Az Ágnes asszony egy lélektani ballada,melynek témája népi ihletésű és stílusú.Egy
lelkiismeret furdalás által gyötört asszony fokozatos megőrülését mutatja be.Típusa szerint lélektani ballada,mely egyéni tragédiát mutat be.Fő motívuma a költeménynek bűn és a bűnhődés.Címe témajelölő cím,mivel a főszereplő nevét tartalmazza.Szerkezete egyszólamú,körkörös felépítésű,keretes.Helyszínei a műnek:patak-börtön-bíróság-patak. A műt három szerkezeti egységre bontható,ami négy jelenetet tartalmaz. I.szakasz:1-4vsz.:a patak partján játszódik,néhány nap alatt-Ágnes asszony lepedőt mos.Balladai homály jellemzi,mivel még csak sejthető valamiféle bűn,szórványos utalásokkal:véres lepedő,a férj nincs odakint. Fokozással találkozunk:egyre többen vonják kérdőre,egyre nagyobb téttel. A 4.vsz.-ban előjönnek a később megerősödő beteges rögeszme előjelei. 2.szakasz:5-19.vsz:Ágnes asszony bűne e részben világosodik meg-itt a történések a lélekben játszódnak.A bűntudat ébredése és a megtébolyodás folyamatának leírása a leghosszabb. 5-9. vsz.:helyszíne a börtön-több nap telik el-Ágnes hallucinál,vízionál Arany finom eszközökkel,apró jegyekkel mutatja be a megőrülés belső folyamatát. A cella sötétsége fokozza a tébolyt,az egyetlen kapcsolat a külvilággal a fénysugár. A fény-árnyék ellentéttel az őrület éjszakáját és az ész világosságát állítja szembe. 10-19.vsz.:helyszíne a tárgyalóterem,ahol bírósági tárgyalás zajlik,az események néhány óra alatt zajlanak le.A fokozodó őrület ügyetlen,igazi büntetést itt csak a Hajdú kap,ami akasztófa,Ágnes asszony pedig életfogytiglanra ítélik. 15.vsz.:leglíraibb rész:metaforái jelzik Ágnes néhai vonzóan szép voltát Ágnes = liliom,hattyú,könnyei=>vízgyöngy=>ártatlanság képzetét kelti 17.vsz.:az őrület legmagasabb foka:Ágnes hazatérési vágyának egyetlen oka a lepelmosás. 18.vsz:a bírák szemei szavaznak. 19.vsz:a törvényszéki ítélet már az isteni igazságszolgáltatás eredménye. 3.szakasz:20-26.vsz.:visszatér a kezdő kép a patakparton-hósszú évek történetét sűríti néhány vsz.-ba.Az idő a végtelenbe tágul-a vezeklés örökké tart.Állóképszerűve teszi Ágnes örökös kényszeres,rögeszmés cselekvéseit. Ágnes külsejének változása:a szöghaj őszbe fordulása,az arcon megjelenő ráncok:futó hab=>szilaj hab. Összegezve:Ágnes nem született gyilkos,neki bűntudata van,mely az őrületbe kergeti. Bűnét a lelkiismeret-furdalás követi,ezt követően pedig a bűnhődés,utánna pedig a megőrülés(minden hiteles börtönnél hitelesebb és fájóbb,ezek Arany más balladáiban is előfordulnak:Walesi Bárdok,V.László). De itt az elbeszélő nem vádol,Ágnes szenvedésben való megtisztulását látja. A refrén fokozza a drámaiságot,a tragikus hangulatot. Mindig más-más érzelmet fejez ki:fájdalom,megbánás,őrület,könyörgés megbocsátásért,tébolyult motyogás. Erősíti a tanulságot:Az isteni büntetés mindekit elér.