Villamosság biztonsága kérdéssor

1. lecke Elektrotechnikai alapfogalmai

2. Elektromos töltés mértékegysége: Coulomb [C]

3. Elektromos töltés fogalma: Az elemi részecskék alapvető tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen
mértékben vesznek részt az elektromágneses kölcsönhatásban.

4. Elektromos áram: a részecskék ( töltéshordozók) sokaságának elektromos mező hatására kialakuló

rendezett mozgása

5. Elektromos feszültség: az elektromos mezőben két pont között az elektromos feszültség megadja, hogy
mennyi munkát végez a mező egy részecskén, míg az egyik pontból elmozdítja a másikba

6. Elektromos térerősség: az elektromos tér által töltéssel rendelkező testekre kifejtett erő hatása és annak
nagysága, illetve a villamos teret annak minden pontjában jellemző térvektor

7. Elektromos fluxus: tetszőleges felületen merőlegesen átmenő elektromos erővonalak száma

8. Kvantált mértékegység: mértékegység értéke egy bizonyos elemi egység többszöröseként adódik

9. Áram folyásának irányát miként állapítják meg: minden esetben a POZITÍV töltéshordozók HALADÁSI
IRÁNYÁVAL MEGEGYEZŐen állapítjuk meg

10. „tesla „ és „gauss” mértékegységek közötti összefüggés: egymásba átszámíthatók

11. Milyen mozgást végeznek egy elektromosan vezető anyagban lévő szabad töltéshordozók abban az
esetben, ha az anyagban nincs potenciál különbség: rendezetlen hőmozgást

12. Milyen esetben jöhet létre mozgási indukció révén indukált feszültség? ha egy mágneses mezőben
elektromos vezető elmozdulásakor az elmozdulásnak van az erővonalak irányába merőleges összetevője

13. Lenz törvénye: indukált áramnak az iránya mindig olyan, hogy a létrehozott saját mágneses terének
hatásával gátolni igyekszik az őt létrehozó indukált folyamatot

14. Elektromos teljesítmény időegységre vetített mennyiségét milyen mennyiséggel szokták megadni? kWh
 7. lecke Egyfázisú váltakozó hálózatok

15. Szinusz-függvény periódusideje: a két egymáshoz leközelebb eső, azonos fázishelyzetű pont (pillanatérték)
közötti tartomány
16. Szinusz függvény frekvenciája: másodpercenként lejátszódó periódusok száma
17. Szinusz függvény amplitudója: függvény pillanatértékei közül a legnagyobb lehetséges érték ( csúcsérték)
18. Szinusz függvény körfrekvenciája: másodpercenként megtett elfordulási szöget, radiánban kifejezve
19. Melyik áramtípus esetén lehetséges az energia tárolása: egyenáram

20. Melyik áramtípus esetén lehetséges az energia tárolása: egyenáram

21. Csoportosítós feladat

ellenállás ( rezisztencia) - egyenáramú és váltakozó áramkörben is azonos

módon működik
- váltakozó áramú táplálásra kapcsolva ezen az
áramköri elemen átfolyó áram és a rajta eső
feszültség függvénye fázisban van
- fő tulajdonsága az áramlást gátló hatás
kondenzátor (kapacitás) - Általában rövid idejű energiatárolóként,
zavarszűrőként, vagy motorindító segédfázis
létrehozásához alkalmazzák
- Egyenáramú áramkörben szakadásként
működik
- töltéstároló képesség
- váltakozó áramú táplálásra kapcsolva az
áramköri elemen eső feszültség függvényéhez
képest az átfolyó áram függvénye negyed
periódussal siet
- váltakozó áramú táplálásra kapcsolva ezen az
áramköri elemen átfolyó áram és a rajta eső
feszültség függvényében NINCS FÁZIS (
tekercsre is igaz)
- fő részegysége a fegyverzet és a dielektrikum
tekercs ( induktivitás) - egyenáramú áramkörben vezetésként működik
- fő tulajdonsága az előállított mágneses mező
sűrűsége
- mágneses mező létrehozása és felhasználása
mellett az áram lüktetésének fékezésére is
felhasználható
- függvénye negyed periódussal siet
- váltakozó áramú táplálásra kapcsolva ezen az
áramköri elemen átfolyó áram és a rajta eső
feszültség függvényében NINCS FÁZIS
- -váltakozó áramú táplálásra kapcsolva az
áramköri elemen eső feszültség függvényéhez
képest az átfolyó áram függvénye negyed
periódussal késik
mindhárom esetében igaz - egyen és váltakozó áramú áramkörbe kapcsolva
is rendelkezik ellenállással
-
 egyikre sem igaz - váltakozó áramú áramkörben vezetésként
működik
- váltakozó áramú áramkörben szakadásként
működik
- egyen és váltakozó áramú áramkörbe kapcsolva
sem rendelkezik ellenállással

22. impendancia: váltakozó áramú eredő ellenállás

23. van-e eltérés az eredő ellenállás számításában az egyenáramú és a váltakozó áramú áramkörök között? –
Csak abban az esetben, ha az áramkörben reaktáns elemek is vannak

24. váltakozó áramú hálózatokban jelenkező teljesítménytípusok és mértékegységeik:

teljesítmény típusa jele mértékegysége

hatásos teljesítmény P W
látszólagos teljesítmény S VA
Meddő teljesítmény Q Var

IGAZ-HAMIS ( 2 feladat)

-IGAZ : A fazoros vektordiagram az egyenletes körmozgást használja fel a szinuszos jellegű változó mennyiség
kifejezésére

-IGAZ: a forgó vektor szögsebessége, a szinuszos mennyiség körfrekvenciájának felel meg

-Igaz: A mért effektív érték ismeretében az áramerősség csúcsértéke a következő képlettel számítható ki:

Igaz: a mérésre szolgáló valóságos mérőműszerek ( kivéve az oszcilloszkópot) a mér mennyiség effektív értékét jelzik
ki

Igaz: a váltakozó áram csúcsértéke a szinusz függvény amplitudójával egyezik meg

HAMIS: A mért effektív érték ismereténen a feszültség csúcsértéke a következő képlettel számítható ki

Igaz: A váltakozó feszültség effektív értéke az az egyenfeszültség, amely az adott fogyasztón váltakozó feszültség
hatására átfolyó váltakozó áram effektív értékével megegyező egyenáramot hoz létre

Hamis: A váltakozó áram effektív értékén azon egyenáram nagyságát értjük, amely azonos amplitúdó mellett
azonos hőt termel ugyanazon fogyasztón (az az egyenfeszültség, amely az adott fogyasztón váltakozó feszültség
hatására átfolyó váltakozó áram effektív értékével megegyező egyenáramot hoz létre)

-HAMIS: a vektor forgási iránya pozitív, azaz az óramutató járásával megegyező (ellentétes)

-Hamis: A fazoros vektorábrán a vektorok hosszúsága a szinuszos mennyiség periódusidejének felel meg
(amplitúdójának)
10. lecke: többfázisú váltakozó áramú hálózatok

1. Hány üzemi vezető található az egyfázisú váltakozó áramú rendszerben? 2

2. Milyen módon próbálták meg kiküszöbölni az első váltakozó áramú rendszerek hátrányos, lüktető
viselkedését, ingadozó teljesítményét?
-tekercsek számának növelésével, vagyis többfázisú rendszerek kialakításával
- frekvencia növelésével
3. Az alábbi képen a kétfázisú váltakozó áramú rendszer tekercsrendszerének elvi ábráját és a kettős
tekercsrendszerrel létrehozott fázisok függvényeit láthatja. Mekkora szögeltérés jelentkezik ebben a
rendszerben az 1-es és 2-es számú tekercseken indukált feszültségek között? Válassza ki a helyes megoldást!

-A szögeltérés 1- es és 2-es tekercs között: 90°

- A szögeltérés 2- es és 1-es tekercs között: 270°
4. Hány üzemi vezető található a háromfázisú váltakozó áramú rendszerben?
- 3 vagy 4
5. Az alábbi képen a háromfázisú váltakozó áramú rendszer tekercsrendszerének elvi ábráját és a hármas
tekercsrendszerrel létrehozott fázisok függvényeit láthatja. Mekkora szögeltérés jelentkezik ebben a
rendszerben az egyes tekercseken indukált feszültségek között? Válassza ki a helyes megoldást!

120°

6. Az alábbi képen a háromfázisú váltakozó áramú rendszer tekercsrendszerének elvi ábráját és a hármas
tekercsrendszerrel létrehozott fázisok függvényeit láthatja. Mekkora a három feszültségfüggvény
pillanatértékeinek összege, bármely időpillanatban vizsgálva? Válassza ki a helyes megoldást!

0V

7. A következő ábrán egy villamos energiaellátó rendszer szekunder oldalának vázlatos ábráját láthatjuk. A
rendszerre két feszültségmérő műszert csatlakoztattak. Milyen feszültséget mutatnak egyes műszerek? Válassza ki
a helyes megoldást!
 V1 jelű mérőműszer vonali feszültséget, a V2-es pedig fázisfeszültséget
mutat

8. Egy váltakozó áramú villamos-energia-ellátó rendszer felhasználói oldalán mérhető vonali feszültség 690 V.
Mekkora a rendszerben a fázisfeszültség?  400 V

9. Egy váltakozó áramú villamos-energia-ellátó rendszer felhasználói oldalán mérhető fázisfeszültség 110 V.
Mekkora a rendszerben a vonali feszültség?--> 190 V
 1. modul A biztonságtechnika helye a villamos energetikában

- 1. lecke Villamosság biztonságtechnika alapjai

IGAZ - A villamos energia termelése, elosztása és felhasználása során a legjelentősebb veszélyforrás

maga a feszültség, mert az emberi szervezet számára káros nagyságú áramot hajt át az
áramkörbe kapcsolódott emberi testen
- 25Ma-nál magasabb váltakozó áram hatására erős fájdalom és a légzőizmok görcse is
jelentkezhet
- a villamos áram okozta balesetek kb 90%-ban férfi balesetesekkel hozhatók összefüggésbe
- a villamos áram okozta balesetek 40%-a munkahelyi baleset
- az elengedési áramerősség váltakozó áram esetében 15mA
- áramütéses balesetből történő mentés a mentést végző személyre is fokozott veszélyt jelent
HAMIS - az elengedési áramerősség egyenáram esetén 30 mA (70-80Ma)
- a villamos energia feladata a villamos energia iránti igény gazdaságos kielégítése
(gazdaságos, üzembiztos és kezelőre, felhasználóra nézve veszélytelen kielégítése)
- 80Ma-nál magasabb egyenáram hatására a szívkamraremegés következhet be (váltakozó
áram)
- a villamos áram okozta balesetek kb 60%-a villamos szakemberek munkavégzésével
összefüggésben történik ( 20%)
- a segélynyújtó elsődleges szempontja kell, hogy legyen az áramütéses balesetet szenvedő
személy kiszabadítása ( áramhatás megszüntetése)
- áramkörből történő kiszabadítás módszere a feszültség nagyságától függetlenül azonos
- áramütéses baleset felismerése után haladéktalanul meg kell kezdeni az áramütött
kiszabadítását az áramkörből, ezután további segélynyújtókat kell hívni ( seélyhívás,
kiabálás, mentők)

Villamos biztonságtechnika elsődleges és másodlagos céljainak felsorolása

elsődleges másodlagos
anyagi károk megelőzése katasztrófák megelőzése
személyi sérülések elkerülése megbízható működés biztosítása
üzemzavarok elkerülése

Biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek

személyi feltételek - adott munkahellyel kapcsolatos biztonsági ismeretek
-együttműködés, csapatmunka
-szakmai képesség
- egészségügyi alkalmasság
- magatartási jellemzők
tárgyi, műszaki feltételek - veszélyforrások emberre gyakorolt hatásának
vizsgálata
- veszélyforrások vizsgálata
- veszélyforrásokhoz kapcsolódó eü.-i
küszöbérték
- veszélyeztetést elfogadható mértékűre
csökkentő technikai megoldások
szervezési feltételek - munkavégzési feltételek alkalmazásának
szabályozása
- tevékenységért felelős személyek kijelölése
- technológiai jellegű munkafolyamatok térbeli és
időbeli összehangolása
- munkabiztonsági tevékenység munkavégzési
folyamatábrába illesztése

Biztonságtechnikai műszaki megoldások védőhatás szerinti leírása

 1. fokozat : aktív veszélyforrások elválasztása, védőburkolat kialakítása, távvezérléses működtető
elszigetelése a dolgozótól berendezés

2. fokozat: automatikus, dolgozótól függetlenül kismegszakító, áram-védőkapcsoló, burkolat

működő védelmi berendezés nyitásérzékelő

3. fokozat: veszélyforrás passzív, veszélytelen figyelmeztető feliratok elhelyezése, földelő rövidelzáró,

állapotba hozása ( dolgozótól függő) főkapcsoló lelakatolása

4. fokozat: olyan segédeszköz, védőfelszerelés vádősisak, feszültségkémlelő műszer, feszültség alatti

használata, amely a veszélyforrás munkavégzéshez használható védőkesztyű
érvényesülését megakadályozza annak aktív
állapota esetén is ( dolgozótól függő)

Villamos energia élettani hatásait befolyásoló tényezők:

külső tényező - áram erőssége
- feszültségszint
- frekvencia
- árambehatás időtartama
- áramnem
belső tényező - lelkiállapot
- test ellenállása
- fizikai állapot
- áram útja a testben

Mentési eljárások megfelelő/nem megfelelő megoldása

megfelelő - berendezések főkapcsolójának lekapcsolása
- biztosító betét kicsavarása
- hálózati csatlakozó kihúzása
- megszakító lekapcsolása
nem megfelelő - hálózati csatlakozó vezeték elvágása
- rövidzárlat előidézése

Villamos energia elsődleges kedvezőtlen hatása:

- áramütés
Milyen speciális esetben fordul elő, hogy nem az áramhatás megszüntetése az első lépés az áramütéses baleset
felismerését követően?
- ha a balesetes olyan helyzetbe kerül áramütéses balesetbe, ahol az áramhatás megszűnését követően járulékos
sérüléseket szenvedhet
Szükséges-e orvosi ellenőrzés, segély biztosítása enyhe áramütést követően öntudatánál lévő, panaszmentes
balesetes számára
- igen, mert áramütés esetén a balesetet követően akár órákkal később is jelentkezhetnek súlyos, kritikus
tünetek
Klinikai halál beálltakor alkalmazandó eljárásrend:
- átjárható légutak biztosítása
- belégzés pótlása
- vérkeringés helyreállítása
 2. lecke Kisfeszültségű villamos berendezések biztonságos létesítése

1. Milyen fontos fő feladat kapcsolódik a villamos biztonságtechnika területén a létesítéshez?

- villamos berendezés biztonságos és kívánt funkciók vagy funkciókat ellátó működésének biztosítása üzemi
körülmények között

2. A létesítés kialakítások milyen biztonsági célcsoportokat kell figyelembe venni?

- berendezések, gyártmányok, létesítmények, emberek

3. Milyen előírásokat tartalmaz az MSZ HD 60364 szabványsorozat?

- azt írja le, hogy milyen legyen az elkészült berendezés (kialakítással kapcsolatos előírásokat ad)

4. Milyen üzemeltetési körülmények között kell biztosítani a villamos berendezések, gyártmányok

veszélytelen működését?

- csak rendeltetésszerű kezelési körülmények között kell biztosítani a veszélytelen működést

5. Mekkora feszültségszintig kell az MSZ HD 60364 szabvány előírásait alkalmazni?

- Egyenáram esetén 1000 V-ot nem meghaladó névleges feszültségű áramkörökre kell alkalmazni
- Váltakozó áram esetén 1500 V-ot nem meghaladó névleges feszültségű áramkörökre kell alkalmazni

6. Milyen esetben kell az MSZ 2364/ MSZ HD60364 szabvány előírásait alkalmazni?
- ha a berendezés betáplálásának feszültsége nem haladja meg az 1000 V-ot
- kis zárlati áramú, nagyfeszültségű berendezések esetén
- ha 1000 V-nál nagyobb feszültség nem valamely készülék belső áramkörében kerül előállításra
a válasz az volt hogy e 3 válaszlehetőség együttes fennállása esetén 

7. és 9. kérdés IGAZ-HAMIS
IGAZ - a villamos berendezések létesítése során a készülékek karbantarthatóságát is figyelembe kell
venni
- a szabvány előírásai építési területek, kiállítások és más ideiglenes létesítések villamos
berendezéseire is vonatkoznak
- szabvány előírásai távközlési, jelző vagy vezérlő vezetékrendszerekre is vonatkoznak
amennyiben ezek rögzített kialakításúak
- a villamos berendezéseket csak akkor kell külön áramkörbe bontani, ha szükséges
- külön áramkörökbe bontással elkerülhetők olyan veszélyek, amelyek osztatlan áramkörök
esetén előfordulhatnak
- a külön áramkörökre bontás a biztonságos ellenőrzés és karbantartás elősegítése miatt is
fontos
HAMIS - a villamos berendezések létesítése során az előforduló külső hatásokat nem kell figyelembe
venni, ha a villamos berendezések általános szerkezeti felépítése és tápellátása megfelelően
van kialakítva ( de kell :D)
- szabvány előírásai a vezetékhálózatra csatlakozó fogyasztókészülékekre is vonatkoznak (
NEM VONATKOZNAK)
- a villamos berendezések létesítése során nem kell figyelembe venni a villamos szerkezetek
összeférhetetlenségét, hiszen ezt a vonatkozó termékszabványok minden esetben lehetővé
teszik
- a villamos berendezéseket a hiba esetén fellépő veszély miatt kell külön áramkörökre bontani
az okozott kényelmetlenség nem jelentős szempont

8. Tápforrások közül melyiket kell figyelembe venni a billamos berendezések létesítése során?
 - áram frekvencia jellegét, névleges feszültséget, csatlakozási pont független zárlati áramát
- ( a tesztbe a válasz: mindhármat figyelembe kell venni)

10 Az alábbiak közül melyik külső hatást kell figyelembe venni a vill. berendezések létesítésekor?
- nedvesség, emberi test belső ellenállása, napsugárzás, korrózió, tengerszint feletti magasság
11. Villamos berendezések létesítése során figyelembe veendő jellemzők csoportosítása

külső hatások - mechanikai igénybevétel

- épületszerkezetek
- idegen szilárd anyagok
- veszélyes anyagok
- üzemeltetői felkészültség
összeférhetetlenség - kiegészítő földcsatlakozások
- egyenáramú összetevők
- indítási áramok
- gyorsan változó terhelés
karbantartás - javítások minőségének és gyakoriságának meghatározása
- biztonsággal kapcsolatos védelmi intézkedések
- tervezett élettartam
tápellátás - áramnem
- zárlati áram
- névleges feszültség
 2 modul

3. lecke: érintésvédelmi alapismeretek, védővezetős hibavédelmi módszerek (TT rendszerek)

1. alapvédelem : az üzemszerűen feszültség alatt álló részek véletlen vagy szándékos érintését akadályozó
műszaki megoldások (MZ)

2. hibavédelem: olyan műszaki megoldások, amelyek a villamos berendezések üzemszerűen nem aktív
részeinek feszültség alá kerülése esetén biztosítják az áramütés elleni védelmet

3. meghibásodás: az alapszigetelés szigetelőképességének olyan mértékű leromlása, amely miatt az a közvetlen

érintés elleni védelmet nem képes megfelelően biztosítani

4. test: villamos berendezések, gépek vezetőképes anyagból készült, megérinthető szerkezeti része, amely
üzemszerűen nincs feszültség alatt, de meghibásodás hatására feszültség alá kerülhet (MZ

5.

megengedett érintési feszültség
vagy limitfeszültség
lépésfeszültség
érintési feszültség
várható érintési feszültség
hibafeszültség
az emberi test által segédeszköz nélkül áthidalható feszültségkülönbség
nagyságának élettani és kockázati szempontok alapján meghatározott
küszöbértéke
talaj felületén a talajt érintő lábak által áthidat, a hibaáram nagyságától és a
föld ellenállásától függő potenciálkülönbség
az emberi test által segédeszköz ( valamilyen vezetőképes tárgy) nélkül
áthidalt két pont közötti feszültségkülönbség nagysága
az a legnagyobb, emberi test által segédeszköz nélkül áthidalható
potenciálkülönbség, amely elhanyagolható independanciájú hiba esetén
felléphet
a végtelen távoli földpotenciál és a megengedett testpotenciál különbsége

6. Mekkora a megengedett érintési feszültség szabványban rögzített nagysága? (mz)

LIMITFESZÜLTSÉG
egyenáram esetén 120 VDC
-váltakozó áram esetén 50 VAC

7. Mekkora lépésfeszültség számítása során alapul vett lábtávolság nagysága?

- 0,8 m
8. (mz)
áramkör a villamos berendezések szerkezeteinek és vezetékeinek közös táppontról
üzemeltetett, egymással összekapcsolt együttese
villamos berendezés összehangolt jellemzőjű villamos szerkezetek meghatározott célra egymással
összekötött együttese
villamos szerkezet minden olyan egység, amely villamos energia fejlesztésére, átalakítására,
szállítására, elosztására, vagy felhasználására alkalmas
villamos gyártmány gyárban, vagy hasonló körülmények között előállított, általában sorozatban
gyártott, adattáblával rendelkező egység, amely elkészítése részletes
technológiai utasítás alapján történik

9. Különféle szigetelési struktúrák vázlatos képei

 a. funkcionális szigetelés b alap és különálló funkcMi

c. alapegységgel egy egységet kép.funkcionális d alapszigetelés és

kiegészítő szigetelés

10. Miért lehet a földet, mint villamos vezetőt alkalmazni?

- mert a keresztmetszete sok milliószorosa a villamos vezetők szokásos keresztmetszetének

11. Milyen esetben nincs szükség a mesterséges földelő készítésére?

- ha már rendelkezésre áll a talajban olyan fémszerkezet, amely önmagában számottevő földelésnek tekinthető

12. Milyen esetben számít a természetes földelő önmagában számottevő földelésnek?

- ha a természetes földelő a fagyhatár alatt helyezkedik el (mz) fagyhatár: 80cm

, legalább 4 m-es vezető)
13. Hová csatlakozik az üzemi földelés?

- a hálózatot ellátó táptranszformátor tekercseinek csillagpontjára (0 potenciálpontú pont)

14. Hová csatlakozik a védőföldelés?

- a villamos berendezések vezetőképes testére

-
15. Földelők típusai (mz)

a. rúdföldelő b. vízszintes földelő c. szalagföldelő

d. keretföldelő e. gyűrűföldelő
16.Milyen módon valósítható meg a földelések korrózióvédelme?
- horgonyzással (FESTÉS TILOS, a korrózióvédelem nem kötelező)
17.A földelések összekapcsolása abban az esetben lehetséges, ha azok egyikén se lép be bizonyos
feszültségszintnél nagyobb. Mekkorák ezek az értékek váltakozó áramú táplálás esetén?
 A különböző célú földelések abban az esetben kapcsolhatók össze, ha azok egyikén sem
lép fel tartósan 50 v-nál nagyobb és rövid időre sem 1000 V-nál nagyobb feszültség

18. Milyen célból szükséges nagy kiterjedésű idegen vezetőképes szerkezeteket védőösszkötő-vezeték
segítségével a villamos berendezések testéve összekapcsolni? (mz)

 azért, mert a nagy kiterjedésű idegen fémszerkezetek távoli földpotenciált közvetíthetnek; az

összekötések segítségével elérhető, hogy az idegen vezetőképes részek a testzárlatos test
potenciálját vezessék, ezzel csökkentve az érintési feszültséget.
19. Az alábbiak közül melyik alkalmazható védőösszekötő-vezetőként?
- várhatóan megbontásra nem kerülő fémesen összefüggő vázszerkezet
20. Az alábbiak közül melyiket kötelező csatlakoztatni a védőösszekötő-vezetékhálózatokhoz? (mz)
- közüzemű csővezetékek
21.Milyen módon működik az áram-védőkapcsoló?
- az üzemi vezetőket egy zárt vasmagon és az arra elhelyezett tekercsen vezetik keresztül, amely
hibaáram esetén gerjesztést kap és leválasztja a hibás berendezést a hálózatról
22. Mennyi az áram védőkapcsoló vasmagján és tekercsén átvezetett üzemi vezetőkön folyó áramok fazoros
eredője hibamentes, normál üzemi állapotban?
- 0 Ma
23. Az alábbiak közül melyik vezetőt kell átvezetnünk az áram védőkapcsolón?
- N, L1, L2, L3
24. Hogy lehetséges, hogy az aszimmetrikus háromfázisú terhelés nem okoz téves kioldást az áram
védőkapcsoló alkalmazása esetén? (mz)
- a háromfázisú aszimmetria kiegyenlítőárama a villamos berendezések nullvezetőjén a táptranszformátor
csillagpontjának irányába folyik, ezt a vezetőt pedig átvezetjük az áram-védőkapcsolón is, ami így a fazoros eredő
aszimmetriából adódó eltolódást kiegyenlíti
25. Milyen módon ellenőrizhető az áram-védőkapcsolók működőképessége?
- gyárilag beépített ellenálláson át záródó megkerülőáramkör használatával
- egy ellenállással vagy izzólámpával létrehozott megkerülőáramkör (hibaáramkör) létrehozásával
- Áram-védőkapcsoló teszt gombjának megnyomásával

26. Mekkora kioldóáramú áram-védőkapcsoló alkalmazása a leggyakoribb?

- 30 Ma
27.Mi hozza létre az áram védőkapcsolóba épített tekercs gerjesztését? (mz)
- a villamos berendezések meghibásodása következtében létrejövő hibaáram hiánya az áramok összegzését végző
tekercsben

28. Az ábrán egy új létesítés során tápláló hálózatra kapcsolt áram-védőkapcsolóval és olvadóbiztosítóval
védett villamos berendezés látható. Megfelelő-e a kötés?
 a villamos berendezés hálózatra kapcsolása nem megfelelő, mert a villamos berendezést
közvetlenül földelésekkel kell ellátni
a villamos berendezések hálózatra kapcsolása nem megfelelő, mert a hibaáramok nem
tudnak megkerülő úton haladni, így az áram- védőkapcsoló nem érzékeli a berendezés
meghibásodását

29. Milyen megoldás szükséges a vezetőképes testtel rendelkező (nem kettős szigeteléssel ellátott) villamos
berendezések tápforráshoz történő csatlakoztatása során, hogy a védővezetős hibavédelem önműködő
lekapcsolása működőképes legyen a TT rendszerben?
- villamos berendezések testét közvetlenül földelni kell
30. Melyik villamos szerkezet használható fel védelmi kikapcsolódást végrehajtó eszközként? (mz)
- kismegszakító, motorvédő kapcsoló, áramvédő-kapcsoló, olvadóbiztosító
31. Meghibásodás esetén mekkora időtartamon belül kell megvalósulnia az önműködő lekapcsolásának a TT
rendszerben lévő elosztóáramkörben?
-1s
32. Milyen esetben nem követelmény meghibásodás esetén az önműködő lekapcsolás megvalósítása a TT
rendszerben
- amennyiben a hiba esetén a tápforrás kimeneti feszültsége 5 másodpercen belül a megengedett érintési feszültségnél
kisebb értékre csökken
33. Mi alapján méretezzük a hibavédelem önműködő lekapcsolását a TT rendszerben? (mz)
- a rendszert úgy kell méretezni, hogy a megengedett érintési feszültségnél nagyobb hibafeszültség kialakulásakor a
hibaáramkörben a lekapcsolódási időnek megfelelő kioldóáramnak kell folynia
34. Miért nem végezhető el a TT rendszerben a hibavédelem méretezése a földelési ellenállás és a megengedett
érintési feszültség alapján? (mz)
- mert a földelési ellenállás mérése nehéz, valamint a limitfeszültség figyelembevételével kalkulált kioldáshoz
technológiailag nem megvalósítható földelési ellenállást kellene kialakítani
35. Milyen eljárásokat határoz meg a vonatkozó szabvány a földelési ellenállásra és megengedett érintési
feszültségre történő méretezés helyett, TT rendszerek esetében?
- a föld hurokindependancia értékének betartását írja elő, fázisfeszültség figyelembevétele mellett
-a földelési ellenállás értékének betartását írja el, a kioldási áram figyelembevétele mellett
36. Milyen esetben végezhető el a TT rendszer hibavédelmének kialakítása a földelési ellenállásra és
megengedett érintési feszültségre történő méretezéssel?
- ha áram-védőkapcsolót alkalmazunk kikapcsoló eszközként
37. Az alábbiak közül melyik képezi a hibahely hurokimpedenciájának részét a TT rendszerben: (mz)testtest
- villamos berendezés földelője, fázisvezető a hiba helyéig, földelővezető, táptranszformátor földelője, a test
védővezetője (ha van) , tápforrás
38. Milyen módon oldható meg a kioldóáramokra és a hozzájuk tartozó kioldási időre történő méretezés, ha a
kikapcsolást végző eszközt illetően nem rendelkezünk pontos gyári jelleggörbékkel?
- ebben az esetben a kiolvadási szorzók alkalmazásával méretezhetjük a hibavédelmi önműködő lekapcsolást
39.
40. A 10 A névleges (üzemi) áramú, egyfázisú kismegszakítóval védett áramkörben, TT rendszerben testzárlat
alakul ki. A kismegszakítón a következő felirat olvasható: B10A.
Mekkora ebben az esetben a túláramvédelmi kioldó eszköz kioldási szorzója és kioldóárama?
Mekkora ebben az esetben a hibahely hurokimpedanciájának legnagyobb értéke, amelynél a lekapcsolási idő
szabványban rögzített értékét tartani lehet?
A következő táblázat áll rendelkezésre:
Kioldási szorzó értéke α = 5
kioldási áram Ia= 50 A
A hibahely hurokimpendanciájának legnagyobb értéke: ZS ≤ Ω=4,6

Egy 40 A névleges (üzemi) áramú, egyfázisú kismegszakítóval védett áramkörben, TT rendszerben testzárlat
alakul ki. A kismegszakítón a következő felirat olvasható: D10A.
Mekkora ebben az esetben a túláramvédelmi kioldó eszköz kioldási szorzója és kioldóárama?
Mekkora ebben az esetben a hibahely hurokimpedanciájának legnagyobb értéke, amelynél a lekapcsolási idő
szabványban rögzített értékét tartani lehet?
A következő táblázat áll rendelkezésre:

Kioldási szorzó értéke α = 5

kioldási áram Ia= 200 A
A hibahely hurokimpendanciájának legnagyobb értéke: ZS ≤ =1.15

42 Egy TT rendszerre kapcsolt fogyasztó hibavédelméről egyfázisú áram-védőkapcsoló gondoskodik, amin a

következő feliratot olvashatjuk: (mz)
40 A
IΔn =100 mA
Legfeljebb mekkora lehet ebben az esetben a berendezés védőföldelésének ellenállása, amelynél a hibavédelem
megfelelő működése még biztosítható?
RA ≤ 500 Ω 50/0,1=500

43. Egy TT rendszerre kapcsolt fogyasztó hibavédelméről egyfázisú áram-védőkapcsoló gondoskodik, amin a
következő feliratot olvashatjuk:
30 A RA< 50V/0,03 <1666 ΩLIMITFESZÜLTSÉGGEL KELL SZÁMOLNI

IΔn = 30 mA
Legfeljebb mekkora lehet ebben az esetben a berendezés védőföldelésének ellenállása, amelynél a hibavédelem
megfelelő működése még biztosítható? A szövegmezőt egész szám pontossággal (tizedesek nélkül) töltse ki!
RA ≤ 1666 Ω
 4. LECKE: Védővezetős hibavédelmi módszerek (TN és IT rendszerek)
1.Táptranszformátorról működtetett villamosenergia-ellátó rendszer. Egyes vezetőket számjelölésekkel látták
el. Mik a vezetők funkciói, betűjelzése? (MZ)
1. fázisvezető (L1)
2. fázisvezető ( L2)
3. fázisvezető (L3)
4. nullvezető ( N)
5. védővezető (PE)
6. egyesített üzemi és védővezető (PEN)

2.Melyik védővezetős hibavédelmi rendszer rajza látható az ábrán? (mz)

TN-C-S TT
TN-C

IT TN-S
3.Milyen követelményeket határozunk meg abban az esetben, ha a védővezető nincs szigeteléssel ellátva? (mz)
-ebben az esetben a nullvezetőnek mindenképpen szigeteltnek kell lennie
4.Milyen módon oldható meg a PEN vezető szétbontása? (MZ)TN R
-kizárólag szerszámmal bontható villamos szerkezetet kell létrehozni ott, ahol a fázisvezető villamos szerkezettel
megszakítható
5.Miért tilos védővezetők sorba kötése?
- mert a sorba kötött villamos berendezések egyikének eltávolításával együtt a védővezető folytonossága is megszűnik
6. Mekkora lehet a fázisvezetővel azonos anyagú védővezető legkisebb keresztmetszete, ha a fázisvezető
keresztmetszete kisebb mint 16 mm2? =mz)
-fázisvezető keresztmetszetével megegyező
7. Mekkora lehet a fázisvezetővel azonos anyagú védővezető legkisebb keresztmetszete, ha a fázisvezető
keresztmetszete 16mm2-nél nagyobb, de kisebb mint 35 mm2? (mz)
-16 mm2
8.Mekkora lehet a fázisvezetővel azonos anyagú védővezető legkisebb keresztmetszete, ha a fázisvezető
keresztmetszete nagyobb mint 35 mm2? (mz)
-fázisvezető keresztmetszetének a fele
9. Számítsa ki a védővezető minimális keresztmetszetét, ha a zárlati áram 250 A, a szükséges kikapcsolási idő
0,4 s a vezetőre vonatkozó jellemző értéke pedig 66 ( rézre kell megadni). A keresztmetszetet szabványos
keresztmetszetű réz anyagú vezetékre adja meg!

- S=? l=250A t=0,4 s, k=66 megoldás: 2.5 mm2 (NEM EZ JÖN KI DE EZ A SZABVÁNYMÉRET)
10. . Számítsa ki a védővezető minimális keresztmetszetét, ha a zárlati áram 800A, a szükséges kikapcsolási idő
1 s a vezetőre vonatkozó jellemző értéke pedig 141 ( rézre kell megadni). A keresztmetszetet szabványos
keresztmetszetű réz anyagú vezetékre adja meg
megoldás: 6 ( számolás az előző szerint)
11. . Számítsa ki a védővezető minimális keresztmetszetét, ha a zárlati áram 600A, a szükséges kikapcsolási idő
5 s a vezetőre vonatkozó jellemző értéke pedig 87 ( rézre kell megadni). A keresztmetszetet szabványos
keresztmetszetű réz anyagú vezetékre adja meg
megoldás: S= 16 mm2

12. Milyen plusz jelöléssel kell ellátni a védővezetőt abban az esetben, ha annak színe megegyezik a többi vezető
színével?
- zöld-sárga (mz)
13. Milyen színjelöléssel kell ellátni a PEN vezetőt ha annak bekötéséhez KÉK színű vezetéket használtak fel?
(mz)
-zöld sárga
14. Milyen színjelöléssel kell ellátni a PEN vezetőt ha annak bekötéséhez ZÖLD-SÁRGA színű vezetéket
használtak fel?
- kék
Az alábbi listában vezető anyagú szerkezetet láthat. Használhatók védővezetőként? (mz)
Felhasználható védővezetőként - kábelek fémköpenyei
- többerű vezetékek és kábelek vezetői
- síncsatornás rendszerek fémburkolatai
- szigetelt és csupasz rögzített vezetők
- aktív vezetőkkel közös védőburkolatú csupasz
vagy szigetelt vezetők
- kábelek, vezetékek árnyékolása
nem használható fel védővezetőként - tartó huzalok
- fém vízvezeték cső
- gázt vagy folyadékot tartalmazó csővezeték
- mechanikai hatásoknak kitett fémrészek
- kábeltálcák
csak akkor használható fel ha erre tervezték - hajlékony vagy hajlítható fémvezető

16.Legalább mekkora keresztmetszetűnek kell lennie annak az AL anyagú védővezetőnek, amelyet a

berendezést működtető tápkábeltől külön vezetnek a villamos berendezés testére (MZ)
- S= 16 mm
17. Legalább mekkora keresztmetszetűnek kell lennie annak az CU anyagú védővezetőnek, amelyet a
berendezést működtető tápkábeltől külön vezetnek a villamos berendezés testére és mechanikai sérülések ellen
nem védett kialakítású?
-S= 4 mm
18. Milyen esetben kell hozzáférhetőnek lennie a védővezető csatlakozási pontjának, ellenőrzési célból?
- kiöntött vagy tokozott csatlakozás esetén
19. Az alábbiak közül milyen módon készíthető el a védővezetők csatlakozása? (mz)
- kötőelemmel kialakított csatlakozással
20.Az alábbiak közül melyik védővezetős hibavédelmi rendszerben NEM használható az áram-védőkapcsoló?
- TN-C rendSZer
21. Hogyan alakítható ki a szelektív védőáram kapcsoló rendszer?
- a végáramkörök felé egyre nagyobb érzékenységű (kisebb kioldóáramú) sorosan kapcsolt áram-védőkapcsolók
alkalmazása
22. Miért nem javasolható áram védőkapcsoló alkalmazása IT rendszerekben?(mz)
- mert az IT rendszerben történő alkalmazása bonyolult méretezési tervezési és üzemeltetési eljárásokat igényel,
valamint az IT rendszerben már az első földzárlat esetén nem kívánatos leoldást okozhat
23. Az alábbi ábrán egy új létesítés során tápláló hálózatra kapcsolt, áram-védőkapcsolóval és
olvadóbiztosítóval védett berendezést láthat. Vizsgálja meg az új telepítésű berendezés hálózatra kapcsolását?
(mz)
 a villamos berendezések hálózatra kapcsolása MEGFELELŐ

24.Az alábbi ábrán egy új létesítés során tápláló hálózatra kapcsolt, áram-védőkapcsolóval és
olvadóbiztosítóval védett berendezést láthat. Vizsgálja meg az új telepítésű berendezés hálózatra kapcsolását?
 A villamos berendezés hálózatra kapcsolása nem megfelelő mert a hibás
bekötés miatt a villamos berendezés feszültség alá helyezésekor az áram-
védőkapcsoló azonnal ki fog oldani
25. Az alábbi ábrán egy új létesítés során tápláló hálózatra kapcsolt, áram-védőkapcsolóval és
olvadóbiztosítóval védett berendezést láthat. Vizsgálja meg az új telepítésű berendezés hálózatra
kapcsolását?
 A villamos berendezés hálózatra kapcsolása nem megfelelő mert a
hibás bekötés miatt a villamos berendezés feszültség alá helyezésekor az
áram-védőkapcsoló azonnal ki fog oldani

26. Milyen megoldás szükséges a vezetőképes testtel rendelkező ( nem kettős szigeteléssel ellátott) villamos
berendezések tápforráshoz történő csatlakozása során, hogy a védővezetős hibavédelem önműködő
lekapcsolása működőképes legyen a TN-S rendszerben?

- a villamos berendezések testét külön védővezetővel kell összekapcsolni a táptranszformátor csillagpontjával

27. Milyen megoldás szükséges a vezetőképes testtel rendelkező ( nem kettős szigeteléssel ellátott) villamos
berendezések tápforráshoz történő csatlakozása során, hogy a védővezetős hibavédelem önműködő
lekapcsolása működőképes legyen a TN-C rendszerben?

- a villamos berendezések testét egyesített védő és üzemi nullvezetővel kell összekapcsolni

28. Milyen megoldás szükséges a vezetőképes testtel rendelkező ( nem kettős szigeteléssel ellátott) villamos
berendezések tápforráshoz történő csatlakozása során, hogy a védővezetős hibavédelem önműködő
lekapcsolása működőképes legyen a TN C-S rendszerben?

- a villamos berendezések testét a rendszer TN-C részében az egyesített üzemi nullvezetővel, a rendszer TN-S
részében pedig különválasztott védővezetővel kell összekapcsolni

29. Az alábbi eszközök közül melyik használható hibavédelmi kikapcsoló eszközközként a TN-C
rendszerben?

- kismegszakító, megszakító, DIAZED olvadóbiztosító, késes olvadóbiztosító

30. Miért nem alkalmazható áram-védőkapcsoló hibavédelmi kikapcsoló eszközként a TN-C rendszerben
és a TN-C-S rendszer TN-C részében?

- azért, mert a TN-C rendszerben és a TN-C-S rendszer TN-C részében lévő egyesített védő és üzemi nullvezető
üzemi és hibaáramot is vezet, emiatt az áram védőkapcsoló nem képes érzékelni a hibaáramokat és
megvalósítani a hibavédelmi lekapcsolást
31. Miért alakulhatnak ki a TN rendszerekben nagyobb hibaáramok testzárlat esetén, mint a TT
rendszerben?

- mert a testzárlati áram nem a földben, hanem a fémes vezetőn záródik így azt nem korlátozza a föld
ellenállása
32. Mi határozza meg a hibaáram nagyságát a TN rendszerekben a feszültség mellett? (MZ)

- hurokellenállás
-
33. Az alábbiak közül melyik alkalmazható a TN rendszerek hibavédelmi önműködő lekapcsolásának
méretezéséhez?

34. Az alábbiak közül melyik alkalmazható a TN-s rendszerek hibavédelmi önműködő lekapcsolásának
méretezéséhez?
 35. Az alábbi TN-C rendszerre kapcsolt fogyasztók PEN vezetője megszakad. Melyik berendezés testén
NEM jelenik meg a fázisfeszültség? (mz)

1.villamos berendezésen

36. Melyik összefüggés írja le helyesen a védővezető és az idegen vezetőképes rész földelésére vonatkozó
követelményt abban az esetben ha a hiba TN rendszerben a fázisvezető és az idegen vezetőképes rész között
alakul ki?

-
37. Az alábbi listába felsorolt feltételek a TN rendszernek nyilvánítás külső és belső feltételei.
Csoportosítsa az egyes feltételeket a legördülő menük segítségével!
-

külső feltétel - a fémesen összefüggő hálózatrendszerről táplált fogyasztónál nincs védőföldelés

kiépítve ( kivéve azon esetben, amikor ÁVK-val védett a fogyasztó)
- közcélú hálózat nullpontja közvetlenül földelt
- a szabadvezetéki hálózat végpontján a földelés található valamint a nullvezető legalább
350 méterenként van
- a közcélú villamos szerkezeteire kell a ZS ≤ U0 / Ia méretezési feltételnek.

belső feltétel - a fogyasztói vezetékhálózat TN rendszerűvé nyilvánítást az áramszolgáltatónak

bejelentették
- a fogyasztói vezetékhálózaton kialakított az egyenpotenciálú védő-összekötő
vezetékhálózatot
- az épületen belül, valamint az épület fogyasztói vezetékhálózatáról ellátott szabadtéri
környezeten belül minden védővezetővel védett fogyasztó teste nullázva van
külső és belső is - a fogasztói vezetőhálózat csatlakozási pontjainál rendelkezésre áll a megfelelő
keresztmetszetű földelt nullvezető

38.Az ábrán egy főelosztó üzemi- és védővezetők csatlakoztatására szolgáló sínrendszerét láthatjuk. Hová kell
csatlakoztatni a beérkező PEN vezetőt?
 kizárólag az 5. számjelölésű sínre csatlakoztatható

39. Az ábrán egy főelosztó üzemi- és védővezetők csatlakoztatására szolgáló sínrendszerét láthatjuk. Hová kell
csatlakoztatni a beérkező PEN vezetőt? (mz)
Kizárólag az 1. számjelölésű sínre csatlakoztatható

40.Az alábbi ábrán kisfeszültségű TN rendszerre kapcsolt villamos berendezéseket láthat, amelyeket az új
létesítése során kapcsoltak a tápláló hálózatra. Ellenőrizd az új telepítésú villamos berendezések hálózatra
kapcsolását!

1. villamos bekötése hibás

41. Az alábbi ábrán kisfeszültségű TN rendszerre kapcsolt villamos berendezéseket láthat, amelyeket az új
létesítése során kapcsoltak a tápláló hálózatra. Ellenőrizd az új telepítésú villamos berendezések hálózatra
kapcsolását!
 3. villamos berendezés hibás

42. Az alábbi ábrán kisfeszültségű TN rendszerre kapcsolt villamos berendezéseket láthat, amelyeket az új
létesítése során kapcsoltak a tápláló hálózatra. Ellenőrizd az új telepítésű villamos berendezések hálózatra
kapcsolását!

1. villamos berendezése hibás

43. Meghibásodás esetén mekkora időtartamon kell megvalósulnia az önműködő lekapcsolásnak a TN

rendszerben lévő elosztóáramkörökben?
tKI =5s
44. Milyen esetben szükséges a hurokellenállás helyett a hurokimpendancia (ellenállás és reaktáns elemek)
figyelembevétele a TN rendszerek méretezésekor?
- amennyiben az üzemi vezetők között jelentős mennyiségű vasanyag található
- amennyiben az üzemi vezetők között távolság van
-ha tápkörbe soros fojtótekercs van beépítve  mindhárom eset fennállása esetén
45. Mi a legnagyobb kockázat hibavédelem szempontjából TN-C és TN-C-S rendszerekben?
- a PEN vezető szakadása és a fázisról üzemelő berendezés működtetése egyidőben potenciálemelkedést okoz a
testekkel összekötő védővezetőben
46. Mekkora a legnagyobb távolság a táptranszformátor üzemi földelése és az épületbe történő behatolása
között, amelyen belül a PEN vezetőt földelni szükséges a földpotenciál biztosítása érdekében a TN rendszerek
esetében?
- PEN vezetőt földelni szükséges legalább 350 m-enként
47. Hol szükséges a TN rendszerek PEN vezetőjét közvetlenül földelni?(MZ)
- a táptranszformátor kivezetett csillagpontjánál
- egyenletes távolságonként (ajánlott 350 méterenként)
- az épületekbe történő belépés során --------- mindhárom esetben
48. Az alábbi állítások közül melyik igaz a TN rendszerre?
- hiba bekövetkeztében a fellépő érintési feszültségek a hibátlan berendezésekre is átterjednek
49. Milyen megoldás szükséges a vezetőképes testtel rendelkező )nem kettős szigeteléssel ellátott villamos
berendezések tápforráshoz történő csatlakozása során, hogy a védővezetős hibavédelem önműködő
lekapcsolása működőképes legyen az IT rendszerben?
- villamos berendezések testét közvetlenül földelni kell
50. Milyen célból alkalmazzák az IT rendszert?
- az IT rendszert olyan helyeken alkalmazzák, ahol a váratlan kikapcsolás komoly veszélyt jelentene, ezért a
hibavédelmet úgy méretezik hogy az első meghibásodásra történjen leoldás, ha a berendezések testén nem jelenik meg
a megengedett érintési feszültségnél magasabb feszültség
51. Mi teszi lehetővé az IT rendszerben az egyszeres földzárlat által létrejövő hibaáram szétosztását a
rendszerre kapcsolt többi fogyasztót tápláló vezetékrendszerre, ezáltal csökkentve az egyidejűleg érintkező
testek közötti potenciálkülönbség kialakulását?
- a villamos berendezések tápellátását biztosító vezetők szigetelési ellenállása és a földkapacitása
52.Miért van szükség az első földzárlat jelzésére az IT rendszerben?
- azért, mert az egyszeres földzárlat hatására kialakuló a földzárlati áram szétosztása a többi vezetőben is emelt
áramerősséget eredményez, ami magában hordozza egy vagy több további berendezés meghibásodásának kockázatát
53. Milyen villamos berendezéssel lehetséges az egyszeres földzárlat érzékelése IT rendszerben?
- a tápláló rendszer áramnemével ellentétes áramnemű, nagy belső ellenállású törpefeszültségű tápforrás a
transzformátor csillagpontjára kapcsolva a villamos rendszeren áramot hajt át, ezt az áramerősséget figyelve
következtethetjük a vezetők szigetelési ellenállására, amelyek földzárlat esetében jelentősen leromlik.
54. Miért nem méretezhetjük a kioldási áramerősségre az egyszeres földzárlat hibavédelmét?
- mert kialakult földzárlati áram rendszerint a túláramvédelem beindításához alacsony, az élettani kockázatok
szempontjából pedig túl magas

55.Az alábbiak közül melyik összefüggés segítségével méretezhetjük a villamos berendezések védőföldelésének
ellátását úgy, hogy az egyszeres (első) földzárlat esetén az érintési feszültség ne haladja meg a limitfeszültséget
és a hiba ne aktiválja az önműködő lekapacsolást ?

56.Milyen módon történik az egyenként földelt villamos berendezéseket tápláló IT rendszer hibavédelmének
méretezése második kettős földzárlata? (mz)
- mivel az első földzárlat következtében TT jellegű rendszer alakul ki a másodikföldzárlatra a TT rendszernek
megfelelő méretezési eljárást kell alkalmazni
57. Milyen módon történik a védővezetővel összekötött és együttesen földelt villamos beredezéseket tápláló IT
rendszer hibavédelmének méretezése második kettős földzárlatra?
- mivel az első földzárlat következtében TN jellegű alakul ki, a második földzárlatra a TN rendszernek megfelelő
méretezési eljárást kell alkalmazni a hurokimpendancia két berendezésre történő figyelembevételével
58. Milyen módon történik a védővezetővel összekötött és együttesen földelt villamos berendezéseket tápláló IT
rendszer hibavédelmének méretezése második (kettős) földzárlatra?
- ha nullvezető nincs kiépítve, akkor a vonali feszültéget és a hurokimpendancia kétszeresét kell figyelembe venni
Az alábbi ábrán egy megfelelően méretezett IT rendszerről táplált villamos berendezés meghibásodásának
hatására kialakuló földzárlati hibaáramkört láthatjuk. A villamos berendezés túláramvédelmi kikapcsoló
eszközei közül melyik fog önműködő lekapcsolást végrehajtani (MZ)
egyik olvadóbiztosító se old ki

64. Az alábbi ábrán egy megfelelően méretezett IT rendszerről táplált villamos berendezéseket láthatunk. Az
ábrán látható meghibásodások következtében melyik túláramvédelmi kikapcsoló eszköz fok önműködő
lekapcsolást végrehajtani?
a bal oldali villamos berendezés olvadóbiztosítója fog
kioldani

59. Második (kettős ) földzárlat kialakulása esetén mekkora időtartamot kell megvalósulnia az önműködő
lekapcsolásának a következő feszültségszintű IT rendszerekben? (mz)

FELADATOK

61. gy nagyobb kiterjedésű IT rendszerre villamos berendezést kapcsoltunk. Mekkora lehet a

berendezés legnagyobb védőföldelési ellenállása annak érdekében, hogy az egyszeres földzárlat
kialakulása esetén a berendezés testén kialakuló potenciálemelkedés ne haladja meg a
limitfeszültséget (váltakozó áramú táplálás esetén)? A becsült földzárlati áram 4 A.

RA≤12.5 Ω

62. Egy kisebb kiterjedésű IT rendszerre villamos berendezést kapcsoltunk. Mekkora lehet a
berendezés legnagyobb védőföldelési ellenállása annak érdekében, hogy az egyszeres földzárlat
kialakulása esetén a berendezés testén kialakuló potenciálemelkedés ne haladja meg a
limitfeszültséget (váltakozó áramú táplálás esetén)? A becsült földzárlati áram 2 A. (mz)

RA≤25 Ω
5.modul Védővezető nélküli védelmi módok
1.Mi a jelentősebb eltérés a védővezetős és a védővezető nélküli védelmi módok között?
- a védővezető nélküli védelmi módok esetében a hibavédelem többnyire védendő berendezéseken, azok
felépítésén és működésén alapul, és csak kevéssé a tápláló hálózaton
2.Mi a legfontosabb biztonsági követelmény a törpefeszültségű védelmi módok kialakítása esetén?
- feszültségáthatolás elleni védelem kialakítása
3.Az alábbi ábrák a védővezető nélküli, törpefeszültségű táplálási módokat mutatják. Válassza ki az ábrák
alatti legördülő menük segítségével az egyes táplálási módok helyes megnevezését! (MZ)

4.Mi a különbség a FELV és SELV törpefeszültségű rendszerek között? (mz)

- a FELV rendszer üzemi törpefeszültséget szolgáltat, így áramütés elleni védelemként önmagában nem
alkalmazható, míg a SELV rendszer igen
5.Milyen esetben szükséges a SELV rendszernél alapvédelmet biztosítani?
- 25 VAC/ 60 VDC feszültségszint felett, ekkor 500 V-os próbafeszültségnek legalább 1 percig ellenálló
szigetelést kell megvalósítani

6.Milyen esetben szükséges a PELV rendszernél alapvédelmet biztosítani?

- 25 VAC/60 VDC felett, ha a villamos berendezések testei és az idegen vezetőképes testek ugyanahhoz a
földelési rendszerhez csatlakoznak

7.Határozza meg a legördülő menük segítségével, hogy a leírások melyik érintésvédelmi osztályhoz tartoznak!

0.érintésvédelmi osztály Olyan gyártmány, amelynek táplálása nem törpefeszültségű táplálási móddal van
megoldva, érinthető vezetőképes teste védővezető csatlakozására nem alkalmas és az
aktív részektől nincs mindenhol kettős ( vagy megerősített) szigeteléssel ellátva
I.érintésvédelmi osztály Az a gyártmány, amelynek teste alapszigeteléssel van az aktív részektől elválasztva és
villamosan vezető, összefüggő teste védővezető csatlakozására alkalmas
II. érintésvédelmi Az a gyártmány, amelynek érinthető burkolata kettős, vagy megerősített szigeteléssel
osztály van az aktív részektől elválasztva
III. érintésvédelmi Az a gyártmány, amelyben az áramütés elleni védelem biztonsági vagy védelmi
osztály törpefeszültségű táplálási móddal van megoldva és a villamos berendezésben sem
állítanak elő nagyobb feszültséget
8.Mit jelöli a villamos szerkezetek, berendezések vagy gyártmányok adattábláján megjelenített IP védettség?
(mz)
- a villamos eszköz tokozásának környezeti behatások elleni védelmét jelöli
9.Milyen szintű védelmet jelöl az IP20 védettségi szint?
- ujjal történő behatolás elleni védelem ellen
10.Milyen szintű védelmet jelöl az IP32 védettségi szint?
- szerszámmal történő behatolás elleni védelem ellen és védelem függőlegestől 15°-kal eltérő vízcseppek ellen
11.Az alábbi ábrán egy védővezető nélküli védelmi mód biztonsági távolságát láthatjuk (mz)
Melyik védelmi mód kialakítása látható az ábrán?
- környezeti elszigetelés
Mennyi az ábrán A és B betűjelzéssel jelölt biztonsági
távolságok szabványban rögzített értéke
A= 1,25 m
B= 2,5 m

12. A környezet elszigetelése védelmi mód alkalmazása esetén a szigetelőanyagú padlózatok és falak
ellenállásának mekkora értékűnek kell lennie, ha a berendezés névleges feszültsége nem haladja meg az 500 V-
ot (mz)
Rsz= 50 Kv
13.A környezet elszigetelése védelmi mód alkalmazása esetén az idegen vezetőképes részek elszigetelésére
használt eszközöknek mekkora próbafeszültségnek kell ellenálniuk?(mz)
Up= 2 Kv
14.A környezet elszigetelése védelmi mód alkalmazása esetén a szigetelőanyagú padlózatok és falak
ellenállásának mekkora értékűnek kell lennie, ha a berendezés névleges feszültsége meghaladja az 500 V-ot?
(mz)
Rsz= 100 Kv

15.IGAZ-HAMIS (mz)

IGAZ A környezet elszigetelése védelmi mód esetén a védővezető alkalmazása tilos

HAMIS A környezet elszigetelése mód esetén a védővezető alkalmazása kötelező/engedélyezett
A környezet elszigetelése védelmi mód esetén a földeletlen egyenpotenciálú összeköttetéseket kell
alkalmazni

16.Mi jelenti a legnagyobb kockázatot, amelyet a környezet elszigetelése védelmi móddal igyekszünk
csökkenteni?
- a testzárlatos villamos szerkezetek testén megjelenő magasabb potenciál
- a testzárlatos villamos szerkezetekhez közel található, érinthető földpotenciál (tehát a válasz mindkettő)
17.Az alábbi ábrán a villamos elválasztással védett berendezést láthat, amelyeket új létesítés során kapcsoltak
tápláló hálózatra. Ellenőrizze le az új villamos berendezések hálózatra kapcsolását! (mz)
 - a villamos elválasztás kialakítása nem megfelelő, mert a
testeket földeletlen védő egyenpotenciálú összeköttetésekkel kell
ellátni

18.Az alábbi ábrán a villamos elválasztással védett berendezést láthat, amelyeket új létesítés során
kapcsoltak tápláló hálózatra. Ellenőrizze le az új villamos berendezések hálózatra kapcsolását! (mz)

- a villamos elválasztás kialakítása megfelelő

-
-
19.Az alábbi ábrán a villamos elválasztással védett berendezést láthat, amelyeket új létesítés során kapcsoltak
tápláló hálózatra. Ellenőrizze le az új villamos berendezések hálózatra kapcsolását!
a villamos elválasztás kialakítása nem megfelelő mert a
testeket földeletlen védő egyenpotenciálú
összeköttetésekkel kell ellátni

20. Az alábbi ábrán a villamos elválasztással védett berendezést láthat, amelyeket új létesítés során kapcsoltak
tápláló hálózatra. Ellenőrizze le az új villamos berendezések hálózatra kapcsolását! (mz)
a villamos elválasutás kialakítása nem megfelelő, mert a
testet nem szabad különálló védőföldeléssel ellátni

21. Az alábbi ábrán a villamos elválasztással védett berendezést láthat, amelyeket új létesítés során kapcsoltak
tápláló hálózatra. Ellenőrizze le az új villamos berendezések hálózatra kapcsolását

a villamos elválasztás kialakítása megfelelő

22. Mekkora lehet a villamos elválasztással védett áramkör legnagyobb feszültsége?

- U ≤ 500 v

23. Mi a villamos elválasztással működő védelmi mód kialakításának lényege? (mz)

- az alapvédelmen túl az áramkört a táplálástól és a földtől is független potenciálra helyezzük
24. Mi a különbség a védőfedés és a védőburkolat között?
- a védőburkolat bármely irányból történő közvetlen érintés ellen véd, a védőfedés pedig a szokásos irányból történő
közvetlen érintés ellen véd
25. Válassza ki az alábbi mondat közül a helyeset: A II. év osztályú gyártmányokkal megvalósított védelem esetén
a védővezető vagy földelés alkalmazása tilos

26. Miért követelmény a II. év. osztályú gyártmányokkal megvalósított védelem esetén az ajtók vagy
burkolatok kizárólag kulccsal vagy szerszámmal történő nyithatósága, ha a kiegészítő védelmet ezek
valósíthatják meg?
- mert az ajtók nyitása, burkolatok bontása után a hibavédelem megszűnik
27. 230 V-os fázisfeszültségű berendezés esetében a villamos elválasztás védelmi mód alkalmazásakor mekkora
időtartamon belül kell megvalósítani az önműködő lekapcsolást, ha két különböző testen különböző polaritású
testzárlat alakul ki? (mz)
- tki <0,4 s
Ennél a védelmi módnál nincs követelmény az önműködő lekapcsolásra  hamis

Második (kettős) földzárlat kialakulása esetén mekkora időtartamon belül kell megvalósulnia az
önműködő lekapcsolásnak a következő feszültségszintű IT rendszerekben?

250/400 V (U0 / U) feszültségszint esetében: Válasz s

400/690 V (U0 / U) feszültségszint esetében: Válasz s

Az alábbiak közül melyik összefüggés segítségével méretezhetjük a hibavédelem működését

szigetelési ellenállás ellenőrző készülékre IT rendszerek esetében?

6.modul Hőhatások elleni védelem és túláramvédelem
1. Hol kell elhelyezni az áramkörökben a túlterhelésvédelmi eszközöket?
- vezetékrendszer azon részén, ahol a vezetékek áramvezető képességének csökkenés áll elő
2.Mit jelent a „túlterhelési áram” fogalom?
- az áramkörben villamos hiba nélkül jelentkező túláram
3.Hol lehet elhelyezni a fogyasztói áramkörben a zárlatvédelmi eszközöket?
- a túláramvédelmi kikapcsoló eszköz helyén vagy keresztmetszetcsökkenés helyétől legfeljebb 3 m-re
4. Hol lehet elhelyezni tápláló áramkörben zárlatvédelmi eszközöket?
- a tápláló áramkörben csak a túláramvédelmi kikapcsoló eszközzel egy egységet képező berendezés alkalmazható
5. A túláramvédelmi eszköznek általános esetben egy túlterhelt üzemi vezető esetén az összes üzemi vezetőt le
kell kapcsolni?
- a túlterhelt üzemi vezetőt le kell kapcsolni a többi üzemi vezetőt le szabad kapcsolni
6.Milyen módon kell kialakítani a túláramvédelmet abban az esetben, ha az üzemi nullvezető keresztmetszete
kisebb, mint az üzemi fázisvezetők keresztmetszete?
- a nullvezetőt kell ellátni túláram-érzékelő berendezéssel, amely a fázisvezetőket megszakítja, a nullvezetőt
megszakíthatja
7. Milyen módon történhet a nullvezető kikapcsolása és visszakapcsolása?
- megszakítása a fázisvezetőkkel egyidőben vagy a fázisvezetők kikapcsolása után: visszakapcsolása a fázisvezetőkkel
egy időben vagy a fázisvezetők visszakapcsolása előtt történhet
8.Milyen módon történhet az egyesített védő-és nullvezető kikapcsolása és visszakapcsolása?
- az egyesített védő és nullvezetőt nem szabad kikapcsolni
9.Állítsa megfelelő sorrendbe az áramerősségeket a túlterhelés és zárlatvédelem összehangolásához!
(alacsonytól a magasig)
.1 védeni kívánt áramkör várható üzemi árama
2.védelmi eszköz névleges árama
3. vezetékrendszer áramterhelhetősége
4. védelmi eszköz kioldóárama
10. Az alábbi képletek közül melyik írja le helyesen a Joule –hőre vonatkozó összefüggést?
- W= I2*R*t
11. Az alábbiak közül melyik fizikai mennyiségtől függ a villamos kötés minősége?
- érintkező felület
-érintkezőnyomás
-szorítóerő
12. Az alábbiak közül melyik az érintkezőnyomás mértékegysége?
-N/mm2
13. Miért jelent problémát a villamos kötések esetében a túl nagy érintkezőnyomás?
- folyáshatáron túli erő miatt kedvezőtlen anyagváltozások jelentkeznek, ami bizonyos idő elteltével az átmeneti
ellenállás növekedésével jár
14. Miért jobb megoldás a villamos kötések rugós kialakítása, mint a csavarkötés alkalmazása?
-mert a kötés nem érzékeny a káros külső hatásokra, valamint a kontaktus kialakítására nem függ az emberi tényezőtől
15. Az alábbi NASA-STD 8739.4 szabvány alapján elkészített vezetékösszeköttetést lehet látni. Alkalmazható a
jelenleg érvényben lévő, létesítésére vonatkozó szabványok alapján ilyen csatlakozás?
nem létesíthető ilyen csatlakozás

16.Miért okoz problémát a réz és alumínium anyagú vezetékek közvetlen kontaktusával kialakított
vezetékösszeköttetés?
-légköri nedvesség hatására két különböző fém kapcsolódásnál elektrokémiai eredetű korrózió indul meg
17. Az alábbiak közül hol helyezhető el vezetékösszeköttetés?
-villamos szerkezet kapcsain
-kötődobozokban
-villamos szerkezetek belsejében
18. A szabvány előírás szerint milyen színjelöléssel kell ellátni a védővzetőt?
- zöld/sárga
19.A szabvány előírása szerint milyen színjelöléssel kell ellátni a nullvezetőt?
-kék
20. Milyen módon oldható meg az egyfázisú táplellátás abban az esetben, ha a villamos berendezés
működéséhez biztosítani kell a fázis- és nullvezető felcserélhetőségét?
- ipari csatlakozót kell alkalmazni, mert azokban ki van alakítva a felcserélhetőség elleni mechanikai védelmet
21. Milyen csatlakozódugó-típust láthatunk a képen? Milyen vezetők csatlakozására és szétválasztására
alkalmas ez a villamos szerkezet?

kisfeszütségű ipari csatlakozó, három fázisvezető és védővezető érintkezővel

22. Milyen csatlakozódugó-típust láthatunk a képen? Milyen vezetők csatlakozására és szétválásásra alkalmas
ez a villamos szerkezet?
kisfeszültségű csatlakozó, két üzemi és egy védővezetővel
23. Milyen készülékhez alkalmazható lengő csatlakozóval és lengő csatlakozó aljzattal kialakított csatlakozás?
- csak hordozható készülékekhez alkalmazható
24. Milyen készülékekhez alkalmazható védőérintkező nélküli csatlakozóval kialakított csatlakozás?
- csak kettős szigetelésű készülékekhez alkalmazható
25. Milyen lényeges előnnyel rendelkezik az egyfázisú ipari kialakítású csatlakozás az általános (háztartási)
csatlakozással szemben?
- az üzemi vezetők nem felcserélhetők
26. Mit jelent az, hogy a modern kismegszakítók szabadkialakításúak?
- azt jelenti, hogy hiba esetén a készülék kapcsolókarját BE állásba tartva is önműködően kikapcsol
27. Milyen védelmi készülékek kombinációját alkotja az RCBO készülék?
- kismegszakító
-áram-védőkapcsoló
28.Milyen módon van megoldva az alábbi ábrán jelölt villamos berendezés túláramvédelme?
A túláram érzékelése a nullvezetőn történik
A megszakító eszköz mindhárom fázist lekapcsolja

29. Milyen módon alakítják ki a nagy üzemi ( névleges) áramú késes olvadóbiztosítók olvadószálait?
- az olvadószálakon több keresztmetszet-csökkenést is elhelyeznek
30. Ábrák, nevek!

motorvédő kismegszakító olvadóbiztosító

átívelés ellenőrző készülék áram-védőkapcsoló

túláram-érzékelő relé kismegszakító motorvédő-kapcs.

 késes olvadóbiztosító RCBO

31. Az alábbi képen az olvadóbiztosító metszeti képét láthatja, ahol az egyes részegységeket számjelöléssel
látták el. Nevezze meg a részeit
1. fej-érintkező
2. kiolvadásjelző
3.. fő olvadószál
4.kvarchomok töltet
5.láb érintkező
6 segéd olvadószál
7. porcelán tokozás

32. Az alábbi képen a kismegszakító elvi felépítésének ábráját lehet látni. Határozza meg az elvi felépítés
részeinek megnevezését!

1. kapcsoló érintkező
2. kioldó mechanizmus
3. termikus kioldó
4. elektromágneses kioldó

33. Az alábbi képen a kismegszakító karakterisztikájának függvényeit láthatjuk. Határozza meg a szövegmezők
segítségével a kioldási tartományait a kismegszakító működési jellege alapján!
1. termikus kioldási tartomány 2. mágneses kioldási tartomány
34. Kismegszakító felépítése
1. elektormágneses kioldó
2. ívoltó kamra
3. ívterelő
4. Deion lemezek
5. kiütő csap
6. érintkező
7. ikerfém termikus kioldó ( hőkioldó)
7.modul TÚLFESZÜLTSÉG-VÉDELEM …
1. Az alábbi jelenségek közül melyik nem jelent veszélyt túlfeszültség-védelmi szempontból?
- kisfeszültségű földzárlat
2. Mekkora igénybevételi feszültség engedhető meg a túlfeszültség-védelem tervezésekor a középfeszültségű
hálózatok esetében?
UO+ 250 v
3. Mekkora igénybevételi feszültség engedhető meg a túlfeszültség-védelem tervezésekor a nagyfeszültségű
hálózatok esetében?
UO+ 1200 v
4.Nagyfeszültségű földzárlat esetén, TN rendszerben mekkora időtartamon belül kell működésbe lépnie a
túlfeszültségvédelmi önműködő lekapcsolásának?
tKI= 5 s
5.Középfeszültségű földzárlat esetén mekkora feszültségemelkedés engedhető meg az IT rendszerben ?
-UV+250V
6.Csoportosítsa lökőfeszültség-állandóság osztályok szerint a villamos berendezéseket az áramköri
elhelyezkedés szerint, és adja meg az osztályra jellemző berendezéseket.
I.lökőfeszültség-állandósági osztályok berendezéseinek elhelyezése: végáramkör
II. lökőfeszültség-állandósági osztályok berendezéseinek elhelyezése: végáramkör
III. lökőfeszültség-állandósági osztályok berendezéseinek elhelyezése: elosztóáramkör
IV. lökőfeszültség-állandósági osztályok berendezéseinek elhelyezése: elosztóáramkör
I. lökőfeszültésg-állandósági osztály jellemző villamos berendezései: érzékeny elektronikus szerkezetek
II. lökőfeszültésg-állandósági osztály jellemző villamos berendezései: háztartási készülékek, hordozható szerszámok
III. lökőfeszültésg-állandósági osztály jellemző villamos berendezései: elosztótáblák és- szekrények, megszakítók,
elosztó vezetékrendszerek, áramsínek, csatlakozó dobozok, kapcsolók, dugaljak
Iv. lökőfeszültésg-állandósági osztály jellemző villamos berendezései: épületek villamos betáplálásának
kezdőpontjához közel helyezett berendezések, fogyasztásmérők, hangfrekvenciás vevők, szakaszoló túláramvédelem
7. Milyen komoly járulékos kockázatot rejt magában a villamos forgógépek üzemeltetése és milyen módon lehet
védekezni ellene?
- áramkimaradás, vagy tápellátás üzemzavara során a forgógépek leállnak, majd a villamos energiaellátás
helyreállításakor váratlanul újraindulhatnak: nullfeszültség kioldás beépítése vagy öntartó mágneskapcsolóval történő
üzemeltetés szükséges
8. Milyen esetekben szükséges másodlagos túlfeszültség-védelem kialakítása?
-ha a berendezést kisfeszültségű szabadvezeték táplálja és a villámcsapások sűrűsége Ng>2,24
9. Mi jelenti a fő kockázatot, ami ellen feszültségcsökkenés védelmet szükséges kialakítani?
- feszültségcsökkenést vagy- kimaradást követő visszakapcsolása
10.Milyen funkcióval lehet kiegészíteni az olyan gépek feszültségcsökkenés-védelmét, amelyek rövid
áramkimaradást veszélytelenül elviselik?
- feszültségcsökkenés-védelem késleltetésével
11. Milyen gyakorlati megoldással lehet megvalósítani az öntartó vezérlőáramkörök „KI” parancsának
prioritását?
- KI parancs kiadására szolgáló vezérlő eszköz (nyomógomb) alapállapotban zárt (nyitóérintkezős) kivitelűnek kell
lennie
12. Milyen gyakorlati megoldással lehet megvalósítani a mágneskapcsolók öntartó működését?
- a vezérelt mágneskapcsoló vezérfeszültsége számára tartalék áramutat kell biztosítani a mágneskapcsoló saját
érintkezőjén keresztül
8.Védelmi célú leválasztás és kapcsolás, LOTO rendszer és kis zárlati áramú berendezések
1.Mi a villamos leválasztás alapvető követelménye?
-minden áramkör minden aktív tápvezetékéről lekapcsolható legyen
2.Milyen esetben szükséges karbantartás esetén tiltókapcsolást alkalmazni?
- ha a váratlan újraindulás a mechanikai karbantartás során fizikai sérülés veszélyével járhat
3. Állítsa megfelelő sorrendben a LOTO rendszer kialakításának fő lépéseit!
-Energiakezelési szabályozás és eljárások létrehozása
-energiakezelési pontok meghatározása
-meghatalmazott alkalmazottak felszerelése megfelelő kizáró és figyelmeztető eszközökkel
-.alkalmazottak oktatása
4. Az alábbi állítások a LOTO rendszer szerint besorolt személyekre vonatkoznak.
meghatalmazott személy - javításra, karabantartásra meghatalmazott dolgozó is lehet, ha nincs a
kapcsolás, energiakizárás külön jogosultsághoz kötve
- termelésben, karbantartásban, technológiában jártas, szakképzett személy
érintett személy - olyan alkalmazott, akinek munkaköre megköveteli olyan gép vagy berendezés
üzemeltetését, amelyben a LOTO hatálya alá eső szervizelést vagy
karbantartási munkát végez
egyéb személy - olyan alkalmazottak, akik kapcsolatba kerülnek a rendszeresített kizáró
rendszerrel, nekik tudnia kell mennyire fontos

5. Az alábbiak közül mely szerkezetek, eszközök nem alkalmazhatók kizárásra a LOTO rendszerekben ?
-a felsoroltak egyikse sem használható ( felsoroltak: gépvédelmi eszközök, szabályozó típusú eszközök…)
6.Az alábbiak közül mely adatot kell kötelezően feltüntetni a lezáró eszközön elhelyezett személyi kártyákon a
LOTO rendszerben?
-lezárást végző személyek neve és elérhetősége
7. Az alábbi állítások a LOTO rendszer műveleti lépéseire vonatkoznak. Határozza meg a legördülő menük
segítségével, hogy az egyes állítások melyik műveleti lépéshez tartoznak!
-tárolt energia elengedése : lockout (kizárás)
-az összes szükséges kizáró és jelölő eszköz rendelkezésre állásának ellenőrzése: egyik sem
8. Az üzemszerű kapcsolást biztosító kapcsolónak mely üzemi vezetőket kell kapcsolnia?
- vagy az összes üzemi vezetőt, vagy a fázisvezetőt kell kapcsolnia
9.Mekkora lehet a nagyfeszültségű, kis zárlati áramú berendezések legnagyobb fémes zárlati árama?
-IRZ= 1 A
10.Mekkora lehet a nagyfeszültségű, kis zárlati áramú berendezések üzemszerű földelésének legnagyobb
ellenállása?
-RÜ< 30 Ohm
11. Milyen módon van megoldva a védelem a nagyfeszültségű, kis zárlati áramú berendezések esetében?
- passzív nullázással megvalósított, külön védelmi célú kikapcsoló eszköz nélküli védelmi mód, ahol a
potenciálemelkedést a villamos berendezés vagy tápláló transzformátor saját belső impendanciája korlátozza

12. Egy nagyfeszültségű , kis zárlati áramú berendezés üzembe helyezését a következő ábra szerint alakították
ki. Vizsgálja meg a berendezés tápláló hálózatra kapcsolásának megfelelőségét
 megfelelő

13. Egy nagyfeszültségű , kis zárlati áramú berendezés üzembe helyezését a következő ábra szerint alakították
ki. Vizsgálja meg a berendezés tápláló hálózatra kapcsolásának megfelelőségét!
megfelelő

14. Egy nagyfeszültségű , kis zárlati áramú berendezés üzembe helyezését a következő ábra szerint alakították
ki. Vizsgálja meg a berendezés tápláló hálózatra kapcsolásának megfelelőségét

a nagyfeszültségű villamos berendezés tápláló

hálózatra kapcsolása nem megfelelő, mert a villamos
berendezés testét össze kell kötni a tápláló, kisteljesítményű
transzformátor testével
15. Milyen módon fejti ki védőhatását a kis zárlati áramú nullázott rendszer?
- passzív védelmi móddal, a potenciálemelkedés megakadályozásával
16 .Egy villamos berendezés üzembe helyezésekor az üzemszerű kapcsolást végrehajtó villamos szerkezetet (
egysarkú vagy egypólusú kapcsolót) a következő ábra szerint alakították ki! Vizsgálja meg az üzemszerű
kapcsolás kialakításának megfelelőségét!

nem megfelelő, mert az egysarkú ( egypólusú) kapcsolót a

fázisvezetőben kell elhelyezni
9.Villamos berendezések ellenőrzése
1.Döntse el az alábbi villamos berendezésekről és szerkezetekről, hogy azokat milyen módszerrel kell
ellenőrizni ez első ellenőrzés során?

szemrevételezés - védelmi eszközök és ellenőrzőkészülékek kiválasztásának és beállításának

ellenőrzése
- nulla és védővezető helyes megjelölésének ellenőrzése, valamint a vezetők,
csatlakozásainak ellenőrzése
- annak ellenőrzése, hogy a tartósan bekötött villamos szerkezetek megfelelnek a
vonatkozó termékszabvány biztonsági követelményének
- leválasztó- és kapcsolóeszközök meglétének, megfelelőségének és elhelyezésének
ellenőrzése
vizsgálat - tápforrás önműködő lekapcsolásának ellenőrzése
- áramkörök elválasztásával megvalósított védelem ellenőrzése
- védővezetők valamint védő-összekötő vezetők összeköttetésének folytonossági
ellenőrzése
- fázissorrend és polaritás ellenőrzése

2.Milyen gyakran kell működési próbát végezni ideiglenesen telepített munkahely esetén az áram-
védőkapcsolón a 10/2016. NGM rendelet alapján?
-telepítéskor és azt követően havonta
3.Milyen gyakorisággal kell elvégezni az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot a munkahelynek minősülő helyen a
10/2016 NGM rendelet alapján?
- háromévente
4.Milyen vizsgálati módszerekből áll a villamos berendezések első ellenőrzése?
-teljes villamos berendezés szemrevételetése és műszaki vizsgálata, mérések
5.Az alábbiak közül milyen esetben szükséges szerelői ellenőrzés végrehajtása?
-szabványossági felülvizsgálat bevezető részeként
-villamos berendezés létesítése, bővítése esetén
-villamos berendezések 10%-nál nagyobb mértékű bővítése esetén- tehát MINDHÁROM ESETBEN
6. Milyen módon kell ellenőrizni az áram-védőkapcsolót a szerelői ellenőrzése során?
-ellenállás vagy próbalámpa segítségével föld vagy testzárlatot kell előidézni
7.Milyen gyakran kell működési próbát végezni az áram-védőkapcsolón a 10/2016. NGM rendelet alapján?
-háromhavonta
8.Milyen gyakorisággal kell elvégezni az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot kéziszerszámok és biztonsági
transzformátorokon , munkahelynek minősülő helyen a 10/2016 NGM rendelet alapján?
-évente
9.Milyen gyakorisággal kell elvégezni a villamos biztonsági felülvizsgálatot az 50Kw-ot meghaladó
teljesítményű (jelentős) berendezéseken a 40/2017. NGM rendelet alapján?
-évente

10. Milyen gyakorisággal kell elvégezni a villamos biztonsági felülvizsgálatot a lakóépületek legfeljebb 32 A
névleges áramú túláramvédelmi lekapcsoló eszköz utáni 30 Ma –es ÁVK-val védett áramkörök esetében a
Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat alapján?
-nem kötelező elvégezni
11. Milyen gyakorisággal kell elvégezni az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot a munkahelynek minősülő a
Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat alapján?
-háromévente
12.Milyen esetben hagyható el a lakóépületekben üzemeltetett felhasználói berendezések villamos biztonsági
felülvizsgálata?
-fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni, 30mA-nél nem nagyobb
érzékenységű áram-védőkapcsolóval védett felhasználó berendezések esetén
13.Milyen felülvizsgálatra vonatkoznak a következő meghatározások?

szerelői ellenőrzés Villamos gépen, berendezésen az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából,
erősáramú villamos szakember által végrehajtott műszeres mérést nem igénylő
ellenőrzés
szabványossági Az érintésvédelem olyan részletes- a méréseket és azok számszerű eredményének
felülvizsgálat kiértékelését is tartalmazó- ellenőrzés, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesít-e az
érintésvédelem a vonatkozó szabványok ,valamennyi előírását
ellenőrző felülvizsgálat Az Mvt. 21.§ (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszköz szerelését követő,
illetve az üzemeltetés megkezdését, valamint az új munkahelyen történő felállítást
megelőző-egészséget nem veszélyeztető és biztonságos körülmények meglétét
ellenőrző-vizsgálat
villamosbiztonsági A villamos berendezések olyan részletes ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy
felülvizsgálat kimutassa, teljesít-e az a vonatkozó szabványok, vagy azokkal egyenértékű műszaki
megoldásokat tartalmazó műszaki előírások, valamennyi kritériumát, továbbá a villamos
berendezés első ellenőrzésekor és rendszeresen ismétlődő időszakos vizsgálatok során
végzett teljeskörű felülvizsgálat, amely magába foglalja a villamos berendezés áramütés
elleni védelmének és az általános szabványos állapotának vizsgálatát
10.Biztonságos üzemeltetés alapjai
Az alábbiak közül mely jellemző vonatkozik az épületvillamossági berendezésekre?
- kezelése nem igényli villamosan kioktatott személy állandó jelenlétét
2.Az alábbi műveletek közül melyik sorolható az „üzemeltetés” tárgykörébe?
- kapcsolás irányítás
-felügyelet, karbantartás
-villamos munkák
nem villamos munkák  tehát mindegyik az üzemeltetés tárgykörébe tartozik
3. Villamosipari képesítés szempontjából mely személyek tartoznak az alábbi csoportokba?
1. csoport: azok a személyek akik az általuk végzendő tevékenységek szempontjából semmilyen
szakképzettséggel sem rendelkeznek, valamint kioktatást sem kaptak
2.csoport: azok a személyek, akik az általuk végzendő tevékenységekre műszaki, de nem villamos
jellegű kioktatást kaptak, vagy akiknek a munkák végzésére jogosító, de nem villamos
szakképzettségük van

3.csoport: azok a személyek, akiket az általuk végzendő munkák villamos veszélyeire és ezzel
kapcsolatos magatartásra bizonyítottan kioktattak

4.csoport: azok a személyek akiket a szakképesítésük az általuk végzendő munkára és szerelési

felügyeletre általánosan ( de nem egy villamos berendezésre )alkalmasak
5.csoport azok a személyek, akik szakképzettségük, gyakorlatuk és tapasztalatuk alapján villamos
munkák irányítását, vezetését el tudják látni

4.Az alábbi munkák elvégzésére villamosipari képesítés szempontjából mely csoport tagjai jogosultak?

legalább I.o. védőfedelek eltávolítása nélküli kenési és más karbantartási munkák

-32A-nál nem nagyobb névleges áramerősségű kapcsolók be és kikapcsolása
legalább II.o kisfeszültségű villamos berendezésekben a védőfelek eltávolítását igénylő, de nem villamos
jellegű munka
érintésbiztos ( Wickmann-típusú) foglalatban elhelyezett miniatűr csöves biztosító pótlása
legalább III.o E40 foglalatú szerszám használatát igénylő fényforrás cseréje
meglazult csavar feszültségmentes állapotba történő meghúzása
legalább IV.o villamosbiztonsági felüvizsgálat végrehajtás
nagyfeszültségű, kis zárlati áramú berendezések javítása

5..Villamosipari képesítés szempontjából mely csoportba sorolhatók az alábbi végzettséggel rendelkező

személyek?

IV/a meghatározott jellegű munkára feljogosító vizsgát tett személy (felvonószerelő, kaputelefon-szerelő,
kábeltv-szerelő
IV/b gyengeáramú szakképzettségű személyek, akiket munkájukkal összefüggő erősáramú villamos
berendezések villamos veszélyeiről és ezekkel kapcsolatos magatartási szabályokról kioktattak, és
vizsgát tettek
IV/c energiaátviteli, erősáramú végzettséggel rendelkező személyek ( szakmunkás, technikus, mérnök,
tanár)
IV/d villamosmérnök, villamos technikus valamint az olyan IV/b vagy IV/c csoportba tartozó személy,
akiket kis zárlati áramú, nagyfeszültségű berendezésekre vonatkozóan kioktattak
IV/e biztonságtechnikai felülvizsgálatok elvégzésére szakvizsga alapján jogosult személy ( érintésvédelmi
felülvizsgáló, erősáramú berendezések felülvizsgálója, villamos biztonságú felülvizsgáló)
IV/f nagyfeszültségű villamos berendezések kezelésére jogosult személy ( önálló hálózatkezelő, villamos-
kezelő, villamos hálózat és alállomás üzemeltető)
6.Milyen előírás vonatkozik a villamos berendezés visszakapcsolási engedélyének megadására?
-előszóban meg lehet adni a visszakapcsolási engedélyt, de a fogadó félnek vissza kell ismételnie az utasítást a küldő
fél számára
7.Az alábbi állítások közül melyik igaz a villamos berendezések üzemeltetése során vezetendő üzemi naplóval
kapcsolatban?
- üzemi naplónak tekinthető a hangfelvétel és a számítógépes adatrögzítő is
11.lecke Munkavégzési módszerek
1.Mi a feszültség alatti munkavégzés övezetének betűjele?
-DL
2.Mi a közelítési övezet betűjele?
-DV
3.Az alábbi ábrán a munkavégzési módszerekhez kapcsoló védőtávolságok övezeteit láthatja, számjelöléssel
ellátva. Válassza ki a legördülő menük segítségével, hogy az egyes meghatározások melyik övezethez tartoznak!
1.övezet: Olyan tér, amelyben a villamos veszély megelőzését szolgáló szigetelési
szint nincs biztosítva, amikor oda a munkát végző személy védelmi intézkedések
nélkül behatol
2.övezet: A feszültség alatti munkavégzés övezetét körülvevő meghatározott
nagyságú tér
Nincs ilyen övezet az ábrán: Szabadvezetékek veszélyes kiterjedésének
közelségét jelölő övezet.

Nincs ilyen övezet: Az a térrész, amely a veszélyes övezettől villamos kezelőtérben kisfeszültségen az MSZ 1600-11,
nagyfeszültségen az MSZ 1610-15 szerint létesített állandó jellegű védőakadállyal el van válaszva
4.Az alábbi ábrán a munkavédelmi módszerekhez kapcsolódó védőtávolságok övezeteit láthatja, amelyeket
számjelölésekkel láttak el. Válassza a legördülő menük segítségével az egyes övezetek helyes megnevezését!
1.ö. aktív rész
2.ö. feszültség alatti munkavégzési övezet
3. ö. közelítési övezet
4. ö. feszültség nélküli munkavégzési övezet

5.A feszültségmentesítés öt biztonsági lépése:

1. leválasztás
2.feszültség nélküli állapot biztosítása
3.feszültség nélküli állapot ellenőrzése
4.földelés-rövidrezárás
5.közeli aktív részek elleni védelem biztosítása
6.Milyen módon kell a kábelvonal feszültségmentesítését elvégezni, ha a feszültségmentesítést igénylő munkát a
nyomvonalak a végponttól szemmel egyértelműen követhető pontján végzik?
-a földelést és rövidre zárást a közeli végpontnál kell elvégezni
7.Milyen esetben lehet elhagyni a feszültségmentesítés öt biztonsági lépését?
-villamos energia betáplálására dugaszolással csatlakoztatható villamos szerkezetek esetében, ha az összes dugós
csatlakozás megszüntetésre került
8 A feszültségmentesítés mely pontja hagyható el törpe és kisfeszültségű villamos berendezések esetében, ha
nem áll fenn az újra feszültség alá kerülés veszélye?
-földelés-rövidrezárás
9.A feszültségmentesítési lépések közül melyikre vonatkozik a következő állítás: Ezt a műveletet el kell végezni
a feszültségmentesítendő berendezés más berendezéssel való villamos összeköttetését lehetővé tevő valamennyi
villamos szerkezetnél
-leválasztás
10. Milyen esetben hagyható el a letiltás a visszakapcsolás elleni biztosítás műveleti lépése során?
-ha munka közben a munkát végző személy állandó felügyeletet tud gyakorolni a bekacsoló eszköz felett
11.Villamos kezelőtérnek minősülő helyen milyen módon lehet a legegyszerűbben, de szabványos módon a
letiltást megvalósítani?
-„Bekapcsolni tilos”-figyelmeztető táblát kell kihelyezni
12.Az alábbi módszerek közül melyik használható az épületvillamossági berendezések feszültségmentesítése
során a letiltás megvalósítására?
- kismegszakítók esetén a kapcsolókar lezárását biztosító ólomzár-furatokban huzal befűzése és ennek szerszámmal
történő összecsavarása
13.Milyen eszközzel végezhető a villamos berendezések feszültség nélküli állapotának ellenőrzése?
-próbalámpával
-20 Ma-nál nagyobb fogyasztású, szabványos kétsarkú feszültségvizsgálóval
-hordozható feszültségmérővel ( voltmérővel)-- tehát mindhárom esetben
14.1Kv ÉS 36 Kv közötti feszültségszinten milyen eszközzel kell elvégezni a feszültség nélküli állapot
ellenőrzését?
-egysarkú feszültségkémlelővel
15.Milyen vezetők között kell feszültség nélküli állapotot ellenőrizni kisfeszültségű villamos berendezés
feszültségmentesítése során?
-a helyszínen hozzáférhető valamennyi üzemi vezető között, és ha hozzáférhető, akkor földpotenciál és a vezetők
között
16. Milyen vezetők között kell a feszültség nélküli állapotot ellenőrizni nagyfeszültségű villamos berendezés
feszültségmentesítése során?
-elegendő minden érinthető vezetőn a földhöz képest ellenőrizni
17.Alkalmazható egysarkú feszültségkémlelő kisfeszültségű villamos berendezések feszültségmentesítésekor a
feszültség nélküli állapot ellenőrzése során?
-igen, ha csak a fázisvezető hozzáférhető
18.Milyen esetben tekinthető megnyugtatónak a kábelvonalak azonosítása?
- a kábelvonal munkahelyi pontja valamely végponttól kimozgatással egyértelműen azonosítható
19.Feszültségmentesítéskor hová kell elsőként csatlakoztatni a földelő-rövidrezáró berendezést?
-földelési pontra
20. Az alábbi leírt munkafolyamat mely villamos munkavégzési eljáráshoz sorolhatók?
„A kisfeszültségű villamos berendezés leválasztása után biztosítottuk a visszakapcsolás elleni védelmet, majd
műszeres méréssel meggyőződünk arról, hogy a villamos berendezés nem áll feszültség alatt. A berendezés
csatlakoztatására szolgáló összes vezetéket lebontottuk, annak újra feszültség alá kerülésének lehetősége emiatt
nem áll fenn, ezért a földelés-rövidrezárás műveletét elhagytuk. Ezután kezdtük meg a berendezés
karbantartását a védőburkolatok eltávolítását.
-feszültségmentes munkavégzés
21.Villamos munkavégzés szempontjából milyen munkának kell tekinteni egy villamos berendezés közelítési
övezetében végzett munkát abban az esetben, ha a közelítési övezetben csak eszközökkel, szerszámokkal hatol
be a munkavégző személy?
-feszültséghez közeli munkavégzés
22.Milyen esetben nincs szükség a szabadvezetéken végzett feszültségmentes munkavégzés során rövidzárásra?
-földelt vezetp, a munkavégzés helye, valamint a munkát végző személy ugyanannak az áramkörnek a többi vezetőjét
DL-nél nagyobb távolságra van
-ha a leválasztás minden pontja földelve van és le van zárva
-ha a vezető, amelyen a munkavégzés folyik és a munkavégzés helyén minden vezetőképes rész megfelelő
eszközökkel össze van kötve és le van földelve
-ha csak az egyik vezetéken folyik a munkavégzés
-rövidrezárás művelete szabadvezetéken végzett munka esetén nem hagyható el  minden esetben!!!!!
23.Milyen módszerek alkalmazhatók feszültségmentesítés során a közeli aktív részek elleni védelemként a
körülhatárolás kialakításakor?
-írásbeli meghatározás
-jelképes körülkerítés
-tényleges körülzárás  fentiek mindegyike alkalmazható
24.Az alábbiak közül melyik feszültség alatti munkavégzés nem tekinthető egyszerű feszültség alatti
műveleteknek?
-E40 foglalatú higanygőzlámpa cseréje
25.Feszültséghez közeli munkavégzés esetében a feszültségmentesítést és a feszültség alatt maradó részek
biztonságos elkerítését legalább milyen képzettségi csoportba sorolt személy jogosult végrehajtani?
-legalább IV. csoportba tartozó személy jogosult
26. Melyik előírásban találhatjuk meg az egyszerű feszültség alatti műveletek felsorolása?
-MSZ 1585:2015 szabványban
27. Feszültséghez közeli munkavégzéskor, amennyiben a védelmet védőtávolság betartásával és a felügyelet
biztosításával oldják meg, akkor mekkora védőtávolságot kell tartani a feszültség alatti aktív részektől úgy,
hogy az aktív rész egy feszültség alatti 0,4 Kv-os vezeték?
-legalább DL nagyságú védőtávolságot
28. Feszültséghez közeli munkavégzéskor nem villamos jellegű munka esetén mekkora védőtávolságot kell
tartani a feszültség alatti aktív részektől úgy, hogy az aktív rész egy feszültség alatti 0,4 Kv-os vezeték?
- legalább DV nagyságú védőtávolságon felül egy további távolságot
12. lecke FAM, feszültség alatti munkavégzés
1.Milyen fő gazdasági előnye van a feszültség alatti munkavégzésnek (FAM)?
-csökkenthető a tervszerű kikapcsolások gyakorisága, ezzel az ellenállás üzembiztonságát is növeli

2.Melyik FAM munkamódszert írják le a következő állítások?

távolból végzett munka A feszültség jelenléte mellett a beavatkozó szerelő kiváló szigetelésű és mechanikai
szilárdságú rudakra szerelt manipulátorokkal úgy dolgozik, hogy ne kerüljön a
vezetők veszélyes közelségébe
érintéssel végzett munka A beavatkozást végző szerelő a földtől és nem a munkába vett fázisoktól
elszigetelten, védőkesztyűben és szigetelt nyelű szerszámokkal a feszültség alatt álló
berendezést megfogva végzi a munkáját
potenciálon végzett A fémbeszövéses védőruhába öltöztetett szerelő a vezetővel fémesen összekötve, más
munka potenciáloktól elszigetelve dolgozik

3.Elsősorban milyen feszültségszinten alkalmazzák az alábbi munkamódszert

érintéssel végzett munka: kisfeszültség
távolból végzett munka: középfeszültség
potenciálon végzett munka: nagyfeszültség
4.Az alábbi munkavégző felszerelésére vonatkozó állítások melyik FAM tevékenységbe sorolhatók?
-

NaF-FAM A fémbeszövéses védőruhába öltöztetett szerelő a vezetővel fémesen összekötve a vezető

potenciálján és a földpotenciáltól elszigetelve dolgozik
KöF-FAM A szerelő normál munkaruhában dolgozik, de a kezén gumi alapú szigetelő kesztyűt és erre
felhúzott mechanikai védelmet biztosító gumikesztyűt visel: ezt megfelelő szigetelési képességű
bakancs vagy csizma egészíti ki. A munkavégzéskor gyakran van szükség két munkaövre csatolt
kötélre is
Kif-FAM A szerelő normál munkaruhában dolgozik, de a kézen gumi alapú szigetelő kesztyűt és erre
felhúzott mechanikai védelmet biztosító gumikesztyűt visel

Az alábbi ábrán látható aktív vezetőn távolból végzett FAM tevékenység során kívánunk munkát végezni. A
távolból végzett munka védőtávolságait számjelölésekkel látták el. Mi az egyes számjelölésekkel ellátott
távolságok megnevezése?

1.legkisebb légköz
2. legkisebb megközelítési távolság
3.biztonsági távolság
4. feszültség alatti vezető átívelási távolság

6. „m” zónára vonatkozó állítások közül melyik az amelyik a KÖF-FAM-ra vonatkozik?

-a szerelő természetes mozgászónája és az m zóna érinthetik egymást
7.Milyen módszerekkel lehetséges egy háromvezetős távvezetéki oszlop felső vezetőjének megközelítéséhez
szükséges természetes mozgászóna kibővítése távolról végzett munka esetén?
-a munkába nem érintett fázisvezetőt és a hozzá tartozó „m” zónát eltoljuk
-a munkába nem érintett fázisvezető „m” zónáját lecsökkentjük mindkét módszer használható
8. Az alábbi állítások a FAM munkavégzés során kialakítandó Különleges Üzemviteli Állapotról szólnak.
Milyen műveleteket kell végrehajtani a KÜÁ létrehozásához?
-a hálózatot hosszúföldeltté kell alakítani
9. Az alábbi állítások a FAM munkavégzés során kialakítandó Különleges Üzemviteli Állapotról szólnak.
Milyen műveleteket kell végrehajtani a KÜA létrehozásához?
-az üzemirányító központ és a munkahely között állandó hírkapcsolatot kell tartani
10.Az alábbi állítások a FAM tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltételekről szólnak. Mi a helyes
válasz?
-a FAM tevékenység végzéséhez megfelelő pszichikai alkalmasság szükséges
11.Az alábbi állítások a FAM bevezetésének előnyeiről szólak. Mi a helyes válasz?
-a cellák tévesztésének kockázatával nem kel számolni
12. Miért jelent alacsonyabb veszélyforrást a FAM tevékenység, mint a hagyományos munkavégzési
módszerek?
- mert a FAM személyvédelme az eszközrendszerbe, valamint a munka szervezésébe és irányításába is be van építve