Gazdasági válság

Az 1. világháború megtörte Európában az 2. ipari forradalom gazdasági bővülését és a világgazdaság

globalizációját is. A hadi gazdaságra való áttérés, majd annak felszámolása nagyon igénybe vette az
európai gazdaságot, másrészt a háború adósságba sodorta a résztvevőket. A gyarmatokon felgyorsult
az iparosodás, részben a kieső európai termékek pótlására. A kommunisták vezette Szovjetunió
elzárkózott a világkereskedelemtől. A háború után újjáéledt a protekcionista gazdaságpolitika, ahol az
egyes országok védővámokkal akarták a hazai part támogatni. Mindezek következtében az USA és az
amerikai hitelekből újjáépített Európa termelése meghaladta a piac bővülését, túltermelési válság
bontakozott ki. Mivel a vállalatok termékei eladhatatlannak bizonyultak, csökkent a nyereségességük.
Ezért részvényeik ára is csökkenni kezdett (nem érte meg részt tulajdonosnak lenni egy nem
nyereséges vállalatban). A részvények tulajdonosai elkezdték eladni a részvényeiket, hogy
csökkentsék veszteségüket. Eladási pánik kezdődött. 1929-ben ennek következtében összeomlott a
New York-i tőzsde, ezt tekintjük a válság kezdetének. A válság kiterjedt a gazdaság minden ágazatára,
a válságjelenségek egymást erősítették. Az ipar csökkentette a termelést, ezért elbocsátások
következtek. Ezzel azonban tovább szűkült a piac, és tovább kellett csökkenteni a termelést. A
vállalatok nem tudták visszafizetni a hiteleiket, ez a bankok csődjét fenyegette. A megijedt betétesek
ki akarták venni megtakarításaikat, ezzel azonban végleg csődbe kergették a bankokat. A fogyasztás
általános csökkenése végül a mezőgazdaságot is elérte, a termékei kereslete is csökkent. A
szolgáltató szektorban is visszaesett a szállítás, a vendéglátás, a szállodaipar, színházak, a mozik, a
lokálok pedig bezártak. Csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Az eddigi állami gazdaságpolitika a
szabad verseny fenntartására és a költségvetési egyensúly megőrzésére szorítkozott. Ez a politika
nem tudta rövid távon kezelni a válságot. Mivel csökkentek az állami bevételek (adók), csökkentették
az állami kiadásokat is, ezzel azonban tovább szűkült a piac (tisztviselők elbocsátása, állami
megrendelések elhalasztása). Erősödött a protekcionizmus, ahol a szűkülő piacot a hazai termelőknek
akarták megőrizni, de ezzel kölcsönösen megakadályozták egymás exportját. A válság éppen ezért a
legnagyobb exporttal rendelkező országokat sújtotta leginkább. A legfejlettebb ipari hatalmak (USA,
Németország), és az egy-egy termékekre specializálódott országokra (Magyarország-búza, Argentína-
marhahús). Romlott a gyarmatosítók és a gyarmatok viszonya, hiszen a gazdaságilag meggyengült
Nagy-Britannia és Franciaország a gyarmatok rovására részesítette előnyben a hazai ipart. A válság
legsúlyosabb társadalmi hatása a fejlett országokban kialakult óriási munkanélküliség volt. Újra
megjelent a mindennapi nélkülözés (éhezés), miközben eladhatatlan készleteket raktároztak. A
tömegdemokrácia felerősítette a populista, állami beavatkozást és a gondoskodást követelő
hangokat. A demokrácia körülményes döntéshozatali folyamata lassúnak és embertelennek tűnt,
sokan gyors, határozott cselekvést vártak egy elhivatott vezetőtől. Úgy tűnt, hogy az állami irányítású
gazdaságokat nem érinti a válság, illetve, hogy az állam által kiépített szociális háló megvéd a
válságtól. Ezért vált példaértékűvé a fasiszta Olaszország és a kommunista Szovjetunió. A válságra
több megoldási kísérlet is életbe lépett, mint például a Keynes elmélete, USA és a New Deal. A
keynesi elmélet lényegében azt takarta, hogy az állami megrendelések olyan területeket érintettek,
amelyek a piaci kínálatot nem növelték. Eleve a túltermelési válságból indult ki, amelyet az állami
megrendelés követett. Az állami megrendelés következtében a piac bővült és új munkahelyek
alakultak. Ennek következtében fellendülés következett be. A New Deal lényegében új irányvonal,
amely 1932-től lép életbe. Roosevelt (1882-1945) gazdasági programjai közé tartozik az állami
beavatkozás, a bankbetétek zárolása, a dollár árfolyamát elszakította az aranyalaptól továbbá olcsó
állami beruházásokat hozott létre.