Élet más égitesteken

- Sok újonnan felfedezett égitest, bolygó → élet nyomait is keressük ezeken

- A publikáció – Science Advances tudományos folyóirat → elmélet

 központi csillag felől érkező ultraibolya sugárzás mennyisége dönti el,

hogy a kérdéses bolygón kifejlődhetnek-e a földihez hasonló
organizmusok, vagy sem

 „Az általunk ismert élet számára nélkülözhetetlen több olyan

molekuláris szerkezet, amely a sejten belül különböző
funkciókat lát el" – (Paul Rimmer, asztrofizikus)

 → ,, [...] DNS-t, az RNS-t, a fehérjéket és a sejtmembránokat →

viszonylag egyszerű építőelemekből (lipidek, nukleotidok,
aminosavak) állnak. "

 Miért van a földön élet? → ,, [...] amennyiben a vízben lévő

hidrogén-cianidot (egy, a természetben is előforduló
komponenst) UV-sugárzással és negatív töltésű ionokkal
bombázzuk, egyszerűbb cukormolekulákat kapunk
eredményül."

→ de pont megfelelő mennyiségben van szüksége UV- fényre,

ellenkező esetben nem a megfelelő vegyületet kapjuk

↓
Alapja: A mostani tanulmány alapjául egy 2015-ben végrehajtott kísérlet szolgált. Ennek
során UV-fénnyel világították meg a hidrogén-cianid molekulákat. Amennyiben a kutatók
elegendő fényt használtak, lipidek, aminosavak és nukleotidok keletkeztek, vagyis a földi
organizmusok építőkockái, ha viszont a megvilágítás nem volt megfelelő, a létfontosságú
reakciók nem mentek végbe.

A lakhatósági és az abiogenetikus zóna problémája

- Rimmer összevetette a 2015-ös kísérletben használt UV-sugárzás mennyiségét

azoknak a csillagoknak az UV-fény kibocsátásával, amelyek körül a
legígéretesebbnek tartott bolygók keringenek. A keringési pályák figyelembe
vételével igyekeztek a kutatók felmérni, mely planéták kaphatnak elegendő
fényt ahhoz, hogy a szükséges kémiai reakciók lejátszódjanak
→ ezt az övezetet nevezték el végül abiogenetikus zónáknak. → Más
tényezők, melyek leszűkíthetik eme planéták hosszú sorát:
 kőzetbolygók
 lakhatósági zónában keringenek, azaz folyékony víz létezhet a
felszínűkön → nem lehet túl közel a csillaghoz, hiszen akkor a víz
elpárologna, de túl távol sem, mert akkor kizárólag jég borítaná a
felszínét.
↓
  A probléma : a lakhatósági zóna nem mindig esik egybe az
abiogenetikus övezettel.

Esélyes bolygók

KEPLER 62E-T ÉS A KEPLER 452B-T

KEPLER 452B-T
- 2015-ben találták meg NASA Kepler űrteleszkópja
- ,,Föld unokatestvére"
- A Földtől 1400 fényévre kering
- a lakhatósági, valamint az abiogenetikus övezetbe egyaránt beleesik.
- szuperföld
- a bolygó, amin a tudósok szerint a leginkább valószínű, hogy kialakult élet a
Naprendszerünkön kívül
- körülbelül másfélszer akkora mint a Föld
- a csillagja, a A Kepler-452

- Hőméréskletében hasonlít a bolygónkhoz.

- sok dolgot még nem tudnak a bolygóról.
- A Kepler-452b nagyobb mint a Föld.

- A szerves molekulákat , még nem találták meg.

Forrás: https://www.origo.hu/tudomany/20180802-azonositottak-azokat-a-bolygokat-ahol-elet-
lehet-ezeket-a-bolygokat-kell-keresni ; https://hu.euronews.com/2018/08/03/a-bolygo-amin-a-
legvaloszinubb-hogy-van-foldonkivuli-elet