EME

Népi gyümölcsészet és szakszerű

gyümölcstermesztés Erdélyben

Nagy-Tóth Ferenc

Amateur and Professional Fruit Production in Transylvania -

Agriculture and gardening was known by the Hungarians before the year
800. This was the era of the formation of words like eke, árpa, búza, kend-
er, kömény, torma, kert, gyümölcs, som, alma, körte, dió, szőlő meaning
plow, barley, wheat, caraway, horse radish, garden, fruit, apple, pear, nut,
grape.
The settling of the Hungarians in the Carpathian Basin influenced
the fruit production of the Hungarians especially due to the fact that they
renounced to the nomád life and adopted Christianity. The forests, the
sloping valleys and the catchments were used together for the produc-
tion of fruit trees, and this was very benefic for their development, natu-
ral selection and reproduction too. Ihe names of the settlements prove
the importance of this occupation. Many settlements wear the names of
fruits and fruit trees: e.g. almás (54), mogyorós (43), somos (40), körtés
(30), diós (20), szilvás (20). These are proper names derived from nouns
denoting fruits. (apple, pcanut, cornel, pear, nut, plum). The clergy in-
vited from abroad (later innate people but who attended school abroad)
had a great impact on the development of the agriculture of a people who
now had stable settlements. This was especially due to the cultivation
of the gardens of the abbeys and churches. It is important the fact that
we have written sources talking about grafting of wild trees thus making
them fructify.
The final settlement and the Christian culture influenced the culti-
vation of the fruit trees using methods like planting and grafting.
This cultivation became even more professional because of the en-
thusiasm of Rákóczi György I (1593-1648) and his wife, Lórántffy Zsu-
zsanna (1600-1660), who invited skilled gardeners from abroad. The suc-
cess is due alsó to the work of Lippai János (1606-1666), who has edited

123
 EME

a book about gardening and the cultivation of fruit trees. (Its title: The
Garden of Poson vol. I—III.)
The joining of Hungary to the Habsburg Monarchy alsó had an im-
portant effect on the professional and amateur growing and cultivation of
the fruit trees. The old and new landowners imported foreign trees with-
out former research or specialized knowledge, many of which proved to
be unable to develop because of the climate. The import of these trees
slowed down the cultivation of species existing in Hungary and alsó their
selection. The intellectually censored scientific literature chose very often
as a topic the agriculture. The wars lead to the destruction of the gardens,
and only in remote places had they the chance to survive. In these places
the amateur cultivation flourished. The intermingling of the amateur
cultivation's rules with those of the professional ones could lead towards
a better research of the fruit trees species existing in Hungary only after
the spread of specialized literature in Hungárián language. The compara-
tive analysis of home species with those existing abroad funded a basis
for scientific research and this flourished till the events of Trianon.

A gyümölcsészet kialakulásának körülményei

A g y ü m ö l c s é s z e t , m i k é n t a n ö v é n y t e r m e s z t é s is, a gyűjtögetéssel kez-

d ő d ö t t . A g y ű j t ö g e t é s eleinte alkalmi volt, m a j d r e n d s z e r e s s é vált, hogy
a z t á n a t e r m e s z t é s állandósulásával ismét időkéntivé legyen. E korszakos
v á l t o z á s o k n a k m e g f e l e l ő e n b ő v ü l t a t á j b a n élő e m b e r n ö v é n y i s m e r e t e és
v á l t o z o t t a vidck ő s h o n o s és idegen e r e d e t ű h a s z o n n ö v é n y e i n e k összeté-
tele.
E r d é l y b e n az ekés f ö l d m ű v e l é s és a g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s n y o m a i t a
r é z k o r b ó l (Kr. e. 4. é v e z r e d ) valószínűsítik. Anatóliából b e v á n d o r o l t népek
m a g u k k a l h o z t á k az á r p a és az alakor, valamint nyugat-ázsiai ő s h o n o s gyü-
m ö l c s t e r m e s z t é s é t . 1 A nyugat-ázsiai és közel-keleti h a s z o n n ö v é n y e k na-
g y o b b m é r v ű F ö l d k ö z i - t e n g e r i és e u r ó p a i elterjedése és m e g h o n o s o d á s a a
R ó m a i B i r o d a l o m kialakulásának k ö s z ö n h e t ő . E n n e k hanyatlása u t á n a ter-
m e s z t e t t g y ü m ö l c s ö k jelenléte a k o l o s t o r k e r t e k b e n és a gyéren m e g m a r a d t
n é p i k e r t e k b e n f o l y t a t ó d o t t . Ezeknek a kerti n ö v é n y e k n e k legteljesebb jegy-
zéke a J á m b o r Lajos r e n d e l e t é b e n , a Capitulare de villis et cortis imperiali-
' Rapaics R.: A magyar gyümölcs. Kir. Magyar Term. tud. Társulat, Budapest, 1940. Köpeczi
B. (főszerk ): Erdély rövid története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993.

124
 EME

búsban (795) m a r a d t m e g . Ebben a jegyzékben 87 n ö v é n y t e r m e s z t é s e volt

elrendelve, k ö z ö t t ü k 7 almafajta, 3 körtefajta és m é g n é h á n y cseresznye- és
barackfajta v a n név szerint is megemlítve. 2
A hazát kereső m a g y a r n é p n e k igen változatos környezeti térségeken
megtelepedve i s m e r n i e kellett a z o n helyeknek a m e g é l h e t é s é t biztosító ter-
mészeti adottságait. Közben g y a r a p o d o t t , csiszolódott az élővilágra v o n a t -
kozó ismerete. A D o n és K u b á n folyók völgyeibe, az A z o v i - ( M e o t i s z - ) t e n g e r
mellékére, a K a u k á z u s lejtőinek l o m b o s - e r d ő s sztyeppvidékére (Levédia)
800 körül megtelepült magyarság ismerte a földművelést. A magyarság
Levédia-korabeli krónikása, Ibn Ruszta (Rásztek) feljegyzése szerint „alig
lehet kétséges, hogy a m a g y a r o k a levédiai földeken s z á n t o t t a k és vetettek" 3
Itt sajátította el a magyarság a fontosabb élelmiszernövények és g y ü m ö l c s -
fák t e r m e s z t é s é t . I n n e n e r e d n e k (ótörök közvetítésű) neveik: alma, árpa,
búza, dió, gyümölcs, kender, kökény, körte, mogyoró, s o m , szőlő, t o r m a . 4

A népi gyümölcsészet

A K á r p á t - m e d e n c é b e n hazát alapító magyarság t e r m é s z e t i s m e r e t e m á r

megfelelően gazdag volt a h h o z , hogy az állandó lakhelyhez k ö t ö t t s z á n t ó -
vető é l e t m ó d o t k i b o n t a k o z t a t h a s s a . A virágporelemzések t a n ú s á g a szerint
a honalapítás kori K á r p á t - m e d e n c e n ö v é n y t e r m e s z t é s r e is kedvező szállás-
területei m e g l e h e t ő s e n korlátozottak voltak. „A D u n á t ó l keletre m á r p u s z t a
és e m b e r i megszállás nyomait s e m m u t a t ó hely volt".5 Erdélynek t ö b b m i n t
h á r o m n e g y e d részét összefüggő zárt erdőségek b o r í t o t t á k . M á r a m a r o s
c s a k n e m egész területét „nagy fekete e r d ő takarta" 6 A folyóvizek d o m b o s -
lankás völgyeiben is gyakoriak voltak a ligeterdők és a m o c s a r a s árterek,
melyeken, az akkori eszközökkel, n e m lehetett földet művelni. 7

2
Rapaics R.: A magyarság virágai. Kir. Magyar Term. tud. Társulat, Budapest, 1932.
3
Gaál L.: A magyar növénytermesztés múltja. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.
4
G o m b o c z E.: A magyar botanika története. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, Bu-
dapest, 1936. Rapaics 1940: i.m. Róna-Tas A.: A honfoglaló magyar nép. Balassi Kiadó, Bu-
dapest, 1996.
5
Györffy Gy. - Zólyomi B.: A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt. Magyar
Tudomány, 1996/8., 8 9 9 - 9 1 8 .
6
Giurescu C. C.: Despre istoria pádurii románefti. = Préda V. (sub. red.): Pádurea fi spatiile
verzi in actualitate ji perspectivá. Lucrárile Simpozionului din 1 9 - 2 0 decembrie 1975. Ed.
Acad. R. S. Románia, Fii. Cluj-Napoca, Cluj-Napoca, 1 9 7 7 . 6 - 1 1 .
7
Gaál: i. m.

125
 EME

A h o n a l a p í t á s előtti idők n é p e i n e k m e g m ű v e l t földterületei, gyümöl-

csös ligetei, ha esetleg léteztek volna, a népvándorlások, h á b o r ú s k o d á s o k
k ö v e t k e z t é b e n , m i n d e n bizonnyal t ö n k r e m e n t e k . Erdély azon területein,
amelyek a Római B i r o d a l o m h o z t a r t o z t a k a n n a k idején, szervezett gazda-
sági tevékenység lehetett. „ M i u t á n a z o n b a n a rómaiak visszavonulni kény-
szerültek e tájakról, m i n d e n visszasüllyedt a régi b a r b á r s á g b a . M é g inkább
vonatkozik ez a helyzet Dáciára, amelynek gyümölcsészetéről, szőlészetéről
ebből a k o r b ó l s e m m i t s e m tudni." 8
A z e r d ő s é g e k , m i k é n t az árterek is, eleinte közös h a s z n á l a t b a n voltak,
s e n n e k megfelelően az o t t élő haszonnövények, g y ü m ö l c s f á k is. Ez a köz-
t u l a j d o n t e r m é s z e t e s volt, hiszen a település közössége g o n d o z t a ; irtotta az
e r d ő t s k ö z b e n kiválogatta a hagyásfákat (gyümölcs- és m a k k t e r m ő ) , szabá-
lyozta a „fokok" megnyitásával és elzárásával a belvizeket.' Ezekből a köztu-
l a j d o n ú területekből különültek el a faluközösségi k ö z h a s z n á l a t ú élőföldek
(„élések"): erdő, legelő, kaszáló, gyümölcsös, nádas, halászó-vizes területek.
Ezek a k ö z h a s z n á l a t ú b i r t o k o k segítették elő a népi gyümölcsészet kibonta-
kozását, egészítették ki az o t t lakó e m b e r e k élelmét. És m e g m a r a d t a k köz-
t u l a j d o n b a n az ú r b é r i törvények bevezetéséig (1767).
A h o n a l a p í t á s t követő K á r p á t - m e d e n c e i népi gyümölcsészet kibon-
t a k o z á s á n a k kezdeteit és t á j a n k é n t i elterjedtségét, valamint sajátossága-
it m i n d m á i g a l e g m a r a d a n d ó b b a n a helynevek tanúsítják. „Az egyes nö-
vényfajok, a n ö v é n y z e t szerepe a földrajzinév-adásban vallomás a régebbi
növényföldrajzi állapotokról és az idők folyamán v é g b e m e n t változásról." 10
A m a g y a r nyelvterület 20 000 településéből közelítőleg 1000-nek valamely
n ö v é n y n é v az alapja, m e l y e k b e n t ö b b m i n t száz növény neve fordul elő.
A z alma neve 54, a m o g y o r ó 43, a s o m 40, a k ö r t e és a dió 3 0 - 2 0 tele-
pülés n e v é b e n m a r a d t meg. 1 1 A településnevek mellett sok g y ü m ö l c s n e v e t
őriztek m e g a községek határai is (még a később elidegenült helységekben
is): G y ü m ö l c s é n y , A l m á s r ó n a , Körtvény, Szőlőhegy, S o m o s t e t ő stb. A gyü-
m ö l c s n e v e k gyakoriságát, tájbeli elterjedtségük mellett, nyilvánvalóan a
g y ü m ö l c s ö k használati é r t é k e is m e g h a t á r o z t a . A s o m bár igen elterjedt és

" Rapaics 1940: i. m.

9
Andrásfalvy B.: Ártéri gazdálkodás Magyarországon. História, 2004/4., 1 5 - 1 9 . , 2004/5.
19-20.
,0
Péntek J.: Népi nevek, népi hagyományok. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2003.
" Murádin L.: Anyanyelvünk ösvényein. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely,
1996.

126
 EME

írásosan a legelőször említett (1001-ből), mégis r i t k á b b a n szerepel a hely-

ségnévadásban.
A helységneveket m e g h a t á r o z ó g y ü m ö l c s ö k m i n d e n bizonnyal v a d f a -
jok, többnyire irtások, lecsapolás utáni m e g k í m é l t hagyásfák voltak. A ki-
válogatás, az ö s z t ö n ö s , népi nemesítés, a r e n d s z e r e s g y ű j t ö g e t é s és eközben
a d ó d o t t megfigyelések és tapasztalatok f o l y a m á n y a k é n t , az oltogatásokkal
k e z d ő d ö t t . A g y ü m ö l c s f á k oltás általi szaporítását régóta i s m e r t e az ember.
M á r H i p p o k r á t e s z (Kr. e. 4 6 0 - 3 7 7 ) is említette. Plinius ( 2 3 - 7 9 ) A termé-
szethistóriája című a l a p m ű v é b e n túlzottnak is t a r t o t t a : „ n e m is helyénvaló,
hogy oltásokkal m i n d e n f é l é t össze-vissza zavarjunk." A K á r p á t - m e d e n c é -
b e n megtelepült m a g y a r s á g k ö r é b e n s e m lehetett ismeretlen. Az olt szó a
magyar nyelv ugorkori öröksége. Származékai gyakoriak a középkori okle-
velekben; egy 1278. évi feljegyzés említ „egy e r d ő t , melynek népiesen Olt-
h u a n a neve" (Unam silvam que vulgariter Olthuan nuncupatur)}2
Az oltások általi ö s z t ö n ö s kiválogatások, n e m e s í t é s e k e r e d m é n y e z t é k
idővel a tájfajtákat. De az oltások mellett m á s tényezők is h o z z á j á r u l t a k a
gyümölcsök e m b e r i igények szerinti javításához. Az ősi növényzeti együttes
kötöttségéből kiszabadított vadgyümölcsfa élettere k i t e r j e d t e b b , s z a b a d a b b
lett, magvai t e r m é k e n y e b b talajba kerültek, e l s z a p o r o d á s i esélye javult.
A rendszeresített g y ü m ö l c s g y ű j t ö g e t é s és az ö s z t ö n ö s fajta kiválogatá-
sa évszázadokig f o l y t a t ó d o t t (a gyakori h á b o r ú s zaklatások m i a t t b u j d o k o l -
ni készült n é p körében). M é g Apafi Mihály f e j e d e l e m k o r á b a n ( 1 6 6 1 - 1 6 9 0 )
is kötelező volt. Pedig ekkor m á r létezett Lippai János ( 1 6 0 6 - 1 6 6 6 ) Posoni
Kert ( 1 6 6 4 - 1 6 6 7 ) c. h á r o m k ö t e t e s ö r ö k b e c s ű műve. A Rákóczi-szabad-
ságharc leverése u t á n a birtokviszonyok m e g v á l t o z t a t á s á t k ö v e t ő e n a népi
gyümölcsészet a m a g á n k e r t e k b e n folytatódott, a m i n d i n k á b b k o r s z e r ű s ö d ő
és idegen kertészeti eljárásokat és előnyösebb é r t é k e s í t h e t ő fajtákat igény-
lő nagygazdaságokkal egyidejűleg. A kiegyezés (1867) u t á n i gazdasági fel-
lendülés az idegen g y ü m ö l c s f a j t á k t e r m e s z t é s é n e k - t e r j e d é s é n e k kedvezett.
Ennek ellenére a népi g y ü m ö l c s é s z e t is e r e d m é n y e s m a r a d t . A szenvedélyes
oltogató és f a j t a g y ű j t ő (,,fajfa"-létrehozó), e kor K á r p á t - m e d e n c e i g y ü m ö l c s -
fajtáinak legjobb i s m e r ő j e (közel 500 fajtát írt le a Gyümölcsészeti Vázlatok
című négykötetes m ű v é b e n ) volt Bereczki M á t é ( 1 8 2 4 - 1 8 9 5 ) is, aki szerint
„a gyümölcstenyésztés legszebb és legfontosabb t e e n d ő j e ... az ojtás".

1J
Benkő L.: (főszerk.): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I—III., Akadémiai Ki-
adó, Budapest, 1976, 1995.

127
 EME

A népi g y ü m ö l c s é s z e t folytonosságát és cselekvő létezését jelen ko-

r u n k b a n s az ősi g y ü m ö l c s ö k gyűjtése idején ( 1 9 5 1 - 1 9 5 6 , 2 0 0 1 - 2 0 0 4 ) is
t a p a s z t a l n i l e h e t e t t Erdélyben. B o d o k o n az öreg t a n í t ó úgy szoktatta a falu
n é p é t a g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s r e , hogy a h a t á r b a n m i n d e n vadfát beoltott. A
m e g f o g a m z á s u t á n „ m e g s ú g t a a titkot" egy célzatosan kiszemelt g a z d á n a k ,
h o z z á t é v e , h o g y n e m o n d j a m e g senkinek, n e h o g y az oltványt elvigyék; jól
t u d v á n , hogy az illető fogja elsajátítani. Ezzel a székely f u r f a n g g a l rászok-
t a t t a és m e g s z e r e t t e t t e faluja népével az o t t a n i t e r m é s z e t i feltételekhez jól
a l k a l m a z k o d o t t g y ü m ö l c s f a j t á k t e r m e s z t é s é t . M o n ó b a n a két világháború
közti é v e k b e n egy elismert szakkertész tevékenykedett, aki a k o r s z e r ű gyü-
m ö l c s f a j t a o l t v á n y o k a t t e r j e s z t e t t e . A helybeli g a z d á k m é g i s szívesebben
t e r m e s z t e t t é k az „oltogató" g a z d a t á r s u k által m e g n e m e s í t e t t , m a g u k ültette
v a d c s e m e t é k b ő l s e r k e n t régi fajtájú oltványokat. N é h á n y évvel ezelőtt egyik
s z o r g a l m a s gazda (Vicsi Mihály) Szilágycsehből h o z o t t m a g á n a k „Batur"
a l m a f a oltógaílyakat, mivel az o t t a n i almák szebbek az o t t h o n i a k n á l , Gege-
s e n a tiszteletes m a g a o s z t o g a t t a a n e m e s fáiról m e t s z e t t oltógallyakat, és
o l t o g a t t a faluja g a z d á i n a k vadcsemetéit. 1 3 Énlaka i g a z g a t ó - t a n í t ó j a (Szávai
M á r t o n ) m e g a l a p í t o t t a az erdélyi ősi g y ü m ö l c s f a j t á k c s e m e t e f a - g y ű j t e m é -
nyét, oly e r e d m é n y e s e n , h o g y Angliába is eljutott a híre, g y ü m ö l c s t e r m e s z -
tők m e g l á t o g a t t á k és oltványokat vittek tőle. Bálványosváralja 1886-ban
e l f o g a d o t t f a l u t ö r v é n y e elrendelte egyéb g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s i kötelezett-
ségek mellett, h o g y „ m i n d e n ifjú legény köteles, m i e l ő t t házasságra lépne,
a g y ü m ö l c s é s z e t i b i z o t t s á g á n a k hat d a r a b saját kezűleg o j t o t t g y ü m ö l c s f á t
s z á m b a adni, és s z á m a d á s a k o r azt is igazolni, h o g y azokat ő m a g a saját ke-
zűleg ojtotta'! 1 4 M i n d e n bizonnyal n a g y o n sok idegen e r e d e t ű g y ü m ö l c s f a j -
ta is s z é l e s k ö r ű e n e l t e r j e d t Erdély-szerte a népivé vált gyakorlati eljárással.
A z i d e g e n b ő l b e h o z o t t fajták gallyai helyben m a r a d t v a d c s e m e t é k r e kerül-
ve lényegesen m e g v á l t o z t a k . M é g n e v e i k b e n is helyi tájfajtákká alakultak.
A z a m e r i k a i e r e d e t ű Sárga, s z é p virágú alma c i t r o m a l m á v a l h o n o s u l t s az
ő s h o n o s Fejedelmi p á r i s h o z vált h a s o n l ó v á .

Az erdélyi n é p i g y ü m ö l c s é s z e t n e k és kiválogatásnak, ö n k é n t e l e n faj-

t a n e m e s í t é s n e k ez a h a g y o m á n n y á szilárdult ( m á r - m á r p o g á n y felfogásúvá
h a s o n u l t ) h o s s z a d a l m a s f o l y a m a t a jellemzője.

13
Fülöp G-D.: Feljegyzések Gegesi Kiss Józsefről. Korunk (Kolozsvár), 1970/1. 1 5 6 - 1 5 7 .
11
Egyed Á.: Egy késői falutörvény. Bálványosváralja gyümölcstermesztési szabályrendelete
1886-ból. = Erdélyi Református Naptár, 2002

128
 EME

A szakszerű gyümölcstermesztés

A szakszerű, t e r m é s z e t t u d o m á n y o s ismereteket is érvényesítő g y ü -

m ö l c s t e r m e s z t é s m e g h o n o s í t á s á b a n alapvető jelentősége volt a m a g y a r s á g
keresztyén hitre térítésének. Ez a kérlelhetetlen határozottsággal létreho-
zott, jövőbeni békességes m e g m a r a d á s t feltételező életszemlélet d ö n t ő e n
határozta m e g a l é t f e n n t a r t ó foglalkozások állandósulását és tökéletesedé-
sét, s általuk az értelmiségi érdeklődés és tevékenység biztató m e g a l a p o -
zását is. „A keresztyén tanítás vallásgyakorlat t e k i n t e t é b e n egyenlővé t e t t e
az e m b e r e k e t ... A p a p o k n e m varázslók, akik önkívületi állapotban, vagy
állatok belsőiből jövendölnek; maguk is egyszerű e m b e r e k , tanácsokkal
szolgálnak, t a n í t a n a k , sőt a földművelés és g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s l e g f o n t o -
sabb csínja-bínjában is eligazítanak. A t á r s a d a l m i felemelkedés lehetősége
- ha egyházi pályát választott - bárki előtt megnyílt. Jobbágygyerekből is
válhatott püspök". 15 Szerte a K á r p á t - m e d e n c é b e n kolostorok, t e m p l o m o k
épültek (Almás, Batur, Kaplony, Kolozs, Meszes, S z e n t j o b b és m é g sok),
számuk a 12. század végén m e g h a l a d t a a 600-at. A keresztyéni életfelfo-
gás létrehozásában és t e r j e s z t é s é b e n k ü l ö n ö s e n a b e n c é s és cisztercita r e n d
m o n o s t o r a i jártak az élen. 16 Az egyházi létesítmények szolgálatára rendelt
(eleinte idegen, behívott) írástudó papság, a vallásos nevelés mellett, az ú j -
szerű, e r e d m é n y e s e b b t e r m e l ő m u n k a elsajátítását is szorgalmazta. A b e n -
cés a p á t o k n a k Szent István „ugyanolyan s z e r e p e t j u t t a t o t t az ország m e g -
szervezési m u n k á l a t a i b a n , m i n t kétszáz évvel előbb n y u g a t o n a Karolingok
(Capitulare de villis)"}1
Az idegenből érkezett papság körébe, m a j d pedig helyébe f o k o z a t o s a n
a letelepedett és feltörekvő n é p e s magyar (nemesi, köznépi) családok kül-
földön is t a n u l t ifjaiból képzett egyházi vezetők kerültek. 1 8 A n y u g a t - e u r ó -
pai országok (Hollandia, N é m e t - , Olaszország) e g y e t e m e i n t a n u l ó m a g y a r
fiatalok (peregrinusok) s z á m a 1520-ig elérte a 2060-at, a fejedelemség korá-
b a n ( 1 5 2 6 - 1 6 6 7 ) pedig a 3000-et. 1 9 Ezek a buzgó, hivatásra felkészült fiata-
lok n e m c s a k t u d á s t , könyveket és tapasztalatokat hoztak haza, h a n e m m é g
gyümölcsfaoltógallyakat is. Az egyházi és világi művelődés, n e m k ü l ö n b e n
15
Nemeskürthy I.: Mi magyarok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. 95.
" Gaál: i. m.
17
Rapaics 1932.: i. m.
18
Köpeczi: i. m.
" Szabó M. - Tonk S.: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban. 1521-1700. Közreadja a
József Attila Tudományegyetem, Szeged, 1992.

129
 EME

a m e z ő g a z d á l k o d á s és g y ü m ö l c s é s z e t haladását tanúsítják a g y a r a p o d ó írá-

sos okmányok. Ezekben egyre gyakoribbak a g y ü m ö l c s f a j t a n e v e k , amelyek
m i n d e n bizonnyal korábbiak az őket m e g ö r ö k í t ő okiratoknál. A „körtvély-
fa" említése 1055-től való, de m á r 1145-ből ismeretes az „apró körtvély",
1258-ból a „sár (Sárga) körtvély" 1275-ből a „veres körtvély", 1287-ből a „te-
lelő körtvély", 1304-ből a „kalamár körtvély" 1314-ből a „keserű körtvély",
1317-ből a „cukor körtvély" 1326-ból az „árpávalérő körtvély". Az alma-
fajták közül legkorábban, 1296-ból említett „veres alma", m a j d 1345-ből a
„telelő alma".
A t e r m é s z e t i s m e r e t e k és ezek k e r e t é b e n a szakszerű gyümölcsészet
h a l a d á s á n a k e r e d m é n y e i t is az i d ő n k é n t megjelenő és ma is s z á m o n tartott
írások összegezték. Közülük is kiemelkedő Melius Juhász Péter ( 1 5 3 1 - 1 5 7 2 )
Herbáriuma (Kolozsvár, 1578), amely szakavatott méltatója szerint: „A hi-
tek és m e g g y ő z ő d é s e k h a r c á b a n született befejezetlen m u n k a , elindítója egy
f o l y a m a t n a k - a m a g y a r t e r m é s z e t t u d o m á n y o s , orvosi, botanikai, gyógy-
szerészeti műnyelv, n é p r a j z i adatok n y o m t a t á s á b a n való rögzítésének ... A
m e z ő g a z d a s á g t u d o m á n y részére az első kertészeti, állatorvosi, táplálék-,
fűszer-, és t a k a r m á n y n ö v é n y , és növényvédelmi kézikönyv." 20 A könyvben
i s m e r t e t e t t növényfajok s z á m a 1236, akkori népi neveik s z á m a 2000 kö-
rüli, t ö b b s é g ü k jelenleg is i s m e r t és használt. T e r m é s z e t t u d o m á n y o s igé-
nyénél és jellegénél fogva a t e r m e s z t e t t gyümölcsfajok és fajták („Bolondító
alma", „Leán czeczü alma") csekély s z á m b a n említettek Melius Juhász Péter
k ö n y v é b e n . A korabeli k e r t i gyümölcsfák (som, „bis", „monyaró", dió, alma,
„zedery", „körtve" cseresznye, meggy, szilva, tengeri barack, „mondola", ba-
rack) leírása m e g t a l á l h a t ó viszont a Beythe István ( 1 5 3 2 - 1 6 1 2 ) k ö z r e m ű -
ködésével készült Clusius C. ( 1 5 2 0 - 1 6 0 9 ) Pannónia növényei (Antverpiae,
1584) c. m u n k á j á b a n . Kertészeti-gyümölcsészeti v o n a t k o z á s b a n jelentő-
sebb Szikszai Fabricius Balázs ( 1 5 3 0 - 1 5 7 6 ) Szójegyzéke (1590), melyben a
fajtanévvel is említett „körtvélyek" („Telelő" „Árpával érő" „Muskotály", „Pi-
ros" „Hosszú szárú", „Leves", „Mézes körtvély") és almák („Eleve érő", „Te-
lelő", „Apró piros" „Mohos", „Kerekded" „Lean czeczü" „Mag nélkül való"
stb.) s z á m a megközelíti a félszázat (46). Szikszai 1 5 5 8 - 1 5 7 6 között Kolozs-
v á r o n is t a n í t o t t , k o r t á r s a volt Melius Juhásznak. Bizonyosra vehető, hogy
Szójegyzéke itt is i s m e r t fajtaneveket is t a r t a l m a z . A z általa m e g ö r ö k í t e t t
g y ü m ö l c s f a j t a n e v e k szinte m i n d e n i k e m a is létezik.

20
Szabó A.: Bevezető Meliusz Juhász Péter Herbáriumához. Kriteri on Könyvkiadó, Bukarest,
1978.

130
 EME

A szakszerű kertészet és gyümölcsészet erdélyi megalapozásának és

kiterjesztésének legkiemelkedőbb cselekvője Lorántffy Z s u z s a n n a ( 1 6 0 0 -
1666) és ő általa fejedelmi férje, I. Rákóczi György (1630-1642). A múltat
megszépítő eltelt évek tükrében tevékenységük olyannak tűnik, m i n t h a Er-
délyt saját kertjüknek tekintették volna. A fejedelem gazdasági ügyekhez
való szigora annak a felismerésnek tulajdonítható „hogy Erdély m i n d e n k o -
ri fejedelme elsősorban saját családi vagyonára, m a g á n h a t a l m á r a támasz-
kodva tudja m e g t a r t a n i Erdélyt... A fejedelemasszony megosztott m i n d e n
gondot elfoglalt férje-urával. Kiterjedt figyelme a gazdaságokra, a vallási
kérdésekre, az iskolaügyre éppúgy, mint férjének". 21 Szakszerű kertészeti
igényüket tanúsítja, hogy az új vetemény-, virágés gyümölcsfajták meg-
szerzésének sürgetése mellett, az idegen, képzett kertészek alkalmazását
tartották alapvetőnek. A kolozsvári történelmi levéltárban található ada-
tok szerint (Jakó Z s i g m o n d , Kovács András és Kiss A n d r á s szíves közlése)
1632 és 1648 között 26 kertész érkezett Erdélybe (még bécsieket is sikerült
alkalmazni). Ezek érkezéséről gyakran történik említés leveleikben: „Urunk
őnagysága hozatott Magiarorsaghbol ... 2 kertészt..." (1634); „Erkessék két
szekér n é m e t felleségestől, gyermekestől V. E. N. hossatta kertessenek..."
(1541); „Érkezének Trinczenből két szekéren négy új keresztyén kertészek
feleségestől, gyermekestől..." (1642). Ez időben említette Csiki Mihály, a fe-
jedelem gazdasági felügyelője a Pónyik (Pojenics) almát. A sárospataki bir-
tokon volt „Gombos-, Mandulás-, Mogyorós-, Lugas-, Virágos-, Hagymás-,
Sáfrányos-, Gyümölcsös-, Oltványos- és Vadaskert" A kertek legtöbbjében
természetesen volt szőlő is.22
A kertészek n e m c s a k szakismereteiket hozták magukkal, h a n e m érté-
kesnek vélt haszonnövényfajaikat is. A fejedelem egy 1639. február 27-én
kelt levelének utóiratában emlékeztette megbízottját, hogy ne felejtse el
megküldeni: „Asszonyunk ő nga számára m i n e m ű vörös körtvély jó oltvány
ágakat, kik nyárod szaka egy más után szokott meg érni ... Sárospatakon
»ighen szép körtveljek« voltak, melyeket megettek a darazsak". Nyilván jó
minőségűek lehettek. Számon tartott gyümölcsöskertek voltak az Erdélyi-
mezőség több településén levő majorok mellett is. Jövedelmező kertészke-
dés folyt Fogarason és a hozzátartozó u r a d a l m a k o n is.
21
Asztalos M.: Bevezetés. = Makkai I. (szerk.): Erdély öröksége. V. Akadémiai Kiadó, Buda-
pest, 1994.
" Nagy-Tóth F. - Fodorpataki L.: Tündérkertész. Lorántffy Zsuzsanna kertészeti jelentősége.
- Tamás Edit (szerk.): Erdély és Patak fejcdelemasszonya, Lorántffy Zsuzsanna. II. A Sáros-
pataki Rákóczi M ú z e u m Füzetei. 41. Sárospatak, 2000. 1 2 3 - 1 4 0 .

131
 EME

Ö r ö k vesztesége a m a g y a r mezőgazdasági s z a k i r o d a l o m n a k , hogy a

f e l h a l m o z ó d o t t gazdag tapasztalat és ismeretanyag írásos összefoglalása
elmaradt.
Elhivatott szakírója volt viszont a pozsonyi érseki k e r t n e k Lippai János
( 1 6 0 6 - 1 6 6 6 ) t u d ó s pap személyében. Virágkorát ez a kert is LorántfFy Zsu-
z s a n n a idejében é r t e el. A kert területét m é g Oláh Miklós ( 1 3 8 7 - 1 4 3 7 ) sze-
rezte m e g . U t ó d a i ugyancsak kertbarátok voltak. Közülük P á z m á n y Péter
( 1 5 7 0 - 1 6 3 7 ) is, aki bár szívesen, de keveset kertészkedett. A gyümölcsfákat
viszont jól i s m e r h e t t e , m e r t m é g a prédikációiba is beleszőtte, ily m ó d o n :
„A vad körtvélyből b e r g a m o t t o t vagy k á r m á n körtvélyt n e m aszal". A po-
zsonyi érseki k e r t Lippay György ( 1 6 0 0 - 1 6 6 7 ) k o r á b a n volt fejlődésének vi-
rágában. Korabeli látogatója, a szász-weimari herceg azt írta volt: „Néhány
táblában ( p o m a r i a ) h a t a l m a s alma- és körtefák állanak, n a g y o n k ü l ö n b ö z ő
és ritka fajták. B a r n a - és ezüstszínű muskotály almafák is."23
A z érsek idejekorán g o n d o s k o d o t t eleven alkotása megörökítéséről.
Testvéröccsét, Lippai Jánost készítette fel, és bízta m e g a kert leírásával.
Neki k ö s z ö n h e t ő , hogy „az N e m e s M a g y a r N e m z e t közönséges hasznára"
írott Posoni Kert h á r o m k ö t e t e (Virágos Kert, Veteményes Kert, Gyümölcsös
Kert) n y o m t a t á s b a n m e g j e l e n t . A m ű m i n d m á i g a m a g y a r kertészet kin-
csestára; m i n d t u d o m á n y o s , m i n d pedig „istenes szándékbul: az Magyar
Kertészeknek o k t a t á s o k r a , h o g y az H a z á n k fiai is, a' kik a' gyönyörűséges, és
h a s z n o s m e s t e r s é g e t n e m - t u d j á k , megtanullják. N e legyenek a' Magyarok
is olly alávalók, hogyha csak közép-szerű kertészt kévánnak-is, m á s idegen
o r s z á g o k b u l kell-hozatniok nagy-költséggel; h a n e m i n k á b b nem-restelvén
az m u n k á t , csak e n n e k az Könyvnek oktatása által-is az Kertésségben, ha
fellyül n e m - h a l a d g y á k - i s m á s nemzetségeket: legalább n e engedgyenek ne-
kiek".
Lippai János ö s s z e s e n száz - 23 alma, 26 körte, 6 cseresznye, 4 meggy,
10 szilva, 6 őszibarack, 4 kajszibarack, 4 egres, 3 ribiszke - gyümölcsfajtát
írt le. N e m t ö r e k e d e t t k i m e r í t ő fajtaismertetésre, m e r t jól t u d t a , hogy „az
a l m á k n a k k ü l ö m b k ü l ö m b f é l e n e m é t és nevét m i n d leírni, m a j d haszon-
t a l a n n a k és l e h e t e t l e n n e k ítélem ... A' körtvélyeknek m i n d külömbségek,
m i n d nevek m a j d több, h o g y - n e m az a l m á k n a k " Szakmai jól tájékozottsá-
g á n a k bizonysága, h o g y a m i t maga n e m látott és m e g n e m tapasztalt, azt
f e n n t a r t á s o k nélkül n e m f o g a d t a el: „én ez mellett le n e m t e s z e m hitemet."
Bizton állítható, h o g y könyve e u r ó p a i színvonalú s z a k i r o d a l m i m ű volt, és

Rapaics 1940: i. m.

132
 EME

t e r m é s z e t e s e n m e g h a t á r o z ó jelentőségű a K á r p á t m e d e n c e g y ü m ö l c s é s z e -
tére.
Lippai János Posoni /Terijéhez és Lorántffy Z s u z s a n n a kertészeti b u z -
galmához viszonyítva Benedek Enyedi Sándor Kerti dolgok leírása (Kolozs-
vár, 1669) szerényebb ugyan, mindazonáltal t a n ú b i z o n y s á g a lehet a feje-
delemség k o r á b a n , Erdélyben ígéretesen k i b o n t a k o z o t t gyümölcsészeti és
mezőgazdálkodási tevékenységnek. 2 4
A sárospataki és pozsonyi kertészeti fellendülés h a t á s á r a k i b o n t a k o z o t t
gyümőlcsészet haladását meggátolták a bekövetkezett kedvezőtlen t ö r t é -
nelmi változások. Apafi Mihály fejedelem halála (1681), a Lipót Diploma
(1690) érvényesítése, a Rákóczi-szabadságharc kitörése (1703), m a j d leve-
rése (1711) u t á n Erdély h o s s z ú időre elveszítette önállóságát. Ezek a válsá-
gos t ö r t é n e l m i e s e m é n y e k mélységesen m e g v á l t o z t a t t á k Erdély gazdasági
és társadalmi szerkezetét. „A török kiűzése, m a j d a R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c
elbukása u t á n az ország a legszörnyűbb pusztulás k é p é t m u t a t t a ... Főleg
a magyarlakta részek (Alföld, D u n á n t ú l keleti fele, Erdélyben a M e z ő s é g
pusztultak el.',2S „Amiolta a n é m e t e k ott v a n n a k [Bonchidán] a g y ü m ö l c s f á -
kat vagdalták... A m a j o r h á z n a k , istállóknak, p a j t á k n a k és g y ü m ö l c s ö s k e r t -
nek h a s o n l ó k é p p e n csak a helyei voltanak, és m é g a g y ü m ö l c s f á k is csak
i m i t t - a m o t t voltanak..." 26 A kastélypark csak fél évszázad m ú l t á n (1750) új-
h o d o t t meg. 2 7
Az ősi g y ö k e r ű ( a u t o c h t o n ) gyümőlcsészet is visszaesett és inkább csak
félreeső, pusztító h a d a k által n e m járható tájak népi k e r t j e i b e n folytatódott.
Egy Erdőszentgyörgyre v o n a t k o z ó 1743. évi okirat t a n ú s á g a lehet e n n e k a
lappangva továbbélésnek: „Gyümölcskertben: alma: vajas, muskotálj, m o -
solygó, páris, cigány, tángyér, apró, piros, fojtós, árpával érő, zsib, fejér, gya-
kor ágú, édes, brassai, zöld; körtvéj: méz, kerek vagy sárga, téli, m u s k o t á j ,
sós, elein é r ő és vackor; szilva: besztercei, húsos, lószemű; diófa; szöllö: kö-
zönséges bor, m u s k o t á j , kövér, piros, fejér, tök, járdovány, fekete, leány."28
A birtokosság (a h a t a l o m által betelepített idegen és az a n n a k b e h ó -
dolt régi) külföldről igyekezett beszerezni m é g a g y ü m ö l c s f á k a t is, b á r a

24
Cseke P.: A magyar nyelvű mezőgazdasági irodalom Romániában (1919-1989). = Farkas
Z. (szerk.): Adalékok: az EGE-EMGE-RMGE 150 éves történetéhez. Erdélyi Gazda Kiadó,
Torda, 2004. 2 1 3 - 2 2 6 .
25
Bárczi G.: A magyar nyelv életrajza. Custos Kiadó, Budapest, 1996.
26
Wesselényi l.: Sanyarú világ. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983.
27
Rapaics 1940: i. m.
28
Jakó Zs.: Erdőszentgyörgy. = M N M U Z . Rhédey Ivt. (Szíves közlés).

133
 EME

s z a k s z e r ű g y ü m ö l c s é s z e t h a z a i feltételei megvoltak. Apáczai Csere János

( 1 6 2 5 - 1 6 5 9 ) Magyar Encyclopaedia (1653), valamint Lippai János ( 1 6 0 6 -
1666) Posoni Kert ( 1 6 6 4 - 1 6 6 7 ) c. műveinek adataiból és LorántfFy Z s u z s a n -
na ( 1 6 0 0 - 1 6 6 0 ) m u n k á s s á g á b ó l kitűnik, hogy az á r u t e r m e l é s t is kielégítő
g y ü m ö l c s é s z e t alapjai, a c s e m e t e k e r t (faiskolák) kezdetei itthon is léteztek.
Ezek kifejlesztése helyett a birtokosság külföldről vásárolta a gyümölcsfa-
oltványokat. ( T ö m e g e s szaporításra a karthauzi barátok [Franciaország]
1675-ben létesítettek jól j ö v e d e l m e z ő csemetekertet.) T e r m é s z e t e s e n még
e z ú t o n is csak évtizedek m ú l t á n lehetett e r e d m é n y e k r ő l értesülni (miként
az a b o n c h i d a i p u s z t í t á s o k helyreállításának fél évszázados i d ő t a r t a m á b ó l
is m e g b e c s ü l h e t ő ) . N e m kétséges, hogy annyi idő m ú l t á n m á r t ö b b felújí-
t o t t g y ü m ö l c s ö s is lehetett Erdély-szerte. írásos emléke a z o n b a n kevésnek
m a r a d t . Híres volt B á n f f y Pál gyümölcsöse, melyet e k k é p p e n ismertettek:
„ E s m é r t e t ő könyve m é l t ó s á g o s L. B. Losonci Bánffy Pál úr ő nagysága ál-
tal külső o r s z á g o k b ó l is m e g s z e r z e t t s a nagycégi és hosszúaszói Erzsébet
k e r t j e i b e n is található g y ü m ö l c s f á k n a k . Városi Szolga Mihály, a nevezett
j ó s z á g - i n s p e k t o r a s z á m á r a írta O r b á n Péter az 1812-ik esztendőben." E
két g y ü m ö l c s ö s b e n 149 alma-, 108 körte-, 41 szilva-, 32 cseresznye-, 31
meggy-, 6 őszibarack- és 20 angol egresfajta létezett. Közülük csak 33 volt
h a z a i g y ü m ö l c s f a j t a , m i n t pl. a Páris alma, a Pónyik alma, a Sóvári alma, a
Török m u s k o t á l y a l m a , a Nyári borízű alma, a Lőrincz körte, a Zelenka kör-
te. 29 Elismeréssel írt e g y ü m ö l c s ö s r ő l h á r o m évtized m ú l t á n az Erdély gyü-
m ö l c s é s z e t é t f e l m é r ő Nagy Ferenc is: „Az erdélyi r e n d s z e r e s gyümölcsker-
tek között, m i n t a' t ö b b e k ' koronája... a Kolozs m e g y é b e n kebelezett nagy
cégi kert, mellyet n. b. Bánffy Pál t u d o m á n y o s ismerettel, nagy g o n d d a l és
költséggel a m e z ő s é g szívében nevelt fel."30 Ekkor m á r Erdély m á s tájain
is létesültek n y u g a t - e u r ó p a i m i n t á j ú , de hazai h a g y o m á n y o k a t is felélesztő
g y ü m ö l c s k e r t e k . „Torda v á r m e g y é b e n Abafáján, b. B o r n e m i s s z a József és
Pál, S á r p a t a k o n gr. Teleki Lajos uraknál keressétek a n e m e s fajú gyümöl-
csöt. Gr. Telekinél főleg sok alma és különféle terem; 15 év előtt t ö b b m i n t
80 fajt lehetett S á r p a t a k o n találni ... Gr. K e m é n y József közelebbről épen
Párisból h o z a t o t t 4 - 6 éves oltványokat, melyeknek némelyike gerendi csi-
n o s k e r t é b e n m á r t e r m é s b e is indult." 31

M
Rapaics 1940: i. m.
30
Nagy F. (szerk.): Mentor. Erdélyi népkönyv közhasznú ismeretek tára a' honi szorgalom, 's
értelmesedés előmozdítására. Előszó 1-S.; Adatok a'honi gyümölcstenyésztésről. Tilsch és Fia
tulajdona. Kolozsváratt, 1842. 5 7 - 6 7 .
31
Nagy F.: (kiadása): Értesítés és még valami a Kolozsvárt 1852. December napjaiban tartott.

134
 EME

Tudományosan megalapozott és társadalmilag intézményesített

gyümölcsészet

N é h á n y g y ü m ö l c s t e r m ő év tapasztalata k é t s é g t e l e n n é tette, hogy a

külföldről betelepített fajták jó része az erdélyi k ö r n y e z e t b e n n e m volt ké-
pes kifejteni a n e m e s í t é s folyamán szerzett t u l a j d o n s á g a i t . „A nyugati or-
szágokból m á r m i n d e n kertészet, m i n d e n faiskola m e g r a k o d o t t kiválónak
m o n d o t t fajtákkal... A fajták élettani tulajdonságait [azonban] n e m ismer-
ték."32 A n e m várt tapasztalat, amely az alaposabb s z a k i r o d a l m i t a n u l m á -
nyozást is serkentette, j ó t é k o n y a n hatott a K á r p á t - m e d e n c e i g y ü m ö l c s é s z e t
m e g ú j h o d á s á r a . E felismerésből e r e d ő k e z d e m é n y e z é s talán legfontosabb
e r e d m é n y e a hazai csemetekertek (faiskolák) l é t r e h o z á s a . Jól t a n ú s í t j a ezt a
h o s s z a d a l m a s és költséges kísérletezést Tessedik Sámuel ( 1 7 4 2 - 1 8 2 0 ) te-
vékenysége, aki sokévi m u n k a u t á n tapasztalta (1779), h o g y „mivel az ide-
genből h o z o t t fák n e m akartak tenyészni, e l k e z d t e m m a g r ó l nevelni eper-,
alma-, körte-, szilva-, m e g g y - és galagonyafákat, s ez a kísérletem olyan jól
sikerült, hogy m á r 15 0 0 0 fát neveltem m a g r ó l . . . Belföldi [fa]iskolák nélkül
n e m fejlődhet magasra a magyarországi gyümölcstermesztés". 3 3
A t u d o m á n y o s a n is m e g a l a p o z o t t g y ü m ö l c s é s z e t elismert művelője,
„Erdély legkiválóbb g y ü m ö l c s é s z e e korban" 3 4 a kései p e r e g r i n u s , B o d o r Pál
(1773-1828). Jénai (1795) és göttingai ( 1 7 9 6 - 1 7 9 7 ) t a n u l m á n y a i , m a j d bécsi
gyakorlati tapasztalatai u t á n tért vissza Kolozsvárra (szülővárosába), ahol
házsongárdi g y ü m ö l c s ö s k e r t j é b e n létesített eladásra is s z a p o r í t ó c s e m e t e -
kertet. „El-adó válogatott gyümölcsfa oltványok laistroma" (1812. szept. 1.):
34 alma- (külföldi és hazai), 22 körtvély-, 8 cseresznye-, 3 meggy-, 3 szil-
va-, 2 barackfajta, naspolya és szeder [eper] oltványfélét ajánlott megvétel-
re. Vele egy i d ő b e n volt c s e m e t e k e r t j e Kolozsváron C s e h Jánosnak (1815),
majd m é g m á s o k n a k is. Létesítésük m i n d gyakoribbá vált, s a 19. század
végén Erdély-szerte államilag is kötelezővé tették. Egy 1892. évi k i m u t a t á s
szerint Kolozsvárt 9 ha-nyi t e r ü l e t e n 23 947 oltott c s e m e t e és 60 000 vad-
c s e m e t e létezett; Fogarason 12 h a - o n 67 000 oltott c s e m e t e ; L ú g o s o n 17
h a - o n 70 000 oltott c s e m e t e és 100 000 vad c s e m e t e volt g o n d o z á s á b a n .
Egy 1894. évi törvénycikk a csemetekertek t e r m e s z t e n d ő g y ü m ö l c s f a j t á i t is

gyümölcs-kiállításáról. Kolozsvárt a rom. cath. Lyceum betűivel, 1853.

32
Rapaics 1940: i. m.
33
Rapaics 1940: i. m.
34
Rapaics 1940: i. m.

135
 EME

előírja, melyek között m á r sok az ősi eredetű („Batul alma", „Sóvári alma"
„Sikulai alma"; „Motyó körte", „Erdei vajonc körte"; „Besztercei szilva"; „Zi-
lahi korai kajszi barack"). 35
A kisebb települések csemetekertjei rendelkezésileg általában a taní-
tókra voltak bízva. Ez az intézkedés igen kedvezően hatott m i n d a szak-
szerű, m i n d pedig a népi gyümölcsészetre. A falusi tanító szakmailag is
(többé-kevésbé) tájékozott volt, és jól ismerte a falu népét, tudatában volt
óvakodásának a hatósági intézkedések és ajánlások iránt. Mint oltogató em-
b e r természetesen jó meggyőződéssel ajánlotta a helyi, ősi előnyös fajtákat,
d e a behozottaktól sem idegenkedett alaptalanul. Ügybuzgalmával, szakmai
tájékozottságával megkedveltette közösségével az értelmes gyümölcster-
mesztést. Gegesen Kiss József „nemes fáiról egész életében ingyen oszto-
gatta az oltógallyakat... A falvakban elment igen gyakran ő maga a székely
gazdákhoz, saját kezével nemesítette fáikat".36 Rugonfalva tanítója, Albert
A n d r á s arra szólította fel Kobátfalva és más falvak tanítóit, hogy keljenek
versenyre „kinek van szebb faiskolája, több gyümölcsfája, gyümölcsfajtája".
Énlaka tanítója, Szávai M á r t o n ősi fajtákból létesített csemetekertet.
A csemetekertek kialakulását és használatát a gyümölcstermesztés
határvonalának tekintették; „vele bezárul a régi familiáris ... gyümölcsgaz-
dálkodás nálunk is, és megkezdődik az üzleti gyümölcsészet." 37 A z áruter-
meléses gyümölcstermesztés vonatkozásában, ez valóban d ö n t ő változást
jelentett. Á m a családi, önellátó, népi gyümölcsészet n e m szűnt meg, sőt
inkább fejlődött a természeti és gazdasági előnyöknek köszönhetően. Bi-
zonysága ennek a haladásnak az időközben önkéntelen (spontán) kiváloga-
tással keletkezett sok helyi gyümölcsfajta és változat. A családi, önfejlődésű
gyümölcsészet végzetes csapását az államosítás jelentette Erdélyben is.
A H a b s b u r g - ö n k é n y u r a l o m korlátai között a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k
művelése t ű n t a legalkalmasabb értelmiségi tevékenységnek. Ez az eszmei
irányultság a bécsi k o r m á n y szándékainak is megfelelt, mivel politikamen-
tesnek ítélte azt. Ily m ó d o n , bár „nem szorosan a felvilágosodás (1711-1830)
jellemzője, de m o s t a n n a k lényeges erősítője volt a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k
fejlesztése" 3 8 A történészek által haladásnak minősített felvilágosodás Er-
délyben n e m lehetett egyértelmű. Előnyös volt a szászság részére, kedvező a
35
S o m o g y i K. (gyűjt.): Szilágyi vármegye Szabályrendeletei és Közérdekű határozatai. Zilah,
N y o m . Seres Samu Könyvnyomdájában, 1907.
36
Fülöp: i. m.
37
Rapaics 1940: i. m.
38
Köpeczi: i. m.

136
 EME

r o m á n s á g t e r j e s z k e d é s é r e (jelentős b i r t o k a d o m á n y o k , h a t á r ő r e z r e d e k szer-
vezése, iskolák és művelődési intézmények létesítése, n é p e s s é g n ö v e k e d é s ;
1 7 0 0 - 1 7 6 1 között 250 000-ről 547 000-re), a magyarság s z á m á r a viszont
sok v o n a t k o z á s b a n h á t r á n y o s , korlátozó volt. A z ö n k é n y e s e n elrendelt in-
tézkedések közül a legfájdalmasabb az anyanyelv korlátozása volt. M á r p e -
dig: „Valamennyi erdélyi értelmiségi n e m z e d é k a kor adta lehetőségek ke-
retén belül kifejezésre j u t t a t t a azt a szilárd eltökéltséget, h o g y ragaszkodik
a t u d o m á n y o k egészének magyar nyelven való műveléséhez, és a feltárt t u -
d o m á n y o s igazság anyanyelven való terjesztéséhez." 3 9 A m e g k ü l ö n b ö z t e t ő
(diszkriminatív) k o r m á n y z a t i k ö r ü l m é n y e k helyezték előtérbe a t e r m é s z e t -
t u d o m á n y o k művelését a 18. századi erdélyi m a g y a r s á g k ö r é b e n .
Az anyanyelvű t u d o m á n y m ű v e l é s legkiemelkedőbb teljesítménye e
korból Pápai Páriz Ferenc ( 1 6 4 9 - 1 7 1 6 ) Pax corporisa (1690). R e n d s z e r e -
zett o r v o s t u d o m á n y i szakkönyvként közvetlen h a t á s a m a r a d a n d ó volt,
és némely helyeken (a moldvai csángók k ö r é b e n ) m é g a 20. s z á z a d b a n is
használták. Közvetett, anyanyelvű művelődési é r t é k e felbecsülhetetlen. A
t e r m é s z e t t u d o m á n y o k művelése v o n a t k o z á s á b a n jelentős megvalósításnak
számított a Societas Agriculturae (Mezőgazdasági Egyesület) l é t r e h o z á -
sa, m é g h a csak az 1 7 6 9 - 1 7 7 2 . évek között m ű k ö d ö t t is. Ennek k e r e t é b e n
fejtette ki (igaz csak latinul) erdélyi m u n k á s s á g á t a kenyérsütésről, a sör-
és pálinkafőzésről, a papírgyártásról és b ő r c s e r z é s r ő l Frivaldszky János
(1730-1784). 4 0 Erdély legnagyobb t e r m é s z e t t u d ó s - b o t a n i k u s a e s z á z a d b a n
a középajtai r e f o r m á t u s pap, Benkő József ( 1 7 4 0 - 1 8 1 4 ) , akinek f ő m ű v e a
Transsilvania sive Aíagnus Transsilvaniae Principatus (Erdély avagy Erdély
Nagyfejedelemsége) (1778). Leírásában a g y ü m ö l c s ö k e t is számbavette:
„A k ü l ö n b ö z ő fajú t e r m e s z t e t t alma- és k ö r t e f a j t á k Csik- és Gyergyószék
mellett és m á s tájak m e z ő i n Erdély-szerte m a j d m i n d e n ü t t gyakoriak ...
igazából a z o n b a n Udvarhelyszék, melynek falvai t ö b b n y i r e b e ü l t e t e t t gyü-
m ö l c s ö s ö k b e n , a l m á k b a n , körtékben, szilvákban, dióban, é d e s - és savanyú
meggyekben, t o v á b b á párisi és h a s o n l ó négy vagy öt a l m a f a j t á k b a n h a s o n -
lóan bővelkednek." 4 1 A k o r m á n y h a t ó s á g o k a g y ü m ö l c s ö s ö k telepítése m e l -

M
Benkő S.: A romániai magyar tudomány helyzete és az Erdélyi Múzeum-Egyesület felada-
tai. Budapest, 1 9 9 3 . 1 - 1 1 .
40
Csetri E. - id. Frivaldszky J.: A köz hasznára - az ég kegyelmével. Magyar Egyháztörténeti
Enciklopédiái Munkaközösség (METEM), Budapest, 2003. 5 - 1 6 0 .
41
Benkő).: Transilvania, sive magnus Transsilvaniae principatus. Vindobonae, Tvpis Iosephi
nob. de Kurzbök, 1778.

137
 EME

lett k ü l ö n ö s e n az e p e r f á k ültetését szorgalmazták, mely a n a g y o n pártfogolt

s e l y e m h e r n y ó - t e n y é s z t é s é h e z kellett.
Jelentős k e z d e m é n y e z é s volt a Pete Ferenc szerkesztésében 1796. janu-
ár 1 - é n , az akkori ö n k é n y u r a l m i k ö r ü l m é n y e k r e jellemzően Bécsben meg-
jelent első magyar nyelvű mezőgazdasági folyóirat, a „Magyar Újság, melly
M a g y a r és Erdély O r s z á g b a n a Mezei gazdaságot és szorgalmatosságot erá-
» AO
nyozza.
N e m kétséges, h o g y e b b e n a válságos t ö r t é n e l m i i d ő s z a k b a n megjelent
t e r m é s z e t t u d o m á n y o s m u n k á k (még ha idegen nyelven is), valamint szer-
zőik közéleti tevékenysége jelentősen hozzájárultak a (népi és szakszerű)
g y ü m ö l c s é s z e t h a l a d á s á h o z is.
A m e z ő g a z d a s á g , k ü l ö n ö s k é p p e n a gyümölcsészet ismeretelméleti,
t u d o m á n y o s m e g a l a p o z á s a a r e f o r m k o r i felvilágosult értelmiségiek követ-
kezetes m u n k á l k o d á s á n a k k ö s z ö n h e t ő . Az ö s z t ö n z ő gyökerek Széchenyi
István ( 1 7 9 1 - 1 8 6 0 ) Hitel (1830) c. m ű v é n e k eszméiből, az általa kezde-
m é n y e z e t t Országos Magyar Gazdasági Egyesület megalakulásából (1835),
illetőleg a M i k ó I m r e ( 1 8 0 5 - 1 8 7 6 ) alapította Erdélyi Gazdasági Egyesület
(1844) tevékenységéből s a r j a d t a k ki. „A Hitelnek nagy visszhangja t á m a d t ,
az a k k o r i b a n k i b o n t a k o z ó r e f o r m m o z g a l o m p r o g r a m j á v á vált."
A z Erdélyi Gazdasági Egyesület létesítése n e m c s a k a r e f o r m e s z m é k ,
h a n e m az előző évszázad meggátolt törekvéseinek (Societas Agriculturae)
l e t é t e m é n y e s e is. Ezeknek k ö s z ö n h e t ő e n volt oly lendületes. A múlt fájdal-
m a egyik céljában is visszacseng: „... a g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s - és szőlőmivelés
javítása ez ú j a b b i d ő k b e n s o k k é p p e n vált fontossá: szőlőinknek, gyümöl-
c s ö s e i n k n e k a t á b o r o z á s o k által országszerte kipusztítása." 4 3 Az Egyesület
e l n ö k e Erdély Széchenyije, Mikó Imre, titkára „Erdély büszkesége", 44 Nagy
Ferenc alapító, tagjainak egyike pedig a csemetekert-létesítő Bodor Pál
(1773-1828).
A g y ü m ö l c s ö s ö k felújításának, megalapozásának gyorsabb megvalósí-
tása csak a n a g y b i r t o k o s o k n a k és a kivételezett szászoknak kedvezett, „a
napi kivánatok közt alig van sürgetőbb, m i n t a h o n i k ö z n é p e t - a' nagy
t ö m e g e t , a' m u n k á s dolgozó néposztályt n y o m o r á b ó l 's tudatlanságából ki-
42
Cseke: i. m.
43
Tokaji L.: Gróf Mikó Imre és a magyarföld = Erdélyi P. (szerk): Emlékkönyv az Erdélyi Mú-
zeum-Egyesületfélévszázados ünnepére, 1859-1909. A z Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása,
Kolozsvár, 1 9 0 9 - 1 9 4 2 . 2 7 1 - 2 8 4 .
44
Bcreczki M.: Gyümölcsészeti vázlatok 1-1V. Nyomtatott Gyulai Istvánnál Aradon és Pesti
Lloyd-Társulatnál, Budapest, 1 8 7 7 - 1 8 8 7 .

138
 EME

emelni igyekezni. S ü r g e t ő n e k m o n d j u k e' kivánatot, m e r t utoljára is a' nagy

néposztály jólléte, 's mivelődése azon alap, mellytől az ország fölvirágzása
's erői f ü g g n e k . Kevesek jólléte, 's milliók szegénysége, n é h á n y n a k m a g a s
vagy középszerű képzettsége, 's ezerek kiáltó t u d a t l a n s á g a a r a n y p a s z o m á n t
c z o n d r a p o s z t ó n , s e l y e m h í m z é s rongyos r u h á n ... Elődeink a' n e m e s gyü-
mölcsöket méltó b e c s b e n láttattak tartani, m i n e k t a n ú s á g a az i s m e r e t e s
kifejezés » n é k e m is v a n ö t - h a t szilvafám« mellyel némellyek birtokosi álla-
potukat m i n t e g y hetykélkedve szokták kijelenteni... A n e m e s g y ü m ö l c s ö k
a közvéleményben úgy állanak, m i n t csemege 's nyalánkság,... A dolog erét
eltaláltuk, ha a' n e m e s g y ü m ö l c s f a - s z a p o r í t á s körüli o r s z á g o s hanyagság-
nak, 's a' gyümölcs' n e m eléggé b e c s b e n t a r t á s á n a k okát a b b a n keressük,
hogy ezt a' k ö z v é l e m é n y b e n , f o n t o s gazdasági czikknek n e m tekintik ... A
gyümölcs ... sok szegény, k ü l ö n ö s e n falusi h o n f i t á r s a i n k n a k kenyér mellett
a leves étek' helyét igen j ó t é k o n y a n pótolná, ha azzal b ő v ö l k ö d n é k ... A
n e m e s gyümölcsfa szaporítása a legnagyobb j ó t é t e m é n y l e n n e k ü l ö n ö s e n a'
föld n é p e ' szegényebb osztályára nézve". 45
A szakszerű g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s fellendítése n a g y m é r t é k b e n Nagy Fe-
renc ( 1 8 0 4 - 1 8 7 6 ) kolozsvári g i m n á z i u m i , m a j d kolozsmonostori gazdasági
tanintézeti t a n á r n a k az é r d e m e . Az ő első országos felméréséből ismeretes,
hogy „a marosszéki páris a l m á n a k országos híre 's b e c s e van... Jó g y ü m ö l c s
az ugy nevezett mosolygó alma is, szép külsőjű és n a g y o n leves ... A m a r o s -
széki cseresznyék közt igen jó a' hólyagos cseresznye, melly főleg a' N y á r á d
m e n t é n b ő v e n t e r e m ... Torda v á r m e g y é b e n A b a f á j á n , ... S á r p a t a k o n ...
keressétek a' n e m e s fajú g y ü m ö l c s ö t . Van a t o r d a i s z ő l ő k b e n két n e m e az
almának, az e p e r a l m a és a francia muskotály ( T o r d á n n a r a n c s a l m a ) , mel-
lyek ott nagy m e n n y i s é g b e n tenyésznek ... A z algyógyi j á r á s b a n M á d a nevű
helység sok és jó g y ü m ö l c s ö t terem, s' lakossai azzal keresik élelmöket. Itt
t e r e m a híres m á d i alma és cseresznye... Alsó Fehér m e g y é b e n . . . legneveze-
tesebb az úgy nevezett gyógyi alma, melly verescsikos, h o s s z u k ó ... D o b o k a
vármegyében Árokalja é r d e m e l említést, hol főleg sok pojnyik alma t e r e m
... Közép-Szolnok és K r a s z n a m e g y é k b e n m i n d e n f a j t a g y ü m ö l c s b ő v e n te-
r e m ... Zilahon ... híres, d e rossz sóvári alma is nagy m e n n y i s é g b e n t e r e m ...
Legnevezetesebb Szilágyban a' g y ü m ö l c s tenyésztésre, m i n t sok egyebekre
nézve is, Zsibó: n e m e s alma-, körtefákkal az egész u r a d a l o m b é v a n ültet-

45
Nagy F. 1842: i.m.
46
Nagy F. 1853:/. m.

139
 EME

A s z a k s z e r ű g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s serkentése és népszerűsítése, n e m k ü -
l ö n b e n a f a j t a a z o n o s í t á s és fajtaminősítés tekintetében igen fontosak voltak
a gyümölcskiállítások, a „gyümölcsizlelések", amelyeknek ugyancsak Nagy
Ferenc volt a k e z d e m é n y e z ő j e és megszervezője. M e g h a t á r o z ó jelentőségű-
nek bizonyult gyümölcsészeti, d e társadalmi v o n a t k o z á s b a n is, az 1852. évi
decemberi kiállítás, amely n é m i dicsekvést is kiváltott. „ M i u t á n a vidékről
kevés kivétellel, szinte s e m m i s e m küldetett be... egészében véve kolozsvári
gyümölcskiállításnak n e v e z h e t j ü k . . .
Ilyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t képesek voltunk közel 160 d a r a b külön faj
alma, és 33 téli k ö r t e fajokat kiállítani, tehát a legelső kísérleti alkalommal
is csak Kolozsvárról t ö b b e t állítottunk ki, m i n t 1850-ben dr. Entz Pestről és
vidékéről". 47

Összegezés

A r e f o r m k o r b a n élénkülő magyar, s e n n e k k e r e t é b e n az erdélyi gyü-

m ö l c s é s z e t (népi és szakszerű, t u d o m á n y o s a n m e g a l a p o z o t t egyaránt)
- váltakozó hullámzással és kölcsönös kiegészítésekkel haladva évszáza-
dok f o l y a m á n - csak a kiegyezés u t á n volt képes kiteljesedni és általánosan
k ö z é r d e k ű gazdasági ágazattá megszerveződni. Fejlődése az I. világháború
kitöréséig t a r t o t t . Sőt m é g a t r i a n o n i csapás u t á n is e r r e a l a p o z ó d o t t . Ezt a
fél é v s z á z a d o t tekintik a magyar gyümölcsészet virágkorának.

47
N a g y F. 1853: /. m.

140