5.

A nemzetközi felelősség

1. A nemzetközi felelősség
szerepe

 A nemzetközi jogot általában

betartják
 Nem érzékeny területek: diplomácia
 Politikailag érzékeny területek:
beavatkozás tilalma
 Minél fontosabb érdek → annál
valószínűbb a jogsértés

1
 2. A nemzetközi felelősség jogának
fejlődése

 Ubi societas ibi ius

 Felelősség a jog szükségszerű
következménye
 Korábban is léteztek eszközök a
nemzetközi kötelezettségek
kikényszerítésére
 Represszália
 Retorzió
 Végső esetben: háború (korlátlan ius
ad bellum)

Felelősség – befejezetlen kodifikáció

2
 Kodifikáció közben megoldandó elméleti
kérdések

 Felelősségi szabályok valódi

természetének meghatározása →
 Primer szabályok
 Szekunder szabályok
 Felelősségi szabályok általános
normák → felelősség általános
rezsimje (absztrakt tartalmú
normák)

A kodifikáció eredménye

 2001. évi végleges tervezet

(felelősségi szabályok)
 Ideiglenes tervezet és a végleges
tervezet nagyon különbözik
 Nemzetközi bűntett → ius cogens
megsértése
 Kötelezettségek, eszközök enyhültek

3
 4. A nemzetközi jogsértés fogalma és
feltételei

 Fogalma:
Az állam nemzetközi jogsértésének
minősül az a tevékenységből vagy
mulasztásból álló magatartás, mely
a nemzetközi jog alapján az
államnak beszámítható és az állam
valamely nemzetközi
kötelezettségének megszegését
képezi.
 Feltételei: (2)

a) beszámíthatóság
 Főszabály: állam valamennyi szervének magatartása az
állam tényének tekintendő
 Funkciótól függetlenül
 Szinttől függetlenül
→ a belső jog állapítja meg, hogy mi „állami szerv”

Törvényhozó hatalom →
Végrehajtó hatalom →
Igazságszolgáltatás →

 Hatáskörét az állami szerv túllépi, utasításokat megszegi

→ beszámítandó

4
  Magánszemélyek/nem állami
szervek magatartása NEM
számítható be
 Kivétel (6) – nem állami szervek
magatartása beszámítható, ha:
a) Közhatalmi jogosítványokat gyakorló
személyek vagy szervezetek
magatartása
b) Másik állam által rendelkezésre
bocsátott szerv
c) Személyek vagy csoportok
magatartása az állam utasítása,
irányítása vagy ellenőrzése alatt
9

d) Magatartás hivatalos hatóságok

hiányában vagy helyett
e) Felkelő mozgalom vagy hasonló
magatartása (csak ha megszerzi a
hatalmat!)
f) Állam által a sajátjaként elismert és
elfogadott magatartás

10

5
 b) Nemzetközi kötelezettség
megszegése

 Látszólag egyszerű
 Megkívánt magatartás = tényleges magatartás →
nincs kötelezettségszegés
 Megkívánt magatartás ≠ tényleges magatartás →
kötelezettségszegés
 Valóságban: nehéz a kötelezettség tartalmának
megállapítása (pl. soft law formulák, egymást
követő azonos tárgyú szerződések, stb.)
 A kötelezettség forrása: irreleváns, DE hatályos
legyen!

11

Esetleges elemek
a) Vétkesség
→ nehezen értelmezhető
→ gyengítené a felelősségi szabályok
hatékonyságát
b) Kár
→ általában a jogsértés kárt okoz
DE
→ gazdasági és vagyoni kár/erkölcsi kár
→ előfordul, hogy nincs kár

12

6
 5. Az állam felelőssége más állam
jogsértéséért

 Főszabály: állam csak saját magatartásáért felel

 Ha a nemzetközi jogsértés több állam
magatartásával valósul meg → mindegyik felelős
állam
 Kivételes eset: állam felelősséget vállal más
állam jogsértéséért
a) Nemzetközi jogsértés elkövetéséhez nyújtott
támogatás vagy segítség
b) Állam ellenőrzést gyakorol a jogsértés felett
c) Állam másik államot jogsértés elkövetésére
kényszerít

13

6. A jogellenességet kizáró
körülmények

a) Beleegyezés
b) Önvédelem
c) Vis maior
d) Végveszély
e) Szükséghelyzet
f) Ellenintézkedés

14

7
 a) Beleegyezés
 A gyakorlatban szinte mindennapos
 Hallgatólagos beleegyezés is lehetséges
b) Önvédelem
c) Vis maior
 3 feltétel együttes megvalósulása
esetén!
 Ellenállhatatlan erő
 Állam tényleges ellenőrzésén kívül
 Kötelezettség teljesítés lehetetlen

15

d) Végveszély
 Cél: saját vagy gondjaira bízott személyek
életének megmentése
 Pl. légtérsértések
e) Szükséghelyzet
 Kivételesen lehet csak rá hivatkozni
 Két feltétel esetén:
 A kötelezettségszegés az egyetlen eszköz lényeges
érdekének súlyos és közvetlen veszély elleni
megvédésére
 Nem sérti a jogosult állam vagy a nemzetközi
közösség lényeges érdekeit

16

8
 f) ellenintézkedés
 A represszáliát váltotta fel
 A felelős állam nem teljesíti a felelősségi
jogviszonyból származó kötelezettségeit
→ újabb nemzetközi jogsértés → kört az
ellenintézkedés szakíthatja meg
 Sértett állam egyoldalú lépése a felelős
állammal szemben
 Cél: nemzetközi jogsértés miatti
kötelezettségei teljesítésére rábírja (Ø
megtorlás!)

17

 = a sértett állam a felelős állam irányában

fennálló nemzetközi kötelezettségét időlegesen,
átmenetileg nem teljesíti
 Törvényességének előfeltétele: a jogsértés
(nem a prevenció!)
 a megsértett kötelezettség teljesítését folytatni
kell a jogellenességet kizáró körülmény
megszűnése után → Csak visszafordítható
intézkedések választhatók (+ veszteségek
megtérítése)

18

9
 … korlátai

 nem sérthetők a nemzetközi jog

feltétlen alkalmazást igénylő
normáiból folyó kötelezettségek
 Funkciójuk miatt nem sérthető
normák:
 Diplomáciai kapcsolatok joga
 Vitarendezés szabályai
 Arányosság követelménye

19

7. A felelősségi jogviszony tartalma

Primer szabályok megsértése

Felelős állam Sértett állam

jogai kötelezettségei jogai kötelezettségei

20

10
 Primer szabályok megsértése

Felelős
állam

jogai Köt. Felelős

állam
Sértett állam
Felelősjogai Köt.
állam

jogai Köt.
jogai kötelezettségei

21

Primer szabályok megsértése

Sértett
állam
Sértett
állam
jogai Köt.
Felelős állam Sértett
állam jogai Sértett
Köt.
állam
jogai Köt.
jogai Köt.
jogai kötelezettségei

22

11
 Primer szabályok megsértése

Felelős
állam Sértett
állam
Sértett
jogai Köt. Felelős állam
állam jogai Köt.
Sértett
Felelősjogai állam jogai Sértett
Köt.
Köt. állam
állam
jogai Köt.
jogai Köt. jogai Köt.

23

A felelős állam jogai és kötelezettségei

a) Kötelezettség további teljesítése

b) Jogsértés abbahagyása (cessatio)
c) Jogsértés megismétlődése elleni garancia
adása
→ nem általános
d) Jóvátétel
 A felelős állam köteles a nemzetközi
jogsértéssel okozott sérelmet teljes
egészében jóvátenni
 Teljes egészében (mindenfajta kárt!)
 Okozati összefüggés

24

12
 … a jóvátétel formái
A. Eredeti állapot helyreállítása (in integrum
restitutio)
 Alkalmazhatóságának feltételei:
 Nem lehet ténylegesen lehetetlen
 Arányosság
B. Kártérítés (tényleges kár + elmaradt haszon +
kamat)
C. Elégtétel
 Szimbolikus sérelmek jóvátételét szolgálja
 Feltételei:
 Arányosság
 Nem lehet megalázó

25

 Elégtétel lehetséges formái:

 formális bocsánatkérés
 jogsértés elismerése
 jogsértés tényének bírói megállapítása
 jogsértésben felelős személyek
megbüntetése
 Stb.

26

13
 A sértett állam jogai és kötelezettségei

 Ki a sértett állam?
→ 3 kategória
 Egyénileg fennálló kötelezettség
megsértése esetén → jogosult
 Különösen érintett állam

 Meghatározott csoporthoz tartozó

minden állam

27

 Jogai:
 A jogsértő állam felelősségének
felvetése (formális aktus)
 Ellenintézkedés
 Kötelesség:
 Ha felveti a felelős állam felelősségét,
akkor erről köteles azt értesíteni
(tartalom: milyen magatartást vár el,
jóvátétel formája)

28

14
 8. A nemzetközi ius cogens
megsértése

29

Primer szabályok megsértése

Felelős állam Sértett állam

jogai kötelezettségei jogai kötelezettségei

30

15
 ius cogens szabály megsértése

állam
Felelős
állam Á Á

Sértett
Köt. állam állam
jogai Köt. J
J Köt.
J Köt.
Köt. jogai Köt.
J

31

A nemzetközi közösség tagjainak

kötelezettségei

a) Együttműködési kötelezettség →
cél: törvényes eszközökkel véget
vessenek a jogsértésnek
b) El nem ismerési kötelezettség
c) Nem nyújthatnak segítséget vagy
működhetnek közre a jogellenes
helyzet fenntartásában

32

16
 A nemzetközi közösség tagjainak jogai

 Felelősség felvetése
 Ki a jog alanya? → „sértett államtól különböző
állam” (nem 3. állam!)
 Mikor gyakorolható e jog? → erga omnes
kötelezettségek megsértése esetén
 Mit követelhetnek?
 Jogsértés megszüntetését
 Megismétlődés elleni garanciát

 Jóvátétel a sértett érdekében (nem fordulhat

nemzetközi bírósághoz!)

33

 Törvényes intézkedés
 Cél: kötelezettségszegés
megszüntetése + a sértett kaphasson
jóvátételt
 Nehezen különböztethető meg az
ellenintézkedéstől

 Releváns-e a sértett állam

állaspontja? ► nem (de
együttműködési kötelezettség)

34

17
 9. Lex specialis
 2001. évi felelősségi szabályok =
általános szabályok
 Az államok nemzetközi szerződéssel ettől
eltérhetnek
 Példák:
 1972. évi űrkárfelelősségi egyezmény
 Környezetvédelmi szerződések
 Emberi jogi egyezmények
 Leszerelés, stb.

35

18