Az állatok kommunikációja

• Kommunikáció = az egyedek egymás felé irányuló jelzései

➢ Jelentősége van
▪ Fajtársak / eltérő nemű egyedek
• Felismerésében
• Egymásra találásában
• Tájékoztatásban
➢ kommunikációban részt vevő egyedek számára az információátadás előnnyel jár
▪ Leadott jel kulcsingerként hat a fajtársra → üzenetet fogadó egyed
meghatározott magatartással reagál a kulcsingerre
▪ Üzenet megvalósulásának módjai
• Szagok
• Hangok
• Látvány
▪ Jelzés típusát meghatározza az állatok
• Életmódja
• Testmérete
• A jelzés információtartalma

• Kémiai kommunikáció
➢ Az állatok feromonokat bocsátanak ki
▪ Feromonok = fajtársak számára érzékelhető anyagok
• Tartós jelzés
• Nagy távolságokra is képes eljutni
• Lassan terjed
• Sok állat ezzel fejöli meg a saját territóriumának határait
• Ivadékgondozásan kulcsinger lehet
♦ Az emlősök többsége szag alapján azonosítja kölykeit
• Riasztó feromonok
♦ Veszélyre figyelmeztetik a fajtársakat (pl. Hangyák)
♦ Kisebb koncentrációban védekező magatartást eredményez
♦ Nagyobb mennyiségben menekülést idéz elő
• Nem csak a minősége, a mennyisége is jelzésértékű
• Ivari feromonok
♦ Főleg kistestű állatokra & rovarokra jellemző
♦ Pl. Lepkék hímjei a nőstény által kibocsátott feromon alapján
találják meg a párzó társat (Taxis)
♦ Államalkotó rovarok feromon segítségével azonosítják a
bolyhoz tartozó egyedeket
• Vizuális kommunikáció
➢ Látható jelzéseken alapul
▪ Fajtárs színe
▪ Fajtárs mintázata
• Ritka a nagy testfelületi mintázat, mert a fajtársakon kívül a
ragadozók figyelmét is felkelti
▪ Fajtárs mozgása

Nagyobb távolságra a takarás miatt általában nem használható

▪ Közismert látható jelzés

• Nászruha, násztánc
o Öröklött mozgáskombináción alapulnak
o Fajra jellemző mozgássorok
▪ Biztosítja, hogy szaporodás során a partner biztosan
fajtárs legyen
• Póznyelv → fajtársak tájékoztatására szolgál
o Vicsorgás
o Szőrborzolás
o Faroktartás
➢ Riasztójelzések
▪ Méreganyagot termelő fajoknál fordul elő gyakrabban
▪ Feltűnő mintázat → figyelmeztető jelzés a támadó számára is
• A ragadozók megjegyzik a méreganyag fájdalmas emlékét és
összekapcsolják a riasztó jelzéssel
o Pl. Sárga - fekete csíkos mintájú darazsakat / méheket
elkerülik a rovarevő madarak
o Mimikri = egyes méreganyagot nem termelő fajok egyedei
nagyon hasonlítanak valamilyen mérgező fajra, így a
ragadozók nagy eséllyel őket is elkerülik
➢ Egyéb tájékoztató jelzés
▪ Pl. A házi méh, ha nagyobb tápláléklelőhelyre bukkan, a kaptárban jellegzetes
“tánccal” tudatja a társaival az információt arról, hogy menyire bőséges a
lelőhely és milyen irányban / távolságra van
 • Akusztikus kommunikáció
➢ Hangjelzéssel történő információátadás
➢ Rovarok, gerincesek körében fordul elő
➢ Hang
▪ Gyors
▪ Minden irányba terjed
▪ Nagyobb tárgyakat is megkerüli
▪ Nehéz megállapítani a forrását & eredetét
▪ Gyakran szolgál szexuális jelzések továbbítására
• Pl. tücsökciripelés
▪ Riasztásra is szolgál
• Pl. Madaraknál
• Sokkal alkalmasabb a látható jelzéseknél → a forrását az üldöző
nehezen azonosítja
▪ Territórium jelzésére is szolgálhat
• Pl. Oroszlánordítás
• Költési periódusban az énekesmadarak füttye

[Emelt]

• Állatok kommunikációja és az emberi beszédalapvető elvi sajátságokban különböznek

➢ Állatok
▪ Csak meghatározott, kis számú információt továbbíthatnak
▪ Zárt kommunikációs rendszer
▪ Objektív jelzések → egy – egy jel mindig ugyanazt a tartalmat közvetíti
▪ Analóg kommunikáció
• Leadott jel intenzitásával is információt közölnek
o Pl. Kutyák vicsorgásának mértéke = mennyire dühös az állat,
mennyire agresszív a késztetés
▪
➢ Emberek
▪ Beszéd
• korlátlan jelentésértékű információ átadására alkalmas
• Jelei, a szavak & mondatok hanglejtéstől, hangsúlytól, fogadó féltől
függően sokféle értelmet hordozhat
▪ Nyitott kommunikációs rendszer
▪ Nem jellemző az analóg kommunikáció
• Nem a hangerő jelzi az átadni kívánt információt, hanem a szavakból
alkotott mondat értelme
• Írott nyelvben egyáltalán nem jelenik meg
▪ Digitális jellegű kommunikáció