Az értelmileg akadályozott gyermek jellemzői 6-7 éves korban

- Mozgás (összerendezetlen, lassú, bizonytalan……..),

- Játék (kezdetleges, gyakorló vagy esetleges szerepjáték……..),
- Ábrázolás ( nehezen felismerhető, lengő vonalas körkörös firka, kezdetleges
emberábrázolás…..),
- Önkiszolgálás, önállátás (segítséget igényel……),
- Figyelem ( szórt, rövid intervallum….),
- Gondolkodás ( szűkebb környezet tárgyai és személyei…….),
- Mennyiség fogalom (számnevek……),
- Beszédfejlettség ( alaki, tartalmi, kommunikáció kezdeményezés..),
- Érzelmi – akarati élet (gátolt, félénk……),
- Együttműködés társakkal, felnőttel.

Az értelmileg akadályozott gyermek legfontosabb jellemzői, tulajdonságai a

tanulás szempontjából:
- Meglassúbbodott fejlődési tempó,
- Tanulási folyamatok időbeli elnyújtottsága,
- Egyenetlen, töredezett képességprofil,
- Gyakori ismétlések, gyakorlás szükségessége,
- Hiányzó vagy korlátozott belátás nagyobb korban is,
- Belső motiváltság és/vagy explorációs drive (felfedezési késztetés, kíváncsiság) gyakran
alacsonyabb szintje
- Kommunikációs szituációk feldolgozásának nehézségei ( beszédészlelés, beszédértés,
kifejezőkészség………………),
- A tudás rugalmas alkalmazásának ( általánosítás, transzfer…) nehézségei.

Típusos erősségek:
- Jó utánzó képesség,
- Tanult rutinok, szabályok szituációhoz kötött felidézése, alkalmazása,
- A vizuális megsegítés hatékony alkalmazása (egyéni képességszinthez illeszkedő hívótárgy,
hívókép, piktogram, gesztus stb.),
- Érzelmi kötődés,
- Monotóniatűrés.
Eltérő képességprofil, egyéni képességstruktúra, egyéni differenciálás a tanítás-tanulás
folyamatában.

Nevelési/oktatási alapelvek:
- Korai kezdet - hátrányok minimalizálása – felnőtt korba belenyúló oktatás/ nevelés - LLG
(life
long guidance),
- Óvodai – iskolai átmenet – eltérő fejlődési utak,
- Folyamatos, komplex gyógypedagógiai segítségnyújtás/tevékenység,
- Multidiszciplináris együttműködés,
- Kommunikációs, szociális képességek, a pszichés és kognitív funkciók
fejlesztése,mozgásállapot
javítása,
- Az átadandó elméleti ismereteknek a hétköznapi életben való eligazodást, helyzetfelismerést
és
megoldásokat kell támogatniuk,
- Egyszerű munkafolyamatok elvégzéséhez szükséges, munkavállalói attitűd kialakulását
elősegítő
készségek elsajátítása, a tartalmas szabadidő-eltöltés megalapozása, tehetséggondozás,
- Ösztönző tanulási környezet.
- Kis lépésekben történő haladás és a fokozatosság elvének érvényesülése,
cselekvésbe ágyazott, tapasztalati úton történő tanulás, gyakori ismétlés,
szemléltetőeszközök használata, minél több érzékszerv bevonása, a szenzoros
vagy szenzomotoros integráció,
- Egyénre szabott célkitűzések,
- Pozitív megerősítés fontossága (önértékelés….),
- Cselekvésorientált oktatásszervezés ( hétköznapi skillekre fókuszál, önellátást,
életviteli ismereteket, készségeket fejleszt - nehezen objektivizálható),
- Fejlődésorientált megközelítés Vigotszkij-féle legközelebbi fejlődési zóna elve (az
aktuális fejlettségi szint feletti elvárást támasztó, de – pszichés és fizikai értelemben
egyaránt – biztonságos, védett környezet, amely a gyermeket próbálkozásra,
kísérletezésre ösztönzi- elvont, életidegenné válhat az oktatás )Kettő kombinációja!
- Játékos feladatok,
- Mozgásos feladatok alkalmazása, mondókák, énekek,
- Vizuális támogtás,
- Szociális fejlődés tekintetében a hasonló korú tanulók azonos csoportba sorolása, ezen belüli
differenciálás,
- Kultúrtechnikák (olvasás, írás, számolás-mérés) tanítása során indokolt lehet időszakosan az
aktuális képesség és tudás szerinti kiscsoportok alkotása,
-Természettudományos és készségtárgyak tartalmai jól differenciálhatóak osztályokon belül.
(Irányelvek, 2020)