LURKÓ-LOGIKA

rovatvezető: Sinkáné Papp Mária

A márciusban kitűzött feladatok megoldásai

A. 1407. Az év fája a lisztes berkenye, melynek bogyói a madarak kedvelt cseme-
géje. Boriék madárbarát kertjében két berkenyefa áll, melyeken éppen egy csapat veréb
csipeget. Bori megfigyeli, hogy a kisebb fáról elrepül négy veréb, a nagyobbra rászáll
kettő, majd a nagyobbról a kisebbre átrepül nyolc, a kisebbről a nagyobbra öt veréb.
Ekkor a két fán összesen 36 veréb eszegetett, a nagyobbik berkenyefán kétszer annyi,
mint a kisebbiken. Hány veréb volt Bori megfigyelése kezdetén a kisebb, és mennyi a
nagyobb berkenyefán?

Megoldás: Jelenleg a kisebb fán 12, a nagyobb fán 24 veréb van. Bori megfi-
gyelése alatt: a kisebb fáról elrepült 4, odarepült 8 és elrepült még 5. Mivel
– 4 + 8 – 5 = –1, ezért a kisebb fán most 1-gyel kevesebb veréb van, mint eredeti-
leg. A nagyobb fára odarepült 2, elrepült 8, majd odarepült még 5. Mivel
+2 – 8 + 5 = –1, ezért a nagyobb fán is 1-gyel kevesebb veréb van most, mint ere-
detileg. Tehát Bori megfigyelése kezdetén a kisebb berkenyefán 12 +1=13, a
nagyobb berkenyefán 24 +1= 25 veréb volt.

A. 1408. Az év kétéltűje a zöld

varangy. Egy kis varangy átkel egy 3 2 4 2 5 1 3 5 3 2
patak egyik partjáról a másikra a
vízben lévő köveken ugrálva.
Egyik kőről vagy a következőre, vagy az az utánira tud átugrani, ennél nagyobbat nem
tud ugrani. A köveken különböző számú rovarok sütkéreznek (ezek számát az ábrán
jelöltük). Amikor a béka ráugrik egy kőre, a rajta lévő rovarokat mind megeszi. Hány
ugrással kelt át a patakon a béka, mely kövekre ugrott rá, ha 14 rovart evett meg, és csak
előre haladt?

Megoldás: A zöld varangy az ugrálása során legfeljebb 1 követ ugorhat át,

ezért legalább 6 ugrás szükséges az átkeléshez. Ebben az esetben 5 kőre ugrik
rá. Mivel a 7 kövön lévő rovarok száma legalább 1+ 2 + 2 + 2 + 3 + 3 + 3 =16,
ezért a zöld varangy legfeljebb 6 kőre ugorhat rá. Ebben az esetben 7 ugrással
jut át a túlsó partra. Ha ekkor ráugrik olyan kőre, amelyiken 5 rovar van, akkor
a megevett rovarok száma legalább 5 +1+ 2 + 2 + 2 + 3 =15. Mivel a zöld varangy
14 rovart evett meg, ezért nem ugorhat rá olyan kőre, amelyiken 5 rovar van.
Foglaljuk táblázatba a lehetséges eseteket (lásd táblázat)!

1
 6 ugrás (5 kő) esetén
Megevett
3 2 4 2 5 1 3 5 3 2
rovarok száma
3 4 5 3 3 18
2 2 1 5 2 12
7 ugrás (6 kő) esetén
Megevett
3 2 4 2 5 1 3 5 3 2
rovarok száma
2 2 1 3 3 2 13
3 2 2 1 3 3 14
2 4 2 1 3 3 15
3 4 2 1 3 3 16
A táblázatból látható, hogy csak egy esetben fordul elő, hogy a megevett rovarok
száma 14, ezért a zöld varangy 7 ugrással jutott át a túlsó partra, és az alábbi
ábrán látható kövekre ugrott rá.

3 2 4 2 5 1 3 5 3 2

A. 1409. Az év madara a cigánycsuk, mely hímjének fekete feje, vöröses begye van
és a nyakán fehér folt látható. Lóri egész nap madarakat figyel meg az ablakából, és egy
füzetbe minden madarat, amit lát, lerajzol. 8 olyan madarat rajzolt, aminek fekete a feje,
8 olyat, aminek vörös a begye, és 6 olyat, aminek fehér folt volt a nyakán. A hím ci-
gánycsuk az egyetlen, amelyre mindhárom tulajdonság igaz, a többi megfigyelt madárra
pontosan kettő. Lóri papája, aki jól ismeri a madarakat, megnézte a füzetet, és azt
mondta, Lóri 4 hím cigánycsukot rajzolt le. Hány madarat rajzolt le összesen Lóri?

Megoldás: Rajzoljunk halmazábrát! A kö- fehér folt fekete fej

zépső metszetbe beírhatjuk a 4 cigánycsukot,
1
hiszen csak rájuk igaz mindhárom tulajdon- 0 0
ság. Mivel olyan madár nincs, akire csak egy 4
1 3
tulajdonság lenne igaz (vagy egy se), ezért a
0
halmazábra ezen részeibe írjunk 0-t! A halma-
zábrának abba a részébe, ahol a fehér folttal vörös begy
rendelkező madarak vannak 6 – 4 = 2 madár
kerül. Ha az itt lévő két, szürke színnel jelölt rész közül az egyik részbe 2-t, a
másik részbe 0-t írunk, akkor a halmazábra nem tölthető ki a feltételeknek meg-
felelően. Így ebbe a két szürke részbe 1-1 kerül. Ezután a halmazábra egy üresen
maradt részébe csak a 3 kerülhet (lásd ábra). Így összesen 1+1+ 4 + 3 = 9 madarat
rajzolt le Lóri.

2
 A. 1410. Az év emlőse a hermelin. Északon barna bundáját a tél közeledtével foko-
zatosan fehér téli bundára cseréli. Először a lába, utána a feje, majd a háta is hófehér
lesz. Egy vadasparkban ősz végén megfigyelték, hogy az ott élő 24 hermelin közül né-
hány már elkezdte növeszteni a téli bundáját. A hermelinek felének fehér lett a lába,
harmadának már a feje is fehér, negyedének pedig a hátán is fehér a bundája. Hány olyan
hermelin van a vadasparkban, akinek a megfigyeléskor még csak a lába volt fehér?
Megoldás: A 24 hermelinből 24/2 =12 her- hermelin fehér láb
melinnek fehér a lába. A feje 24/3 = 8 herme- fehér fej
linnek fehér (azok, akiknek a háta is fehér, fehér hát
benne vannak ebben a 8-ban). Így 12 – 8 = 4
olyan hermelin van, amelynek még csak a lába 4 2 6
volt fehér a megfigyelés idején (lásd ábra). 12
A. 1411. Az év rovara a kacsafarkú szender, egy gyorsröptű lepkeféle. Sebesen ci-
kázó repülése régóta ámulatba ejti a kutatókat, megfigyelték például, hogy egy virágos
mezőn 2 kacsafarkú szender 2 perc alatt 400 virágra száll le. Hasonló sebességgel
5 kacsafarkú szender 5 perc alatt hány virágra képes leszállni?
Megoldás: Ha 2 kacsafarkú szender 2 perc alatt 400 virágra száll le, akkor
1 kacsafarkú szender 2 perc alatt 200, 1 perc alatt pedig 100 virágra száll le. Így
5 kacsafarkú szender 1 perc alatt 5 ∙100 = 500, 5 perc alatt pedig 500 ∙ 5 = 2500
virágra képes leszállni.
A. 1412. Az év hala a jászkeszeg
lett, mely nagyobb folyóinkban, tava- 1. nap 2. nap 3. nap 4. nap 5. nap
inkban él. Késő ősszel nagy csapatokba 529 kg 513 kg 504 kg 495 kg 477 kg
gyűlik össze telelésre készülve, ilyenkor régen tömegesen akadt a halászok hálójába.
Pistike nagypapája halász volt, aki egy régi füzetébe feljegyezte, hogy 10 napon keresz-
tül mennyi keszeget fogtak. Az adatokat látva Pistike érdekes dolgot vett észre: a tíz
egymást követő szám bizonyos szabály szerinti sorozatot alkot. Az első öt nap adatai
(lásd ábra) alapján állapítsd meg a sorozat szabályát! Mennyi halat fogtak a halászok a
10. napon?
Megoldás: Figyeljük meg az egyes nap adatai között lévő különbségeket: az
1. és 2. nap között 16, a 2. és 3. nap között 9, a 3. és 4. nap között 9, a 4. és 5.
nap között 18. Megfigyelhetjük, hogy másnap mindig annyival kevesebb halat
fogtak a halászok, amennyi az aznapi fogás számjegyeinek összege. Így a
10. napon 416 kg jászkeszeget fogtak a halászok. Táblázatban ábrázolva:
1. nap 2. nap 3. nap 4. nap 5. nap 6. nap 7. nap 8. nap 9. nap 10. nap
529 kg 513 kg 504 kg 495 kg 477 kg 459 kg 441 kg 432 kg 423 kg 416 kg
-16 -9 -9 -18 -18 -18 -9 -9 -9

3
 A. 1413. Az év virága a konkoly, az ország egyetlen védett gyomnövénye, amely
gyakori motívum népművészeti alkotásokban. Vera nagymamája egy négyzet alakú ke-
resztszemes terítőt készít, melynek szélére körbe, kék konkolyvirágokat hímez. A terítő
mind a négy sarkába kerül 1-1 virág, az oldalak mentén 5-5 virág sorakozik. Minden
virágnak öt szirma van, egy-egy sziromhoz 12 keresztöltés szükséges. Hány keresztöl-
téssel készítette el nagymama a terítőn lévő konkolyvirágokat?

Megoldás: A terítőn az oldalak mentén 5-5 virág sorakozik, melyek közül

2 virág a terítő sarkába kerül, ezért a terítőn 4 ⸱ 3 + 4 =16 virág van. Minden vi-
rágnak 5 szirma van, ez 16 ∙ 5 = 80 szirom. Egy-egy sziromhoz 12 keresztöltés
szükséges, ezért 12 ∙ 80 = 960 keresztöltéssel késztette el nagymama a terítőn
lévő konkolyvirágokat.

A Lurkó-logika megoldásait Csordás Mihály lektorálta.


A pontverseny pontszámaival kapcsolatos reklamációk e-mailben
(maria.sinkane@gmail.com) történő beérkezésének határideje:
2021. május 25.


Csokoládépapír
Van egy csokoládéfajta, melyet úgy reklámoznak, hogy ha gyűjtöd a papírt
amibe csomagolták, akkor ajándékot kapsz. Két csokoládépapírért adnak egy
újabb csokoládét (természetesen papírostól). Kérdés, hogy egy csokoládépapír
mennyi csokoládét ér?
A feladvány megoldása a 15. oldalon olvasható.
Miholcsa Gyula – LABIRINTUS – Logikai és egyéb fejtörők

Kenyérpirító
A kenyérpirítónk egyszerre két szelet kenyér egy-egy oldalát tudja megpirítani,
fél perc alatt. Hány perc alatt lehet három szelet kenyér mindkét oldalát a leg-
gyorsabban megpirítani?
A feladvány megoldása a 41. oldalon olvasható.
Miholcsa Gyula – LABIRINTUS – Logikai és egyéb fejtörők

4
 MATEMATIKAI PONTVERSENY
rovatvezetők: Csík Zoltán, Kósa Tamás és Magyar Zsolt

A márciusban kitűzött feladatok megoldásai

B. 1426. Bontsuk fel a négyzetrács egy 4×4-es négyzetét különböző alakú rácstég-
lalapokra úgy, hogy a legnagyobb és legkisebb területű téglalap területének különbsége
a lehető legkisebb legyen!
Megoldás: (A teljes pontszámhoz nem kellett igazolni, hogy melyik a legki-
sebb, elég volt csak megadni! Az itt közölt megoldásban csak a teljesség ked-
véért mutatjuk meg, hogy melyik a legkisebb különbség.) A 4×4-es négyzetből
4×3, 4×2, 4×1, 3×3, 3×2, 3×1, 2×2, 2×1 vagy 1×1 méretű téglalap vágható le.
Mivel az öt legkisebb területű téglalap területének összege csak 14 területegység
(1×1 + 2×1+ 3×1+ 2×2 + 4×1=14 < 16), így egy felbontásban a legnagyobb terü-
letű téglalap területe legalább 6 kell legyen. Ez a téglalap 4×3, 4×2, 3×3 vagy
3×2 méretű lehet. A legnagyobb területű levágott téglalap alapján haladunk, és
ahhoz képest a legjobb kitöltés esetén adjuk meg a különbséget:
4×3  4×1= 8 3×3  3×1= 6 4×2  2×1= 6 3×2  2×1= 4

A legkisebb létrejövő különbség tehát 4, a(z egyik lehetséges) megoldást az

utolsó ábra adja.
A B
B. 1427. Az A fogaskerék 1 perc alatt éppen D

hússzor fordul körbe. A B és C fogaskerekeknek közös C

a tengelye és együtt forognak. Hányszor fordul körbe

a D fogaskerék 1 perc alatt?

Megoldás: Az A fogaskerék 24 fogú, a B 16 fogú, a C 8 fogú, a D pedig 32 fo-

gú. Az A fogaskerék 3 másodperc alatt fordul meg egyszer, így 6 másodperc alatt
az A fogaskerék kétszer, a 16 fogú B fogaskerék háromszor fordul meg. A C fo-
gaskerék is háromszor fordul meg ez idő alatt, és 3  8 = 24 fognyit mozdítja meg
D-t, ami így a 6 másodperc alatt 3/4 fordulatot tesz meg. A D fogaskerék ennek
alapján egy teljes fordulatot 8 másodperc alatt tesz meg, ezért 1 perc alatt
60 : 8 = 7,5 fordulatot tesz meg.

5
Másképp: Az A fogaskerék 24 fogú, a B 16 fogú, a C 8 fogú, a D pedig
32 fogú. Mivel a C fogaskeréknek éppen feleannyi foga van, mint a B-nek, így
felezi az átvitelt, vagyis az A fogaskerék 24 fogának elfordulása a D fogaskeré-
ken 12 fognyi elfordulást okoz. Így az A fogaskerék 1 perc alatti 20 fordulata
20 12 = 240 fognyi elfordulást jelent a D keréken. Ezért a D fogaskerék 1 perc
alatt 240 : 32 = 7,5 fordulatot tesz meg.
B. 1428. Nevezzük hegyszámnak az olyan számot, melynek számjegyei balról
jobbra növekednek a legnagyobb számjegyig, majd onnantól kezdve csökkenni kezde-
nek egész az utolsóig, valamint a legnagyobb számjegye nem az első vagy az utolsó!
Hegyszám például a 12 473, az 1 348 652, nem hegyszám az 1235, de a 12 354 már igen.
Hány hatjegyű hegyszámot készíthetünk az 1, 2, 3, 4, 5, 6 számjegyek mindegyikének
egyszeri felhasználásával?
Megoldás: A hegy csúcsa csakis a 6 lehet, ami négyféle pozícióban helyez-
kedhet el a számon belül: lehet második, harmadik, negyedik és ötödik. Bármely
esetben annyi a dolgunk, hogy kiválasszuk azokat a számokat, amik a csúcstól
balra vannak, illetve tőle jobbra, és a kiválasztott számokat növekvő, illetve
csökkenő sorrendbe rendezve leírjuk. Ha a 6-os a második számjegy, akkor az
első számjegy 5-féle lehet, és a többi négy jegyet kell csökkenő sorrendbe ren-
dezni jobbra a csúcstól, ez tehát 5 hegyszámot jelent. Ha a 6-os a harmadik jegy,
akkor két számot választunk a szám elejére, amit 10-féleképpen tehetünk meg
(1-2, 1-3, 1-4, …, 4-5), így 10 hegyszámot kapunk. Ha a negyedik jegy a 6-os,
akkor is 10 hegyszámot kapunk, hiszen 3 számot kell kiválasztanunk az 1, 2, 3,
4, 5 jegyek közül (amit másképp úgy is tekinthetünk, hogy kettőt választunk
mögé), ezt 10-féleképpen tehetjük meg. Végül, ha az ötödik jegy a 6-os, akkor
ismét 5 lehetőségünk van. Összesen tehát 5 +10 +10 + 5 = 30, a feltételeknek
megfelelő hatjegyű hegyszám van.
B. 1429. Pisti 1-től kezdve folyamatosan számozott korongokat helyezett el egy
körvonal mentén a rajtuk levő számok szerint növekvő sorrendben haladva körbe. (Min-
den korong mindkét szomszédjától egyforma távolságra volt). Amikor az utolsót is le-
rakta, akkor látta, hogy a 15-ös sorszámú koronggal éppen szemben van a 49-es sor-
számú korong. Hány korongot tett le Pisti a kör mentén?
Megoldás: A kör mentén haladva a 15-ös és a 49-es sorszámú korong között
49 –15 –1= 33 másik korong van. Ha a másik irányba haladunk, akkor is ezt lát-
juk a szimmetria miatt, így összesen 33 + 33 + 2 = 68 korong lett letéve a kör
mentén.
B. 1430. Egy pozitív egész számnak 12 osztója van, amelyek között szerepel a
39 és a 45 is. Melyik ez a szám?

6
Megoldás: Mivel 39 = 3 13 és 45 = 3  3  5, ezért a szám mindenképpen
3  3  5 13-nak is többszöröse. Ebből az alakból következik, hogy a keresett
számnak osztói: 1, 3, 5, 13, 3  3, 3  5, 3 13, 5 13, 3  3  5, 3  3 13, 3  5 13,
3  3  5 13. Ez összesen 12 szám, tehát a 3  3  5 13 = 585 az a szám, amit keres-
tünk.

B. 1431. Bontsuk fel a négyzetrács egy 5×5-ös négyzetét különböző alakú rácstég-
lalapokra úgy, hogy a legnagyobb és legkisebb területű téglalap területének különbsége
a lehető legkisebb legyen!

Megoldás: (A teljes pontszámhoz nem kellett igazolni, hogy melyik a legki-

sebb, elég volt csak megadni! Az itt közölt megoldásban csak a teljesség ked-
véért mutatjuk meg, hogy melyik a legkisebb különbség.) Az 5×5-ös négyzet-
ből 5×4, 5×3, 5×2, 5×1, 4×4, 4×3, 4×2, 4×1, 3×3, 3×2, 3×1, 2×2, 2×1 vagy 1×1
méretű téglalap vágható le. Mivel a hét legkisebb területű téglalap területének
összege éppen 25 területegység (1×1+ 2×1+ 3×1+ 2×2 + 4×1+ 5×1+ 3×2 = 25),
így egy felbontásban a legnagyobb területű téglalap területe legalább 6 kell le-
gyen. Ez a téglalap 5×4, 5×3, 5×2, 4×4, 4×3, 4×2, 3×3 vagy 3×2 méretű lehet.
A legnagyobb területű levágott téglalap alapján haladunk, és ahhoz képest a leg-
jobb kitöltés (!) esetén adjuk meg a különbséget.
3211=5 4231=5 3331=6 5232=4 4351=7

Ha a 3×2-es a legnagyobb téglalap, akkor a legkisebb területű téglalapokat kell

használnunk, hogy a 25 területegység kijöjjön, így szerepelnie kell az 1×1-esnek
is, tehát a vizsgált különbség 5.
Ha a 4×2-es a legnagyobb téglalap és 5-nél kisebb különbséget szeretnénk, ak-
kor a legkisebb területű téglalap legalább 4 területű lehet. Az összes ilyen tég-
lalap területének összege 4 + 4 + 5 + 6 + 8 = 27, így a 25 terület nem jöhet ki csak,
ha elhagyjuk valamelyiket, és 4-nél kisebb területű téglalapot használunk, de
ekkor a kívánt különbség nem lesz 5-nél kisebb.
Ha a 3×3-as a legnagyobb téglalap és 5-nél kisebb különbséget szeretnénk, ak-
kor a legkisebb területű téglalap legalább 5 területű lehet. Az összes ilyen tég-
lalap területének összege 5 + 6 + 8 + 9 = 28, így a 25 terület nem jöhet ki csak, ha

7
elhagyjuk valamelyiket, és 5-nél kisebb területű téglalapot használunk, de ekkor
a kívánt különbség nem lesz 5-nél kisebb.
Ha 5×2-es a legnagyobb téglalap, akkor elérhető a 4 különbség. Kevesebb nem,
mert 10 + 9 + 8 = 27, így valamelyik helyett legfeljebb 6 területű téglalapot kell
használnunk.
Ha 4×3-as a legnagyobb téglalap, akkor az ötödik sorba (vagy oszlopba) legfel-
jebb 5×1-es téglalap jöhet, így a különbség legalább 7 lesz, ami meg is valósít-
ható.
Ha 5×3-as a legnagyobb téglalap, akkor optimális esetben 5  3  5  2 = 5 lesz a
különbség.
Ha 4×4-es a legnagyobb téglalap, akkor az ötödik sorba (vagy oszlopba) legfel-
jebb 5×1-es téglalap jöhet, így ha ez megvalósítható, a különbség legalább
11 lesz.
Ha 5×4-es a legnagyobb téglalap, akkor 5  4  5 1=15 lesz a különbség.
A legkisebb különbség tehát a 4, a(z egyik lehetséges) megoldást a negyedik
ábra adja.
A B
B. 1432. Az A fogaskerék 1 perc alatt éppen D
C
negyvenszer fordul körbe. A B és C fogaskerekeknek
közös a tengelye és együtt forognak. Hányszor fordul
körbe a D fogaskerék 1 perc alatt?

Megoldás: Az A fogaskerék 24 fogú, a B 16 fogú, a C 12 fogú, a D pedig

32 fogú. Az A fogaskerék 1,5 másodperc alatt fordul meg egyszer, ezért 3 má-
sodperc alatt kétszer, a 16 fogú B fogaskerék pedig háromszor fordul meg.
A C fogaskerék is háromszor megfordul, és 36 fognyit mozdítja D-t, ami ezalatt
36/32 = 9/8 fordulatot tesz meg. 1 másodperc alatt tehát a D fogaskerék 3/8 for-
dulatot tesz meg, 1 perc alatt pedig 60  3/8 =180/8 = 22,5 fordulatot. (Vagy:
3 másodperc alatt a D fogaskerék 9/8 fordulatot tesz meg, 24 másodperc alatt
9-et. Mivel 60 : 24 = 2,5, ezért 1 perc alatt 9  2,5 = 22,5 fordulatot végez.)
Másképp: Az A fogaskerék 24 fogú, a B 16 fogú, a C 12 fogú, a D pedig
32 fogú. Mivel a C fogaskeréknek éppen 3/4-szer annyi foga van, mint a B-nek,
így 3/4-ére lassítja a forgási sebességet, vagyis az A fogaskerék 24 fogának el-
fordulása a D fogaskeréken 18 fognyi elfordulást okoz. Így az A fogaskerék
1 perc alatti 40 fordulata 720 fognyi elfordulást jelent a D keréken. Ezért a
D fogaskerék 1 perc alatt 720 : 32 = 22,5 fordulatot tesz meg.

8
 C. 1558. Peti gondolt egy pozitív egész számra, és tizenkét állítást fogalmazott meg
a számmal kapcsolatban, melyek közül tizenegy igaz, de az egyik hamis.
1. Osztható 1-gyel.
2. Osztható 2-vel.
3. Osztható 3-mal.
4. Osztható 4-gyel.
...
12. Osztható 12-vel.
Melyik számra gondolt Peti, ha az a szóba jöhető számok közül a lehető legkisebb?

Megoldás: Az első állítás mindenképpen igaz. Találjuk meg a hamis állítást!

Ha ez a második állítás lenne, akkor a gondolt szám nem lenne osztható 2-vel,
de ezt pl. a 4. (igaz) állítás cáfolja. Hasonlóképpen nem lehet hamis a 3. (a 6.
miatt), a 4. (a 8. miatt), az 5. (a 10. miatt), a 6. (a 2. és 3. miatt), a 10. (a 2. és 5.
miatt) és a 12. (a 3. és 4. miatt).
Ami lehet hamis: a 7. (7-tel osztható), a 8. (8-cal osztható), a 9. (9-cel osztható)
és a 11. (11-gyel osztható). Mivel a legkisebb megfelelő számot keressük, így a
11. állítás a hamis.
Ekkor a gondolt szám a 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 12 számok legkisebb közös
többszöröse: 2  2  2  3  3  5  7 = 2520.
(Ha a 7. állítás a hamis, akkor a gondolt szám a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10, 11 és 12
számok legkisebb közös többszöröse: 2  2  2  3  3  5 11> 2520. Ha a 8. állítás a
hamis, akkor a gondolt szám a 2, 3, 4, 5, 6, 7, 9, 10, 11 és 12 számok legkisebb
közös többszöröse: 2  2  3  3  5  7 11> 2520. Ha a 9. állítás a hamis, akkor a
gondolt szám a 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 10, 11 és 12 számok legkisebb közös többszö-
röse: 2  2  2  3  5  7 11> 2520.)

C. 1559. Egy téglatest egy csúcsából induló éleinek hossza három különböző egész
szám (az élek hosszát cm-ben mérjük). A téglatest összes élének együttes hossza 36 cm.
Mennyi lehet a téglatest térfogata?

Megoldás: Mivel a téglatestnek 4-4-4 db egyforma éle van, ezért a téglatest

egy csúcsból induló éleinek hossza együttesen 36 : 4 = 9 cm. Három különböző
egész számot összeadva 9-et kell kapnunk, a lehetséges összegek: 1+ 2 + 6,
1+ 3 + 5, 2 + 3 + 4. Ezek alapján a téglatest térfogata 12, 15 vagy 24 cm3 lehet.

C. 1560. Bontsuk fel a négyzetrács egy 55-ös négyzetét különböző alakú rácstég-
lalapokra úgy, hogy a legnagyobb és legkisebb területű téglalap területének különbsége
a lehető legkisebb legyen!

9
Megoldás: Az 5×5-ös négyzetből 5×4, 5×3, 5×2, 5×1, 4×4, 4×3, 4×2, 4×1,
3×3, 3×2, 3×1, 2×2, 2×1 vagy 1×1 méretű téglalap vágható le.
Mivel a hét legkisebb területű téglalap területének összege éppen 25 területegy-
ség (1×1+ 2×1+ 3×1+ 2×2 + 4×1+ 5×1+ 3×2 = 25), így egy felbontásban a legna-
gyobb területű téglalap területe legalább 6 kell legyen. Ez a téglalap 5×4, 5×3,
5×2, 4×4, 4×3, 4×2, 3×3 vagy 3×2 méretű lehet. A legnagyobb területű levágott
téglalap alapján haladunk, és ahhoz képest a legjobb kitöltés (!) esetén adjuk
meg a különbséget.
3211=5 4231=5 3331=6 5232=4 4351=7

Ha a 3×2-es a legnagyobb téglalap, akkor a legkisebb területű téglalapokat kell

használnunk, hogy a 25 területegység kijöjjön, így szerepelnie kell az 1×1-esnek
is, tehát a vizsgált különbség 5.
Ha a 4×2-es a legnagyobb téglalap és 5-nél kisebb különbséget szeretnénk, ak-
kor a legkisebb területű téglalap legalább 4 területű lehet. Az összes ilyen tég-
lalap területének összege 4 + 4 + 5 + 6 + 8 = 27, így a 25 terület nem jöhet ki csak,
ha elhagyjuk valamelyiket, és 4-nél kisebb területű téglalapot használunk, de
ekkor a kívánt különbség nem lesz 5-nél kisebb.
Ha a 3×3-as a legnagyobb téglalap és 5-nél kisebb különbséget szeretnénk, ak-
kor a legkisebb területű téglalap legalább 5 területű lehet. Az összes ilyen tég-
lalap területének összege 5 + 6 + 8 + 9 = 28, így a 25 terület nem jöhet ki csak, ha
elhagyjuk valamelyiket, és 5-nél kisebb területű téglalapot használunk, de ekkor
a kívánt különbség nem lesz 5-nél kisebb.
Ha 5×2-es a legnagyobb téglalap, akkor elérhető a 4 különbség. Kevesebb nem,
mert 10 + 9 + 8 = 27, így valamelyik helyett legfeljebb 6 területű téglalapot kell
használnunk.
Ha 4×3-as a legnagyobb téglalap, akkor az ötödik sorba (vagy oszlopba) legfel-
jebb 5×1-es téglalap jöhet, így a különbség legalább 7 lesz, ami meg is valósít-
ható.
Ha 5×3-as a legnagyobb téglalap, akkor optimális esetben 5  3  5  2 = 5 lesz a
különbség.

10
Ha 4×4-es a legnagyobb téglalap, akkor az ötödik sorba (vagy oszlopba) legfel-
jebb 5×1-es téglalap jöhet, így ha ez megvalósítható, a különbség legalább
11 lesz.
Ha 5×4-es a legnagyobb téglalap, akkor 5  4  5 1=15 lesz a különbség.
A legkisebb különbség tehát a 4, a(z egyik lehetséges) megoldást a negyedik
ábra adja.

C. 1561. Az A fogaskerék 1 perc alatt éppen B D

A F
hatszor fordul körbe. A B és C, valamint a D és E C
fogaskerekeknek közös a tengelye és együtt forog- E
nak. Hányszor fordul körbe az F fogaskerék 1 perc
alatt? (Az A fogaskerék 15 fogú, a B 16 fogú, a C 12
fogú, a D 25 fogú, az E 20 fogú, az F pedig 9 fogú.)
Megoldás: Az A fogaskerék 10 másodperc alatt fordul meg egyszer, ezért
160 másodperc alatt tizenhatszor, a 16 fogú B fogaskerék pedig tizenötször for-
dul meg. A C fogaskerék is tizenötször fordul meg, és 180 fognyit fordítja D-t,
ami ez alatt 180/25 = 36/5 fordulatot tesz meg. Az E fogaskerék is 36/5 fordula-
tot tesz meg, azaz 144 fognyit fordul, csakúgy, mint az F, ami így 16 fordulatot
tesz meg. Tehát adott idő (160 másodperc) alatt az F kerék ugyanannyit fordul,
mint az A kerék, azaz 1 perc alatt hatot.
Másképp: Mivel a C fogaskeréknek éppen 3/4-szer annyi foga van, mint a
B-nek, így 3/4-ére lassítja a forgási sebességet. Mivel az E fogaskeréknek éppen
4/5-ször annyi foga van, mint a B-nek, így 4/5-ére lassítja a forgási sebességet.
A két dupla fogaskerék tehát 3/4  4/5 = 3/5-szörösére lassít. Amíg az A fogaske-
rék egyet, azaz 15 fognyit fordul, addig az E fogaskerék 15  3/5 = 9 fognyit for-
dul el, vagyis éppen egyszer körbefordítja az F fogaskereket. Az tehát ugyan-
annyit fordul egy perc alatt, mint az A kerék, azaz hatot.

C. 1562. Nevezzük hegyszámnak az olyan számot, melynek számjegyei balról

jobbra növekednek a legnagyobb számjegyig, majd onnantól kezdve csökkenni kezde-
nek egész az utolsóig, valamint a legnagyobb számjegye nem az első vagy az utolsó!
Hegyszám például a 12 473, az 1 348 652, nem hegyszám az 1235, de a 12 354 már igen.
Hány hétjegyű hegyszámot készíthetünk az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 számjegyek mindegyikének
egyszeri felhasználásával?
Megoldás: A hegy csúcsa csakis a 7 lehet, ami ötféle pozícióban helyezkedhet
el a számon belül: lehet második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik. Bár-
mely esetben annyi a dolgunk, hogy kiválasszuk azokat a számokat, amik a
csúcstól balra vannak, illetve attól jobbra, és a kiválasztott számokat növekvő,

11
illetve csökkenő sorrendbe rendezve leírjuk. Ha a 7-es a második számjegy, ak-
kor az első számjegy 6-féle lehet, és a többi öt jegyet kell csökkenő sorrendbe
rendezni jobbra a csúcstól, ez tehát 6 hegyszámot jelent. Ha a 7-es a harmadik
jegy, akkor két számot választunk a szám elejére, amit 15-féleképpen tehetünk
meg (1-2, 1-3, 1-4, …, 5-6), így 15 hegyszámot kapunk. Ha a negyedik jegy a
7-es, akkor 3 számjegyet kell kiválasztanunk elé, amit 20-féleképpen tehetünk
meg (1-2-3, 1-2-4, 1-2-5, …., 4-5-6), ez az eset 20 hegyszámot ad. Ha az ötödik
jegy a 7-es, akkor is 15 hegyszámot kapunk, hiszen 2 számot kell kiválaszta-
nunk, ami a hegy csúcsától jobbra lesz, amit 15-féleképpen tehetünk meg. Vé-
gül, ha a hatodik jegy a 7-es, akkor ismét 6 lehetőségünk van. Összesen tehát
6 +15 + 20 +15 + 6 = 62, a feltételeknek megfelelő hétjegyű hegyszám van.

C. 1563. Egy kosárlabdázó a szezon 6., 7., 8. és 9. mérkőzésén rendre 23, 14, 11 és
20 pontot szerzett. A pontátlaga a 9 mérkőzés után nagyobb volt, mint az első 5 mérkőzés
után. Az átlaga a 10. mérkőzés után emelkedett 18 fölé. Mennyi az a legkisebb pontszám,
amelyet a 10. mérkőzésen megszerezve ezt elérhette?
Megoldás: Ha a kosárlabdázó átlaga az első 5 mérkőzés után x volt, akkor a
9 mérkőzés után az átlaga 5 x  68 lett. Mivel x < 5 x  68 , ezért x <17. A 10.
9 9
mérkőzés után az átlaga 18 fölé ment, tehát ha a 10. mérkőzésen y pontot szer-
5 x  68  y
zett, akkor az átlagára 18 < teljesül. Ebből 112 <5x + y. Mivel
10
5x < 85, ezért a feltétel teljesüléséhez 27 < y szükséges. Azaz legkevesebb 28
pontot kellett szereznie a 10. mérkőzésen.

C. 1564. Peti gondolt egy pozitív egész számra és huszonnégy állítást fogalmazott
meg a számmal kapcsolatban, melyek közül kettő szomszédos nem igaz, de a többi igaz.
1. Osztható 1-gyel.
2. Osztható 2-vel.
3. Osztható 3-mal.
4. Osztható 4-gyel.
...
24. Osztható 24-gyel.
Melyik számra gondolt Peti, ha az a szóba jöhető számok közül a lehető legkisebb?
Megoldás: Az első állítás igaz, tehát az első kettő együtt nem lehet hamis. Ta-
láljuk meg a hamis állításokat! Ha ez a második két állítás lenne, akkor a gondolt
szám nem lenne osztható 2-vel és 3-mal, de ezt pl. a 4. (igaz) állítás cáfolja.
Gyűjtsük táblázatba az eseteket és az érveket.

12
 2-3. 3-4. 4-5. 5-6. 6-7. 7-8. 8-9. 9-10.
(Például) melyik
miatt nem lehet ez 4. 6. 8. 10. 14. 14. 16. 20.
a két állítás hamis?

10-11. 11-12. 12-13. 13-14. 14-15. 15-16. 16-17.

(Például) melyik
miatt nem lehet ez 20. 22. 3. és 4. 2. és 7. 2. és 7. 3. és 5.
a két állítás hamis?

17-18. 18-19. 19-20. 20-21. 21-22. 22-23. 23-24.

Melyik miatt nem
lehet ez a két állítás 2. és 9. 2. és 9. 4. és 5. 4. és 5. 3. és 7. 2. és 11. 3. és 8.
hamis?
Egyféleképpen lehetséges csak, hogy a 24 állításból kettő szomszédos nem igaz:
a szám nem osztható 16-tal és 17-tel, de minden más számmal osztható 1-től 24-
ig. A legkisebb ilyen szám ezen számok legkisebb közös többszöröse, azaz:
2  2  2  3  3  5  7 1113 19  23.
C. 1565. Az ABCDEFGH szabályos nyolcszög 2 egység hosszú BC és GF oldalára
egy-egy négyzetet rajzolunk befelé (BCIM és GFLK). Mekkora a területe annak a tég-
lalapnak, amelynek két-két oldala illeszkedik az AH és ED oldalra, illetve az MI és KL
oldalakra?
Megoldás: Állítsunk merőlegest D-ből CI-re. Mi- F E
S
vel a szabályos nyolcszög belső szögei 135°-osak, R
L
ezért a DCD’<) = 45. Így a Pitagorasz-tétel miatt G
2
D
I
DD’ = D’C = 2 . A PQRS téglalap QR oldalának  2
hossza 2 2 + 2. K 2 D’
2
H C
ID’ = 2 – 2 . SR = 2  2RD = 2  2(2– 2 ) = 2 2 – 2. P
M
Q 2
A PQRS téglalap területe: (2 2 + 2)(2 2 – 2) = 4. A B

A Matematikai pontverseny megoldásait Csordás Péter lektorálta.


A pontverseny pontszámaival kapcsolatos reklamációk e-mailben
(abacusujsag@gmail.com) történő beérkezésének határideje:
2021. május 25.

13
 SUDOKU
rovatvezető: Csordás Péter

Az alábbi ábra tartalmazza az előző havi feladvány helyes megoldását.

9 5 2 1 4 7 3 8 6 2 8 3 9 4 6 7 1 5
4 1 6 8 3 2 5 7 9 4 5 1 7 8 3 2 6 9
8 3 7 6 5 9 1 2 4 9 6 7 2 1 5 4 8 3
3 9 8 5 6 4 7 1 2 8 7 6 3 5 9 1 2 4
2 7 5 9 1 8 6 4 3 5 1 2 4 7 8 3 9 6
6 4 1 7 2 3 8 9 5 3 9 4 1 6 2 8 5 7
1 8 3 4 9 5 2 6 7 4 8 5 1 3 9 6 2 7 5 4 8
7 2 4 3 8 6 9 5 1 7 3 2 6 4 8 5 3 1 9 7 2
5 6 9 2 7 1 4 3 8 6 1 9 7 2 5 8 9 4 6 3 1
5 8 6 1 2 7 3 9 4
3 4 9 5 6 8 2 7 1
1 7 2 9 4 3 8 5 6
9 4 8 5 1 7 6 2 3 8 5 4 9 1 7 3 6 8 4 2 5
7 1 2 6 4 3 8 9 5 2 7 1 4 6 3 2 5 7 8 1 9
3 5 6 9 8 2 7 1 4 3 9 6 5 8 2 4 9 1 6 7 3
1 6 5 3 2 8 4 7 9 3 7 9 5 8 2 1 4 6
4 9 7 1 5 6 2 3 8 2 4 8 9 1 6 5 3 7
2 8 3 4 7 9 5 6 1 6 5 1 7 3 4 2 9 8
8 3 1 2 6 5 9 4 7 8 3 6 1 4 9 7 5 2
6 7 9 8 3 4 1 5 2 1 2 5 8 7 3 9 6 4
5 2 4 7 9 1 3 8 6 7 9 4 6 2 5 3 8 1

Ebben a számban már nem tűzünk ki újabb beküldendő feladatot.

Nagyon sokan voltak olyanok, akik mind a hét feladatot hibátlanul oldották
meg. Az ő nevüket a következő számban közöljük, és minden hibátlan megol-
dónak könyvjutalmat adunk. A díjakat júniusban postázzuk a versenyzők isko-
lájába.
Az év hátralévő részében minden versenyzőnek eredményes tanulást, minél
jobb év végi bizonyítványt és kellemes nyári élményeket kívánunk!
A Sudoku pontszámaival kapcsolatos reklamációk e-mailben
(abacus@mategye.t-online.hu) történő beérkezésének határideje:
2021. május 25.

14
 SZÁMREJTVÉNYEK
rovatvezető: Pásti Natália

Reméljük, hogy az előző havi 6 7 1 5 4 2 3

rejtvénnyel is sokatoknak sikerült
megbirkózni. A mellékelt ábra tar- 7 5 4 6 1 3 2
talmazza a helyes megoldást.
Örülünk, hogy ebben az évben is 3 1 7 2 6 4 5
sokan küldtétek be a kitűzött felada-
tok megoldásait, és sokan voltatok 1 2 3 4 5 7 6
olyanok, akik minden hónapban hi-
bátlanul oldották meg a kitűzött 4 6 2 7 3 5 1
számrejtvényt. Bízunk benne, hogy
tetszettek a kitűzött feladatok. 2 3 5 1 7 6 4
A legtöbb pontot elért verseny-
zők nevét a következő számban kö- 5 4 6 3 2 1 7
zöljük és minden hibátlan megoldó-
nak könyvjutalmat adunk. A díjakat júniusban postázzuk a versenyzők iskolá-
jába. Terveink szerint a jövő évben is folytatjuk a rovatot. Reméljük, hogy jö-
vőre az idei évnél is többen küldenek be helyes megoldásokat.
Az év hátralévő részében minden versenyzőnek eredményes tanulást, minél
jobb év végi bizonyítványt és élményekben gazdag nyári szünetet kívánunk!


A Számrejtvények pontszámaival kapcsolatos reklamációk e-mailben
(abacus@mategye.t-online.hu) történő beérkezésének határideje:
2021. május 25.


Csokoládépapír
Két csokoládépapírért kapunk egy csokoládét és egy csokoládépapírt:
papír + papír = papí r + csokoládé.
Ebből következik, hogy egy papír egy csokoládét ér.
A feladvány szövege a 4. oldalon olvasható.

15
 MATEMATIKAI PROBLÉMÁK
rovatvezető: Csete Lajos

Korábban kitűzött feladatok megoldásai

MP. 374. A szabályos 2021-szög minden csúcsát színezzük ki pirosra vagy kékre.
Igaz-e, hogy tetszőleges ilyen színezés esetén mindig keletkezik olyan egyenlő szárú
háromszög, amelynek mindhárom csúcsa azonos színű?
1. megoldás: Indirekt módon tegyük fel, hogy van olyan színezés, amelynél
nem keletkezik megfelelő egyenlő szárú háromszög.
Vizsgáljuk meg, hogyan lehetnek kiszínezve a sokszög csúcsai.
Mivel páratlan számú csúcsa van a sokszögnek, ezért a csúcsainak a színezése
után biztosan lesz a csúcsok között olyan, amelynek van azonos színű szom-
szédja (nem lehet felváltva színezni).
Legyen mindkét ilyen csúcs például piros (a színek felcserélhetők).
Ha egymás mellett három piros csúcs lenne, akkor rögtön keletkezne egyszínű
egyenlő szárú háromszög, hiszen e háromszögnek két oldala is egyenlő lenne a
szabályos sokszög oldalhosszával.
Ebből következik, hogy a mindkét piros csúcs másik szomszédja kék. A két pi-
ros csúcs által meghatározott szakasz felezőmerőlegesén található a szabályos
sokszögnek egy K csúcsa, mert páratlan számú csúcsa van a sokszögnek. Ez a
csúcs egyenlő távolságra van a két piros csúcstól, ezért e három csúcs egyenlő
szárú háromszöget alkot. Így a felezőmerőlegesen levő K csúcs csak kék színű
lehet, mert különben kaptunk volna egy piros egyenlő szárú háromszöget. Ámde
a piros csúcsokkal szomszédos két kék csúcs által meghatározott szakasz fele-
zőmerőlegese egybeesik a piros csúcsok által meghatározott szakasz felezőme-
rőlegesével. Ezért a K kék csúcs és a két kék csúcs egyenlő szárú háromszöget
alkot. Ezzel kaptunk egy kék színű egyenlő szárú háromszöget. Ellentmondásra
jutottunk, így hamis a feltevésünk. Tehát bármely színezés esetén lesz a páratlan
oldalszámú szabályos sokszögben egyszínű egyenlő szárú háromszög.
Egyházi Godó 8. osztályos tanuló (Hatvan, Kossuth Lajos Általános Iskola) megoldása.
Megoldotta még: Leskó Gábor 8. osztályos tanuló (Gödöllő, Premontrei Iskolaközpont), Sánta
Gergely 6. osztályos tanuló (Budapest, Áldás Utcai Általános Iskola), Szakács Ábel 7. osztályos
tanuló (Budapest, Jedlik Ányos Gimnázium).
1. megjegyzés: Lénárt Dorka 6. osztályos tanuló (Aszód, Aszódi Evangélikus Petőfi
Gimnázium) megvizsgálta n = 3, 4, 5, 6 oldalú szabályos sokszögekre a problémát.

16
2. megjegyzés: A problémát a következő helyről vettük. Alexander Soifer: Colorado
Mathematical Olympiad. The First 10 Years and Further Explorations, Center for Ex-
cellence in Mathematical Education, Colorado Springs, 1994. 108. oldal, 8.2. probléma.
Itt szabályos 1991-szögre tűzik ki a problémát.
A könyv szerzője Erdős Pál (1913-1996) híres matematikusnak dedikálta a könyvének
azt a példányát, amely az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézet Könyvtárában
található: „To dear Paul Erdős with friendship and gratitude A. Soifer 6/16/1994”.
3. megjegyzés: Róka Sándor: 2000 feladat az elemi matematika köréből (Typotex, Bu-
dapest, 2000) című könyvből sok érdekes problémát és megoldási módszert ismerhetünk
meg. Az 1588. feladat a 137. oldalon: „Egy szabályos 13-szög csúcsait két színnel szí-
neztük. Bizonyítsuk be, hogy van három egyszínű csúcs, melyek egy egyenlő szárú há-
romszög csúcsait alkotják.”
4. Megjegyzés: Árvai Tamás 8. osztályos tanuló (Kecskemét, Piarista Általános Iskola)
is megoldotta az MP. 372. és MP. 373. problémákat. Megoldása késve érkezett.

MP. 375. Az ABC derékszögű háromszög befogóinak hossza: AC = 3 cm, illetve

BC = 4 cm. Az AB átfogónak egy tetszőleges belső pontja a P pont. Ezen P pontból az
AC befogóra bocsátott merőleges talppontja Q pont, míg a P-ből a BC befogóra bocsá-
tott merőleges talppontja az R pont. Melyik P pont esetén lesz a QR szakasz hossza a
legkisebb és mekkora ez a minimális hossz?

1. megoldás: A CQPR négyszög téglalap, mert három B

szöge derékszög, így a negyedik szöge is az. A tégla-
lap átlói egyenlő hosszúak, ezért QR=CP.
Így a QR szakasz minimuma pontosan annyi, mint a
4 cm
CP szakasz minimuma. A CP szakasz viszont ponto-
R P
san akkor lesz minimális, ha a CP szakasz merőleges  

az AB szakaszra. Számítsuk ki a C pont távolságát az

AB szakasztól! C
 

Q A
Írjuk fel kétféle módon az ABC derékszögű három- 3 cm
szög területét!

T= AB x = AC  BC
2 2
AB x = 3 4
2 2
AB  x =12
x = 12 ,
AB

17
 de Pitagorasz tétele miatt AB 2 = AC 2 + BC 2, így
AB 2 = 32 + 42
AB 2 = 25
AB = 5 cm.
2
Tehát x = 12 cm
5 cm
x = 2,4 cm.
Tehát a QR szakasz minimuma 2,4 cm. Ezt a minimumot a QR szakasz pontosan
akkor veszi fel, ha a P pont a C csúcshoz tartozó magasság talppontja.
Egyházi Godó 8. osztályos tanuló (Hatvan, Kossuth Lajos Általános Iskola) és
Leskó Gábor 8. osztályos tanuló (Gödöllő, Premontrei Iskolaközpont) megoldása.
Hasonló módon oldotta meg:
Sánta Gergely 6. osztályos tanuló (Budapest, Áldás Utcai Általános Iskola).

2. megoldás:
Legyen PA = x! A Pitagorasz tétel miatt: B
AB 2 = AC 2 + BC 2
AB 2 = 32 + 42 R P
AB = 5 cm. 4 cm  

x
Az AQP háromszög hasonló az ABC háromszöghöz,
mert egy-egy szögük derékszög és az  szögük közös.   
A hasonlóságból következik, hogy megfelelő oldalaik C Q A
aránya egyenlő. 3 cm

AQ
Így x = , vagyis
AB AC
x = AQ .
5 3
Ebből AQ = 3x .
5
PQ
Másrészt = x
BC AB
PQ x
= .
4 5
Ebből PQ = 4x .
5

18
Alkalmazzuk Pitagorasz tételét az RPQ derékszögű háromszögre!
QR2 = PR2 + PQ2
QR2 = (3 – AQ)2 + PQ2
2 2
QR2 =  3  3x  +  4 x 
 5   5 
2 2
QR2 = 9 – 2  x  9 + 9x + 16 x
5 25 25
2
QR2 = 9 – 2x  9 + 25 x
5 25

QR2 = 9 – 2x  9 + x2.
5
Alakítsunk ki teljes négyzetet!
2 2
QR2 = x2 – 2x  9 +  9  –  9  + 9
5 5 5
2 2
QR2 =  x  9  –  9  + 9
 5 5
2
Mivel  x  9   0 minden valós x számra teljesül, ezért:
 5
2 2 2
QR2 =  x  9  –  9  + 9  –  9  + 9
 5 5 5
2
QR2  –  9  + 9
5

QR2  144
25
12
QR  = 2,4
5
Tehát QRmin = 2,4 cm, és ez pontosan akkor következik be, ha x – 9 = 0, azaz
5
x = 9 cm = 1,8 cm.
5
Szakács Ábel 7. osztályos tanuló (Budapest, Jedlik Ányos Gimnázium) megoldása.
Megjegyzés: A problémát a következő helyről vettük: Dr. Kántor Sándorné: A
2011/2012. évi Hajdú-Bihar megyei Középiskolai Matematikai Versenyről.
A Matematika Tanítása, 2012/2. 9-17. oldal, a 10. évfolyamosok számára kitűzött
3. feladat a 11. oldalon.

19
 LOGI-SAROK
rovatvezető: Tuzson Zoltán

A kitűzött feladványok

L. 565. Figyeld meg jól a mellékelt táblázatban levő számo- 3 2 8 4

kat és a közöttük levő összefüggéseket, és próbáld megállapítani, 7 6 9 3
hogy milyen szám talál a kérdőjel helyére? Indokold is meg a vá- 9 5 6 4
laszodat! 2 1 9 ?

L. 566. Az A, B, C, D négyzetek közül melyik talál az üresen maradt helyre?

Indokold meg a válaszodat!
A G D K G R K
F R N L A B D
L B B F F N N
D R R D D R R D
K N R A L D B
B N N B N B B N
D D G G K K R
N K A L G A B C D
B L F F A

L. 567. Fessél feketére az ábra minden sorában és oszlo- 2

pában annyi mezőt, amennyit az adott sor (oszlop) szélén 2
álló szám mutat! A vastag szegéllyel határolt területek 1
egyenként egységes színvilágot mutatnak, vagyis egy telken 3
belül vagy minden mező fehér, vagy mindegyik fekete. 3
2 2 2 3 2

Jó szórakozást és hasznos időtöltést kívánunk!

A kitűzött feladványokkal kapcsolatos észrevételeket, és
kitűzésre javasolt feladatokat a következő címre várjuk:

Tuzson Zoltán 535 600 Székelyudvarhely

Hársfa sétány No. 3. IV/27. Hargita megye, Románia
E-mail: tuzo60@gmail.com, tzoli@refkol.ro
Figyelem: A Logi-sarok feladatai nem szerepelnek a pontversenyben,
ezért megoldásaik nem kerülnek értékelésre!

20
 A korábban kitűzött feladványok megfejtése

L. 562. A fekete téglalap két oldalán levő 12- 12 szám mindkét oldalon ugyanolyan
viszonyban van egymással. Figyeld meg jól a számokat és az A, B, C, D, E dominók
közül válaszd ki ami a kérdőjelek helyére talál!

3 6 9 4 8 2 2 9 7 9 5 6
7 3 8 9 6 4 ? ? ? ? ? ?

A 5 9 5 9 1 2 B 5 6 4 6 3 13 C 6 10 5 9 2 1

D 5 9 1 2 5 9 E 5 7 5 9 1 2

Megfejtés: Figyeljük meg, hogy a baloldali számok esetén 369482 × 2 =

= 738964, ezért a 297956 × 2 = 595912 alapján a helyes válasz az A!

L. 563. Rajzolj be az üres tartományokba fehér meg fekete

pöttyöket úgy, hogy összhangban legyen az ábrán látható, már meg-
lévő pöttyök elhelyezkedésével! Indokold meg a válaszodat!

Megfejtés: Észrevehető, hogy mind a körben, mind a

2 körgyűrűben bármely középpontosan szimmetrikus tarto-
mányban éppen ellentétes színű pötty szerepel. Ennek alap-
ján a kitöltött alakzat a mellékelt ábrán látható.

L. 564. Oszd fel az ábrát négy egységből álló alakzatokra!

A hálózat szélén látható számok azt mutatják, hogy az illető sor-
2 2
ban (oszlopban) – az egyes alakzatok részeként - milyen össze- 1 1 2
függő területek találhatók, de nem feltétlenül az adott sorrendben. 1 3
4
Megfejtés: Egy megoldás a mellékelt ábrán látható. 1 1 1 1
3 1 1 1
2 2 2
2 2
1 1 2
1 3
4
1 1 1 1
3 1 1 1
2 2 2

21
 A FILMFAJTÁK
MATEMATIKAI ÉRDEKESSÉGEI II.

Magyar Zsolt

Az előző részben a filmgyártás során használt filmekről és filmformátumokról

esett szó a szélesvásznú formátumok megjelenéséig terjedő időtartamot te-
kintve. A filmstúdiók első harca a televízió bűvöletébe került mozinézők visz-
szahódítására sikerrel járt, a legfőbb fegyverük a szélesvásznú formátum beve-
zetése volt. A matt (kitakarásos) eljárással készített filmek sikere a moziknak is
könnyebbséget jelentett – korábbi vetítőeszközeik kis módosításával be tudták
mutatni ezeket a filmeket a nézőknek, így nem kellett nagy beruházásba vágniuk
a változások miatt.
A matt eljárással készített filmek nem használták ki a filmszalagon levő kép-
kocka teljes felületét. Ez még nem is volt akkora gond, de amikor a nagyobb
2,35-2,66-os képarányú kép felé mozdult el a stúdiók elképzelése, azzal már
gyakorlatilag a filmszalag nagyobb részét nem használták, mint amire hasznos
információ került. A probléma kiküszöbölésére két megoldást is kitaláltak.

Valódi képfelvétel Cinemascope (anamorf) formátum

A 20th Century Fox stúdió által megvásárolt és bevezetett Cinemascope formá-

tum lényege, hogy a képet olyan speciális optikával rögzítik, mely a képet szél-
tében összenyomja, „belegyömöszöli” az 1,33:1 méretarányú képkockába (úgy-
nevezett anamorf lencsével készítik a felvételt).
Ez azt eredményezi, hogy az összenyomott, szélesvásznú kép elfoglalja a hang-
csík melletti egész területet, így gazdaságosan használjuk a nyersanyagot. A ve-
títésnél szintén speciális lencsét kell alkalmazni, mely széthúzza a képet megfe-
lelő nagyságúra.

22
A mozinéző számára nem észrevehető, hogy a kép széltében rosszabb „felbon-
tású”, mint vertikálisan. Kezdetben (1953-ban) ezt a formátumot hangsáv nél-
küli filmre rögzítették, így a 35 mm-es filmszalag 1,33:1 arányú képkockájából
a kétszeres anamorfikus nyújtással 2,66:1 arányú „óriásfilmet” tudtak készíteni.
Egy évvel később már hangsáv is került a szalagra, így a képarány 2,55:1-ra
változott, majd a sztereó hangsáv megjelenésével megkapta a mai, végső 2,35:1
arányát.
Más stúdiók is kísérleteket
folytattak a szélesvásznú fil-
mek készítésére. A Pa-
ramount stúdió kifejlesztette
az úgynevezett Vistavision
formátumot, melynek lé-
nyege az volt, hogy a film-
szalag nem függőlegesen,
hanem vízszintesen mozgott,
amikor a felvételt készítet-
ték, így a képkocka arányait
megfordítva tudtak széle-
sebb képet készíteni a koráb-
biaknál.
Bár a Paramount a 60-as évek közepén feladta ezt a formátumot, később sokan
előszeretettel használták az általa biztosított nagyobb felbontás miatt. Például
Vistavision formátumot használt George Lucas a Star Wars eredeti három epi-
zódjának elkészítésekor is (Csillagok háborúja, A Birodalom visszavág, A Jedi
visszatér), mert a számítógépes trükkök ebben a formátumban jobban érvénye-
sültek.
A Cinemascope sikerei miatt sok stúdió vagy megvette a Foxtól a formátumot,
vagy „ellopta”, hasonló formátumot fejlesztve. Ennek lényegében véget vetett a
Panavision cég előretörése, amely a róla elnevezett Panavision formátumot ter-
jesztette el (ez lényegében a Cinemascope-pal egyező volt), és saját kameráival
és vetítőivel forradalmasította a mozifilm-készítést és forgalmazást. Ebben nagy
szerepe volt az amerikai színészóriásoknak is (mint pl. Frank Sinatra), akik ki-
fejezetten nem szerették az eredeti Cinemascope formátumot és ahhoz kapcso-
lódó kamerákat és vetítőket. Az ő nyomásukra a Fox is a Panavision eszközeit
kezdte fokozatosan használni.

23
(Érdekesség, hogy a Panavision a felvevő és vetítő eszközöket nem eladja, ha-
nem bérbeadja, a tulajdonjogot saját magának fenntartva.)
A másik megoldás a szélesvásznú
filmek anyagpocsékolási problémá-
jára a Techniscope formátumban je-
lent meg, amelyet Olaszországban
fejlesztett ki a Technicolor Italia. Itt
a képkocka méretét függőleges irányban felére csökkentették, ezáltal a filmsza-
lag teljes felületét tudták használni. Természetesen ebben az esetben a filmsza-
lagnak a normál sebességhez képest feleakkora sebességgel kell haladnia, vi-
szont nincsen szükség extra kapukra a felvétel és a vetítés során. A mellékelt
képen az is látható, hogy itt egy képkockára nem négy, hanem csak két perforá-
ció jut. Ez a szabvány elsősorban alacsony költségvetésű európai filmekben volt
használatos (mint pl. a Clint Eastwood nevével fémjelzett „névtelen férfi” triló-
giában - Egy maréknyi dollárért, Pár dollárral többért és A Jó, a Rossz és a Csúf),
de az amerikaiak is használták egy rövid ideig az olcsóbb filmek készítéséhez.
A Technicolor szabványát Európában szabadon, de Amerikában csak jogdíj
megfizetése mellett lehetett használni, ezért hamarosan lényegében el is tűnt az
amerikai filmkészítők eszköztárából.
A Techniscope előnye, hogy olcsó az alapanyagfelhasználása, ugyanakkor nagy
hátránya, hogy a kisebb képkocka jelentősen rontja a minőséget. Ugyanis a fil-
mek moziban való forgalmazásához olyan kópiákat kellett készíteni, melyek al-
kalmasak voltak a meglévő eszközökön történő vetítéshez. Ezért a Techniscope
képet anamorf technikával dupla magasságúra nagyítják a normál filmen való
megjelenéshez, majd a mozikban anamorf lencsékkel vetítik (keresztben is fel-
nagyítva). Ez az eljárás nagyon kihozza a kisebb felbontású Techniscope kép-
kocka hibáit: általában jellemző a szemcsézettség megjelenése, így végered-
ményben sokkal rosszabb képminőséget kapunk. Voltak azonban olyan rende-
zők, akik ezt a hátrányt a művészi mondanivalójuk szolgálatába állították: a fil-
mek dokumentarista hatást kaptak, így a történetmesélés hitelesebbé vált.
A tévé és a mozi harca ezzel azonban nem ért véget, hiszen a 70-es évek köze-
pére ismét a tévé vette át a fő szerepet az emberek életében. A stúdiók kényte-
lenek voltak ehhez alkalmazkodni: míg az európai televíziózásban elfogadottá
vált, hogy a szélesvásznú filmet teljes szélességben mutatják, cserében a képer-
nyő alsó és felső szélén fekete csík jelenik meg (Magyarországon is ez volt jel-
lemző korábban – a film vetítése előtt figyelmeztető felirat jelent meg, miszerint

24
a képernyő alsó és felső szélén látható fekete csík nem képhiba), addig Ameri-
kában a tévétársaságok felesleges pazarlásnak tartották a fekete sávokat, így ki-
találták az úgynevezett pan-and-scan eljárást. Ennek lényege az volt, hogy a
szélesvásznú filmek szélét levágták az akadémiai 1,33:1 arányra. Ezt a vágást
azonban nem úgy végezték, hogy a filmszalagnak mindig ugyanazt a részét mu-
tatták, hanem egy vágó mindig máshová helyezte a filmen a TV-képernyőnek
megfelelő keretet, így próbálva meg lekövetni a film legfontosabb részleteit (ez
a technika adta az eljárás nevét). A legtöbb rendező természetesen mozifilmet
rendezett, így a jelenetek megkomponálásánál a teljes szélességű felületet ki-
használta, az ő filmjeik képi világa jelentősen sérült a tévéváltozat elkészítésé-
vel; sok esetben például azokat a képkockákat, amelyek a közeli vagy szuper-
közeli felvételeket tartalmazták egy-egy szereplő arcáról vagy egy tárgyról (ez
az úgynevezett premier plán, illetve szuper plán) kivágták a tévéváltozatból, ez-
zel a drámai hatást jelentősen csökkentve. Akadtak azonban olyanok, akik eleve
úgy készítették a beállításokat és a jeleneteket, hogy a kép szélei levághatók
legyenek, és a lényegi történések mindig csak az 1,33:1 arányú képdobozban
játszódjanak, ezek a filmek viszont a mozikban arattak kisebb sikert. Az ameri-
kai filmesek természetesen folyamatos harcot vívtak azért, hogy Amerikában is
az alsó és felső fekete csík jelenjen meg, de a küzdelem vesztésre állt a tévétár-
saságokkal szemben.
A modern tévékészülékek megjelenése sem oldotta meg ezt a problémát: a je-
lenleg kapható széles tévék képaránya 16:9 (azaz 1,78:1), ami tulajdonképpen
egyik formátumnak sem felel meg: az akadémiai formátumhoz képest széles, a
2,35:1 formátumhoz képest meg keskeny. Ezért a tévéken vannak olyan beállí-
tási lehetőségek, amelyek vagy levágással, vagy anamorf technikával teszik le-
hetővé, hogy a sugárzott kép minél jobban illeszkedjen a képernyőre. A televí-
zióadások ma már nagyrészt szintén szélesvásznú adások, a 16:9 arányhoz iga-
zodva; azonban a mozifilmek továbbra is a hagyományos arányokkal készülnek.
A moziban történtek újabb kísérletek a nézők visszahódítására. A tévéadások
mellett a videómagnók megjelenése és elterjedése adott újabb pofont a mozi-
iparnak. És a video hatalmas konkurencia azért is, mert a képtől függetlenül fej-
lődő hangtechnika kidolgozta az egyre tökéletesebb sztereó hangzást, amit va-
lamiképpen a mozifilmmel szerettek volna kombinálni.
Az igények mentén haladva a következő lépés az lett volna, hogy a kétdimenziós
képet kellene valahogyan térbelivé varázsolni, de erre a korábbi időkben még
nem volt lehetőség. A nagyon áhított háromdimenziós teret azonban a hangtech-
nika képes volt kialakítani, és ezt már egyszerűbben lehet a képhez kapcsolni.

25
Az tűnt a legjobb megoldásnak, hogy a különleges látószögekből fényképezett
jeleneteket olyan technikailag kidolgozott hangeffektusokkal kombinálták, ami-
től a néző a kétdimenziós kép ellenére a cselekmény háromdimenziós terében
érezhette magát. Az már korábban bebizonyosodott, hogy a kétdimenziós képet
kiegészítő hatásos háromdimenziós filmhanghoz legalább négy független csa-
tornát kell a filmszalagra rögzíteni: BAL, JOBB, KÖZÉP és a harmadik dimen-
ziót kialakító térhang, az úgynevezett SURROUND csatorna. A nézőtér két ol-
dalán és legtöbbször a hátsó részén is elhelyezett hangsugárzók a frontsugárzók-
kal együttműködve különleges térhatású hangérzetet képesek a nézőtéren ülők-
ben kelteni.
A digitalizálás a filmipart sem kerülte el, miáltal a képfeldolgozás, valamint a
hozzá kapcsolódó hangtechnika hihetetlenül nagyot fejlődött. Az eredmény az
lett, hogy a mai mozifilmek legalább kétféle hanggal rendelkeznek, a hagyomá-
nyosnak mondható analóg hangcsatornákat használó Dolby Stereo és a digitáli-
san kódolt Dolby Digital rendszer hanginformációi gyakorlatilag minden 35
milliméteres filmen megtalálhatók.
Mindkét műszaki megoldás ma már a házi videózás területére is átvihető. A leg-
újabb fejlesztésű, és ma már elterjedt Dolby Digital 5.1 rendszer az oldalankénti
független SURROUND térhangsugárzókkal egy virtuális hangforrást akár
körbe-körbe is képes minden nehézség nélkül folyamatosan mozgatni. Például
egy helikopter körözhet a hallgató feje fölött. Nincs akadálya annak sem, hogy
a virtuális hangforrás a hátsó térben bármelyik oldalról bármelyik irányba vagy
fordítva, bármerre haladjon. (A Dolby Digital 5.1 hangrendszere öt független
hang- és egy hozzáadott SUB basszus csatornát használ: BAL, KÖZÉP, JOBB
frontsugárzókat, BAL-SURROUND és JOBB-SURROUND térsugárzókat, va-
lamint a SUB basszus hangsugárzót.)
Mindezek azonban ma már házi méretekben is megkaphatók, sőt, akár olcsóbb
kivitelben a számítógépekhez csatlakoztatható formában is. Ennek alacsony árát
az adja, hogy a térhatású hang kialakításához szükséges egyes csatornák hangját
a számítógép képes előállítani megfelelő szoftverek segítségével, tehát külön
központi vezérlő egységre már nincs szükség.
A 3D mozik megjelenése előtt még egy új formátumot találtak ki: ez az úgyne-
vezett IMAX. Ennek lényege, hogy ultrafelbontású képet rögzítenek a kamerák:
a filmszalag 70 mm széles, és a VistaVision-höz hasonlóan a filmszalag nem
függőlegesen, hanem vízszintesen halad, így egy képkocka felülete közel tíz-
szerese egy hagyományos képkocka felületének.

26
Az alábbi ábra szemlélteti a méretarányokat a hagyományos képkocka, a Vista-
Vision és az IMAX között:

Az IMAX sem friss formátum: elsőként 1971-ben adtak át komplex IMAX rend-
szerrel működő mozit. Természetesen az IMAX formátum igényli, hogy eleve
ilyen kamerával forgassák le a filmeket, ezért relatíve kevés IMAX film készült.
Volt azonban olyan film, amelyet párhuzamosan hagyományos és IMAX, illetve
IMAX 3D változatban is elkészítettek. Az IMAX filmtekercs a képkocka nagy
mérete miatt igencsak súlyos: egy átlagos IMAX mozifilm súlya kb. 90 kg.
A mozi legutolsó nagy dobása a tévével szemben a térhatású hang után a térha-
tású mozifilm megjelenése volt. Már az 50-es évek elején voltak kísérletek a
térhatású filmekkel. Elsősorban az úgynevezett anaglif technikával dolgoztak,
amelynek lényege, hogy a jobb szem és a bal szem számára készült képet egy-
szerre vetítik, de a két képet két különböző színű (általában vörös és ciánkék,
vagy bíbor és zöld) szűrőn keresztül adják le, így a szemünk elé tett ugyanilyen
színű szűrők csak azt a képet engedik látni a jobb és a bal szemünknek, amelyet
neki szántak. Így jön létre a térhatás. Hátránya, hogy az eredeti színeket elve-
szítik, előnye, hogy a technológia nem túl drága. Manapság már polarizációs
technikát használnak, amely a színeket is helyesen mutatja. Az első teljesen 3D
technológiával készült mozifilm James Cameron Avatar-ja, melyet 2009 dec-
emberében mutattak be. Ezt a filmet egy speciális, kétlencsés kamerával készí-
tették, amelyek a jobb és bal szemünk által látott képnek megfelelő látványt

27
rögzítették a filmszalagon. A vetítés során az egyszerűbb technikai változatban
felváltva adják a jobb és a bal szemnek szóló képeket egy-egy polárszűrőn ke-
resztül, és a szemünk elé tett polárszűrők csak a megfelelő szemnek szóló pola-
rizált fényt engedik át. (A polárszűrős szemüvegeket a 3D mozikban meg lehet
venni, de utána ezeket már bármelyik moziban fel tudjuk használni.) A 3D tech-
nológia éllovasa is az IMAX volt: 1986-ban mutatták be az első polarizációs
elven működő IMAX 3D filmet, és 1990-ben alkalmazták először az előbb em-
lített, felváltva a jobb és bal szemnek való képet vetítő technológiát (alternate-
eye shutterglass technology). A körkörösen poláros fény alkalmazása lehetővé
teszi, hogy bármely irányból nézve (akár hanyatt fekve is) a térhatás élvezhető
és látható legyen: nem szabad azonban a fejünket közben rázni (fel-le vagy
jobbra-balra gyorsan mozgatni), mert akkor a 3D hatás már nem lesz tökéletes.
Ma már létezik olyan 3D mozi is, amelyik párhuzamosan vetíti a két képet.
A technológiai cégek tettek kísérletet arra, hogy 3D tévéket készítsenek. Voltak
ígéretes próbálkozások, azonban a 3D tévék térhatása nem volt tökéletes: legin-
kább úgy lehet az általuk létrehozott térhatást jellemezni, mintha egymás mö-
götti síkokon zajlott volna a cselekmény. A képnek volt mélysége, de a testek
nem voltak térhatásúak, azaz pl.
egy gömböt inkább körnek lát-
tunk; ha viszont a képben hát-
rébb mentek, akkor érzékelhető
volt, hogy hátrébb kerültek, de
ott is síkfelületként voltak látha-
tók. (A hatás leginkább azokhoz
a kihajtható képeskönyvekhez
hasonlítható, melyek a kinyíló
papírfigurák miatt valamelyest
térélményt nyújtanak.)
2018-ra azonban kiderült, hogy a technológián sokat nem tudnak javítani, és ami
sokkal fontosabb: nem tudtak elegendő tartalmat hozzárendelni. A 3D tévéadás-
hoz szükséges eszközök nagyon drágák lennének, az egyes gyártók által alkal-
mazott technológiák nem voltak egymással kompatibilisek, és ami nagyon fon-
tos: még mindig nagyon magas maradt az ár; a 3D mozifilmek DVD-jogaiért a
gyártóknak sokat kellett fizetni, és a csak erre a célra alkalmas lejátszó eszközök
is drágák maradtak. Ezért 2018-tól kezdve lényegében az a fejlesztés már nem
folyik, így a mozik megnyugodhatnak: úgy tűnik, a 3D filmekkel végleg meg-
nyerték a csatát.

28
 PÁLYÁZAT

A MATEGYE Alapítvány kuratóriuma és a Zrínyi Ilona Matematikaverseny

Szervezőbizottsága pályázatot hirdet a 2022. évi Zrínyi Ilona Matematikaverse-
nyen szereplő feladatokra. A pályázat három kategóriában kerül kiírásra. Mind-
egyik kategóriában kilenc feladatból álló tesztes feladatsort kell beküldeni. A
feladatok között  a zrínyis verseny feladataihoz hasonlóan  3 könnyű,
3 közepes és 3 nehéz legyen.
Az I. kategóriában 2-4. osztályosok,
a II. kategóriában 5-8. osztályosok,
a III. kategóriában 9-12. osztályosok
részére összeállított feladatokkal lehet pályázni.
A pályázat beküldésének határideje: 2021. május 17.

A pályázat elbírálása: A pályázat elbírálását a MATEGYE Alapítvány kuratóriu-

mának felkérése alapján szakmai bírálóbizottság végzi 2021. szeptember 13-ig.
A pályázat díjazása (kategóriánként): I. díj 50.000 Ft
II. díj 30.000 Ft
III. díj 20.000 Ft
Pályázati feltételek: A pályázaton 18. életévüket betöltött személyek vehetnek
részt. A pályázat jeligés, pályázni csak a MATEGYE Alapítványtól kapott pályá-
zati űrlap kitöltésével lehet. Egy pályázó több kategóriában, illetve egy kategóri-
ában több feladatsorral is pályázhat, de minden egyes pályázati kategóriában leg-
feljebb 3 feladatsorral. Egy feladat (feladatötlet) a pályázónak csak egy pályáza-
tában szerepelhet. Pályázni csak máshol meg nem jelent feladatokkal, feladat-
sorokkal lehet.
A 2022. évi verseny feladatsoraiban szereplő feladatok után a MATEGYE Ala-
pítvány szerzői jogdíjat fizet. (A szerzői jogdíjak kifizetése 2022. május 30-ig
történik.)
A pályázatról részletes felvilágosítás és pályázati űrlap kérhető:

MATEGYE ALAPÍTVÁNY
6001 Kecskemét, Pf. 585
Tel.: (76) 483-047

29
 LOGIGRAFIKA
rovatvezető: Pusztai Ágota

Először nézzük meg az előző 2 3

havi feladvány megoldását! A jól 2
1
2
1
3
1 2 3
2
5
2
1
3 1
6 2 1 1
2
2 4
színezett képen egy szarvasfej lát- 3 1 3 5 1 3 6 1 4 3 8 2 2 4 3 2 1
4 2 2 1 1 9 9 3 7 2 3 4 2 13 1 4 2 1 2 4
ható (1. ábra). 1 1 1 1
1 2 1 1 2 1
Ebben a hónapban beküldendő 3 1 2 2 3
2 1 2 2 1 4
feladványt már nem tűzünk ki, a 4 1 6
pontverseny az előző havi megfej- 5
1
4
2
tések kiértékelésével lezárul. A 2 6
9
5
2
következő hónapban megjelenik a 11
4 3
rovatban azok névsora, akik egész 3 1 3
4 4
évben jó megfejtéseket küldtek és 12
ezért jutalmat kapnak. 1
2
9
4
2
3
Azok kedvéért viszont, akik 4
1
1
2
6
3
egy borongósabb nyári napon is 1 4
1
2
7
szívesen logigrafikáznának, most 1. ábra
is közlünk egy feladványt (2. ábra).
Ennek megfejtését te- 8 6
hát már ne adjátok pos- 9
5 8 1
10
1
3
2
2
1
6
2 10
tára, nem számít bele a 8 9 3 3 2 4
5 1 2 6 4 3 1
3
2
2
3
2
4
4 9 10 10 3 6 2 13 6 1 3 6 2 1
3 10 9 7 17 12 6 4 3 4 5 4 3 1 9
pontversenybe. A meg- 2 3
5 4
szokottnál nagyobb mé- 6 4
8 3 2 3
retű az ábra, így kicsit 8 3 1 1 1
több figyelmet és kitartást 9 4
6 4 3
1
1
1
1
követel a megfejtőtől. 5 4 3
5 4 3
1
1
1
1
4 3 3 1 1
Jó szórakozást és sok 5 4 2 1 1
4 3 1 1 1
sikert a megoldáshoz! 4 2 3 1 1 1
4 2 4 4
6 2 3 4
A Logigrafika 3 4 2 2
3
5
14
pontszámaival kapcsolatos 3
4
9
12
reklamációk e-mailben 17
7 6
(abacusujsag@gmail.com) 4 8
2 7
történő beérkezésének ha- 2 6
tárideje: 2021. május 25. 2 4
2. ábra

30
 Varga Tamás Matematikaverseny

A Varga Tamás Matematikaverseny 1. fordulója 2020. december 1-jén, a

2. fordulója 2021. január 26-án, 3. fordulója 2021. március 2-án került megren-
dezésre. Az 1. fordulón 1565 tanuló vett részt. Közülük 991-en jutottak a 2. for-
dulóba. A 3. fordulón a 7/I-es kategóriában 98 fő, a 7/II-es kategóriában 49 fő,
a 8/I-es kategóriában 104 fő és a 8/II-es kategóriában 51 fő vett részt.
Az ünnepélyes eredményhirdetés elmarad, a tanulók oklevelét és díját az is-
kolájukba postázzuk. Az eredmények a honlapunkon olvashatóak.

Varga Tamás Matematikaverseny dobogósai

7/I-es kategóriában
I. helyezett:
Szakács Ábel Jedlik Ányos Gimnázium, Budapest XXI.
Tanára: Beke-Szabó Lajos
II. helyezett:
Pillár Bence Széchenyi István Gimnázium és Kollégium, Dunaújváros
Tanára: Müllerné Ódor Marianna
III. helyezett:
Ali Richárd Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Tanára: Balázsné Zsigó Ágnes

7/II-es kategóriában
I. helyezett:
Vámosi Bendegúz Péter Fazekas Mihály Gimnázium, Debrecen
Tanárai: Remeténé Orvos Viola, Mester Gyula, Tóth Mariann
II. helyezett:
Holló Martin Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló ÁI. és Gimn., Bp. VIII.
Tanárai: Gyenes Zoltán, Hujter Bálint
III. helyezett:
Sárdinecz Dóra Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló ÁI. és Gimn., Bp. VIII.
Tanárai: Gyenes Zoltán, Hujter Bálint

31
 8/I-es kategóriában
I. helyezett:
Kovács Benedek Noel KRE Petőfi Sándor Ref. Gyakorló ÁI., Kecskemét
Tanárai: Nagy Tibor, Csordás Mihály
II. helyezett:
Jurányi Benedek Veres Péter Gimnázium, Budapest III.
Tanárai: Számadóné Békéssy Szilvia, Tassy Gergely
II. helyezett:
Szakács Domonkos Jedlik Ányos Gimnázium, Budapest XXI.
Tanára: Fodor Mária
II. helyezett:
Varga Boldizsár Géza Fejedelem Ref. Ált. Isk., Óvoda, Verőce
Tanára: Kovácsné Kurinczi Brigitta

8/II-es kategóriában
I. helyezett:
Fajszi Karsa Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló ÁI. és Gimn., Bp. VIII.
Tanárai: Fazakas Tünde, Kocsis Szilveszter
I. helyezett:
Nagy Korina Bányai Júlia Gimnázium, Kecskemét
Tanára: Reiterné Makra Zsuzsanna
III. helyezett:
Molnár István Ádám Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
Tanárai: Grallert Krisztina, Győry Ákos


FAKOPÁNCS
A Fakopáncs, fajátékok és kézibábok boltja az idén is értékes díjakkal támo-
gatja az ABACUS matematika pontversenyét.
A Fakopáncs boltok címe:
 1088 Budapest, Baross u. 46.  1088 Budapest, József krt. 50.
Tel.: 1/337-0992 Tel.: 1/333-1866
Tel./Fax: 1/337-8448

32
 „Hálát adok néked Úristen, Teremtőnk, hogy teremtett világod szépségeit látnom enged-
ted és kezed alkotásában gyönyörködöm. Lásd, itt befejeztem a munkát, amelyhez hiva-
tást éreztem: gazdálkodtam a tehetséggel, mit nekem adtál. Alkotásaid szépségét, ameny-
nyit ezekből szellemem korlátoltságában felfoghattam, hirdettem az embereknek.”
Kepler: Harmonices Mundi

Megrendülten és fájdalommal tudatjuk, hogy

Kovács Zoltán István
matematika tanár, főiskolai docens
a Budai Tanítóképző Főiskola nyugalmazott tanára,
az Abacus újság barkács matek rovatának vezetője
hosszantartó, derűs megnyugvással viselt betegség után
életének 81. évében itt hagyott bennünket.
Elment egy kiváló ember, aki nagyszerű tanár, melegszívű kolléga és pél-
dás férj volt. Eredményes tanári munkáját tanítványai százainak sikerei
dícsérik. Emlékét maradandóan őrzik előadásai, változatos és érdekes
órái. Kedves egyénisége kitörölhetetlen az őt szeretők és tisztelők szívé-
ből.

KOVÁCS ZOLTÁN ISTVÁN

1940-2021
Sic transit glória mundi.

Kovács Zoltán István története a magyar

Alföld édenkertjében, Endrődön kezdődött
1940. július 19-én. A szarvasvégi nagycsa-
ládi bokor kellős közepébe érkezett. A Ko-
vács család értékrendjét a becsület alapjai-
ban határozta meg. A tudás és a kultúra be-
csülete, az iparos emberek kétkezi munká-
jának és az életet adó földnek és a víznek a
becsülete. Ez a kettősség, a szellemi és az
ősi anyagi világ eleven kapcsolata jelle-
mezte választott hivatásában is. Szüntelen
kereste a tudományt a hétköznapokban, és

33
ha megtalálta – ami gyakran megesett vele a lehető legbanálisabb pillanatokban
a tévét nézve, vagy a villamoson állva –, maga kreálta „heurékát” kiáltott, hogy
„hisz ez Komaké”!
„A szó jelentésén nyelvészek vitatkoznak” – írta a Játék Tanszer Stúdió be-
mutatkozó brossúrájában. Mi persze tudjuk a titkot, a Komaké valójában a Ko-
vács Matematikai Készlet elnevezés rövidítése volt. Rácsodálkozó gyermeki
nyitottsággal kutatta a világot, és mások számára is kézzel foghatóvá, szó szerint
láthatóvá és tapinthatóvá akarta tenni a matematika és a fizika rejtett csodáit.
Az iskolás évek alatt és pályája kezdetén bejárta a környező alföldi városokat
Szeghalomtól Szarvason át Szegedig. Nem egyedüliként volt kitűnő tanuló, ha
tetszik, a családjában ez volt a természetes. A szegedi tanítóképző főiskolát úgy
végezte el 1965-ben, hogy közben Mezőtúr környékén tanított tanyasi iskolá-
ban. Egy későbbi interjújában így emlékezik meg ezekről az időkről: „Tulaj-
donképpen kényszerhelyzetben kezdtem el szemléltető eszközöket készíteni. Friss
diplomásként osztatlan tanyasi iskolában indult a pályám, ahol egy osztályban
ült az elsős és a nyolcadikos gyerek. Mivel egyszerre foglalkoztam velük, rá vol-
tam utalva arra, hogy valamivel lekössem a figyelmüket. (…) Nagyon nagy ha-
tással voltak rám azok az igazi „népművelő” szemléletű pedagógusok – többek
között Öveges professzor –, akik nem úgy tanítottak, hogy eldarálták a száraz
tankönyvi szöveget, hanem mutatták, „csinálták”, amiről beszéltek.”
1966-tól Budapesten folytatta tanulmányait az Eötvös Lóránt Tudomány-
egyetem matematika-fizika és ábrázológeometria szakán. Ebben az időben kap-
csolódott be a természettudományos szakmai közösség életébe. Tagja lett az
egyetemen működő Matematikai Intézet Didaktikai Kutatócsoportjának és a
Bolyai János Matematikai Társulatnak. Kiállításokat, szakmai műhelyeket szer-
vezett. Ezt a diplomáját 1969-ben szerezte meg harmincévesen. A gyermekek
között töltött hosszú idő kellő szakmai magabiztossággal ruházta föl, ezért nem
meglepő, hogy azonnal álláslehetőséget kapott a Budai Tanítóképző Főiskolán,
ahol 1982-ben főiskolai docenssé nevezték ki. Nyugdíjazásáig ebben az alma-
máterben dolgozott. Itt találkozott azzal a bájos ifjú leánnyal, Blankával, aki
később a felesége lett.
Az oktatás mellett TIT szabadegyetemi kurzusokat szervezett, tankönyveket,
cikkeket és pályázatokat írt. Hazai és nemzetközi konferenciákon, módszertani
bemutatókon vett részt. Rendszeres vendége és előadója volt a Nemzetközi Ma-
tematika-Oktatás Kongresszusoknak, és több világkiállításon is részt vett egy-
személyes természettudományos játszóházával. Bárhová is ment a világban
Spanyolországtól Kanadáig, mindig megtanult néhány hasznos vagy bájosan

34
idétlen mondatot a házigazdák nyelvén, amivel egy perc alatt mosolyt varázsolt
a hallgatósága arcára.
Az Abacus matematikai lapok 10-14 éveseknek című újságban 1995-től Bar-
kács matek rovatot vezetett, ahol 22 éven keresztül jelentek meg érdekes cikkei,
barkácsolással kapcsolatos ötletei. A Zrínyi Ilona Matematikaverseny országos
döntőjében a szabadidős programok keretében tartott foglalkozásokat. Több al-
kalommal annyira lelkesen, elmerülten magyarázott, hogy a programok esti
10 órás befejezése után még több gyerek érdeklődéssel hallgatta. Így komoly
riadalmat okozott a kísérőtanároknak, akik az esti létszámellenőrzéskor néhány
gyereket nem találtak a hálószobában.
A művészetek, a tudomány, a tárgyak és a társasági élet mértéktelen szerel-
mese volt. Mindig minden bemutatójára kapkodva indult, mert sosem volt elég
az a két hatalmas koffer, amibe az eszközeit pakolta. Mindig akart vinni még
valamit, mindig meg akarta mutatni az egész gyűjteményét, ami persze lehetet-
len volt. Bármit hazavitt, ha érdekesnek találta. Szép prospektust, különleges
formájú kupakot, a Hungexpon a Construma építőipari kiállításról elkunyerált
termékmintát, vagy akár néhány külföldi matematikust szállóvendégnek.
Mindig szórakoztatva tanított, és mindig örömét lelte a tanulásban is legyen
szó nyelvekről, programozásról, muzsikálásról, képzőművészetről vagy kézmű-
vességről. A Művészetek Palotájában éppúgy kicsit félve süvegelték meg a re-
cepción dolgozók, mint a Tudományos Akadémián, az akkori Művelődési Mi-
nisztériumban vagy a Komjádi Uszodában. Ha másért nem, hát azért, mert sok-
szor oda akart menni, ahová másnak nem volt szabad, vagy futtában ellentmon-
dást nem tűrően letétbe helyezett pár köteg cipősdobozt – aznapi legújabb szer-
zeményét –, amit azután hetekig kerülgethetett a személyzet, mire végre elvitte.
Kodály Zoltán egyik kórusművében Weöres Sándor: Az Öregek című versét
dolgozta föl. Ebben a költeményben olvasható a következő pár sor: „hetven ne-
héz évtől leláncolva várják egy jóságos kéz, rettenetes kéz, ellentmondást nem
tűrő kéz parancsszavát: No gyere, tedd le.”
Kovács Zoltán Istvánnak többet is adott a Jóisten hetven évnél, számára úgy
5-6 éve kezdődött meg a várakozás. A jóságos és rettenetes kéz ekkor borította
rá az Alzheimer-kór fátyolát. Nem kellett szenvednie, csak lassan elfelejtette a
világ ügyes-bajos dolgait, amivel egész életében amúgy sem törődött sokat.
Egyre csak arról beszélt, hogy szeretne hazatérni a Körös partjára, hogy újra
együtt akar lenni szeretett édesapjával és édesanyjával. Úgy döntött, hogy itt az
idő letennie az életet, és 2021. január 18-án szelíden, szelídebben, mint valaha
volt az élete során, belesimult az Úristen tenyerébe.

35
 BARKÁCS-MATEK

Zoli bácsi emlékére

1. Ez a barkács rovat leleményességre szoktat. Ide tartozik a játékot, tanszert eszkábáló taná-
rok és diákok gyűjtőszenvedélye is: ami másnak kidobni való lom, abból gyakran hasznos dolog
készül. A mostani témánk erre ad bizonyítékot.
Az elkészítendő
Golyós Számkirakó
minden porcikája gyűjtögetésből származik. (Évek óta kész van a magam pél-
dánya, sok rangos kiállításon bemutattam már.)
2. Isten ellen való vétek például a kiürült golyós dezodort kukába dobni. A
benne forgolódó tökéletes tejfehér gömb lesz most a főszereplő. A golyó mű-
anyag házban van, amit egy életlen evőkéssel lepattintunk az üvegről, majd uj-
junkkal kinyomjuk a golyót.
Kedves pedagógusok! Ilyen háztartásból kikerülő apró tárgyakat 6-8 évesek hoznak be legmeg-
bízhatóbban az iskolába. Egy banános dobozban gyűjtögessék a folyosón! Majd egy ügyes kezű
nagyfiú szedje szét azokat technika órán, ahogy tanácsoltam! Az I. osztályú golyókban nincsenek
légbuborékok, és nincs neki egyenlítője. Ilyeneket magam is szívesen elfogadok.

3. Kitérő. Gyűjtsetek gömböket egy inges dobozba! Játékok golyómaradvá-

nya, gyöngyök, csapágygolyók, pingpong labdák, esztergált fagolyók, tömör
kislabdák, üveggolyók stb.
Mellékesen mekkora a dezodor golyó átmérője, hány milliméter? Hát egy ping-
pong labdáé? Becslés: ………., ill. ……….. Tolómércével (sublerrel) szakszerű
megmérni. Ha nincs, akkor a barkácsember segít magán. Két léc vagy könyv
közé szorítsatok libasorba 10 golyót! Egy-egy gyufásdobozt tegyetek a sor két
végére!
Vonalzóval mérve: ahány cm a sor, annyi mm
egynek az átmérője. Most tized mm-t is figye-
lembe veszünk. (Többnyire alábecsül az ember.)

4. A készülő kirakó lényege egy tenyérnyi, kék, fészkekkel teli, pille könnyű
műanyag tálca. Honnan van ez ingyen? – szoktam kérdezni. Egyszer a papír-
boltban az utolsó Pelifix ragasztót vettem meg. (Rúd alakú, dörzsölni kell a ra-
gasztót a papírra.)

36
A kereskedő dobta volna el a kis tálcát, amiben a 25 ragasztó állt eredetileg.
– Ne tegye! Adja inkább nekem! – Ötlet: a kis fészkekbe rakom majd a golyókat.
5. Azért nem mindig stimmelnek a dolgok. Huszonöt dezodor- golyó nem
fér el a ragasztók tartótálcáján. Feltétlenül gyűrjük le a nehézséget, hiszen olyan
jól illenek az opálos golyók a kék tálcához! Használjunk csak minden második
fészket! Célszerű a nem-használatos „lyukakat” kitömni valamivel. Hát ez egy
kis fejtörést okoz.
Néhány ötlet:
a) Seprőnyél darabot viszünk egy esztergályoshoz, aki fadugókat készít belőle.

Dörzspapírral (smirglivel) kerekíti le a mester a leendő dugó tetejét, majd vas-

fűrészt odanyomva darabol. Öröm nézni. Kell 25 darab, két tálcára való.
b) Sóból és lisztből kevés vízzel sűrű tésztát gyúrunk. Golyókat formázunk be-
lőle. Hadd szikkadjon! Sulifix ragasztót csöppentünk a nem kívánt fészkek al-
jára, és belenyomjuk a sókerámia dugókat.
c) Ha kaptok kézimunka boltban alkalmas méretű gyöngyöt, az is beragasztható.
Jómagam gó-játékhoz gyártott domború, fekete „köveket” ragasztottam dugó-
ként. Szeretjük a természetes anyagokat (fa, vászon, bőr), de most úgy stílusos,
hogy lehetőleg minden – még a dugó is – műanyagból legyen.
6. Elő egy kockás papírt, indigót és sima lapokat a tervezéshez! Jelöljünk ki
5  5 = 25 pontot a kockás papíron 1 cm rácstávolsággal! Rajzoljuk körül, je-
lezve a tálca szélét! Indigóval másoljuk át az egészet sokszor sima papírra! Ik-
szeljük ki ceruzával a megszüntetni kívánt fészkeket!

A megmaradókba tegyünk golyókat! Kétféle tálca készíthető: 13, illetve 12 go-

lyós. (A kis gömböket jelölő köröket filctollal rajzolhatjuk lyuksablonnal.)
A tálcákat ragasszuk fel 16 x 16 cm méretű fehér – körülbelül 4 mm vastag mű-
anyag lapra, amelynek a sarkait előzőleg (lombfűrésszel lenagyolva) reszeljük

37
kerekre. Műanyag lap helyett kérjetek konyhabútor készítőktől, barkácsolóktól
fehér laminált rost lemezt, vagy nyers színűre ragasszatok fehér öntapadós fó-
liát!
Design! (Ejtsd: dizájn.) Tervezést, szépészetet jelent. Esetünkben fehér a golyó, kék a rakodótálca,
újra fehér (rímel rá, visszaköszön) a lekerekített talapzat. (Én vettem a fáradságot, és kör alakú
talapzatot csináltam. Két oldalt játszik… Látni kell!)

7. Végre kész a mű. Szép, szép, de mire jó? Óvodás vagy elsős kistestvérnek
való elsősorban, de bárkinek, aki gyönyörködik furcsa alakzatokban.
A számokról tanuló kisgyereknek kiraknak összevissza néhány kavicsot, és
megszámoltatják. Egy, kettő, …, hat. Megkeverik a kavicsokat, és újra számol-
tatják. Majd megmutatják, és felrajzolják a hat számjegyét: 6 (ami csak egy jel,
ugye).

A kettő között átmenetet jelent a hat számképe.

Szokásos szegényes kivitele: Tanszeres boltban piros (fonákja kék) papírkorong
kapható. Hat ilyen korongból szabályos vagy megszokott alakzatot raknak ki.
Ez átmenet, mert megszámlálható, mint a kavics; viszont kötött alakzat (jelnek
tekinthető), mint a számjegy. Igen hasznos ilyen számképeket kirakni és magya-
rázni, elemezni azt.
A most elkészült golyós számkirakónk épp erre való profi tanszer. (Míg a korongokat sokáig
tologatják, hogy szépen álljanak, nálunk a golyó rögtön a helyére gurul. A korongot körömmel
vehetjük fel, a golyót kézzel stb.)

8. Íme a hat legegyszerűbb számképe a kirakónkon:

Szöveg mutatással: 2 + 2 + 2; 3 + 3; 4 + 2.
3-golyós „sarokvasból” kettő összefordítva.
Egy golyót más helyre pöccintünk, és egész más arcát mutatja a
hat.
Szöveg: 1 + 2 + 3 soronként. Avagy 3-as sarokvas, meg 3-as rúd,
de hányféleképpen? …
Tegyük a 12 golyós tálcára!
Ferdén mutatva: 3 + 3; 2 + 2 + 2.
Négyzet középen és egy-egy fül oldalt. Két sarokvas.

38
A hét számképei (nem mindig szimmetrikusan):

Melyik rajzra illik (többre is): 2 sarokvas + 1; 2 db 3-as rúd + 1; négyzet meg
3-as rúd keresztben?
A nyolc számképei 12-es vagy 13-as lerakón. A tálca elforgatható!

Az utolsó rajzon már kiléptünk a térbe.

Rajzoljatok le minél több megoldást 10-ig! Jó szórakozást a kistestvérrel!


Ismerkedésem Zoli bácsival
Szolnoki Rátz László Vándorgyűlés, valamikor a múlt században. Nagy Ti-
bor kollégámmal a második napon úgy döntöttünk, hogy az aznapi harmadik
foglalkozás helyett mi az ebédet választjuk. Erre alapos indokunk a korgó gyom-
runk volt. Az ebédlő felé menet arra lettünk figyelmesek, hogy egy érdekes dol-
gokkal teli asztal mellett valaki lelkesen magyaráz az előtte lévő néhány érdek-
lődőnek. Odamentünk mi is megnézni, hogy mi történik itt. Bemutatkozás után
kiderült, hogy a magyarázó ember Kovács Zoltán, az Abacus újság Barkács ma-
tek rovatának vezetője. Egy idő után már csak mi ketten hallgattuk a go játék
szépségeit ecsetelő lelkes magyarázatát. Később egy rövid tájékoztató szöveget
hallgattunk arról, hogy melyik kiállított tárgyat mennyiért lehet eladni, melyik-
kel mit lehet játszani és melyik nem eladó. Ezután közölte velünk, hogy elmegy
ebédelni, mi pedig addig vigyázzunk az asztalon lévő kincsekre. Mielőtt bármit
is mondhattunk volna, Zoli bácsi angolosan távozott. Mi pedig korgó gyomorral
másfél órán át vigyáztunk kincseire.
Csordás Mihály

39
 MATHS
rovatvezető: Pilter Adorján

Problem 13 How many different triangles are there given that the measure of each side
is an integer and no side is longer than 5 units?

Solution to Problem 13 Three sides of the triangle can come from the following
triplets: (5, 5, 5), (5, 5, 4), (5, 5, 3), (5, 5, 2), (5, 5, 1), (5, 4, 4), (5, 4, 3), (5, 4, 2),
(5, 3, 3), (4, 4, 4), (4, 4, 3), (4, 4, 2), (4, 4, 1), (4, 3, 3), (4, 3, 2), (3, 3, 3),
(3, 3, 2), (3, 3, 1), (3, 2, 2), (2, 2, 2), (2, 2, 1), (1, 1, 1). There are no other
possibilities because triangle inequality must be satisfied. Therefore, there are
22 different triangles.

Problem 14 Fill in the grid with digits so as not to repeat a digit in 9+ 2– 2÷

any row or column, and so that the digits within each heavily out-
lined box will produce the target number shown, by using addition, 2 12x
subtraction, multiplication or division as indicated in the box. Use 8+
digits 1-4.
2–

Solution to Problem 14
9+ 2– 2÷
4 1 3 2
2 12x
3 2 4 1
8+
2 4 1 3
2–
1 3 2 4

A Maths rovat pontszámaival kapcsolatos reklamációk e-mailben

(abacusujsag@gmail.com) történő beérkezésének határideje: 2021. május 25.


Statisztikusok
– Ismered a statisztikusokról szóló viccet?
– Körülbelül …
Róka Sándor – A matematika humora

40
 MATHEMATIK
rovatvezető: Nagy Barbara

Aufgabe 19: Es ist Frühling, und es ist Zeit für Radfahren. Joseph sagt, er kann in
3 Stunden 15 Minuten 52 km fahren. Wie ist sein Durchschnittgeschwindigkeit?

Lösung der Aufgabe 19: 3 Stunden 15 Minuten sind 3 1 Stunden.

4
Sein Durschnittsgeschwindigkeit ist 52 : 3 = 52 : = 52  4 = 208 =16 km .
1 13
4 4 13 13 h

Aufgabe 20: Linda kann in 4 Stunden 65 km fahren. Wer ist schneller?

Lösung der Aufgabe 20: In 4 Stunden fährt Joseph nur 4 16 = 64 km , Linda
ist also schneller.

Aufgabe 21: Hans fährt mit 15 km/h. Wie viele Minuten braucht er für 50 km?

Lösung der Aufgabe 21: Er braucht 50 :15 = 50 = 10 Stunden, das sind

15 3
10  60 = 600 = 200 Minuten.
3 3

A Mathematik rovat pontszámaival kapcsolatos reklamációk e-mailben

(abacus@mategye.t-online.hu) történő beérkezésének határideje:
2021. május 25.


Kenyérpirító

Másfél perc alatt.

Beteszünk két szeletet (legyen A és B), és megpirítjuk: ez fél perc.
Kivesszük őket, betesszük B-t fordítva, és a harmadik szeletet (C); ez megint fél
perc. Kivesszük őket, betesszük A-t és C-t megfordítva; ez újból fél perc. Most
már mindhárom szelet kétszer járt a pirítóban, tehát mindkét oldaluk meg van
pirítva. Összesen 3×fél perc = másfél perc.
A feladvány szövege a 4. oldalon olvasható.

41
 SAKK-SAROK
rovatvezető: Karácsonyi Kata

Folytatjuk a világbajnokokról szóló történeteket és a végén egy keresztrejt-

vénnyel is készültem. 
Érdekességek
6. Aljechin halála után megüresedett a világbajnoki „trón”, ezért a FIDE ve-
zetősége úgy döntött, hogy a kor legjobb hat sakkozója négyfordulós körver-
senyt játszik, s aki azt megnyeri, az lesz az új világbajnok. A győztes Mikhail
Botvinnik lett (1948-1957, 1958-1960, 1961-1963), ő volt az első jelentős szov-
jet sakkjátékos. Tanítványai közé tartozott például Karpov, Kaszparov és Kram-
nik - nem véletlenül nevezik a szovjet sakkozás atyjának. Botvinnik megszál-
lottan elemezte játszmáit, könyörtelenül rámutatott saját és az ellenfél hibáira is,
minden erejével a tökéletességet kereste.
7. Vasily Smyslov (1957-1958): Bár Smyslov „csak” 1 évig volt világbajnok,
mégis a sakkozás egyik nagy egyéniségeként írta be magát a történelembe. A
rendkívül alapos megnyitási felkészültség, a gondos védekezés és nyugodt ma-
nőverezés miatt talán a harmónia lenne a stílusára legmegfelelőbb szó.
8. Mikhail Tal (1960-1961): A két pozíciós stílusú világbajnok (Botvinnik
és Smyslov) után jött a rigai varázsló, Mikhail Tal, aki személy szerint a ked-
venc világbajnokom!  Csodagyerekként tartották számon: hároméves korában
már tudott olvasni, 5 éves korában háromjegyű számokat szorzott össze fejben,
15 évesen kezdte el az egyetemet. Szerette a gyönyörű, esztétikus játszmákat,
ahogyan ő fogalmazott: „a sakk elsősorban művészet”. Rendkívül erőteljes és
briliáns támadó játéka miatt nem véletlenül ragadt rá a „rigai varázsló” név. Ez
az újfajta káprázatos támadásvezetés és az intuitív áldozatok1 a sakkvilágot tel-
jesen lázba hozták. S bár sokszor kombinációi nem voltak korrektek (a számí-
tógép legjobb lépései alapján), emberi szemmel nézve ezek a támadások halá-
losak voltak, ezért rettegtek az ellenfelek Tal áldozataitól. A sakk iránti szenve-
délyét jól tükrözi, hogy 1992-ben, vesebetegségben haldoklott, mégis megszö-
kött a kórházból (!), hogy játszhasson Garry Kasparovval – akit sikerült is meg-
vernie.

intuitív áldozat1: olyan anyagi áldozat, amelynek nem tudjuk kiszámolni pontosan a vé-
gét, csak a sakkozói megérzésünkre és értékelésünkre hagyatkozunk.

42
 Annak ellenére, hogy a világbajnoki címet a legrövidebb ideig (1 év 6 napig)
birtokolta, Tal a sakktörténelem legfényesebb csillagainak egyike marad.
9. Tigran Petrosian (1963-1969): Nyugodt, pozíciós játékstílusa volt, kerülte
az esetleges vereséghez vezető túlzott kockázatot. Biztonságos stílusánál fogva
keveset nyert, de alig vesztett játszmát. Precíz technikával a legkisebb előnyöket
is nyerésig tudta fokozni, a pozíciós minőségáldozatok szorosan kapcsolódnak
nevéhez. Beceneve „Vas Tigrán” volt, ezt az áthatolhatatlanul erős védelme mi-
att kapta. Igen rossz viszonyt ápolt Viktor Korchnoijal, valószínűleg ennek a
világbajnokjelöltek tornáján való meccsük lehetett az oka. A pletykák szerint ezt
követően Korchnoi mindenkinek 100 dollárt küldött, aki legyőzte Petrosiant.
Ettől persze nem ment tönkre, hiszen az örmény világbajnok évente maximum
2-3 játszmát vesztett.  Az évek múltával a két játékos ellentéte odáig fajult,
hogy amikor egymással játszottak, mindketten kérték, hogy a sakkasztal alatt
legyen választófal, mert a másik összerugdossa őt. Úgy tűnik, a sakk sem egy
olyan nyugodt sport. 
10. Boris Spassky (1969-1972): Spassky idén töltötte be a 84. életévét, így ő
a legidősebb élő ex-sakkvilágbajnok. Ötéves korában, egy vonaton tanult meg
sakkozni és hamar szovjet sakkcsodagyerekké vált. Először tízévesen vonta ma-
gára a figyelmet, amikor egy szimultánon legyőzte Botvinnikot. A Petrosian el-
leni első párosmeccsét elvesztette, de szorgos munka után, második kísérletre
már teljesült nagy álma, és a sakkozás tizedik világbajnokaként ünnepelhették.
Robert Fischer elleni megméretésnél nagy nyomás volt rajta: meg kellett véde-
nie a szovjet sakkozók legyőzhetetlenségének mítoszát. Azonban az évszázad
sakkmérkőzéséről, amit szinte az egész világ figyelemmel kísért – a Fischer–
Spassky sakkvilágbajnoki párosmérkőzésről – majd legközelebb fogok beszá-
molni. 
Ebben a keresztrejtvényben kicsit átismétel-
K
jük a most tanultakat, remélem nem lesz
olyan nehéz, ha mégis elakadtál, akkor a kö-
vetkező oldalon találod a megoldásokat! 
2. sor: Itt született Tal.
3. sor: Ő is Botvinnik egyik tanítványa volt.
4. sor: „Vas…” V
5. sor: Melyik világbajnok jut eszedbe arról A
a szóról, hogy harmónia? G
6. sor: A legidősebb ex-sakkvilágbajnok. Y

43
 A márciusi feladványok megfejtései

Az első feladvány: 1.dxe6!! Hxb3 (Ha fekete nem üti le a vezért, akkor egy tiszt
előnyös, nyerő állásunk lenne, ami szintén nyer.) 2.exf7++ Kd7 3.Fe6+ Kc6
4.He5+ Kb5 5.Fc4+ Ka5 6.Fb4+ Ka4 7.axb3#
Ha 5…Ka4, akkor 6.axb3+ Ka5 7.Fc1# (vagy bármilyen futólépés).
A 6. lépésben axb3 is jó, a védhetetlen mattfenyegetés miatt.

A második feladvány: 1.Vxh7+!! Kxh7 2.Hxf6++! Kh6 [2...Kh8 3.Hg6#]

3.Heg4+ Kg5 4.h4+ Kf4 5.g3+ Kf3 6.Fe2+ 6...Kg2 7.Bh2+ Kg1 8.Kd2# vagy
8.0–0–0#
6.0–0 gxf6 7.Hh2# és 6.Kf1 gxf6 7.Hh2# szintén jók.
Egy másik lehetséges út volt a 4.f4+ Kxf4 (4...Kh4 5.g3+ Kh3 6.Ff1+ Fg2
7.Hf2#) 5.g3+ Kg5 (5...Kf3 6.0–0#) 6.h4#

A harmadik feladvány: 1.Hh6+! Kh8 2.Vxe5! Vxe5 3.Hxf7+ Bxf7 [3...Kg8

4.Hxe5+–] 4.Bd8+ Ve8 5.Bxe8+ Bf8 6.Bxf8#

A negyedik feladvány: 1.Vg6!! fxg6 2.Hxg6+! hxg6 3.Bh3+ Vh4 4.Bxh4#

Ha az első lépésben hxg6, akkor 2.Bh3#, ha 1...Bg8, akkor 2.Vxh7+ Kxh7
3.Bh3#]

Az ötödik feladvány: 1...Hc4+!! 2.bxc4 Bxa4+! 3.Kxa4 Va2+ 4.Kb4 Vb2+

5.Kc5 Vf2+ -+
Ha 5.Ka5 Va3#.

A keresztrejtvény megfejtései

2. sor: Riga
3. sor: Karpov
4. sor: Tigrán
5. sor: Smyslov
6. sor: Spassky
megoldás: KIRÁLY 

A Sakk-sarok pontszámaival kapcsolatos reklamációk e-mailben

(abacusujsag@gmail.com) történő beérkezésének határideje: 2021. május 25.

44
 FIZIKAROVAT
rovatvezető: Szatmáry Zsolt

Korábban kitűzött feladatok megoldásai

756. (Kifejtős feladat)
A képen (forrás: idokep.hu)
három égi jelenséget látsz:
éjszaka világító felhőket,
egy üstököst és egy hulló-
csillagot. Nézz utána, mik
ezek, hogyan „kerülnek az
égre”, miért látszanak. Mi-
ért abban az irányban áll az
üstökös csóvája, ahogy a
képen látszik? „Rendben”
van ez így a képről leolvas-
ható többi információ alapján? Az év melyik szakában láthatunk a legtöbb hullócsillagot
felhőtlen időben, és miért? {Extrakérdés: Hogyan teljesülnek a kívánságok, ha hulló-
csillagot látunk? }
Szatmáry Zsolt
Megoldás: Ebben a hónapban a sok szép megoldás kö-
zül Tóth Hanga Katalin 7. osztályos tanuló (Kecskemét,
Bányai Júlia Gimnázium) által beküldöttek alapján ké-
szült megoldást közlünk.
A Földet megközelítő pályán mozgó üstökösök közül
néhány szabad szemmel is látható. Az üstökös magja
szilárd, főként jeget és port tartalmaz. Amikor Napkö-
zelbe kerül, a hő hatására a mag anyaga kómát alkot a
mag körül, és két csóva alakulhat ki. Az ioncsóva kékes
színű és mindig a Nappal ellentétes irányba mutat az ún. nevezett napszél hatá-
sára. A porcsóva sárgás, hajlott, és az ioncsóvát alkotó ionoknál jóval nehezebb
porszemek inkább lemaradnak a pályán, és akár a Nap felé is mutathat a por-
csóva. (A képen a klasszikus megjelenésű Hale-Bopp-üstökös látható. Forrás:
csillagaszat.hu) A közölt fénykép Balatonszemesen készült, és Tihany látszik
rajta. Az idokep.hu-n közzétett videóból leolvasható, hogy hajnalban, fél négy
körül készült a fotó, és északkeleti irányba néz, tehát a Nap jobb oldalról kel fel
rajta. Tehát, szerintem, az üstökös porcsóvája látszik rajta, mivel nem a Nappal

45
ellentétes irányba mutat. Az ioncsóva nem látszik a képen, mert annak balra
kéne állni.
A „hullócsillagokat” másnéven meteoroknak nevezzük. Ezek anyaga bolygó-
közi anyag, melyek a légkörbe érve akár teljesen eléghetnek, így látványos fény-
jelenségek jöhetnek létre. Ha a Föld pályája keresztezi egy meteorraj pályáját,
akkor előfordulhat, hogy a jelenség az év ugyanazon szakában figyelhető meg.
Legismertebb az augusztusban látható Perseidák meteorraj.
A világító felhők 75-85 km magasan keletkeznek, leggyakrabban a nyári nap-
forduló környékén. A felhők a mezoszférában keletkeznek, ahol a nyári hóna-
pokban akár –140 °C is lehet. A jelenséget vízjég igen apró kristályai okozzák,
amelyek kozmikus eredetű porszemcsékre telepednek, és amik visszaverik a
már horizont alatt lévő Nap fényét. A sötét égbolton úgy tűnik, mintha a felhők
világítanának.
Saját tapasztalatom szerint, sajnos, a hullócsillagok nem teljesítik a kívánsága-
inkat, mivel az augusztusi Perseidák raj megfigyelése óta nem teljesült a
COVID-19 járványra vonatkozó kívánságom. 
762. (7.) Ármin az iskolai biciklis ügyességi verseny egyik állomásán a kitűzött,
375 méteres távot a következőképpen teljesítette: induláskor 3 másodpercig egyenletesen
felgyorsított az „utazósebességére”, majd ezzel haladt egyenletesen 35 másodpercig, és a
végén 2 másodperc alatt egyenletesen megállt. Hány km/h volt Ármin „utazósebessége”?
Szatmáry Zsolt

Megoldás: Készísük
el a mozgás sebesség- v (m/s)
idő grafikonját! A gra-
fikon alatti terület mé- vu
rőszáma megadja a
megtett út mérőszá-
3 10 20 30 38 40 t (s)
mát. A trapéz területét
felírva kapjuk, hogy
35 40  v = 375. Ebből v =10 m = 36 km .
u u
2 s h

763. (7., 8.) Egy ékszerészhez behoznak egy 2 grammos ún. „zöld arany” gyűrűt,
amely arany és ezüst ötvözetéből készült. Az ékszerész szereti a fizikát, ezért a követ-
kező kísérletet végezte el a gyűrű tisztaságának meghatározása céljából: egy kis hőszi-
getelt tartályban lévő, 60 cm3, 18°C-os étolajba tette a 620°C-osra felhevített gyűrűt,
majd a kialakult közös hőmérsékletet megvárva azt tapasztalta, hogy az 20°C lett. Ebből

46
már meg tudta határozni, hogy hány karátos a gyűrű. A fizikai táblázatokból az alábbi
adatokat használta fel: carany =130 J/(kg·°C), cezüst = 235 J/(kg·°C), colaj = 1930 J/(kg·°C),
ρolaj = 900 kg/m3. Hogyan számolt, ha helyesen gondolkodott? (A hőszigetelt tartály hő-
felvétele elhanyagolható.) Szatmáry Zsolt
Megoldás: Legyen a gyűrű hőmérséklete T1 = 620°C, az olajé T2 =18°C, a kö-
zös hőmérséklet Tk = 20°C! A termikus kölcsönhatásra felírhatjuk, hogy az (elő-
jeles) hőfelvételek összege 0, hiszen a résztvevőknek a környezetükkel, a tar-
tállyal nincs hőcseréjük: Qgyűrű + Qolaj = 0. Ebbe behelyettesítve kapjuk a követ-
kezőt: ca  ma  (Tk – T1) + ce  me  (Tk – T1) + co  mo  (Tk – T2) = 0. Legyen a gyűrű
tisztaságát jellemző karát x! Ez azt mutatja meg, hogy a gyűrű tömegének hány
24-ed része arany. Az olaj tömegét sűrűségének ismeretében ki tudjuk számolni:
mo = V  ρo = 0,054 kg. Az adatainkat behelyettesítve: 130  x  0,002  (– 600) +
24
+ 235  24 - x  0,002  (– 600) +1930  0,054  2 = 0. Ezt átalakítva kapjuk, hogy
24
– 6,5x +11,75x = 282 – 208,44. Ezt megoldva x =14,01. Tehát a gyűrű 14 karátos.
764. (8.) Párhuzamosan kapcsoltunk egy 10 Ω-os és egy 30 Ω-os fogyasztót egy
12 V-os akkumulátorra. Milyen módon és mekkora ellenállású fogyasztót kell a rend-
szerbe kötni, hogy a teljesítmény megduplázódjon? Szatmáry Zsolt

Megoldás: Számoljuk ki az eredő ellenállást: 1 = 1 + 1 , mivel párhuza-

Re R1 R2
mosan vannak a fogyasztók kapcsolva. Ebből Re = 7,5 Ω adódik. A teljesítmény
2 2
felírható: P = U = 12 =19,2 W. Számolás nélkül is látható a képletet figyelve,
Re 7,5
hogy ha a teljesítmény kétszeresére nő, akkor a rendszer eredő ellenállásának
felére kell csökkennie, hiszen a feszültség változatlan. Ez milyen kapcsolással
érhető el? Ha a két, párhuzamosan kapcsolt fogyasztóhoz sorosan kötünk még
egy ellenállást, az hozzáadódik, tehát nő az eredő, ez nem jó. Ha valamelyikkel
sorba kötjük az egyik párhuzamos ágra az ismeretlen R ellenállású fogyasztót,
akkor 1 = 1 + 1 módon változtatjuk meg az eredő ellenállást. A jobb ol-
Re R1  R R2
dalon a baloldali tört csökken, tehát az eredő ellenállás reciproka csökken, azaz
az eredő ellenállás – az eredetihez képest – nő. Ez sem jó. Egy megoldás maradt:
a három fogyasztót külön-külön párhuzamosan kötjük.
Ekkor a 1 = 1 + 1 + 1 összefüggés alapján a 1 = 1 + 1 + 1 egyenlet-
Re R1 R2 R 3,75 10 30 R
hez jutunk. Ebből R = 7,5 Ω adódik.

47
 765. (8.) Gergő talál egy kézi nagyítólencsét. Ezzel egy 30 cm-es fénycső 7,5 cm-es
képét hozza létre a falon. A lencsét a tárgytól 80 cm-re helyezte el. Hány dioptriás a
lencse? Milyen messze tartsa a lencsétől azt a törött pingpong labdát, melyet a Nap fé-
nyét összegyűjtve szeretne meggyújtani?
Szatmáry Zsolt

Megoldás: Számoljuk ki a lencse fókusztávolságát! Hiszen a Nap párhuza-

mosnak tekinthető fénysugarait a fókuszpontba gyűjti össze, így oda kell he-
lyezni a pingpong labdát, hogy meggyulladjon. Írjuk fel a nagyítást kétfélekép-
pen: N = K = k . Ez alapján 7,5 = k . Innen k = t = 20 cm adódik. Ezt beírva a le-
T t 30 t 4
képezési törvénybe, amely 1 = 1 + 1 . Tehát 1 = 1 + 1 . Így f = 16 cm adódik.
f t k f 80 20
1 1 1
D= = = 6,25 . Tehát a lencse 6,25 dioptriás, és 16 cm-re kell a ping-
f [m] 0,16 m
pong labdát elhelyezni.

A Fizika pontverseny pontszámaival kapcsolatos reklamációk e-mailben

(abacusujsag@gmail.com) történő beérkezésének határideje: 2021. május 25.


TUDOD-E?
Miért nem esnek le a felhők?

Tudjuk, hogy a felhők milliónyi vízcseppecskéből, ill.

jégkristályból állnak. A levegőben lévő minden csep-
pecskére hat a gravitációs erő és a felhajtó erő. Ezek-
nek az erőknek a hatására a vízcsepp gyorsulva esne le-
felé, ha nem fékezné a levegőrészecskékkel való súrló-
dás. Esés közben a vízcseppek csupán néhány millimétert
tesznek meg másodpercenként, közben jelentős mértékben párolognak, a kelet-
kezett páraszemcsék ismét esnek lefelé, majd újra párolognak, így a felhők gya-
korlatilag ugyanabban a magasságban maradnak.
Bonifert Domonkosné – Schwartz Katalin: Lyukasóra fizikából

48