EURÓPAI UNIÓ

Hogyan harcolnak az orosz befolyás ellen

Georgiában?
Az egy hónapja tiltakozó georgiaiak Tbiliszi utcáin nem a magyarpéteri utat választják
CSEHSZLOVÁK KÉM
MAY 07, 2024 ∙ PAID

1 1 Share

Tömegmegmozdulásokat tartanak Georgiában és Magyarországon is.

Amikor a szavakban Georgia EU-s tagsága mellett kiálló, de Oroszországhoz közeledő Bidzina
Ivanisvili magánvállalkozó, korábban Georgia miniszterelnöke és a jelenlegi georgiai
kormánypárt, a Grúz Álom megalapítója, a Tbiliszibe felbuszoztatott 200 ezer ember előtt
beszédet mondott, sokan felháborodtak.

Az utóbbi években már csak ritkábban megszólaló, a georgiai kormánypártot, amolyan Jaroslaw
Kaczynski módjára háttérből irányító Ivanisvili ugyanis beszédében az orosz (nyugatellenes)
propaganda több paneljét is felhasználta.

A beszéd ezen részeit akár Orbán Viktor vagy Magyar Péter is elmondhatta volna.

A georgiai marginalizált ellenzék államcsínnyel és Georgia történelmi fejlődési irányának

eltérítésére tett radikális kísérletként fogta fel Ivanisvili kijelentéseit.

Nyilvánvaló: a mindössze 4 millió lakosú Georgiában egy olyan konPiktus alakult ki, amely
messze túlmutat a külföldiügynök-törvény körüli vitákon.

Egészen konkrétan az országuk jövője a tét.

© 2024 Csehszlovák Kém ∙ Privacy ∙ Terms ∙ Collection notice

Substack is the home for great culture
 Tbiliszi, Georgia, 2024. Datum kikeresni!! Forrás: Michal Berg, X.

Mindeközben a georgiai utcai megmozdulások a magyarországihoz hasonló belpolitikai

körülményekben egy teljesen másféle ellenállási stratégiát mutatnak meg. A marginalizált
ellenzéki pártok és az orbáni rezsim kiábrándult szavazói nem az oroszbarát magyar elitből
kivált, zavarosan kommunikáló középkádert emelnek messiási pozícióba, hanem folyamatos utcai
demonstrációkban tiltakoznak a kormány oroszbarát politikája és törvénytervezete ellen.

Moszkva szemszögéből természetesen a georgiai kon@iktus nagyobb téttel bír, mint a

magyarországi.

Utóbbi esetében egy az EU területén található, az orosz gáz európai piacon való terítésére
lehetőséget biztosító tranzitország megtartásáról szól a történet, előbbi kapcsán, az orosz
birodalmi, expanziós érdek érvényesítése esetében, kisebb geopolitikai áttörést is elérhet
Moszkva a régióban.

Ennek ellenére a 14 éve elnyomásban élő magyar társadalom kifejezetten passzív és befelé
forduló, miközben a georgiai társadalomban az eddig ígéretesen alakuló EU-s közeledés,
rajongással tölti el elsősorban a Satal, mobil, nyelveket beszélő, agilis és a céljaik mellett
határozottan fellépő georgiaiakat.

A magyarországi párhuzamokkal sem fukarkodó aktuális cikkemben arról lesz szó, hogy mi
történik Georgiában.
Magyar szemmel is izgalmas követni, hogyan ismétlődnek meg olyan jelenetek Georgiában,
amelyeket Magyarországon néhány évvel korábban már megismerhettünk, átélhettünk, és, hogy
azokra milyen reakciókat ad a grúz társadalom.

Megismerhetik közelebbről a jelenlegi georgiai kormánypárt szürke eminenciását és pártját,

akinek politikai mozgása nagyban emlékeztet a magyar maTaállam Keresztapjának fordulataira.

De kitérek a georgiai ellenzék állapotára és a georgiai társadalmat megosztó törésvonalakra is.

Végül foglalkozom az események bemutatásán kívül a nagyobb képpel, Oroszország „lágy

hasának” nevezett régió geopolitikájával, és teszek egy magyarországi kitérőt is.

Kezdjünk!

Mi történik Georgiában?
Az elmúlt napokban, hetekben az orosz-ukrán háború árnyékában, Georgiában, emberek tízezrei
demonstrálnak. Egyelőre nem dördültek el lövések éles lőszerrel, nem égnek házak.

Egészen konkrétan az történik, hogy a georgiai fővárosában található helyi parlament épülete
előtt, az emberek csaknem egy hónapja, EU-s, ukrán és georgiai zászlókkal a kezükben gyűlnek
össze.

A tiltakozók nagy része a Satal korosztályokat képviseli.

A kormányt egyelőre nem szólították fel az ellenzéki politikusok lemondásra, akik viszont
kifejezték aggodalmukat, hogy Georgia inkább az orosz utat követheti és nem az európai utat.

Mi ellen tiltakoznak?

A georgiai rendőrök vízágyúval lőtték a demonstrálókat 2024. május 1-én. Fotó: Zurab
Tsertsvadze, ČTK, Deník N

A tiltakozás oka és célja, hogy megakadályozzák az orosz mintára megalkotott és a georgiai

parlament által elfogadni készülő, oroszországi jogszabályhoz igen hasonlatos ún.
„külföldiügynök-törvényt.” A tiltakozásokon értelemszerűen ezúttal azt követelik, hogy a grúz
kormány vonja vissza ezt a törvénytervezetét.

Hasonló törvényt az orbáni maTaállamban már évekkel ezelőtt, 2017-ben, szintén elfogadtak.

A törvény már Magyarországon is ismert lényege, hogy „külföldi ügynöknek” bélyegez meg minden
civil szervezetet, amely anyagi támogatást külföldről is elfogad. A georgiai ellenzék szerint a
törvény korlátozza a sajtószabadságot a közelgő georgiai parlamenti választások előtt, ami több
elemző szerint is jogos aggodalomra ad okot.

Ezzel szemben, a törvény elfogadását szorgalmazók, cinikus módon, a törvény adta nagyobb
átláthatóságról beszélnek.

A törvényjavaslat ellenzői azzal érvelnek, hogy ezek az intézkedések gyengítik a civil társadalmat
és veszélyeztetik a szólásszabadságot. Az oroszországi és magyarországi tapasztalatok
alátámasztják, a georgiai EU-párti erők aggodalma megalapozott.

A törvény közvetett eredménye azonban nem korlátozódik a jogi megoldásokra, hanem annak
sokkal nagyobb hatása lehet a georgiai társadalomra.

Az ügynöktörvény elfogadásának ki nem mondott lényege - ahogy az történt

Magyarországon is - a nem kormányzati intézmények fokozatos lebontásának felgyorsítása,
és a a georgiai társadalom fokozatosa elidegenítése a nyugati világtól és nyugati társadalmi
struktúráktól.

Az előzményekről
А tavaly tavaszi tiltakozáshullám egyik ikonikus jelenetét 2023. március 7-én rögzítette egy
kamera. Egy EU-zászlót maga előtt tartó nő egymaga néz szembe a hatalom vízágyújával.

Emlékeztetőül, a georgiai kormány a civil szervezeteket vegzáló, és „külföldi ügynöknek” minősítő

jogszabályt először még 2023 márciusában próbálta bevezetni. Csakhogy azt követően az
emberek több napon át az utcákon tiltakoztak, a georgiai parlament épülete előtt több tízezer
ember gyűlt össze, hogy a törvényi kezdeményezés ellen demonstráljanak.

Az akkori tiltakozások miatt a parlamentben végül a törvényt visszavonták, és ígéretet tettek

arra, hogy „soha többé” nem próbálkoznak meg annak bevezetésével. Azóta egy év telt el, és
látható, hogy a Moszkva támogatását érző politikusoknak mennyit jelentett az adott szó. A
törvényről újra a georgiai parlamentben vitatkoznak, szavaznak.

A mostani új törvényjavaslat lényegében megegyezik a tavalyi tervezettel.

 A különbség csupán annyi, hogy a mostani, az ellenzéki politikusok és civil társadalmi
csoportok által támogatott tüntetések még nagyobbak, a közfelháborodás pedig még
nagyobb, mint korábban.

Április 17: az ügynöktörvény elfogadása első olvasatban

A törvénytervezet még április 15-én elfogadta a georgiai parlament jogi bizottsága. A bizottság
ülésének idején az ellenzéki képviselőket eltávolították a teremből.

Ezek a fejlemények akkor ismét az utcára vitték az embereket.

Április 17-én a georgiai parlament első olvasatban megszavazta, és a törvénytervezet jelenleg a

második olvasatra vár a parlamentben.

A szavazás napján az ellenzéki pártok nem vettek részt a szavazáson.

A következő videón látható jelenet azt mutatja, hogy a szavazás napján georgiai állampolgárok
spontán a helyi parlament épülete előtt gyülekeznek és tiltakoznak a törvény elfogadása ellen:

Ez a döntés is újabb ellenálló tiltakozást eredményezett. Az április 17-én első olvasatban

elfogadott „külföldi ügynökökről” szóló törvénytervezet utáni napon több szervezett
demonstráción is tartottak.
 „Az örmények a georgiaiak mellett állnak” - olvasható az április 18-án, este az előző nap első
olvasatban elfogadott „külföldiügynök-törvény” elleni „nők felvonulása” egyik résztvevője
által tartott transzparensen. Forrás: bety kovac, X.

Az egyik ilyen demonstráció a „nők felvonulása” elnevezést kapta. A georgiai nők menete a helyi
parlament épülete elé vonult, ahol a már tüntető nőkhöz a diákok is csatlakoztak.

Az egyesült csoportok végül a georgiai elnök rezidenciájánál fejezték be a megmozdulást: Salome

Zourabichvili elnöknek megköszönték a törvénnyel szembeni kiállást.

Vízágyúval, könnygázzal, gumilövedékkel a tüntetők ellen

Legutóbb a múlt héten, május 1-én tiltakoztak hatalmas demonstráción a georgiai polgárok az
első olvasatban elfogadott ügynöktörvény ellen.
A rendezvény hivatalos része után, a múlt héten szerdán eszkalálódtak az események Tbilisziben.
A helyszínen maradt demonstrálók összecsaptak a tüntetők a rendőrséggel, miközben a
törvénytervezet ellen tiltakoztak. A georgiai rendőrség vízágyút és könnygázt vetett be a georgiai
fővárosban található parlament épülete előtt tiltakozók ellen.

Az utcai megmozdulások természete kifejezetten oroszellenes jellegű.

A tüntetőket kiszorították végül a parlament előtti térről, de végül újra visszatértek oda. Egyes
szemtanúk beszámolói szerint a rendőrök gumilövedéket is bevetettek. A demonstrálók egy része
megpróbálta betörni a parlament bejárati ajtaját, de a rendőrök könnygáz bevezetésével
megakadályozták a demonstrálók továbbhaladását. Az ilyen egyenlőtlen erők közötti összecsapás
megszokott forgatókönyve alapján, a demonstrálók szétszéledése után néhány órával
visszaszivárogtak a térre.
A megjelent vizuális bizonyítékok alapján látható, hogy egyes demonstrálók működésképtelenné
a parlament előtti teret megSgyelő biztonsági kamerákat, amelyeket még május elsején, a reggeli
órákban szerelt fel a rendőrség.

A tüntetők egy másik része a parlament épülete mögötti téren a demonstrálók tolták ki a
rendőröket az épülettől távolabbra. Szintén május 1-én a csitadzei rendőrőrsön tűz ütött ki.
 Összességében az látható, hogy a tüntetések dinamikája április hónap közepén és a hónap
vége felé kaptak lendületet a hatalom politikai döntései nyomán. Az elmúlt napokban,
április és május hónapok fordulóján, ezek a tiltakozások újra felerősödtek, a
demonstrációkon georgiaiak t ízezrei vesznek részt.

Kicsoda Bidzina Ivanisvili?

Bidzina Ivanisvili, georgiai oligarcha, politikus. Fotó: Cseh Köztévé

Bidzina Ivanisvili, a Grúz Álom párt vezetője a szavazás napján, április 17-én, pártja támogatóinak
egy részét a georgiai fővárosba buszoztatta, és egy előttük tartott tüzes beszédében „büntetést”
ígért a kormány ellen felszólaló fő ellenzéki pártok és civil társadalmi csoportok képviselőinek.

Bidzina Ivanisvili valaha orosz állampolgársággal rendelkezett, Oroszországban tanult, és

vállalkozása, amivel a világ 600 leggazdagabb embere közé került, részben orosz üzleteihez
kapcsolódik. A jelenlegi georgiai kormánypártot évekig a háttérből irányító Ivanisvili oligarcha
olyan néhány helyi üzletember támogatását is élvezi, akiknek üzleti tevékenysége
Oroszországhoz kötődik.

Azt állítja, hogy ő és más grúz üzletemberek is csatlakozni szeretnének Európához. Szerintük az
Ázsia és Európa közötti úton fekvő Grúzia helyzete szó szerint kereskedelmi és közlekedési híd
szerepére predesztinálta az országot, amelyet nem szabad összetéveszteni egyik szomszédjával
sem.
(Ismét ismerős narratíva Vona Gábortól Orbán Viktoron át, Magyar Péterig.)

Ezen kívül a kormánypárt hangját olyan politikusok határozzák meg, akik az ukrajnai
konPiktussal és Oroszországgal kapcsolatban visszafogott hozzáállást képviselnek.

Ivanisvili személyes gazdagsága és pártjának az államháztartás feletti teljes ellenőrzése politikai

befolyást biztosít számára és párttársainak is a kormányzati szerződések odaítélése és
munkahelyteremtések területén. Mindezt egy olyan országban tudja megtenni, ahol minden
hatodik ember munkanélküli.

Ahogy Magyar Péter vagy a szlovák Igor Matovič, úgy Ivanisvili is megígérte kezdetben, hogy
harcolni fog a korrupció ellen, megőrzi a grúz nemzeti identitást (és helyreállítja az ország
területi integritását.)

„Ő egy szovjet ember,” nyilatkozta a brit Telegraph napilapnak április 30-án Ivanisviliről egykori
kormánytársa, Alex Petriasvili, aki Grúzia európai integrációért felelős minisztere volt Ivanisvili
kormánya idején a 2010-es évek elején. Szerinte egykori főnöke nem hisz a demokráciában. „Soha
nem szégyellte magánbeszélgetésekben kijelenteni, hogy a korrupció mindenhol jelen van, és az akkor, jó,
ha ellenőrzés alatt tartjuk,” tette hozzá.

Nem lehet ismeretlen a grúz miniszterelnök politikai pozíciója sem magyarországi szemmel:
igyekszik mindkét oldalra játszani. Egyrészt elutasítja az oroszellenes szankciókat, másrészt
ahhoz is ragaszkodik, hogy Georgiának továbbra is kereskedni kell Moszkvával.

Ivanisvili 2024 elején jelentette be, hogy visszatér a georgiai politikába. Ezt a jelenetet
sokadjára ismétli meg.

Pártja, a Grúz Álom, jelenleg kétszer akkora támogatottsággal rendelkezik, mint bármelyik
másik georgiai párt.

Mi a Grúz Álom?
 A képen a Grúz Álom párt támogatói ünneplik a szabadban a párt 2016-os parlamenti
választási győzelmét. Fotó: BBC

Induljunk ki abból, hogy a georgiai ellenzék a szavakban EU-párti Grúz Álom elnevezésű
kormánypártot az EU-tól való eltávolodással vádolja, és ezzel párhuzamosan az Oroszországhoz
való közeledéssel.

Ivanisvili pártjával kapcsolatban érzékelhető ellentmondást úgy lehet feloldani, ha tudjuk, hogy
amikor ez a párt 2012-ben hatalomra jutott, egy olyan koalíció élén kezdett el kormányozni, ami a
Nyugat jó partnerének bizonyult.

Bár a Grúz Álom pártban a kezdetektől ott voltak egyes oroszbarát politikusok, a kormánykoalíció
fősodra kezdetben marginalizálta őket. Csakhogy az elmúlt években a párt oroszbarát elemei
bekerültek a párt legfelsőbb vezetésébe, miközben a nyugati orientációjú tagokat kiszorították a
kormányból.

A Grúz Álom párt fordulata hasonlít a Fidesz oroszbarát fordulatához. Ez a párt most olyan
politikát képvisel, amely igazságtalanul és antidemokratikus módszerekkel marginalizálja az
ellenzéki pártokat.

Másrészt, noha a párt hivatalos politikája továbbra is Georgia EU- és NATO-csatlakozása mellett
szól, keveset tesznek e cél elérése érdekében.

Amikor Oroszország elindította Ukrajna elleni teljeskörű invázióját, a georgiai parlament

kétségbe vonta a Moszkva ellen meghozott nyugati szankciókat, nem csatlakozott azokhoz, sőt,
növelte a Moszkvával való kereskedelmi kapcsolatokat.

De a Grúz Álom párt képviselői rendszeresen gúnyolódnak az USA georgiai nagykövetein is,
illetve a hivatalos propagandában szintén ellenséges légkört alakítottak ki az Ukrajnában
önkéntesként harcoló georgiai légió tagjaival szemben is.

Az idei márciusi felmérések alapján a Grúz Álom 31 százalékot szerezne a választásokon, amely
eredmény a jelenlegi kormánypárt győzelmét jelentené. Sokan nem értik, miért kell erőltetni egy
olyan törvényt, amely nyilvánvalóan szembemegy a grúz EU-s vállalásoknak. És ezzel
ellenkezőleg: az orosz elképzelésekkel pedig erősen harmonizál.

A törvény elfogadásának erőltetése azért is érthetetlen, mert a Grúz Álom enélkül is folytathatja a
kormányzást. Most éppen ellenkező hatást értek el: a társadalom egy része megmozdult, amely
forradalomhoz, esetleg polgárháborúhoz is elvezethet.
A Grúz Álom sikerének kulcsfontosságú eleme, hogy nem nyíltan oroszbarát és EU-ellenes,
hanem kétértelmű üzeneteket fogalmaz meg. A Például azzal vádolja az ellenzéket, hogy
Oroszországgal kockáztatja a konPiktust – példaként a bebörtönzött volt elnököt, Miheil
Szaakasvili nyilatkozatait hozza fel, aki 2008-ban Abházián és Dél-Oszétián keresztül szembesült az
orosz agresszióval.

Érdemes hangsúlyozni, hogy a georgiai társadalmat nem lehet az oroszbarát vs. EU-barát tengely
mentén felosztani, mivel a friss felmérések szerint az ország lakosságának több mint 80 százaléka
egyértelműen szeretne mielőbb az EU-hoz csatlakozni. Tény tehát, hogy az oroszbarát jelenlegi
kabinet támogatóinak többsége is ezt szeretné.

A fentiek alapján látszik, hogy a georgiai kormánypárt támogatóinak gondolkodása nagyon

hasonló a magyarországi Fidesz oroszbarát rezsimjének az EU-s tagságot támogató
híveihez.

De milyen állapotban van a grúziai ellenzék?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tart a börtönben készült képeket Szaakasviliről 2023.
február 1-én. Az Európai Parlament 2024. április 25-én megfogalmazott jelentésében,
többek között, kérte, hogy humanitárius okokból engedjék szabadon külföldi orvosi kezelés
igénybevétele céljából. Forrás: Usagp.org
A megmozdulások résztvevői a Satalok és Miheil Szaakasvili volt elnök hívei.

Nem lehet meglepetés az sem a magyarországi olvasónak, ha azt írom, hogy sok georgiai azt
mondja, nem lát egyértelmű alternatívát a kormánypárttal szemben. Az ország legnagyobb
ellenzéki tömbje, a Szaakasvili által alapított Egyesült Nemzeti Mozgalom (SNH) igyekszik
elhatárolódni kormányzása idején kipattant korrupciós-gyanús ügyektől és személyi-kultusz
megteremtésének vádjától.

A SNH politikusa, Tina Bokuchava úgy jellemezte a páneurópai Politico magazinnak a georgiai
helyzetet, hogy szerinte a Grúz Álom pártján kívül az SNH rendelkezik a legelkötelezettebb
szavazótáborral, de ők nincsenek elegen a kormányváltáshoz. A cél az, hogy minden Európa-párti
ellenzéki párt együttműködjön és egységfrontot alakítson ki a kormánypárttal szemben.

„Nem létezik egységes ellenzék Georgiában. A Grúz Álom elsősorban szavazatvásárlási gyakorlatáról
ismert, visszaél az adminisztratív jogkörével, különösen a fővároson kívüli területeken, országszerte. Azzal
fenyegeti az embereket, hogy elveszíthetik munkájukat, ha nem a Grúz Álom pártra szavaznak,” mondta
Tinatin Achvlediani, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának kutatója.

Mit gondol a georgiai kormánypárti és ellenzéki

Oroszországról?
A georgiai kormánypárti és ellenzéki szavazók közötti véleménykülönbséget Oroszországgal
kapcsolatban úgy lehet megfogalmazni, hogy előbbiek mindenkivel jó kapcsolatra szeretnének
törekedni, utóbbiak egyértelműen hátat fordítanának Oroszországnak.

Hogy értsük a georgiai állampolgárok helyzetének bonyolultságát, vegyük például a vízum-

kérdést. Ha a georgiaiak elveszítenék az európai országokkal szembeni vízummentességüket, az
mindkét politikai tábor szavazóit megrémiszti. De sokakat hasonlóan megijeszt az a gondolat is,
ha Oroszország vízumkötelességet vezetne be, mivel az ország lakosságának nagy része
Oroszországban dolgozik és kiterjedt üzleti kapcsolatrendszerrel rendelkeznek Oroszországban.

A georgiai kormánypárti és ellenzéki szavazók is megszállónak tartják Oroszországot, de a

kormánypárt az ország földrajzi elhelyezkedésének Sgyelembevételére emlékeztet, és azt
mondja, hogy nem szabad olyan helyzetbe kerülni, hogy dönteni kelljen két viszálykodó partner
között. Ennek gyakorlati eredménye azonban az, hogy elfogadják az orosz megszállást
országukban.

Ezzel szemben az ellenzéki szavazók nem akarnak az oroszokkal szóba állni, szeretnék, ha
Georgia csatlakozna az oroszellenes szankciókhoz, többet akarnak segíteni Ukrajnának, és
mielőbb csatlakozni a NATO-hoz, bővítenék az LMBTQ közösséggel szembeni nagyobb
toleranciát, függetlenül attól, hogy az milyen reakciót váltana ki a Kremlben.

A markánsan ellentétes álláspontok ellenére a két politikai tábor közötti párbeszéd

 azonban a Grúz Álom április végén, Tbiliszi központjában tartott demonstrációjáig
működött. Ahogy a cikk elején már említettem, ezen a demonstráción felszólalt Bidzina
Ivanisvili is. A beszédében elhangzó orosz propaganda állítások a párbeszéd lehetőségét a
két politikai tábor között felrobbantották.

„A „globális háborús párt” támogatói egyformán ágyútölteléknek nézik Grúziát és Ukrajnát is,” jelentette
ki a georgiai ellenzékre célozva Bidzina Ivanisvili oligarcha 2024. április 17-én, Tbiliszi
központjában tartott kormánypárti nagygyűlésen. Hangsúlyozta még, hogy a Nyugat nem nyithat
frontot országában egy második frontot Oroszország ellen.

A tüntetésen résztvevők általános hangulatát az egyik résztvevő nyilatkozata jól visszaadta: „a

kormány nem tökéletes, de nem rángathatja az országot egy olyan háborúba, mint ami Ukrajnában tört
ki.”

Mintha Magyarországon járnánk.

Mi a nyugati visszhang?
Georgia tavaly decemberben - Ukrajnával együtt - megkapta az EU-s tagjelölt státuszt.
Ugyanakkor az EU kijelentette, hogy a külföldiügynök-törvény bevezetése gyakorlatilag kizárja a
további előrelépést Georgia EU tagsága felé. Különösen akkor, amikor május 1-én a biztonsági
erők több ezer tüntetőt vízágyúval és gumilövedékekkel lőtt.

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője elítélte a tüntetők elleni erőszakot.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke április 16-án kijelentette, hogy a törvénytervezet „tovább
távolítja el Georgiát az EU-tól”.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője, Matthew Miller közleményében

kijelentette: „Súlyosan csalódottak vagyunk a grúz parlament döntése miatt, miszerint előmozdítja a
Kreml által ihletett „külföldi befolyás” szabályozását.”

Javier Colomina, a NATO kaukázusi és közép-ázsiai különleges képviselője azt írta április 19-én
X-csatornáján, hogy „ez a tervezet visszalépés, és nem segíti elő Georgia euroatlanti integrációját.”

Hogy az olvasónak ne legyen egy szemernyi kétsége sem a tervezett grúziai jogszabályról,
érdemes tudni, hogy a georgiai „külföldiügynök-törvényt,” többek között, Az orosz Alexander Dugin,
fasiszta ideológus, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vagy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője
támogatta nyilvánosan.

Get more from Csehszlovák Kém in the

Substack app Get the app
Available for iOS and Android

Mit mondanak a georgiai elemzők?

 Gocha Mirtskhulava, a Politikai és Társadalmi Kapcsolatok Akadémia igazgatója. Forrás:
bety kovac, X.

„A Kreml rendelte el a törvény elfogadását,” véli a georgiai Gocha Mirtskhulava, a georgiai Politikai
és Társadalmi Kapcsolatok Akadémia igazgatója, aki egy érdekes összefüggésre hívta fel a
Sgyelmet a georgiai demonstrációk kapcsán. „Szerintem (a grúziai) hatóságok ma már annyira félnek
Moszkvától és Putyintól, hogy feladták az állampolgárok felé tavaly tett ígéretüket, miszerint végleg
eltörlik ezt a törvényt. Úgy vélem, hogy Georgia európai lehetőségei, az európai irány népszerűsége, és a
georgiai válogatott kijutása az európai labdarúgó küzdelmekbe ingerelte fel Moszkvát,” nyilatkozta az
ukrán sajtóban.

A tudós megemlített egy konkrét esetet, amikor a georgiai labdarúgók, az EB-re való kijutás
után, a hazai ünneplés idején, külön hangsúlyozták, hogy hova jutottak ki. Amikor a georgiai
válogatott csatára, Khvica Kvaratshelija, a játékosok és a szurkolók közös ünneplése idején a
színpadon a közönség felé fordult, és megkérdezte: „Na, hova jutottunk ki?” A szurkolók egy
hangon válaszoltak: „Európába!” A felszínes szemlélő úgy is olvashatta, magyarázta a georgiai
tudós, hogy a georgiai labdarúgó válogatott résztvevője lesz a németországi EB-nek. „De
valójában, ott a téren is, mindenki úgy értette, hogy ez a megnyilvánulás Georgia európai irányultságának
nyilvános deklarálása,” tette hozzá.

Mirtskhulava szerint az európai gondolat népszerűség-növekedése volt a Kreml számára az utolsó

csepp a pohárban, és ők utasították a georgiai kormánypártot az „ügynöktörvény” bevezetésére.
Úgy véli, hogy ezt a törvényt valójában a georgiai harmadik szektor és a georgiai értelmiség
elnyomására hozzák létre, valamint nem a Georgia területének 20 százalékát orosz megszállás
alatt tartó Kreml, hanem a Nyugat és az Egyesült Államok ellen irányul.

„Szerintem nehéz idők jönnek Ivanisvili kormányára, és Oroszország sem Ukrajnában, sem Georgiában
nem tudja elérni céljait. Ukrajna részben megszállt és háborús állapotban, Georgia részben megszállt
állapotban működik jelenleg, mi kijutottunk a futball Eb-re is, az oroszoknak nincsenek jó kilátásaik
hírnevük alakulásával kapcsolatban,” magyarázta a tudós.
 Nukzar Suaridze, a nemzetközi Resource Center of Journalism újságíró szervezet tagja.
Forrás: bety kovac, X

A georgiai Nukzar Suaridze, a nemzetközi Resource Center of Journalism újságíró szervezet tagja
szerint „a harmadik szektor, vagyis a civil társadalom kész a végsőkig harcolni ez ellen a törvény ellen.”
Szerinte az a tény, hogy a hatóságok olyan törvényt készülnek elfogadni, amelyeket a georgiai
társadalom annyira ellenez, azt is jelenti, hogy a hatóságok mindent meg fognak tenni azért,
hogy a törvényt elfogadják.

„Jó újságíróink, hatékony, a szólásszabadságot, a korrupció-ellenességet képviselő szervezeteink vannak,

akik végzik rendszeres tevékenységüket, és ezt a hatóságok láthatóan nem kedvelik, ezért próbálják meg
lerombolni vagy „pacilkálni” a harmadik szektort,” magyarázta a georgiai újságíró szintén az ukrán
sajtóban.

Szerinte a georgiai oroszbarát kormány tisztában van azzal, hogy a törvény elfogadása Georgia
EU-s kilátásait veszélyeztetik, de ez nem érdekli őket és azzal érvelnek, hogy hasonló törvény
létezik Franciaországban vagy az Egyesült Államokban is. „De el tudja-e bárki is azt képzelni, aki
képes kritikus gondolkodásra, hogy egy olyan országban, amely területének 20 százalékát megszállták, az
ezt végrehajtók között nincsenek ügynökök, és ehelyett „ügynököket” keresnek azok között, akik baráti,
európai országoktól kapnak pénzt?” - tett fel a logikus kérdést az újságíró, megjegyezve, hogy az
elmúlt 12 évben egyetlen ügynököt sem tartóztattak le az országát részben megszállás alatt tartó
Oroszországból.
 Vakhtang Maisaya, a politikatudomány doktora, az OPAD Külpolitikai Kutatóközpont
szakértője. Forrás: bety kovac, X.

„Ha a törvényt elfogadják, az Georgia európai és nyugati tájékozódásának teljes összetörése lesz,” ezt már
Vakhtang Maisaya, a politikatudomány doktora, az OPAD Külpolitikai Kutatóközpont szakértője
jelentette ki az ukrán sajtóban.

A georgiai politológus szerint a „külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvénytervezet 4 cikkelyt

tartalmaz, és valójában a 2016-ban elfogadott orosz törvény szó szerinti másolata.

Szerinte az emberek nemet mondanak erre a törvényre, mert akadályozza a civil társadalom
fejlődését és korlátozza az alapvető demokratikus és politikai jogaikat. A törvény értelmében
minden szervezet „külföldi ügynöknek” minősül, amely nyugati országból kap támogatást. Az ilyen
szervezeteket a georgiai Igazságügyi Minisztérium külön nyilvántartásba veszi, és éves bejelentésre
kötelezi pénzügyi tevékenységükről.

A professzor úgy látja, hogy a törvény a baráti, nyugati partnerországok ellen irányul, és egy puha
totalitárius rezsim létrehozását segíti elő Georgiában, hasonlóan ahhoz, amit Putyin formált ki
Oroszországban.

„Tavaly megnyertük az első szakaszt, de most úgy tűnik a kormány felkészült, és hisz a győzelmében. Ha
április 17-én sikerül első olvasatban elfogadni a törvényt, az nagyon rossz üzenet lesz, mivel utána már
csak a technikai részletek megvitatására marad lehetőség. Összességében május 17-ig szeretnék lezárni a
folyamatot, de elképzelhető, hogy a jogalkotást felgyorsítják,” nyilatkozta a politológus, és gyorsan
hozzáteszem, hogy azóta már túl vagyunk a törvény első olvasatban való megszavazásán.

Maisaya rámutatott, bár Georgia alkotmányának 78. cikkelye kimondja, az ország NATO és EU
tagságok iránti elkötelezettségét, az „ügynöktörvény” elfogadása ennek az elkötelezettségnek
ellentmond.

„Ez pedig nem más, mint a hatalom monopolizálása és alkotmányos puccs, miközben a rendőrség és a
titkosszolgálatok a kormány mögött állnak,” tette hozzá.
 Másrészt, tette hozzá a neves politológus, ezért sem meglepő, hogy a tüntetők oldalán álló
grúz elnök a jelenlegi georgiai kormányt nem „grúz álomnak”, hanem „orosz álomnak
nevezte.”

„Zurabishvili asszony jelenleg a tüntetők oldalán áll, sokan vannak, és a katonaság továbbra is a
háttérben maradva lgyeli a fejleményeket. Ami nagyon fontos, hogy a georgiai hadsereg vezetésében
nagy erős nyugatbarát nézetek uralkodnak. Remélem, a helyzet nem rosszabbodik, de a helyi oroszbarát
erők és a Kreml, azonban folyamatosan egy polgárháború irányába provokálja a grúz társadalmat,”
magyarázta a cseppet sem megnyugtató georgiai helyzetet Maisaya.

Egy ukrán-georgiai párhuzamról

A georgiai helyzet összehasonlítása Ukrajnával nem tökéletes, de az kezd hasonlítani a 10 évvel
ezelőtti, Ukrajnában terjedő Euromajdan-tüntetésekre.

Viktor Janukovics ukrán elnökhöz hasonlóan a jelenlegi georgiai kormánykoalíció formálisan azt
állítja, hogy támogatja Georgia EU-s tagságát, de a hatalom érdemi tettei ennek ellenkezőjét
sugallja.

És hasonlóan ahhoz is, ahogy Kijivben történt, minderre ma Tbilisziben is Nyugatbarát emberek
reagálnak a fejleményekre és mennek ki az utcára tiltakozni.

Tíz évvel korábban a rendőrség rátámadt a tüntetőkre: az Euromajdan több mint száz halottal és
több ezer sebesülttel járt.

Tíz éve kezdődött az ukrán nemzeti ébredés korszaka

CSEHSZLOVÁK KÉM · 2023. NOVEMBER 21.
Read full story

A georgiai biztonsági erők reakciója egyelőre még korántsem olyan brutális, mint Ukrajnában,
de az elmúlt napokban több alkalommal is történt a demonstrálók és a rendőrség között Szikai
összecsapás.

Videók jelentek meg arról, hogy a biztonsági erők botokkal verték a tüntetőket, és vízágyúval,
kábító-gránátokkal támadtak a tüntetőkre. Az egyik ellenzéki párt vezetője fotót is közölt sérült
arcáról, miután a rendőrök megverték.
 Gumilövedéket is bevetettek május 1-én, Tbilisziben. Forrás: Stary Blazen, X.

Hogyan alakulhat „külföldiügynök-törvény” sorsa ?

A georgiai kormány rendelkezik egyébként a törvényjavaslat elfogadásához szükséges
szavazattal. Ugyanakkor nagyban árthat önmagának is a parlamenti választások előtt, mert az
uniós tagság 80 százalékos társadalmi támogatottsággal bír.

A törvényjavaslat harmadik, egyben utolsó olvasatát a georgiai parlamentben május 17-én tartják.
Nem kell hozzá különösebb jóstehetség, hogy várhatóan újabb utcai demonstrációkat szerveznek
a törvény ellenzői Tbiliszi város utcáin.

Addig viszont a következő napokban várhatóan nem történik semmi, mert Georgiában kezdetét
vette a húsvét ünnepe, amit május 13-ig ünnepelnek. Ilyenkor a hivatalos épületek kihaltak,
összegyűlnek a családok, nincs értelme tüntetéseket szervezni. Ennek az előzetes várakozásnak
ellentmond, hogy a tüntetők azt mondják, ők kitartanak a következő napokban is az utcákon.
Mindezt alátámasztja a fenti videófelvétel is, amely május 6-án készült a georgiai Batuma
városában. Hiába tartanak a húsvéti ünnepek, és van csapadékos idő ezekben a napokban a
térségben, nemcsak Batuma, de más georgiai városokból (például ez a május 3-i videófelvétel
Kutaisi városból érkezett) származó videófelvételek is azt mutatják, hogy a tiltakozások nem
szünetelnek, de inkább országszerte terjednek, és az emberek naponta, a legkülönbözőbb
helyeken tiltakoznak.

Ha a törvény átmegy harmadik olvasatban is, akkor a várhatóan megszavazott törvényt elküldik
Salome Zourabichvili grúz elnöknek, aki viszont még április 17-én, újra megígérte, hogy kész
megvétózni a törvényt.
 Salome Zourabichvili georgiai elnök a BBC-nek adott interjújában április 17-én kijelentette,
hogy megvétózza a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt. Forrás: Nexta TV, X.

Csakhogy a parlamenti többséget képviselő Grúz Álom kormánypárt vélhetően élni fog
többségével, és egy egyszerű szavazással felülbírálja az elnöki vétót és az új szabályozás új grúziai
törvénnyé válik.

Mit léphet Moszkva?

A térképen az orosz birodalmi térnyerés, területi megszállás látható Ukrajnában és

Georgiában, 2022. február 24-e előtti állapot. Forrás: Diane Francis

Egészen biztosak lehetünk, hogy Moszkva élénken Sgyeli a georgiai eseményeket. És abban a
pillanatban, amikor úgy tűnik, hogy a Grúz Álom elveszti hatalmát, nagy valószínűséggel Moszkva
be fog avatkozni. Különösen akkor, ha a kormány bukását egy Moszkva által már mitikus démoni
jelenség szintjére emelt „színes forradalom” okozná.
Ismert: Oroszország 2008-as invázióját követően Georgia területének 20 százaléka jelenleg orosz
megszállás alatt áll. Egy esetleges új orosz beavatkozás többféle formában is elképzelhető.
Végrehajthatnak katonai provokációt a jelenleg megszállt területekről (Dél-Oszétia, Abházia), vagy
a katonai szolgálat elől Oroszországból Georgiába menekült orosz állampolgárok százezrei közé
való beszivárgással.

Jelenleg a legkisebb esély, hogy Georgia ellen teljeskörű orosz katonai megszállást indítanak el
Moszkvában. De nem lehet semmit sem kizárni, különösen Ukrajna 2022-es lerohanása után.

Ami biztos viszont, hogy a georgiai hadsereg jelenleg már jobb állapotban van, mint 2008-ban, és
a georgiaiak képesek lennének fegyverrel is ellenállni az orosz beavatkozásnak.

Egy orosz ellenőrzésű Georgia befolyásolhatja az Ukrajnában vívott háborút is. A Fekete-
tengerrel is határos ország elfoglalása ugyanis több tengerparthoz juttatná Oroszországot egy
olyan időszakban, amikor az ukrán hadsereg sikeres drón és rakétacsapásokkal tizedelte meg az
orosz Fekete-tengeri Flottát, és szorították őket ki a Fekete-tenger nyugati részéről.

A Kommuna egy gyönyörű mentőhajó, de legitim katonai célpont

CSEHSZLOVÁK KÉM · ÁPR. 25.
Read full story

„Egy orosz ellenőrzésű Georgia Oroszország kezére játszaná az összes jelentős olaj- és gázvezetéket,
amely Azerbajdzsán és Kazahsztán hatalmas energiaforrásait Európával köti össze. Bármilyen
fennakadás jelentős energiaproblémát okozna Európának, valamint a NATO-nak és az Egyesült
Államoknak is,” állapította meg az amerikai Foreign Policy magazin május 1-én megjelent
cikkében.

Végül Georgia orosz irányítása egy Moszkva által régóta vágyott szárazföldi összeköttetést is
létrehozna Moszkva és szövetségese, Örményország között. Ami viszont egy újabb szárazföldi és
légi folyosót alakítana ki Oroszország és Irán között egy olyan időszakban, amikor a két ország
közötti katonai együttműködés elmélyül.

Mindez lehetővé tenné Moszkva számára, hogy irányítsa az eurázsiai szárazföldi kelet-nyugati
tranzit nagy részét.

Vlagyimir Putyin számára pedig még egy enyhébb georgiai beavatkozás is geopolitikai
győzelemmel érne fel, „amelyre nagyon szüksége van, mióta két éve Ukrajnában rekedt,”
állapította meg elemzésében a Foreign Policy.

Mit üzen a georgiai példa Magyarországnak?

Magyarországon a georgiai folyamatokkal látszólag párhuzamosan, de más irányú tiltakozások
kezdődtek. Pontosabban szólva, a magyarországi jogos elégedetlenséget láthatóan sikerrel téríti
el egy az orbáni rezsimből nemrég kivált harmadvonalbeli káder. Mindez azért is nehezen
érthető, mert ellentétben Georgiával, Magyarország az EU és a NATO tagja, közvetlen orosz
katonai beavatkozás nem fenyegeti.

Az Orbán-rezsimet alapjaiban megrengető morális válság, a pedoSl-botrány kitörése óta az

oroszbarát Orbán-rezsimben az elmúlt két hónapban több olyan esemény is történt, amely
tompította és elvezette a magyarországi társadalomban növekvő elégedetlenséget a hatalommal
szemben.

Az óriási társadalmi elégedetlenséget először egy a szervezők elmondása szerint is egy

kifejezetten apolitikus rendezvény jelenítette meg a pedoSl-botrány kirobbanása utáni első
napokban. Az ún. inouenszerek tüntetésének egyik megdöbbentő jelenete volt, hogy az egyik
felszólaló konkrétan lepisszegte a demonstrálók növekvő elégedetlenségét. A nemes cél nevében
meghirdetett esemény váratlan sikere ezt a részletet kitakarta.

De szintén a pedoSl-botrány kitörése utáni napon jelent meg látszólag „a semmiből” a

maTaállam harmadvonalbeli kádere, aki egy kifejezetten elitellenes, populista politikával azóta
próbálja a kormány és a marginalizált pozícióba szorított, tehetetlen ellenzéki ellen felgyülemlett
elégedetlenséget meglovagolni, meglehetős sikerrel.

Szemmel láthatóan az orosz hibrid háború Magyarországon nagyon sikeres, hiszen a belpolitikai
életben az orbáni hatalomnak kihívást jelentő Magyar Péter is az orosz propaganda és az orbáni
világ gondolatkörében mozog, esetleg tesz bátortalanul kissé ellép és kettős tartalmú üzeneteket
fogalmaz meg.

Mindez azt is jelenti, hogy tudatosan vagy tudattalanul - esetünkben ez most lényegtelen - az
orbáni rendszert belülről kihívó, de annak geopolitikai alapjait nem veszélyeztető Magyar akár
még politikai hatalomhoz is juthat, de azzal nem veszélyeztetné az orosz energia (gáz és olaj)
szállításának biztonságát az Európai Unió területére.

Vagyis, Orbán Viktor továbbra is folyamatosan tudja működtetni maVaállamát a nagy

magyarországi állami vállalatokban elhelyezett Gazprom részvényeken keresztül az orosz
állami pénzek részvételével.

Ráadásul, Magyar Péter megjelenésének külföldi visszhangja egyelőre bár visszafogott, de inkább
pozitív vagy várakozó álláspontra helyezkedő, ami hosszabb távon, ismét csak tudatosan vagy
tudattalanul - esetünkben ez most lényegtelen - hozzájárulhat Magyarország Orbán által
ellehetetlenített nemzetközi megítélésének legalább részleges javulásához, ami elvezethet az
ország elszigetelt pozíciójának lazulásához is.

Mindez azonban megint csak a maVaállam alapjainak továbbéléséhez és a zavartalan orosz

befolyás működéséhez járul hozzá.

A magyar társadalom és a magyar állam azonban a Moszkva által támogatott orbáni rezsim
fogságában nem képes még csak részleges ellenállásra sem.

További probléma, hogy Magyarországon ma hiányzik egy határozott, erős, egyértelműen

Moszkva ellen kiálló, nyugatbarát ellenzék. A nyugati orientációt megfogalmazó parlamenti
ellenzéki pártokat az orbáni maTaállam paralizálta, es marginalizálta. Aki pedig bármilyen
nyugati politikát próbál megfogalmazni, azt az orosz típusú törvények alapján a magyar
maTaállam a „haza ellenségének” bélyegzi meg.

A georgiai példa azt mutatja meg, hogy érdemi és határozott polgári ellenállással, utcai
demonstrációkkal a maVaállam rezsimje kihívható lenne, de a jelenlegi maVaállam eddig
sikeresen semlegesíti vagy vezeti el, és okoz szándékosan kommunikációs káoszt a
magyarországi közéletben a gazdasági nehézségek és az EU-s források hiányában bezuhant
magyar beruházások árnyékában.

1 Like · 1 Restack

Previous

Comments

Write a comment...