehet pl. a környezet befolyásolási szándéka.
 Hanglejtés a beszéd hangmagasságának változtatásán alapul. Általában értelmi
kiemelésre szolgál. A monoton hanglejtés unalmassá válhat.
 Hangsúly a szótag kiemelése a környezetéhez képest. Ide tartozik pl. a szóhangsúly,
aminél mindig a hangsúly az első szótagon van.
 Beszédtempó a beszéd gyorsasága, lehet lassú és gyors. A lassú beszédre a beszélő
megfontoltsága a jellemző. A túl lassú beszéd nehézségeket is okozhat. A gyors
beszédtempó pedig, az élénk szellemi tevékenységre utal.
 Beszédszünet, aminek igen fontos funkciója van a beszédben. A szünet határolja el
egymástól a gondolati egységet, a hatásszünet pedig az érzelmek kifejezésére utal és
a beszélőváltás jelzésére