1.A levegő összetétele.

A komfortérzetet befolyásoló tényezők

Levegő
- gáz halmazállapotú, de szilárd részecskéket is tartalmaz (porok)
- sűrűsége felfelé haladva csökken
- vízben kis mértékben oldódik
- 1 l levegő =1, 293 gramm
- - 190 Celsiuson cseppfolyósodik
- moláris tömege 29g/mol
Összetevők
- 78 % nitrogén
o inert gáz, vagyis az emberi szervezettel nem lép reakcióba
o -196 Celsiuson cseppfolyósodik
o az atmoszféra jelentős hányadát teszi ki
o biológiailag szinte teljesen közömbös
o fontos szerepe van a szerves és biológiai körforgásban
- 21% oxigén
o nem a legnagyobb mennyiség, mégis a legfontosabb összetevő
o a légzőszervrendszer működése szempontjából elengedhetetlen
o reaktív, tehát nemesgázok kivételével szinte valamennyi kémiai elemmel
képes kapcsolatba lépni
- 1% egyéb anyagok
o –nemesgázok (argon, neon kripton, xenon)
o szinte semmilyen más elemme nem lépnek kapcsolatba, önállóan vannak
jelen a levegőben
o argon: 0,98% a levegőnél nehezebb, plazmahegesztés,
élelmiszercsomagolás
o CO2: kilélegzett levegő, de az ipari tevékenységből is sok szabadul fel
( fosszilis tüzelőanyagok elégetése, fő felhasználási szektorok az elektromos
és hőszektor, valamint az ipar és közlekedés, az egyre gyorsuló erdőírtások
következtében a légkör megtisztítása a co2-től egyre gyengébb, melynek
következtében nő az üvegházhatás
o metán (CH4): üvegházhatású gáz, a földgáz fontos alkotóeleme
o ózon: 30 km magasan 10-25 km vastag eloszlású gázréteget képez, ez védi
a Földet a káros ultraibolya sugaraktól, mértéke káros anyagok nélkül
mindig ugyanolyan mértékű lenne, ózon keletkezik a fénymásoláskor, a
kipugofógáz és nitrogén-oxidok hatására is növekszik a földközeli
légtérben a mennyisége
o hidrogén
o dinitrogén-oxid
o vízgőz: a levegőben lévő vízgőz mennyisége tényleges (abszolút)
vízgőztartalom, amelyeg gr/m3-ben fejezünk ki. Minél magasabb a levegő
hőmérséklete, annál több vízgőzt tartalmaz.
-egyéb porok, szennyezőanyagok:
 - a levegőt szennyező anyagok a levegő természetes minőségét hátrányosan
befolyásoló anyagok, amelyek természetes forrásból, emberi tevékenység közvetlen vagy
közvetett eredményeként kerülnek a levegőbe
- szénmonoxid: széntartalmú anyagok elégetésekor keletkeznek
- kéndioxid: kéntartalmú anyagok elégetésekor (kénsavgyártás)
- nitrogénoxidok: belső égésű motorok, kén és salétromsavgyártás
- illékony szerves vegyületek: műanyag, lakk gyógyszeripar, halogénezett sz.anyag
- policiklikus aromás szénhidrogén: kőolaj feldolg, vegyi gyárak
- porok: tüzelő berendezésekből, vegyi folyamatokból, cementgyártás
- radioaktív anyagok: reaktorok bomlási termékei
Levegő mikrobiológiai szennyezettsége: a levegőben lévő vírusok, baktériumok, gombák,
spórák számára kockázatos a megnövekedése. Ez porral, párával kerül a levegőbe, de
köhögéssel, tüsszentéskor a levegőbe kerülő váladék, részecskékk is káros
mikroorganizmusokat juttatnak a levegőbe
Komfortértzetet befolyásoló tényezők:
- az ember és az azt körülvevő zárt téri környezet közötti elvárásoknak megfelelő
kapcsolatot hívjuk KOMFORTÉRZETNEK
- függ:
o hőmérséklettől és annak relatív páratartalmától
o nedvességtől
o légmozgástól és annak irányától
o felületek közepes sugárzási hőmérséklete
o levegőben lévő vízgőz, parciális nyomása
o zajtól
o megvilágítástól
o testünk hőtermelésétől, hőleadásától
o ruházat hőtartó képességétől
- Vannak műszakilag nem megváltoztatható tényezők, mint az egyén kora, neme, amelyek
bizonyos fokig hatással vannak ránk
- A komfortérzet ideális körülmények között 40%--os relatív páratartalom 21 Celsius
levegő hőmérsékleten. Kellmetlen érzés nélkül a munka folytatható szintén 21 fokon 75%
rekatív páratartalomig
Jogszabályi követelmények
- 1993. évi törvény a munkavédelemről
- 3/2002. évi SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi
követelményeinek minimális szintjéről (zárt munkahelyek szellőztetése, helyiségek, terek
hőmérséklete, 1. és 2. melléklet)

Zárt térben lévőmunkahelyen a munka jellege szerint a levegőhőmérséklet:

munka jellege hideg évszak meleg évszak szellőzés m3/h
 személyenként
szellemi 20-22 21-24 30
könnyű fizikai 18-20 19-21 30
közepes fizikai 14-18 17-19 40
nehéz fizikai 12-14 15-17 50

A zárt munkahelyek többségében egyrészt az ott tartózkodó emberek használják a levegőt,

másrészt a végzett technológiából, műveletekből felszabaduló anyagok szennyezik a légteret
-5/2020 ITM rendelet ( kémiai kóroki tényezőkről
- 12/2006 rendelet az azbesztről
-26/2000. EÜM rendelet (rákkeltő anyagok)
-61/1999. Eüm rendelet ( biológiai tényezők)
-3/2002. SZCSM-Eüm együttes rendelet
-4/2002 SZCSM-EÜM együttes rendelet
-6/1987 EÜM rendelet (keszon)

2. Emberi szervezet hőleadása

A hőszabályozás a szervezet hőmérsékletét olyan tartományban tartja, amelyben a sejtek
hatékonyabban működnek.
A testhőmérséklet a bőrfelszínen sokkal alacsonyabb, mint a test belsejében ( 36 fok)
Még akkor is, ha több órán át ettől eltérő hőmérsékletnek van kitéve, a maghőmérséklet
keveset változik
Az anyagcsere során termelt energia több, mint 50 %-a hőként távozik
Hővezetés (kondukció)
Hőáramlás( koncenkció)
Hősugárzás(radiáció)
Párolgással
-Hővezetés testen belül, vagy két egymással kontaktusban lévő test között jön létre. Tipikusan
az emberi test a környezeténél melegebb, így a hő a környező levegő, vagy más testek felé
áramlik
A hővezetéssel történő hőleadás függ nagyrészt a testet körülvevő hőmársáklettől és a ruházat
anyagától. A ruházat némiképp átveszi a test hőjét, és továbbítja a külső közegnek. Ha a
közeg hűvösebb, akkor hőt von el a test felületéről és ott hőmérséklet-csökkenés
tapasztalható.
Ha a testet körülvevő közeg jó hőszigetelő, a folyamat során idővel beáll az egyensúly és a
hőleadás leáll-
-Hősugárzás felelős a test hőveszteségének 60%-áért, minden test energiát emittál
elektromágneses sugárzás formájában
-Hőáramlás: akkor jön létre, ha a testfelületen kibocsátott hő valamely hatásra eltávozik és
helyére olyan közeg kerül, melynek hőmérséklete alacsonyabb, mint az onnan eltávozóé. Így a
szervezet által termelt hő, hőfelesleg képes a környezetébe távozni. Ha a testet körülvevő
közeg a levegő, akkor ennek a mozgása idézi elő a hőleadást ( pl áramló légmozgást
létrehozhatja ventilátor, klíma
-Párolgással leadható a hő a bőrön át és a légzés során. A hőleadás mértéke függ a
párologtatás mértékétől, amit viszont a levegő páratartalma határoz meg ( 100%-os
páratartalomnál nincs párolgás, 0%-nál minimális)
-izzadáson kívül a vizelettel is távozik hő az emberi szervezetből

Klímatényezők:
- léghőmérséklet: a levegő hősugárzás ellen árnyékol,t száraz érzékelőjű hőmérővel márt
hőmérséklete
- nedves hőmérséklet: az a hőfokérték, amely páratartalommal korrigált
- -effektív hőmérséklet: a munkahelyi levegőkörnyezet olyan komlex mutatószáma
( klímaindexe) amely az adott hely léghőmérsékletét a levegő nedvességtartalmát és
légsebességét veszi figyelembe Jelölése: EH, mértékegysége: C

- korrigált effektív hőmérséklet: a munkahelyi levegőkörnyezet olyan komlex mutatószáma

amely a hősugárzást is figyelembe veszi, jelölése: KEH, mértékegység C

- relatív páratartalom: %-os viszonyszám, amely leírja milyen erősen telített a levegő és
milyen közel van a levegő állapota a telítettségi vonalhoz

- légsebesség: a levegő áramlási sebessége zárt térben. Az áramlási sebesség befolyásolja

a szervezet hőcseréjét, párolgását, növekedésével nő a hőleadás is

- glóbusz hőmérő: a hősugárzást is figyelembe veszi

Korrigált effektív érték meghatározása: száraz, nedves hőmérséklet, légsebesség és a

sugárzó hőből

3. Klímatényezők mérési módszerei

A helyiség vagy tartózkodási környezet levegőjének hőmérsékletét folyadéktöltetű
bothőmérővel vagy termoelemes hőmérővel mérjük.
Bothőmérő: zárt skálával ellátott csőben hőmérsékletváltozás hatására térfogatát változtató
folyadék jelenik meg, amelynek szintje mutatja a mért hőmérsékletet adja vissza
Glóbusz hőmérő: mért hőfok hősugárzásra jellemző értékét adja
- 150 mm átmérőjű vékony, rézből készült matt fekete felületű gömb, amelybe egy 0,2
Celsius osztású hőmérő nyúlik be
- mérés pontos, ha a hőmérő egész teste a mérendő környezetben van
- a mérés akkor kezdhető meg, ha a hőmérő felvette a munkakörnyezet hőmérsékletét
- a hőmérőt nem szabad kézben tartani ( lógva felfüggesztve )
Relatív páratartalom mérésére szolgáló eszközök
pszichrométer: két típusa ismert ( August féle és az Assmann féle )
- száraz és a nedves hőmérsékletet is méri
- az egyik hőmérő higanygömbjét nedvesen kell tartani
- párolgási hőmérséklet alapján határozza meg a relatív páratartalmat
- működés: az egyik hőmérő szárazon van, a másik higanytartályát fesztillált vízzel
nedvesített muszlin burkolat borítja. Innen a víz párolgása hőt von el, ezért a nedves
hőmérő alacsonyabb hőmérsékletet mutat, mint a száraz. A megfelelő eredmény
táblázatból számítható ki
Hajszálas higrométer
- egyes állati szervek (marhabél), vagy az emberi hajszál realív nedvességtartalom hatására
változik.
- ha egy spirálrugó tengelyére egy hosszú hajszálat csévélünk
- a levegő relatív páratartalmának növekedése arányában a hajszál megnyúlik vagy
megrövidül
- a végén befogott hajszálköteg hossza a nedvesség hatására jelentősen megváltozik és ezt
a megfelelő áttétellel a skála előtt mozgó mutatóra vihetjük át
- 0-100 ig van rajt a beosztás a relatív nedvességet mutatja: a tényleges abszolút
nedvesség a hőmérséklet ismerete alapján számítható ki
Áramlási sebesség mérése
anemométer
- szél erősségének meghatározására és a légáramlás mérésére szolgál
- csak bizonyos sebességtartományban mér biztonságban
- forgási sebessége arányos a levegő áramlási sebességével
- időegység alatt megtett fordulatok számából átáramló levegő útjának hosszából és a mérés
időtartamából meghatározható a légmozgási sebesség
o lehet szárnylapátos, kanalas,
Munkahelyek komfortérzetének mérése- A magyar törvényi előírások szerint
- Testo 480: az egyetlen műszer amely megfelel a 3/2033. évi rendelet eü és munkavédelmi
rendeletben előírt paramétereinek, digitális páramérő műszer
- egy munkahelyen a munkáltató feladata a megfelelő komfortérzeti viszonyok biztosítása.
Az ideális munkahelyi feltételek megteremtésével nem csak megfelel a törvényi
előírásoknak, de növeli a munkavállalók teljesítőképességét, termelékenységét és a
munkához való hozzáállást is
- a műszer nagy pontossággal méri a léghőmérséklet, valamint az effektív (EH) és
korrigált effektív hőmérséklet számításához szükséges paramétereket, valamint az ISO
7730 előírásainak megfelelően számítja ki a PMV / PPD értékeket, melyet, a
környezeti vagy sugárzó hőmérséklet, a páratartalom, a légsebesség és a ruházat
értékeiből automatikusan számít.

4. Helyiségek hőterhelését befolyásoló tényezők

MSZ-04 140 alapján
Napsugárzásból származó hőterhelés: a helyiség egyes határoló és nyílászáró szerkezeire
jutó napsugárzás hatására a helyiségbe direkt és szórt sugárzás, vezetés, hőátadás révén a
helyiségbe jutó energiaáramok összessége.
Belső hőterhelés: spontán források erősségének vagyis az emberek, élőlények és minden nem
elsősorban fűtési célú berendezés által fedezendő energiaáram
-belső hőterhelések körébe tartozik a világítás, háztartási, elektronikai és irodai készülékek
hőleadása.
- a belső hőforrások nyári félévben hőterhelésként jelentkeznek és a túlmelegedés kockázatát
vagy gépi hűtés energiaigényét növeli
-a helyiség levegőjének felmelegedésének eltávolítása gyorsan lehetséges a légcsere
intenzitásának növelésével, a helyiség léghőmérsékleténál alacsonyabb hőmérsékletű levegő
bevezetésével.
- a sugárzásos hőáramok a helyiséget körítő felületek hőmérsékletét növelik ennek a
hőterhelésnek az eltávolításához a szellőző levegő hőmérsékletének a felületek
hőmérsékleténél alacsonyabbnak kell lennie

a helyiség légterének hőmérsékletét a kívülről beáramló hőáram és a bent felszabadult

hőáram alakítja ki
- a helyiségben csak a szellőzés révén nem lehet kisebb hőmérsékletet kialakítani, mint
a külső hőmérséklet
kívülről általában az időjárási viszonyok határozzák meg a hőáramot
- a falakon, nyílászárókon keresztül történő hőveszteséget illetve hőnyereséget az alábbi
tényezők befolyásolják:
o hőátbocsátás az épületszerkezeteken át, a külső belső levegő hőmérséklet-
különbségének hatására kialakuló hőcsere
o napsugárzás, az épületszerkezeteken át a napsugárzás hatására létrejövő
hőáram
- a helyiségen belül termelődő hőnyereséget és hőveszteséget az alábbi tényezők
befolyásolják
o a helyiségben tartózkodó személyek által levegővel közölt hőáram
o a helyiségben elhelyezett gépek, berendezések és mesterséges megvilágítás
által a levegővel közölt hőáram
o technológiai folyamatokból származó különféle hőteljesítmények
A magas hőmérsékletű munkahelyi környezetben végzett munka során csökken a szellemi
éberség, fizikai teljesítőképesség. A szélsőséges hőnek kitett, vagy forró környezetben
dolgozó munkavállalók esetében fennáll a hőstressz veszélye. Ennek következtében fennáll a
sérülés és baleset veszélye.
- hatásai:
- hő okozta görcsös állapot ( vízveszteség és elektorolithiány eredménye)
- hőguta: az agyban lévő hőközpont funkcionális zavara
- hőkimerülés: a hő okozta kimerülés amely izzadás következtében vagy nagy
mennyiségű folyadék valamint sóvesztés következtében alakul ki
Az új irodaépületek nagy ablakfelületekkel ellátott építmények, általában
könnyűszerkezetesek, amelyek magukban hordozzák a légkondicionálás igényét. Itt a
nyári hőterhelés okán a benntlévők hőérzetét rontja. A nagy embertömeget befogadó
 terekben ( mozi színház) is szükségesek, ahol a nagyszámú benntartózkodó ember
hőnyereséget termel

5. Szellőztetési módszerek szennyezőanyagok

felszabadulása esetén. Milyen határértékeket ismer?
általános szellőztetés:
- általános szellőztetéssel a levegőbe jutó gőzök, gázok, porok a szilárd anygok közül a
levegőbe szálló porok koncentrációját lehet befolyásolni
- általános szellőzés akkor valósul meg, amikor az adott helyiség teljes légterét tiszta
levegővel öblítjük át
- fő feladat a tökéletlen elszívás során a csarnoktérbe jutó szennyezőanyag koncentráció
egészségvédelmi szempontok alapján történő higítása, valamint eltávolítása.
- az általános légtechnikai rendszer a fentieken túl a munkavégzéshez szükséges
komfortiszt elérése érdekében fűtés és hűtéstechnikai vagy egyéb komforttechnikai
célokat is megvalósít, amely funkciók jelentősen kihatnak az energiafelhasználásra
- beszélhetünk természetes és mesterséges szellőzésről
o természetes: légmozgás természeti erők hatására következik be
o mesterséges: gépek hatására
A technológiai elszívó/szűrő rendszerrel szemben az általános légtechnikai rendszer fő
feladata a tökéletlen elszívás során a csarnoktérbe jutó szennyezőanyag koncentráció
egészségvédelmi szempontok alapján történő hígítása, valamint eltávolítása. Az általános
légtechnikai rendszer a fentieken túl a munkavégzéshez szükséges komfortszint elérése
érdekében fűtés- és hűtéstechnikai, vagy egyéb komforttechnikai célokat is megvalósít, amely
funkciók jelentősen kihatnak az energiafelhasználásra.

-helyi elszívás:
- ha egy munkahelyen koncentráltan nagy mennyiségű szennyezőanyag vagy
hőmennyiség szabadul fel helyi elszívás alkalmazása indokolt
- a helyi elszívás módszereinek alkalmazásával lehetővé válik a szennyezőanyagok
közvetlenük a keletkezési, felszabadulási helyükön, a felszabadulás pillanatában
történő felszabadulása
- ezzel elérhető, hogy a helyiség többi része ne szennyeződjön
- a gazdaságos jó helyi elszívó berendezés tervezésénél törekedni kell, hogy a
szennyezőanyag források a lehetőséghez képest maximális megközelítésére,
körülhatárolására, burkolására annélkül, hogy az a technológiát zavarná
- a szennyezőanyag felszabadulási irányának és a helyiségben kialakuló légmozgásnak
a figyelembevételével biztosítani kell, hogy a szennyezőanyag ne kerülhessen a
 dolgozó légzési zónájába, ne okozzon kellemetlen huzatérzést és minél kisebb levegő
térfogatárammal legyen megoldható a feladat
- a helyi elszívás nem terjed ki a helyiség egészére, hanem csak kisebb, esetenként
szerkezeti elemekkel részlegesen, vagy teljesen körülhatárolt térrészek szellőzését
biztosítja
depressziós szellőzés:
- légköri nyomásnál kisebb nyomású szellőzés alkalmazásakor a szellőztetett
helyiségben a környezethez képest 10-50 Pascallal alacsonyabb légnyomást létesítünk
- depressziós szellőzésre ott van szükség, ahol a környezetet is meg akarjuk védeni a
szellőzendő helyiségben keletkező és onnan szervezetlenül kiáramló szennyeződésektől
- általában mindenhol alkalmazható ahol helyi elszívás a helyiség általános szellőzését
is szolgálja, vagy helyi elszívás mellett mesterséges szellőzés is van
Határértékek:
- 5/2020. évi ITM rendelet a kémiai kóroki tényezőknek kitett munkavállalókról
o határkoncentráció: a megengedhető legnagyobb szennyezőanyag-koncentráció
a munkatér levegőjében
o megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak a munkahely
levegőjében egy 8 órás vagy annál rövidebb műszak, 40 órás munkahét esetén
megengedett átlagkoncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem
fejti ki káros hatását, kivéve egyes daganatkeltő anyagok
o megengedett csúcskoncentráció: rövid ideig megengedhető legnagyobb
levegőszennyezettség, a légszennyező anyagnak egy műszakon belül
megengedett átlagos koncentrációt meghaladó legnagyobb koncentrációja
o maximális koncentráció: az eltűrt legmagasabb koncentráció, de ennél
magasabb egy pillanatban sem lehet

6. Túlnymásos szellőzés fogalma. Mikor alkalmazzuk?

Hogyan alakítható ki? Előnyei és hátrányai
A munkahely, munkatér és a külső szomszédos légtér nyomásviszonyai szerint a
mesterséges szellőztetés lehet:
-túlnyomásos, kiegyenlített és depressziós
Túlnyomásos szellőzés (PIV)
- Alacsony energiafelhasználású túlnyomásos rendszer olyan rendszereket takar,
amelyek esetében szűrt, előfűtött friss levegőt juttatunk a helyiségbe valamilyen
ventilátor segítségével
- ilyen légtechnikai rendszerek kiépítésekor 20-30 Pa-lal megemelhető a helyiség
nyomása
- A túlnyomást úgy hozzuk létre, hogy a helyiségbe szervezetten befújt levegő
térfogatáramát nagyobbra vesszük, mint a szervezetten eltávozó levegő
térfogatáramát. A levegőmérleg tehát: Vbe = Vel + Vrés, ahol Vrés az ajtó- és
ablakréseken, illetve az egyéb, nem szellőzési célból kialakított nyílásokon át távozó
levegő térfogatárama. Ez megoldható egy berendezéssel is, melyen csak befújjuk a
 levegőt, melynek elvezetéséről azonban nyílásokkal gondoskodni kell. (Ilyenkor a
légelvezető nyíláson létrejövő nyomásesés határozza meg a túlnyomás mértékét.)
-
- a rendszer célja, hogy folyamatos szelllőzés biztosított legyen, mindennemű huzat,
huzatérzet, nyílt lángú égéstechnikai eszköz alkalmazása nélkül
- azokon a helyeken kell megkísérelni a rendszer kiépítését, ahol meg kell akadályozni,
hogy a szellőztetett helyiségbe a környezetből szennyezett levegő áramoljon be (steril
üzemekben)
- tipikua felhasználási területei: műtők, laboratóriumok, éttermek, ahol a konyha káros
szaghatásaitól kell védeni a helyiséget, szállodai szobák
- nem engedhető meg a túlnyomásos szellőzés az olyan helyiségekben, ahol egészségre
ártalmas vagy robbanásveszélyes gőzök, házak, porok szabadulnak fel
- a rendszernek köszönhetően a légáramlat mindig belülről megy kifelé
- ilyen módszert alkalmaznak a lépcsőházak füstmentesítésére
Kiépíthető:
- egy befúvó légcsatorna hálózat, ventilátor segítségével
- szellőztetett teret

előnye:
- nincs huzatérzet
- penészesedés megakadályozsa
- a levegő utánpótlás mellett léghűtés és légfűtési feladatokat is ellát
- túlnyomásos szellőztetés esetében több friss levegőt adagolunk a térbe mint amennyit
elszívunk
- ez esetben ha kinyitunk egy ajtót vagy ablakot, akkor a levegő mindig a szobából
áramlik a szabadba, vagyis sem por, sem pollenszemcsék nem tudnak bejönni a
lakótérbe.
- mivel a légáramlat belülről megy kifelé kevesebbet kell takarítani
- különösen sok szennyező anyag jelenlétében nem ajánlatos ezt a szellőzési módot
választani

7. Depressziós szellőzés fogalma. Mikor

alkalmazzuk?
 légköri nyomásnál kisebb nyomású szellőzés alkalmazásakor a szellőztetett
helyiségben a környezethez képest néhány tíz Pascallal alacsonyabb nyomás
létesíthető
 a helyiség tőmítetlenségein és nyílászáró szerkezetein keresztül áramlik be a
levegő
 depressziót úgy hozunk létre, hogy a helyiségből elszívott levegő tárfogatáramát
nagyobbra cseréljük, mint a szervezetten betáplált levegő térfogatáramát
 Az elszívott levegő egyenlő= a beszívott levegő és a réseken beszivárgott levegő
térfogata
 ez a szellőzés megoldható egy berendezéssel is, mely csak elszív de a
légutánpótlásról legalább nyílások beépítésével gondoskoni kell
  ilyenkor a légbeeresztő nyíláson létrejövő nyomásesés határozza meg a depresszió
mértékét
 akkor van jelentősége, amikor nem csak a helyiséget, de a környezetet is meg kell
védeni a szellőzendő helyiségben keletkező és az onnan kiáramló
szennyeződésektől ( azbesztgyár)
 nem vagy alig alkalmazható csak olyan helyen, ahol kályhafűtés van
Kialakítás:
- általában centrális kivitelben készülnek
- van helyi egyedi elszívás is, ilyenkor csak az általános szellőzést szolgálja
- célszerű a szennyező anyag természetes áramlásának irányába elhelyezni

Felhasználási területei:
- általában ott alkalmazzák ahol szennyező anyagok szabadulnak fel
o vegyi üzemek
o nagymértékű táryak szórással történő festése
o nagykonyha
o wc, bűzfejlődéssel járó munkafolyamatok

8.Kiegyenlített szellőzés fogalma. Mikor alkalmazzuk?

Hogyan alakítható ki?
- kiegyenlített szellőző berendezések esetén a helyiség és a környezete között nincs
nyomáskülönbség
- ebben az esetben a szellőztetett tér számára elszívó és befúvó légcsatorna is létesül
elszívó és befúvó ventillátorral
- kiegyenlített légtechnikai rendszerrel a szellőztetésen kívül bármely légtechnikai
feladat is megoldható
- a szellőztető berendezés elemeinek elhelyezése szerint megkülönböztetünk helyi és
központi szellőztető berendezéseket
- a helyi elszívó szellőztetés esetén a légcsatorna hálózat végpontján a szellőztetett
helyiségben vagy annak közvetlen közelében helyezzük el a szellőző ventillátort
- központi berendezés mind az elszívó, mind pedig a befúvó légcsatorna hálózat egy
közös légkezelő berendezésből indul és érkezik
- a központi légkezelő berendezéshez 4 légcsatorna-hálózat csatlakozik:
o friss levegő: külső térből, a levegővétel helyén belépő levegő
o szellőztető levegő: a légkezelő berendezésben az igényeknek megfelelően
kezelt levegő, amelyet a szellőztetett helyiségbe juttattunk
o távozó levegő: a helyiség elhasznált levegője, amely energiát szállít a
légkezelő berendezéshez
o elhasznált levegő: a légkezelő berendezésből a környezetbe távozó levegő
- - előnye, hogy a levegő mindig kezelt állapotban jut a helyiségbe
 - a huzatjelenségek kismértékűek hiszen a szervezetlen be és kiáramlás
- különösen sok szennyező anyag jelenlétében nem ajánlatos ezt a szellőzési módot
választani
- használható: meleg elvezetésénél, tömegtartózkodási helyek szellőztetésénél, általában
mindenütt, ahol a szennyező anyagok szervezetlen be-és kiáramlásától nem kell tarani

9-10. tétel: Helyi elszívás fogalma, elszívóernyő,

peremelszívó, elszívó burkolatok, elszívószekrény
- általános szellőzéssel ellentétben a helyi elszívás hatóköre nem terjed ki a helyiségek
egészére, hanem annak egy kisebb, esetenként szerkezeti elemekkel részlegesen vagy
teljesen körülhatárolt térrészének szellőzését biztosítsa
- a helyi elszívás lényege, hogy minél jobban megközelítse vele a szennyező forrást, és
azt minél jobban körül tudja határolni, melynek következtében eredményesebben,
gazdaságosabban lehet a szennyezést a munkatérből eltávolítani
- ha az alkalmazott technológia során egy munkahelyen koncentráltan nagy
szennyezőanyag mennyiség, vagy nagy hőennyiség szabadul fel, helyi elszívás
alkalmazása indokolt
- helyi elszívás alkalmazásával lehetséges az egészségre káros szennyezőanyagok, vagy
nagyobb hőmérsékletű gázok, levegő eltávolítása közvetlenül a keletkezési,
felszabadulási helyükön
- törekedni kell a maximális megközelítésre, körülhatárolásra, burkolásra, technológia
zavarása nélkül
- a szennyezőanyag felszabadulási iránya és a helyiségben kialakuló légmozgásra
figyelemmel biztosítani kell, hogy az elszívás közben ne kerülhessen a dolgozó légzési
zónájába, ne okozzon kellemetlen huzatérzést és minél kisebb a
levegőtérfogatárammal legyen megoldható a feladat
Peremelszívás:
- ahol a szennyező anyag vízszintes síkban szabadul fel, ott az oldalirányú ernyőket kell
alkalmazni. Hőmérsékletkülönbség nem jellemző, így a légszennyező forrás nem
felfelé áramlik. Ott is használható, ahol a felső elszívást a művelet sajátossága miatt
nem lehet kialakítani.
- elszívórés alkalmazható különböző folyadékból kilépő szennyezőanyagok
eltávolítására a kád egyik, vagy mindkét hosszanti oldalán
- más néven oldalelszívásnak nevezik, főként a galvánfürdőkben alkalmazzák, a
folyadékok felszínéről távozó szennyező anyagok, gőzök, gázok elszívására alkalmas
- ekkor a szennyező forrás szélére helyezik az elszívó berendezést, hatására intenzív
szívóhatás mellett káros huzathatás is létrejöhet
Elszívóernyő:
- a legelterjedtebb felső elszívás, amely elsősorban a munkahelyi környezetnél
melegebb gázok és gőzől elszívására alkalmas ezek a káros anyagok a hőmérséklet
különbség miatt is felfelé áramlanak.
- szennyezőanyag felszabadulásának irányától függően alkalmazható felső,oldalsó vagy
alsó ernyő
- a beszívási keresztmetszet egyenletes sebességeloszlása érdekében célszerű 60 foknál
kisebb kúpszerű ernyőt készíteni
- az elszívóernyőt gáz és gőzszennyeződések, esetleg porok elszívására használják
 - rendelkezik egy zsírszűrővel, amely alkalmas a zsírrészecskék megkötéséért
- az aktívszén szűrő a helyiségbe visszajuttatott levegő megtisztítására szolgál, ezzel
enyhülnek a kellemetlen szagok
Elszívó burkolatok:
- szennyező forráshoz illeszkednek
- körülhatárolja azt, csak a technológia szempontjából szükséges rést hagyja szabadon
( pl köszörűkorong)
- a levegő beáramlása így kisebb levegő térfogatárammal oldható meg

Elszívószekrény:
- a komolyabb laboratóriumi körülmények között megtalálható
- falra épített, vagy falhoz szorosan kapcsolódó nagy méretű szekrény, amelynek belső
terét lemosható csempével burkolják és légelszívó berendezéshez csatlakoztatva a
szellőztetésről gondoskodik
- a fülke elülső részén fel -le húzható átlátszó, üvegezett ablak van.
- ártalmas gázok, gőzök képződésével, folyadékok szétfröccsensével járó munkákat
végzünk vele
- a fülke ablakát a használat során nem húzzuk le teljesen, 30-40 cm nyílást hagyunk
alul
- itt tudunk benyúlni a fülkébe és itt biztosítjuk hogy a fülkéből elszívott levegő helyére
friss levegő áramolhasson
elragadási sebesség:
- Egy elszívórendszernél a poros teret ill. a por keletkezési helyét olyan sebességű
légárammal kell megszívni, ami jóval nagyobb a por esési sebességénél, hogy azt
biztosan elragadjuk.

11. Keszonmunka fogalma, szabályai

Keszonmunka fogalma, szabályai:

Keszonról akkor beszélünk, ha a mesterségesen létrehozott, lezárt területre (akna,

alagútszakasz stb.) kompresszorokkal előállított sűrített levegőt fújnak. A cél a talajvíz
visszaszorítása, a homlok és oldalfal megtámasztása. A keszon létrehozása és az abban való
tartózkodás célja a munkavégzés. A
keszon területre zsilipen keresztül lehet bejutni.
A nyomás nagysága a keszon víz alatti mélységétől függően változó. Vízben 10 méterenként
megközelítőleg 1 barral növekszik a búvárra nehezedő hidrosztatikus nyomás. A belélegzett
levegő, vagy mesterséges légző-keverék nyomása is ennek megfelelően változik, az ember
szervezete túlnyomásba kerül. Ennek hatására fiziológiai változások jönnek létre. A
változások betegségeket okozhatnak.

Keszonbetegség
Normális légköri nyomáson kb. 12 ml nitrogén oldódik 1 liter vérben. 196 kPa nyomáson a
vér nitrogénkoncentrációja kb. 22 ml/liter, 390 kPa-on a koncentráció kb. 39 ml/liter. Ha a
dekompresszió az atmoszférás nyomásra nem megfelelő sebességű - túl gyors -, akkor a
vérben, az abban oldott nitrogénből buborékok keletkeznek; ennek eredményeként a
végarteriák, elzáródnak, vérkeringési zavarok, kisebb-nagyobb kiterjedésű lokális szöveti
elváltozások alakulnak ki.
Orrmelléküreg-barotrauma
Ha a kompresszió folyamán az orrmelléküregek nincsenek nyitva, nyomáskülönbség hatására
erős fájdalom lép fel (elsősorban a homloküregeket érinti).
Tüdőrepedés és agyi légembolia
A dekompresszió folyamán, ha elzáródás van a légcsőben vagy egy bronchopulmonalis
lebenykében, és ha az alveolaris nyomás 10,8 kPa-lal (80 Hgmm-rel) az intrapleuralis nyomás
fölé emelkedik, a tüdő megrepedhet.
Alagútban végzett munka során azonban az alkalmazott lassú kizsilipelési művelet igen kicsi
valószínűséggel okozhat tüdőrepedést.
Az agyi légembolia a túlnyomásos levegő expozíció legsúlyosabb következménye. Tünete a
öntudatvesztés és görcsök. A halál 1-2 percen belül bekövetkezhet.
Csípő és vállízület degenerációja
A túlnyomásos levegőjű alagútban dolgozókat és az egyéb kompressziós munkahelyeken
dolgozókat érintheti. A mostani modernebb kizsilipelési technika alkalmazásával csökkent a
betegség gyakorisága, azonban hosszabb időn át, nagy nyomáson végzett munka esetén ma is
előfordulhat. A betegség legkorábbi röntgentünetei a nem megfelelő kizsilipelés után 3-4
hónappal jelennek meg: egyszeri helytelen kizsilipelés is képes kiváltani szinte rohamszerűen
egy vagy több ízület maradandó károsodását.

Keszonmunkára vonatkozó szabályok:

A munka végrehajtására a munkáltatónak részletes technológiai, műveleti, kezelési,
karbantartási utasításokat kell készíteni.
A túlnyomásos légtérben végzett tevékenységet be kell jelenteni a munkavédelmi hatóságnak
A személyzsilipet úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen a túlnyomás alatti munkatérben
tartózkodó valamennyi dolgozó egy időben történő befogadására.
A személyzsilipben legyen világítás, telefon, hőmérő, feszmérő, óra, fűtőkészülék.
Ha a túlnyomás 100 kPa (1,0 bar) vagy annál nagyobb, a személyzsiliptől legfeljebb 200
méternyire
gyógyzsilippel felszerelt keszonorvosi rendelőt kell létesíteni.
A túlnyomás alatt álló munkatérben megfelelő felszerelést kell tartani a megbetegedett vagy
sérült dolgozók szállítására, valamint a keszonból az aknacsövön keresztül való kiemelésére
(pl. hordágy, felvonó stb.).
Minden munkakamrába egyidejűleg két, a szükséges elsősegélynyújtási ismeretekkel
rendelkező dolgozót kell beosztani.
A munkatér levegőjének szennyeződését szén-monoxidra, szén-dioxidra, kénhidrogénre és
metánra - amennyiben a sűrített levegős munkatérben hegesztés is folyik, akkor nitrózus
gázokra, hegesztési füstökre - is vizsgálni kell.
Minden túlnyomásnak kitett munkahelyen foglalkoztatott, vagy rendszeresen ilyen
munkahelyre leszálló személyt havonta időszakos alkalmassági vizsgálatnak kell alávetni.
Túlnyomásban végzett munka irányítását és ellenőrzését csak kellő gyakorlattal és szakirányú
felsőfokú végzettséggel rendelkező mérnök végezheti. Ennek érdekében az ilyen
munkahelyeken 24 órás folyamatos mérnöki szolgálatot kell szervezni.
Bezsilipelési és kizsilipelési idők és nyomások betartása.
Munkavédelmi oktatások és vizsgák.
12. Légpótlás szükségessége
Légpótló berendezések
- a helyiségek mesterséges általános szellőzésekor vagy helyi elszívás céljait szolgáló
elszívó berendezésekkel eltávolított levegőt friss, szennyezetlen levegővel kell pótolni
- a légpótlás térfogatárama függ az elszívó-rendszer által eltávolított térfogatáramtól
valamint a szellőzési rendszer nyomásviszonyaitól
- a befúvásra kerülő levegő paramétereit a külső időjárás és a szellőztetendő
helyiségben megkívánt légállapotok szabják meg
- a szellőzéssel kapcsolatban a légpótlás a levegő tisztaságán kívül általában csak az
elszívott levegővel a helyiségből elszállított hőmennyiség pótlását igényli
- ezen túlmenő követelmények már csak klímaberendezésekkel valósítható meg
- a külső hőmérséklet csökkenésével a kezelés nélkül bevezetett levegő a helyiség
levegőjének kellemetlen lehűlését okozná
- ilyenkor a befúvott légpótlási levegővel az elszívó-rendszer által a helyiségből kivitt
hőáramot pótolni kell
- mivel a hőáramot (hőteljesítményt ) kell pótolni nem elegendő a légpótlási levegőt a
megkívánt hőmérsékleten befúvatni, hanem pl. depressziós szellőzésnél a
szervezetlenül beáramló hideg levegő által okozott lehűlést is kompenzálni kell
Szempontok :
- friss levegő bejuttatása a Magyar szabvány szerint az ember friss levegő szükséglete
nyugalmi helyzetben 30 m3/h/fő.

A munka jellege m3 /h személyenként

- Szellemi munka 30
- Könnyű fizikai munka 30
- Közepesen nehéz fizikai munka 40
- Nehéz fizikai munka 50
- A zárt munkahelyek többségében egyrészt az ott tartózkodó emberek használják el a
levegőt, másrészt a végzett technológiából, műveletből felszabaduló anyagok
szennyezik a légteret.

- páratartalom: a friss levegő bejutása fontos, hiszen minél több kültéri levegő
bekerülése esetén kisebb lesz a beltéri levegő nedvességtartalma. A hideg levegő csak
csekély mennyiségű vizet tartalmaz, ahhoz, hogy megfelelő komfortérzet legyen
megfelelő páratartalomra van szükség

- szennyezőanyagok bejutása (5. tétel)

- hőterhelés (4. tétel)

- Az általános és a helyi szellőztető berendezésekben a helyiség, a munkahely megfelelő

légáramlását valósítja meg. Az általános szellőztetéshez használatos légelszívót úgy
kell elhelyezni, hogy hatékony legyen, de a dolgozó ne érezzen huzatot.
 - az ezredforduló előtt nem volt jellemző a légtömör épületburkolatok kialakítása, így
spontán filtráció általában elegendő volt a fiziológiailag és állagvédelmileg szükséges
légcsere biztosításához. A fokozódó energiatakarékossági törekvések miatt azonban
ma már általános követelmény a légtömörség.

- magas légtömörségi szint mellett a spontán filtráció már nem elegendő ezért szükség
van a friss levegő szándékos beáramoltatására.

- a légcsere mértékét nagyban befolyásolják a dinamikusan változó külső tényezők

(szélsebesség, külső levegőhőmérséklet)

- ezért állagvédelem szemponjából szükséges a légcsere biztosítása, amelyre az egyik

legjobb megoldás a méretezett légbevezető nyílások alkalmazása, melyek a belső
páratartalom függvényében nyitnak és zárnak ezzel mérsékelve az indokolatlan
légcserét

Hővisszanyerős szellőztetők működése

- a friss száraz levegő kintről áramlik a hővisszanyerő gépbe
- a meleg levegő a gépben elhelyezett hőcserélőn áthalad, az áthaladás során lehűl
- a lehűlt levegőt a lakótérbe juttatja a gép befújó ventilátora
- a gépből kilépő meleg, párás, rossz levegőre már nincs szükség, az az épületen kívülre
jut
-

13. Hőpótlás szükségessége

- Az épületek hőveszteségét pótolni kell ( többnyire fűtéssel)

- a fűtőberendezések által szolgáltatott energiát két módon visszük be a helyiségbe:
o hőátszármaztatással
o sugárzással
- A kialakuló hőáram függ: a víz hőmérsékletétől, a levegő hőmérsékletétől, közegek
áramlási sebességétől és a radiátorok anyagától

Az ideális fűtés, amely a legkevesebb konvenkciós levegőáramlással jár, ahol a helyiség

levegője és a határoló falak közel azonos hőmérsékletűre melegednek fel

egyedi fűtés: a hőtermelő és hőleadó funkciót ugyanaz a készülék látja el

- egyedi fűtés esetén a fűtött helyiségben alakul át a tüzelőanyag, illetve a villamos
energia hővé
- egyedi fűtőberendezések a cserépkályhák, vaskályhák, olajkályhák gázkályhál és a
villamos fűtésű kályhák
- környezetvédelmi szempontból az utóbbit kivéve nem kedvezőek, mivel általában rossz
hatásfokú a tüzelés és az égéstermékek erőteljesen szennyezik a környezet levegőjét

központi fűtés:: a felmelegített fűtővíz csővezetéken keresztül jut el a hőleadóhoz

- központi fűtés esetén a hőhordó közeg szállítja a központi helyen termelt hőt a fűtendő
helyiségben elhelyezett hőleadóhoz
 - a hőhordó közeg lehet melegvíz, gőz vagy levegő
- környezetvédelmi szempontból kedvezőbb megoldás, mert központi helyen, nagyobb
teljesítmányű tüzelőberendezésben jobb hatásfokú tüzelés valósítható meg, így
légszennyezés mértéke is kisebb
Padlófűtés:
- egyenletes hőmérséklet-eloszlás a helyiségben
- nagyobb arányú sugárzásos hőleadás

Fal és mennyezetfűtés:
- alacsony fűtővíz hőmérséklettel üzemeltethetők
- a sugárzásos hőleadás a padlófűtéshez képest magasabb
- hűtésre is alkalmas

Fan coil:
- egy konvektor: sűrűn bordázott hőcserélő, amelyen a csendes járású ventilátor
átkeringeti a helyiség levegőjét

A hőleadók ( fűtőtestek) lehetnek

- tagos és csővázas radiátorok
- lapfűtőtestek
- sima és bordás csövek
- sugárzó ernyők
- és a helyiség határoló szerkezeteibe épített csőkígyók

A hőleadás módja szerint megkülönböztetünk

- konvenkciós:
- előnye, hogy az egész légteret egyenletesen melegíti fel, így a dolgozók hőleadási
viszonyai helyváltoztatás esetén sem változnak lényegesen
- hátránya, hogy nagy légterű csarnokoknál túlzottan energiaigényes
- működési elve: a panelek alján beáramlik a hideg levegő, amelyet a panel belsejében
felmelegítenek a lamellák és kifelé meleg levegő száll
- közvetítő közeg tehát a levegő
sugárzó
- a sugárzás a felületek között olyan hőközlési forma, amely a köztük lévő közeget
melegíti fel
- előnye hogy nagy légterű csarnokoknál a dolgozók komfortérzete, energiatakarékosan
oldható meg a teljes légtér felfűtése nélkül
- hátránya, hogy nehezen valósítható meg az egyenletes hőközlés, valamint a dolgozók
hőleadási viszonyai nagyobb mozgásterületen eléggé változók
légfűtés
- légfűtés esetén a hőhordó közeg a légfűtőtestekben felmelegített levegő, így a fűtött
helyiségben hőleadó felületekre nincs szükség, közvetlenül a fűtött levegő bevezetésre
kerül
- a légfűtés lényege, hogy könnyen szabályozható, kicsi a hőtehetetlensége, így gyors
felfűtés biztosítható
- hátránya, hogy a légcsatorna hálózat kiépítése drága, a tárolt hőmennyiség kicsi, így
leállás esetén a helyiség lehűlése gyorsan bekövetkezik
14. A hőelvonás szükségessége

- A mesterséges hűtés célja, hogy egy közegtől hőelvonás történjen úgy, hogy annak
a hőmérséklete a környezeti hőmérséklet alá csökkenjen, illetve az elvont hő egy
melegebb közeg felé leadásra kerüljön
- a hűtőberendezésekben olyan munkaközegek kerülnek alkalmazásra, melynek a
hőelvonás fázisában állandó nyomáson párolognak, míg a környezet felé hőleadáskor
szintén állandó nyomáson kondenzálódnak, így mindkét folyamat izotermikus módon
megy végbe
- (a klimatizálás célja, a külső időjárástól, valamint a klimatizálandó helyiségben
felszabaduló hő és nedvességmennyiségtől függetlenül előre meghatározott légállapot
biztosítása)
- a klímaberendezéseket a nyári és téli állapotra külön kell méretezni
- klímatényezők:
o levegő hőmérséklete
o levegő nedvességtartalma ( párásság)
o légsebesség (huzat)
o levegő nyomása
-
- a klímaberendezéseket a levegő hűtésének módja szerint két nagy csoportba oszthatók:
o adibatikus
 a hőcserélő belsejébe áramló folyadék és a felületet érő külső levegő
közötti érzékeny hőcserén alapul
 a víz párolgáshőjét felhasználva vonja el a hőt a környezet levegőjétől
 a rendszer és a környezet között nem jön létre hőátadás,
 a hőmérséklet csökken, de a relatív páratartalom növekszik
 az adibatikus hűtés közben a gépek nem a hideg víz és a levegő közötti
hőátadás miatt hűtenek, hanem a víz párolgása miatt
  az adibatikus hűtés leginkább a nyitott, könnyen átszellőztethető, vagy
kültéri célokra használható
 csökkenti az energiafelhasználást
 a hőmérséklet emelkedésével nőhet a teljesítmény ( a nyári meleg
száraz levegő több vízgőzt képes befogadni, így nagyobb
hőmérsékletkülönbség érhető
 leginkább nagyméretű ipari csarnokokban alkalmazzák, amelyek
többnyire magasak emitt nagyok az elektormos energia szükségleteik
o politropikus
 szigorúbb követelmények kielégítésére politropikus klímaberendezés
alkalmazható, amely hűtőegységgel rendelkezik, így tetszőleges
légállapot előállítására felhasználható (ide még az ép-gépészetes
könyvből kell írni!)

15. Természetes szellőzés alklamazása kialakítása

- A természetes szellőzés „szabad szellőzés” mechanikai szellőztető rendszer nélkül

cseréli a levegőt. A szükséges levegőáramlás a belső és a külső hőmérséklet
nyomásbeli különbségeiből, illetve a természetesen jelen lévő széláramból adódik
- A természetes szellőzés energia-hatékony, olcsó, környezetkímélő módon
üzemeltethetők

- természetes szellőzés
o az épületek belső és külső terei közötti légcserét
o a külső és belső levegő áramlása okozta nyomáskülönbséget
o vagy a külső és belső levegő hőmérsékletének különbsége miatt létrejövő
leghajtóerő (nyomáskülönbség)
o vagy ezek együttes hatása alapján alakul ki
- A természetes szellőzés létrejöttének feltétele, hogy
o a belső és a külső tér közötti határolófalak a levegő átbocsátására alkalmasak
legyenek (megfelelő nagyságú nyitható ablakok, ajtók, zsaluk)
 o valamint a nyílások belső és külső síkja között nyomáskülönbség jöjjön létre
( szél, vagy felmelegedés hatására)
o veremhatás: a levegő súlykülönbségének hatására keletkezik, mivel a meleg
levegő könnyebb mint a hideg levegő, a kettő találkozásakor a meleg levegő
felmelegedik, majd a réseken, csatornákon, ablakokon keresztül, felülről
távozik az épületből , mindeközben a talaj szintjén belépő hideg levegő
elárasztja a helyiséget
- A szél hatására
o a széllel szembeni oldalon túlnyomás
o a szélárnyékos oldalon pedig depresszió alakul ki
o a friss levegőt bevezető nyílásokat széllel szemben, a szennyezett illetve
felmelegedett levegőt elvezető nyílásokat a szélárnyékos oldalon kell
elhelyezni
o a szélirány megváltozásával szükséges lenné a nyílások helyét megváltoztatni
(nyílászárók nyitása és csukása) ami alul elhelyezett bevezető nyílásoknál nem
okoz nehézséget, a felső kivezető nyílásoknál azonban nehezen valósítható
meg
o ezért célszerű parapetet elhelyezni a kivezető nyílásoknál, amely a széliránytól
függetlenül függetleníti a kiáramlás lehetőségét

Rész szellőzés: ez a legelterjedtebb mód, ekkor az ablak csak részben van nyitva. A bukó
nyíló ablakoknál az ablakszárny buktatásával érjük el. Így azonban csak részleges légcserét
tudunk elérni, ennek következtében hosszabb ideig kell buktatott állásba tartani a szárnyat
( páralecsapódás veszélye áll fenn)

Teljes ablak nyitás: ebben az esetben az ablakszárnyat teljesen ki kell nyitni, hogy a levegő
4-10 perc alatt kicserélődjön. Az energiaveszteség ebben az esetben minimális, gyors légcsere
miatt a helyiség lehűlése nem történik meg

Kereszthuzat: ebben az esetben a légcsere 2-4 perc, ehhez viszont az ajtót is teljesen ki kell
nyitni
Elárasztott szellőzés: ebben az esetben kürtőhatás keletkezik a hőmérsékletkülönbség
hatására. A meleg levegő felemelkedik, mivel sűrűsége lényegesen kisebb, mint a hideg
levegőé. A levegő felemelkedik a tető segítségével létrehozható egy enyhe vákuum az épület
alsó részén ami az alsó ablakakon át friss levegőt húz be a szobába. Ezáltal létrejön egy
természetes légáramlás. Ez a fizikai hatás egyedül a levegőt be, illetve kiengedő ablakok
magasságkülönbségétől függ. Az alsó ablakok friss levegőt vezetnek a szobába, a felső
ablakok pedig elvezetik az elhasznált levegőt.

- hátrányai:
o meteorológia függő
o ablaktalan helyiségeknél probléma
o nincs légszűrés
o huzathatás keletkezik
o külső zajhatásokat nehéz tompítani
- kiáramlás lehetőségét.
- Belső hőfelszabadulás esetén a be- és kiáramló nyílások között létrejövő
nyomáskülönbség a nyílások közötti magasságkülönbségtől és a belső és külső
hőmérsékletkülönbségből adódó levegő sűrűségkülönbségtől függ.
- Figyelembe kell venni a hőmérséklet változás okozta térfogatváltozást is.
- Állandó értékű szennyezőanyag koncentráció nem biztosítható, kert a szélsebesség és
a hőmérs. Különbség is változó.
- Téli állapotban ne érje a dolgozókat káros hideg hatás, feljebb is kialakítanak
nyílásokat és télen ezeket nyitják.
- Deflektor: olyan légvezető szerkezet, amely bármilyen szélirány esetén biztosítja a
kiáramláshoz szükséges nyomáskülönbséget. Modern csarnokokban használják, a
tetőn végigfutó szellőző helyett.
- Természetes szellőzést célszerű alkalmazni, ahol nagy a felszabaduló hőáram.
- Alkalmazási területe: elsősorban melegüzemekben pl: öntödékben, hengerművekben,
nagy hőfelszabadulással járó technológiáknál.
- Téli állapotra is gondolva a szellőzőnyílásokat olyan magasságra helyezik el, hogy a
dolgozókat ne érje káros légmozgás. Függ az időjárási viszonyoktól.

16.Veszélyes anyagok biztonsági adatlapjának tartalma

- minden vegyi anyag rendelkezik biztonsági adatlappal
- 16 pontba kerül összefoglalásra az anyag tulajdonsága valamint a védekezés módja
- az adatlapnak tartalmazni kell az anyag pontos összetételét és fel kell rajta tüntetni
minden olyan anyagot, amely 1 % vagy annál nagyobb anyagban van jelen a veszélyes
anyagban
- ezen egységek korlátozásai az 5/2020 ITM rendeletben megtalálhatók akkor
vonatkozik rá a szabályozás így felső határérték is, melyet tilos túllépni
- ahhoz, hogy ezt a határértéket ne lépjük túl elszívást kell kialakítani
- az elszívás tervezése során fontos az adatlap tartalma, mivel a lokális, tehát a helyi
elszívásnak a része a szűrőrendszer is amivel szintén számolni kell
- mindemellett az anyag fogyás alapján ki kell számolni az adott légköbméterre vetített
expozícióz és annak mennyiségét
- ha ez megvan akkor ennek megfelelően kell méretezni az elszívó rendszert
- an mikroorganizmust, köztük fertőző mikrobákat is tartalmazhat.
-
- 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók
egészségének és biztonságának védelméről, mellékletei tartalmazzák, hogy mennyi
veszélyes anyag lehet a munkahelyi légtérben. A mérést és annak kiértékelését
szabványok alapján akkreditált cégek végezhetik. A mérési terv elkészítésében a
munkáltató részvétele kötelező. A mérés indoka és alapja a munkahelyi
kockázatértékelés, valamint a veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai.
-
- A biztonsági adatlap vegyi anyagokra vagy keverékekre összeállított dokumentum,
amely széleskörű információt tartalmaz az anyag vagy keverék összetételéről, fizikai,
kémiai, egészségügyi és környezeti hatásairól, a termékek biztonságos
felhasználásáról, tárolásáról, ártalmatlanításáról.
-
- A biztonsági adatlapot az anyag vagy keverék gyártójának kell elkészíteni, illetve
annak a jogi személynek, aki az anyagot vagy a keveréket az Európai Unióban
importálja.
- A biztonsági adatlapot mindig annak az országnak a hivatalos nyelvén kell átadni,
amelyikben az anyag vagy a keverék forgalomba kerül.
 - Magyarországon csak magyar nyelvű adatlappal kerülhet forgalomba vegyi anyag
vagy keverék. Abban az esetben, ha a gyártó nem biztosítja a magyar nyelvű
adatlapot, akkor a magyarországi forgalomba hozó (vevő, kereskedő stb.) felelőssége a
magyar nyelvű adatlap elkészítése.

17. A por fogalma. Szemcseméretek és az egészség kapcsolata.

Egészségkárosodást okozó porfajták
Közönséges értelmezésben pornak tekintjük a szilárd anyagok felaprózódott részeit. A
porleválasztással is foglalkozó portechnika szempontjából pornak nevezzük azokat a szilárd
részecskéket, amelyeknek nyugvó közegben a gravitáció hatására bekövetkező esési
(ülepedési) sebessége kisebb, mint amit a szabadesés törvénye meghatároz. Az ilyen
részecskék rövid gyorsulás után állandó sebességgel mozognak. (Ezek általában a 240 nm-nél
kisebb részecskék.)

Szemcseméret eloszlás
A por esetében beszélhetünk egyetlen szemcséről, a szemcsék halmazáról és egy diszperz
rendszerről, amelyben az áramló levegő (hordozó gáz) a diszperziós közeg, a diszperz rész
pedig a por.
A por szemcseméretét a portechnikában azzal az azonos sűrűségű, de gömb alakú részecske
méretével definiáljuk, amelynek ülepedési sebessége megegyezik az adott részecske ülepedési
sebességével.
A por sűrűségét a kiindulási tömör anyag sűrűségével vesszük azonosra.
A szilárd anyagok felaprózódásából keletkező porok (porhalmazok) a gyakorlatban egy
legnagyobb mérettől a legkisebbig folytonosan minden részecske méretet tartalmaznak. A
szemcsenagyság szerinti megoszlást az un. maradvány görbével adják meg

A szálló port kémiai összetételtől függetlenül, csupán fizikai alapon, a részecskék átmérője
szerint csoportosítják.
- A 100 μm-nél kisebb szemcsék már belélegezhetőek (inhalábilisak), de ezek nagy
része az orrban és a szájban, legkésőbb a gégefőnél elakad, nem jut mélyebbre a
légutakban.
 - A 10 mikronnál kisebbek már túljutnak a garaton (thorakális frakció).
- A 4 mikron alattiak bejutnak a tüdőbe (respirábilis frakció).
- A 2,5 μm-nél kisebbek pedig már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből
(akkumuláció). Egészségügyi szempontból a 10 illetve a 2,5 mikronos határnak
van jelentősége.

Szilárd részecskék formája (por esetében)

izometrikus részecskék: a részecskék mérete mindhárom egymásra merőleges térbeli
irányban megközelítően azonos,
lapos, lamináris részecskék: két méret lényegesen nagyobb a harmadiknál, lemezek,
lamellák, pikkelyek stb.,
szálas, fibrilláris részecskék: ezek egy irányban erősen megnyúltak, szálak, pálcikák, tűk
stb.

- A por káros hatását az emberi szervezetre három módon fejti ki:

o bőrön
o táplálkozás útján
o légzés során
- A porártalom nagy részének az a jellegzetessége, hogy káros hatása alig észlelhető az
esetleges súlyos megbetegedések tünetei éveken át nem mutatkoznak
- az éveken át belélegzett és lerakódott por egészségkárosításának az a
legkellemetlenebb következménye, hogy a teljes felépülésre már sosem lesz mód
- a foglalkozási megbetegedések 25%-át közvetlenül a por okozza, de még több, amit a
porok közvetve idéznek elő
- egészségügyi szempontok alapján a lebegő porokkal kapcsolatban több fogalmat kell
értelmezni:
o respirábilis por: a levegőben lévő pornak az a része, amely az alveolusokban
(tüdő-léghólyag) lerakódik
o durva por: a levegőben lévő pornak az orr, melléküregek a garat, légcső és a
hörgők által visszatartott része
o totálpor: a respirábilis és a durva por összege
 o fibrogén por: a tüdő kötőszövet képződésével járó megbetegedést előidéző
porok ( szilikózis, azbesztózis)
- Mérgező porok: általában mérgező anyagokkal ( pl ólom, higany, króm) végzett
munka közben keletkeznek
- belélegzésük esetén károsíthatják a tüdőt, illetve a véráramba bekerülve minden
testrészbe eljuthatnak
- A porok jellemzően a tüdőt és a légutakat károsítják de egyes típusaik rákot okoznak
A veszélyes porok belégzése leggyakrabban a következő betegségekhez vezet:
- jóindulatú pneumokoniózis: Ezt a betegséget az önmagukban ártalmatlan porok
belégzése és a tüdőben való jelentős mértékű lerakódása okozza ( röntgenen jól
látszik) A tüdőszövetet nem roncsolja ezért a betegség nem okoz tartós
egészségkárosodást. Leggyakrabban fémporok okozzák
- Pneumokoniózis: ásványi porok belégzése okozza krónikus tüdőbetegségek egy
csoportjának gyűjtőneve. A pneumokoniózis elnevezés több olyan betegséget is
magába foglal, amelyet az őket kiváltó porokról neveztek el.
o a legismertebbek: azbesztózis , szilikózis, talkózis
- nem fertőző tudőgyulladás: a tüdőszövetek vagy hörgőcskék gyulladása, amelyet
bizonyos fémporok belégzése okoz. A tünetek hasonlók a tüdőgyulladáshoz, de
súlyosságuk a belélegzett fémtől függően eltérő
- mellhártyadaganat: a tüdőben jellemző tudom, amelyet főként azbesztexpozíció okoz
- tüdőrák: az azbeszekxpozíció tudőrákot is okozhat