Artekinté tanulményok 1991. majus, VI. 6vf 2, sz, 93-108. o. A KODEPENDENCIAROL Kelemen Gabor dr. Mentathigiénés Intézet, Pécs Ossonfotais , Summary A cert Rodependensis tOneteit, definiist, «The phenomenology, definitions, theoretical back= fSgaiom Malatuikednak tedSeeimelen hatteret, $ groundandfamly-cisanicaspeeisofcovependence Stiddnamiaiapeivaltionerct. Aemedty- Sacmed, The gtr ealncs the protien. of fe Setogek Minnerotamodel ezrin Keaelsevel ' therapeutic ue of self ig the management of chemical Uodpendensiaval cefagadsnen fogalkorttslf Sependenceconseriag Minsesola model andcosepen- ‘Sapa alma plea str Scand conte ng acer e Kulesssaale kodependencia - nérlzmus ~ Min Key words: codependence - narcissism - Minnesota fesota-model"straturtes lessees rowel star coupling A kodependencia a 80-a8 évek masodik felében a7 Egyestit Allamokban a segits svakmak egyikklegnspszeribb fogalmévé, magyardz6 elvévé, sterdpidsgy’ ol sol6 Koneepei6jévé vil. John E. Bradshaw 1987-es televizids sorozata ulin oly mér megnétt az érdeklSdés a témakir irdat, hogy két év leforgésa alatt, tdbb mi cimében a kodependencia s26t tartalmaz konyvet adtak el Eszak-Amerikéban (Kantine 1990), A hazai szakirodalomban a fogalom egyelére nem kapott teret, ellenben a kode dencia megfelelgjénck tckintheté, jéllehet sokkal sedkebb értelemben hasznalt "s tinetesoport” (Helfer-Syndrom) elégge ismert a mentalhigiéné és a psvichidtria terletén dolgoz6 srakemberek korében. Wolfgang Schmidbauer 1977-ben publikslta hires, a"seat6 tiinetesoportot” a pszichoterapeuték sajGtos személyiség-Konstellécisjanak, személyiség- fejl6désének és professzionslis motivéciGinak tikrSben lefr6 mivét, A konyvet 1980-ban Buda Béla smertette a hacai scakmai olvasGkizinségszdméra Buda, 1980). Amiga”segité tWnetesoport’ felmeriilése és leirésmédja elsSsorban a psrichoanalizishez kotdik, addig akodependencia fogalmat a Névtelen Alkoholisték (AA) "12 lépéses"felépOlési program. jit adapts, addikciokat kezel6 intézményekben alkalmaztak elészér. Az els6 leirés 1979-bdl szérmazik Ac es "12 pes veh mk intetet 1988-banalapiotk a Minnesota sllombel Hszedeabs Minnesota modellek i nevezet, az alkoholizmus betgségkonecpegjst oss Keli program (65 ow erelbszcmelyeetsimétar AA csopertian apr és tartan ean alkohol keen. AEE ready nem alkholista tai vavont tbdnpre kodependenskéntezonossk Onmagutat. A kezlés sora indi géasbe vesnek spite (ranszpersoedlis)haterSkets A kodependencia fogalmét kérvonalaz6 egyik korai, 1984 jelent tanulményban még csupén az alkoholizmusra s7Okitve a jelenséget, térsalkoholizmusrél,illetve nara-so _agciatria ngarion E fogalmat azonban hamarosan igen jelent6s mértékben kiterjesztve kezdték baszndlni ‘Maar nemesak a legkilnfélébb dependenciak, szenvedélyproblémék, de szinte minden csalédi disefunkcié esetéhen kodependenciérél, vagy legalibb kodependens vonésokr6lis beszéinck, ‘Az els6 definislési Ksérlet szerint az a személy tekinthets koalkoholistnak, akinck az Alete egy alkoholistaval valéelkatelezett kapesolat, segyittélés kivetkeztéhen vil irdnyit- ‘atatlanné (Subby, 1984). E, Larsen a kodependenciat olyan tanult Gameghitsi6 viselkedésnek és személyiséx- szerkezetihibénak tarja, amely nagymértékben esokkenti az egésaséges,intim kapesolat ialakitésdnak és fenntartésdnak képességtt (Larsen, 1985). T.L. Cermak konyvet jelentetett meg a kodependencia diagnosztikajérl és kezelésérOl (Cermak, 1986). 6 ty vali, hogy a kodependencia egy olyan didaktikus eszkbz, pszichol6- giai elmélet és betegségkateg6ria egyszersmind, amely a DSM-I] "kevert személyiséa- zzavar” kateg6ridjaba sorolhat6, s melynck jelenléte a narkoménis csalédok tabbségsben valésaia. E seemélyiségzavar krtériumait az alsbbiakban adja meg: A: azSnértékclés mésok és énmaga kontrollélésénak a figgvénye, sz silyos kévetkez~ ‘ményekkel jr az egyén sziméra, B: misok sziksépleteinck kiclégitéséért vallat feleldsség, a sajit igényck egyidejd clhanyagolisa. CC: szorongis és a pszichologiai hatérok tormulisa, chhez kapesol6d6 intimitésprobléma, 6 szeparsci6. Dz ésszefonédott, szinte dsszeolvadé kapesolat egy személyiségzavarban, narkoménige ban, kodependencisban és'vagy indulatszabalyozdsi zavarban szenved6 személlyel. ; hérom vagy tobb megléte a kovetke7kbst 4. a tagadés elharit6 mechanizmusénak kiterjedtalkalmazisa; az 6rzésck elfotdsa, dramatikus indulatkitorésekkel, vagy anélkil; depresszi6; | lott reagélasi készenlét; 5 kilbnféle kényszerck; scorongs narkoménias 3: mGlt- vagy jelenbeli ismétl6d6 testi vagy szexuslisabsizusok éldozata; . stresszel Osszeigas betegséack; 10. legalabb két éve az els6dleges kapesolatot egy aktiv narkoménisjelent, anéikil, hogy emiatt kis6 segiségért folyamodna, M, Bettie "Elég a kodependensbst" cfm, bestscllerrévalt kinywben a kodependens azt ira: “olyan ember, aki engedékenyen tri, hogy exy masik ember viselkedése befol sola 6, mikizben elszint erfeszitésseltorekszik a mask viselkedésénck szabilyo7is (Bettie, 1987). - J. E. Bradshaw definici6ja fgy s26k: "A kodependencia rogzilt személyiséavonds {elismerhet6 mintézata, melynck el6fordulésa természctes minden olyan diszfunkciot csaldrendszerben, ahol agyermek clhanyagolisa, eserbenhagyisa aszégyenérzct inte lizdlésit eredményezte” (Bradshaw, 1988). J. Small szerint a kodependens a 16) sérlést, megszégyenitést6t taiban képtelen a sajat érzclt i szeresen torekszik olyan dolgok, kontroll a széméra (Small, R. Asher 6s D. Brisetts ket cayfelS egy magatartészavarban alkalmazkodés, msfel6l az aktiv irdnyls torekvése jllemzi (Asher, vek egyk divatos alkoholopiai apcsolatba,s gy teint, mint (A Tmegment6” kildetést betols rmagatartésival, megment6 ake dma a7 ivis folstatisshoz.) ‘Az alkoholizmus Iétrejottében \drgyalé elképzelések else a of the alcoholic’). Az idevigh mandvere25, anyéskodé, szimbi amintsit (pl land kovetel6eések, fénybe. Efeleségekviselkedst, kot lat pejoraiv szinezete a 6O-as alkoholisték jatszmair6l sAl6 induiva trgyalja a wobbsze lehetésen slandé szerepeket. ‘A0-es évek enabler elmélete az bell elem, az alkoholistéval val G. Woititinspir6 tanulmnyai vizsgil6, az alkoholistak érdekl6dés homlokterébe (Woitits ‘Gbbgenerdcits el6fordulésira syermekeiolyan, jl kérilirhat6 ‘Sceparsci6s torckvésck dlland6 szenvedelyboteg hézastérsat Mindeme el6zményck nyomén, <ékéval bontakozott ki ak <2élesebb publicitést kapai. Ez sxijteményes kétet (Carnih, ‘A fogalomhasenslat talénossa kaptak. A feminsta birdlat arra mi adkre vonatkortainak, kétsze hagyomsényosan passov mapa visconyulinak, Mas kritikusok a helyendsd vélik 6vatosségra int clmosédsénak kockézata miattAttekint6 tanulményok all szerint a kodependens a gyermekkorra vissravezethet6 clutasitist6l, elhagyas- renitéstl val6félelméb0l adéd6an, egyfel6l a felndttkori kapesola: ny on képviselni, mésfel5l kény 6}, sérlést6l, megs taiban képtelen a sajat €rzelmi cit megfelel eresen torekszik olyan dolgok, események és személyck Kontrollaléséra, melyek nem kontrollélhat6k a szAméra (Small, 1990). "R. Asher és D. Brissett is két alapvet6 kritériumot ad meg. Szerintik a kodependencist val6 reaktév cd és jelend szabalyoris és ta 70-es yfel6l eay magatartdszavarban szcavedé ember problémis vise alkalmazkodés, mésfel6l az aktiv goadoskodés kintés¢ben me yids trekvése jellemzi (Asher, Brsset, 1988). A sceraspar a ko évek cgyik divatos alkohologiai fogalméval, 1 (jogeimet szolgéltat6) hozza kapesolatha, sig tekinti, mint annak erkslcsifelhangokt6l mentes, medikalizat valtozatst (A 'megment6” kiildetést betdltd enabler olyan személy, aki talzottan véd6, gyémkod tartisival, megment6 akcisival szolgéltat Urigyet és lehetSséget a vele egyittsl5 se&mira az iv folytatésdho7.) ‘Az alkoholizmus létrojéttGben és fennmaradésaban a felesé targyalé elképzelésck eldszir a 30-as évek végén jelentck meg a sz of the alcoholic’). Az idevégé beszdmol6k a hézassigban domindns szcrepet betolt6, skod6, szimbiotikus kapesolatra torekv6 feleség patol6giés kotédési pt ki irodalomban ("wife mintdit (pl dlland6 kivetelozésck, a fér] nbizalmét alds6 skci6k) Allitotték reflektor fénybe. 6, semmiképpen sem hizelg6 nyelvhasz en enyhult Eric Beme és Claude Steiner is az alkoholistb6l ez tartoz6, meg ick viselkedését, ki.6dési mintéit let lent Efeles’ lat pejorativ szinezete a 60-as években alkoholistak jétseméir6l s2616 elképzelésciben, A tranzakei6-ana 5 alkoholista életjstszmit, s a kiindulva sévek enabler elmélete az alkoholista héastérsénak viselkedését egy al valé kapesolatétillet6en. A 80-as évek elején,elsGsorban ingpirdl6 tanulménya nyomén, az alkoholizmust tObb genersci6s perspektivéban az alkoholistak gyermekei témakér (COA, Children of Ale kerillt az 1983), A kutatasok nem-specifikus addiktiv sémék corta nem ivé alkoholistik fordulésdra deritettek fényt.A g alta olyan, jal koralirhaté kizds sajétossigokkal rendelkeznek (pl. a dependencia and6 konfliktusa), ami sokszor arra sarkallia Gket, hogy egy tobbgene jermekei envedelybcteg hazastarsat vélasscanak, Mindeme el6zmények nyomén, az emlitett fogalmak pozitfvumai meg6rzésének szén- dékéval bontakozott ki a kodependencia fogalma, mely gjabban Eurépaban is kezd esebb publictast kapni, Ezt tikrdzi a témér6l 1989-ben Nagy- Britanniaban megjelent, syfjteményes Katet (Camuth, Mendenhall, 1989), A fogalomhaszndlat éltalinoss4 valéséval természetesen kritikai észrevételek is hangot kaplak, A feminista birélat arra mutat r8, hogy a kodependencia fogalma, melyet (kent rGkre vonatkoztatnak, kétszeresen medikalizi: egyrésct patol6giés hangstilyt ad a ndk hhagyoményosan passa magatartésénak, s mésrészt annak is, ahogy alkoholista térsukhoz visonyulnak. Més kritikusok a személyes emberi problémak s kontextusba helyezését vélik 6vatoss4graintO kOralménynck, részben a krité s kaleg6rishatérok clmos6disdnak kockézata miatt. Vannak, akik a fogalomhasznélat mogott meghtizid6 esebb6 Paychiatria Hungarica Acleti érdekekre vilégitanak ré, témadva art a médot, ahogyan akilonféle magénintézetek ‘eklémozzik Onmagukat a kodependencia kezelésére, mikizben a stlyosabb patolégiék terépisjéra kevescbb encrgia marad. Ismét mésok pedig att a veszélyt tartanak, hogy hhovatovabb az egéseséges emberck kénytclenck lesznek kodependensnek kiadni magukat, abban az esetben, ha az alkoholizmus terletén kivénak munkst vllalni (Stenius, 1990) Azitt kovetkezbkben a kodependencia jelenségénck néhény fontosabb oldalér6l nyt tok éttckintést a szakirodalmi adatok tukrében, A szakirodalom gyijtésében elsGsorban az USA-beli Rutgers Egyetem alkoholbgiai témafigyel6 kiadvanyaira és az addikciokkal apesolatos anyagok terjesctésére specializslodott Perrin & Treggett Konyvterjeszt6 vlla- lat katal6gusaira témaszkodtam. Mésik {6 forrésomat a csalédterdpia szakirodalmaban a 80-a5 évck elojétsl megjclené, az tin. “masodrendé kibernctika’ gondolatrendszerébe tartoz6 frdsok képert¢k. Ez utdbbi, vleményem szerint, mind elméleti béisét, mind pedig, mdszer6t tekinve, igen k6zel dll a kodependencisrifelhalmoz6dot, ayaKorlati hang- slyd ismeretanyaghoz. A tudéselméleti aspektusok ismertetése uti a tet leiréssal, a csaléd-dinamikaval, self és az identités terapeutikus alkalmazaséinak elv szempontjaival, 5 ennek Minnesota modeliben torténd Konkrét megvalésitisdval foglalkozom, tovabbé kitekintek egy hazai kezdeményezésre is. U. Azemberek viselkedését, érzelmeit, gondolkoussst és intuicisit leie6 szaknyciv kateg6 +i ket nagy tartoményba sorolhatSk: a2 intapstichés (pl. szorongés, tudattalan, elharits ‘mechanizmusok) és az interperszondtis (pl. interakci6, esoportkohézi6, eal tek) jelenségek Korébe, Csak kevés olyan fogalmat ismeriink, amely mindkét terletet cgyiitesen és dsszefonddva szerepelnck az intrapszichés folyamatok és a2 interperszondlisinterakeiSk, yen integrativ lehctSséget nytt az idemtités (személyes & szocidlis)kategérigja is. ugyanez mondhat6 el a kodependenciérdl. A kodependencia az intrapszichés vondsok (pl. nértékelésizavar) mellett, mindig egy masik személyhezfiz6d6 disefunkeiondlis kapesolatra, s annak interakciés sajstosségaira (pl. Kontrol) is utal. A. magyar szakemberek kozil Sle Ferenc figyelt fel az intra- és interperszondlis zavarok konfliktus-szerkezetének izomorfigéra, a patologiés torténések vonatkozaséban (Sil, 1988). . Az intrapszichés €s interperszonilistulajdonségok egyidej6,integrélt létésa, s az ert kifejez6 fogalmak alkotisa, dgy tGnik, rendhagyé dolog az emberi, mindenekelStt az ‘cur6pai élmény- 6s gondolkodasmédban. A vilégr6ltorténs egyedltapasctalés ket pishu- zamosan,elkilonildenfej16d6 vonala: egyfel a kultraéltal teremtettdrgyak kezelése, 1ésfel6l a gondozs személlyelkialakitott 6s bels6 képpé vsltérzelemmel és jelentésekkel {elt viszonynak az elsajtitésa a dichotomikus latasméd kialakitésénak irdnyba hat. AZ {rdsbeliség, a racionalizmus és az oktat4s sltalinossé vélésa az curépai kultiraban kedve- zétlenil hatott a képi gondolkodésra, alakuléséra, KialakultezAltal az értelmi-érzelmi jelenségek dichot6midja. Ehbez jarult a természet-kultGra dichot6mia, valamint az elidegenedés dltalénossé vélésa, amikor cemberek nem egymést6l, hancm a targyaktél kezdtck érzelmi kiclégilést és bizton vvirni, mikozben térsaikat targyként kezelték. A személyes élettdrténetben és szubj Attekint6 tanulminyok \Gben a targyi tevekenység ( clérheti kritikus hatarat eral, amelybol - William J belsd enysége, olytonossiga és je az ember vilig kettds tessépjellogsvel ruhaztak fel. A Talan ez a magyarézata éxtizeddel ezel6it ismerték fel tartezott azoknak a térsel terperszonilis vonatkozésban alkoholizmus 6s addikei6, abbam pedigazén-€sselfpszichol6gia, ‘lgondolisainak alkalmazssaaz, terépits iskolak keretében az elterjedése. Ez tobbek kézt lehet6ségébe vetett hit erésitése} -megfigyelSrendszerckrdl sz6lo, modern’, » kultra és természe timogat6i szerint a csaléd rend val kapesolatos tulajdonségai, rmintegy hozzdad6dnak, s svernck, Ez. legjobban a ter meg, akinek élményei és inte kkovetkezik, hogy a terapeuta red rendszer kapesolat folyamat sremélyisége, slic eybeyt6 alk a Kils6 szemiel6 poziiojabal kibernetika’ képviseli a lefrok seerepiiket hangstlyozzék,azt rendszerek bels6 szervez6d szerek igy nem vizspahat6k, meg. A targyak a fizika torvényei Ienyek bels6 dinamikus sze id6vel tanulva, tobbE-kevésbé e et hatdsai szeri éshatékony akci6 le emberek esetére, illetve ugyanaz ‘man, 1950). ‘Az omberi sritudci6k inte Atal létrehozot faggetlen, obj ad arendszert, amelyben a ‘A dinamikus és interakt kon i6 valésdga. Az emberi gylkere G. H. Mead "Az ignzsig ‘Az emberi rendszerek s2lérgAttekint6 tanulményok 7 iddben a targyi tevskenység (tejesitmény, alkotés) dl clérheti kritikus hatarét. Hyenkor az ember fejl6dési krizisbe, keri, amelybdl - William James sz6hasznd Ege, folytonossiga és jelentése fel az ember vilég kett6s tagoltsdgat, KilsGre és belsGre torténd tesség jllegével ruhdztk fel. A kett Snmeghatrozds és clidegenedés Glet-kizépkor ketei ‘lve -, mintegy "mésodscor belss.eg fordulva keriilhet ki. Mindezek a folyamat osmottségat a természe zyméshoz viszonyitisa elfedte egy Talin ez a magyardzata annak, hogy a kodependenciat, mely régi jelenséy évtizeddel ezel6tt ismerték fel 6 hatérozték meg. A meghatdrozis eléfeltetelei koxe tartozott azoknak a y jelenségeknek a letrésa, amelyekhi interperszondlis vonatkozisban kOt6dik. Ezck egyike nem egyéb, mint a kontrollve holizmus és addikei6, abban €s selipszichologia, valamint a targykapesolat-elmélet nér igondolasainak a ‘a kodependens sze: alk elemben, ahogyan et az AA érti. A msik el6feltét pedi az € usra vonat) imazésa az addikeiokra, Harmadsorban nem kevésbé fontos a esaldd ‘rpids iskolAk kerctében kibont odrendi kibern: az elterjedése, Ez tbbek kozt a v ka’ felfogésmédyénak cozds szelcktiv médjnak megmutatisa, § anna ichet6ségébe vetett hit erSsftése miattfontos. A kiindulé forrés e téren von Foersternek megfigyel6 rendszerckr61 2616, 198} A "pos odern’, 2 kultara é természet egy ere idj s egyth egyedi vonds val kapesolatos tulajdonsigai, neme, Kult tékei, eredeti es mintegy hozzéad6dnak, s részéveé vilnak az dltala mogfigyelt,s befolyésolni kivant rend svernck. Ez a legjobban a terapeuta személyes reagdlisaiban, valtozésaiban ragadh: meg, akinek élményei és interakcii eyakran parhuzamosak a csaléd dilemméival. EbbSI kovetkezik, hogy a terapeuta reakciGi kulcsot szolgsltathatnak a terapeuta-csalid kizds rendszer kapesolati folyamatainak a megértéschez. Masfel6l mindez alahGzza a terap sdnak a fontosségét (Haber, 1990). A elsGrendd kibernetikaval’ szemben, a “masodrendi aleirdk leirdsét, s a dialégus cldsegitésében len tirgyak €s az 616, de nem emberi sival ellentétben, az emberi rend. kciés kontextus hatéro gesen, a2 €16, nem cml svemélyi Iszereke ge, sellje gydgyit6 alkalm a kils6 szemlél6 pozici6jébél leir6 ibernetika" képvis sverepiket hangstlyozz4k, azt Allitva, hogy az élet rendszerek bels6 szervez6désének kivilrdI szerek igy nem vizsgéthat6k, mert min 8 a tOrvényei alapjén minden idében e lenyck bels6 dinamikus szervezSdésiik szerint, strukturdlis képlékenységikbsl ere id6vel tanulva, tobbé-kevésbé eltérGen, de kiszimithats médon reagélnak a kilsd kornye 2zet hatésaira. Az emberi rendszerek srimbolikus kontextusfuggSsége sem zérja ki a cél- sceril és hatékony akci6 lehetéség6t, de az soha nem éltalénosithats ms, ttt egyittalkot séghket mindig az inte lasts ; Hoff cemberek esetére, illetve ugyanazon személy més idabeliszituacidira (Varela, 198! man, 1990), ‘Az emberi szitudciék interakciés kontextuséban a problémak nem valamely rendszer alta etrchozott faggetlen, objektiv dolgok, hanom megforditva, a problémak hozz4k létre clyben a résztvev6k reciprok és kollektiv médon definiljak a helyzetet. amikus 6s interaktiv kontextusban sziilet6 emb cid valéséga. Az emberi val6sdg tchét nem objektit, hanem konszenzuilis, (E felfogis aydkere G. H. Mead "Az igazsig pragmatikus to6ridja cfm tanulményahor nyilikvissza.) Az emberi rendszerck sclérajaban - a kontextusfigedség miatt- illizié minden olyan ig egy ks nyelsi konstruk-98. Poychiatria Hungarica torekvés, amely az idegen szemével, "mikroszkopikusan” kivinja nézni az ismerdst. Csak ‘gy misféle st érhat6, ami viszont rajtunk milk: az, hogy az ismerdsflével hallgassuk az idegent, (Idevonatkoz6an emlithet6, hogy mig az "elsGrendti kibernetika fkénttérbeli. metaforékat hasznal, addig a"mésodrendd kibernetika”inkabb iddbeli analogidkhozfolya- modik.) A 'mAsodrend6 kibernetika’ nem csupsin relatvizala a patol6gist sa diagnOzist, at dliva, hogy az.az adott médon csak a vizsgalo szemében letezik, de vilégossé teszi azt is, hogy a kodependens és a2 addikcigban szenved6 (narkoméniés) személyviszonya is egy konszenzuslis realité, amely elvleg megvaltortathat6. Ez. a relativizélés érvénytclentti a probléma oksgéra vonatkoz6 tulajdonitésokat, ennélfogva a védl6 hozzddllist és a problé- ma fennmaradését szolgél6 magyardzatokat. Eme nogativfeltetelek eyébkent aldésnik a vltozds esélyét. A kodependencia fogalma, melyet a Minnesota modell alapjin dolzaz6 felépilt, counsclorként dolgoz6 alkoholisték verettck be, poritivjelentéstartalmé fogalom, A kodependencia felismerhet6vé tesz és konszenmustisnak fogad el egy, a résztvevoknek sok szenvedést okoz6 zavart, amivel megteremti a szndékos valtoztatés lehetséget. Eey ésféle konszenzus kialakitsa akkor Iehetséges, ha a résrtvev5k valamelyike elismeri 6 clfogadja az eddigi konszenzus realitsdt (amit mindaddig tagadott, tudnilik a kodepen= dens-nércisztikus kapesolatval6ségét, amelynck adott eleme, mivelintenzi,strukt Gt a6 6 hosszt ideje fenndll6self-részként,illetve identitésmagként mikodik ‘A ndcizmus, melynek slapwet6tUneei Kind tartork a Kenyeet lends szemsee valde saansdga, az én 6s més seméhyek archaikestlértékelése, 5 ebbdl adéd6 Lapeslatavar,kisebb-na inértdkben,jellegetesvondea az addilciSben szenvedSknek. Az nik seme, mivel nem Kepes meget ‘rSforit ail Samagdban, ndsemberekben éa transcendens vikghan,vlamely tron voy eseme Iitbikchangulataltodst és szenvedéstketS mécon, + valésit meg benne acing out magatartist (Nak 1988) A kodependencia képzete és élménye csak rivid ideje I6tezik. Maga a jelenség azonbs anélkil, hogy felismertSk volna, véleményem szerint régt0l fogva - habit rejtetten - rés azemberi kapesolatoknak. Léteznck olyan egzisztencialis témak, pl. szuletés, hall, bet 6g, bi, nélkilozés, szerctet, szolidarités, magény, amelyek minden kultGrdban ismert 6s valamilyen m6don visszatéréen megjclen‘tettek (Habermas, 1987). Am vannak ol cgaisctencials temakirk i, melyek mibenlétecsak a modern korban vil ttekinthet Ezek egjike Freud feismerése az emberi kapesolatoklibidindaus stroktirsjr6, Odipusz-komplemusrl. ide tartzika kreatvités (inte, extéris jelensége is, melyet hhumanisaikuspseichologia litt az egyetemesséyfényéhe. Freud fefigett ara, hogy a sligirodalom hérom kiemelkedS alkotsa, Szophokésr Oaipuse kr ‘Snakespeare Hamietje 6 Dosojewsokijnek A Karamazov tesivérekc. mv, mind ae apagyosi én {goin fel, melynek héterében az egyetemesnekfelfogctt Odipus kompless si. Vleméayer sera Kodependencia cyan jlenség,amejnck egyes vondsa sodmos nay irda alktisban fleet. Fi példdindl maradva er lepinkabh Karamazor Aljos slakan fgeers meg, de felimerheidk kodepen Jeapek lnméne vielkedescbn i, gu, nkib ax Odipuszdrdmaikl mis darabaiban, ‘Nem tarthaté véletlennek, hogy az emberi exységet,ssltalénos emberisajatossig keres6k 6 oirék szivesen meritenck a 6siegység képzetet kel g6rbg mitologisbol. F az Odipusz-mitosz hivta segis6gill mondanival6ja megfogalmazisihoz. Az egvisctenci pstichoanalizis Camus nyomén a Sciszfuse-mitoszea hivatkozik szvesen. A lacani st turalista pszichoanaliis hivei viszont az Antigoné- és Elektra-mitosatemlitik cl: Kodependencia-nércizmus {artjak példaértéktinek. Az torténet nagyon j61 megviligita visconydnak és személyiségénck, (Csak azzal képes intenziv az igényeit. Echo részér6l a M1 ‘A kodependencia gyorsan: tckintve, manapsig messze teren, Mindamellet tb tovabba P. Meliody tine ‘anulmny terjedelmét, a2 nek tartott f£5bb tinetck. hogy nem empirikus adat Gondoskodds, gondvisei6 lekményci¢rt, vilasctsairt, séget. Vonz6dik a szorult he részese valamilyen VAlsigos talanodik, s bimtudatot érez, ha 6 “Alacsonyfoki onéntékelés. G birdljak, Elharitja a dicséretet és rer, amikor pénzt kélt szeretne elvégemi, Gondolk spontén viselkedés 6s a trl Elfoitésok. A félelem és a hhogy megtudja, milyen is 6 Kényszerek. Nagyfokt sokig izgatjak, Alland6an mésoks hibdt kovetnek el. Kényszeresemé Konirolléés. Nom engedi, hogy koriltte, Cay hse, 6 tu je boz6bb esekiziket, pl. bin manipulélds stb, haszndlja fel a rollljak az emberck és aki Tagadds. Nem veszi és2re a p Jobb szinben tuntet el ah olyan ltalénosségokkal ésbecsapja onmagat. Fiiggdség. Nagyon fl az nagyobb visszaéléseket is eltAttekinté tanulmnyok 9 tettel. A preddipélis patolégia vonatkozisaban 'Philoktétesz sebe” a népszerd allegéria. A kodependencia-narcizmus koncepci6 témogat6i Narcisz és Echo mitol6giai torténetét lartjak példaértékGinek, Az Ovidius Metamorphoses cimil mive nyomén fennmaradt térténet nagyon j61 megviligita a nércisikus és kodependens emberek egyméishoz val6 viszonyénak és személyiségének sajétossdgait. Nércisz {6 tulajdonsiga a kotodési zavar. Csak azzal képes intenziv kapesolatra Ipni, aki hajland6 6t feltetel nélkil tikrdzni és csodalni Echo éppen eza személy, aki kés7 alérendelni asa életét Narciszénak, részben hogy szabilyozza (megszerezze), részben pedig, hogy visschangozza (tUkrdzze) 6t, illetve az igényeit. Echo részér6l a kapesol6dés intencziv, de nem intim, Mm. A kodependencia gyorsan scaporodé szakirodalmaban a tinct letrdsok, terjedelmiiket tckintve, manapsig messzetillépnek a Cermak él 1986-ban osszellitot tanetregsz teren. Mindamellet tb kodependencia-kérdétv is Iéterik, Mivel az idézett szerask tovibb P. Meliody tinetfelsorolisa (Metfody, 1989) Onmagiban is joval meghaladn’ tanulmény terjedelmét, a2 alabbiakban a kilonbézs szerzik tal eaységesen je ack trtot (bb tanetek felsorolésra vllalkozoe. A tn hogy nem empirikus adatforrésokra, hanem tapaszalatidtalanositésokra timaszkodnal Gondoskodés, gondviseld bedlltddds. Masokért, masok érzésciet lekmenye! én, jlecéért vagy annak hidnysért villa fle séget. Vonz6cik a szorult helyzetben levkhéz. Unatkocik,tresnek érzi a életét,ha nem részese valamilyen vilsigos helyzetnek vagy probléménak, amelyben segithetne. Elbizony talanodik, s bitudatotérez, ha 6 kap segitséget Alacsony foki dnénékelés. Gyakortahibétatja @nmagit, de fethaborodik,amikor mssok bitdljak, Ethértja a dieséretet és méltanylist, de letdrtté vlik,ha nem diesévik. Bintudatot ez, amikor pénzt kélt Bnmagéra. Retteg atl, hogy hibéeni fog, mindent tdkeletesen szeretne elvégezni. GondolkodsétaKellene” és" musa’ sémk uraljak, Nehezére esk a spontén viselkedés 6s a tréfalkozds. Eifojdsok. A {élelem és a bintudat kszorija a tudatbol a mésféle érzéseket. Fel att, hogy megtudja, milyen is 6 val6jaban. Kényszerek. Nagyfokd aga6ddst érez mésok probléméi miatt. A legaprobb dolgok is sokiig izentjk. Allandéan masokat cllenGriz. Szeretné a tarsaitrajtakapni azon, amikor hibat kovetnek el Kényszeresen dolgozik, Kltckezik, eszik vagy eybgynzercket szed Kontrollés, Nem engedi, hogy a dolgok a maguk természetes dtjin trténjenck meg korilotte. Ugy hiszi, 6 dja jobban, hogyan kellene mésoknak viselkednie. A legkilén boz6bb esckozdket, pl. bUntudatkeliés, kényszertés, fenyegetés, andcsadés, dominancia, ‘manipuldés st. hasenélja fel a kontroll megszercésénck érdekében. Ugy érzi, 6t kont rollljak az emberek és a Koriimények Tagadés. Nem vesziészre a problémékat, vagy gy tesz, mintha azok nem Iéteznének Jobb szinben tunteti fel ahelyzetet, mint az amilyen val6jaban. Minden reali terv nélkil, olyan étalénossagokkal vigaszalja map, hogy ‘lesz ez még jobb is". Hise « hazupségokban és becsapja Snmagat Fliggbség. Nagyon {61 az elutaststl,elhagyést6l és cgyedil maradast, ezéxt a le nagyobb visszaélésckct is eltri azoktGl, akikhez ragaszkodik. Nem képes Onszeretetre, § giscterek kizis sajétosséga, vélasztésaiért, sik100 Psychiatria Hungarica gy 612, senki sem szereti t. Nem hisz el, hogy képes lenne egyedil is megalniahelyét. ‘Kommunikdciés zavar, Nem mondja aZt, amit gondol. Nem azt gondolja, amit mond. Nehexére esik a targyra térni,s nem biztos benne, hogy mi sz, amir voltaképpen bes26Ini akar. Nem képes nemet mondani. Csak mésok nézetcinek meghallgatésa vin nyivinit \éleményt. Hazudlik, hogy fedezze masvalaki moulasrtAsqit. Ugy érzi, nem lehet fonts a7, mit 6 mond. Beszédstlusalehet cinikus, Sngtinyol6 vagy ellenséges. "A hatirok gvengesége. Gyakran hangeztatja, hogy masok bizonyos megnylvénulsit tovabb mér képtelen elvselni, Mégis addig tGr, amig lehetséves, mikizben hagyja, hogy asok megsértsék. Vegi kitér 6s teljesen intolerénss vik ‘Bizalomhiény. Nem bizik Snmagsban, az ér7éseiben, a dontéseiben, s més emberekben. ‘Azokban akarbizni, akik méltatlanok a bizalméra. Azt gondola, hogy t elhagyta az Tsten. ‘Harag. Gyakran Grez ijedtséget, haragot, sértettséget, de fl a sajat haragjétl. A ornyezetében é16k is ijedt, haragos vagy sértett emberck. Fél més emberek haragiatol ‘Aat ise el fogjak hagyni, ha kimutata a haragjt. Elfoja a haragératst. Scégyelliazt amikor haragszik. Uy vl, képes lenne leszokni a haragr ‘Szenudis problimak. Az 6gyban is a gondvise\6 szerepetjatsza. A haragiat, sértettségét svexulitésban probiljafeloldani. Nehezére esik megmondani at, hogy neki mi esne jl a Szexben, Kényszeriti magét a hézaséletre. Elénk, mis emberekre vonatkoz6 fantzisi vvannak, mikézben partnere tivorzisét vagy halélét kivinja ojalitis problémdk. Disafunkciondlis csaladbsl szarmazik, amelyhe7 ambivalens-pasz~ safy 6svagy agressiv viszony fri, Egyardnt szégyeli az eredeti csalidb6l ered é a mas svemélyekkel kapesolatos nehézségeit, de nem keres segitséget a megolddsukra, Progresszivités. Egy id6 utén elfésul, depressziés lesz, s izolélodik az ndesteuktiv viselkedéssel dsszofigacsben, Elhanyagolja a napi teendsit és a hozzitartozit, remény- telennek tartja a helyzetét, gy érai esapdaba kerilt. OngyilkossigrOl fantézial vagy crdszakossé valk. Elhicik, alkoholista vagy eybgyszerhaszndl6 lesz. Vv. ‘A kodependencia személyiségvondssé, szereppé, s6t identitéssé alakulisa a esaléd svocializéci6 keretében torténik. Napjainkra, a7 atlanti kultéra kienyezetében, vélemé= nhyem szerint, a csalddok esupén ket ériztck meg, kordbbi szertedg76 funkiik koe Ezek cgyike a gyermek intellcktuélis, nécisetikus, pszichoszexudlis, mordlis és kormmuni~ kati fejl6désének, azaz szocalizéldsénak a biztostasa, a masik pedig a kolesénis érzelmt biztonség,energia és timasz nyétdsénak a feladata. A s7il6k csak akkor lennénck képesck rmogfelelai e szil6i és hazastarsi szerepiiknek, ha autoném személyiségek volninak rendelkeznének az intimitishoz srikséges erés, érett, egésaséges és Onbizalommal tet ‘enképpel, valamint hatrokkal, Mindkét feladatérisi hiszen mind az intim kapesolatokat, mind a gyermek autonémidjdnak closegités¢t, egy siker- és teesitményorientalt, elide nft6 és manipulativkilvilég, s térsadalmi ért¢krend nyoméséval szemben kell megval6st tani, Ez akkor is fgy van, ha a ma mér nem “olvasrt6tégely’, hanem "mozaik’ metafordval jellemezhets modern tarsadalomban éri¢k az autonomia € az empstia is, mivel czek Clérésétatarsadalom mésodlagosan szocializl6intézményci, pl.aziskola, igen erételjesem gatoljak. A csalédi funkeiGk megvalésulisinak akadalyai cl6térbe helyezik « kontroll Kérdését, Eqébirént a mésik ember uralisénak, logySzésének, kontrollélésénak vigya = Atfekint6 tanulményok ‘Ac ipariforradalmalial kontrol, mésok trgyakon clveazt6st a csalidok msok ccsnélyekentepyardnt thetic A febsigesas kordnak epi syesséqgel evar rd ena Kepes shamiker aman tone gia termessetének megsmerése mal A tough és er reaeiae alos mead todésok enti slapkérdse, hogy miben raga ferment termelés vo) cmbertermésietellentéebalindltak ‘telasiGe norm SareGbatstben ‘ndayban, dea mindeanapi eben lg ago ed elena “Exel seemben a kodependescia seakembereknemcrak ons nl tori is menrek- Upy tai $s dinlekekusn 1636 famatok ‘heghulonbostetn nem Sazekeverl a Az cds bels6 cllen6rzésbem, véayak, GstOndk elftéssban Sautondmnia elérsére. Ax szindvdvalirsi risa isvetelmény, a valamit ban feed Ki. A gett 25, réscbentelfsttond tnlegség alls, oral ‘emben integrici és srerkerc, haem slow eThatrol6ik a koenyezel IchetOvé a szlekcot 6 a hatrainak Kilaktist bi thot vl, s az rat falak szerepévé - bel it cok ebontésa estén a Mind az cgyedteiodés fontos Kérdés az arose ‘Gj am kltrankban éppes lisa vn trtén6 Klenk se modern esl Gltének roll melygyakran a kode Control viselkedse olyan kizdelemre valé készenlétét, $)Attekint6 ta 101 akér tr-szolga, akdr sail6- gyermek viszonylatban - egyidds az emberiséggel. A ‘protestins ctika’ipariforradalmat megel626 térhoditasa az dnkontroll tetteértékké ésidelnormava. Az ipari forradalmakkal Kiteljesed6 civlizici6 hatalmas mértékben ndvelte a kbzvetlen kontroll, mésok térgyakon keresztil trtén6 uralasénak alehet6ségét. A kontrollt és annak clveszt6sét a esalddok mésok kontrollélésdnak végyaként és a misok éltali kontrollélés veszélyeként egyarant atéth ‘A teitigosodésKordnakeik 15 pélaképévé a iss Ratalmakon bees termésetén cell 6s elem syeaséquel epardat ded leant Kepes Odosceuss vl. A newton 6fognom, az Grikeltejedése, a dolgok ‘Rechanikus Gramdkén trend szemiletmGdjedinamizate ax emberipondolkoadst. A gage feliedeatse, az tnergiatemmésetének meee 6 htznoetéeafowidDfokovia a oder ig és gondolkods dnamiz ro A mods Exe tornyeinck (erie plehuzamosa Foglalkond mend tudo slapkérdése, hogy mibenrapadhats me (cmelGertk és termeles msronpok Kiet Ito Cnberstermésetellentet6blindultak ki Sigmund Freud az ember boli xia interalat ltrs [Seige norms GnsetkSeeaSoen regadia mcg az lapwetS dinamikis lente. 1dGvel nemesak a tudo thdnyban, dew mindennapi eben serena vt viiot san ilejenhetSfogalmakban fe, 6ben Lrg taal rk dx ellnendk rakadatianRareakén,konfikrsaként sem ‘ze seomben « hodependenciskatepiitallalmars,« cbbep » vonatkoratsiLeretben gondolko szakemberck nemesak onda én-porcholopa konfktustenesen fll énectrskrél 266 elm tnd tov ie mennek. Uy tore av egenciyt nem cup x elsSeorban az er és ellenerOk kz, hanes ‘inekikusn (15 fobamatok és az sings (itonsigot ye artalmak habe érdemesKeesn: Fontos tneghilinbdettn,snem Semekeverni a Ket Az exis bels6 ellen6rzésben, aj6 valosigéraékelésben és célteljesitésben, sa veszélyes vwégyak, 6s2tOndk elfojtéséban mognyilvnul6 Snkontroll eshetdséget ad az Gnszabalyozs és autonomia clérésére, Az cgyéni autonGmia elérésének hosszé és kitzdelmes tja mindig individualizéci6 fézisin keresatl vezet. Az individualizdci6, mint introjektalt felettes-én kovetelmény, a valamit6l egysézes, osthatatlan egészként tOrtén6 levalasban, clszakadés- ban fejez6dik ki, A figgetlentl Yetezést, s kotottségekt6l szabadulist el6ir6 individuali -észben bizonyostulajdonsdgok pl elfogads Steljesebben érinti a férfiakat, mint a n6ke réseben tejesitendSkivetelményk Az individuuen, yek, bels6 cerkezet, hanem a kornyezcthe? viszonyulis szabélyozza, Minden indivi tlasakent,joval on6m, mivel nem bels6 trvé sremben az autoném személyiséggel, még duum elhatérol6dik a komyezetét6l. A kilsd formét és struktarat ad6 hatarok teszik I dst. Az egyén testi, érzelmi, itellektualis és szellemi hatérainak kialakitését biztosit6 individualizéci6 folyamata gyakran megreked, illewve talhajtottévélik, saz éijérhat6 hatérok dthatolhatatlan panelekké,falakké alakulnak dt. A falak szerepévé ~ bels6 integréci6 hin - a személyiség konstrudlisa, Ssszetartésa valk, ‘Azok lebontésa esetén a személyiség dsszeomlik. Mind az egyedtejl6dés individuéciés faziséban, mind a tarsadalmi individualizécioban fontos kérdés az agressziékezelés probléméja. Az Onkontroll képességének egyik £6 muta- t6ja a mi kultGrdnkban éppen az agresszi6 elfojtisa. Az elfojtott agresszié masok kontrol lalsa révén tort6nd kiélésének legveszélytelenebb helye a felnéttck szaméra, a esaléd. fay lesz a modern esaléd életénck f6 sajétossigvé az elfojtott agresszi6val kapesolatos kont- roll, mely gyakran a kodependencia kibontakozésénak alaptényezdje. Valamely csalidtag Kontrollilé viselkedése olyan stresseforrds, amely a tobbick dllando menekilésre vagy katzdelemre val6 készenl6t6t, s stresszhez torténd alkalmazkodisat kéveteli meg. Ez egy v6 a szelekcibt 6102 Psychiatria Hungarica idedlis mikbdés szempontjab6l természetesen diszfunkciondlis dolog, de a esalddtagok sedméra teljesen normals, hisen egy tlelést szolgél6 mindennapos létezési mod. $ rnormélisnak tckinthet6 statisztikai szempontbél is akkor, ha a esalddok tobbsége belss stresszektdl és fesriltségckt6l szenved. Tiyen elvileg kikiscbbolhetS stresszhatés nem ‘supain az egyébként egyik legeyakoribb halélokot képe76 addikciokbsl addi, hanem pl. averbilis, érzelmi 6s szexudlisabsizusokb6l, az erdszakbol, a gyermek elhanyagolésabol, cserbenhagyés4b6l,sziksépletcinek ki nem elégitéstbdl, « csalid osszcolvadisabol stb (Lemer, 1988). Mindezek kodependenciat eredményeznek, tudnillik térsfuggSséget a stress. ‘A szenvedélybeteg szil6 rendszerint nem a gyermek igényeinek kielégitésér6l gondos- kodik elssorban, hantm a sajat szikségleteinek megfelel6en visronyul a gycrmekéhe7.. bbl a helyzetbél a gyermek sziméra nines menckvés. Minthogy, kilndsen kisgyermek- korban, nércisztikus igényeinck kielégités6t esakis a szil6Kt6l varhalj, ezért még erejének 6s trgy tevékenységének elmaradé vissratikrizése sem gatolia meg a gyermckct abban, hogy a sziilit, mint &t gondoz6 és fenntart6 szcmélycket idealizali. A nem megfelels visszatkrzés miatt Gnmagét hibéztatja és tarta rossznak, ami epyfcl6l élland6 szésyen- kkezést és inértkelésizavartkelt benne, masfe1 intenziv félelmet, ogy aszilei bintetésil cthagyjtk vagy megolik 6t (Kohut, Wolf 1978; Vos, 1989). Haragja szukségletei és kivin- ségai flclmi gétlisalé kerilnek, Minden érz6scher és srikségletchez seéayenkexestérsul, ‘a szégyen internalizlédik,sidentitésmag lesz belle. A vigyait és scikséyleteitseégyenI6 kodependenst valamilyen katas7tr6fatl val6 foly:onos retiegésjellemvi (Pinsof, 1982). Mindez kénnyen depressatvéletstflusba torkollhat. A sérdlést,elutastasto, elhagyéstl val6 félelem, a biztonségéreés hidnya 6 az Onértékelésizavar miatt nem képes poritvjov6t celképzelni. Az “inkibb a legrosszabbra szimitok, akkor esak kellemes meglepetés érhet™ vlik a visszavonul6 dnvéd6 stratégia mott6jivd. Mivel azonban az élmény nem az, ami tGrténik vellink, hanem az, amit kezdink azzal, ami velunk tortént, fey a nogativ On- és jovdképpel rendelke76 ember nem tud igazdn mit kezdeni a "kllemes meglepetéssel. (Amig a"legrosszabbra srémités' més népek esetéhen a disefunkciondlis esalédok jelleg- ‘etessége, addig a magyar kutirsban, gy Unik, a szukcesszivnegativtorténelmi tapasctar latokhatéséra ez bizonyos mértékben szinte minden csaléd kb2ds élménye és Gnakadalyoz6 "bélesessége",) Tapasttalataialapjén az-elfogadottsig érzéset esak akkor képes dtélni, ha ‘igy alkalmazkodik mésok kivansgaihoz, rtékeihez,elképzeléscihe7, hogy kozben feladja & manipuldja dnmagat,sajateayéniséget. A gyenge énhatirok miatt nem képes kilonb- ségottonni a sajt és mésok érzései a sajat 6s valaki més problémsja KOzat, mint ahogy act scm tudja elkloniten, mi az, amiértfelelésséget vllalhat és miért masa ele. ‘A kodependencia internalizst mint4ja a serdildkorban elsGsorban a kortérsesoport- hoz, késGbb pedig tj esalidjshoz Kati az eayént, aki képtelen valtoztatni a szaméra ckkor ‘mr nem adaptiv, hanem az. adaptivtést ront6 beallit6désin. Martin Seligman nyomén tanult tehetetfenségnek neverik ert ajelenséget, mely esak abban az-esetben valtoztathat6 reg, ha az ember képessé vlikelhinni magir6l azt, hogy van ereje a helyzet megvaltoze tatésshor (Seligman, 1975). A stresszkelt6 esalddtaghoz az egyes tagok nem egyformén, hancm bels5 adotts@igaik sverint alkalmazkodnak. A stresszkelt6 hats tehét nem linedris oka a gyermek adott vlaszénak, mert a gyermek a sajét bels6 alkata szerint, szelektiven fog valaszolni, nevezi Humberto Maturana sinckturdisillesckedésnek (Maturana, 1974). a drogfogyaszt6 és a fésult Kalodott, a binbak, az fllggést mutatatestvérsorban! révén a7 egyén ty 6rzi, hogy adéd6 szenvedés enyhitésére oldaldan, énmagén Kivi, sent seémnéra a bizalom v. A kodependencia lehet seerephen a kodependens 6ta nemesak a7 egyhizi, de a seerepviseonylatéra kihat6, adott ember Kenyegét,f cselekvés érzetét nyijthalja a jelentifltétentl zt, hogy: irényulnak. Az identikus smindenkit egyformén ke Demindezt a segh6 ty is vallal a nchézségekkel kiizdS Képzelni kliensként, s6t akik foként vagy kizarOlagi helyzet azonban a Iélektani nindig szikségscerten két 6 ponenssel, amit a Iienssel val6 emp ‘4rtasség nélkl ugyantgy nem hogy empétis involvltség, kezmények mérlegelését 5 elsOsorban azn. rogersi a val6di self és identités vagy életfolyamatoknak felel traknak, illetve a genctikai morgisba nagy energidkat, dea nck nines képzete aki A. szenvedélybetegségek sremélyiség mélystruktirdjénak: désa, hogy ez amélystruktira:| | | | | tlekint6 tanulményok 103 Mindamellet lefrtak néhény jellegzetes kodependens varidnst, felnGuek és gyermekek esetében egyardnt. A felndttckné! a mértir, az Uldo26, az egyitt Konspirsl6, a megment6, a droglogyasat6 és a fasult magatartéstipusok, a gyermekek esetsben pedig a parentifi- kélodott, a bainbak, az Udvoske, a szent, a bohc €5 a “ithatatlan” (Fantéziavilghan 616) viselkedéssémak a jellegzetesck. Az egyes gyermeki viselkedéssémék gyakorisiga dssze- fligaést mutat atestvérsorban elfoplalt hellyel (Osiatynska, 1990). A kodependens szerepek révén az egyén gy érzi, hogy valamiféle kontrollt képes gyakorolni a kornyezetére: eldbb «sak az6t agresszfven kontrollalé személyre (stresszorra),késdbb pedig barkimésra, akivel interakci6ba keri. Mivel nem képes arra, hogy bizzon Gnmagaban vagy bérki mésban, nem : kockéztatja meg azt, hogy feladja a kodependens magatartést. Am a kodependenciab6l ad6d6 szenvedés enyhitésére esak akkor lesz esélye, ha clismeri és elfogadja, hogy eey- cldaldan, Gnmagin Kivi, senkit sem kontrollilhat, s6ppon ezért a legnagyobb kpckévat a sziméra a bizalom kockézatnak nem vallalésa v. A kodependencia Ichet csalédi szerep és lehet foglalkorasi szerep is, Foglalkozasi scerepben a kodependens valamilyen hivatsos segitGként mikadik. (Mint ismert, Luther ‘ta nemesak az egyhézi, de a vilégi munka is mindsUlhet hivatdsnak) Az egyén minden scerepviszonylatdra kihat6, részére fontos Onsegit6 stituszt biztosit6 hivatés kifejezheti az dott ember lényegét, folyamatoss4git, s vilégban elfoglalt helyet, tovabbd a kompetens cselekvés érzet6t nysithatja a széméra, Az ilyen sogit6 ident jelentifeluétlentl azt, hogy azok szdmara is hasznos a tevékeny’ irényulnak. Az identikus segitség norméja a szakszeriiség mellett az a bedll smindenkit egyformén komolyan kell venni: legyen az szent vagy binds, barat vagy cllens De mindezt a segité tigy is megteheti, hogy kizben semmiféle azonascagot, rés7vételt sem Villal a nehézségekkel kizd6 emberrel, Nem kévetelmény, hogy Samagét is el tudja képzelni klicnsként, s6t mélt6ségon alulinak tarthat minden ilyen feltételezést. Mindazok, akik foként vagy kizarélag targyi, technikai segitséget nybjtanak, ezt meg is tehetik. Mis @ lemben vett segitséggel. A pszichologiai sogités ugyanis n két Osszetevdbol dill: rendelkezik egy térgyi, szerepszerii kom: Pponenssl, amit a jértassig kévetelményéhen svoktak megfogalmazni, shozzatartorik, a us aszerepével, m cz nem fg nk ugyanigy nem IchetLonserus Kalaitani togisre sora mint 1ogy empatiés involvéllsdg hijén sem. Amig a jértassig elméleti tiszinlitést, 2 Révet kezmények mérlegelését és falszfikathatoségot kivin, addig az empatids involvéliség clsdsorban az in. rogersi valtor6k mik6dését: elfogadsst hizalmat, hitclességet, valamint a val6di self 6s identitis kifejezés6t, Ha a segitésben a jértass4g a molekulaszerkezetnck vagy életfolyamatoknak felel meg, akkor az empstis involvltség a szubatomikus struk. ttiréknak,illetve a genetikai kodnak. Csupan az ut6bbi szintjén t6xiéu6 beavatkozds hoz mozgésba nagy energiskat, de a valtorAsok csakis kaotikusak Ichetnck akkor, ha a segit6- nek nines képzete a kialakitand6 felsaini struktiréke A szenvedélybetegségek esetében a konzultéci6, a counseling célja nem a segitett svemélyiség mélystruktirdjénak a gydkeres megvéltortatésa. EllenkezGleg, annak elfoga- ddisa, hogy ez a mélystrukttra alapvetGen véltoztathatatlan, a7 egyes sérilések hegoi drdkre104 Psychiatria Hungarica meg fognak maradni, 4mde a sérilt terilet"megszelidithet6’, sa benne lekatott energik felhasznalhatdk a személység fejlédése érdekében, Segit6 beszélgetést folytatni anny, mint egyitt elmenni a klienssel az egvisctencisls szakedék szélg, oda, ahol a legjobban {8j, (A konverzici6 826 elimol6giailag aztjelent, hogy exybtt fordulni.) Ez a segit6t a sajat realités dtmencti zirojelbe tétclét kivanja meg egy kozis és kozvetlen, nyclvileg megalapozott, a mésikkal kialakitott realités érdekében. Ez a 'mésodrends kibernetika™ médszere, amikor a megfigyel6 a megfiayclt rendszeren belie kerlve él st zt, ogy nem univeraumban, hanem mutiverdban létezik (Real, 1998). A multiverzaba val6 belépés nomesak bétorsigot, énerst, egéseséges és erds selfet kivén, hanem mindenckelit a self folyamatkénttonénd Gélésé. Ez a jelent, hogy a self nem statikus csclekve enttés, hanea folyamatos cselekw és esclckvés egyszerre. Mindazok, akik a korai életkor stresschatsai vetkeztéhen kodependensekke valtak,torzult,OredezetseTel rendelkeznek. Eletuk {oghat6 fel, mint egy szakadatlan kizzdclem a self egységénck helyrealitésért, a modern térsadalom dltal preferdit eszkiz6k igénybevételével. A modern térsadalomban pedig Kontrol, illetve a célraciondlis hatalomvéay, dicsvagy és birtokvigy All az értékpira cstcséin, melyek a személyiség {5 motivélé endive, Gn. libido dominandijévé vilhatnak, (Foucault, 1985). fegyelmez6 6s a fegyelmezett self, mind a kodependens, mind a jézan Allapotban 1év6 svenvedélybeteg eseicben clnyomja é uralja a protestins etika sl lenézett bromelvi selft. Az Gnszeretet (amit pl. Kélvin pestisnek neverett), a melegség az intimités &5 a mésok ditali gondoskodas irénti vagy elfojtésa, az aphanasis egyardin jellemzi a kodependenscket és az absztinens szenvedélybetegeket (Durant, 1985). Kodependens é a szeavedélybeteg egymésra talélésst és utaltsigat sepiti a kizés al probléma és az ahhoz kapesol6d6, libido dominandialtal fenntartot, Kbz0sjatszna,illotve annak komplementer szerepei: a koatrollilé és visrontkontrolilo szerepe. Amikor kodependens hivatésos segitdvé vlik, akkor immér professrionslis keretck kozt folytat6d hat az addig esak magénéletijtszma. (Mivel a sepites nembelisajtossi, természetese nemesak kodependens segitdk Iéteznek. Am a scenvedélybetcgck segitségre szorults sak nagyon ritkin ér2ékelik azok, akik nem érintettek valamiképpen személyesen is probléméban.) A fel nem ismert Kodependens scgiték esctében a scgit6 kapesolatot counselor belss problematiksja, s aktualisnehézségei fogjsk meghatrozni, nem pedi ey 2s pozitv fl és érdek. Ez.a jatscma, a kodependens oldatér6l akkor szuntethet6 m hha réjon arra: amit méltéségén alulinak tartott, tudnillik, hogy seaiséare (melegséar timitasra) szorul, az a sorsa. Minthogy a széttorederett self exysépben tartisa cs lland aktivitas mellet Iehetséges, a kodependensnck €s a felépilt szenvedelybeteeneh folytonos, drok szikséglete, hogy sajt selfjénck erejét és energidjat folyamatosan mGkéd tesse. Ennek egyik legjobb médja Iehet a kézvetlen segit6 kapcsolat, amelyben a se ceayszerre adhatja meg Snmagénak és tarsdnak vagy kliensének is a svUkséges trGdést 6 ‘gondoskodést. Konzulténssé valni, ez képzést igényel. A motivici6 nom elég, "V ‘sebekkel” nem lehet masokon segiteni,esak behegedtekkel, Viszont az életesemen apesol6d6 lclki és testi sebek a scemélyiség lényegthez, az identitéshoz tartornak, fontos integral6 erdvel rendelkeznek, Mindamellettasérilések hitelestik a mondanivalé ‘s megkonnyitik a kommunikci6t a hasonl6 sériléscktol és fajdalmaktel szenvedvel. kodependens és seenvedélybeteg szakértelme nem abban dll, hogy 6 kodependens il szenvedélybeteg. A segitettekkel val6 bénésméd filor6fisjt, technil ‘ojétitania, amiismeretszerzést, id6t, képzéstigényel. Mindamellettrendelkezik egy pote svakascai kz tartozk az sulis a meghélyegzettel, s részvtet rez aklens} ben, A konzultins adva, képes humorral és hogy megtanult parbesoédet ra hivatkoz6s tchat része leet | ‘Az elmondottakb6l counselor, eemben az i utéval, @ folyamatkent f szerepet kap a libido domi {Grtén6 semléidés Ke es részeIehet a spirit alapmodelltjelents ods ertéhrendit,iletve hogy senkit sem képes befejenésétjelemti. A cout véget ért a linerérs kontroll =umot multveréra eerie, a. A hagyomanyos csak olyan szempontbt apesolatéra, A szenved primér kapesolatzavardho, 4 személyek kieserélhetSk, ot anya-gyermek kapesolatban Pétolhat6. A seeméhysegis 4 sErilés (ellenalls) fe A konfiktusboladéd6 (pl. itintivdgy elabordthatalan. A 8 pétcienst az analtis nyelére. & megkapaszkodis és szocializaci6 zavardbl eral, tala leit 6 i kovisség értékelt képvisel6 kérfogis, érintés is része a VL Hogyantebetsges u,b bem maguk is felépilt implicit kérdése, Eme tényt salunk ugyantgy képtelen Allamokban is tbb mint ketAttekinté tanuh inyok 10s cisls el6nnyel: the ugyanazt a szcavedést, amit a Kiense, Gm 6 a felépilés dtjt is Resists (A kodependensb6) konzultnssé vilés teljes stjénak megamorf6zissal ji szakasrai kO2é tartovik az azonosulés az agresszorral, azonosulis a megment6vel, azono Sulds a meghélyegzettel, s azonosulés énmagival) Igy eayszerre képes azonoculni szvéte rez a kliens probléméjéval, s Eppen a sat élmény alapjin, bien a felépiles ben. A konzultins személyiségének legenészscy atplalobb, leger’sebb részeit adva, képes humorral és Snirénival besoéini inmagér6lis sajtmiltjérd, elfen, arc ahogy megtanult pérbeseédet kezdeni sat "rossz-én"jével, A sajétélmény tapasctalatok. ra hivatkozas tehat része Iehet a konzultéciénak. Az elmondottakb6l kitdnik, hogy a counseling nem Geumselor, szemben az inkibb struktGraként kezelt Enre dssrpontost6 pasichoterape Liéval, a folyamatként felfogott selfre koncontrél. A counselor munkéjdban kazponti szerepet kap a libido dominandi kezelésénck kérdése, ugyaniigy mint a multiversdbas torténd szemlél6des képessége. Ellentétben a pszichoterspidval, a konzultéciénak lenye ars része Ichet a spirituslisomordlis (de nem erkdlesi) llr késces, A psichoterdpisk alapmodelljet jelent6 Klasszikus pszihoanalizis nem lezi meg a térsa fod értékrendjét, illeve amikor ez méis kérdésessévilik a pices Seimira, aki rjon hogy senkit sem képes egyoldalian kontrolléni, gy a terapeutit sem, ez a pscichoanaliris belejezésetjelemti. A counseling ebben a tekintetben ott kezdSdik,ahol a pscichoterdnie véget ért a lineréris kontroll lehetetlenségénck clismerésénél. A Konzultécis, ar univer ~umot multiverzéra eserlv, antl, hogy tagadné az uralkods értéhrendet, relavizlja a2t. A hagyoményos pszichoanaltis, miként a modern vilig is, "patriarchalis”. Az anyit sak olyan szempontbét vizsealja, hogy milyen hatéssal van a paciens apjévsl Kalakolt Kapesolatéra. A szenvedélybeteg counseling ellenben “matriarchilis’, amennyiben it a Primér kapesolat zavarshoz, sériléschez val6 iszony az alapkérdés, A psvichoonalizishes 8 személyek kicserélhetSk, ott csak a kapesolat indulatatételes struktardja a fontes. Ar nya-gyermek kapesolatban viszont az anya kieserélhetctlen, s annak hignya uso potolhat6, A személyiség integritésa, identitassnak 6 a sérilés (ellenallas) felszmolésa atal, hanem A konfliktusbélad6do (pl. sipalis)fesziltségelabordlhaté. biztonsdg, meghapaszkodts irintivigy clabordlhatatlan. A hogyomnyos psichoanallzsben a terapeuta megtantatja & picienst az analizis nyclvére. A counselor otthonos a segitet ayelvében. A konvultéece 8 megkapaszkodés és SngySgyitis készségfejlesztdje. A kodependens, aki az elsddlence szocializécio zavardb6l adédéan, inkabb képes megkapasckodni szijal és szemmel, nine Kez sala leit é kimondott scavak kéettéséveltanulhat meg kapasekodni oxy Kéedsség értékelt képvisels svabalyokba, szlogenckbe és modellekbe, (Termésretesen Kécfopts, érintés is része a konzultéciénak.) azonos a pszichoterépisval. A me om ural Wéackereje ebbenarcsetben ner az azzal val eyutlesel het cok VL Hogyan lehetséges a, hogy az addikcisban szenvedk eredm ben maguk is feléplilt szenvedélybetegek vagy kodependensck? Ez volt a2 eldbbi fe implicit kérdése. Eme tényt azonban az alkoholizmus teri nélunk ugyantgy képtelen clismerni, mint ahogy a tarsadalom Allamokban is tobb mint ret én dolgoz6k jelemtés része sem ismeri el, Az Egyesilt t évtizedre volt szukség ahhoz, hogy a Minnesota program106 Payehiatria Hun; crete Riot saervezett Gaps ‘ebdbek koe, akodependenca clvcket Kove, egpéa és ‘seve, merethSewet ( sikerei a magén betegbiztosttésban tkrozSdjenck. Az alkoholizmus esetére t6rtén6 biz~ {dsités a 70-es években kezdett elterjedni. A 80-as években pedig mér az alkoholizmus cesoportos (kapcsolt) biztositésa is népszerivé valt. Fz nagy lendilletet adott az alkoholiz~ ust kezel6 intézmények, kOztik a "12 lépéses’ elven mOk0d6 intézmények fejlddésének is, 1984-ben 26 ezer alkoholizmust kezel6 egységettartottak nyilvin az USA-ban (Godjrey, 11989). Eza magyar szakember szméra meghdkkent6 sm magiban foglalja a munkahelyi A pécsi kezdeményezts, tradicigkat kihtv6, Kizdelmes bazisé programokat, illetve egységeket. Manapsdg a vallalatok j6 hirképéhez az is hozzé- avagy illeszthctctlenségét tartozik, hogy EAP-vel (Employee Assistance Program) rendelkezzenck, Az amerikai Egy Minnesota modellt agyakorlat nem az addikcibk felszamolasénak mai viszonyokkéz6tt utopikus elképzelésche7 sverint,legalabb haromel (pl teljesk6rd korai megel6zés) igazodik, hanem azon aterileten kind elsésorban védel- alkoholista Gntudatta, i met (pl krzis), ahol a szenvedélybetegek e7t hailandok elfogadni. Az USA-ban az addik- dete, A mésik eloteltétel az, cok Kezelésénck geneviséhen a fejl6dést az AA 1935-beli megszlecéseinditota el. Ennek smoderntérsadalmi patologia a nyomén bontakozott ki el6bb egy hattkony kocdeséai, Onsegit6, majd professziondlis amelyet tan fel lehetne vélase. Nélunk az AA, mint mozgalom, jelenleg a sziletés stddiuméban tart. Val6di patologidsjelenségek meg dalom és az egészségigy kompetencisja, elelésségétes: a megfelel6 kezelési rendszer E tanulménnyal elsésorban retnék hozz6jéruli intézményes Minnesota program pedig még sehol sem mGkodik. Ha az addikciok kezelé- sénck hazai fejl6dés6t a pszichoterapiséval vetjik ssze, megillapithat6, hogy mig a magyar pszichoanaltikusok kézvetlentl az Gsforrésb6l meritve vitak ki maguknak vilig- Iirnevet, addig az addikci6 counseling, forrésok hijén, mindeddig ki sem alakult nélunk Kézenfckv6 kérdés, hogy a pszichoterspist folytat6 hazai intézmények képesck-c clé- segiteni az addikei6 counseling fejl6dését. A counsclornak szikséaképpen pszichoterspiis ismeretekkel, készs¢gekkel is rendelkeznie kell, szAméra tehdt elnybs, ha elfogad6 pszi- choterépids eamben dolgozhat. Am esak akkor, ha az intézmény telesckopikusan egymés- hhoz kapesol6d6 terdpis é psrichoterdpids tevéRenysépeiher. az addikei6 counseling strukturdlisanillesethet6, Tovébb4, ha az adott keretek kizit a pszichoterapeuta idemtités ‘nem kompetitiy, hanem komplementer a counselor identitéssal, ‘A B0-as években a magyarorszigi fekvG- és jarbbeteg pszichitriai intézményeknek {6ként az alkoholizmus és szenvedélybetegségek cimen volt lehetGsége kozponticlosztést fcjlesztési pénaforrésokhoz jutni yen irényi szakmai és intézményi kompetencia hijin,¢ felvett pénzeket természetesen rendszerint nem az addikcidk kezelésénck javitésira for- ditotték. Ez a hagyoménnyé vAlt gyakorlat, mely hasenot hoz a pszichidtria széméra, rendkivil negativ az addikci6k kezelése szempontjsb6l. Ugyanakkor mindazok, akik az addikci6 counseling érdekében lépnek fel, vszélyeztetik a pszichistri, hagyomény dtl legitimlt extra péncforrdsainak a felhaszndlisét. ‘A pszichoterSpits elkdtelezettségd pécsi Mentilhigiénés Intézet szerenesére nem volt érintett eme negativ hagyoményban,igyalkalmasnak tint arra, hogy - 1989 clejetdl-néhiny i mepvalésf- fs intézmények, min- denckelét a szigctvéri k6rhéz Alkoholégiai Osrtélya dolgozbinak érdekI6dését is a "12 lepéses’ programok irdnt. A Minnesota médszer szerint képz5dni vigy6k szma és aktivi- tsa indokolté tette 1990 nyarin egy Onl egyestlet, az Addiktistria Tarsasdg Gletre hivését. A tagok kéz6tt olyanok is vannak, akik alkoholistaként azonositjsk nmagukat. A Kodependenciakategérida, sagen fedolgonss ex uae eke Disk érvenyet 6 {2dr tatom fontosnak megemies, ‘tésbaleredSkonfiktusat sar (plaltototizmes tneds, koe ‘Gaiodox kommunista alt nem imvikus és inimus hatalmasg 15 Gamop ol fellas eteget Gem Aske, ek pyres meron usnak ksonbettk, «alike anjellem nog enntarse nk imerev Sakep é a mindig mde ntaloméras & €i8reerenciaceopor repetaniakaré kommunistdk megoetegecésik eset, vrata Felogot alma mit = Konnyen IRODALOM. A tare cnx "12 eps" Sys programok sey alkalmardss, fesse & Svs pzicho- ‘crip médszerebkel. Feladatai hae tartozk a tagokaddikuira iletéhessgénck, nemelyeseropetikus ‘Scerentl Kéezadgineka ees, ives, ar nddiciSk 2 psec trténs keeles ils ara ‘redmenycinek,médsereinekokttisa, képrése eterestése.Atirsasip aga (ket azemiet KeintézmenyAttekinté tanulményok, _ 107 Leet knot serveaet Snképas é terapeticus programotbaa vesnek réwt. En elemei kieé tarorik, tack Kut, akodependencia semindsiuma,csoportfogalkor sek veae ee alkohol sda Minnesota ‘vehet Lovee, pens caaladegisteckenyacy, kompetens Kd el6udok mehivdsatanulesoportok ‘seuetésre, imerettvett (eiadtack, publi) aki tb A pécsi kezdeményezés, véleményem szerint, még igen fiatal ahhoz, hogy egy ilye tradicidkat Kihiv6, kizdclmes villalkoris mintaériéktiségét, strukturdlis illeszkedését illeszthetetlenségét megfeleléen felbecsilhessik. Egy Minnesota modellt kovet6 program mikodésének, a nemzetkdzi tapasctalatok sverint legaldbb hérom el6feltétcle van. Ezek egyike a Névtelen Alkoholisték étezése, azaz, alkoholista Sntudattal, identitassal rendelke26 emberek szervezett esoportjainak a meg. léte. A mésik el6feltétel az, hogy a tirsadalom érzékelje, a kontrollveszt6 alkoholizmus modern térsadalmi patol6gia a modernizéci6 dltal kitermelt problémamegoldé médszer, amelyet talén fel Ichetne sz4molni drasztikus eszkizdkkel, de csak més, esetleg silyosabb patol6giss jelenségek megjelenése érdn. A harmadik feltétel pedig az, hogy az orvostérsa- dalom és az egészséqiigy megérise az alkoholizmus sajétos betegség jelleget, a sajét kompetencigjt,foleldsségét és annak hatéraitctércn, sa tarsadalommal egyit, timogassa a mepfelel6 kezelési rendszer és betegbiztosités kialaki E tanulménnyal elsdsorban az ut6bbi cl6feltétel megerésidé rotnék hozéjérulni 4 folyamatshor sze A kodependenciahategrige, $a horas kapesol6ds spiitudis (mods) kevelési program béatudat,s salen feldoigcdsi es “ijsultés ese Helse cettjukon megreke,identitaukban megcendZl pro Jokes Dai ervdayetst 6 Natal egyarint mepfostctortoden Korimunisa seemeyeksedmdrs Est ‘zt tartom fontosnak megemitenl, mer a7 ut6hb ben sok oan pécienee talilhctam, aki a reads. sb eed konfliktusait. saz ehhezkapesol66 esilacgrketeaketgseghe, patigia menetis da (pl lkobolizmus,ehids, kines méreks mereneete,paichoscmatikes belegsg th.) veleképes keel Ortodox kommunista att nem a Kommunisia idea kores-konpontshatal portion leva, eye inks tious haalmasdg slg, rendezerhGérellenethiszerepen 16s igyajelenle Stmenetsegben s Gnmagit jl eal réteget étem. Ortodox kommonstinak azokat nevezem,akk seoméhes heretic Geshe, let gydkeres megustiorseé (pl. a gyermekkor megslcttdsokbG), dy Erk, hogy a kommunis: rmusnak oszoahetéh, sabiksedméra apr mintgy onmipotensselldyserepet toot be E kommunstdt ‘ejelemz, hogy fenntartsnlklelogndtk prt Oxzesdemagig anti, raciondishedeimet iit, £ sek lak at atonémisik eladsss. A konmustagondolkodsm6d kognithvulerabilisie Iyengesiero Kiln tamulméntlenetne fn. Ilustraciket had emlteck most ceupdn esetien, Lukes {Gyorgy tal nagyra best Lenin azetet. Eazerint "Nem ar az oh, ak soasemtéved I nem Feet. Az az okDs ak nem KOvet el i ényegs ibn, 6 Ea end, hogy gyorsan es Kimnyedén [java Ge Now a lényegeshibsat" soba nem ves, skis (evedesek "gprs éskonajed avis eins imerevOnkép & x mindig mas reals ellenttebdl 636 Kogntt diszonancifbs sma feseleeg, 4 hatalomérés & €16 referenciacsoport evesuése un, aig kompensilats, Az Onmaguk hebjett a wlagot ‘megudtanlakar6 kommunistsk srimos kodependens vonét hordornsk magokan. Seglesie,kezeléstk ‘meghetepedesik eset, vratan hiashént hel -+a kozbcnatlinck és eselegegymistlelscenvedetinek felfogotfjdsimak mint - nnyen eluted chet a sakembersket IRODALOM ASHER R, BRISSETT,D, (1988): Codependengy A Viw from Women Married to Alcoholics. Interational Touma of the Adsitions, 4331-50. BEATTIE Mt (987) Codpendent No mow Haren, Cente iy: BRADSHAW. JF (1088) The Family. A Revolutionary Way of Sel Deerfet Beach, Fords BUDA, (980): Wolf erate (Ronjiomertetas iscosery Health Communication I Schmishaver Die ion He, Uber die eeluche Problematic es elenden ‘agar Pascnologia Sms, 37 8285,108 Psychiatria Hungarica ‘CARRUTH, B, MENDENHALL, W. (1989): Co-Dependency sses in Treatment and Recosen Haworth RUTH B (2989): CosDependency a ‘CERMAK TL. (196) Diagnosing and Treating Co-Dependence Johnson Insitute Books, Minn DURANT, R. (1985 On Aphenant A Note on fhe Dramsturgy of he abject Narrative Anal fo C Dawe oa cae aaa ‘Narration = The Peyoanaie Diferece fn Naratve Theor. The John Hoptins son (OSI Oberg Ser Inter Petons, See, Ch isu Mi Use of Biezure Volume? ofthe istry of Sexuality. Viking, New York. ‘of Alcohol Data 1 The Cost Benefit Atalsis of the Teeatmest of Acobolism, From Hancicap to Handy Capsble: Trining Systemit Therapist in Use of Seif Family ane 3 G38 tonmunia cbt ent. A Sih Fget& «Flext ges Ket aaa HOFFMAN, } Gonstrctng Realities: An Arf Lense, Fay Poses, 2, 2 EAMINER Ww, Fy red es Ae Rh icy ott, woLr £5 40m: the Des fe Sand her Tennent An Outi neato Masi sea Lie Beyond fet, Harper and Row Sn Fanci [ERNE (8) ncn or Ceontne Hle Cone Ci (GSH Cipaccnleges Wee Mane Pus Palmaria (8) LUnie cerhomme. (199): Breaking fee: A Recovery Workbook for acing Codependence. Harper and Row, ie BURBS gam, nace ranomen BRS OF Dae ern Tne cette See ER ear eS ctomy Fayre 227 SEAGMAN, ErP. CW Heicaness, Freeman, Sn Panes ” “ SAE? G0) zoning tiny Feet gt ok ew Yon (1900) The meet succesful treatment mode! inthe wos. Introduction ofthe Mingesota model inthe Novae Gountiee Paper pressed tthe Retl Bron Sosetye lon Anmoal Acohl Eperolog, SUITE BRT tee mc cena ee orig alee Co Date, it eae os SERBS fei Retr ogame pens cnic cena SRR py ete ah Satnetamqanere Bln See ioe YSN oi iss ee Omer te nen Be Fa rk Be es, er kg ee oe Teaimeat 98.198 = = HEEL TAG aan tne A Hat Conan Bee Kelemen Gor dr Pees, 7635, Iyés Gy w 33. 1991, méjus, VI. évf.2. 2. MAGIKUS GONDOI ESETELEMZES Ludvigh Karoly dr. Korinyi F. és S. Kérhér- Ossaetolalis 2X dolgoraban a szers Kisrett tee pa Kommune heat indice px ‘Spear telmezi. “se — Kiet sane See eee eee ‘A hétkoznapi ember tra “felpérgése’, telitddése, amely lsd és bels6 torténésck hogy életéhen megsGrtisodack. sia, felszaporodnak a Kl 6 let, az irracionslis és a vilégha esOppen, és a b6rén Altalénossgban azt mi megterhelOk, és mert élete Ezazonbanmégnemai trténések véghemennek. Nem \mkelegével hozzéférhets (géretével kecsegtetnek, J6 Méria szivegének a tartalma a3 magikus (fehér magia - He ‘Makra Séndor"A mégiat ltet6 er6, amely egyrésct cemberrel,dllattal, nbvénnyel, csolatban van a mana révén.” aména birtoklésbét Gai" 16 (mana) befolyésoliséra és E misatikus erdre jellemas