8.

óra
Az egyszeresen összetett mondat – az alárendelés

Összetett mondat
Két tagmondatból áll. A tagmondat nem más, mint egy egyszerű mondatforma.
Már tudják, hogy az egyszerű mondatforma lehet tagolt és tagolatlan, a
tagolatlan szerkesztett és szerkesztetlen, a tagolt pedig minimális vagy bővített,
illetőleg teljes vagy hiányos. Ha ezekből kettő találkozik, az összetett mondat.

Ó, te!
Kezét csókolom, Mariska néni!
Hű, nézz oda!
Óvatosan nyúlj hozzá, és ne nyomd meg az oldalát!
Tudom, hogy szép idő lesz holnap.

Mind összetett mondatok, mindegyikben két szokásos mondatforma találkozik

egymással.

Két tagmondat kapcsolata lehet szervetlen. A mondatszók, amik legtöbbször

szerkesztetlen egyszerű mondatok (fuj, persze, oá, pá) vagy a szerkesztett
tagolatlan mondatok (azt a teremburáját!, kedves egészségére!, jaj nekem!)
szervetlenül kapcsolódnak akár egymáshoz, akár egy tagolt mondathoz. A fenti
példák közül az első három összetett mondat szervetlen kapcsolódású.

A szerves viszony ugyebár azt jelenti, hogy van egy grammatikai szabály, ami a
két tagmondat kapcsolatát irányítja és jelöli. A tagolt mondatok tipikusan
szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Ha egyenértékűek, akkor mellérendeléssel,
ha nem egyenértékűek, akkor alárendeléssel.
A fenti példamondatok negyedike mellérendelő összetett mondat, az ötödik
alárendelő összetett mondat.

Az alárendelő összetett mondat.

Van benne egy főnök: ő a főmondat. (Tudom)

Van egy beosztottja: ő a mellékmondat. Nem mellékes az, sőt. De nem irányít.
(hogy szép idő lesz holnap)

Legtöbbször mondatrészkifejtő.
Ez azt jelenti, hogy a főmondatban az egyik mondatrész jelentése nincs
kifejtve. Ez a jelentés nélküli mondatrész távolra mutató névmás formájában
van ott:
Tudom azt,
és ennek a tartalmát fejti ki a mellékmondat: hogy szép idő lesz holnap.

A távolra mutató névmás az összetett mondat utalószava. Arra utal, hogy a

tartalom egy másik tagmondatban van kifejtve. Azt tudom. Nem tudjuk, mit tud,
de azt látjuk, hogy a mellékmondat tárgyként kötődik a főmondathoz, mivel az
azt a főmondat tárgya. Vagyis itt tárgyi alárendelés lesz.

Tudom azt, hogy kész a leves.

Tudom, hogy eljön a nyár.
Azt tudom, hogy jó idő lesz.

Mindegyik tárgyi alárendelés.

Az összes mondatrész tartalmát elrejthetjük mutató névmásban, azaz

utalószavakban.

Micimackó esténként mézzel kínálgatta Nyúl barátját két tölgyfa között.

Elemezzék a mondatot! Húzzák alá a szokásos jelekkel!

alany + időhatározó + aszemantikus határozó + állítmány + kijelölő jelző + tárgy
+ mennyiségjelző + helyhatározó.
Megvan?

Ha valamelyik mondatrészt nem akarjuk (vagy képtelenek vagyunk) egyetlen

szóval megnevezni, mert mondjuk többet akarunk mondani róla, akkor helyette
mutató névmást használunk, és a mellékmondatban annyit beszélhetünk az adott
mondatrészről, amennyit akarunk.

Nézzék pl. a Micimackó szót. Ki akarom cserélni mondattal.

Az kínálgatta esténként mézzel Nyulat stb., akiről Milne több gyerekkönyvet is
írt.
Az az utalószó alanyi helyzetben van, alanyi alárendelő összetett mondatot
hoztunk létre.

Jön az esténként. Ez időhatározó volt, de most nem akarom kimondani az

esténként szót, hanem helyette mondatot akarok közölni.

Micimackó akkor kínálgatta Nyulat mézzel, amikor lement a nap.

Az utalószó időhatározói szerepben van, ezért az alárendelésem időhatározói.

Jön a mézzel szó.

Micimackó azzal kínálgatta Nyúl barátját, amit ő maga is nagyon szeretett.

A kínálgat ige. Egy igét nyilvánvalóan nem lehet névmással helyettesíteni,

vagyis az igei állítmány nem váltható fel utalószóval.

De a névszói állítmány már igen, hiszen a névmások neveket helyettesítenek.

Vagyis más mondatot kell találnom bemutatónak:

Micimackó jószívű volt Malackával.

Itt a jószívű volt az állítmány. Ezt már kicserélhetem utalószóra:

Micimackó olyan volt Malackával, amilyen csak a legjobb barát képes lenni.

Az alárendelő összetett mondat tehát lehet állítmányi:

Én az vagyok, aki téged soha nem fog elhagyni.

Alanyi:

Az a hűséges, aki bajban sem hagyja magára a másikat.

Tárgyi:

Azt nevezzük jó barátnak, aki jóban-rosszban együtt van velünk.

Mindenféle határozói:

Úgy készítettem el a halászlevet, ahogyan javasoltad. módhatározói

Abból ettem egy falatot, amit a nagymama főzött. partitvusi határozói
Rájöttem arra, hogy te vagy a legszebb. aszemantikus határozói

Mindenféle jelzői:

Olyan villamost láttam, amin csak egy ajtó volt. minőségjelzői

Annyi villamost láttam, hogy el sem tudod képzelni. mennyiségjelzői
Annak a villamosát láttam, aki a buszokat szokta tervezni. birtokos jelzői
Az alárendelő összetett mondat mellékmondatában kötőszó található.

Tudom azt, hogy kész a leves.

Tudom, hogy eljön a nyár.
Azt tudom, hogy jó idő lesz.
Az kínálgatta esténként mézzel Nyulat stb., akiről Milne több gyerekkönyvet is
írt.
Micimackó akkor kínálgatta Nyulat mézzel, amikor lement a nap.
Micimackó azzal kínálgatta Nyúl barátját, amit ő maga is nagyon szeretett.
Micimackó olyan volt Malackával, amilyen csak a legjobb barát képes lenni.
Úgy készítettem el a halászlevet, ahogyan javasoltad.

A kötőszó szófaját tekintve vagy kötőszó (hogy, mert, noha, mint stb.,), vagy
vonatkozó névmás (ami, ahonnan, amilyen, ahogy stb.).
A kötőszó jelentése sajátos jelentéstartalmat fejezhet ki.

Hasonlítást:

János olyan erővel küzdött, mint három sárkány.

Feltételt:

Akkor terítem meg az asztalt, ha elharangozták a delet.

Következményességet:

Olyan kedves vagy hozzám, hogy (annak az a következménye, hogy) mindjárt

sírva fakadok.

Megengedést

Megírom a leckémet, bár/noha nagyon elfáradtam az iskolában.

Az alárendelő összetett mondat elemzésének lépései:

1) Kiválasztjuk a főmondatot. Az a főmondat, amelyben a távolra mutató

névmás van, illetőleg, amelybe betehető a távolra mutató névmás. Írják le
füzetbe a következőt!
1. 2.
Úgy fogjuk megvarrni a ruhát, |mint ahogy mutattad.
Ebben a mondatban az Úgy a távolta mutató névmás. Tehát a 1. tagmondat a
főmondat.

2) Bekarikázzuk az utalószót. Karikázzák be a füzetben!

3) A főmondatot végigelemezzük. Addig a pontig, míg el nem jutonk az

utalószó szerepéhez.
Mit állítok? – fogjuk megvarrni.
Ki? – mi.
Hogyan fogjuk megvarrni?
Úgy. – ez módhatározó.

Akkor ez a mondat módhatározói alárendelés.

4) Megnézzük a mellékmondatot. Mi a kötőszava?

mint és ahogy, két kötőszava van.

5) Mindkettőt bekeretezzük.
Van tehát sajátos jelentéstartalma?
Igen, mert a mint kötőszó hasonlítást fejez ki.

6) összegzés: Tehát Az Úgy fogjuk megvarrni a ruhát, mint ahogy mutattad

mondat módhatározói, hasonlító sajátos jelentéstartalmú alárendelés.

Sajátos jelentéstartalom kevés esetben jelenik meg, az alárendelő mondatok

nagyobb részében nincs

A bekarikázott utalószó és a keretezett kötőszó felhasználásával már egy

egyszerű ábra is kialakítható:

módhatározói, hasonlító
Gyakorlás: 617. és 618. feladat a gyakorlókönyvből a fenti módon, szép lassan.

Milyen alárendelések a következő mondatok?

Abban a pillanatban történt, amikor megszólalt a telefon.

Abból lesz nagy író, aki maga is nagy írókon nevelkedik.
Akkora lehet a szörny, mint egy elefánt.
Annak a tollát találta meg, aki tegnap elvesztette.
Annyi a gondom, mint még soha.
Annyival többet kapsz holnap, amennyivel kevesebb jutott ma.
Lettem, ami lettem.
Mivel besötétedett, nem vártam tovább.
Néha azt érzem, hogy valaki követ.
Nem veszem le a sapkámat csak azért, hogy szebbnek tűnjön az arcom!
Ő volt az, aki mindig kitartott mellettünk.
Pulóvert nem olyat kötöttem, mint amilyet te ajánlottál.
Arra vártam, akiben mindig megbízhattam.